A MAGYAR SZÓTÁRIRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA
LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 1. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos tanácsadó ELEKFI LÁSZLÓ, FÁBIÁN PÁL, KISS JENŐ, MAKKAI ÁDÁM (USA), NYOMÁRKAY ISTVÁN, RUZSICZKY ÉVA
A MAGYAR SZÓTÁRIRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA A BIBLIOGRAPHY OF HUNGARIAN DICTIONARIES Szerkesztette / Edited by MAGAY TAMÁS Második, javított és bővített kiadás AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
A bibliográfia kézirata a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Klebelsberg Kunó emlékére Szakalapítvány támogatásával készült el. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A szerkesztő munkatársa LUKÁCSI MARGIT Lektorálta RUZSICZKY ÉVA Anyaggyűjtők az MTA Nyelvtudományi Bizottság Szótári Munkabizottsága részéről BÁRDOSI VILMOS (francia), ELEKFI LÁSZLÓ (magyar), FÁBIÁN ZSUZSANNA (olasz), FALUBA KÁLMÁN (spanyol, portugál, katalán), FÓRIS ÁGOTA (cigány), GERSTNER KÁROLY (magyar), HESSKY REGINA (német), KORMÁNYOS JÓZSEF (AK Rt.), KUGLER KATALIN (orosz), MAGAY TAMÁS (angol), MOLLAY ERZSÉBET (holland), NYOMÁRKAY ISTVÁN (horvát, szerb), PÁLFY MIKLÓS (francia), PRÓSZÉKY GÁBOR (elektronikus szótárak), RUZSICZKY ÉVA (magyar, német), UDVARI ISTVÁN (ukrán), ZSEMLYEI JÁNOS (román) Az anyaggyűjtésben részt vettek még HEÉ VERONIKA (cseh), KATUS ELVIRA (bolgár), KRÉKITY TAMÁS (horvát, szerb), MÁDL PÉTER ( skandináv), MÁRKUS KATALIN (magyar, angol), MOLNÁR NÓRA (francia), TÁLASI ZSÓFIA (dán, izlandi), VARRÓK ILONA (japán) ISBN 978 963 05 8996 3 Második, javított és bővített kiadás: 2011 Magay Tamás, 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
TARTALOM Contents.................................. 11 List of languages in alphabetical order.................. 17 Preface................................... 18 Előszó a második, bővített kiadáshoz.................. 19 Egy új sorozat elé............................. 21 ELŐSZÓ.................................. 23 Előzmények.............................. 23 Időhatárok.............................. 24 Tartalom............................... 24 Átfedés a Sági -val......................... 25 Módszer............................... 25 A címbeli magyar szó értelmezése................. 26 Néhány gyakorlati szempont.................... 26 A bibliográfiában használt rövidítések jegyzéke............. 28 1. EGYNYELVŰ SZÓTÁRAK..................... 29 1.1. MAGYAR............................. 29 1.1.1. Általános értelmező (leíró) szótárak............. 29 1.1.2. Történeti elvű teljes és nyelvtörténeti szótárak....... 34 1.1.3. Tudományos, illetőleg sajátos rendeltetésű szótárak.... 40 1.1.3.1. Etimológiai szótárak.................. 40 1.1.3.2. Tájszótárak, nyelvjárási szótárak............ 46 1.1.3.3. Rétegnyelvi / csoportnyelvi szótárak, stílusszótárak.. 49 1.1.3.4. Szinonimaszótárak................... 51 1.1.3.5. Gyakorisági szótárak.................. 53 1.1.3.6. Nyelvtani szótárak, szóvégmutató, a tergo szótárak. 53 1.1.3.7. Új szavak, új szójelentések szótárai.......... 54 1.1.3.8. Írói szótárak....................... 54 1.1.3.9. Rövidítésszótárak.................... 56
1.1.4. Nyelvművelő és nyelvhelyességi szótárak.......... 56 1.1.4.1. Helyesírási szótárak................... 56 1.1.4.2. Idegen szavak szótárai................. 58 1.1.4.3. Kiejtési szótárak.................... 59 1.1.5. Frazeológiai szótárak.................... 60 1.1.6. Névszótárak......................... 63 1.1.7. Egyéb szótárak, szótárszerű művek............. 66 1.1.8. Elektronikus szótárak.................... 68 1.2. ANGOL.............................. 69 1.2.1. Köznyelvi szótárak...................... 69 1.2.1.1. Tanulói szótárak.................... 69 1.2.1.2. Új szavak szótárai.................... 69 1.2.2. Kétnyelvűsített szótárak................... 70 1.2.3. Frazeológiai szótárak.................... 70 1.2.4. Kiejtési szótárak....................... 71 1.2.5. Valenciaszótárak....................... 71 1.2.6. Egyéb angol nyelvű szótárak................ 71 1.3. NÉMET.............................. 72 1.3.1. Szinonimaszótárak...................... 72 2. KÉTNYELVŰ SZÓTÁRAK..................... 73 2.1. ALBÁN MAGYAR, MAGYAR ALBÁN........... 73 2.2. ANGOL MAGYAR, MAGYAR ANGOL........... 74 2.2.1. Általános, köznyelvi szótárak................ 74 2.2.2. Speciális szótárak...................... 86 2.2.2.1. Tanulói, iskolai szótárak................ 86 2.2.2.2. Útiszótárak....................... 88 2.2.2.3. Frazeológiai szótárak.................. 89 2.2.2.4. Képes szótárak..................... 91 2.2.2.5. Rétegnyelvi szótárak és szlengszótárak........ 92 2.2.2.6. Valenciaszótárak.................... 93 2.2.2.7. Egyéb szótárak..................... 93 2.2.3. Elektronikus szótárak.................... 94 2.3. ARAB MAGYAR, MAGYAR ARAB............. 96 2.4. BASZK MAGYAR, MAGYAR BASZK............ 97 2.5. BOLGÁR MAGYAR, MAGYAR BOLGÁR......... 98 2.5.1. Általános, köznyelvi szótárak................ 98 2.5.2. Speciális szótárak...................... 98 2.5.2.1. Útiszótárak....................... 98 6
