Emberbőr kikészítés vádja másfél évszázad előtt Jakab Elek Kolozsvár története című munkájának III. kötetében az 542 543. oldalon Dalchau Károly fejérbőr és enyvkészítő mester" telekvásárlási ügyéről ír. Közli, hogy Dalchau Károly telket akart vásárolni már 1798-ban a Szamos folyó partján. Itten mesterségével járó munkákat óhajtott végezni. Kérését a városi magistratus megtagadta. Fellebezést nyújtott be a Királyi Fő Igazgatósághoz".
Mégis éveken keresztül húzódott kérésének elintézése, a többi között az emberbőr-kikészítés" miatt. A legfelsőbb (a bécsi császár és királyi) rendelkezés után ügyét újabb kivizsgálás lefolytatásával végül is kedvezően intézték el. Ugyanis a tanács jelentése, melyben az emberbőrrel dolgozás említve volt, az udvarhoz hatott, ott megbotránkozást keltett. A felség kinyomozást parancsolt, mi képpen és ki engedelméből míveli ki az emberbőröket? A kormányszék a tanácsra" bízta a kinyomozást. Ez pedig hosszabb idő múlva megállapította, hogy csak egyetlenegy esetben végzett ilyen munkát. Űgy történt, hogy Horváth Ferenc volt lyceumi sebészeti segéd, később szászvárosi fizikus, egy magát felakasztott cigányt boncolva igen érdekesnek találta annak bőrét, aminek jelentős darabját, mint anatómiai preparátumokat szokás az orvosi múzeumokban, konserválta és további kikészítés céljából Dalchau kezéhez juttatta. Ez elvégezte a rábízott munkát. Horváth Ferenc pedig mint különleges látványosságot később a nagyenyedi kollégium múzeumának ajándékozta. A Nagyenyedi Album" 218. oldalán olvasható Az első magyar múzeum. A Bethlen-Kollégium gyűjteményei" című közleményében a következő felsorolás tény: Egy embernek bőre ki készítve és kitöltve; ki életében kovács mester ember volt és Binder Józsefnek hivatott" vagyis több muzeális tárgy között ez is található az érdekességek és ritkaságok között. Az Országos Levéltárban sikerült az ügyiratok eredetijeit tanulmányoznom. A Gubern. Transilv. in Pol. 1811. évi 4664, 8144, 9872, az 1812. évi 1948, 4137, és 1815. évi 3611, 4892 és 9745 sz. iratokat forgatva volt alkalmam látni, az 1811. évi 8144 sz. iratcsomóban október 11-én a Királyi Fő Igazgató Tanács" felhívja a kolozsvári Magistratust, adják ki a helyet megfelelő áron az érdemes mesterembernek, akinek könyörgését" vagyis kérését visszautasították. Egyúttal kegyelmeteknek szorosan megparancsoltatik, hogy további késedelmezést félretéve" teljesítsék Dalchau kérését. De már ez év január 10-én elrendelték a valóságos okaikat is a melyekből a könyörgő kérését megtagadták, ide írják meg és adják fel". Egyúttal a kérésének minden iratát" is. A városi tanács 1811. november 20-án tartott üléséből 5 oldalra terjedő jelentésben kifejti indokait. Kifogásolja egészségügyi szempontból és tűzveszély miatt
a nemkívánatos műhely felállítását a Szamos folyó partján. Mert a vizet a lakosság is használja. 1812 Böjtelő havának 28. napján 15 oldalas részletes jelentést küld a magistratus. A jelentések állandó 3.
pontja szerint Dalchau a kutyabőrök között néha emberbőröket" is szokott kikészíteni. Nagyon érdekes a tanács érvelése, melyet fotókópián is mellékelünk. Dalchau tímár munkájával fertőzi a folyót honnan nem tsak a fertálybéli Lakósok nagyrésze, sőt az egész Városnak majd fele része él, az ivásra szolgáló víznek megundorítására vagyon, mert már feljebb is tímár műhelyek lévén, ha ez is oda építtetik annyira megmotskosodik a víz, hogy hasznavehetetlenné lészen és ugyanazon okból adattatott volna nékie másutt, úgymint a Nagy Szamos partyán" a fenn már megmondott hellyen való hely hát miért nem elégszik meg azzal". Latin szövegű iratokban is mindig az ember
bőrt említik. Az egyik jelentésben részletesebben fejtik ki a víz károsító hatását az egészségre. A Víznek tisztasága vagy tisztátalansága nagy befolyással lévén az ember egészségére nézve, ha ezen fenn írt hely fejérbőr készítő és Enyv tsináló Doklán Károlynak műhelye fel-állítására által adatik, Mesterségét folytatván a víznek tisztátalanságot okoz, mert bőrvakarékot, sruviakot, Ramentamokat elegyítvén a víz közé, azt megvesztegeti, Rothadásra disponálja, kiválóképpen nagy melegben, amikor is az a rothadásra hajlandó. Más része Mesterségének lészen az Enyv készítés minthogy ennek készítése alkalmatosságával ezen enyv nyúlós nedvesség a vízzel megelegyedik és abban igen nehezen dissolválódtatik, az ital által a testnek igen vékony edényeiben széket vervén, ezen enyv részetskék igen nehezen eloszlatható obstuctiokat vagy dugulásokat s annál fogva vízi betegségeket s még terhesebb nyavalyákat okozhatnak s ott az alábbi okból s főképpen az ital tisztátalanságából könnyen a hevesebb nyári napokban az akkor történhető Uralkodó nyavalya is concurálván igen könnyen egy ragadó Epidémia is származhatik, mind az emberek között, mind az innen itallal élő oktalan állatok között." Zsaká István (Budapest)