A VADDISZNÓ ELŐFORDULÁSÁNAK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN Bogdán Orsolya és Heltai Miklós Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu Bevezetés A vaddisznó létszáma és elterjedési területe világszerte nő (Massei és Genov, 2004; Licoppe és mtsai, 2013; Widemo és mtsai, 2013). Egyesek szerint a vaddisznó terjeszkedése új, rendkívüli jelenség, amelynek megfékezése átfogó gazdálkodási szemléletet igényel (Casaer és mtsai, 2013). Európában a terjeszkedés fő okai az erdősültség növekedése (Faragó, 2007), a nagyragadozók hiánya (Tegt és mtsai 2013), és az elégtelen vadállomány-szabályozás (Csányi, 1989). A rendkívül alkalmazkodó képes vaddisznó sokféle élőhelyen meg tud megélni, akár a városokban is (Heltai és Szőcs, 2008), és számos emlős vadfajt felülmúló szaporasága miatt (Massei és Genov, 2004) ellenáll a szabályozási törekvéseknek (Keuling, 2013). Az állománynövekedés egyik következménye a fokozódó vadkár (Chauhan, 2011). Az ember közelsége sem riasztja a vaddisznókat, megjelennek a városokban, ahol hamar konfliktus alakul ki a lakossággal (Cahill és mtsai, 2003; Jansen és mtsai, 2007; Kotulski és König, 2008; Bobek és mtsai, 2011; Licoppe és mtsai, 2013). A vadkárok valamennyi érdekelt számára elfogadható rendezését hazánkban a hiányos, félreértelmezhető és a vadgazdálkodókra nézve gyakran méltánytalan jogi szabályozás nehezíti. Különösen igaz ez a városi kártételekre, amelyek megelőzése rendkívül nehéz. Ennek két legfontosabb oka, hogy a belterületek nem részei a vadászterületeknek, és hogy az ott megtalálható, a vaddisznók számára vonzó forrásokra a vadgazdálkodóknak semmilyen befolyása nincsen. A lakott területen tilos a fegyveres vadászat, az elejtés csak külön rendőrhatósági engedély birtokában lehetséges. A települések szomszédságában lévő vadászterületek kezelőinek emiatt nincs módjuk belterületi kilövésekkel megakadályozni a vaddisznó jelenlétét. A vaddisznók folyamatos jelenléte és károkozása a lakott területeken napjainkra állandósult. A védekezés alapja, hogy ennek okait minél jobban megismerjük. Rendszeres állománysűrűség-felmérés és ökológiai vizsgálatok szükségesek az emberek és a vaddisznók közötti konfliktusok megoldásához (Haridas és mtsai 2011). A jogszabályi háttér rendezése után, ilyen ismeretek birtokában oldhatjuk meg a faj által a lakott területen okozott konfliktusokat. Vizsgálatunk, amely egy diplomamunka eredménye, ezt próbálja meg elősegíteni. Az előfordulási és kártételi adatok gyűjtésével és elemzésével a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen élőhelyeken jelennek meg a vaddisznók a városokban? Milyen távolságra hatolnak be a lakott területekre? Milyen problémákat/konfliktusokat okoznak a vaddisznók Budapesten? 87
Anyag és módszer Fényképes beszámolók 2012. júniusa és 2013. májusa között 7 alkalommal készültek fényképes beszámolók azokról a budapesti élőhelyekről, ahol megfigyelhetők a vaddisznók jelenlétének nyomai. Az összesen 796 fénykép közül 727 volt felhasználható a vizsgálathoz. A fényképeken rögzített információkat táblázatba rögzítettük a további elemzésekhez. A táblázatban a dátum, a helyszín, az élőhely típusa, a vaddisznók számára vonzó tényezők és a vaddisznók jelenlétének látható nyomai szerepeltek. Összesen 50 különböző élőhelyről készültek képek. 