EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó hatása a közbeszerzés, mint a protekcionista gazdaságpolitika eszköze Tagállami közbeszerzési politika és közösségi közbeszerzési politika célkitűzéseinek különbsége
A közbeszerzési politika célkitűzései II. Két egymás ellen dolgozó elv összebékítése: hatékony piac és a kis- és középvállalatok piacra jutása A korlátozás szükségessége és a korlátozás mértéke A szabályozás nagyon lassú folyamat eredménye A közbeszerzési politika azzal kíván hozzájárulni az egységes piac létrejöttéhez, hogy a közszférában olyan versenyhelyzetet teremt, amelyben megkülönböztetésmentesen és objektív feltételek alapján kerül sor közbeszerzési szerződések elbírálására, és a legjobb ajánlat kiválasztásával ésszerű módon történik a közpénzek felhasználása. Jogszabályi keretek kialakítása Jogalap: a közös piac céljai A közbeszerzési szabályok kiindulási pontjai 1. Meghatározott összeghatár feletti állami megrendeléseket Közösség szerte meg kell hirdetni (de minimis szabály) annak érdekében, hogy a más tagállamokban letelepedett vállalkozásoknak valódi esélye legyen azokat megpályázni. 2. A lehetséges ajánlattevők diszkriminálása céljából nem lehet meghatározott műszaki előírások alkalmazását kötelezővé tenni. 3. A pályáztatási eljárás és az odaítélés során objektív feltételrendszert kell alkalmazni. Tevőleges, pozitív kötelezettségek Irányelvek és nemzeti normák A szabályanyag négy rezsimje
Árubeszerzések A két Programmes Génerales A 70/32 számú irányelv: negatív kötelezettségek A 77/62 számú irányelv: pozitív kötelezettségek Szűk tárgyi hatály Nem hoz megfelelő eredményt Árubeszerzések Az összes korábbi irányelv átfogó módosítása az ajánlattétel főszabálya a nyílt tenderezés, amelytől csak kivételes esetben lehet eltérni, az árubeszerzési szerződések meghatározásának kiszélesítése, az irányelv tárgyköréből kizárt szektorok pontosabb körülírása és szűkítése, a hatóságoknak éves tervben kell előre jelezniük, hogy milyen árubeszerzéseket kívánnak foganatosítani, az árubeszerzésekhez szükséges műszaki leírásokat a Közösség technikai harmonizációs és szabványosítási programjához hangolták. a négy közbeszerzési rezsim szabályait 1993-ban összefoglalták, amelynek keretében az áruszállítások kérdését a 93/36 számú irányelv rendezi, nagymértékben támaszkodva a korábbi szabályozásra.
Építési beruházások Nem szabályozott területek Negatív kötelezettségek, nemzeti tendereztetési eljárások A szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága, mint kiindulópont Közüzemek A szabályozás elhúzódását indokoló tényezők: 1. A közüzemi vállalatok eltérő jogi státusa Az alanyi kör meghatározása 2. Költséges megrendelések: a hagyományos összeghatár nem alkalmazható 3. A csúcstechnológia stratégiai jellege 4. Lehetséges következmény: az európai vállalatok felvásárlása Elkülönített szabályozás Bonyolultabb alkalmazás
Szolgáltatások megrendelése Hangsúly-eltolódás: szolgáltatási szektor Szerződések odaítélési-eljárása Az irányelv tárgyi hatálya: 1. Prioritást élvező és prioritást nem élvező szolgáltatás-típusok 2. Szolgáltatások koncesszióba adása Jogorvoslati irányelvek A tagállami felelősség esetében alkalmazandó egységes közösségi jog Hatékony és megkülönböztetés nélküli jogorvoslat: kétlépcsős megoldás 1. Kísérlet a barátságos rendezésre 2. Nemzeti bíróságok A tanúsítási eljárás
A közbeszerzési politika változása a 90-es években A Bizottság 1998-as közleménye 1. A közbeszerzési szabályok egyszerűsítése 2. A szabályok betartása 3. Az ajánlattevők körének bővítése 4. Információs társadalom A közbeszerzési politika változása a 90-es években II. Alapelvek, gyakorlati intézkedések a közbeszerzési politika alapelvei átláthatóság, pontosan megfogalmazott odaítélési feltételek a Közösség közbeszerzési jogát megsértő hatóságok döntéseinek hatékony és gyors felülvizsgálata a jogi szabályozás egyszerűsítése, korszerűsítése, a SIMAP rendszer fejlesztése
