Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Sopron Az Orvos/gyógyszerész -Közgazdász és az Egészségügyi menedzser szakon az egészségügyi jog tantárgy öt előadása az alábbiakról szólna: 1. Az egészségügyi szolgáltatók, egészségügyi dolgozók szakmai felelőssége I (etikai, munkajogi, szabálysértési és büntetőjogi felelősség anyagi és eljárás jogi szabályok) 2. Az egészségügyi szolgáltatók és egészségügyi dolgozók szakmai felelőssége II. ( polgári jogi felelősség anyagi és eljárásjogi szabályok) 3. Kártalanítás és kártérítés különbsége, a kártalanítási felelősség az egészségügyben. Igazságügyi szakértés rendszere. Az egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás Magyarországon 1992-től. Egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás és szakmai felelősség az Európai Unio-ban. 4. Betegjogok Európában, Magyarországon, a betegjogok érvényesítésével kapcsolatos eljárások (betegjogi képviselő, közvetítő tanács, ÁNTSZ szakfőorvosi rendszer stb.). Egészségügyi szolgáltatás és fogyasztóvédelem, fogyasztói jogok az egészségügyben. Egészségügyi szolgáltató működési és működtetési joga. Egészségügyi ellátás és az Európai Unio. Gyógyszert gyártók és gyógyszert forgalmazók kártérítési felelőssége, személyi jog a gyógyszerforgalmazásban. Termékfelelősség és egészségügy. Egészségügyi jog és a büntetőjog kapcsolódása, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést. 5. Egészségügyi jog és munkajog. Munkaszerződés és kinevezés az egészségügyben. Munkarend, munkaidő, munkaidőkeret. Munkaköri leírás az egészségügyben. Közreműködői szerződés. Minőségbiztosítás az egészségügyben, leggyakrabban előforduló hiányosságok egy egészségügyi szolgáltató gyakorlatában. Közbeszerzés és egészségügyi szolgáltatás. Kötelező irodalom továbbra sincs, mivel a fenti témákat átfogó munka nem jelent meg. Ajánlott irodalom Dr. Dósa Ágnes Az orvos kártérítési felelőssége című könyve ( HVG- ORAC könyvkiadó 2004), bár elég drága 5200. Ft. az ismereteim szerint, viszont jól átfogja az elmúlt tíz év magyar és nemzetközi gyakorlatát. A vizsga az eddigiekkel ellentétben nem írásban, hanem szóban lenne. Vizsgáztatni az Ügyvédi Irodámban szeretnék 1107 Budapest, Somfa köz 10. Vizsga időpontokat az első előadáson jelöljük ki. A vizsgán az előadásokon elhangzottakat kérdezem, tételsor nincs. Lehetséges vizsgakérdések és remélt válaszok: 1. Ismertesse az orvosi felelősség formáit a két legelterjedtebb felelősségi forma jogszabályban meghatározott elnevezésével. Etikai felelősség, fegyelmi, közalkalmazotti felelősség, szabálysértési felelősség, büntetőjogi felelősség (foglalkozás-körében elkövetett veszélyeztetés), polgári jogi (kártérítési) felelősség.