1. táblázat: Rövidítések jegyzéke Table 1. List of abbrevitations Élőhely-típusok: Vonzó tényezők: ER: Erdei élőhely SZ: Szemét BER: Lakott területre beilleszkedett erdő Z: Zöldhulladék K: Elhagyott, kerített magánkert, közt. terület KU: Szórón kukorica T: Elhanyagolt, bozótos telek BCS: Befogóban csalétek KÖZ: Közterület GY: Gyümölcs (GK:) Gondozott kert ET: Egyéb táplálék Vaddisznó jelenlét nyomai: SÓ: Só T: Túrás SZÓ: Szóró FV: Fekvőhely, vacok NF: Nedves föld ELL: Ellőhely V: Vízfolyás A: Agyarfa D: Dagonya MK: Megrongált kerítés B: Búvóhely NY: Nyomok BOLY: Bolygatás VÁ: Váltó ÚJ: Új kerítés EKU: Elfogyasztott kukorica (lerágott csövek) AK: Alkalmatlan kerítés VD: Vaddisznó Az élőhely-típusok és a vizsgált tényezők rövidítéseit az 1. táblázat mutatja. A vaddisznók jelenlétét 28 élőhelyen tudtuk fényképekkel dokumentálni. Ezeknek az adatait összegezve készült el a 2. táblázat, amelyből kitűnik, hogy a vaddisznók által látogatott 28 helyszín között milyen gyakorisággal szerepelnek a különböző élőhely-típusok. Láthatjuk azt is, hogy hol, milyen vonzó tényezők okozzák a vaddisznók megjelenését és, hogy melyik helyen, mik a jelenlétük leggyakoribb nyomai. 88
2. táblázat: A különböző élőhely-típusok jellemzői Table 2. Peculiarities of different ecosystems Élőhely-típus db Arány Képek (db) ER Erdei élőhely 10 35,7% 422 BER K T Lakott területre beilleszkedett erdő Elhagyott, de kerített magánkert, vagy köztulajdonú terület Elhanyagolt, bozótos telek 3 10,7% 72 32B Vonzó tényezőkről készült képek 103B, 113NF, 11D, 9KU, 5SÓ, 4BOLY, 7SZÓ, 8V, 3ET, 1SZ, 4Z 8 28,6% 29 25B, 1AK 23MK Vaddisznó jelenlétről készült képek 99T, 6EKU, 38NY, 7VÁ, 23ELL, 5A 3FV, 1ELL, 1NY, 16T, 3VÁ, 3 10,7% 34 30B, 3BCS 7VD, 2MK, 2T KÖZ Közterület 2 7,1% 15 4NF 7VÁ, 4T GK Gondozott kert) 1 3,6% 7 3ÚJ, 4AK 3MK KBER Körülkerített több hektáros erdő 1 3,6% 29 18B, 4AK 2MK Összesen 28 100% 608 208B, 117NF, 11D, 9KU, 121T, 6EKU, 39NY, 5SÓ, 4BOLY, 7SZÓ, 8V, 17VÁ, 24ELL, 5A, 3ET, 1SZ, 4Z, 9AK, 3FV, 30MK, 7VD, 3BCS, 3ÚJ, 1. térkép: A budapesti bejelentések megoszlása Map 1. Places of appearances in Budapest 89
Statisztikai értékelések A Budapesten és környékén megjelenő vaddisznókról a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetébe rendszeresen érkeznek lakossági bejelentések, telefonon, e-mailben vagy postai úton küldött levélben. Vizsgálatunk a 2012.05.28-tól 2013.09.24-ig terjedő időszakban beérkezett belterületi bejelentések adatait dolgozta fel. Ez összesen 110 db belterületi bejelentés 73 helyszínről. A bejelentések kizárólag a budai oldalról érkeztek (1. térkép). A bejelentési helyszínek nagyobbrészt utcanevek voltak, ritkábban pontos címek (utca és házszám), ezen kívül ismert területi egységek (mint például: Farkasréti temető, Kissvábhegy stb.). Az észlelési helyszínek a Google Earth térképen rögzítésre kerültek. A térképen megmérhető, hogy a helyszínek mekkora távolságra vannak a belterület határától. A mért legkisebb távolság lett a külső távolság. Lemérhető az is, hogy a térképen jelölt helyek mekkora távolságra vannak a legközelebbi belterületi zöldfelülettől (belső távolság). A bejelentési helyszínek és a hozzájuk tartozó külső és belső távolságok táblázatban rögzítésre kerültek. A belső távolság 0 lett: ha az utca a belterület határán futott; ha az utca közvetlenül érintkezett valahol az erdővel; ha a helyszínen járva megállapítható volt, hogy ott olyan elhanyagolt telkek vannak, melyek a vaddisznó számára megfelelő élőhelyek (ezekről, a helyekről fényképek készültek). Ha az utcának csak az egyik vége érintkezett az erdős