A botanikus kertek jelentősége a genetikai erőforrások megőrzésében Takács András Attila Ph.D. közigazgatási főtanácsadó FM Természetmegőrzési Főosztály 1
A biológiai sokféleség jelentősége A sokféleség szerepe Vida Gábor akadémikus szerint (2000): "Tudomásul kell vennünk, hogy a földi bioszféra csodálatos rendszere nagyszerűen működött az ember előtti évmilliók során. (Legalább 400 millió éve van szárazföldi vegetáció, míg a tengeri élet több mint 3 milliárd éves!) Olyan szabályozási rendszer alakult ki, amely biztosította az élet fennmaradását sokszor a legdrasztikusabb változások (például aszteroid becsapódás) ellenére is. E rendszer alapvetően a biodiverzitásra, változatos genetikai erőforrások rendelkezésre állására épített. Ezeknek az ökorendszereknek a szerkezetét és működését még ma is mutatják a természetes élőlényközösségek. Több ezer faj genetikailag is változatos populációi szerveződnek bonyolult táplálékhálózattá, amelyben az energia áramlása anyagciklusokat mozgat, példaként szolgálva a ma úgy óhajtott hatékony és fenntartható gazdálkodás megvalósításához." A genetikai erőforrások jelentősége A nagyobb diverzitás sok esetben a növénytársulások nagyobb produktivitásához vezet. Ökológiai kísérletek szerint a növénytársulás diverzitását megfelezve 10-20%-kal csökken a társulásban képződő szerves anyag mennyisége. Az egyetlen fajjal beültetett parcellának több mint 50%-kal kisebb a produktivitása, mint egy 24-32 fajt tartalmazó parcelláé. Kisebb fajgazdagság esetén egyes tápanyagok könnyebben kimosódnak a talajból, ami csökkenti a talaj termékenységét (Tilman 2000). 2
A biológiai sokféleség az evolúció egyik alappillére: a természetes szelekció a jelenlévő változatokból válogatja ki a leginkább rátermetteket. A genetikai változatosság még viszonylag állandó környezet esetén is szükséges egy faj túléléséhez a beltenyésztés káros hatásainak elkerülése végett. A környezet változása esetén pedig azok az egyedek maradnak meg és szaporodnak tovább, amelyek képesek alkalmazkodni a változásokhoz. Nagyobb sokféleség esetén természetesen nagyobb az esély az alkalmazkodásra. Ez a folyamat nagyobb léptékben is megmutatkozik - ha egy élőlényközösségben magasabb a fajok száma, nagyobb eséllyel akad a változásokhoz alkalmazkodni képes faj. Magyarországon vadon élő edényes növények: 2720 taxon (faj, alfaj) Ebből védett: 690 Fokozottan védett: 77 A legjelentősebb élőnövénygyűjteményünkben őrzött taxonok száma (faj/fajta/változat): Vácrátóti Botanikuskert 12.000 ELTE füvészkert 8.360 Debreceni Botanikuskert 8.000 Szegedi Füvészkert 4.500 Kámoni arborétum 2.500 3
Az ex situ védelem intézményi háttere Vácrátót (MTA ÖBKI) 29 ha Egyetemek, iskolák ELTE Füvészkert (Bp. Illés u.), Budai Arborétum, Soroksári Bot. Kert, Debrecen: Egyetemi Bot. Kert; Diószegi Sámuel Isk. Bot. Kert Tuzson János Bot. Kert (Nyíregyháza), Pécs, Sopron, Szarvas, Szeged FM (Nemzeti Park Igazgatóságok) Alcsút, Erdőtelek, Zirc, Tiszakürt Erdészeti Arborétumok: Kámon, Jeli, Sárvár, Budafa-puszta, Agostyán, Gödöllő, Püspökladány, Kecskemét Önkormányzati gyűjtemények FÁNK, Szeleste, 400 helyi jelentőségű védett arborétum kb. 4500 ha kiterjedéssel Magángyűjtemények Folly Arb., Avasi Arb., Mesterházy Fenyőgyűjtemény Növényi Diverzitás Központ Tápiószele - génbank és fajtagyűjtemény Gyógynövénykutató Intézet Botanikus Kertje (Budakalász) Bábolnai Arborétum Országos jelentőségű természetvédelmi területként védett gyűjteményes kertek sorszám törzsk. szám terület/ha (összesen 746 ha) 1 37/TT/52 Alcsúti arborétum TT *40,3 2 297/TT/03 Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert TT 4,2 3 75/TT/60 Budapesti botanikus kert TT *2,4 4 74/TT/60 Cégénydányádi-park TT *11,9 5 19/TT/50 Erdőteleki arborétum TT *188,2 6 116/TT/75 Füzérradványi-park TT *159,1 7 285/TT/98 Gödöllői Királyi Kastélypark TT 27,6 8 76/TT/60 Jeli arborétum TT *75,3 9 115/TT/75 Jókai-kert TT *3,2 10 20/TT/50 Kámoni arborétum TT *25,1 11 178/TT/85 Keszthelyi-kastélypark TT *7,8 12 68/TT/58 Körmendi-kastélypark TT *37,8 13 47/TT/53 Martonvásári-park TT *69,2 14 81/TT/63 Pannonhalmi arborétum TT *25,4 15 39/TT/52 Sárvári arborétum TT *9,2 16 169/TT/78 Soproni botanikus kert TT *17,3 17 13/TT/43 Szarvasi arborétum TT *43,4 18 43/TT/52 Szelestei arborétum TT *15,4 19 133/TT/76 Tiszaigari arborétum TT *19,4 20 295/TT/00 Tiszakürti Arborétum TT 61,8 21 27/TT/51 Vácrátóti arborétum TT *28,6 22 23/TT/51 Zirci arborétum TT *18,8 4
