A MEASZ Összefogás a Demokráciáért valamint a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma az egykori antifasiszta ellenálló, partizán és az 1956-os forradalom mártír hadügyminisztere emlékére MALÉTER PÁL Történelmi Vetélkedőt hirdet Kárpát-medencei gyermekeknek és fiataloknak a vetélkedő névadója életének, valamint a versenyzők szülőhazájának, illetve szűkebb környezetük II. világháborús antifasiszta és 56-os történéseinek jobb megismerése céljából. A háromfordulós vetélkedőre a következő korosztályokból 3 fős csapatok nevezhetnek: A 10-14 évesek, B 14-18 évesek, C 18-24 évesek. Az első fordulóban - mely egyben a nevezést is jelenti a kitöltött jelentkezési lappal együtt - 2009. február 20-ig egy írásbeli dolgozatot kell benyújtaniuk Szűkebb környezetem és az antifasiszta ellenállás, vagy Szűkebb környezetem az 56-os események sodrában címmel. A pályázat kritériumai: műfajilag tág, maximum. 4 oldalas, 1,5-es sortávolsággal, 12-es betűmérettel. Illusztráció /rajz, fotó stb./ mellékelhető. A második forduló egy pár oldalas írásbeli feladatlapból áll, melyet az első fordulóban jelentkező csapatok 2009. március 6-ával a kiíró honlapjáról 1
/www.antifasiszta.hu/ tölthetnek le, nyomtathatnak ki. Ezeket kitöltötten 2009. április 20-ig zárt borítékban, postai ajánlott küldeményként kell eljuttatniuk az alábbi címre. A harmadik, döntő fordulóra az Ötvenhatos Vértanúk Napján, 2009. június 16-án kerül sor a fővárosi Maléter-laktanyában szóbeli vetélkedővel a második forduló feladatlapja, valamint a felkészülést segítő irodalom alapján. /A felkészülést segítő irodalmi bibliográfia az alábbiakban található!/ A harmadik forduló pontjaiba beleszámítanak majd a második forduló pontjai is. A döntőbe jutottak névsora a www.antifasiszta.hu honlapon lesz olvasható 2009. május 4-től, illetve minden pályázó írásos értesítést kap. Díjazás: minden döntőbe jutó csapat emléklapot, tárgyjutalmat kap. A zsűri fővédnöke: Dr. Szekeres Imre, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztere. A zsűri elnöke Mécs Imre, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője, egykori 56-os halálraítélt. A zsűri tagjai között szerepel Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye, Dr. Szenes Iván, az egykori antifasiszta ellenállás képviselője, a Nácizmus Üldözöttei Bizottsága /NÜB/ elnöke, Dr. Vámos Tibor akadémikus, Dr. Vitányi Iván a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője, akadémikus, Hanti Vilmos, a MEASZ-Összefogás a Demokráciáért és a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke, Godó Ágnes hadtörténész, Dr. Kende János történész, a Demokrácia Akadémia, valamint a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület /PVHKE/ illetve a Honvéd Bajtársi Klub-Pápa elnökségének képviselője. A vetélkedőre a mellékelt jelentkezési lappal, valamint az első forduló feladatának megoldásával lehet jelentkezni, illetve bővebb információ kérhető a szervezést bonyolítóktól: MEASZ Veszprém megye Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület /PVHKE/ 8501 Pápa, Pf. 238. Tel., fax.: 89/511-651 E-mail: measzodvm@citromail.hu Eredményes felkészülést kívánunk! 2