2.6. CIGÁNY MAGYAR, MAGYAR CIGÁNY......... 99 2.7. CSEH MAGYAR, MAGYAR CSEH............. 102 2.7.1. Általános, köznyelvi szótárak................ 102 2.7.2. Speciális szótárak...................... 103 2.7.2.1. Útiszótárak....................... 103 2.8. DÁN MAGYAR, MAGYAR DÁN............... 104 2.9. ESZPERANTÓ MAGYAR, MAGYAR ESZPERANTÓ... 105 2.9.1. Általános, köznyelvi szótárak................ 105 2.9.2. Speciális szótárak...................... 105 2.9.2.1. Útiszótárak....................... 105 2.10. ÉSZT MAGYAR, MAGYAR ÉSZT............. 106 2.11. FINN MAGYAR, MAGYAR FINN............ 107 2.12. FRANCIA MAGYAR, MAGYAR FRANCIA....... 109 2.12.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 109 2.12.2. Speciális szótárak...................... 115 2.12.2.1. Tanulói, iskolai szótárak............... 115 2.12.2.2. Útiszótárak...................... 115 2.12.2.3. Frazeológiai szótárak................. 116 2.12.2.4. Képes-tematikus szótárak............... 117 2.12.2.5. Egyéb szótárak.................... 118 2.12.3. Elektronikus szótárak................... 118 2.13. GÖRÖG MAGYAR, MAGYAR GÖRÖG (Ó- ÉS ÚJGÖRÖG).......................... 119 2.14. HÉBER MAGYAR, MAGYAR HÉBER........... 120 2.15. HINDI MAGYAR, MAGYAR HINDI............ 122 2.16. HOLLAND MAGYAR, MAGYAR HOLLAND...... 123 2.16.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 123 2.16.2. Speciális szótárak...................... 124 2.16.2.1. Frazeológiai szótárak................. 124 2.17. HORVÁT MAGYAR, MAGYAR HORVÁT; SZERBHORVÁT MAGYAR, MAGYAR SZERBHORVÁT... 125 2.17.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 125 2.17.2. Speciális szótárak...................... 126 2.17.2.1. Nyelvtörténeti szótárak................ 126 2.17.2.2. Útiszótárak...................... 126 2.17.2.3. Egyéb szótárak.................... 127 2.17.3. Elektronikus szótárak................... 127 2.18. IZLANDI MAGYAR, MAGYAR IZLANDI........ 128 2.19. JAPÁN MAGYAR, MAGYAR JAPÁN............ 129 2.20. JIDDIS MAGYAR, MAGYAR JIDDIS........... 131 7
8 2.21. KATALÁN MAGYAR, MAGYAR KATALÁN....... 132 2.22. KÍNAI MAGYAR, MAGYAR KÍNAI............ 133 2.23. KOREAI MAGYAR, MAGYAR KOREAI......... 134 2.24. LATIN MAGYAR, MAGYAR LATIN............ 135 2.25. LENGYEL MAGYAR, MAGYAR LENGYEL....... 137 2.25.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 137 2.25.2. Speciális szótárak...................... 138 2.26. LETT MAGYAR, MAGYAR LETT............. 139 2.27. LITVÁN MAGYAR, MAGYAR LITVÁN.......... 140 2.28. LUXEMBURGI MAGYAR, MAGYAR LUXEMBURGI..................... 141 2.29. MONGOL MAGYAR, MAGYAR MONGOL....... 142 2.30. MORDVIN MAGYAR, MAGYAR MORDVIN...... 143 2.31. NÉMET MAGYAR, MAGYAR NÉMET.......... 144 2.31.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 144 2.31.2. Speciális szótárak...................... 154 2.31.2.1. Tanulói, iskolai szótárak............... 154 2.31.2.2. Útiszótárak...................... 155 2.31.2.3. Frazeológiai szótárak................. 156 2.31.2.4. Képes szótárak..................... 156 2.31.2.5. Valenciaszótárak.................... 157 2.31.2.6. Tematikus szótárak.................. 157 2.31.2.7. Egyéb szótárak.................... 158 2.31.3. Elektronikus szótárak................... 158 2.32. NORVÉG MAGYAR, MAGYAR NORVÉG........ 160 2.33. OLASZ MAGYAR, MAGYAR OLASZ........... 161 2.33.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 161 2.33.2. Speciális szótárak...................... 166 2.33.2.1. Útiszótárak...................... 166 2.33.2.2. Képes-tematikus szótárak............... 168 2.33.2.3. Frazeológiai szótárak................. 168 2.33.2.4. Valenciaszótárak.................... 169 2.33.2.5. Egyéb szótárak.................... 169 2.33.3. Elektronikus szótárak................... 170 2.34. OROSZ MAGYAR, MAGYAR OROSZ........... 171 2.34.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 171 2.34.2. Speciális szótárak...................... 175 2.34.2.1. Tanulói, iskolai szótárak............... 175 2.34.2.2. Útiszótárak...................... 175 2.34.2.3. Frazeológiai szótárak................. 175
