Kis mese a szekrenyedben lakozo szornyekrol... Összefoglaló A Greenpeace vizsgálata veszélyes vegyi anyagokat talált ismert divatmárkák gyermekruháiban.
Tartalomjegyzék Mi bujik meg benne? Összefoglaló 3 Végjegyzetek 10 Köszönetnyilvánítás: Szeretnénk köszönetet mondani a következő személyeknek, akik hozzájárultak ezen jelentés létrejöttéhez. Ha kifelejtettünk volna valakit, hálánk rájuk is vonatkozik. Kevin Brigden, Madeleine Cobbing, Tommy Crawford, Ilze Smit, Robin Perkins, Ieva Vilimaviciute, Jifang Li, Miao Csang, Sa Tu, Chih An Lee, Jen Huang, Jüan Jüan Kuan, Cajtan Cao, Kristin Casper Dizájn, művészeti vezetés: Toby Cotton, Arc Communications Megjelent 2014 januárjában. Kiadja a Greenpeace Kelet-Ázsia A little story about the monsters in your closet című kiadványa nyomán a Greenpeace Magyarország Egyesület. 1143 Budapest, Zászlós utca 54., Magyarország greenpeace.hu További információkért, kérjük, írjon az info@greenpeace.hu címre. Fordította: Liptay Orsolya, Simon Gergely Nyelvi lektor: Török Márton A teljes jelentés (angol nyelven) a greenpeace.org/detox oldalon, ezen magyar nyelvű összefoglaló pedig a greenpeace.hu címen is elérhető. 2 Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről
Összefoglaló Összefoglaló A Greenpeace új vizsgálata egy sor veszélyes vegyi anyagot talált vezető ruhamárkák gyermekek számára gyártott ruháiban és cipőiben. A gyártók között vannak fast fashion-, sportruházat- és luxusmárkák is. A tanulmány több korábbi vizsgálat eredményeire épít, amelyeket a Greenpeace Detox kampánya során hoztak nyilvánosságra. Ezekből kiderült, hogy a textil-és bőráruk veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek a gyártás során kerülnek a termékekbe. Ez megerősíti, hogy a veszélyes vegyi anyagok használata még mindig széles körben elterjedt még a gyermek-és babaruhák gyártása során is. A Greenpeace 2013 májusában és júniusában összesen 82, gyermekek számára gyártott textilterméket vásárolt 25 országban/régióban nagyobb ruhaüzletekből, vagy más márkakereskedőktől szerte a világon. A termékeket legalább tizenkét különböző országban/régióban gyártották. A vizsgált márkák között voltak fast fashionmárkák, például az American Apparel, a C&A, a Disney, a GAP, a H&M, a Primark és a Uniqlo; sportruházatgyártók, mint az Adidas, a Li-Ning, a Nike és a Puma; valamint a Burberry luxusmárka. A termékeket az egyesült királyságbeli Exeteri Egyetemen található Greenpeace-kutatólaboratóriumba küldték, ahonnan továbbkerültek független, minősített laboratóriumokba. Minden terméknél vizsgálták, kimutatható-e bennük a nonil-fenol-etoxilátok (NPE-k) jelenléte; egyes termékek esetében pedig elemezték a ftalátok, a szerves ónvegyületek, a per-illetve polifluorozott anyagok (PFC-k), illetve az antimon mennyiségét is, amennyiben az a termék típusa szempontjából lényeges volt. Az antimonvizsgálatot a Greenpeace Kutatólaboratóriumában végezték. Az összes fent említett vegyi anyag kimutatható volt több termékben, a tanulmányban használt technikai kimutathatósági határ feletti mennyiségben. Annak ellenére, hogy minden terméket gyermekek és csecsemők számára gyártottak, nem volt különbség a jelenlegi vizsgálat és a korábbi vizsgálatok során talált veszélyes vegyi anyagok összetételében és szintjében. A ruhaim tele vannak kicsi szornyekkel! A vizsgálatot a Greenpeace International végezte, a Greenpeace Kelet-Ázsia támogatásával. Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről 3