területtel, akkor a térképen jelölt pont és az erdő távolsága lett a belső távolság. A külső és belső távolságok összehasonlítása t-próbával történt. Ez a statisztikai vizsgálat (73 adatpárral) megmutatta, hogy a belterületen megjelenő vaddisznók általában a külterületi erdőkhöz vagy a belterületi zöldfelületekhez közelebb jelennek-e meg a városban, vagyis azt, hogy jellemzően honnan válthatnak ki könnyebben (3. táblázat). Kárformák A harmadik vizsgálati kérdés az volt, hogy milyen károkat okoz a vaddisznó a lakott területeken? A levelekben bejelentett károk (n=47) jellegük szerint osztályozva táblázatban rögzítésre kerültek (4. táblázat). A jellegzetes kárformák leírása több levélben is szerepel, ezeket relatív gyakoriságuk szerinti sorrendben mutatjuk be. Eredmények és értékelésük A vaddisznók által a városban használt élőhelyek gyakorisági sorrendben a következők: erdei élőhely (35,7%), elhagyott, de bekerített kertek (28,6%), elhanyagolt telkek és lakott területre beilleszkedett erdő (10,7%), közterület (7%). Legritkábban térnek be a gondozott kertekbe (3,6%), ide is csak akkor, ha az alkalmatlanul elkészített kerítés nem akadályozza azt meg (2. táblázat). Az egyes élőhelyek nemcsak jellemző vonzó tényezőkkel rendelkeznek, de a vaddisznó-jelenlét rájuk jellemző nyomait is viselik. A közterületek és gondozott kertek kivételével mindenhol a búvóhely megléte volt az egyik legfontosabb tényező. A vaddisznók jelenlétét igazoló nyomok, váltók, túrások, ellő- és fekvőhelyek, az a- gyarfa, a megrongált kerítések, a lerágott kukoricacsövek azt mutatják meg, hogy az élőhelyeket mire használják az állatok. Ellőhelyül erdős részeket választanak a kocák, de nem tartanak igazán az ember közelségétől. A házaktól, forgalmas úttól 15-20 mé- 90
terre is található malacozó hely. A vaddisznók minden évszakban előfordulnak a belterületen, jelenlétük nyomaival egész évben találkozhatunk. Az ember közelsége nem riasztja ezeket az állatokat, a város által nyújtott előnyöket felhasználják. Ezek közül a legfontosabbak a száraz évszakban locsolt zöldfelületek, hideg teleken a város enyhébb klímája, a búvóhelyek és a táplálékforrások. Hétvégeken és ünnepnapokon, a város környéki kiránduló erdőkben a turisták jelenléte, tetézve a - legújabb törvényi szabályozás által lehetővé tett bicikli forgalommal, hozzájárulhat ahhoz, hogy az állatok egy része a nyugodtabb, kertes övezetet választja. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetéhez eljuttatott bejelentéseket az 1. térképen összegeztük. A különböző helyszínek adatainak (a legközelebbi kül- és belterületi zöldterülettől való távolságoknak) a statisztikai értékelése során 73-73 adatból álló két adatsor vizsgálata párosítatlan t-teszttel történt. A helyszínek belterületi foltoktól való átlagos távolsága (belső távolság) 72 méter (s=173,29 m), a helyszínek belterületi határtól való átlagos távolsága (külső távolság) 415 méter (s= 481,58 m). Annak ellenére alakulnak így az eredmények, hogy mindkét távolság minimuma 0. A legnagyobb belső távolság 1337,4 m, a legnagyobb külső távolság 2656 m. Az átlagtól való átlagos eltérés (SEM) az első oszlopban 20, a másodikban 56 m. A belső távolságok 95%-os valószínűséggel 31,5 m és 112,5 m közé esnek, a külső távolságok pedig 302 méter és 527 méter között vannak. (A felső határnál ötszörös, az alsó határnál tízszeres a különbség!) Az összes bejelentés vizsgálata, a 110 tagból álló adatsorok összehasonlítása nyomatékosan alátámasztja az első próba számításait. A belső távolságok átlaga 60 méter (s= 145 m), és felső konfidencia határa 87,5 m (3. táblázat). 