A felkészülést segítő irodalom: Bassa Endre - Gazsi József - Liptai Ervin (szerk.) : A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom kislexikona. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1987. Harsányi János (szerk., bev.) : Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen : Dokumentumok a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom történetéből : 1941-1945. Zrínyi Kiadó, Bp., 1969. Huszár János: Honvéd ejtőernyősök Pápán 1939-1945. Pápai Jókai Kör kiadása, Pápa, 1993. Szita Szabolcs: Halálerőd. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1989. Fejtő Ferenc: 1956 a magyar forradalom Az első népfölkelés a sztálini kommunizmus ellen. Holnap Kiadó, Bp., 2006. Horváth Miklós: Maléter Pál. (2. jav. kiadás) H&T Kiadó, Bp., 2002. Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó, Bp., 2003. Kovács István Kovácsné Bede Ágnes: Történelem tankönyv 12. osztály. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2002. 1956 eseményei Történelmi Atlasz 56 térképen és képeken. (Göncz Árpád ajánlásával) HM-Térképészeti Kht. Bp., 2006. 3
A csapat korosztálya: A B ( A megfelelő bekarikázandó!) JELENTKEZÉSI LAP MALÉTER PÁL TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ A jelentkezési lapot az első írásbeli forduló dolgozatával együtt kérjük megküldeni postai úton az alábbi címre: MEASZ-VM, 8501 Pápa, Pf. 238. Az iskola neve: A VETÉLKEDŐRE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS ÉS A DOLGOZAT MEGKÜLDÉSÉNEK A POSTAI FELADÁS HATÁRIDEJE: 2009. FEBRUÁR 20. (péntek) Az iskola pontos címe: Az iskola telefonszáma, faxszáma, e-mail címe: A felkészítő tanár neve A felkészítő tanár címe, telefonszáma, e-mail címe: A csapat választott maximum 2 szavas neve: A háromfős csapat tagjai: Az 1. tag neve (csapatvezető): A 2. tag neve: A 3. tag neve: 4
Az második forduló feladatlapja 2009. március 6-tól letölthető a www.antifasiszta.hu honlapról. A döntőbe jutottak névsora a www.antifasiszta.hu honlapon lesz olvasható 2009. május 4-től, illetve minden pályázó írásos értesítést kap. Kelt: A felkészítő tanár aláírása 5
JELENTKEZÉSI LAP MALÉTER PÁL TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ A csapat korosztálya: C A jelentkezési lapot az első írásbeli forduló dolgozatával együtt kérjük megküldeni postai úton az alábbi címre: MEASZ-VM, 8501 Pápa, Pf. 238. A VETÉLKEDŐRE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS ÉS A DOLGOZAT MEGKÜLDÉSÉNEK A POSTAI FELADÁS HATÁRIDEJE: 2009. FEBRUÁR 20. (péntek) A csapat választott maximum 2 szavas neve: Az 1. tag neve (csapatvezető): Telefonszáma: E-mailcíme: A 2. tag neve: A 3. tag neve: A felkészítésben segítséget nyújtó neve, címe, A háromfős csapat tagjai: A második forduló feladatlapja 2009. március 6-tól letölthető a www.antifasiszta.hu honlapról. A döntőbe jutottak névsora a www.antifasiszta.hu honlapon lesz olvasható 2009. május 4-től, illetve minden pályázó írásos értesítést kap. Kelt: A csapatvezető aláírása 6
MALÉTER PÁL TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ A MEASZ ÖSSZEFOGÁS A DEMOKRÁCIÁÉRT és a MAGYARORSZÁGI GYERMEKBARÁTOK MOZGALMA SZERVEZÉSÉBEN Maléter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. Budapest, 1958. június 16.) Az 1956-os forradalom egyik vértanúja, katona, az 1956. novemberi harmadik Nagy Imre-kormány hadügyminisztere. Ugyanazon a napon végezték ki, amikor Nagy Imre miniszterelnököt és Gimes Miklós újságírót. Evangélikus értelmiségi családban született, édesapja, Maléter István jogakadémiai tanár, a lutheránus kollégium igazgatója volt Eperjesen. Maléter Pál először Prágában orvosnak tanult a Károly Egyetemen, ahol részt vett a németellenes diákmegmozdulásokban. 