Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata 2013. június 1

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 34 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 47 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 55 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 63 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 68 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 69 1. A HEP IT részletei... 70 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 70 A beavatkozások megvalósítói... 70 Jövőképünk... 71 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 71 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 74 3. Megvalósítás... 79 A megvalósítás előkészítése... 79 A megvalósítás folyamata... 79 Monitoring és visszacsatolás... 82 Nyilvánosság... 82 Érvényesülés, módosítás... 84 4. Elfogadás módja és dátuma... 85 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, hatálya alá emeli az egyenlő bánásmód követelményét többek között a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint ezek szervei részére, s megtartási kötelezettséget ír elő jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során. Hazánkban a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése alapvető jelentőséggel bír. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása létfontosságú szereppel bír. A társadalmi szolidaritás megerősítésével, valamint a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével ellensúlyozhatóak a demográfiai változások negatív hatásai, növelhető a foglalkoztatottság és a piaci versenyképesség a kis és közép vállalkozások körében, illetve felzárkóztathatóak a képzettségbeli hiányosságok. Fontos, hogy minden magyar állampolgár számára biztosított legyen az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség az élet minden területén, különös tekintettel a fizikai és kulturális környezetre, a lakhatás és a közlekedési eszközök terén, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, továbbá a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján Paks Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

Paks város általános szociális, gazdasági helyzetképével több elfogadott stratégia/terv foglalkozott az elmúlt években, melyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program megalkotásánál felhasználásra kerültek. Ezek többnyire vagy kis szegmensét vizsgálták a hátrányos helyzetű csoportoknak (mint oktatás bizonyos szegmensei), vagy érintőlegesen érintették az esélyegyenlőség problematikáját a városban. (Paks város Integrált Városfejlesztési Stratégiája; Paks Város szociális térképe, Paks Város Gazdasági Programja 2007-2013, Paks Város Fejlesztési Terve.) Valamennyi dokumentum meghatározza a város leghátrányosabb helyzetű rétegét/részét, melyek feltérképezését a demográfiai, a foglalkoztatási adatok, illetve a meglévő szegregációs térképek támasztják alá leginkább. A település bemutatása A Paks a Duna jobb partján fekszik, Budapesttől a 6-os számú főúton közelíthető meg, amely az ország észak-déli irányú fő közlekedési vonala. A város élénk távolsági autóbusz közlekedéssel rendelkezik. A Dunán kompjárat közlekedik Géderlak-Kalocsa felé, biztosítva a két part összeköttetését. Vonzáskörzetének településeit kiépített aszfaltút köti össze a várossal. A városban helyi járatos autóbuszok, taxik közlekednek. 4

1.Térkép: Paks Város elhelyezkedése 5

A lakónépesség 2012-ben 19 510 fő, a születések száma 164, jellemző az öregedő korstruktúra. A népsűrűség 126 fő/km2. A gyermekkorúak aránya 18,7%, a munkaképes korú lakosságé 67%, a 60 évesek és idősebbek aránya 14,3%. 20100 20000 19900 19800 19700 19600 19500 19400 19300 19200 Éves lakosságszám 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1. diagram: lakosságszám változás 2007-2012 A város alapvető problémája az elöregedés. A város lakossága az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, amit a természetes szaporodási index is alátámaszt. Az egyes korosztályok mennyisége jelentősen átrendeződött. Az öregedési index változási trendje szerint a város lakosságának elöregedése folytatódni fog, sőt erőteljesebb mértékűvé válik. Várhatóan csökken az alapfokú és középfokú oktatásban részvevők, valamint a fiatal felnőtt korosztály száma, míg nő a 60 év felettiek és a nyugdíjasok száma. A migráció szempontjából az elvándorlás is jelentősebb, főként a pályakezdő korosztály körében, bár az új erőmű építése során jelentős odavándorlás számítható. Paks város gazdasága 2 pillérre épül. Meghatározó eleme az Atomerőmű, itt termelik meg a Magyarországon előállított villamos energia közel 40 %-át. Emellett Pakson kialakult az a vállalkozói szféra (2236 működő vállalkozás), amely önállóan is alkalmas a város gazdaságának fejlesztésére. A város fejlett infrastruktúrával kiépített Ipari Parkkal rendelkezik, területe 36 ha, amelyen 22 partner működik, 2012. végéig összesen 10,5 Md Ft értékű beruházást valósítottak meg. 6

Paksot az ország gazdasági térszerkezetében az ún. fejlődő körzetek közé sorolták. Mutatóinak zöme a vidéki átlag felett van, és megvannak a továbblépés és a gazdasági szerkezet megújításának alapjai. 2. térkép: Paks Város városrészei (forrás IVS 2008) Pakson működik Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat, illetve hagyományőrző civil szervezetek (pl. a Roger Schilling Fúvószenekar és a zenekari tagokból alakult Német Zenebarátok Egyesülete, melynek célja a német nemzetiségi fúvószene felkutatása, ápolása. 7

