- PDF Free Download

Átírás

1 Az EU közbeszerzési piaca számokban Az Európai Unió közbeszerzési politikája április 20. Bozzay Erika a évre vonatkozó hivatalos közbeszerzési adatok szerint: az EU 27 tagállamában a közbeszerzésekre (beleértve az uniós közbeszerzési jog alá nem tartozó közbeszerzéseket is) fordított összkiadás becsült értéke: 2 406,98 milliárd euró (= EU27 GDP 19,7% a) az uniós szinten (az Európai Unió Hivatalos Lapjában) meghirdetett közbeszerzések becsült összértéke: 447,03 milliárd euró Célkitűzések Piaci integráció: a közbeszerzések (az állami/ önkormányzati megrendelések) piacán a belső piac megvalósítása: kereskedelemkorlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása egyenlő versenyfeltételek biztosítása a más tagállamokból érkező vállalkozásoknak, áruknak, szolgáltatásoknak (Tagállami közbeszerzési politika elsődleges célkitűzése: hatékony és ellenőrizhető közpénzfelhasználás biztosítása) Lehetséges kereskedelemkorlátozó közbeszerzési gyakorlatok a nemzetközi, külföldi cégekkel versenyezni nem tudó, elavult struktúrájú iparágakban tevékenykedő hazai cégek támogatása biztos állami megrendelések útján új/néhány éves hazai cégek helyzetbehozása foglalkoztatáspolitikai, környezetvédelmi célok szolgálata pl.: hátrányos helyzetű/elmaradott régiók vállalkozásainak helyzetbe hozása, fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztató cégek helyzetbe hozása ez magában foglalhatja: o bizonyos követelmények alóli mentesítést, o árpreferencia biztosítását számukra, o annak előírását, hogy ezeket a cégeket kell alvállalkozóként bevonni a szerződés teljesítésébe, vagy o annak megkövetelése, hogy az állammal szerződő cég megfelelő antidiszkriminációs stratégiával rendelkezik. Lehetséges kereskedelemkorlátozó közbeszerzési gyakorlatok (folyt.) nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással a más tagállamokból érkező cégek kizárása a közbeszerzési eljárásból átláthatóság hiánya az információk hiánya (pl. a meghirdetett közbeszerzésekről, az eljárásban való részvétel pontos feltételeiről) elégtelen, nem hatékony közbeszerzési eljárások (pl. túl hosszú idő a döntés meghozatalára) Közbeszerzési politika eredeti célja A közbeszerzési politika tehát az egységes piac létrehozásának egyik eszköze Célja: olyan versenyhelyzet létrehozása a közmegrendelések piacán, amelyben diszkriminációmentesen és objektív feltételek alapján kerül sor közbeszerzési szerződések elbírálására, és a legjobb ajánlat kiválasztásával ésszerű módon történik a közpénzek felhasználása.

