SZERZŐ KATALIN JOHANN SEBASTIAN BACH: MAGNIFICAT

Hasonló dokumentumok
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

MERT ÍMÉ MOSTANTÓL FOGVA BOLDOGNAK MONDANAK ENGEM MINDEN NEMZETSÉGEK

esperas Commune unius Martyris

Tömbösített tanmenet 5.o

Samuel Scheidt vokális és billentyűs Magnificat-feldolgozásai

Kodály Zoltán portréját Papp György grafikusmûvész készítette

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Kelenföldi Barokk Esték

Különös közzétételi lista- Alapfokú művészetoktatási Intézmények / 11/ VI.8.) MKM rendelet, 10. sz. melléklet/

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján.

A liturgikus tételeket helyettesítõ énekversek

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

Börzsöny barokk napok Hangversenyek hegyek között

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Szakmai beszámoló a 32. Régi Zenei Napokról

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

9. évfolyam. Éves óraszám 36 óra. Zenei reprodukció Éneklés

A kánon művészete. (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor:

NTP-AMI-14 AMI PÁLYÁZAT TATABÁNYAI ERKEL FERENC AMI. TEMATIKA és ÖSSZEFOGLALÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ márc

Kelenföldi. Barokk Esték. 20. évad. J.S.Bach. Kelenföldi Református Templom Budapest Xl. kerület, Október 23. utca 5.

I. tétel: INTRODUZIONE BEVEZETÉS szonátaforma (fokozatos tisztulás az ősködből a zene sajátos eszközeivel)

1. osztály. A tanév során tanult énekek közül 5 ifjúsági és 5 református énekeskönyvi ének ismerete.

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mindennapi közös imádságok

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA november 3. 14:00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Művészetek Ének-zene. 11. évfolyam

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉVKÖZI IDŐ IV. HÉT: VASÁRNAP I. ESTI DICSÉRET

1-es csoport

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia

BOJTÁR LÁSZLÓ SZERZEMÉNYEINEK JEGYZÉKE: 1: Ave Maria/szólóénekre és harmóniumra/ g-moll prelúdium /harmóniumra/

ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Szakmai beszámoló Múzeumok éjszakája Akkor volt érdemes élni Hangulatok és dallamok a boldog békeidőkből!

AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA

TEMPLOM, KÖZÖS IMÁINK

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 18. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. I. Zenefelismerés. Időtartam: 30 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

A tanévzáró istentisztelet felépítése

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Zeneművek. Zeneművek

Johann Sebastian Bach fiainak vokális művészete

HALLÁS ZENEI NEVELÉS

TARTALOM JEGYZÉK. Zongora 2. Hegedű 14. Furulya 21. Fagott 25. Fuvola 38. Oboa 49. Klarinét 57. Trombita 66. Kürt 72. Tenor- bariton-harsona 81

2013. tél. XVII. évfolyam 4. szám. Áldott karácsonyt kívánunk kedves olvasóinknak!

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés

XVIII. N E M Z E T K Ö Z I N É P M Ű V É S Z E T I T Á B O R P R OGRAMJAI július 7-14.

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc

WEINER NYILT NAPOK- WEINER SZÓLAMAI: NOVEMBER Helyszín: Neszmélyi út 30. (a részletes program már letölthető a honlapunkról)

Sokszínű húsvét Sokszínű tár

Kiállítás Goldmark Károly hagyatékából

Nyílt nap a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékén

Dávid János és Dávid Ferenc tisztelettel meghívja Önt, családját, barátait és üzletfeleit

Kedves Zenebarát Olvasóim!

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca NOVEMBER 11.

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

Határozati javaslatok

Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A

KÖZZÉTÉTELI LISTA Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Zeneművészeti ág:

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola. Különös közzétételi listája

December 17-én a harmadik gyertyát is meggyújtottuk az iskola adventi koszorúján.

Pesti Vigadó. Műsorfüzet 1865

Középméretű énekeskönyv

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint

A zene mindenkié! Koncertek 2011/2012 évad. Kodály Filharmónia évadnyitó hangverseny a Zene Világnapján október 1., 19.