2.34.2.4. Képes szótárak..................... 176 2.34.2.5. Egyéb szótárak.................... 176 2.34.3. Elektronikus szótárak................... 177 2.35. PORTUGÁL MAGYAR, MAGYAR PORTUGÁL..... 178 2.35.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 178 2.35.2. Speciális szótárak...................... 178 2.35.2.1. Útiszótárak...................... 178 2.36. ROMÁN MAGYAR, MAGYAR ROMÁN......... 179 2.36.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 179 2.36.2. Speciális szótárak...................... 180 2.36.2.1. Útiszótárak...................... 180 2.36.2.2. Frazeológiai szótárak................. 181 2.36.2.3. Tanulói, iskolai szótárak............... 181 2.36.2.4. Román latin...................... 182 2.36.2.5. Egyéb szótárak.................... 182 2.37. SPANYOL MAGYAR, MAGYAR SPANYOL........ 183 2.37.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 183 2.37.2. Speciális szótárak...................... 185 2.37.2.1. Tanulói szótárak.................... 185 2.37.2.2. Útiszótárak...................... 185 2.37.2.3. Képes szótárak..................... 186 2.37.2.4. Tematikus szótárak.................. 186 2.37.3. Elektronikus szótárak................... 186 2.38. SUMER (SUMÉR) MAGYAR, MAGYAR SUMER (SUMÉR)............................... 187 2.39. SVÉD MAGYAR, MAGYAR SVÉD............. 188 2.39.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 188 2.39.2. Speciális szótárak...................... 188 2.39.2.1. Frazeológiai szótárak................. 188 2.40. SZERB MAGYAR, MAGYAR - SZERB.......... 189 2.41. SZLOVÁK MAGYAR, MAGYAR SZLOVÁK........ 190 2.41.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 190 2.41.2. Speciális szótárak...................... 192 2.41.2.1. Frazeológiai szótárak................. 192 2.42. SZLOVÉN MAGYAR, MAGYAR SZLOVÉN........ 193 2.42.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 193 2.42.2. Speciális szótárak...................... 193 2.42.2.1. Frazeológiai szótárak................. 193 2.43. SZUAHÉLI MAGYAR, MAGYAR SZUAHÉLI...... 194 2.44. TIBETI MAGYAR, MAGYAR TIBETI........... 195 9
2.45. TÖRÖK MAGYAR, MAGYAR TÖRÖK.......... 196 2.45.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 196 2.45.2. Speciális szótárak...................... 196 2.45.2.1. Útiszótárak...................... 196 2.46. UKRÁN (RUTÉN, RUSZIN) MAGYAR, MAGYAR UKRÁN (RUTÉN, RUSZIN).............. 197 2.46.1. Általános, köznyelvi szótárak............... 197 2.46.2. Speciális szótárak...................... 198 2.46.2.1. Tanulói, iskolai szótárak............... 198 2.46.2.2. Egyéb szótárak.................... 198 2.47. VEND MAGYAR, MAGYAR VEND............ 199 2.48. VIETNAMI MAGYAR, MAGYAR VIETNAMI...... 200 2.49. ZÜRJÉN MAGYAR, MAGYAR ZÜRJÉN......... 201 3. TÖBBNYELVŰ SZÓTÁRAK..................... 202 3.1. NYOMTATOTT SZÓTÁRAK.................. 202 3.1.1. Általános, köznyelvi szótárak................ 202 3.1.2. Speciális szótárak...................... 203 3.1.2.1. Rövidítésszótárak.................... 204 3.2. ELEKTRONIKUS SZÓTÁRAK................ 205 FÜGGELÉK............................... 207 MUTATÓ................................. 241 10
CONTENTS 1. MONOLINGUAL DICTIONARIES................. 29 1.1. HUNGARIAN.......................... 29 1.1.1. General, explanatory (descriptive) dictionaries....... 29 1.1.2. Dictionaries on historical principles, historical dictionaries. 34 1.1.3. Special academic dictionaries................ 40 1.1.3.1. Etymological dictionaries................ 40 1.1.3.2. Dialect dictionaries, regional dictionaries....... 46 1.1.3.3. Dictionaries of style, slang, and colloquialisms.... 49 1.1.3.4. Dictionaries of synonyms............... 51 1.1.3.5. Frequency dictionaries................. 53 1.1.3.6. Grammatical dictionaries, inverse dictionaries.... 53 1.1.3.7. Dictionaries of new words and meanings....... 54 1.1.3.8. Single author s dictionaries............... 54 1.1.3.9. Dictionaries of abbreviations and acronyms...... 56 1.1.4. Normative dictionaries.................... 56 1.1.4.1. Spelling dictionaries.................. 56 1.1.4.2. Dictionaries of foreign words............. 58 1.1.4.3. Pronunciation dictionaries............... 59 1.1.5. Phraseological dictionaries................. 60 1.1.6. Onomastic dictionaries................... 63 1.1.7. Other dictionaries...................... 66 1.1.8. Electronic dictionaries.................... 68 1.2. ENGLISH............................. 69 1.2.1. General dictionaries..................... 69 1.2.1.1. Learner s (type) dictionaries.............. 69 1.2.1.2. Dictionaries of new words............... 69 1.2.2. Bilingualised or semi-bilingual dictionaries......... 70 1.2.3. Phraseological dictionaries................. 70 1.2.4. Pronunciation dictionaries.................. 71 1.2.5. Valency dictionaries..................... 71 11
