Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VI.1.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a 12/2007.(X.12.), 15/2007.(XI.28.), 4/2008. (II.15.) és a 17/2009.(XII.18.) sz. módosító rendeletekkel egységes szerkezetben Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja: Preambulum A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Szigetszentmárton Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete elvként szögezi le: a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet, minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény, a képviselő-testület tagjai Szigetszentmárton község polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják. A képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban szervezetének és működésének szabályait az alábbiak szerint határozza meg. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1. Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetszentmárton Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2318 Szigetszentmárton, Telkes u. 10. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). (4) Illetékességi területe: Szigetszentmárton község közigazgatási területe.
2 3. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet határozza meg. 4. (1) (1) Az önkormányzat lapja: Mártoni Fórum (2) A lap megjelenik: kéthavonta, illetve szükség szerint (negyedévenként) (3) Az önkormányzat lapját a település lakossága, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei és a szomszédos községek Polgármesteri Hivatalai térítésmentesen kapják. (4) Az önkormányzat lapja tartalmazza különösen: a) a képviselő-testület fontosabb döntéseit; b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat; c) a fontosabb társadalmi eseményeket. 5. A település nemzetközi kapcsolata: az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Vellmar városával (Németország). II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök 6. (1) Az önkormányzat jogi személy. (2) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, de megbízás alapján települési képviselő is képviselheti a képviselő-testületet. 7. (1) Az Önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, településrendezés; az épített és természeti környezet védelme; a lakásgazdálkodás; a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, csatornázás; a köztemető fenntartása; a helyi közutak és közterületek fenntartása; a helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban;
3 közreműködés a foglalkoztatás megoldásában; gondoskodás az óvodai nevelésről, az alapfokú nevelésről, az oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokról; közösségi tér biztosítása; a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és sport támogatása; a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról; az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről; az egészségügyi és szociális alapellátásról; a közvilágításról; a helyi közutak és köztemető fenntartásáról; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről; továbbá törvény által meghatározott más feladatokról. (3) Az önkormányzat az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában a gazdasági programban és az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - foglal állást. (4) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. (5) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (4) bekezdésben említett feltételeket. 8. (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. (2) Az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein: Művelődési Ház Kultúregyüttesei Nyugdíjasklub Önkéntes Tűzoltóegyesület Polgárőrség Sportegyesület Vöröskereszt Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása 9. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.
4 (2) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: az önkormányzati rendeletalkotás; az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; a helyi népszavazás kiírása; az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról; a helyi adó megállapítása; a településrendezési terv jóváhagyása; a tárgyévi költségvetés 5 %-át meghaladó értékhatár feletti hitelfelvétel; a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; intézmény, illetve - gazdasági vállalkozás céljára - gazdasági társaság alapítása, megszüntetése és átszervezése, vezetőik kinevezése, szövetkezet alapításának kezdeményezése, közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása; eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti; vélemény-nyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (3) (2) (4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja, de egyedi ügyeket nem vonhat magához, egyedi ügyekben nem utasíthat. (5) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és feladatai teljesítéséről az érintett a Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban köteles beszámolni. (6) A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható. III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Általános szabályok
5 10. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 10 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza. (2) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület - lehetőség szerint - július és augusztus hónapokban nem ülésezik. (3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Alakuló ülés 11. (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. (2) Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig. (3) Az alakuló ülésre meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság elnökét, tagjait. (4) Az alakuló ülés napirendje különösen: a) a választás végleges eredményének ismertetése, megbízólevelek átadása (Helyi Választási Bizottság elnöke) b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele c) a polgármester programjának ismertetése. d) a polgármester illetményének megállapítása e) bizottságok megválasztása f) alpolgármester választása, tiszteletdíjának megállapítása. (5) Szükség szerint a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően más témák is napirendre tűzhetők. (6) A polgármester az alakuló ülést megelőzően a szervezeti kérdésekben a képviselőkkel egyeztetést folytat. Ha az előzetes egyeztetés eredményeképpen szükséges az SZMSZ módosítása, azt az alakuló ülés napirendjére a személyi, szervezeti kérdések tárgyalása előtt fel kell venni. A képviselő-testületi ülés összehívása 12. (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható. A képviselő-testület üléseit igény szerint, általában csütörtöki napokon tartja. (2) A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. (3) Az ülés összehívása írásbeli meghívó útján történik helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendek tárgyának és előadójának a megjelölését tartalmazza. (4) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, csak meghívót a tanácskozási joggal meghívottaknak kell megküldeni az ülés előtt legalább 5 nappal. (5) A rendkívüli ülés meghívója az ülés napján is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