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

Husz János és a huszitizmus hatása a magyarországi művelődésben

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

Tiszta intonáció. Játék Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal) Metrumérzék. Ritmusértékek. Kodály Zoltán: Mátrai képek vonatkozó egysége

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

ADVENT ESTI DICSÉRET

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 27. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Zenefelismerés. Időtartam: 20 perc

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

Kulturális rendezvénysorozat. Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA november 7. 14:00. I. Dallamdiktálás. Időtartam: 40 perc

MEGHÍVÓ. Dunavarsányi Napok június 2-5.

1. Vezetői program Bevezető Vezetői célok

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Budapest látványossága, a Vigadó

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

2016/ Budapest, Széchenyi István tér 9.

A L I E N T O S E R Á F I C O. Baroque Chamber Music from Italy & Spain

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

FILHARMÓNIAI KONCERTEK DEBRECENBEN

Hanukka és Karácsony

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Pasarét, április 7. Földvári Tibor

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

Átírás:

1 SZERZŐ KATALIN JOHANN SEBASTIAN BACH: MAGNIFICAT 1723 karácsonyának első napján a lipcsei Tamás templomban hangzott fel először Bach Magnificatja, a zeneköltő máig egyik legnépszerűbb, legcsodálatosabb alkotása. A mű címe a Lukács Evangéliumában található Mária himnusz latin nyelvű szövegkezdetéből származik: Magnificat anima mea Dominum : Magasztalja az én lelkem az Urat. Ez a bibliai rész - mint az Újszövetségben található három nagy dicshimnusz egyike -, a középkortól kezdve fontos szerepet töltött be a keresztény liturgiában. A Mária-himnusz szövegét felhasználó egyszólamú ősi gregorián dallamokat, a Magnificatokat, a szöveg érzelmi tartalmának megfelelően, gazdagon díszített, ünnepélyes dallamstílussal különböztették meg, és a vecsernye kiemelkedő részén énekelték. A reformáció korában a Magnificat dallamok némelyikét, a belőle kialakuló több tételes nagy egyházzenei műfajjal együtt, a lutheránus istentisztelet is ezzel a kiemelt funkciójával vette át. Így, amikor Bach egy karácsonyi vecsernyére Magnificattal lépett a nyilvánosság elé, több évszázados hagyomány folytatójává és betetőzőjévé vált.

2 A tradíció szelleméhez való ragaszkodás a kompozíció születésének évében külső indítékokkal is magyarázható. 1723: a zeneszerző lipcsei beiktatásának éve, ekkor került főzeneigazgatóként a nagy múltú német polgárváros vezető evangélikus templomainak élére. Hivatalba lépésekor Bachnak a városi tanáccsal kötött szerződése szerint nem volt szabad megváltoztatnia a zenés istentisztelet addig kialakult rendjét, ezért lehetett kézenfekvő számára - a liturgiába a hagyományoknak megfelelően illeszkedő Magnificat komponálása. A karácsony örömteli, boldog hangulatához ez a műfaj szövege alapján is megfelelően kapcsolódhatott. Spitta, a neves Bach-kutató feltételezi, hogy a puritán szellemű tanács tiltakozása ellenére Bach idejében még élhetett az evangélikus templomokban a karácsonyi történet megjelenítésének szokása, jászol felállításával, a bibliai történetet megszemélyesítő szereplőkkel. Így 1723- ban, mint egy ilyen népi színjátékot kiegészítő és ünnepi fénybe vonó színpadi zene hangozhatott el a Jézus születésének örvendő Mária dicshimnusza Bach megzenésítésében. Érdekes, hogy bár ebben a korban már általánosan ismerték Luther erőteljes német fordításában a Bibliát, Bach mégis a szöveg latin nyelvű változatát vette alapul. A lipcsei protestáns istentiszteletben különlegesen archaikus, ünnepi jelentése volt a latin nyelvű egyházi zenének: nagyon is tudatos lehetett tehát Bach választása. A megkülönböztetett műgond azonban nem csak a műfaj és a