1.2.6. Other English dictionaries.................. 71 1.3. GERMAN............................. 72 1.3.1. Dictionaries of synonyms.................. 72 2. BILINGUAL DICTIONARIES.................... 73 2.1. ALBANIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN ALBANIAN. 73 2.2. ENGLISH HUNGARIAN, HUNGARIAN ENGLISH... 74 2.2.1. General dictionaries..................... 74 2.2.2. Special dictionaries...................... 86 2.2.2.1. Learner s dictionaries.................. 86 2.2.2.2. Dictionaries for tourists................ 88 2.2.2.3. Phraseological dictionaries, dictionaries of idioms.. 89 2.2.2.4. Pictorial dictionaries.................. 91 2.2.2.5. Dictionaries of slang and colloquialisms....... 92 2.2.2.6. Valency dictionaries................... 93 2.2.2.7. Other dictionaries.................... 93 2.2.3. Electronic dictionaries.................... 94 2.3. ARABIC HUNGARIAN, HUNGARIAN ARABIC..... 96 2.4. BASQUE HUNGARIAN, HUNGARIAN BASQUE.... 97 2.5. BULGARIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN BULGARIAN................. 98 2.5.1. General dictionaries..................... 98 2.5.2. Special dictionaries...................... 98 2.5.2.1. Dictionaries for tourists................ 98 2.6. GYPSY HUNGARIAN, HUNGARIAN GYPSY...... 99 2.7. CZECH HUNGARIAN, HUNGARIAN CZECH...... 102 2.7.1 General dictionaries..................... 102 2.7.2. Special dictionaries...................... 103 2.7.2.1. Dictionaries for tourists................ 103 2.8. DANISH HUNGARIAN, HUNGARIAN DANISH..... 104 2.9. ESPERANTO HUNGARIAN, HUNGARIAN ESPERANTO................. 105 2.9.1. General dictionaries..................... 105 2.9.2. Special dictionaries...................... 105 2.9.2.1. Dictionaries for tourists................ 105 2.10. ESTONIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN ESTONIAN. 106 2.11. FINNISH HUNGARIAN, HUNGARIAN FINNISH... 107 2.12. FRENCH HUNGARIAN, HUNGARIAN FRENCH... 109 2.12.1. General dictionaries.................... 109 2.12.2. Special dictionaries..................... 115 12
2.12.2.1. Learner s dictionaries................. 115 2.12.2.2. Dictionaries for tourists................ 115 2.12.2.3. Phraseological dictionaries, dictionaries of idioms.. 116 2.12.2.4. Pictorial thematic dictionaries........... 117 2.12.2.5. Other dictionaries................... 118 2.12.3. Electronic dictionaries................... 118 2.13. GREEK HUNGARIAN, HUNGARIAN GREEK (ANCIENT GREEK AND MODERN GREEK)....... 119 2.14. HEBREW HUNGARIAN, HUNGARIAN HEBREW... 120 2.15. HINDI HUNGARIAN, HUNGARIAN HINDI...... 122 2.16. DUTCH HUNGARIAN, HUNGARIAN DUTCH..... 123 2.16.1. General dictionaries.................... 123 2.16.2. Special dictionaries..................... 124 2.16.2.1. Phraseological dictionaries.............. 124 2.17. CROATIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN CROATIAN, SERBO-CROATIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN SERBO-CROATIAN............. 125 2.17.1. General dictionaries.................... 125 2.17.2. Special dictionaries..................... 126 2.17.2.1. Historical dictionaries................. 126 2.17.2.2. Dictionaries for tourists................ 126 2.17.2.3. Other dictionaries................... 127 2.17.3. Electronic dictionaries................... 127 2.18. ICELANDIC HUNGARIAN, HUNGARIAN ICELANDIC................. 128 2.19. JAPANESE HUNGARIAN, HUNGARIAN JAPANESE. 129 2.20. YIDDISH HUNGARIAN, HUNGARIAN YIDDISH... 131 2.21. CATALAN HUNGARIAN, HUNGARIAN CATALAN.. 132 2.22. CHINESE HUNGARIAN, HUNGARIAN CHINESE... 133 2.23. KOREAN HUNGARIAN, HUNGARIAN KOREAN... 134 2.24. LATIN HUNGARIAN, HUNGARIAN LATIN...... 135 2.25. POLISH HUNGARIAN, HUNGARIAN POLISH..... 137 2.25.1. General dictionaries.................... 137 2.25.2. Special dictionaries..................... 138 2.26. LATVIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN LATVIAN.. 139 2.27. LITHUANIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN LITHUANIAN................ 140 2.28. LUXEMBOURGIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN LUXEMBOURGIAN............ 141 13
14 2.29. MONGOLIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN MONGOLIAN................ 142 2.30. MORDVIN HUNGARIAN, HUNGARIAN MORDVIN. 143 2.31. GERMAN HUNGARIAN, HUNGARIAN GERMAN.. 144 2.31.1. General dictionaries.................... 144 2.31.2 Special dictionareies..................... 154 2.31.2.1. Learner s dictionaries................. 154 2.31.2.2. Dictionaries for tourists................ 155 2.31.2.3. Phraseological dictionaries, dictionaries of idioms. 156 2.31.2.4. Pictorial dictionaries................. 156 2.31.2.5. Valency dictionaries.................. 157 2.31.2.6. Thematic dictionaries................. 157 2.31.2.7. Other dictionaries................... 158 2.31.3. Electronic dictionaries................... 158 2.32. NORWEGIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN NORWEGIAN................ 160 2.33. ITALIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN ITALIAN... 161 2.33.1 General dictionaries..................... 