2. Ismertesse az etikai vétség fogalmát mindhárom etikai eljárásban. Etikai vétség: Az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak vagy a Magyar Orvosi Kamara Etikai Statutumában foglalt orvosetikai szabályoknak a vétkes megszegése. Etikai vétség: A szakdolgozói foglalkozás megfelelő szakmai szabályainak és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexében foglalt szakdolgozói etikai szabályok vétkes megszegése. Etikai vétség: A gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok vétkes megszegése. 3. Ismertesse a MOK Etikai Statutumának két részét, valamint az anyagi rendelkezéseket tartalmazó rész nagyobb fejezeteit. Etikai Kódex és Eljárási Szabályzat. Az Etikai Kódex fejezetei: beteg és orvos, az orvosok egymás közötti és más egészségügyi dogozóval való kapcsolata, kutatás és orvos-biológiai kísérletek, orvos és társadalom, orvos, mint oktató. 4. Ismertesse a Magyar Gyógyszerész Kamara Etikai Szabályzatának részeit és az anyagi rendelkezéseket tartalmazó nagyobb fejezeteket. Etikai Kódex és Etikai és fegyelmi szabályzat. Az Etikai Kódex részei: gyógyszerész a beteg szolgálatában, gyógyszerész titoktartási kötelezettsége, gyógyszerész felelőssége függetlensége, reklám és hirdetés, tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalma, gyógyszerész és beteg kapcsolata, gyógyszerész és az egészségügy más területén dolgozók viszonya, gyógyszerész és munkatársai közötti kapcsolat. 5. Ismertesse az orvosi etikai bizottság által kiszabható büntetéseket: Figyelmeztetés, megrovás, a mindenkori minimálbér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság, a kamarai tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése, kizárás. 6. Ismertesse, mikor szabhatnak ki az etikai bizottságok kizárás büntetést: Ha a kamrai tagot, egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy ha az adott foglalkozás gyakorlásától végleges hatállyal eltiltották. Ezekben az esetekben a kizárás büntetést alkalmazni kell. Kizárólag a gyógyszerész kamrai taggal szemben alkalmazható a kizárás büntetés akkor, ha kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el, de ilyenkor csak lehetőség van a kizárás alkalmazására, nem kötelező. 7. Ismertesse a fegyelmi vétség fogalmát Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. 8. Ismertesse a fegyelmi eljárás során kiszabható büntetéseket: Megrovás, az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása, jogszabály alapján adományozott címtől történő megfosztás, magasabb vezető illetve vezető beosztás visszavonása, elbocsátás. 9. Ismertesse a kártérítésnek a munkavállalóra, megbízottra történő áthárításának eseteit. Munkavállalóra áthárítás mértéke gondatlan károkozás esetén az egy havi átlagkereset 50%-a, a munkaszerződés rendelkezhet úgy, hogy az egy havi átlagkereset másfélszerese, kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy az egy havi átlagkereset hatszorosa. Szándékos károkozás esetén a teljes kártérítés áthárítható a munkavállalóra. Megbízás esetén bármilyen megbízott esetén a Kórház, mint megbízó a károsultaknak kifizetett teljes kártérítést átháríthatja a megbízottra. 10. Ismertesse a szabálysértési felelősség három eseteit: Működési engedély nélkül végzett egészségügyi szolgáltatás, megfelelő képesítés nélkül végzett egészségügyi szolgáltatás, a működési engedélyben meghatározottaktól eltérően végzett egészségügyi szolgáltatás. 11. Ismertesse a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállási elemeit:
Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély, a foglalkozási szabályszegés és a közvetlen veszély közötti ok-okozati összefüggés, eredmény (a bekövetkezett károsodás, vagy halál), a közvetlen veszély és a bekövetkezett eredmény közötti okokozati összefüggés, az orvos bűnössége (szándékosság vagy gondatlanság). 12. Ismertesse a foglalkozástó eltiltás mellékbüntetés eseteit. Határozott időre történő eltiltás, ami egy és tíz év között lehet, végleges hatályú eltiltás. 