6 (6) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő hirdetmény kifüggesztésével tájékoztatja. (7) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni: a képviselők legalább egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét (esetleg) helyét és idejét. (8) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a képviselőket; a jegyzőt; a napirendi pontok előadóit; az önkormányzati intézmények vezetőit; a helyi kisebbségi önkormányzat testületének elnökét; a 8. -ban meghatározott lakossági közösségek képviselőit, akiknek működési területét a napirend érinti; a polgármesteri hivatal napirendi pont szerint illetékes ügyintézőit; akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak. (9) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (10) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a jegyzőt; a lakossági szervezetek képviselőit; a polgármester által meghívottak. A képviselő-testület munkaterve 13. (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi a munkáját. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze minden tárgyévet megelőző év december végéig, illetve tárgyév június végéig. (4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek: a települési képviselők; a bizottság(ok); az alpolgármester; a jegyző. (3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: - a képviselő-testületi üléseinek tervezett időpontjai, napirendjei; - a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek megjelölése; - a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölése; - a közmeghallgatások időpontja; - egyéb szervezési feladatok. (6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: az önkormányzati képviselőknek; a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak; a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének; a kisebbségi önkormányzat testületének
7 a szigetszentmártoni önkormányzati intézmények vezetőinek. A képviselő-testület ülése; az ülésvezetés szabályai 14. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat. (2) A képviselő-testület zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Az érintett az ülésen szóban is tehet nyilatkozatot (nyilatkozatát a jegyzőkönyv tartalmazza). (3) A képviselő-testület zárt ülést tart továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. (6) A zárt ülésen hozott határozat kihirdetéséről a képviselő-testület a határozathozatalt követően külön rendelkezik. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat nyilvános ülésen nem lehet kihirdetni. 15. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint. (3) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést; b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor; c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt; d) előterjeszti a sürgősségi indítványt; e) javaslatot tesz az ülés napirendjére; f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát; g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést; h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát. (6) A napirendek előtt a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről, az általa tett intézkedésekről. (7) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő testületi tag javaslatot tehet, melyet köteles indokolni. (8) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
8 Az előterjesztés 16. (1) Előterjesztésnek minősül minden a munkatervbe felvett és új tervezett napirenden kívüli anyag, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) Előterjesztés benyújtására jogosult: a) a polgármester; b) az alpolgármester, c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i); d) a képviselő-testület tagja; e) a jegyző. (3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (4) Egyszerűbb ügyekben, illetve indokolt esetben szóbeli előterjesztés is lehetséges. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. (5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre. (6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei: a) Az előterjesztés első része tartalmazza a címét, tárgyát, az előzmények ismertetetését (különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre), a tárgykört érintő jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők véleményét, mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják. b) Az előterjesztés második része tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét. A sürgősségi indítvány 17. (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. (2) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb a testületi ülés napjának 12 órájáig írásban nyújtható be a polgármesternél. (3) Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. (4) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésen vagy sem.
9 A vita, döntéshozatali eljárás 18. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, ha a kiegészítése új információt tartalmaz; b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. (3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható. (4) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez. (5) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. (7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet. (8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először az elhangzás sorrendjében a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz. 19. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. (2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (5) Nem szükséges külön dönteni az érintett képviselő kizárásáról, ha a képviselő a személyes érintettségét bejelentette és nyilatkozik arról hogy távol marad a szavazástól. A képviselő nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (6) Minősített többség szükséges: a) önkormányzati rendeletalkotáshoz; b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz; c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz; d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz; e) intézmény alapításához, megszüntetéséhez; f) zárt ülés elrendeléséhez;
10 g) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához; h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához; i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához; j) a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, ellene fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához; k) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez; l) a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez; m) eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál; n) a testületi hatáskörök átruházásához; o) a helyi népszavazás kiírásához. (6) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének egynemű szavazata szükséges (6 fő). (7) (1) 20. (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza. (2) A szavazás kézfeltartással történik. Szavazni igen -nel, nem -mel vagy tartózkodom -mal lehet. (3) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. (4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét, akik igen vagy nem szavazattal vehetnek részt a döntéshozatalban, illetve tartózkodhatnak a szavazástól. (5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 21. (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. (3) A titkos szavazást az erre kijelölt bizottság bonyolítja le. (4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket. (5) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról annak konkrét idejének megjelölésével azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető. Kérdés és interpelláció 22. (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