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1990-ben alakult, feladata a cigány kisebbség képviselete, támogatása. Tevékenységeik között szerepel a roma gyerekek tanulásának és a roma sportolók segítése, évente megrendezik a hagyományőrző Romabált és Romanapot. Az 1999-ben alakult Paksi Roma Egyesület Közhasznú Szervezet a Pakson élő roma pályakezdők és munkanélküliek segítésére jött létre, 2000 óta közhasznú szervezetként működik. Magánszemélyek, cégek, intézmények részére vállalnak munkavégzést. Értékeink, küldetésünk Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Paks Város Önkormányzata az esélyegyenlőségi program végrehajtása során az alábbi irányelvek betartására törekszik: 1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód 2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása 3. Partneri kapcsolat, együttműködés 4. Társadalmi szolidaritás 5. Méltányos és rugalmas ellátás Az egyenlő bánásmód követelménye szerint tilos hátrányosan megkülönböztetni, diszkriminálni egyes személyeket, csoportokat bizonyos tulajdonságaik alapján. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a hátrányos helyzetben lévő személyeket/csoportokat érintő olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadásával cél, hogy az Önkormányzat érvényesíteni tudja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. 8

A HEP helyzetelemző részének célja A helyzetelemzés célja feltárni és számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, helyzetét a településünkön. HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, elsődlegesen: mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 9

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 10

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Paks város helyi esélyegyenlőségi programja kapcsolódik az alábbi hatályos önkormányzati rendeletekhez: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1991. (VI.10.) önkormányzati rendelete a lakásépítés, vásárlás és felújítás helyi támogatásáról Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (III. 11.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012. (V. 29.) önkormányzati rendelete a Paks Kistérségi Alapszolgáltatási Központban személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2003. (III.11.) számú rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012. (IX.6.) önkormányzati rendelete a Paks Város Önkormányzata és tagságával működő intézményfenntartó társulások által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési díjakról és a tandíjakról Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012.(V.29.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről 11

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi Esélyegyenlőségi Program összhangban készült az alábbi dokumentumokban meghatározott célokkal, illetve az azokhoz hozzárendelt forrásokkal, eszközökkel; a HEP által meghatározott célcsoportok minél hatékonyabb és specifikusabb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: Paks Város Integrált Városfejlesztési Koncepciója (2008-2025) Paks Város 7 éves gazdasági Programja 2007-2013 Paks Városfejlesztési Koncepciója (2009-2025) Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Kistérségi Közoktatás fejlesztési Terv (5-8 éves időtartamra) Helyi építési szabályzat és szabályozási terv (2011) Településszerkezeti terv (2011) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Paks Város jelentős kistérségi szereppel bír, hiszen a város a Társulás keretein belül a környező falvak szociális és gyermekjóléti feladatait biztosítja, illetve részben koordinálja, ezért a Helyi Esélyegyenlőségi Program a paksi kistérség Kistérségi Közoktatási Intézkedési Tervével, valamint a Paksi Kistérségi Esélytervével összhangban készült. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Türr István Képző és Kutató Intézet által kiadott Képzési Segédlet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, valamint az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TelR adatbázis és a népszámlálási adatok szolgáltak 12

alapul. Emellett Paks Város Önkormányzata által szolgáltatott adatok, a településen tett személyes látogatások alkalmával gyűjtött anyagok, valamint Paksi Járási Hivatal Paksi Munkaügyi Kirendeltsége adatai szolgáltatták. A települési önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. 13

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A kisebbségi hovatartozás pontos adatainak meghatározását 2001-ben készült népszámlálási adatok alapján végeztük. Az adatok alapján Pakson a kisebbségek száma az alábbiak szerint oszlik meg: Kisebbségek létszáma Pakson a 2001. évi népszámlálás adatai alapján (városi népesség 19369) nemzetiség fő 1 bolgár 8 2 cigány 289 3 horvát 12 4 lengyel 4 5 német 508 6 örmény 5 7 román 27 8 szerb 11 9 szlovák 8 10 ukrán 5 11 kínai 5 12 orosz 65 13 egyéb 82 összesen 1029 Forrás: KSH 2001 népszámlálás A város lakosainak mintegy 5,3 %-át teszik ki a kisebbséghez tartozó lakosok. A legnagyobb lélekszámú kisebbség, a német kisebbség 508 fős létszámával, ami az összkissebség számának csaknem a fele, azaz 49,3%-a. Második helyen a roma kisebbség szerepel 289 fővel, ez a város összlakosságának közel 1,5 %-át, míg a kisebbségeknek 28,00 %-át teszi ki. A két legnagyobb nemzetiség működtet nemzetiségi önkormányzatot. A népszámlálási adatok hitelessége nemzetiségi kérdéskörben vitatható, hiszen sokszor nem nyújthatnak kellően pontos információt néhány kisebbség lélekszámának alakulásáról, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát roma származásúnak. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, de országosan megállapítható, hogy a roma 14

népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével és megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk meghaladta a nem roma származásúakét. Súlyos problémát rejt az, hogy az aktív munkavállalásra alkalmas romák közül 85-90%-a munkanélküli. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A kisebbségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A 2012-es év adatai alapján a népesség aktivitásának számszerűsíthető adatai a városban: MUNKAERŐPIACI PARAMÉTEREK ADATOK (fő) lakónépesség 19545 nyilvántartott álláskereső 723 nyilvántartott álláskereső közül nő 54,2% nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 132 nyilvántartott álláskeresők közül 55 feletti 61 nyilvántartott álláskeresők közül legfeljebb 8 általánost végzett nő 35 nyilvántartott álláskeresők közül 180 napnál régebben regisztrált 326 Forrás: TeIR, Paksi Járási Hivatal Paksi Munkaügyi Kirendeltsége 2008 és 2012 közötti időintervallumról elmondható, hogy a gazdasági válság begyűrűződésének hatására a munkanélküliség a városban a 2008-as adatokhoz viszonyítva 24%-kal emelkedett. A munkanélküliség növekedése nem érintette annak nemek szerinti elosztását, így a női 15

munkakeresők aránya tartósan magasabbnak mondható. A tartós, azaz 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya a bázis évhez képest 49%-kal emelkedett. A legnagyobb problémát a tartós munkanélküliek nemek szerinti megoszlása adja, hiszen itt a nők aránya 65% feletti, azaz a női munkakeresők jelentős hányada nem tud visszatérni a munkaerőpiacra. 100 háztartásra jutó munkanélküliek száma (Paks központ belsőterülete) Forrás: Paks Város szociális térképe Az életkorra való megoszlások tekintetében elmondható, hogy 2012-re a fiatal pályakezdő munkanélküliek aránya 18,26%, ami a bázisévhez képest egy kismértékű, de folyamatos növekedést mutat. Nemek szerinti eloszlásban a fiatal munkanélküliek követik az általános megoszlást. év Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 46 61,33% 29 38,67% 75 100,00% 2009 50 54,35% 42 45,65% 92 100,00% 2010 60 56,07% 47 43,93% 107 100,00% 2011 66 63,46% 38 36,54% 104 100,00% 2012 72 54,55% 60 45,45% 132 100,00% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlásánál az alacsony iskolai végzettséggel bírók aránya 32-37% közötti tartományban mozog. Az alacsony iskolai végzettségű regisztrált álláskeresők közül a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya 13%, ami 4,6%-a az álláskeresőknek. A nők az általánosnál alacsonyabb és 8 általános végzettség szempontjából rosszabb helyzetben vannak a férfiaknál, hiszen a munkanélküli nők közel 27,55-ának nincs semmilyen szakképesítése. 11,7%-uknak pedig hiába van felsőfokú végzettsége, a város férfiorientált foglalkoztatási szerkezete miatt nem találnak munkát. munkanélküli nők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű 8 általános szakiskola + szakmunkásképző gimnáziumi érettségi Érettségi (szakközép + technikum) főiskola egyetem 2008 313 13 82 80 55 41 31 11 2009 390 23 104 85 78 54 37 9 2010 376 15 96 87 75 55 38 10 2011 378 16 96 99 72 54 30 11 2012 392 18 90 95 76 67 38 8 Forrás: Paksi Járási Hivatal Paksi Munkaügyi Kirendeltsége Az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt 5 évben a munkanélküliek számának emelkedésénél nagyobb ütemben nőtt. Az 55 év feletti munkanélküliek 16%-a tartós munkanélküli, ami szintén emelkedő tendenciát mutat az előző évekhez képest. Közfoglalkoztatásban részesülők száma 2012-ben 160, amely az aktív korú lakosság 1,13%-a. Az önkormányzat a közfoglalkoztatásban résztvevők nemzetiségére vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, romák stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. 17

A roma népességet tekintve, iskolai végzettségük rendkívül alacsony, többnyire általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni, illetve szakképző iskolát vagy OKJs tanfolyamot végeznének el szívesen. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Paks lakosságának képzettségi, végzettségi mutatói minden indikátor esetében kedvezőbbek a kistérségi és a megyei adatoknál, sőt, még a Dél-- Dunántúl és az országos értéket is meghaladják. A Munkaügyi Központ, az önkormányzat és a helyi vállalkozások (pl. Ipari Park, Atomerőmű) számos eszközzel igyekeznek a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl.: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, Szakmatúra program, munkahelyteremtő programok indítása, Foglalkoztatási Paktum létrehozása stb.) Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált időszakban nőtt az álláskeresők száma, de azok összetételében végzettség, nemek és tartósság tekintetében nem történt szerkezeti változás. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 2012-ben álláskeresési segélyben részesülők száma 216 fő, ami a nyilvántartott álláskeresők számának 30%-a, azaz a rendszeres jövedelem nélkül élők mindössze 30%-a jutott anyagi támogatáshoz. Álláskeresési járadékra 15,56% volt jogosult, amely érték - a munkanélküliek számának növekedése mellett - csökkent, azaz a rendszeres jövedelem nélkül élők egyre kisebb rétege képes hozzájutni a támogatásokhoz. nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 616 170 27,60% 2009 630 167 26,51% 2010 819 229 27,96% 2011 766 157 20,50% 2012 797 124 15,56% Forrás: TeIR, Paksi Járási Hivatal Paksi Munkaügyi Kirendeltsége A rendszeres szociális segélyben, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők arányának vizsgálata összetett, hiszen a vizsgált évek során több ízben változott a támogatási 18