2 Újabb fejlemény: célok bővülése közbeszerzés más szakpolitikák szolgálatában Kkv k helyzetbe hozása Környezetvédelmi célok ( zöld közbeszerzés ) Foglalkoztatáspolitikai célok Innováció elősegítése Korrupció elleni küzdelem Lásd különösen: Európa 2020 stratégia Az egységes közbeszerzési piac létrehozásának főbb eszközei diszkrimináció tilalma a közbeszerzésekben (EUMSZ alapján + irányelvek kifejezett rendelkezései is) kötelezettség a tagállamok részére, hogy a szerződéseket átlátható eljárások útján ítéljék oda (a szubjektív döntéshozatal megakadályozása érdekében + a diszkriminációmentesség ellenőrizhetősége érdekében) a piacra lépés (esetenként nem is diszkriminatív jellegű/hatású) akadályainak lebontása (különösen az aránytalan adminisztratív kötelezettségek lebontása pl. az alkalmasság igazolására követelhető igazolások körének rögzítése) A közbeszerzések terén az egységes piac létrehozásának főbb eszközei (folyt.) közpénzfelhasználás hatékonysága, jobb minőségű termékek, szolgáltatások beszerzése valueformoney önálló cél, legitim cél? (van erre felhatalmazás?) v. inkább csak pozitív velejárója a piacnyitásnak? A közbeszerzési politika végrehajtásának jogi eszközei EUMSz. (illetve korábban EKSz.) másodlagos uniós jog: irányelvek (EuB jogfejlesztő tevékenységének szerepe) (soft law pl. Európai Bizottság értelmező közleményei) Elsődleges jog közbeszerzésre irányadó rendelkezései az alapszerződések nem tettek említést a közbeszerzésről sem közvetve, sem közvetve tagállamok nem is tekintették a belső piac részének a közbeszerzést erőteljes piacvédelmi eszközöket alkalmaztak Bizottság, Bíróság viszont az integráció részének tekintette a diszkrimináció tilalmára és a szabad mozgásra vonatkozó rendelkezések alapján kezdték leépíteni a piacvédő, diszkriminatív tagállami közbeszerzési gyakorlatokat Elsődleges jog közbeszerzésre irányadó rendelkezései Áruk szabad mozgása EUMSz. 34. cikk (ex EKSz. 28. cikk) tilos a közbeszerzés hazai cégek részére való fenntartása tilos annak előírása, hogy az ajánlatban csak hazai terméket lehet szerepeltetni tilos a hazai terméket előnyben részesíteni (pl. árpreferencia biztosítása) C 243/89 Biz. v. Dánia (Storebaelt ügy) a 34. cikkbe ütközik az az előírás, amely szerint dán alapanyagokat kell felhasználni a nyertesnek a szerződés teljesítése során C 45/87 Biz. v. Írország (Dundalk ügy) kereskedelmi akadálynak minősül az az előírás, amely szerint a beruházás során lefektetendő csőnek az ír szabványnak kell megfelelnie (miközben ezt semmilyen objektív körülmény nem indokolja) C 359/93 Biz. v. Hollandia (UNIX ügy) a 34. cikkbe ütközik az műszaki leírás megfogalmazása, amennyiben az egy konkrét termékre (egy konkrét operációs rendszerre) hivatkozik

3 Elsődleges jog közbeszerzésre irányadó rendelkezései Szolgáltatások szabad nyújtása EUMSz. 56. cikk (ex EKSz. 49. cikk) tilos a más tagállambeli cégek esetében a közbeszerzésekben való részvételt előzetes regisztrációhoz kötni (ha ez a hazai cégek esetében nem követelmény) C 360/89 Bizottság v. Olaszország a 49. cikkbe ütközik annak előírása, hogy a nyertesnek az építési munka meghatározott részét alvállalkozásba kell adni az adott régióban telephellyel/képviselettel rendelkező cégnek C 234/03 Contse and others v Ingesa diszkriminatív feltételnek minősül az az előírás, amely szerint az ajánlattevőknek (már) a tendereljárás időtartama alatt (is) a köz számára nyitva álló irodával kell rendelkezniük a majdani szolgáltatásnyújtás helye szerinti régió központjában Letelepedés szabadsága EUMSz. 49. cikk (ex EKSz. 43. cikk) Elsődleges jog I. Valamennyi (egyedi) közbeszerzésre vonatkoznak az EUMSz. rendelkezései? Nem, csak a határon átnyúló jelleggel bíró beszerzésekre C 507/03 Bizottság v. Írország C 147/06 és 148/06 egyesített ügyek, SECAP and Santoroso v Commune di Torino (SECAP) II. Tevőleges kötelezettség: transzparencia biztosítása C 324/98 Teleaustria ügy bizonyos mértékű transzparencia/nyilvánosság (meghirdetési kötelezettség) elengedhetetlen annak érdekében, hogy kontrollálni lehessen a diszkrimináció hiányát a piac szereplői tudomást szerezzenek a verseny lehetőségéről Másodlagos uniós jog Kormányzati szektor 2004/18/EK irányelv (2009/81/EK irányelv védelmi beszerzések) 213/2008/EK bizottsági rendelet (CPV) 1251/2011/EU bizottsági rendelet (értékhatárok) 842/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (hirdetményminták) 89/665/EGK irányelv (jogorvoslati irányelv) Közszolgáltatók 2004/17/EK irányelv (2009/81/EK irányelv védelmi beszerzések) 213/2008/EK bizottsági rendelet (CPV) 1251/2011/EU bizottsági rendelet (értékhatárok) 842/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (hirdetményminták) 92/13/EK irányelv (jogorvoslati irányelv) Az irányelvi szabályozás fejlődése 1. szakasz: 1970 es évek 1971: az első ie. elfogadása építési beruházások 1977: árubeszerzésekre vonatkozó ie. elfogadása 2. szakasz: 1980 as és 1990 es évek fordulója Cecchini jelentést követően új irányelvek (szolgáltatás megrendelésekre is és a közszolgáltatói szektorra is + jogorvoslat szabályozása!) 3. szakasz: 1997 WTO GPA hez csatlakozás irányelvek hozzáigazítása az egyezmény követelményeihez 4. szakasz: (2000 ) 2004: konszolidáció, egyszerűsítés, rugalmasabb szabályozási modernizáció, megközelítés, átláthatóság növelése jelenleg hatályos irányelvek elfogadása 5. szakasz: 2004 után: a jogorvoslati irányelvek felülvizsgálata (2007/66/EK irányelv) védelmi beszerzésekre vonatkozó ie. (2009/81/EK ie.) Hatályos szabályozási keretrendszer felülvizsgálata új irányelv tervezetek Hatályos irányelvek mechanizmusa Közbeszerzési irányelvek általánosságban átültetési kötelezettség a tagállamokban nincs egységes uniós közbeszerzési kódex minden tagállamnak saját az irányelvekkel összhangban álló eljárásrendje van szabályozási minimum: nem szabályozzák a közbeszerzések valamennyi kérdését csak azokat, amelyek az integrációs célok megvalósításához szükségesek tagállami mozgástér egyes kérdések szabályozásában DE: alapszerződés rendelkezéseit itt is figyelembe kell venni!