161 2.33.2. Special dictionaries..................... 166 2.33.2.1.Dictionaries for tourists................ 166 2.33.2.2.Pictorial thematic dictionaries............ 168 2.33.2.3.Phraseological dictionaries, dictionaries of idioms.. 168 2.33.2.4. Valency dictionaries.................. 169 2.33.2.5. Other dictionaries................... 169 2.33.3. Electronic dictionaries................... 170 2.34. RUSSIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN RUSSIAN... 171 2.34.1. General dictionaries.................... 171 2.34.2. Special dictionaries..................... 175 2.34.2.1. Learner s dictionaries................. 175 2.34.2.2. Dictionaries for tourists................ 175 2.34.2.3. Phraseological dictionaries, dictionaries of idioms.. 175 2.34.2.4. Pictorial dictionaries.................. 176 2.34.2.5. Other dictionaries................... 176 2.34.3. Electronic dictionaries................... 177 2.35. PORTUGUESE HUNGARIAN, HUNGARIAN PORTUGUESE............... 178 2.35.1 General dictionaries..................... 178 2.35.2 Special dictionaies...................... 178 2.35.2.1. Dictionaries for tourists................ 178
2.36. ROMANIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN ROMANIAN................. 179 2.36.1. General dictionaries.................... 179 2.36.2. Special dictionaries..................... 180 2.36.2.1. Dictionaries for tourists................ 180 2.36.2.2. Phraseological dictionaries.............. 181 2.36.2.3. Learner s dictionaries................. 181 2.36.2.4. Romanian Latin.................... 182 2.36.2.5. Other dictionaries................... 182 2.37. SPANISH HUNGARIAN, HUNGARIAN SPANISH... 183 2.37.1. General dictionaries.................... 183 2.37.2. Special dictionaries..................... 185 2.37.2.1. Learner s dictionaries................. 185 2.37.2.2. Dictionaries for tourists................ 185 2.37.2.3. Pictorial dictionaries.................. 186 2.37.2.4. Thematic dictionaries................. 186 2.37.3. Electronic dictionaries................... 186 2.38. SUMERIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN SUMERIAN................. 187 2.39. SWEDISH HUNGARIAN, HUNGARIAN SWEDISH.. 188 2.39.1 General dictionaries..................... 188 2.39.2. Special dictionaries..................... 188 2.39.2.1. Phraseological dictionaries.............. 188 2.40. SERBIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN SERBIAN.. 189 2.41. SLOVAK HUNGARIAN, HUNGARIAN SLOVAK.... 190 2.41.1. General dictionaries.................... 190 2.41.2. Special dictionaries..................... 192 2.41.2.1. Phraseological dictionaries.............. 192 2.42. SLOVENE HUNGARIAN, HUNGARIAN SLOVENE.. 193 2.42.1. General dictionaries.................... 193 2.42.2. Special dictionaries..................... 193 2.42.2.1. Phraseological dictionaries.............. 193 2.43. SWAHILI HUNGARIAN, HUNGARIAN SWAHILI... 194 2.44. TIBETAN HUNGARIAN, HUNGARIAN TIBETAN... 195 2.45. TURKISH HUNGARIAN, HUNGARIAN TURKISH.. 196 2.45.1. General dictionaries.................... 196 2.45.2. Special dictionaries..................... 196 2.43.2.1. Dictionaries for tourists................ 196 15
2.46. UKRAINIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN UKRAINIAN................. 197 2.46.1. General dictionaries.................... 197 2.46.2. Special dictionaries..................... 198 2.46.2.1. Learner s dictionaries................. 198 2.46.2.2. Other dictionaries................... 198 2.47. VEND HUNGARIAN, HUNGARIAN VEND....... 199 2.48. VIETNAMESE HUNGARIAN, HUNGARIAN VIETNAMESE................ 200 2.49. ZYRIAN HUNGARIAN, HUNGARIAN ZYRIAN.... 201 3. MULTILINGUAL DICTIONARIES................ 202 3.1. PRINTED DICTIONARIES................... 202 3.1.1. General dictionaries..................... 202 3.1.2. Special dictionaries...................... 203 3.1.2.1. Dictionaries of abbreviations and acronyms..... 204 3.2. ELECTRONIC DICTIONARIES................ 205 APPENDIX (I. Sági s Bibliography)................... 207 INDEX.................................. 241 16
List of languages in alphabetical order Albanian 2.1. Arabic 2.3. Basque 2.4. Bulgarian 2.5. Catalan 2.21. Chinese 2.22. Croatian 2.17. Czech 2.7. Danish 2.8. Dutch 2.16. English 1.2., 2.2. Esperanto 2.9. Estonian 2.10. Finnish 2.11. French 2.12. German 1.3., 2.31. Greek 2.13. Gypsy 2.6. Hebrew 2.14. Hindi 2.15. Hungarian 1.1. (monolingual) Icelandic 2.18. Italian 2.33. Japanese 2.19. Korean 2.23. Latin 2.24. Latvian 2.26. Lithuanian 2.27. Luxembourgian 2.28. Mongolian 2.29. Mordvin 2.30. Norwegian 2.32. Polish 2.25. Portuguese 2.35. Romanian 2.36. Russian 2.34. Serbian 2.40. Serbo-Croatian 2.17. Slovak 2.41. Slovene 2.42. Spanish 2.37. Sumerian 2.38. Swahili 2.43. Swedish 2.39. Tibetan 2.44. Turkish 2.45. Ukrainian 2.46. Vend 2.47. Vietnamese 2.48. Yiddish 2.20. Zyrian 2.49. 17
