Innováció alapjai Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása 1. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT.
Innováció fogalma 1. Néhány rövid, a szakirodalomból származó meghatározás: Az innováció, minden új jelenség bevezetését vagy magát az új jelenséget jelenti. Innováció, a termelési tényezők új kombinációja. Innováció alatt értendő egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett, új illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.
Innováció fogalma 2. Az innováció technológia és/vagy kibocsátott termékek lényeges megújítása, vagy a vállalaton belüli szervezeti és érdekeltségi viszonyok lényeges átrendezése, vagy a termelési tényezőkön belüli lényeges átcsoportosítás, vagy az üzletpolitika érzékelhető megváltozása. Az innováció megújulás a vállalkozásban.
Törvényi szabályozás szerint az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese, amelyek új feldolgozóipari termékek sikeres kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések hasznosításához, vagy valamely társadalmi szolgáltatás új megközelítésének bevezetéséhez szükséges. forrás: OECD: Frascati Kézikönyv Megjegyzés: A kutatás és fejlesztés csupán e tevékenységek egyike.
termékinnováció folyamatinnováció beszerzési innováció piaci innováció szervezeti innováció Fajtái A., Schumpeter
Fajtái B., Rechnitzer termék innovációk tevékenység innovációk társadalmi politikai innovációk gazdasági szervezeti innovációk
Fajtái C., Osló kézkönyv (2005) termék innováció eljárás innováció marketing innováció szervezési szervezeti innováció
Innovációs törvények Az Innovációs törvénynek is, minden más törvénynek van: előzménye, célja, szelleme, betűje, végrehajtási gyakorlata, eredménye
Az innovációs törvény céljai A K+F ráfordítások növelése, az innováció szellemi bázisának és infrastruktúrájának erősítése. A kutatás-fejlesztés és az innováció emberi erőforrásainak fejlesztése. A költségvetési és non-profit kutatóhelyek, valamint az üzleti szektor közötti együttműködés új minőségének megteremtése. A kis- és közepes vállalkozások innovációjának ösztönzése A központi K+F források felhasználási szabályainak egyszerűsítése. A TéT-politika intézményrendszerének reformja. A TéT nemzetközi együttműködés támogatása. Társadalmi megismertetés, a tájékozódás és a részvétel segítése.
2003. évi XC. törvény 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 1. (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap. (2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. Az Alapban költségvetési és államháztartáson kívüli források egyesítése valósul meg. Ez az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint elkülönített állami pénzalap formájában lehetséges...
Innovációs törvény Törvény jellemzői Már az elnevezés is hibás K+F-et non-profit tevékenységnek tekinti A törvény szelleme és betűje, számonkérési gyakorlata egymással nincs összhangban
Pályázati rendszer Támogatás = (!) pénzek osztogatása, puha forintok módjára való elköltése Sok visszaélés, kevés érdemi eredmény Fordítva ülünk a lovon: a pályázathoz a projekt...
~ Közmondás Az innovációra is igaz: Aki tudja, csinálja (ha hagyják) Aki nem tudja, tanítja aki még tanítani sem tudja, az ellenőrzi és/vagy irányítja