4 Szabályozási tárgykörök a) az irányelv hatálya alá tartozó szervezetek, az ún. ajánlatkérők körének meghatározása b) az irányelvek hatálya alá tartozó szerződések, beszerzési tárgyak körének pontos meghatározása + kivételek pontos rögzítése c) az eljárástípusok és alkalmazási feltételeinek meghatározása Szabályozási tárgykörök d) a műszaki előírásokra vonatkozó szabályok (diszkriminatív műszaki követelmények tilalma) e) a közbeszerzési eljárások meghirdetésére vonatkozó szabályok (az Európai Unió szintjén történő meghirdetési kötelezettség) f) közös szabályok az eljárásban való részvételre vonatkozóan: minőségi szelekcióra (alkalmasságra), a szerződések odaítélésére (az ajánlatok elbírálására) vonatkozó objektív feltételek; g) a statisztikai jelentésekre vonatkozó kötelezettségek körének meghatározása AJÁNLATKÉRŐK KÖRE Klasszikus ajánlatkérők 2004/18/EK ie. szerint: állam, regionális és helyi hatóságok (önkormányzatok) közjogi szervezetek azok a társulások, amelyeket egy vagy több, fenti szervezet hoz létre EUB: sui generis közösségi jogi fogalmak + funkcionális értelmezés + támogatásban részesített szervezet Közszolgáltatók 2004/17/EK ie. szerint: Tevékenységi oldalról: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatokban működő szervezetek, ha az irányelvben meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik Szervezeti oldalról: álam, regionális/helyi hatóságok, közjogi szervezetek, azok a társulások, amelyeket egy v. több, előbbi szervezet hoz létre, azok a vállalkozások, amelyek felett az előbbi szer ve ze tek közvetlenül v. közvetve meghatá ro zó befolyást képesek gyakorolni (ún. állami vállalatok ), az előző két pont alá nem tartozó szervezetek, amelyek az adott tevékenységet különleges v. kizárólagos jog alapján végzik. Közjogi szerv olyan célra hozták létre, amely közérdekű (közcélú), de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; jogi személyiséggel rendelkezik; az állam, a területi vagy települési önkormányzatok, illetve más közjogi szervezetek többségi részben finanszírozzák, vagy a menedzsment ellenőrzésére jogosultak, vagy jogosultak arra, hogy a vezető tisztségviselők és/vagy a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválasszák (kijelöljék). Közbeszerzés tárgyai árubeszerzések építési beruházások szolgáltatások megrendelése (szolgáltatások két csoportja: A és B szolg.k eltérő szabályok!) klasszikus ajánlatkérők esetében: építési koncesszió is + kivételek pontos meghatározása (visszterhes szerződés!) Értékhatárok de minimis szabály: a közbeszerzési irányelvek szabályait csak meghatározott értékhatár feletti beszerzésekre kell alkalmazni, az értékhatár beszerzési tárgyanként (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás) és ajánlatkérőnként differenciált, a január 1 jétől hatályos uniós közbeszerzési értékhatárokat a Bizottság 1251/2011/EU rendelete tartalmazza