3. táblázat: A statisztikai vizsgálatok eredményei Table 3. Results of the statistical tests Első próba - First test Második próba - Second test Cím - Title: Belső távolság (m) - Distance inside Külső távolság (m) - Distance outside Belső távolság (m) - Distance inside Külső távolság (m) - Distance outside Átlag Mean 71.99 414.81 59.95 418.27 Szórás - SD 173.29 481.58 145.38 475.86 Adatok száma - N 73 73 110 110 A 95%-os megbízhatósági intervallum alsó határa - Lower 95% CI 95%-os megbízhatósági intervallum felső határa - Upper 95% CI 31.52 302.31 32.46 328.27 112.48 527.31 87.45 508.27 Minimum 0.00 0.00 0.00 0.00 Maximum 1334.7 2656.0 1334.7 2656.0 91
4. táblázat: Kárformák (n=47) Table 4. Damage forms (n=47) Kárformák db % Bejutás a telekre/kertbe Kerítésrongálás, -áttörés, feltúrás 23 48,9 Behatolás, betörés a területre 9 19,1 Beköltöznek a telekre 3 6,4 Károk a kerten/telken belül Túrás 21 44,7 Taposás 1 2,1 Gyep tönkretétele, pázsit feltúrása 4 8,5 Virágágyás feldúlása 3 6,4 Gumós növények pusztítása 1 2,1 Hagymások elfogyasztása 3 6,4 Veteményes, művelt terület, kerti növények tönkretetétele 10 21,3 Ágak tördelése 1 2,1 Gyümölcsfogyasztás 1 2,1 Károk berendezésekben Kerti tó rongálása 1 2,1 Öntözőrendszer tönkretétele 1 2,1 Kerti tárgyak rongálása 2 4,3 Terasz szétzúzása 1 2,1 Földkábelek veszélyeztetése 1 2,1 Egyéb információk Mindent tönkretettek, hatalmas pusztítás 3 6,4 Rendszeresen garázdálkodnak 1 2,1 Túlszaporodás 2 4,3 Csak jelzés, hogy láttak vaddisznót 1 2,1 Elpusztult állat 1 2,1 Ürülékkel való szennyezés 1 2,1 Általános konfliktusok Konfliktus kutyákkal 4 8,5 Embert támadott meg 1 2,1 Félelem, veszélyérzet, gyerekek féltése 17 36,2 Gyalogos és járműforgalom veszélyeztetése 1 2,1 Megjelenés sötétedéskor, éjjel 5 10,6 Az első statisztikai próba eredménye megmutatja, hogy a 73 különböző helyszín külső (belterületi határtól számított) távolsága lényegesen nagyobb, a belső (belterületen 92
lévő élőhelyektől való) távolságuknál. A második t-próba eredménye arról tájékoztat, hogy a vizsgált időszak 110 különböző bejelentésének összehasonlításakor (73 különböző helyszínt tekintve) is hasonlóan alakul a külső és belső távolságok átlaga és különböző paraméterei. A mérések eredményei az előzetes feltételezésnek megfelelően alakultak. A külső távolságok általában lényegesen nagyobbak a belsőknél, ami azt mutatja, hogy a vaddisznók belterületi megjelenései rendszerint közelebb esnek valamelyik belterületi élőhelyhez, mint a külterületi erdőhöz. Az Erdészethez 2012-2013 során beérkezett, vaddisznókkal kapcsolatos, belterületi, lakossági bejelentések helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy a nagyobb részük közelében a belterület határain belüli zöldterületek találhatók. Ezek általában erdőfoltok, vagy bozótos élőhelyek, melyek sok esetben a külterületi erdőkhöz zöldfolyosókkal kapcsolódnak, és amelyekben tilos a vadászat. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy vannak kondák, amelyek állandóan a belterületen élnek. Kárformák A 47 kárbejelentés között találhattunk kétségbeesetten segítséget kérő, dühösen méltatlankodó, barátságosan figyelmeztető és egyszerűen fogalmazott, tárgyilagos üzenetet is. Kártérítési igényt 16 levél (34%) jelentett be. A vaddisznók által okozott károk között a gyakorisági lista elején szerepel (17 levél, 36%) a félelem, a veszélyérzet és elsősorban a gyermekek féltése. Kártétel a kerítésben 23 levélben (49%), túráskár a levelek 45%-ában, behatolás, betörés a területre 19%-ban található. A veteményeskert és a művelt területek feldúlásáról 10 levélíró (21%) számolt be. A gyep tönkretétele és feltúrása 8,5%-ban szerepelt, és hasonló gyakorisággal említették a vaddisznók kutyákkal történt találkozását, konfliktusait. Az állatok telekre történő betörésének, a virágágyások feldúlásának és a hagymások elfogyasztásának eseteit a levelek 6,3%-a panaszolta. A kerti berendezések és építmények megrongálása is gyakori. Ilyenek: a kerti tó, az öntözőrendszer, kerti tárgyak tönkretétele, terasz szétzúzása és a földkábelek veszélyeztetése. Egy levélben esett szó az ürülékkel való szennyezésről, de gondolhatjuk, hogy bárhol jártak az állatok, ez nem maradt el. Beszámoltak a levélírók arról is, hogy a sötétedéskor és éjszaka is garázdálkodó vaddisznók hatalmas pusztítást végeznek. Egyetlen levél írója tett bejelentést arról, hogy vaddisznótámadást kellett elszenvednie, azonban ennek semmilyen következményéről nem számolt be. A vizsgált levelek alapján megállapítható, hogy a levélírók nagy része hajlandó együttműködni az illetékesekkel a felmerült problémák megoldásában. Többen a megfelelő tájékoztatás hiányát panaszolják. Megjelenik a levelekben az is, hogy a hivatalos szervek között nincs kellő együttműködés, igyekeznek egymásra hárítani a felelősséget. Következtetések és javaslatok A fényképes beszámolók segítségével bizonyítható, hogy a városi zöldfelületek a vaddisznó számára alkalmas élőhelyül szolgálnak. A statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a városi vaddisznók jó eséllyel a belső élőhelyi foltokból válthatnak ki, találhatják meg azokban időszakos, vagy állandó búvóhelyüket. Ez arra enged következtetni, hogy a belterületi vadkárt okozó állatok a városban élnek, és nem a külterületi erdőkben. Ezeken a területeken azonban a lakott területen kívüli vadgazdálkodó semmilyen módon nem tud hatni az állatok jelenlétére. Nem a vadgazdálkodó felelős ugyanis azokért az élőhelyi forrásokért, amelyek a vaddisznó számára táplálékot, vagy búvóhelyet jelentenek. Ezeknek a csökkentésével lehetne e területek vadvonzó és megtartó képességét csökkenteni. Szintén nincs lehetőség a rendszeres a 93
vadászatra és arra sem, hogy a terület folyamatos ellenőrzésével a vadgazdálkodó megelőző lépéseket tehessen. Azaz valójában a vadgazdálkodásra jellemző, a kár bekövetkezési lehetőségét, vagy a már bekövetkezett kár mértékét csökkentő egyetlen aktív beavatkozásra sincsen lehetőség. A magánkertekben bekövetkező károk elvileg könnyen kivédhetők lennének megfelelő minőségű kerítés építésével. Erről azonban sokszor nincsen megfelelő információja az érintetteknek, ahogy rendszeresen probléma az is, hogy a megfelelő kerítés nem esztétikus. Megfelelő információ áramlással és a helyzet elfogadásával azonban a károk többsége kivédhető lenne. Ez azonban nem oldja meg a közterületeken és a nem kezelt/elhagyott magánterületeken előforduló vaddisznók jelenlétéből adódó problémákat. Ahhoz, hogy ott a vaddisznók gyakorisága csökkenjen minden érintettnek (lakosság, önkormányzatok, közterületi felügyeleti rendszerek, vadgazdálkodók) cselekednie kell. A legfontosabb beavatkozások a következők: Az illegális kommunális és zöldhulladék lerakók felszámolása a lakosság bevonásával. Jelezve