11 (2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül megteheti. (3) A képviselő-testület tagja a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (4) Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. (5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. (6) A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendje 23. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik. Ennek során a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja; (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti (kivéve a képviselőt). (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. A jegyzőkönyv 24. (1) (4) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvételt 5 évig kell megőrizni. (2) (4) A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, időpontját; a megjelent képviselők és meghívottak nevét; a tárgyalt napirendi pontokat; a tanácskozás lényegét; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket, külön indítványra a kisebbségi véleményt. (3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
12 (4) A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (6) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában; b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a regionális közigazgatási hivatal vezetőjének [Ötv. 17. (2) bek.]; (7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe ügyfélfogadási idő alatt a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. E jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 14. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak az érdemi döntést ismerhetik meg. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI 25. (1) A képviselő-testület döntései: - rendeletek és - határozatok. (2) A képviselő-testület döntéseit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: a) rendelet esetében: Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../év (...hó...nap) rendelete, b) határozat esetében:.../év (...hó...nap) Képviselő-testületi határozat. (3) A (2) bekezdés a) pontja esetében a zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének napja, b) pontnál a határozat meghozatalának napja. (4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet. Határozat 26. (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek. (2) A képviselő-testületi határozatok végrehajtását az azokban feltüntetett személy vagy szerv köteles megszervezni. (3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló összefoglaló jelentést a testületi ülésen a polgármester terjeszti elő. (4) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt: - napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről; - képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok elfogadásáról; - lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról; - név szerinti szavazás elrendeléséről.
13 A rendeletalkotás szabályai 27. (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben: a) törvény felhatalmazása alapján; b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról; c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól; d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról; e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról; f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról. (3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a képviselő-testület tagja; az önkormányzat bizottságai; a polgármester, az alpolgármester; a jegyző; a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői; a kisebbségi önkormányzat testülete. (4) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezés során vizsgálni kell: a) mi indokolja az önkormányzati rendelet megalkotását b) mi a rendeletalkotás célja és várható előnye c) a tervezett szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal. (5) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is. (6) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. (7) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik: a) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg; b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, külső szakértő is megbízható; c) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el; d) az előterjesztő a rendelet-tervezetet - az esetleges véleményekkel és indokolással együtt - a képviselő-testület elé terjeszti; e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is. (8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (9) Az önkormányzati rendeleteket ki kell hirdetni.
14 (10) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módja: a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján - 15 napra - történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. (11) A rendeletek a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetők, szolgáltatási díj ellenében arról másolat készíthető. (12) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek. V. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ Általános rendelkezések 28. (1) A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és e szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. (2) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. -a szerint esküt tesz. (3) (1) (4) A képviselő főbb jogai: részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében; kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre 15 napon érdemi választ kell adni; tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen; kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését; a képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet. (4) A képviselő főbb kötelezettségei: tevékenyen részvétel a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik; olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre; felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban; a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll); kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző lakossági közösségekkel;
15 a személyes érintettség bejelentése. (5) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (6) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának - a törvény keretei között rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. VI. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok típusai, feladatai és szervezete 29. (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes (ún. ad hoc) bizottságokat hoz, illetve hozhat létre. (2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő; b) Pénzügyi és Szociális Bizottság, létszáma: 7 fő; c) Településfejlesztési Bizottság, létszáma: 5 fő. (3) Az állandó önkormányzati bizottságok jegyzékét, elnökének és tagjainak névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza. (4) A képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság (munkacsoport) megbízatása a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik. 30. (1) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok: a) Ügyrendi Bizottság - feladata: az önkormányzat működésére vonatkozó szabályok meglétének és végrehajtásának az ellenőrzése. A testület hatáskörébe tartozó választások előkészítése, titkos és név szerinti szavazás lebonyolítása esetén a szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása. A polgármester illetményemelésének, illetmény meghatározásának, jutalmazásának az előkészítése, a polgármester ellen indított fegyelmi, kártérítési eljárás során a fegyelmi vizsgálói feladatok ellátása. Ellenőrzi a testületi üléseknek a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerinti lefolyását, betartását, hatályosulását. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke: : összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését az általános szabályok szerint : képviseli a képviselő-testületet : jogosult kötelezettségvállalásra és utalványozásra.