13. Ismertesse és jellemeze a bűnösség eseteit. Egyenes szándék, a károkozó látja a magatartásának következményeit és kívánja is azokat. Eshetőleges szándék, a károkozó látja a magatartásának következményeit, és belenyugszik azokba Tudatos gondatlanság, a károkozó látja a magatartása következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában Hanyag gondatlanság, a károkozó azért nem látja előre a magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta. 14. Ismertesse a büntető jogi felelősség és a polgári jogi felelősség nyolc-nyolc jellemzőjét: Büntetőjogi felelősség: az eljárás az egészségügyi tevékenységet végző orvos, vagy egészségügyi dolgozó ellen indul, az eljárás során érvényesül az ártatlanság vélelme, ami alapján a felelősség megállapításához szükséges minden tényállási elemet az eljáró hatóságnak kell bebizonyítani, az orvosnak elvileg nem kell semmit bizonyítani az eljárás során a konkrét orvostól vagy egészségügyi szakdolgozótól az adott konkrét helyzetben elvárható magatartást vizsgálják az eljárás nincs a beteg, vagy hozzátartozó kezébe, hiszen az eljárás során csak sértett, az érdemi nyomozási feladatokat a rendőrség végzi, majd a vádat az ügyészség képviseli, a veszélyeztetésért is megállapítják a felelősséget az ok okozati összefüggésnél kizárólagos ok-okozati összefüggés kell a felelősséget kizárólag akkor állapítják meg, ha egy meghatározott foglalkozási szabály megszegéséről van szó. a tájékoztatási hiányosságért nem állapítják meg a felelősséget. Polgári jogi felelősség: az eljárás az egészségügyi szolgáltató intézmény, társaság ellen indul az eljárás során a jogellenességet, a kárt és az ok-okozati összefüggést a beteg vagy hozzátartozó bizonyítja, míg, hogy a tevékenysége nem volt felróható azt az egészségügyi szolgáltató, tehát a bizonyítási teher megoszlik a felperes (beteg vagy hozzátartozó) és a alperes (egészségügyi szolgáltató között) Az alperesnek kell tehát kimentenie magát a felróhatóság alól. az eljárás során az egészségügyi szolgáltatótól az adott helyzetben általában elvárható magatartást vizsgálják, az eljárás végig a felperes beteg vagy hozzátartozó kezében van, hiszen a felperes irányítja a bizonyítást, a károsult az egyik peres fél, a veszélyeztetés nem elég a felelősség megállapításához, mindenképpen eredményre, károsodásra van szükség,
az ok-okozati összefüggésnél elegendő annak bizonyítása, hogy az ok-okozati összefüggés nem kizárt, tehát lehet, hogy más ok miatt is bekövetkezhetett az egészségkárosodás, ha a mulasztásnak van benne szerepe már megáll az okokozati összefüggés, nem kell, hogy az kizárólagos legyen. a felelősség megállapításához nem kell foglalkozási szabályszegésnek történnie, hanem elegendő, ha az egészségügyi szolgáltató nem a legnagyobb gondossággal jár el, amely esetben elképzelhető, hogy a legnagyobb gondossággal ellentétes magatartás nem minősül foglalkozási szabályszegésnek. a tájékoztatási hiányosságért is megállapítható a felelősség 15. Ismertesse a polgári jogi felelősség elemeit és röviden jellemezze is azokat, melyiket kell a felperesnek, és melyiket kell alperesnek bizonyítani. Jogellenesség (akkor áll fenn, ha nincs jogos védelem, végszükség, vagy, a sértett hozzájárulása), kár (közvetlen kár az egészségkárosodás vagy a halál, közvetett kár a beállt vagyoni illetve nem vagyoni károsodás), felróhatóság (egy magatartás akkor felróható, ha az nem felel meg az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak), ok-okozati összefüggés (a jogellenes és felróható magatartás és a kár között kell fennállnia, ami akkor állítható, ha az ok-okozati összefüggés legalább nem kizárt). A jogellenességet, a kárt és az ok-okozati összefüggést a felperesnek, míg a felróhatóság hiányát az alperesnek (egészségügyi szolgáltató) kell bizonyítani. A felróhatóságot tehát vélelmezik, ha a szolgáltató nem tudja a felróhatóság hiányát bizonyítani, megállapítják a felelősségét a vélelmezés miatt. 16. Ismertesse, hogy mely körülmények bizonyítása esetén nem minősül felróható magatartásnak a melléksérülés, mint típus műhiba. Abban az esetben, ha a beavatkozás indokolt volt, kontra-indikáció nem állt fenn és az indikáció megalapozott volt, a bekövetkezett melléksérülésről, mint elvi lehetőségről a beteget vagy hozzátartozóját a beavatkozás előtt tájékoztatták, a műtét során minden megtettek az esetleges melléksérülés elkerülése érdekében, ha létezik a melléksérülés elkerülése érdekében a műtét során alkalmazható technika azt igénybe vették, és végül, ha a melléksérülés bekövetkezett azt a lehető legrövidebb időn belül észleleték és a szakma szabályainak megfelelő gyógykezelésben részesítették az egészségkárosodott személyt, a melléksérülés okozása nem felróható, a kártérítési felelősséget nem lehet megállapítani. A fenti objektív feltételek mellett legújabban szükséges egy szubjektív előírás is, nevezetesen, hogy a beavatkozást végzőnek megfelelő legyen a szakmai gyakorlata, de ezt csak néhány esetben alkalmazták idáig, a bíróság mérlegelésétől függően. 