és egyértelművé téve azt, hogy akik nem vesznek benne részt, vagy aktívan hozzájárulnak ezek kialakulásához, azok a későbbiekben a büntetésen túl kizárásra kerülnek minden esetleges kártérítési/kárenyhítési lehetőségből. Az elhagyott, nem gondozott kertek takarást adó aljnövényzetének felszámolása, a bent lévő szemét eltávolítása, a kerítés kijavítása és megerősítése természetesen a költségeket a tulajdoni lapra kell terhelni, és később a tulajdonosoktól adó formájában behajtani. Az elhagyott gyümölcsösök, kiskertek kerítéseinek újra építése, szükség esetén a gyümölcsfák kivágása, a területek takarítása, átláthatóvá tétele. A költségeket az előző ponthoz hasonló módon kell a tulajdonosokra terhelni. Térinformatikai adatbázis létrehozása, amely az egyes fajok előfordulási, megfigyelési és kártételi helyeit tartalmazza. Bejelentési rendszer kialakítása, ahová kötelező adatszolgáltatással tartoznak a területen működő vállalkozások, a közterület felügyelet és a rendőrség munkatársai, és egy ellenőrzési rendszer kialakítása, amely a lakosságtól érkező adatokat szűri, ellenőrzi. Kutatási programok anyagi alapjának megteremtése. Köszönetnyilvánítás Köszönjük a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek és személyesen Csépányi Péternek a vizsgálatokhoz nyújtott támogatását. Külön köszönjük a Parkerdő Budapesti Erdészetének az adatgyűjtésben és feldolgozásban nyújtott segítségét. Dr. Boda Zoltán, Rácz Károly és Kovács Ferenc segítsége nélkül a munka nem lett volna megvalósítható. Köszönjük az Országos Mezőgazdasági Könyvtár dolgozóinak az irodalmi források kereséséhez nyújtott segítségüket. Summary THE OCCURENCE OF WILD BOAR IN THE CITY OF BUDAPEST In connection with the appearance of wild boars in Budapest the next questions have been arised in our paper: (i) in what kind of ecosystems do wild boars appear in the city?, (ii) how far do they go into the inhabited area?, and (iii) what kind of damages do they cause there? Three different inquiries were made to answer these questions. 94
The first one tried to find the marks of the urban presence of wild boars and several appealing factors with photos and stated the preference in the usual habitats. The second one recorded the places of wild boars appearance in the inhabited area on a map. We used t-test to prove whether the places are closer to the outskirts or to the interior ecosystems. The third inquiry was based on the damage forms in the city and ordered them in relative frequency. All three studies show that wild boars live in the city in the whole year, and they are hiding, feeding and reproducing there. The ecosystems used by boars have typical drawing factors. 35,7% of such ecosystems are forests, 28,6% are fenced gardens. People could see wild boar in the city 2,5 km from the outskirts. The places of interior appearances are typically closer to the ecosystems inside than the forests outside. In terms of the game damage cases it is very important where the wild boars may come from. Because the user of the place where they live is responsible for the damages what they cause. 