PREFACE A full bibliography of Hungarian dictionaries was first compiled by István Sági in 1922. His bibliography by now a classical work is given in facsimile appended to the end of this volume. The present bibliography in a much more detailed way than Sági s covers the period between 1922 to 2010, which, together with Sági s bibliography offers a full bibliography of Hungarian mono-, bi-, and multilingual dictionaries from the beginnings (i.e. ca. 1400) to the present day. This bibliography, just as the Lexicography series of which it is the first issue has been initiated by the Dictionary Committee of the Hungarian Academy of Sciences, inspired and chaired by the present editor. The bibliography contains only general dictionaries and special dictionaries concerning linguistic issues. Specialist dictionaries will be the subject of one of the following numbers of this series. And a still further project of the Committee will be a bibliography of the theory of lexicography, writings and studies on dictionaries with Hungarian relevance. Budapest, 20th October, 2010 Tamás Magay 18
ELŐSZÓ A MÁSODIK, BŐVÍTETT KIADÁSHOZ Az új kiadás a benne szereplő szótárak adatainak leadási határideje, azaz 2002. december 3l-e óta napjainkig (2010 elejéig) terjedő időszak szótártermésével gazdagítja bibliográfiánkat. Továbbá az is újdonsága a jelen kiadásnak, hogy tartalomjegyzéke (amely fölér egy szakszerű szótártipológiával) angol nyelven is megjelenik, figyelemmel a külföldi kutatókra és lexikográfusokra. Az a tény, hogy míg az 1922-től számított mintegy 80 év során 756 tételt dolgozott fel a bibliográfia, az utóbbi 8 év alatt újabb 254 adattal, azaz több mint 30%-kal bővült a tételállomány, beszédes bizonyítéka annak, hogy a szótárak iránti igény s így a szótárírók és -szerkesztők teljesítménye felfelé ívelő pályát mutat. Budapest, 2010 októberében A szerkesztő 19
EGY ÚJ SOROZAT ELÉ A lexikográfia az alkalmazott nyelvtudomány egyik ága. Ám ha mélyebbre ásunk, és szélesebbre nyitjuk látókörünket, kiderül, hogy többről van szó. Ha magukat a produktumokat, a szótárakat nézzük, akkor valóban elveknek bizonyos rendszer szerinti alkalmazásáról van szó. De ha magát a rendszert nézzük, és benne a szótárt, azt láthatjuk, hogy a szótár rendszer, s akkor máris az elmélet talaján állunk. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a lexikográfia egyfelől gyakorlat (= szótárírás), másfelől elmélet (= szótártudomány). A lexikográfia, a szótárírás gyakorlata és elmélete önálló diszciplínává válása a múlt század 60-as éveiben kezdődő nemzetközi konferenciák során bontakozott ki, angol nyelvterületen. Szervezetileg az Európai Lexikográfiai Társaság, az EURALEX megalakulásával (1983) vált igazán nagykorúvá. Abban az évben (1988), amikor a Társaság kétévenkénti nemzetközi kongresszusát Magyarország rendezte (BudaLEX 88) indult útjára az EURALEX - évente négyszer, az Oxford University Press kiadásában megjelenő kiváló folyóirata, az International Journal of Lexicography (IJL). Ismeretes az is, hogy ezt megelőzve, már 1984-ben, tehát az EURALEX megalakulását követő évben elindult egy csakhamar világhírűvé vált sorozat, a Lexicographica Series Major, olyan kiválóságok szerkesztésében, mint Reinhard R. K. Hartmann, Franz Josef Hausmann, Ladislav Zgusta és mások, a Max Niemeyer Verlag (Tübingen) kiadásában. Ez a méltán világhírű sorozat ma már a 100. köteténél tart, s a lexikográfia legszélesebb körének a kérdéseit öleli fel, akárcsak az IJL, és maga az EURALEX, amelynek kongresszusain a lexikográfia teljes spektrumát láthatja a világ, a szótártörténettől kezdve a szótárhasználaton, a pedagógiai lexikográfián, a szemantikán, a lexikai kombinatorikán, az elektronikus szótárszerkesztésen, a korpuszalapú szótárkészítésen át az in- 21
ternetes lexikográfiáig, hogy csak a legfontosabb aspektusait említsük a lexikográfiának, a szótártudománynak. Talán így máris érthető, mi táplálja azt az igényt, hogy bár van hol publikálniuk a magyar lexikográfusoknak legyen végre egy olyan fórumunk, bármilyen szerény kezdeményezés legyen is, amely helyet ad a lexikográfia sokrétű kérdéseiben való eligazodásnak és elmélyülésnek. Hiszen ezért indult el újra 15 éves kényszerszünet után az Akadémia Szótári Munkabizottsága is. E helyt szeretne eme új sorozat szerkesztője abbeli örömének kifejezést adni, hogy erre az igényre, vagyis a Szótári Munkabizottság újraindításának, és alig három évvel később a jelen sorozat beindításának a szükségességére a Magyar Tudományos Akadémia oly pozitívan és azonnal reagált, és a sorozatot könyvtervébe iktatta. Az, hogy a sorozat első száma egy bibliográfia, nem szorul különösebb magyarázatra. Hiánypótlás és egyben alapvetés, azt hiszem, méltó kezdete annak, amit remélhetőleg a fiatalabb lexikográfus-nemzedék folytatni fog, mégpedig annak a két szónak a jegyében, amit az e sorok írásának napjaiban elhunyt Kiss Lajos, a magyar lexikográfusok idősebb nemzedékének talán utolsó nagy alakja mondott ki a Szótári Munkabizottság alakuló ülésén, 2000. február 9-én: Minőség és korszerűség. Hisszük, ha ehhez ragaszkodunk, nem téveszthetünk irányt, és életben tartható ez a sorozat is. 2003. március Magay Tamás 22