1938 novemberében Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait, de anyagi nehézségek miatt újra kénytelen volt őket abbahagyni. Maléter 1939 1. félévben az evangélikus egyház VIII. kerület Üllői út 24. alatti Luther Otthon fiúkollégiumában lakott. Fennmaradt az Evangélikus Országos Levéltárban 1938. december 17-i sajátkezűleg írt felvételi kérelme. 1939-ben önként jelentkezett katonának. 1940-ben beiratkozott a budapesti Ludovika Akadémiára. Hivatásos tisztként Kassán kezdett el szolgálni. 1944. május 2-án megsebesült és szovjet hadifogságba esett. Júniusban önként jelentkezett a németek elleni harcra. Erdélyben vett részt partizánharcokban, majd 1945 januárjában Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormányt védő őrzászlóalj parancsnoka lett. 1945-ben zászlóaljparancsnoknak nevezték ki és belépett a Magyar Kommunista Pártba. Ugyanebben az évben vette feleségül Pausz Máriát. Három gyermekük született, 1946-ban Pál, 1947-ben Mária és 1949-ben Judit. Később elváltak és 1954-ben Gyenes Judithot vette el. A második házasságot titokban megtartott egyházi esküvőn Kuthy Dezső nyugalmazott evangélikus püspök saját lakásán áldotta meg, akit Maléter a Luther Otthon igazgatójaként ismert meg 1939-ben. 1956 tavaszára ezredes lett. 7
1956. október 23-án és 24-én a Várban lévő parancsnokságon volt, 24-én délben a Honvédelmi Minisztériumban vette át a főügyeletet. Október 25-én tankokkal és az azokat kísérő tiszti iskolásokkal a Kilián laktanyába küldték, hogy "rendet csináljon" (a laktanya környékén a civil felkelők már október 24-e hajnal óta harcban álltak szovjetekkel, sőt konfliktusba keveredtek a laktanya katonáival is). Érkezésekor Maléter tűzharcba keveredett a felkelőkkel, de napokkal később átállt az oldalukra. (Vitatott, hogy ez pontosan mikor történt, az átmenet folyamat volt.) Október 27-én és 28-án ellenőrzése alá vonta a laktanyát közrefogó épületszárnyakat, majd értesülve a kormány által elrendelt tűzszünetről, beszüntette a felkelők elleni harcot, ezt jelentette a minisztériumnak is. Ezután napokig ment a huzavona a politikai és katonai vezetés, illetve a civil felkelők közt, mert az előbbiek az utóbbiak lefegyverzését követelték. Maléter lassan látta be, hogy ez lehetetlen. A Corvin közben részt vett a fegyverletételi tárgyalásokon. Nagy Imre hívására a Parlamentben jelen volt a munkástanácsok küldötteivel folytatott tárgyalásokon, majd október 31-én főszerepe volt a Nemzetőrséget megszervező megbeszélésen, ahol eldőlt: a civil fegyveresek is a forradalom véderejének részévé válnak. November 1-jén Nagy Imre kinevezte helyettes honvédelmi miniszternek, majd november 2-án honvédelmi miniszternek, és vezérőrnagyi rangot is kapott. Miniszteri kinevezését a Corvin köz parancsnoka, Pongrátz Gergely ellenezte, mert nem bízott Maléterben (és a kommunista párt és állami vezetőkben sem). Pongrátz többször is nyíltan bírálta, azzal is meg vádolta, hogy felkelők halálát okozta, ennek ellenére a laktanya és a Corvin köz végig együttműködött. Maléter a laktanya környékén harcoló többi felkelőcsoporttal is kapcsolatot tartott. A Kilián laktanya hamar az ellenállás szimbolikus központjává vált, Maléter pedig a forradalom hőseként gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Radics Géza így emlékezett egy tüntetésre: "Október 29-e hűvös, de szép őszi nap volt. Kimentem a Népligetbe, s mikor az Üllői út közelébe értem, láttam, hogy egy nagy tömeg tüntető halad az úton, miközben jelszavakat harsognak: Ruszkik haza! Nagy Imrét a kormányba! és hasonlókat. Beálltam a tüntetők sorába, és magam is teljes