17. Ismertesse a tájékoztatással kapcsolatos bizonyítás elemeit. A tájékoztatással kapcsolatban bizonyítani a tájékoztatás tényét és tartalmát kell. Mind a két követelményt az egészségügyi szolgáltatónak, mint alperesnek kell bizonyítani. A tájékoztatás a felróhatóság körébe tartozik, tehát, ha nem tudja az alperes bizonyítani a tájékoztatás tényét, és tartalmát azt vélelmezik, hogy az nem volt megfelelő. A tájékoztatás tartalmával szembeni követelmények: a tájékoztatás akkor megfelelő, ha az tárgyilagos, valóságnak megfelelő, körültekintő és részletes. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg annak alapján megalapozott döntési helyzetbe kerüljön. 18. Ismertesse mikor nem kell egy beavatkozáshoz hozzájárulás: Vélelmezik a hozzájárulást, ha a beteg egészségi állapota miatt nyilatkozni nem tud és invazív beavatkozás esetén a hozzájárulásra jogosult felkutatása aránytalan késedelemmel járna és a beavatkozás elmaradása súlyos és maradandó károsodáshoz
vezetne, míg nem invazív beavatkozásnál elegendő csak az, hogy a hozzájárulásra jogosult felkutatása aránytalan késedelemmel járna. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a beavatkozás azonnali elmaradása mások életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve, ha a beteg életét közvetlenül veszélyezteti. A műtét során annak kiterjesztéséhez nincs szükség hozzájárulásra, ha a kiterjesztés elmaradása a beteg számára aránytalan terhet jelentene, míg olyan esetben, ha a kiterjesztés szerv, testrész vagy testi funkció elvesztéséhez vezetne a kiterjesztés hozzájárulás nélkül csak akkor végezhető el, ha a beteg közvetlen veszélyben van. 19. Ismertesse a kártérítések formáit. A két főcsoport a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés. A vagyoni kártérítés során a felmerült kiadásokat és az elmaradt hasznot térítik meg, míg nem vagyoni kártérítés során az életminőség megromlását próbálják kompenzálni. A vagyoni kártérítésen belül megkülönböztetünk tételes és általános kártérítést. A tételes kártérítés esetén számlával, bizonylattal lehet igazolni a kiadást, mag általános kártérítést akkor ítélnek meg, ha az igény számlával, bizonylattal nem igazolható. A tételes és az általános kártérítés is tovább bontható mind a két esetben egyösszegű és járadék kártérítésre. Az egyösszegű kártérítés a múltra nézve megítélt vagyoni kártérítés, míg a járadék a jövőre szóló vagyoni kártérítés, amit havonta kell a jövőben fizetni. A nem vagyoni kártérítés is kettébontható egyösszegű és járadék típusú formára. 20. Ismertesse, hogy egészségügyi szolgáltató és beteg között milyen jogviszony lehet, jellemezze azokat és ismertesse esetleges formáit is. Megbízási jogviszony főszabályként, ami gondossági követelményt jelent Vállalkozási jogviszony, ami eredmény követelményt jelent ( ilyen lehet az esztétikai plasztikai sebészet, a fogászat során a fogművek készítése) Megbízás nélküli ügyvitel, amikor a szolgáltató minden kárért felelős, ami a beavatkozás nélkül nem jött volna létre (felelős a szövődményekért is), ide tartozik, ha a hozzájáruló nyilatkozatot invazív beavatkozásnál nem írják alá, a sürgős szükség esetén és, ha az egészségügyi szolgáltató működési engedély nélkül vagy attól eltérően végzi a szolgáltatást, hiszen ez utóbbi esetben nem lehet megbízott. Veszélyes üzem felelősség, ha fokozottan veszélyes tevékenységet végez a szolgáltató (géppel végzett beavatkozásnál), kimentésre csak akkor kerülhet sor, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy a kárt működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő ( ilyen elvárhatósági formát ritkán alkalmaznak ma még) 21. Ismertesse, hogy kórház és orvos között milyen jogviszony lehetséges és az milyen helytállási kötelezettséget jelent a károsult irányában és a szolgáltatók között. Abban az esetben, ha alkalmazott az orvos munkaviszony áll fenn. Ebben az esetben a munkavállaló által okozott kárért a munkáltató, tehát az intézmény felel, a kártérítés áthárítására a munkajog által szabályozott módon van lehetőség (lásd 7. kérdés) Abban az esetben, ha a kórház közreműködői, alvállalkozási, megbízási vagy bármilyen elnevezésű szerződést köt az orvossal vagy az orvos gazdasági társaságával a jogviszony az elnevezéstől függetlenül megbízási jogviszony. A megbízott szolgáltató csak teljesítési segédje a kórháznak így a beteg irányában a kórház felel akkor is, ha a megbízott szolgáltató okozta a kárt. Ilyenkor azonban teljesen áthárítható a kifizetett kártérítés a ténylegesen kárt okozó szolgáltatóra oly módon, hogy a károsultnak fizető kórház megtérítési igénnyel él a kártokozó megbízott szolgáltatóval szemben. 22. Ismertesse a kártérítés és kártalanítás különbségét, a kártalanítás főbb jellemzőit.