ELŐSZÓ Előzmények A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztálya Nyelvtudományi Bizottságának Szótári Munkabizottsága 2000-ben történt újraalakulásakor feladatai közé tűzte maga elé a magyar szótárirodalom bibliográfiájának elkészítését. Ami bibliográfiánk előzményeit illeti, négy műre tudunk hivatkozni. Mindenekelőtt Sági István (a továbbiakban: SÁGI) immár klasszikusnak számító munkájára, 1 az ún. szocialista országok bibliográfiájára (SzocBibl), 2 Magay Tamás szótártani bibliográfiájára, 3 s végül I. L. Halasz de Beky bibliográfiájára. 4 Mindegyiknek természetesen megvoltak a maguk időbeli korlátai. Sági a kezdetektől 1922-ig terjedt, Magay két évtizedet ölel fel (1945 1964-ig), Béky Halász, azaz Halasz de Beky 1963- ig tart, a SzocBibl az 1945-től 1978-ig terjedő időszakot dolgozza föl. Igen nagy hasznunkra volt még az Akadémiai Kiadó kiadványjegyzékeinek hosszú sora, amelyet a Kiadó volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. 1 SÁGI István: A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 18. sz. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 1922. 105pp. 2 Bibliographie der Wörterbücher/Bibliography of Dictionaries/Bibliografra Slownikow/etc. 1945 1978. Szerk. D. RYMSZA-ZALEWSKA, I. SIEDLECKA et al. 9 kötetben. Wydawnictwa Naukowo-Tzechniczne, Warszawa, 1965 1981. 3 MAGAY Tamás: A magyar szótártani irodalom könyvészete 1945-től 1964- ig. In: Szótártani tanulmányok. Szerk. ORSZÁGH László. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. 369 396. 4 I. L. HALASZ DE BEKY: Bibliography of Hungarian Dictionaries 1410 1963. University of Toronto Press, 1966. 148pp. 23
Időhatárok A jelen bibliográfia, amely a SÁGI-tól, azaz 1922-től napjainkig terjedő időszak anyagát öleli föl, új gyűjtés eredménye, igazi csapatmunka volt, s célkitűzése szerint a teljességre törekedett. Ennek jegyében illesztettük tervünkbe, s közöljük függelékben Ságinak az általános szótárakat felölelő fejezeteit reprint kiadásban. Ezt azért tesszük, hogy legalább ami az időhatárokat illeti, legyen teljes a bibliográfiánk, vagyis a kezdetektől napjainkig tekintse át a magyar szótárirodalmat. Ugyanis a munka során rá kellett jönnünk arra, hogy a teljesség igénye valójában elérhetetlen cél, merész álom csupán. Elég körülnézni a könyvesboltokban, hogy az ember meggyőződjék arról, hogy szinte nap mint nap jelennek meg új és még újabb szótárak. Meg kellett tehát húzni a határt valahol, s ez 2002. december 31. volt. Ami pedig a részleteket, a feldolgozottságot illeti, a teljességtől ebben is távol állunk. SÁGI anyagát tiszteletben tartottuk, nem nyúltunk hozzá, márpedig az ő adatolása még nem olyan részletes, mint a mienk, amely ezzel a részletességgel csupán 80 évet ölel fel. Így a mi munkánk a jövőre bízza annak a szükségességét, hogy a Sági -ban őrzött mintegy 400 év szótártermését a jelenlegihez hasonló részletességgel dolgozza föl az utókor. Tartalom Ami most már az időhatárokon túl a tartalmat illeti, itt is beleütköztünk a teljesség korlátaiba. Bibliográfiánkba ugyanis csak az általános, köznyelvi szótárakat vettük föl, a szaknyelvieket (szakszótárakat) mellőztük. Ebben is eltérünk Ságitól, ő ugyanis 23 szakma szak- és műszótárait is felveszi. A szakszótárak, részben nagy számuk, részben gyökeresen eltérő műfajuk okán külön kötetbe kívánkoznak, külön gyűjtést igényelnek, s ennek elvégzését egy második lépésben tervezzük megvalósítani. A jelen bibliográfia is tartalmaz speciális szótárakat, a speciális szó itt azonban nem szakszótárakat jelöl, hanem sajátos rendeltetésű, a köznyelvből kiinduló, s ahhoz igazodó szótárakat (pl. szógyakorisági, nyelvtani, kiejtési, új szavak szótárai, útiszótárak stb.). 24