rendszer és annak felülvizsgálata. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya az aktív népesség számához viszonyítva 2012-ben 0,25%, azaz mindössze 36 fő részesült támogatásban. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 2012-ben 228 főt érintett, ami a munkanélküliek 31,8%. A 228 fő álláskeresési támogatásban részesülő közül mindössze 4 fő nem tudott 30 nap munkaviszonyt igazolni és esett el ezáltal az FHT jogosultságától. Helyi önkormányzati rendelet alapján álláskeresési támogatást nem vontak meg senkitől. Rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában 2008 39 0,27% 220 37,54% 0 0 2009 20 0,16% 234 34,06% 0 0 2010 32 0,22% 265 37,06% 0 0 2011 43 0,30% 158 24,35% 0 0 2012 36 0,25% 228 31,80% 4 0 Forrás: helyi önkormányzati, KSH, Paksi Járási Hivatal Paksi Munkaügyi Kirendeltsége Összességében elmondható, hogy a település alacsony jövedelmű lakosságának életében a szociális segélyező rendszer meghatározó mértékű. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A város 2000-ben fogadta el lakáskoncepcióját, amelyet azóta 2 évente kötelezően felülvizsgál. A koncepció tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a lakáshelyzet, a lakásalappal való felelős gazdálkodás és a lakás-mobilitás javítható. A lakásállományban is, csakúgy, mint a város életének többi területén, az atomerőmű építése jelentett kiugró változást, 1975-1980 között összesen 2.029 lakás épült fel, majd a következő 5 évben 1.151, amiből 60 volt bérlakás. A lakásépítési folyamat ezt követően jelentősen lelassult. A város lakásállománya jelenleg 8.289 db, amiből 177 db az önkormányzati bérlakás. Ebből 65 db társasházakban található, a többi családi házas. A 37 épület mindegyike 1990 előtt épült, a legtöbb a 70'-es 19

években. A lakásállomány harmada összközműves, 13-ban azonban csak villany és víz van, 44- ben nincs melegvíz ellátás. db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 8241 172 0 68 1 1 0 2009 8269 nincs 174 0 69 1 1 0 2010 n.a. rendelkezésre 174 0 68 0 1 0 2011 8289 álló adat 175 0 68 0 1 0 2012 n.a. 177 0 68 0 2 0 Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A szegregátumok meghatározása a KSH 2001. évi népszámlálási adataiból számított szegregációs mutatón alapul. Fentiek alapján azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. A fentiek alapján kerülnek kijelölésre az esetleges rosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata vagy már megjelent, vagy előrehaladott állapotban van, illetve ebből a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. A Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) részeként 2008-ban elkészítette Antiszegregációs tervét. A KSH népszámlálási adatai alapján Paks város lakossága 2001-ben 20.855 fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya átlagosan 18 %, a 15-59 éves korosztályé 65 %, míg az időskorúak (60-) 17 %-os aránnyal részesednek. Nagy az eltérés azonban az egyes városrészek között. A munkakorú népesség Pakson 2007-ben az ÁFSZ adatok alapján 14.258 fő volt. Ugyanebben az időszakban a településen regisztrált munkanélküliek száma 568 fő, ami a munkavállalási korú népesség 3,9 %-a, ami magasan az országos átlag alatt van. A tartósan (365+ nap felett) regisztrált munkanélküliek száma 128 fő. 20

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül településszinten 12,4 %-ot tesznek ki, míg a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül átlagosan 60 % feletti, és egyik városrészben sem csökken 50 %-alá. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,9 %, azonban vannak olyan városrészek, ahol az arány 22 %. Az alapszintű szociális ellátásokhoz a város szintjén hozzá lehet férni, elérhető a bölcsődei ellátástól a középiskolai ellátásig minden iskolai forma, a gyermekjóléti alapellátások, idősek otthona, nappali időskorú ellátás. A városban felsőoktatási intézmény nem található. 3.Térkép: Városi szegregátum beazonosítása, forrás KSH 21

A térképen látszik az is, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink) (KSH 2001 népszámlálás alapján) 22

A KSH által két szegregátum beazonosítása történt: Szegregátum 1. (Dankó Pista - Síp és Kölesdi utcák által határolt terület) 4.térkép: Paks város 1. számú szegregátuma Pakson, a Dankó Pista - Síp és Kölesdi utcák által határolt terület az országos településfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célokkal összhangban, telepszerű környezetben, a város peremterületén, alacsony komfortfokozatú, egységes arculatú épületeket kialakítva oldotta meg" a roma kisebbség beilleszkedési, alkalmazkodási nehézségeit. A telepen élőkre jellemző az alacsony iskolai végzettség - az ott élők közül többeknek a 8 általános iskolai végzettsége sincs meg - szakképesítéssel kb. 10 % rendelkezik. A telepen élő lakosság kb. 56%-a munkanélküli. 20% dolgozik rendszeresen, túlnyomórészt a férfi lakosság. A nők többsége otthon van, háztartásbeli, GYES-ből vagy anyasági segélyből él. A telepen élők kb. 13%-a nyugdíjas. 23