Kártérítés akkor jár, ha a károsodást jogellenes és felróható magatartás okozta. Kártalanítás akkor jár, ha nincs jogellenesség és felróhatóság, és mégis az egészségügyi szolgáltatás során károsodás történik. Kártalanítást miden esetben a magyar állam nyújtja. A kártalanítás konkrét eseteit törvén határozza meg Kártalanítás a károsodást szenvedett személynek, és az általa eltartott hozzátartozónak jár csak. Kiskorú egészségkárosodott, vagy kiskorú halála esetén, mivel nincs általa eltartott személy, a szülők nem kaphatnak kártalanítást. Abban az estben, ha a kártalanítás esetei során jogellenes és felróható magatartás történik nem kártalanítási felelősség áll fenn, a magyar állam részéről, hanem a kártokozó szolgáltató kártérítési felelőssége. 23. Ismertesse a kártalanítás eseteit és a kártalanításra jogosultakat. Kötelező védőoltás, a védőoltásra kötelezett Kutatás, a kutatás alanya Szerv-szövet eltávolítás, a donor Véradás, a véradó Vérkészítmény alkalmazása, aki a vérkészítményt kapja Mindegyik esetben még a fenti személyek által eltartott hozzátartozó is lehet igénylő. 24. Ismertesse hogy egy az Európai Unio tagállamából érkező beteg ellátására milyen formákban kerülhet sor: Az ellátásra a 1408/1971 és az 574/1972 EGK rendeltek vonatkoznak. E 111 nyomtatvány illetőleg 2006. január 1.-től Európai Egészségbiztosítási kártya alapján a tartózkodás során orvosilag szükségessé váló szolgáltatásokat finanszírozott szolgáltatótól a magyar biztosítottal egyezően kapja általában ingyenesen, illetve ha a magyar biztosított is fizetni tartozik a szolgáltatásért, akkor a tagállami ellátott is. Abban az esetben, ha a szolgáltatás meghaladja a tartózkodás során orvosilag szükségessé váló szolgáltatási kört, a szolgáltató árlistája szerinti megbízási díjat fizeti a beteg a finanszírozott szolgáltatónak. Abban az esetben, ha a szolgáltatás beletartozik a tartózkodás során orvosilag szükséges szolgáltatások körébe, de a betegnél nincs E111 nyomtatvány vagy kártya, a beteg a finanszírozott szolgáltató árlistája szerinti megbízási díjat fizeti, de megkaphatja a lakóhelye szerinti finanszírozótól annak ellenértékét, amennyit a lakóhelye szerinti finanszírozó fizetne a szolgáltatásért, ha azt a lakóhelye szerinti országban venné igénybe. Magánszolgáltató esetén mindig a szolgáltató megbízási díját fizeti a beteg. 25. Ismertesse, hogy az Európai Unio tagállamából érkező betegnek Magyarországon okozott kár esetén milyen anyagi és eljárás jogot kell alkalmazni. A károkozás helyén irányadó jogot kell alkalmazni mind az eljárási mind az anyagi jogra, azzal, hogy ha a károkozás helye és annak bekövetkezése eltér egymástól, akkor a bekövetkezés helyén irányadó jogot is lehet alkalmazni mind az anyagi, mind az eljárás jogra, ha az a károsultnak kedvezőbb. Ezt a szabályt a 44/2001 EGK rendelet írja elő. 26. Ismertesse a fontosabb betegjogokat. Megfelelő ellátáshoz való jog, emberi méltóság védelme, kapcsolattartási jog, intézmény elhagyási jog, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezési jog, a kezelés visszautasításának joga, orvosi titoktartáshoz való jog, dokumentációs önrendelkezési jog. 27. Ismertesse az egészségügyi ellátáshoz való jog részleteit: A betegnek joga van a megfelelő, folyamatos és megkülönböztetés nélküli ellátáshoz. A betegnek, ha az ellátás szakmai tartalmával nem ellentétes joga van a szabad intézményválasztáshoz és a szabad orvosválasztáshoz.