Összefoglaló Anyu, apu, nem akarok szornyeket a szekrenyemben. A legfontosabb eredmények Nonil-fenol-etoxilátok (NPE-k) jelenlétét mutatták ki a 82 vizsgált termékből 50-ben, mennyiségük a mindössze 1 mg/kg-tól (a kimutathatóság határa) 17 000 mg/kg-ig terjedt. Azaz az összes vizsgált termék 61%-a szennyezett volt NPE-kkel. Minden vizsgált márkánál volt legalább egy olyan termék, ahol az NPE jelenléte kimutatható volt. Az NPE-koncentráció a C&A, a Disney és az American Apparel esetében voltak a legmagasabbak (1000 mg/kg felett). A Burberry sem maradt le sokkal: egyik termékében 780 mg/kg-os szint volt kimutatható. A 12 ország közül tíz országból származó termékben találtak NPE-ket. A 35 plasztiszolnyomatos termék közül 33-ban mutattak ki ftalátokat. Kettő kiemelkedő koncentrációban tartalmazott ftalátokat a többi megvizsgált termékhez képest: egy Németországban eladott Primark-póló 6 11%-os mennyiségben, egy USA-ban árult csecsemőkombidressz az American Appareltől 7 0,6%-os mennyiségben tartalmazott ftalátot. A ftalátok ekkora szintje a 3 év alatti gyerekek számára készült játékok és csecsemőápoló szerek esetén nem lenne megengedett az Európai Unióban a vonatkozó szabályozás értelmében, azonban a szabályozás a ruhaneműket nem érinti. Szerves ónvegyületeket három plasztiszolnyomatos termékben (a 21 vizsgált termék közül), valamint három cipőben (öt tesztelt termék közül) találtak. A szerves ónvegyületek legmagasabb koncentrációja a Puma és az Adidas 8 három cipőjében volt kimutatható, egy Puma-sportcipő tartalmazta a legtöbb ilyen anyagot. A DOT szerves ónvegyület koncentrációja minden esetben magasabb volt az Oeko-Tex szabványénál 9 amely egy önkéntes ökocímke, illetve az Adidas és a Puma által saját maguk számára meghatározott Tiltott anyagok listája 10 szerinti szinteknél. A vizsgált 15 termék mindegyikében találtak egy vagy több PFC-t. Három Adidas-termék 11, egy Nike 12 márkájú kisgyermekkabát, valamint egy Uniqlo-dzseki 13 tartalmazott viszonylag nagy koncentrációban PFC-ket (illékony vagy ionos formában). Az ionos PFC-k vizsgálata során perfluoroktánszulfonátot (PFOS) találtak egy Adidas-cipőben 14 és egy Burberry-úszóruhában 15. Egy Adidas-úszóruhában 16 az ionos PFC területarányos PFOA-koncentrációja sokkal magasabb volt, mint a Norvégia által 2014-től megszabott 1 µg/m²-es határérték 17, illetve mint az Adidas saját Tiltott anyagok listájában szereplő érték 18. Mind a 36 termékben találtak antimont, ezek közül mindegyikben volt poliészter alapú anyag, vagy poliészter és más szálak keveréke. 4 Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről
Összefoglaló A nagyvállalatok szerepe Az egész világon tevékenykedő nagy ruházati vállalatok be tudnának vezetni hatékony megoldásokat a veszélyes anyagok kivezetésére az egész iparágból. Befolyásukat felhasználva a teljes beszállítói láncban irányíthatják a változásokat, és abban a helyzetben vannak, hogy valódi lépéseket tehetnek azért, hogy gyermekeink egy mérgek nélküli világban nőjenek fel. A Greenpeace felszólítja ezeket a vállalatokat, hogy vegyék tudomásul a helyzet komolyságát, és cselekedjenek igazi divatdiktátorokként, elkötelezve magukat a veszélyes vegyszerek zéró kibocsátása mellett 2020. január 1-re. A kötelezettségvállalásnak ambiciózus, de megvalósítható, hiteles intézkedésekkel követett ütemtervet is kell tartalmaznia, amely a veszélyes anyagok gyors kivezetését eredményezi. A Greenpeace Detox kampányának 2011. júliusi kezdete óta 18 nagy ruházati vállalat kötelezte el nyilvánosan magát beszállítói láncának méregtelenítése mellett. Noha ezen vállalatok nagy többsége divatdiktátorként cselekszik, és valódi intézkedésekkel bizonyítja elkötelezettségét, három gyártó az Adidas, a Nike és a Li-Ning nem tesz megfelelő lépéseket ígéreteinek betartására. Eközben más márkák továbbra sem kötelezték el magukat egyáltalán ruháik méregtelenítése mellett, hiába utaltunk rájuk a méregbotrány kapcsán több Greenpeacejelentésben (lásd az 1. végjegyzetet). A mostani