Új jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról Ez az (ún. klasszikus ) irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működőktől eltérő ajánlatkérő szervek által a következőkre vonatkozóan kötött közbeszerzési szerződésekre * alkalmazandó: áru; szolgáltatásnyújtás; építési beruházás; amennyiben ezeket az irányelv kifejezetten nem zárja ki, valamint az építési koncessziókra
Hatály A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közös szabályok A közbeszerzési szerződések odaítélésének folyamatai Építési koncessziós szerződések Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatok Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai közüzemi ágazatokra vonatkozó 2004/17/EK irányelv (az ún. közüzemi irányelv) az érintett ágazatokban működő ajánlatkérő szervek által a következőkre vonatkozóan kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó: áru; szolgáltatásnyújtás; építési beruházás; amennyiben ezeket az irányelv kifejezetten nem zárja ki; ugyanakkor a klasszikus irányelvtől eltérően az építési koncessziókra az irányelvet nem kell alkalmazni.
Hatály A szerződésekre vonatkozó szabályok A közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatok Újítások a közbeszerzési értékhatár rendszer egyszerűsítése; az elektronikus eszközök használatának, illetve az ún. e közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása nagyobb rugalmasságot biztosító jogintézmények, az ún. kompetitív dialógus (versenypárbeszéd) bevezetése keret-megállapodás lehetősége ismétlődő beszerzések vonatkozásában;
Újítások II. a közbeszerzési műszaki leírás megadása során teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározásának lehetősége; az elbírálási szempontrendszer pontosítása a közszolgáltatók esetében a postai ágazatokban működő szervezeteknek az irányelv hatálya alá vonása, míg a távközlési szolgáltatóknak kiemelése a szabályozás hatálya alól. Közbeszerzési irányelvek mechanizmusa a) az irányelv hatálya alá tartozó szervezetek, az ún. ajánlatkérő szervezetek körének meghatározása; b) az irányelvek hatálya alá tartozó szerződések, beszerzési tárgyak körének pontos meghatározása; c) az eljárástípusok és alkalmazási feltételeinek meghatározása;
Közbeszerzési irányelvek mechanizmusa II. d) a műszaki előírásokra vonatkozó szabályok, amelyek értelmében az európai szabványok kapnak elsőbbséget, ugyanakkor lehetőséget adnak teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározására is, de megtiltják a diszkriminatív műszaki követelmények alkalmazását az ajánlati felhívásban és egyéb szerződéses dokumentumokban; e) a közbeszerzési eljárások meghirdetésére vonatkozó szabályok, amelyek lényege, hogy az ajánlatkérők az Európai Unió szintjén kötelesek meghirdetni az eljárásokat; Közbeszerzési irányelvek mechanizmusa III. f) közös szabályok az eljárásban való részvételre vonatkozóan, amelyek magukban foglalják egyrészt a minőségi szelekcióra (alkalmasságra), másrészt a szerződések odaítélésére (az ajánlatok elbírálására) vonatkozó objektív feltételeket; g) a statisztikai jelentésekre vonatkozó kötelezettségek körének meghatározása.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, Ez az irányelv a honvédelmi és biztonsági témakörökben kötött, alábbi vonatkozású közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó: katonai felszerelés szállítása; érzékeny felszerelés szállítása; a katonai vagy érzékeny felszereléshez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások; kifejezetten katonai célú, illetve érzékeny építési beruházások vagy szolgáltatások. Jogorvoslat Jogorvoslati lehetőségek: árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések Jogorvoslati lehetőségek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban
Új szabályozási irányok A Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jognak az Intézményesített PPP-kre (IPPP) való alkalmazásáról Zöld közbeszerzés Közbeszerzési eljárások dematerializálása
TED kezdőoldal - TED Tenders Electronic Daily.mht SIMAP.htm