16 A jegyzői állásra benyújtott pályázatok véleményezése és testület elé terjesztése. Véleményezi a költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelettervezetet. Interpellációra adott, és a testület által el nem fogadott válasz kivizsgálása. Vagyonnyilatkozatok kezelése. - hatásköre: az önkormányzat működésére vonatkozó szabályok, Szervezeti és Működési Szabályzat megsértése esetén eljárást kezdeményez a jogszabálysértés megszüntetésére. b) Pénzügyi és Szociális Bizottság - feladata: az önkormányzatnál és intézményeinél a) véleményezi az éves költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet tervezetét, év közbeni módosításait és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás ( vagyonnövekedés, - csökkenés ) alakulását értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizhetia pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Személyzeti és általános igazgatási ügyek. Szociális ( segélyezési), oktatási és kulturális ügyek koordinálása, egészségügyek, állattartási ügyek. Interpellációra adott, és a testület által el nem fogadott válasz kivizsgálása, - hatásköre: a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslattételi joga van, illetőleg véleményezési jogkört gyakorol. Bármely pénzügyi kérdésben vizsgálatot kezdeményezhet, illetőleg folytathat le. c) Településfejlesztési Bizottság - feladata: építési (rendezési, beépítési) ügyek, tervezés, a település-fejlesztés távlati elképzeléseinek kialakítása és a testület elé terjesztése. A kommunális- és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek (víz, gáz, villany stb.), az utak, utcák, terek, parkok műszaki igazgatása, a sport-játék, fürdő stb. berendezések üzemeltetésének figyelemmel kísérése, a környezetvédelem szervezése. Véleményezi a költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelettervezetet. Interpellációra adott, és a testület által el nem fogadott válasz kivizsgálása. - hatásköre: javaslatot tehet a feladatkörébe tartozó költségkeretek meghatározására. Véleményezési jogkört gyakorol községfejlesztési, községrendezési, környezetvédelmi ügyekben. 31. (1) A bizottsági szervezet összetételének és működésének főbb szabályai: a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.;
17 a bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.; a bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak; a képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. (2) A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. (3) A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. (5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület döntése alapján, a polgármester indítványára. (6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke köteles az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (8) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést tart azokban az esetekben, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. (9) A zárt ülésen a bizottság tagjai, a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (10) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. (11) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást. (12) A bizottság üléséről e rendelet 24. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. (13) (4) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyv készítésének megkönnyítésére készülhet hangfelvétel is. (14) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek. (15) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. (16) Két vagy több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülésen a bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek. Egyebekben a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. VII. Fejezet A TISZTSÉGVISELŐK A polgármester 32.
18 (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen esküt tesz a testület tagjai előtt. (3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a vonatkozó jogszabályok keretei között határozza meg. (4) A polgármester illetményére, bérfejlesztésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot. 33. (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit; segíti a képviselők munkáját; képviseli az önkormányzatot; szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat; ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. (2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően: a) dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelfelvételekről; b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat; c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben; d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek; e) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról; f) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét; g) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat; (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: indítványozhatja a bizottság összehívását; felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok: a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt; a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására; szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
19 gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is Az alpolgármester 34. (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait. (3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. (4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. A jegyző 35. (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezése határozatlan időre szól. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek körében: előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein; törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában; köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel; gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja; rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről; a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti. (3) A jegyző egyéb fő feladatai: döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatásköröket;
20 dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges; szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját; eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyvi és határozat kivonati megküldési kötelezettségének. VIII. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 36. (1) A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A hivatal elnevezése: Szigetszentmárton Polgármesteri Hivatala Székhelye: 2318 Szigetszentmárton, Telkes u. 10. (3) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv, jogi személy. (4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, hivatali munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. (5) A polgármesteri hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. (6) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát és ügyrendjét a jegyző készíti el és a képviselő-testület jóváhagyja. IX. Fejezet HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 37. (1) A helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét. (2) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. (3) A képviselő-testület a külön jogszabályban szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat. (4) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi kisebbségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő, vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
21 (6) A képviselő-testület a kisebbségi önkormányzattal a költségvetés előkészítésében, zárszámadás elkészítésében, gazdálkodás lebonyolításában való együttműködésre külön megállapodást köt. (7) A helyi önkormányzat biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. Ennek végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen: a) a testületi működéshez, igény esetén a képviselői fogadóórához igazodó helyiséghasználat biztosítása, b) a postai kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása, az ezzel járó költségek viselése. X. Fejezet ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 38. (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. (2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (3) A társulás célja és rendeltetése: a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése; b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása; c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása. (4) A koordináció főbb módszerei: a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai; b) testületi ülések együttes tartása; c) közös bizottságok szervezése. XI. Fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 39. A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön, önálló önkormányzati rendeletben szabályozza. Közmeghallgatás 40.