jelentés eredménye amely szerint minden márka gyermekeknek gyártott termékei közül egy vagy több tartalmazott veszélyes vegyi anyagokat rámutat, hogy mennyire sürgős lenne a ruhamárkáknak kitisztítaniuk beszállítói láncaikat, és a jövő generációi számára mérgektől mentes jövőt biztosítaniuk. A kormányok szerepe A Greenpeace felszólítja a kormányokat, hogy tegyenek politikai vállalást a veszélyes vegyi anyagok zéró kibocsátására egy generáción belül. Ez az elővigyázatosság elvén kell alapuljon, és megelőző jelleggel meg kell akadályoznia a veszélyes vegyi anyagok gyártását és használatát, illetve ezen keresztül azok kibocsátását is. A kötelezettségvállalást kísérnie kell egy sor átfogó, a vegyi anyagok kezelésére vonatkozó szakpolitikai intézkedésnek és szabályozásnak, amelyek rövid távú célokat határoznak meg a legveszélyesebb vegyi anyagok gyártásának és használatának betiltására; egy mindig naprakész listának az azonnali intézkedést igénylő veszélyes anyagokról (a helyettesítés elve alapján); valamint egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisnak a veszélyes anyagok kibocsátóiról, a kibocsátásokról és a veszteségekről. Az emberek szerepe Gyermekeink megérdemlik, hogy olyan világban éljenek, amely mentes a veszélyes vegyi anyagoktól, és a felnőtteknek világszerte megvan az erejük ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Szülőkként, a világ polgáraiként és fogyasztókként együtt cselekedve rákényszeríthetjük a fő divatmárkákat és a kormányokat, hogy elindítsák azt a sürgős változást, amelyre a világnak szüksége van. Az egységes fellépés a méregmentes divatért máris 18 nagy ruhagyártó történelmi jelentőségű Detox-vállalását eredményezte olyan közismert márkákról van szó, mint a H&M, a Zara, a Valentino vagy a Puma. A történetnek még nincs itt vége. Együtt felépíthetjük a mérgek nélküli jövőt, amelyet gyermekeink megérdemelnek. Nem akarok kis szornyecskekkel jatszani. Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről 5
Összefoglaló Ismerkedj meg a szornyekkel a szekrenyembol Per- és polifluorozott anyagok (PFC-k) A per- és polifluorozott anyagokat (PFC-k) számos ipari termelési folyamat során, illetve sokféle termékben, például textil- és bőrárukban használják, kihasználva víz- és olajlepergető tulajdonságukat. Az ionos PFC-k, mint a PFOS és a PFOA a hormonkárosító hatásuk révén a fejlődő szervezetet és a felnőttekét is egyaránt károsíthatják; emellett ismert a szaporodási képességekre és az immunrendszerre kifejtett káros hatásuk, valamint állatkísérletek során lehetséges rákkeltő hatásuk is. Nonil-fenol-etoxilátok (NPE-k)/Nonilfenolok (NP-k) Az NPE-vegyületek olyan mesterséges vegyi anyagok, amelyeket a leggyakrabban felületaktív anyagokként használnak például a textilgyártás során. Az NPE-k alkalmazásuk után a környezetbe kerülve nonil-fenolokra (NP-k) bomlanak le. Az NP-k a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó anyagok, és károsítják a hormonrendszer működését. Az NPE-k jelenléte a kész termékekben bizonyítja a felhasználásukat a gyártás során, ami azt valószínűsíti, hogy a gyártóüzemből NPE-ket és NP-ket tartalmazó szennyvíz került a környezetbe. A ftalát-észterek (ftalátok) A ftalátokat elsősorban lágyítószerként alkalmazzák különböző műanyagok, különösen PVC-termékek (kábelek, rugalmas alkatrészek) gyártása. Alkalmazásuk eredményeként különös tekintettel a lágyítószerként történő felhasználásukra a PVC-termékek gyártása során jelentős mennyiségű ftalát kerül a bel- és kültéri környezetbe mind a termékek élettartama alatt, mind kidobásukat követően. A ftalátok gyakran kimutathatóak az emberi szövetekből; a kutatások szerint a gyerekek ftalátbevitele arányaiban jóval magasabb. A ftalátok toxikussága komoly