A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében Változás történt a tűzveszélyességi osztályok meghatározásánál. Már nem A, B, C, D, E tűzveszélyességi osztályú helyiségeket és szabadtereket találunk, hanem robbanásveszélyes, tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokat. A jogszabály a következőket írja a 9. -ban, ahol az anyagok tűzveszélyességi osztályba történő sorolását itt találjuk. OTSZ 5.0 Az anyagok tűzveszélyességi osztálya Robbanásveszélyes osztályba tartozik: A kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd. az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. Az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztályba tartozik: A szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb. Az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes osztályba tartozik: A nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag, az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Konvertálás OTSZ 28/2011 to OTSZ 5.0 Nézzük, mit jelent ez az anyagok eddigi besoroláshoz képest: Ami eddig A, B tűzveszélyességi osztály volt, az most robbanásveszélyes osztályba tartozik. A C, D tűzveszélyességű osztályú anyagok tűzveszélyes osztályba tartoznak. Az E tűzveszélyességi osztályú anyagok ezentúl a nem tűzveszélyes osztályba tartoznak. EBF szempontból emiatt a vizsgálatok gyakoriságának meghatározásának módjában jelentős változás következik be az OTSZ 5.0 esetében az eddig előírt gyakorlathoz képest. Fontos, hogy a helyiségek, szabadterek besorolása nem az anyagok besorolásához hasonlóan változik. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatával az OTSZ 5.0 a 130. fejezetben foglalkozik, a 276. -tól kezdődően. Nézzük, mit ír. OTSZ 5.0 276. Mit? 276. (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá
lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: a. váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, b. a készülékek belső áramkörét kivéve minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülő lámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és c. szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. (2) Az alcím előírásai nem vonatkoznak a. az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra, b. az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi. (3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei. Hol kell hol nem kell? Ez a rész szinte szóról szóra megegyezik a 28/2011-es BM rendelettel, csak a bekezdések változtak. Láthatjuk, hogy a tűzvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó alapvető előírások nem változtak, vagyis: A felülvizsgálatot kisfeszültségű részen kell csak elvégezni (1000 V váltakozó feszültség és 1500 V egyenfeszültség), a készülékek belső áramköreit kivéve. A vizsgálatokat közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők kisfeszültségű villamos berendezésein kell elvégezni. A lakóépületek áramköreit csak fázisonként 32 A-nál nagyobb névleges túláramvédelem esetén kell vizsgálni. Ha egy áramkör 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, de a tápellátását legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből kapja, akkor is vizsgálni kell. Szabadtéren minden fogyasztói berendezést vizsgálni kell. A vizsgálat ugyanúgy nem kell, hogy kiterjedjen a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos
berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei. OTSZ 5.0 277. Mikor? Hogyan? 277. (1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a. 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b. egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (2) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. (3) A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. (4) A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. (5) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. (6) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Mikor kell mikor nem kell? Láthatjuk, hogy az új előírások szerint azt kell vizsgálni, hogy az adott helyiségben vagy szabadtéren, ahol a villamos berendezést üzemeltetik, történik-e 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása, felhasználása. Ha igen, akkor 3 évente, ha nem, akkor 6 évente kell a felülvizsgálatokat elvégezni. A felülvizsgálat határidejének meghatározásánál a naptári napot kell figyelembe venni. Vagyis, például 2015. március 9-én végeztünk egy vizsgálatot, ahol 6 évente kell ezt megismételni, akkor azt 2021. március 9-ig újra el kell végezni, nem lehet kitolni 2021. december 31-ig. Ez az előírás a 28/2011-es BM rendeletben is így szerepelt. Átalakítás vagy rendeltetésváltás során a vizsgálatokat el kell végezni, ha a jogszabály az új rendeltetéshez gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. Nem értem!? A jogszabály gondolom saját magára, az OTSZ 5.0-ra gondol nem rendeltetéshez köti a felülvizsgálatok gyakoriságát, hanem ahhoz, hogy történik-e 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása, felhasználása. Tehát, ha
átalakítás, rendeltetésváltás során csak akkor kell a vizsgálatokat elvégezni, ha a jogszabály az új rendeltetéshez gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg, de a jogszabály a felülvizsgálatok gyakoriságát nem a rendeltetéshez köti, akkor nem értem! Most csak két variáció van: 300 liter/kilogramm felett robbanásveszélyes anyag van vagy nincs. Ha a jogszabály szelleme szerint akarok eljárni, az a tippem, hogy ha átalakítom az iskolámat, és történik 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása, felhasználása mert mondjuk OKJ-s tűzszerészképzés gyakorlati oktatását akarom ott elvégezni, akkor az átalakítás után végeztessem el a tűzvédelmi felülvizsgálatot amennyiben ez az átalakítás telep- vagy engedélyköteles. (Iskolánál 6 év, az átalakítás után 3 év az időszakos felülvizsgálat gyakorisága.) Kérdés, hogy elképzelhető-e, hogy van olyan tevékenység, amihez 300 kilogramm/liter robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag kell, de a tevékenység gyakorlása nem telep- vagy engedélyköteles? Ennél a pontnál további változás történt az előző OTSZ-hez képest. A 28/2011-es verzió szerint ha a tűzveszélyességi osztály pontosabban a tűzveszélyességi osztály változása miatti felülvizsgálatok előírt sűrűsége nem is, de a rendeltetés megváltozott, akkor is el kellett végezni átalakításkor a tűzvédelmi felülvizsgálatot, ha A és B esetén 2 év, C, D és E esetén 4 év eltelt a legutolsó tűzvédelmi felülvizsgálat óta. Az OTSZ 5.0 esetén nincs semmilyen előírás ezekkel kapcsolatban az előbb tárgyalton kívül. Mi szerint, hogyan? Az 54/2014. OTSZ kimondja a 277. (5) szerint: A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. Eddig ez a rész így szólt: A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény,illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik (28/2011-es OTSZ 214. ). Az új OTSZ szerinti megfogalmazás korrektebb, és kevesebb félreértésre, félremagyarázásra ad lehetőséget. A 28/2011-es OTSZ-ben 213. 1-es szakasza) találhatunk egy meghatározást, amely a mostaniból hiányzik : E fejezet szempontjából a tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. A felülvizsgálatra vonatkozó műszaki követelmény nemzeti és európai uniós szabványok összessége úgyis tartalmaz minden ide vonatkozó előírást. A felülvizsgálat részeként el kell végezni a villamos berendezés környezetének értékelését, és a tisztázni kell a hely robbanásveszélyes zónabesorolását. Az eddigiekhez hasonlóan a vizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Nem az a helyzet, hogy ahova a felülvizsgáló beszabadul, ott mindent vizsgál két feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltető nyilatkozik, hogy
az adott berendezést a technológiából adódóan rendszeresen használják és az hordozható készülék. Nem változott az sem, hogy a felülvizsgálat elvégzésekor tapasztalt hibákat rögzíteni kell a minősítő iratban, és a felülvizsgáló által kijelölt határnapig kell azokat megszüntetni. Ami hiányzik A 28/2011-es OTSZ külön kikötötte, hogy vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik. Ez az újban nincs benne. Persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve a kertész is elvégezheti a vizsgálatokat, hiszen a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről egyértelműen leírja, hogy erősáramú berendezések felülvizsgálására, minősítő nyilatkozat megtételére csak erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója jogosult. Nagyjából ennyit az új OTSZ-ről.