Mutató megnevezése Paks összesen I. városrész Antiszegr.ter.1. A (Dankó Pista u. - városrészhez Klapka Gy.u. - viszonyított Kölesdi út) mutatók (%) Lakónépesség száma 20 855 5 304 189 3,56 Állandó népesség száma 21 178 5 178 193 3,73 Lakónépességen belül 0-14 18,4 18,7 32,3 172,36 évesek aránya Lakónépességen belül 1559 65,8 71,3 62,4 87,58 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x 15,8 10,0 5,3 52,95 évesek aránya Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia Paks,2008; KSH Az érintett terület az I. városrészben található. A lakónépesség a város teljes népességének 0,9, a városrész lakosságának 3,56 %-a. (KSH 2001) Az állandó népesség aránya kicsit magasabb, azonban még ez sem éri el a 4 %-ot. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlását megfigyelve látható, hogy a gyermekkorú népesség a városrész (de az egész városhoz viszonyítva is) lényegesen magasabb, azok mintegy 1,72 szerese. Ugyanakkor az időskorúak aránya lényegesen kedvezőtlenebb, a városrészhez viszonyítva alig több mint annak fele. Mutató megnevezése Paks összesen I. városrész Antiszegr.ter._1. (Dankó Pista u. - Klapka Gy.u. - Kölesdi út) Legfeljebb általános iskolai 21,8 18,3 79,7 434,57 végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 14,8 20,7 0,0 0,00 éves és idősebb népesség arányában Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia Paks,2008; KSH A városrészhez viszonyított mutatók (%) A lakosság legmagasabb iskolai végzettségének megvizsgálása után látható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a vizsgált szegregátumban az érintett városrész átlagánál mintegy 4,3 szer több. Elmondható, hogy a felnőtt korú lakosságon belül csak minden 5. személynek van magasabb végzettsége. Az érintett szegregátumban felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos nincs. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül is igen magas a szegregátumban a városrészhez viszonyítva. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 24

rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban kiugróan magas, a városrész átlagánál 6,5 szer magasabb, és csaknem 6- szor magasabb, mint a város egészében. Ennek megfelelően az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, a városrész átlagának mintegy 1/3-a. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, ami összefüggésben van a foglalkoztatottsággal és a rendszeres szociális segéllyel, a szegregátumban 3,3 szer több mint a városrészben. Mutató megnevezése Paks összesen I. városrész Antiszegr.ter._1. A (Dankó Pista u. - városrészhez Klapka Gy.u. - viszonyított Kölesdi út) mutatók (%) Lakásállomány (db) 8 010 2 028 44 2,17 Alacsony komfort fokozatú 9,8 5,7 31,8 555,94 lakások aránya Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia Paks,2008; KSH A lakásállomány vizsgálata után látszik, hogy a szegregátumban található a városrész lakásainak 2,17 %-a, viszont a városrészhez (és a város egészéhez képest is) az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, azok több mint ötszöröse. 25

Szegregátum 2.( Rét u. - Cecei u. -településhatár -Kanacsi u. - Cecei u. településhatár) 5.térkép: Paks város 2. számú szegregátuma Gyapa Pakstól teljesen különálló település volt. Az ott élő emberek kizárólag mezőgazdaságból éltek. Alacsony jövedelemmel rendelkeztek. A Paksi Állami Gazdaság megszűnését követően a gazdasági épületeket és volt szolgálati lakásokat értékesítették a mezőgazdasági munkások között. Ezek leromlott állapotú, alacsony komfortfokozatú épületek, mivel az alacsony jövedelem mellett nem tudták fejleszteni, felújítani. A mezőgazdasági munka iránti igény csökkenése munkanélküliséget és további elszegényedést eredményezett. Az ott élő, képesítéssel nem rendelkező, volt mezőgazdasági dolgozók esetében az elhelyezkedési lehetőségek szűkösek, mivel az 1970-es évektől kezdődően Paks fokozatosan mezővárosból ipari jellegű várossá alakult, a munkaerő iránti kereslet gyökeresen megváltozott. Mutató megnevezése Paks összesen IV. városrész Antiszegr.ter._2. (Rét u. - Cecei u. - településhatár - Kanacsi u. - Cecei u. - településhatár) A városrészhez viszonyított mutatók (%) Lakónépesség száma 20 855 2857 127 4,45 Állandó népesség száma 21 178 2940 127 4,32 Lakónépességen belül 0-14 18,4 16,5 33,1 200,36 26