problémát jelent a vadon élő állatokra és az emberekre, különös tekintettel ezen anyagcsoport hormonkárosító hatása miatt. Az egyik legszélesebb körben használt ftalát, a DEHP például bizonyítottan károsítja az emlősök szaporodási képességeit: az élet korai szakaszában megzavarhatja a herék kifejlődését, csökkenti a nőstények termőképességét, és gátolja a fiatal egyedek fejlődését. Antimon Az antimon kémiai és toxicitási viselkedése szempontból sok tekintetben az arzénra emlékeztet. A 3 vegyértékű antimon, amely az antimon-trioxidban található, az antimon sokkal mérgezőbb módosulata, és dermatitiszt, a légutak irritációját és immunrendszeri zavart okoz. Szerves ónvegyületek A textilipar a szerves ónvegyületeket biocid (fertőtlenítő) vagy gombaölő hatású anyagként használja például zoknikban, cipőkben, sportruházatban, hogy megelőzze az izzadás miatti szagokat; e vegyületeket emellett a plasztiszolnyomatok stabilizálására is használják. A szerves ónvegyületek viszonylag alacsony koncentrációban is mérgező hatásúak különféle élőlényekre, így az emlősökre is. Hatással vannak a fejlődésre, az immun- és az idegrendszerre. 6 Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről
Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről 7
Összefoglaló 1. táblázat. A minták száma, amelyekben NPE-ket, ftalátokat, szerves ónvegyületeket, PFC-ket, valamint a poliészterszálakban antimont mutattak ki. Az eredmények márka szerint szerepelnek. Minták száma 11 4 NPE-k 5/11 3/4 9 6/9 7 3/7 5 4/5 11 4/11 7 6/7 4 3/4 9 5/9 6 5/6 6 5/6 3 1/3 8 Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről
Összefoglaló Ftalátok Szerves ónvegyületek PFC-k Antimon 6/6 2/4 3/3 10/10 1/1 0/0 0/0 1/1 1/1 0/0 2/2 1/1 4/4 0/2 1/1 1/1 3/3 0/3 1/1 2/2 5/7 0/7 0/0 2/2 4/4 1/2 2/2 3/3 2/2 0/2 0/0 2/2 3/3 0/4 2/2 5/5 2/2 0/2 2/2 3/3 1/1 3/4 1/1 3/3 1/1 0/2 1/1 3/3 Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről 9
Végjegyzetek Végjegyzetek 1. Greenpeace International (2011b). Dirty Laundry 2: Hung Out to Dry: Unravelling the toxic trail from pipes to products. 2011. augusztus. http://www.greenpeace.org/international/en/ publications/reports/dirty-laundry-2/ Greenpeace International (2012a). Dirty Laundry: Reloaded. How big brands are making consumers unwitting accomplices in the toxic water cycle. 2012. március 20. http://www.greenpeace.org/ international/en/publications/campaign-reports/toxics-reports/ Dirty-Laundry-Reloaded/ Greenpeace International (2012b). Toxic Threads: The Big Fashion Stitch-Up. (2012. november.) http://www.greenpeace.org/ international/big-fashion-stitch-up Greenpeace e.v. (2012). Chemistry for any weather. (2012. október.) http://www.greenpeace.org/romania/global/romania/ detox/chemistry%20for%20any%20weather.pdf Greenpeace e.v. (2013). Chemistry for any weather II. (2013. december.) http://www.greenpeace.de/fileadmin/gpd/user_ upload/themen/chemie/20131212-greenpeace-outdoor-report- 2013-Summary.pdf Greenpeace e.v. (2013b). Greenpeace: Bademoden mit gefährlichen Chemikalien belastet. (Német nyelven.) http://www. greenpeace.de/fileadmin/gpd/user_upload/themen/chemie/ Factsheet_Bademode.pdf Greenpeace e.v. (2013c). Schadstoffe in G-Star Produkten. (Német nyelven.) http://www.greenpeace.de/fileadmin/gpd/ user_upload/themen/chemie/20130408_factsheet_pfos_in_g- Star-Produkten.pdf 2. Minden terméket gyermekek számára gyártottak, többet közülük három év alatti csecsemők és kisgyermekek részére. A legtöbb termék ruhadarab volt (az úszóruhákat is beleértve), négy termék pedig lábbeli. 3. A márka által a vásárlás időpontjában közzétett adatok alapján (például a weboldalukon). 4. Néhány termék esetében redukáló körülmények között felszabaduló rákkeltő aminokat is vizsgáltak, ám ilyeneket jelen tanulmány nem talált. 