A gyűjteményes kertek legfontosabb természetvédelmi szempontú funkciói Élőhelyek Ökológiai hálózat részei Természeti értékek megőrzése, fenntartása (pl. védett állat- és növényfajok, társulások) - ex situ védelem, szaporítás - in situ védelem elősegítése (visszatelepítés) - áttelepített (mentett) növényfajok tartása Génmegőrzés (biodiverzitás, fajták, változatok, hibridek stb.) Kutatóműhely (pl. inváziós fajok terjedése, hibridizáció, klímaváltozás hatásai) Oktatás, ismeretterjesztés Az ex situ védelem a gyűjteményes kertek szerepe A gyűjteményes kertekre (botanikus, arborétum, kastélyparkok és -kertek) napjainkban egyre nagyobb feladat hárul a növényfajok kipusztulásának megakadályozása terén, egyes veszélyeztetett fajok kerti populációinak létrehozása és fenntartása segítségével. 5
Ex situ védelemre javasolt növényfajok A nemzeti park igazgatóságok által ex-situ védelemre javasolt azonnali intézkedést igénylő növényfajok listája 2014. májusában frissült (24 faj). Latin név Adenophoraliliifolia Adonis volgensis Aldrovanda vesiculosa Anchusa ochroleuca Arnicamontana Asplenium fontanum Astragalus contortuplicatus Botrychium virginianum Caldesia parnassifolia Cimicifuga europaea Cypripediumcalceolus Hammarbya paludosa Himantoglossumadriaticum Himantoglossum jankae Lycopodium annotinum Paeonia tenuifolia Plantago maxima Pleurospermum austriacum Potentilla palustris Rumex pseudonatronatus Senetio aurantiaca Sorbus hazslinszkyana Thlaspi montanum Vitis silvestris Magyar név csengettyűvirág volgai hérics aldrovanda vajszínű atracél árnika forrásfodorka tekert csüdfű virginiai holdruta lápi szíveslevelű-hídőr poloskavész boldogasszony papucsa tőzegorchidea adriai sallangvirág Janka-sallangvirág kígyózó korpafű keleti bazsarózsa óriás útifű borzamag tőzegeper sziki lórom narancsszínű aggófű Hazslinszky-berkenye hegyi ternye ligeti szőlő Finanszírozás 1. A Földművelésügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít genetikai erőforrásaink megőrzése, bővítése és felhasználása állami támogatására. A cél megvalósítása érdekében az FM az állami génmegőrzési feladatok ellátására biztosított költségvetési forrás terhére évente pályázatot ír ki. A támogatás fő célja a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelés hazai növényi biológiai alapjainak, genetikai anyagainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése, valamint bizonyos őshonos mezőgazdasági állatfajták génmentése, megőrzése, fenntartása és védelme. 6
Finanszírozás 2. A támogatásra a nemzeti génvagyon részét képező, a Növényi Diverzitás Központ által nyilvántartott növényi génkészlettel (beleértve a mezőgazdasági jelentőségű mikroorganizmusokat is), vonal- és fajtagyűjteménnyel, vagy törzsültetvénnyel, törzsgyűjteménnyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok jogosultak. A fent felsorolt célok megvalósítása érdekében a pályázat keretében dísznövények génmegőrzését is támogatja az FM. Fás dísznövények arborétumi fenntartása, maggal szaporított évelők és egyévesek fenntartása, gumós, gyöktörzses növények megőrzése és fás dísznövények törzsállományainak fenntartása is a támogatott tevékenységek között szerepel. Finanszírozás 3. 2007-2013 időszak alatt Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) természetvédelmi konstrukciói forrásból megvalósult 14 botanikus kert és 17 kastélykert fejlesztése, rekonstrukciója, rehabilitációja 7
Természetvédelmi vonatkozású KEOP/KMOP konstrukciók és keretösszegeik milliárd Ft KEOP (2007-2013) KMOP (2007-2013) Összesen Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása Élőhely-védelem,- helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának csökkentése Élőhelymegőrző mezőés erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése 3,18 2,44 5,62 22,48 3,8 26,28 7,35 1,078 8,428 3,8 0,351 4,151 Finanszírozás 4. Az FM a kertészeti ágazatot (beleértve a dísznövénykertészetet is) az inváziós fajok elleni küzdelem során is segítségül hívja, amikor a fajok visszaszorítása után honos fajok telepítése történik, amikor cseréljük az állományokat. Az ilyen jellegű tevékenység a zöld forráson keresztül is támogatható az igazgatóságok pedig saját vagyonkezelésükben lévő területen ellátnak ilyen feladatot. 8
Finanszírozás 5. 2014-2020-ban az ex situ megőrzéshez szükséges infrastruktúrát KEHOP-ból támogatjuk (NPI-ok pályázhatnak). A kertek fejlesztésére települési zöld infrastruktúraként, más települési zöldfelületekkel együtt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból lesz lehetőség, településfejlesztési projektek keretében. Az utóbbi esetében a megyei önkormányzatok szava a döntő a projektek kiválasztásában. Köszönöm a figyelmet! Takács András Attila Ph.D. Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály 9