A betegnek joga van a diagnózissal, a terápiával, az áthelyezésével illetve a tervezett elbocsátásával kapcsolatban konzíliumot kezdeményezni A betegnek joga van várólistára kerülni, ha az ellátás más egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, vagy ha a beteg más egészségügyi szolgáltató ellátását nem fogadja el. 28. Ismertesse az ellátás visszautasításának eseteit Cselekvőképes beteg teljes hatályú magánokirattal vagy közokirattal visszautasíthatja azokat a beavatkozásokat, aminek hiányában súlyos vagy maradandó kár következhet be, illetve az életmentő és életfenntartó beavatkozást is, ha a betegsége gyógyíthatatlan és az rövid időn belül megfelelő ellátás mellett is halálhoz vezet. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetén nincs mód az olyan beavatkozás visszautasítására, aminek hiánya maradandó vagy súlyos károsodást okozna. Életmentő és életfenntartó kezelés visszautasítása estén a kezelést nyújtani kell és a beleegyezés bíróság által történő pótlása iránt nem peres eljárást kell a szolgáltatónak kezdeményezni. A visszautasítási jogot ebben az estben a törvényes képviselő gyakorolja. Cselekvőképes személy közokirattal a jövőre nézve is visszautasíthatja a beavatkozásokat, egy olyan időszakra is, amikor cselekvőképtelen állapotba kerülne és adott helyzetben, nem tudna a visszautasításról dönteni. 29. Ismertesse a beteg igényérvényesítési lehetőségeit: Panasz az egészségügyi szolgáltatóhoz vagy a fenntartójához ÁNTSZ szakfőorvosi ellenőrzés indítványozása Betegjogi képviselő segítsége Egészségügyi közvetítés Peren kívüli egyeztetés az egészségügyi szolgáltatóval és annak szakmai felelősségbiztosítójával Peres eljárás az egészségügyi szolgáltató ellen. 30. Ismertesse a szakmai felelősségbiztosítási szerződés lényegesebb részeit Biztosítási esemény, a szerződés időbeli, területi és személyi hatálya, retroaktív fedezet, a biztosító eseti és éves helytállási limitje, a szolgáltató önrésze, kizárások, visszakövetelési jog esetei. 31. Ismertesse a szakmai felelősségbiztosítás minimumfeltételeiről szóló várható jogszabály fontosabb részeit: Biztosítási esemény, szolgáltatóra és közreműködőre külön megfogalmazva, eseti helytállási limit járó és fekvő beteg ellátásra eltérő összegben, a szolgáltató önrésze, azoknak az esetcsoportoknak a felsorolása, amelyek nem lehetnek kizárások, a visszakövetelési jog eseteinek meghatározása, a biztosítási szerződés időbeli hatályának megjelölése. 32. Ismertesse a biztosítási szerződés időbeli hatályával kapcsolatos problémát. A szerződésekben eltérően szabályozzák a kár okozását, a kár bekövetkeztét és a kár bejelentését. Jelenleg csak akkor állnak helyt a biztosítók, ha mind a három elemre a biztosítási szerződés fennállta alatt kerül sor, pedig a bejelentés akár több évvel is lehet a kár bekövetkezte után, amikor már lehetséges, hogy nincs hatályban a biztosítási szerződés. Ebben az esetben a régi biztosító már nem (a bejelentés nincs a szerződés hatálya alatta), míg az új biztosító még nem (a kár okozása és bekövetkezése nem a biztosítás hatálya alatt történt) áll helyt. A szolgáltató biztosítás nélkül marad erre az eseményre, pedig mindig rendelkezett felelősségbiztosítási szerződéssel. 33. Ismertesse a működési jog és a működtetési jog különbségét. Működési joga az egészségügyi szolgáltatónak van, amit az ÁNTSZ ad működési engedély formájában. Működtetési joga a háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak és