49% of residential reports complain about damaged fences, in the 45% there are rooting damages and in the 36% we can notice the fear, the feeling of danger and anxiety for children. This study tries to give help for official persons, for victims and for wildlife managers to solve the urban wild boar damages. Hivatkozások Bobek, B., Frąckowiak, W., Furtek, J., Merta, D. and Orłowska, L. (2011): Wild boar population at the Vistula Spit management of the species in forested and urban areas. Department of Ecology, Wildlife Research and Ecotourism, Biology Institute, Pedagogical University of Krakow, Poland, 8th European Vertebrate Pest Management Conference, 226 Julius-Kühn-Archiv, 432 Cahill, S., Llimona, F., Grácia, J. (2003): Spacing and nocturnal activity of wild boar (Sus scrofa) in a Mediterranean Metropolitan Park. Wildlife Biology, 9 (Suppl. 1): 3-13. Casaer, J., Keune, H., Scheppers, T. and Turkelboom, F. (2013): Criteria and performance measures for wild boar management, a participatory approach. IUGB Congress 2013, Brüsszel, Belgium Chauhan, N.P.S. (2011): Human casualties and agricultural crop raiding by wild pigs and mitigation strategies in India. Wildlife Institute of India, Chandrabani, Dehradun, India, 8th European Vertebrate Pest Management Conference, 192 Julius- Kühn-Archiv, 432 Csányi S. (1989): A hazai vaddisznóállomány dinamikája 1960-1986 között. Nimród Fórum, Április, 13-16. Faragó S. (2007): Vadászati Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Haridas, S., Diong, C.H., Seet, G. and Lee, N.S.L. (2011): Conundrum of the Eurasian wild pig Sus scrofa status on the island of Singapore: human - wildlife and environmental conflict. Division of Natural Sciences and Science Education National Institute of Education, Nanyang Technological University, Singapore, Division of Mechatronics and Design, School of Mechanical and Aerospace Engineering, Nanyang Technological University, Singapore, Vertta Technical Services, Singapore, 8th European Vertebrate Pest Management Conference, Julius- Kühn-Archiv, 432 95
Heltai M. és Szőcs E. (2008): Városi vadgazdálkodás. Jegyzet vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére. SZIE, Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő Jansen, A., Luge, E., Guerra, B., Wittschen, P., Gruber, D. A., Loddenkemper, C., Schneider, T., Lierz, M., Ehlert, D., Appel, B., Stark, K. and Nöckler, K. (2007): Leptospirosis in urban wild boars, Berlin, Germany. Emerging Infectious Diseases, 13 (5) Keuling, O. (2013): Institute of Terrestrial and Aquatic Wildlife Research. International Union of Game Biologists. Congress IUGB 2013, Brüsszel, Belgium Kotulski, Y. és König, A. (2008): Conflicts, crises and challenges: wild boar in the Berlin City a social empirical and statistical survey. Nat. Croat., 17 (4): 233-246 Licoppe, A., Prévot, C., Heymans, M., Casaer, J. and Cahill, S. (2013): Wild boar / feral pig in (peri-) urban areas. International survey report as an introduction to the workshop: Managing wild boar in human-dominated landscapes International Union of Game Biologists. Congress IUGB 2013, Brüsszel, Belgium Massei, G. and Genov, V. P. (2004): The enviromental impact of wild boar. Central Science Laboratory, Sand Hutton, York, UK & Bulgarian Academy of Sciences, Institute of Zoology, Sofia, Bulgaria, Galemnys, 16. 135-145. Tegt, J., Strickland, B. and Hamrick B. (2013): An integrated approach to wild pig management. Center for Resolving Human-Wildlife Conflicts, Mississippi State University. International Union of Game Biologists. Congress IUGB 2013, Brüsszel, Belgium Widemo, F., Ericsson, G., Bergström, R., Sandström, C. (2013): Hunters & farmers attitudes to wild boar. International Union of Game Biologists. Congress IUGB 2013, Brüsszel, Belgium 96