évesek aránya Lakónépességen belül 1559 évesek aránya Lakónépességen belül 60- : évesek aránya 65,8 64,7 55,1 85,23 15,8 18,8 Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia Paks,2008; KSH 11,8 62,67 Az érintett terület az IV. városrészben található. A lakónépesség a város teljes népességének 0,6 %, a városrész lakosságának 4,32 %-a. (KSH 2001) Az állandó népesség aránya kicsit alacsonyabb, azonban még ez sem éri el a 4 %-ot. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlását megfigyelve látható, hogy a gyermekkorú népesség a városrész (de az egész városhoz viszonyítva is) lényegesen magasabb, azok több mint kétszerese. Ugyanakkor az időskorúak aránya lényegesen kedvezőtlenebb, a városrészhez viszonyítva alig több mint annak 60 %-a. Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Paks összesen Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia Paks,2008; KSH IV. városrész Antiszegr.ter._2. (Rét u. - Cecei u. - településhatár - Kanacsi u. - Cecei u. - településhatár) A városrészhez viszonyított mutatók (%) 21,8 24,3 74,3 305,64 14,8 7,7 0,0 0,00 A lakosság legmagasabb iskolai végzettségének megvizsgálása után látható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a vizsgált szegregátumban az érintett városrész átlagánál mintegy háromszor több. Elmondható, hogy a felnőtt korú lakosságon belül csak minden negyedik személynek van magasabb végzettsége. Az érintett szegregátumban felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos nincs. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül is magas a szegregátumban a városrészhez viszonyítva, annak mintegy 1,67 szerese. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban magas, a városrész átlagánál 3,8 szer magasabb, és csaknem 4,2-szer magasabb, mint a város egészében. Ennek megfelelően az aktív korú 27

népességen belül a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, a városrész átlagának mintegy fele. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, ami összefüggésben van a foglalkoztatottsággal és a rendszeres szociális segéllyel, a szegregátumban 1,1 szer több mint a városrészben. Mutató megnevezése Paks összesen IV. városrész Antiszegr.ter._2. A (Rét u. - Cecei u. városrészhez - településhatár - viszonyított Kanacsi u. - mutatók (%) Cecei u. - településhatár) Lakásállomány (db) 8 010 1 077 41 3,81 Alacsony komfort fokozatú 9,8 13,3 73,2 551,20 lakások aránya Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia Paks,2008; KSH A lakásállomány vizsgálata után látszik, hogy a szegregátumban található a városrész lakásainak 3,81 %-a, viszont a városrészhez (és a város egészéhez képest is) az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, azok több mint 5,5szöröse. Szegregátumokról összességében elmondható, hogy két nem zárt és nem nagyszámú közösségről van szó, ahol jó a közműellátottság, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Magas a gyermekek aránya, akiknek az integrált oktatásával és szakmához való segítésükkel lehetőséget lehet teremteni egy jobb társadalmi szintre való emelkedéssel. A lakások komfortfokozata igaz alacsony, de javítható. Igaz alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas a népességen belül és kevesen rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel a szociális foglalkoztatás segítségével jelentős számú lakos vezethető vissza a munka világába, ezáltal a családok életkörülménye javulhat. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Paks Város Önkormányzata biztosítja a város lakosságának egészségügyi alapellátását és a járóbeteg-szakellátását. Kötelező jellegű népegészségügyi szűrések már nem léteznek. A behívóleveles szűrések ajánlottak. Kötelezően elrendelt szűrővizsgálat járványügyi indokkal lehetséges, ezek nem tartoznak a népegészségügyi szűrések közé. Az egészségügyi mutatók viszonylag pontos képet adnak a település egészségügyi helyzetéről. Mind a méhnyakrák-, mind az emlőszűréseken alacsony a felnőtt nők részvételi aránya. A 28

szervezett központi szűrővizsgálatokon a helyi romák kis arányban vesznek részt. A kötelező védőoltásokból senki sem maradt ki. A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül nem vállal szerepet. A hatékony egészségvédelem hangsúlyos eleme az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjának. Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A 0-18 éves roma korosztály körében az alultápláltság nem jellemző probléma. A városban nincs betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis. A felnőtt házi és gyermekorvosok által ellátott esetek száma az elmúlt 5 évben összességében 4,5% -al emelkedett annak ellenére, hogy a gyermekorvosok által ellátott esetek száma 1,65% csökkent. Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott esetek száma Gyermekorvos által ellátott esetek száma Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma 2008 0 147520 32162 115358 2009 0 154172 33190 120982 2010 0 152945 32901 120044 2011 0 154223 31639 122584 2012 nincs rendelkezésre álló adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A városban a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 óta közel 20%-kal emelkedett, ezzel szemben az ápolási díjban részesítettek száma 23% -kal csökkent a bázis évhez viszonyítva. 29