fogorvosoknak van, ami egy értékesíthető vagyoni értékű jog, ez független a szolgáltatótól, ez az orvost illeti meg, az Orvosi Kamra adja. Akinek működtetési joga van, ahhoz, hogy a szolgáltatást végezze szükséges, hogy a működési engedélyt is beszerezzen, tehát, hogy működési joga is legyen. 34. Ismertesse a működési engedély típusait. Ideiglenes működési engedély: A működéshez szükséges egyes tárgyi vagy szakmai feltételek hiányoznak, de azok pótolhatóak, így a hiányosságok megszüntetésére kitűzött határidőig ideiglenes engedélyt kap a szolgáltató. Átmeneti működési engedély: Abban az esetben, ha egy szakmára minimumfeltételek még nem jelentek meg annak megjelenéséig átmeneti működési engedélyt kap a szolgáltató. Működési engedély: Abban az esetben, ha a tárgyi és a szakmai feltételeknek a szolgáltató megfelel, és a minimumfeltételek is megjelentek a 96/2003 Korm rendeltben írt kivételekkel egy szakma setén a városi (fővárosi kerületi) tisztifőorvos, kettő vagy több szakma esetén a megyei (fővárosi ) tisztifőorvos ad működési engedélyt a szolgáltatónak. 35. Ismertesse a szakmai felelősségbiztosítás jövőbeli változásaival kapcsolatos lépéseket. Szükség van az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításának minimumfeltételeiről szóló kormányrendelet megalkotására (ebben szabályozni kell a biztosítási esemény fogalmát, a biztosítási szerződés időbeli hatályát, a kizárásokat a visszakövetelés jog eseteit, a biztosító eseti helytállási limitjét, a szolgáltató önrészét) A jogszabály megalkotása után csak olyan biztosítás köthető, ami megfelel a jogszabályban írtaknak. A jövőben biztosító lehet a biztosító társaság, de azok nem akarják a jogszabály szerinti feltételek szerinti szolgáltatást nyújtani, ezért biztosító lehet az egészségügyi szolgáltatók által létrehozott biztosító egyesület, vagy egy állami költségvetési alap, esetleg a skandináv mintára szerveződött betegségbiztosítási modell. Szükséges még a jövőben a biztosító állami támogatásának a megteremtése is. Lehetőség van arra is, hogy tagállami biztosító társaság határon átnyúló szolgáltatásként végezze a magyar egészségügyi szolgáltató biztosítását. 36. Ismertesse a gyógyszert gyártók kártérítési, kártalanítási felelősségét.! A gyógyszert gyártót elsődlegesen termékfelelősség terheli az 1993. évi X. törvény alapján. Ennek lényege, hogy ha a gyógyszer alkalmazása valakinél egészségkárosodást vagy halált okoz, tehát hibás volt, a gyógyszert gyártó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állították elő, ha a termék a forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba később keletkezett, ha a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás okozta, részterméknél ha a hibát a végtermék szerkezete, összetétel okozta vagy ha a hiba a végterméket gyártó utasításának következménye. 2005. november 1.-ig azzal is védekezhetett a gyógyszert gyártó, hogy a hiba a forgalomba hozatalkor a tudomány és technika akkori állása szerint nem volt felismerhető, és ilyenkor a magyar állam fizetett kártalanítást, de november 1.-e óta ilyen védekezés nem terjeszthet elő, ha ez a feltétel fennáll a gyártó nem mentesül a kártérítési felelőssége alól. A kártalanítás a gyógyszer alkalmazása esetén megszűnt. A termékfelelősség esetén azt vélelmezik, hogy a gyártó hibásan járt el, és a gyártónak kell kimentenie magát a felelősség alól, ha nem tudja megtenni, felelősségét megállapítják. Termékfelelősségi igény előterjeszthető a forgalmazó, a gyártó és az importőr ellen, de a forgalmazó ellen csak addig, amíg az nem jelöli meg a gyártót vagy a korábbi forgalmazót, akitől a gyógyszert beszerezte. Az igény elévülésének kezdete, amikor a károsult tudomást szerez a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról illetve a gyártó,