erővel mondtam a többivel együtt. Amikor a Kilián laktanyához értünk, a tömeg megállt és valaki az élen elkezdte éljenezni: Maléter ezredes a Kilián hős védője! Malétert a kormányba! Előkerült a hős tiszt is és vállra emelték. Maléter szabadkozott. Nem hinném, hogy a tüntetők között sokan lettek volna, akik Maléter nevét valaha is hallották, vagy akár ismerték volna a Kilián szerepét a forradalomban, de akkor nagyon jól, és meggyőzően hangzott. Annyi biztos, hogy Maléter csillaga, mint üstökös ívelt a magasba." Maléter túlságosan megbízott a szovjetek szavában. November 2-án tiszti gyűlést tartottak a Kilián laktanyában, ahol tiszttársai és környékbeli felkelőparancsnokok előtt meglobogtatta a délelőtti parlamenti tárgyalásai jegyzőkönyvét amelyek során a szovjet hadseregtábornok Malinyin azt ígérte, a szovjet csapatok legkésőbb 1957. január 15-éig kivonulnak az országból. (Ez alig két nappal a szovjet általános támadás előtt történt.) Bár a tisztek megpróbálták lebeszélni, Maléter november 3-án magyar tárgyalóküldöttség tagjaként a tököli szovjet főparancsnokságra ment, ahol nyomban letartóztatták. (Gosztonyi Péter elbeszélése szerint a következőket mondta az őt az útról lebeszélni próbálóknak: "Akkor is: mennem kell. Ha nem megyünk a szovjetek úgy veszik, mi nem akarunk tárgyalni. Mi szakítjuk meg a tárgyalás menetét Tudom, volt ilyesmi már a magyar történelemben De akkor is kötelességem menni!").) Január végéig szovjet fogságban volt, akkor átadták a magyar belügyi szerveknek. Rákos Imre (1956-ban őrnagy) tanúvallomása szerint Maléter tiszttársai érdeklődésére október 30-án azt mondta el, hogy a következő feltételek teljesülése esetén támogatja a forradalmat: "1. A Nagy Imre-kormány elismerése 2. Fellépés a [horthysta] restauráció minden formája ellen 3. Azonnali (november közepéig) szovjet kivonulás. 4. Az egyetemisták (MEFESZ) október 23-ai követeléseinek 8
megvalósítása [ezekben szerepeltek a szabad választások is]. 5. A kormány a felkelőket nyilvánítsa szabadságharcosoknak, az elesettek hozzátartozóit ennek megfelelően anyagilag támogassa." Elképzelései sokban eltértek a Corvin köz sok szabadságharcosának gondolkodásától, akik nála kevésbé voltak hajlamosak hinni a szovjetekkel való tárgyalások értelmében, illetve a Nagy Imre vezette kormányt amelyet Maléter támogatott sem tartották elég radikálisnak a szükségesnek tartott politikai változások végrehajtásához. Kihallgatásai során végig következetesen kitartott amellett, hogy 1956. október 23-a és november 4-e között Magyarországon forradalom zajlott. Ezen a véleményén azután sem változtatott, hogy a Nagy Imre-per vádlottainak levetítették a Köztársaság téri véres eseményekről készített filmet, Szántó Zoltán hamis tanúskodásával, és ez komoly érzelmi megrendülést okozott. Nagy Imre perében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette vádjával halálra ítélték és az ítéletet 1958. június 16-án végre is hajtották. "1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ásták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét Borbíró Piroska fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták" írta Rainer M. János történész. Felesége és gyermekei a forradalom után Amerikába emigráltak. 1989-ben rehabilitálták és posztumusz vezérezredesnek nevezték ki. 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén nagy tömeg előtt rendezett ünnepélyes szertartást követően Nagy Imrével és a forradalom más mártírjaival együtt újratemették. 9