2.diagram: közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2007-2008 A város nemcsak helyi, hanem és a vonzáskörzetében elhelyezkedő 13 település egészségügyi szakellátását is végzi szakrendelésein, gondozóintézetein keresztül. A városban a lakótelepen található a II. sz. rendelő, valamint az óvárosban a III. sz rendelő; továbbá különálló épületegységben üzemel a Bőr- és Nemibeteg gondozó és a Tüdőgondozó is. 24 szakrendelés és 4 gondozó működik az új intézetben. Az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések (Eütv.) biztosítottak Pakson. A család- és nővédelmi gondozás (Eütv., családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) a védőnői feladatellátás keretében biztosított a településen. Az ifjúsági egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása (Eütv.) a kistérségben biztosított. Az egészségügyi szolgáltatások kiegészítéseként, megépült és átadásra kerül a városi balneológiai központ, mely reumatikus és nőgyógyászati, valamint mozgásszervi panaszokra egyaránt javallott. A több mint 2000 négyzetméter hasznos alapterületű fürdőben a gyógyvizes medence mellett megépült a gyógytorna-medence, az iszapkezelő; kialakításra kerültnek a fizioterápiás és reumatológiai kezelésekre szolgáló helységek, az orvosi szobák. Az új létesítmény építési költsége 1,3 milliárd forint, melyhez a város pályázati forrást szerettet volna igénybe venni. Ennek hiányában saját erőből, az önkormányzat tulajdonában lévő Paksi Ipari Park Kft. beruházásában épült meg a központ. A központ megépítése a városvezetés egészségügyi stratégiájának fontos eleme. A mozgásszervi panaszokra javallott, 53 Celsius fokos vizet a gyógyászati célok mellett az épület fűtésére, 30

használati meleg víz előállítására is használják majd. A központ kapcsolódik majd a városi rendelőintézethez, a fürdő mellett számos szakrendelést és szolgáltatást idetelepítenek a város más pontjáról. Összességében elmondható, hogy a város egészségügyi ellátása teljes körűen megfelel az európai uniós elvárásoknak Paks Város Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési segély), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély). A KSH adatokat és a települési adatszolgáltatást vizsgálva megállapítható, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatások a lakosság viszonylag nagy részét érintik. 2012-ben rendszeres szociális segélyben 36-an részesültek, 228 fő pedig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, melyből 4 fő, azaz 1,7%ük ezen juttatástól elesett, mert nem tudott 30 nap munkaviszonyt igazolni. 2008 és 2012 között helyi önkormányzati rendelet alapján senkitől nem vontak meg támogatást. A rendszeres szociális segélyek és foglalkoztatást helyettesítő támogatások nemzetiségekre való megoszlásában az önkormányzatnak nincsenek adatai, hiszen törvényes kereteken belül erről kimutatást nem vezethetett. Lakásfenntartási támogatásban 2012-ben 944 fő részesült, ez a lakosság 4,8%-a. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2012-ben 62 fő. A rászorulók nemzetiségére vonatkozó adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik. lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 821 36 2009 912 42 2010 1025 65 2011 1077 71 2012 944 62 Forrás: TeIR, Paksi Járási Hivatal Paksi Munkaügyi Kirendeltsége 31

3. diagram: lakosságszám változás 2007-2008 A Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága szervezeti egységeként működik a városban egy átmeneti hajléktalanszálló. Szociális munkások, pedagógus, szociális asszisztens, szociális ápoló dolgoznak a szállón, akik mentális, szociális segítséget nyújtanak, az arra igényt tartóknak. A férőhely 15 fő, amelyből 12 férfi és 3 női. A szálló kihasználtsága 100%os. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A városi civil szervezetek, önszerveződő egyesületek maximálisan segítik a cigány kisebbséget rendszeres éves, illetve eseti programjaik lebonyolításában, lehetőséget nyújtanak nekik a releváns városi rendezvényeken való közreműködésre. A roma önkormányzatot esélyegyenlőségi és oktatási programjainak szervezésében a paksi atomerőmű is segíti, teret biztosítva a hátrányos helyzetű roma gyerekeknek az erőmű meglátogatására. 2013-ban ennek keretében 16 gyermek vett rész a látogató központban megrendezett túrán. A csoport számára az alpolgármester mutatta meg a látogató központot, a nukleáris létesítmény múltjáról helytörténész beszélt a vendégeknek az Atomenergetikai Múzeumban. 32

2005 óta működik együtt a Paksi Rendőrkapitányság és a paksi roma önkormányzat..nyolc évvel ezelőtt a hatóság és a Paksi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy hogyan és milyen módon tudja segíteni a másik munkáját, ennek megfelelően a felek félévente összeülnek. 2008-ban felmerült egy roma származású, rendőrségi állományban lévő kisebbségi kapcsolattartó jelenlétének igénye a romák részéről, mely forráshiány miatt nem valósulhatott meg. A kisebbségi önkormányzat által szervezett tájékoztató fórumokon a rendőrség, munkaügyi központ, illetve a polgármesteri hivatal illetékes osztálya is részt vesz, akár tájékoztatási jelleggel is. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Paksra nem jellemzőek az etnikai konfliktusok. 2 nemzetiségi önkormányzat működik a városban, mellyel és mindenkivel szoros az együttműködése Paks Önkormányzatának. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A közpolitika helyi képviselői, döntéshozói megnyilvánulásaikkal elősegítik a kisebbségeket védő alkotmányos értékek érvényesülését és a társadalmi szolidaritást, ösztönzik a többség és a romák közötti hatékony együttműködést. A helyi sajtó, médium az önkormányzat aktív szócsöveként elősegíti a kommunikációs folyamatokat, amelyek során a romákkal szembeni előítéletek csökkenthetőek. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti munkájukat. A szolidaritás és felelősségvállalás mind magánszemélyekben, civil szervezetekben, mind pedig a városban működő gazdasági szervezetekben jelen van. Pakson évek óta létezik önszerveződő polgárőrség, önkéntes munkások, akik szintén hozzájárulnak egy jól működő városi kollektíva kiépítéséhez. 33