3 szöveg kiválasztásában, hanem a zenei megvalósítás minden részletében is megmutatkozik. A kompozíciónak ma két változatát ismerjük. 1723-ban bemutatott első formájában Esz-dúr volt a mű alaphangneme, előadói apparátusa pedig a legmonumentálisabb Bach-passiók, kantáták színes barokk együttesét igényelte. Az ötszólamú vegyes kórushoz két szoprán, alt, tenor és basszus szóló csatlakozott, a vonósok és fúvósok karát pedig orgonakíséret és timpani egészítette ki. A mű felosztásában, belső elrendezésében a zeneszerző korabeli olasz mesterek, Albinoni, Lotti, Durante Magnificatjait vette alapul. A bibliai szöveget 11 tételre osztotta, úgy hogy a himnusz egy-egy mondatát a szöveg költői tartalmának megfelelő zenei tételbe ötvözte. A barokk dramaturgia jellegzetes vonását figyelhetjük meg azonban abban, hogy Mária monológját nem egyetlen női szólóhanghoz kötötte Bach: a himnuszban kifejezett érzéseket, gondolatokat azzal emeli általánosan emberi érvényűvé, hogy alkalmanként nem csak női hang, hanem kórus is, tenor, vagy basszus-szóló is megszólaltathat egyegy Mária himnuszsort. A Bibliára épülő tételek közé a mű első megfogalmazásában még két német és két latin nyelvű népszerű karácsonyi korál feldolgozását is beillesztette a zeneszerző. A kompozíciót befejező szám végül a zsoltárokat és himnuszokat lezáró un. doxológia, mely a Szentháromság dicsőítő szövegére készült. A műnek már ebben az első formájában is nagy sikere és komoly visszhangja lehetett, mert Bach 1730-ban ismét elővette és átdolgozta az újabb előadások számára. Ezt a későbbi változatot fél hanggal alacsonyabbra transzponálta: így lett a Magnificat alaphangneme a mai előadásokból ismert D-dúr. A mű néhány hangszerelésbeli újdonsága mellett a komponista másik jelentős változtatása az volt, hogy kihagyta a négy karácsonyi korálfeldolgozást, mely ünnephez kötött aktualitást biztosított a darabnak. Ebben a változatában a 12 tételes Magnificat a befejező Gloria tétel kivételével teljes egészében a bibliai Mária-himnuszra épül. Összehasonlítva Bach más egyházzenei alkotásaival, a kantátákkal, passiókkal, szembetűnő, hogy a korálokon kívül hiányoznak a Magnificatból a recitatívók és a kortárs költői szövegekre készült lírai betétáriák. A darab szólóhangra szerzett tételeiben nincs da capo formarész sem, mely a korabeli praxisban az ária kezdetének visszatérését jelentette volna. Az elmondottak mind hozzájárulhattak a kompozíció a Bach-művek között is - páratlan koncentráltságához, egy tömbből faragottságához. Zenei nyelve nem csupán a szöveg illusztrációja: ez a Bach-zene a himnusz mondanivalójával, drámai szerkezetével szinte egylényegűvé vált.

4 James Tissot: Magnificat (Brooklyn Museum) Nagyszabású kórustétellel indul a darab, melynek alaphangvétele az öröm és a hála kifejezése a Magasztalja az én lelkem az Urat latin szövegére ( Magnificat anima mea Dominum ). A kórus belépését zenekari bevezetés előzi meg, melynek ünneplő, derűs főtémája a kórus ujjongó témaanyagát is megelőlegezi. A fényes, világos dúr-hangzást a fuvolák, oboák és trombiták virtuóz szólama is kiemeli. Mezzoszoprán ária következik. Szövege szerint itt is az öröm megjelenítése Bach célja: És örvendez az én lelkem megtartó Istenemben ( Et exultavit spiritus meus ). Mégis, a nyitókórus ujjongó örömhangja után mennyire más ez az öröm! Naiv, szinte gyermeki a felugró dúr-hármashangzatból kibontakozó áradó, olaszos dallamosságú zenei világ. Az ária zenekari bevezetésében jól megfigyelhető Bach jellegzetes örömritmusa, az anapaestusok játékos lüktetése.