Bibliográfiánk reményeink szerint forrásértékű mű igényével lép fel, s mint ilyen, annyiban eltér a szokványos bibliográfiáktól, hogy redszerezőbb. Gondolunk itt arra, hogy esetenként a szótár minden munkatársa nevét felsoroljuk, nem pedig az ábécé önkénye szerint csupán az első két nevet tüntetjük fel. Ez méltatlan lenne azokkal szemben, akik, ha csak egy-egy részfeladatot végeztek is az adott szótárban, de alkotó módon részt vettek szellemi előállításában. Bibliográfiánk majdani felhasználóinak azonban szabadságában áll eltekinteni a teljes felsorolástól, s az első két név után egy elegáns et al. rövidítéssel utalni arra, hogy többen is részt vettek a szerkesztésben. Mint már utaltunk rá, bibliográfiánk abban is eltér Ságiétól, hogy több elemet (adatot) tüntet föl, vagyis a szerző (szerkesztő) nevén, a mű címén, kiadásának évén és helyén kívül a kiadó nevét, a munkatársak, valamint a lektorok nevét, a lapterjedelmet, a címszószámot, ahol szükségesnek ítéltük a szótár külső méretét is (cm-ben), s végül a múlt század 70-es éveitől használatos ISBN-számot. Az egyes kategóriákon belül a szótárak időrendi sorrendben következnek. Átfedés a Sági -val Sági és az új anyag közötti átfedés főleg olyan szótárak esetében fordult elő, mint például a Czuczor Fogarasi, vagy a Yolland-féle angol/ magyar szótár, amely megérdemel részletesebb feldolgozást. Máskor az új anyagban azért ismétlünk meg bizonyos tételeket, mert kiegészítésre vagy módosításra szorultak. Módszer Elvünk volt, hogy minden szótárt, amelynek bibliográfiai adatait leírjuk, kézbe kell venni. Közvetett bibliográfiai forrásra csak abban az esetben hagyatkoztunk, ha nem sikerült hozzáférni az adott szótárhoz. Különösen a külföldön, illetőleg a határokon túl megjelent szótárakkal jártunk így. 25
A címbeli magyar szó értelmezése A magyar szó azt jelenti, hogy magyar vonatkozású, azaz vagy a szerzője, vagy a nyelve, vagy valamelyik nyelve a szótárnak magyar. Mint abszolút szélső esetet említhetjük meg Paul C. Berg angol szótárát, amely minden elemében angol (címe, nyelve, a szerző neve, kiadója), akkor hát mit keres a bibliográfiánkban? Csak azért került bele, mert a szerző magyar ember volt, történetesen a jelen szerkesztő angoltanára és cserkészparancsnoka ( Pali bá ) Kaposvárott. Néhány gyakorlati szempont Főleg régebbi szótárokon a megjelenés évét nem tüntették föl minden esetben. Ilyenkor az é. n. (= évszám nélkül) rövidítés mellett szögletes zárójelben a kikövetkeztetett vagy esetleg az előszó végén megadott dátumot adjuk meg. Ugyanígy a címszószámot sem mindig adják meg a kiadók, illetőleg a szerzők. Ilyenkor becslés alapján adjuk meg a hozzávetőleges címszószámot, kb. rövidítéssel. Itt kell megjegyeznünk a szerkesztő tapasztalatból tudja, hogy az előszókban megadott címszószám is többnyire becsült adat, nem pedig pontos címszószámlálás eredménye. A jövő bibliográfusainak könnyebb lesz a dolguk, mert az elektronikus úton szerkesztett szótárak mind a karakterszámot (ami jól mutatja a szótár dimenzióját ), mind a címszószámot, ill. a szótári adatok mennyiségét pontosan ki tudja mutatni. S végül egy kiadástörténeti megjegyzés. Komoly feladat elé állítja a szótárbibliográfust az a tény, hogy némely kiadó, nyilván üzleti megfontolásból, összemossa a kiadás és a változatlan utánnyomás, illetőleg lenyomat fogalmát. Miután a bibliográfus leíró tevékenységet folytat, kénytelen volt leírni a megjelent szótárakban talált sorszámokat (az évszám melletti hatványkitevős szám utal általában a kiadásokra ). Ezt a finoman szólva ködösítő, megoldást, amely igen sokszor a vásárlók megtévesztésére, hogy ne mondjam, becsapására irányult, s amely a bibliográfust is gyakran félrevezette, megpróbáltuk a Megj. (= megjegyzések) rovatunkban tapintatosan kifejezésre juttatni, feloldani. Sietve hozzá kell tennünk, hogy nem egy kiadó a legújabb kiadványokban már 26
becsületesen feltünteti, mikor jelent meg egy új kiadás, s mikor annak csupán utánnyomása, változatlan lenyomata. A kötet elején a szokásosnál részletesebb tartalomjegyzék igazítja el az olvasót a tipológiai kérdésekben, vagyis abban, hogy mely nyelveken, s azon/azokon belül mely szótártípusok fordulnak elő a bibliográfiában. A kötet végén levő mutató pedig a szótárak szerzőinek, szerkesztőinek, munkatársainak és lektorainak a nevét sorolja föl, utalva a tételszámokra. Budapest, 2003 márciusában A szerkesztő 27
A bibliográfiában használt rövidítések jegyzéke anyany. = anyanyelvi átdolg. = átdolgozott bőv. = bővített é. n. = évszám nélkül et al. = et alii (és mások) főszerk. = főszerkesztő függ. = függelék ill. = illusztrálta = illetőleg jav. = javított kiad. = kiadás l. = lásd = lap leny. = lenyomat megj. = megjegyzés(ek) összeáll. = összeállította pp. = pages (lapok) repr. = reprint s. l. = sine loco (helymegjelölés nélkül) s. n. = sine nomine (a név feltüntetése nélkül) sor. = sorozat szerk. = szerkesztő, szerkesztette, szerkesztés(ében) ua. = ugyanaz uo. = ugyanott utánnyom. = utánnyomás vtlan = változatlan 28
ISSN 1785-5845 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Vajda Lőrinc Termékmenedzser: Egri Róbert Nyomdai előkészítés: Papermoon 2006. Kft. Nyomdai munkálatok: PXP Első Magyar Digitális Nyomda Kft. Felelős vezető: Szekeresné Kereszturi Krisztina 2011, Budapest Kiadványszám: TK100011 Megjelent 17,75 (A/5) ív terjedelemben