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Pakson 1990 óta működik roma kisebbségi önkormányzat, melynek feladata a cigány kisebbség képviselete, segítése, támogatása. Tevékenységi körükbe tartozik a roma gyerekek tanulásának segítése, roma sportolók támogatása. Az önkormányzat évente rendez hagyományőrző Romabált és Romanapot, továbbá kirándulásokat szervez felnőttek és gyermekek részére egyaránt. Az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit biztosítja, támogatja tevékenységében. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Munkanélküliek magas száma, képzettség alacsony szintje Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli öröklődése, többgenerációs munkanélküliség Roma népesség hátrányos helyzete, pozitív minták hiánya, mentális problémák fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása, bővítése Átfogó problémakezelés szükséges, adatgyűjtés a szegregációs veszélynek kitett roma kisebbség szociális szükségleteiről 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a köznevelésről szóló 2012. évi CXXIV. törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény biztosítja. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai 34

tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. A közszolgáltatások helyzetelemzése több tématerületet ölel fel. Szociális ellátások közül a bölcsődei ellátásban bekövetkező változásokat az alábbi táblázat mutatja: Bölcsődék száma Bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2008 1 88 2 80 2009 1 87 3 80 2010 1 97 5 104 2011 1 91 5 104 2012 1 84 6 104 Forrás: helyi adatgyűjtés A bölcsődei ellátásokkal kapcsolatban fontos mutató a kapacitáskihasználtság, ami tartalmazza a bölcsődei férőhelyek kihasználtságát, vagyis azt, hogy egy bölcsődei férőhelyre hány beíratott gyermek jut. Pakson működő 1 bölcsőde (két telephelyen) teljes kapacitása 30%-al nőtt az elmúlt évek során. A kapacitáskihasználtság így 80%-os. A város működő bölcsődéje az I. és a II városrészben található. A városban működik az állami bölcsődei ellátás mellett 2009 óta családi napközi is, melynek kihasználtság adatait az alábbi táblázat mutatja. Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 2008 0 0 0 2009 5 0 1 2010 5 0 0 2011 7 0 6 2012 7 0 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar, intézményi adatok A városban ugyan két magán bölcsőde is működik, kihasználtságuk mégis gyenge, ennek oka a térítési díjak nagyságában, illetve az állami bölcsőde szabadkapacitásaiban keresendő. 35

A városi óvodai ellátás elemzésénél speciális helyzet áll elő, hiszen a városban két különálló óvodai intézmény működik, a Benedek Elek Óvoda és tagintézményei, illetve a Napsugár Óvoda és tagintézményei. Így az elemzés során részben összesített, részben külön-külön vizsgált adatok szerepelnek. A Paksi óvodák kapacitás kihasználtsága is elég alacsony, nem haladja meg sem az országos, sem a régiós, sem a megyei kapacitáskihasználtságot. Óvodai csoportok száma Férőhely Beíratott gyermekek száma Kapacitáskihasználtság (%) 2008 29 735 635 86,39 2009 29 780 612 78,46 2010 28 750 611 80,92 2011 28 926 647 69,87 2012 29 1050 681 64,85 Forrás: helyi összesített adatok A városban működő óvodák és tagintézményeik: Benedek Elek Óvoda Benedek Elek Óvoda, Mesevár Tagóvoda Benedek Elek Óvoda, Hétszínvirág Tagóvoda Benedek Elek Óvoda, Kishegyi úti Tagóvoda Napsugár Óvoda Napsugár Óvoda, Eötvös utcai Tagóvoda Napsugár Óvoda, Munkácsy utcai Tagóvoda Napsugár Óvoda, Vörösmarty utcai Tagóvoda Napsugár Óvoda, Dunakömlődi Tagóvoda 2012-2013 tanév során az óvodai intézményekbe összesen beíratott gyermekek száma 242, melynek 54%-a hátrányos helyzetű, azaz valamelyik szülő egyedül neveli a gyerekét vagy a család jövedelme nem éri el a szociális törvényben meghatározott minimumot, vagy a gyermek tartósan betegnek minősül. Az óvodákba felvételt nyert hátrányos helyzetű gyerekek 15%-a halmozottan hátrányos helyzetű, azaz a fent felsorolt kritériumok tobzódóan teljesülnek és a szülőnek/szülőknek nincs legalább 8 általános iskolai végzettsége. A hátrányos helyzetű és 36