5 A 3. számú szopránária és az ezt követő kórustétel szorosan összetartozik, egymás szerves kiegészítője. Tartalmilag két gondolat köré fonódik a tételpár: 1) Hogy rátekintett szolgálólányának megalázott állapotára ( Quia respexit humilitatem ), 2) Mert íme mostantól boldognak mond engem minden nemzedék ( ecce enim ex hoc beatam ). Az ária hallatlan kifejező erővel, plaszticitással jeleníti meg Mária alakját: az oboa hajlékony dallamvonalával szemben a szoprán téma csodálatos érzékenységgel követi a szöveg minden érzelmi rezdülését, emberi gesztusait! Az első gondolatot, a megalázott Máriára rátekintő kegyelmet lefelé hajló téma érzékelteti, majd a szöveg második részének boldogság-hangját felfelé ívelő folytatás jelképezi. A mondat befejező képére, a minden nemzedék -re színpompás kórustételt komponált Bach, melynek gazdag polifóniája embertömegek kavargását idézi. A kórustételt 5. számként continuóval kísért basszus ária követi. Szövegének magyar fordítása így hangzik: Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas, és szent az ő neve. Az állandóan ismétlődő táncos karakterű kísérő téma felett a bachi szövegkezelés egyik jellemző sajátossága, hogy az értelmileg fontos szavakat gazdag melizmával emeli ki az énekszólam. A következő tétel a könyörületesség alapgondolatát fejti ki: alt és tenorszólam kettősét két hegedű, két fuvola és continuo kíséri. Az egyenletes lüktetésű, nyugodt, hajlékony dallamvonalú szólamok bensőségesen adják vissza a soron következő himnuszsort: És irgalma nemzedékről nemzedékre megmarad azokon, akik őt félik ( Et misericordia. ). A bibliai szöveg ritmusa a következő három versszakban jellegzetesen felgyorsul, izgatottá, dinamikussá válik. Az eddig egységesen lírai alaphangulatú himnusz most drámai ellentétpárokat sorakoztat fel: Hatalmas dolgokat művelt karjával, szétszórta azokat, akik szívük gondolatában felfuvalkodtak. Ledöntötte a hatalmasokat trónjukról, és felmagasztalta az alázatosokat. Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. Bach nagyszerű érzékkel követi a bibliai szöveg által kínált dramaturgiát. A megelőző bensőséges hangulatú duett után drámai, zenekar kíséretes kórustétel következik, mely az első képi kontrasztot tartalmazó himnusz sorra épül. A pontozott ritmusú nyitó akkordtömbök erőt, biztonságot sugároznak, majd a folytatásban Bach hallatlan leleménnyel készíti elő a szöveg második részét, a felfuvalkodottak zenei képét. A dispersit superbos / szétszórta a gőgösöket szavaknál hirtelen fellazul az addig sűrű, gazdag polifóniával kidolgozott szövet, és az egymás után belépő szólamok szinte zenei látomásként

6 vetítik elénk a szétszóródás mozzanatát. Megfellebbezhetetlen ítéletként hangzik ezután az Adagio tempóra lelassított befejezés, mely súlyos, disszonáns akkordjaival a szívük gondolatában felfuvalkodottak -at szimbolizálja. A kórustételt követő tenor- és altária egy-egy zenei alapkarakteren belül él az ellentétek kifejezésével. A Deposuit potentes kezdetű 8. szám hegedűkkel és continuóval kísért tenorszólama egyetlen izgatott, lázas, harcias kitörés. Bach zenei szimbolizmusának újabb szép példája az ária csodálatosan kifejező dallamvonala. A mondat első felében Deposuit potentes de sede a hatalmasok ledöntését felülről aláhulló téma jelképezi, míg az et exaltavit humiles ( És felmagasztalta az alázatosokat ) szövegrésznél szélesívű, alulról felfelé magasodó tematika szólal meg. XVII. századi ismeretlen művész alkotása Mária és Erzsébet találkozásáról A 9. szám a harmadik ellentétpárra épülő himnuszvers megzenésítése, melynek előtagja előbb az éhezők éhségének csillapításáról énekel, majd