5. A minták, a módszertan és az eredmények pontos részleteiért lásd: Greenpeace (2013), Technikai jelentés. 6. Minta száma: TX13094. 7. Minta száma: TX13015. 8. Minták száma: Adidas TX13004; Puma TX13097 és TX13100. 9. 2 mg/kg dioktil-ón. Lásd: Oeko-Tex. Limit values and fastness. https://www.oeko-tex.com/en/manufacturers/test_ criteria/limit_values/limit_values.html 10. A Puma weboldala (2013). http://about.puma.com/ wp-content/themes/aboutpuma_theme/media/pdf/2013/ PUMARSLMRSLV_01_13.pdf. Az Adidas weboldala (2013). http://www.adidas-group. com/media/filer_public/85/09/850915ac-f85f-4533-8e87-3c84c8093193/a01_sept_2013_en.pdf. 11. Minták száma: TX13003, 2420 μg/kg illékony PFC-k; TX13004, 499 ug/kg illékony PFC-k; TX13006, 68 ug/kg ionos PFC. 12. Minta száma: TX13082, 6967 μg/kg illékony PFC-ket tartalmazott. 13. Minta száma TX13108, 2346 μg/kg illékony PFC-ket tartalmazott. 14. Minta száma TX13004, 0,855 μg/m², Hongkongban árult termék. 15. Minta száma TX13023, 0,464 μg/m². 16. Minta száma TX 13006, 15,3 μg/m². 17. Norvégiában 2014 júniusától tilos 1 µg/m² határérték feletti PFOA-tartalmú ruhákat forgalmazni. Bár a terméket Németországban vásároltuk, az összehasonlításhoz azért használtuk ezt a határértéket, mert Norvégia az első és eddig az egyetlen ország, amely szabályozza a ruhatermékek PFOAtartalmát. Norvég Környezetvédelmi Hatóság (2013). Flere stoffer på verstinglista. (Norvég nyelven.) http://www.miljodirektoratet.no/ no/nyheter/nyheter/2013/november-2013/flere-stoffer-paverstinglista/ 18. 1 µg/m². Adidas-csoport (2013). Adidas Group Policy for the Control and Monitoring of Hazardous Substances. A-01. (2013. szeptember 1.) p. 26. http://www.adidas-group.com/media/ filer_public/85/09/850915ac-f85f-4533-8e87-3c84c8093193/ a01_sept_2013_en.pdf 10 Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről
Végjegyzetek A jelentésben használt terminológia Bioakkumuláció: az a folyamat, amely során egyes vegyi anyagok bejutnak az élőlényekbe, majd ott felhalmozódnak. A vegyi anyagok végül bekerülnek a táplálkozási láncba. Endokrinrombolók hormonrendszert károsító anyagok: az élőlények hormonrendszerében zavart előidéző vegyi anyagok. A nonifenol ártalmas hatásai közül ismert, hogy a természetes ösztrogénhez hasonlóan képes beépülni a szervezetbe. Bizonyos élőlényeknél megzavarja az ivari fejlődést, egyértelmű változás figyelhető meg például a halak elnőiesedése terén*. *Jobling S, Reynolds T, White R, Parker MG & Sumpter JP (1995). A variety of environmentally persistent chemicals, including some phthalate plasticisers, are weakly estrogenic. Environmental Health Perspectives 103(devil): 582-587; Jobling S, Sheahan D, Osborne JA, Matthiessen P & Sumpter JP (1996). Inhibition of testicular growth in rainbow trout (Oncorhynchus mykiss) exposed to estrogenic alkylphenolic chemicals. Environmental Toxicology and Chemistry 15(2): 194-202 Perzisztencia: a vegyi anyagok tartós jelenléte, amikor egy anyag egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan bomlik le. Plasztiszol: PVC-szuszpenzió oldószerekben. Szitanyomásnál, logózásnál használt festékanyag. Felületaktív anyagok: a felületi nyomás csökkentésére használt vegyi anyagok. Ezek közé tartoznak a nedvesítőszerek, mosószerek, emulgeálószerek, habosító anyagok, diszperziós anyagok, melyeket ipari és háztartási méretekben egyaránt használnak különböző textilfeldolgozási folyamatokban. Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről 11
Az eredeti tanulmányt a Greenpeace Kelet-Ázsia Pekingi Irodája készítette. Greenpeace Magyarország Egyesület 1143 Budapest, Zászlós utca 54. greenpeace.hu greenpeace.hu Kis mese a szekrényedben lakozó szörnyekről 12