5 Klasszikus ajánlatkérők árubeszerzés: euró (a GPA hatálya alá tartozó ajánlatkérők esetében euró) építési beruházás és építési koncesszió: euró szolgáltatás megrendelés: euró (bizonyos esetekben euró) Értékhatárok Közszolgáltatók árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés: euró építési beruházás: euró. A közbeszerzések kötelező meghirdetése uniós szinten kell meghirdetni az irányelvek hatálya alá tartozó szerződéseket, beszerzéseket az EU Hivatalos Lapjában TED (Tendering Electronic Daily) adatbázis az erre a célra uniós szinten kialakított egységes hirdetményminták alkalmazásával közbeszerzés tárgyának meghatározása a hirdetményekben: CPV kódokkal (Közös Közbeszerzési Szótár) Objektivitás és a tárggyal való szoros összefüggés Alapvető követelmény: a műszaki leírás, az alkalmassági kritériumok, bírálati szempontok objektivitása és a szerződés tárgyával való szoros összefüggése mindkét irányelv esetében Eljárásfajták csak az irányelvek által meghatározott eljárásfajták alkalmazhatóak a szerződések odaítélésére: nyílt eljárás, meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos eljárás indulhat hirdetménnyel, illetve hirdetmény nélkül; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mindkét ajánlatkérői kör esetében csak kivételes Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat tagállami kötelezettség: hatékony és gyors jogorvoslatot biztosító intézményrendszer működtetése valamennyi jogaiban, érdekeiben sértett fél részére a jogorvoslati fórumhoz fordulás biztosítása szerződéskötési moratórium (standstill) (az eljárást lezáró döntés kihirdetése és a szerződés megkötése közötti időtartam, amely alatt nem lehet megkötni a szerződést) jogorvoslati eljárás indítását követően a közbeszerzési eljárás automatikus felfüggesztése a jogellenesen odaítélt szerződések érvénytelenné nyilvánításáról is rendelkeznie kell a tagállamoknak alternatív szankciók (pénzbírság, a szerződés időbeli hatályának lerövidítése) biztosítása a kevésbé súlyos jogsértések szankcionálására A közbeszerzési irányelvek hatálya alá nem tartozó beszerzések az irányelvek hatálya nem terjed ki az uniós értékhatár alatti beszerzésekre, illetve meghatározott tárgyú beszerzésekre (pl. szolgáltatási koncesszió) DE: az EuB ítélkezési gyakorlata szerint e szerződések odaítélése során is tiszteletben kell tartani az európai uniós jog alapelveit, ha azok határokon átnyúló érdekeket képviselnek a Bizottság Értelmező Közleménye a közbeszerzési irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jog ról [(2006/C 179/02)]

6 A közbeszerzési politika külső dimenziója WTO GPA (kormánybeszerzési megállapodás) Európai Gazdasági Térség Kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások beszerzési fejezet: Chile, Mexikó Svájc CARIFORUM Beszerzési fejezet a stabilizációs és társulási megállapodásokban pl: Albánia, Macedónia, Szerbia Beszerzési fejezet az európai szomszédságpolitika (ENP) körében kötött megállapodásokban Jövőben várható változások Hatályos irányelvek felülvizsgálata új irányelvek elfogadása (várhatóan 2013 szeptemberében) Felülvizsgálat célja: a szabályok, eljárások egyszerűsítése, rugalmasabbá tétele elektronikus közbeszerzés előtti akadályok lebontása kkv k közbeszerzési piachoz való hozzáférésének előmozdítása közbeszerzés stratégiai célú felhasználásának lehetővé tétele Információk Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóság: ndex_en.htm Köszönöm a figyelmet! Public Procurement Network (tagállami kezdeményezésre létrejött együttműködés):