7 feltűnnek a gazdagok, akiket ítéletével elküld az Úr. A kezdősor irgalmas, könyörületes hangulatának megfelelően Bach gyönyörű altáriát komponált ezen a helyen, melynek bensőséges meleg színeihez a concertáló két fuvola szólama is hozzájárul. A szöveg képszerűségét a gazdagok megjelenítésénél a hangszerelésre vetíti ki a zeneszerző. Az et divites divisit inanes ( és gazdagokat küldött el üresen ) szövegrésznél Bach egyedül, mintegy üresen hagyja az altszólam lekerekítését, oly módon, hogy az addig állandóan kísérő két fuvola egyszer csak elhallgat, és csupán a continuót hallhatjuk elmaradhatatlan támaszként. A 10. számban a Magnificat egyik legköltőibb, legcsodálatosabb tétele következik. Szövege szerint Izrael felkarolásáról szól, zenei megvalósításában pedig talán a művön belül az egyik legtöbb gonddal kifaragott finommívű munka. Két szoprán és egy alt együttese oboa és continuo kísérettel. A női hangok érzékeny dallamrajzú szólamai csodálatos harmóniákba ötvöződnek, melyekhez felejthetetlen színként a 4. ütemben kapcsolódik az oboa témája, hosszú kitartott hangokban végig énekelve a Magnificat egyik ősi gregorián dallamát. A mű 11. számaként az utolsó himnuszsor megzenésítése következik, mely tartalmát tekintve már csak kiegészítése a korábbi gondolatoknak: Amint szólott atyáinkhoz és az ő magvához mindörökké. A megelőző bensőséges hangulatú tétel után dramaturgiailag a Magnificat diadalmasnak szánt befejezését kellett előkészítenie a zeneszerzőnek. Bach nagyszerű átmenetként, mintegy formai crescendóként ötszólamú kórusfúgát komponált erre a helyre. Ezután diadalmas Gloria-tétellel zárul a kompozició a teljes zenekar és a kórus közreműködésével. A Szentháromságot dicsőítő tétel bevezetése homofon akkordok és triolás mozgású, polifon zenei anyag ellentétére épül, majd váratlan meglepetésként a nyitó tétel zenei anyagát idézi vissza Bach! A gondolat mélyebb értelmét ismét a bibliai szöveg teszi érthetővé: Sicut erat in principio, Miként kezdetben vala - halljuk a kórus szólamaiban. Bach zenei nyelvének beszédessége, szimbolikája így vetül ki a kompozíció nagyformájára, és válik a Mű egészének formaszervező, összetartó erejévé.

8 J. S. Bach: Magnificat in D Budapesti Monteverdi Kórus és a KammerChor Hofheim (D) hangversenye a Szent István Bazilikában (2016. május 28.) Közreműködnek: Darázs Renáta szoprán Kis Dóra mezzo Kiss Edit alt Megyesi Zoltán tenor Jekl László basszus Krasznai Gáspár continuo Budapesti Vonósok Hangversenymester Pilz János Művészeti vezető Botvay Károly Vezényel: Kollár Éva

9 A Szabolcsi Bence-díjjal elismert Szőnyiné Szerző Katalin a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Erkel Emlékplakettel (2010) kitüntetett zenetörténész, művészeti író az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője. Zenetudományi tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi tanszakán végezte, ahol 1976-ban diplomázott. Főbb művei: Erkel centenáriumi kiállítás főrendezője az OSZK-ban (1993); A Liszt-körhöz tartozó Mihalovich Ödön (1842 1929) életművének monográfusa. Tudományos kutatóként fő területe a 19. századi magyar zenetörténet, azon belül a zenei hungarizmusok Brahms Magyar táncai forrásainak feltárása, nemzeti dallamaink története, Erkel, Liszt és a magyarországi Liszt-kör munkássága. A nemzeti könyvtár Zeneműtárának vezetőjeként kezdeményezte és levezette a 19. századi Magyar Nemzeti Színház muzeális kottatárának könyvtári és tudományos rendezését. A Zeneműtár hangarchívumának 1956 októberében elpusztult lemezállománya pótlásával, magángyűjtemények tervszerű felvásárlásával, továbbá egy japán kormányzati segéllyel elnyert komplex stúdió-berendezés kiépítésével lehetővé tette az OSZK keretein belül megvalósítható korszerű Nemzeti Hangarchívum felállítását.