importáló személyéről. Az igény legkésőbb a forgalomba hozataltól számított 10 évig terjeszthető el. 37. Ismertesse a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során okozott károkért való felelősségi rendszert.! Ha vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, vagy annak következményeként természetes személy egészségkárosodást szenved, vagy meghal a kárt szenvedett személy, illetve halála esetén hozzátartozója részére kártérítést fizet: A vizsgálat kezdeményezője, ha a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végezték a vizsgálatot A vizsgálat kezdeményezője, amennyiben a bekövetkezett halál vagy károsodás a kezdeményező által ismert, de a vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, Az engedélyező hatóság, ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot engedélyező hatósági előírás következménye A klinikai vizsgálatot végző intézmény, ha a vizsgálatot az engedélyezett vizsgálati tervtől eltérően végzik és a bekövetkezett károsodás vagy halál ennek a következménye. 2005. november 1.-e óta ezek a szabályok korábban, ha egyiknek sem lehetett megállapítani a felelősségét, akkor a magyar államnak volt kártalanítási felelőssége, de ez megszűnt. 38. Ismertesse a gyógyszerügy és a kártalanítási felelősség találkozását! 2005. november 1.- előtt gyógyszer kutatásánál (klinikai vizsgálatnál), ha sem a finanszírozó, sem az engedélyező és sem a kutatást végző felróható felelősségét nem lehetet megállapítani,a magyar állam nyújtott kártalanítást. Gyógyszer alkalmazásánál, ha a gyógyszert gyártója azzal védekezett eredménnyel a termékfelelősség alól, hogy a gyógyszer hibája a gyártáskor a tudomány és technika adott szintéjén nem volt felismerhető a gyártó mentesült a felelősség alól, de magyar állam kártalanítást nyújtott. Kártalanítást az állam kizárólag a kárt szenvedettnek és az eltartott hozzátartozónak nyújtott. 2005. november 1. napja után a fenti két kártalanítási eset megszűnt, klinikai vizsgálatnál, ha az előzőleg ismertetett hármas közül senkinek sem lehet a felróható felelősségét megállapítani senki sem felel a károsodásért vagy halálért, míg gyógyszer alkalmazásánál a hivatkozott mentesülést nem alkalmazhatja gyógyszer gyártó és ilyen esetben is kártérítési felelőssége van. Jelenleg csak akkor van állami kártalanítás, ha a gyógyszert kórokozók, toxinok, kémiai anyagok, vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében az Országos Gyógyszerészeti Intézet speciális engedélye - forgalomba hozatali engedély jogosultjának külön kérelme hiányában is engedélyezhető más Európai Gazdasági Térségben engedélyezett gyógyszer különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből történő forgalomba hozatala, illetve legfeljebb egy év időtartamra ideiglenes forgalomba hozatali engedély kerülhet kiadásra - alapján kerül alkalmazásra,. Ilyenkor kártalanítást az államtól a kárt szenvedett és az eltartott hozzátartozó kaphat. 39. Mit jelen a személyi jog és ismertesse annak néhány jellemzőjét? A személyes gyógyszertár működtetési jogot a gyógyszertárak létesítésről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. Törvény határozza meg, ami szerint szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére közforgalmi gyógyszertár kizárólagos működtetésére a Magyar Gyógyszerész kamara által adott engedély. Közforgalmi gyógyszertár az, ami elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes gyógyszerellátását biztosító intézmény. Közforgalmi gyógyszertárat létesíteni illetve működtetni csak a Kamara által engedélyezett személyi jog alapján lehet. A
személyi jog engedélyezése előtt országos pályázatot kell kiírnia a Kamarának. A Személyi jog egyetemi végzettséghez és gyakorlati időhöz kötött. A személyi jogról le lehet mondani az visszavonható illetve bizonyos esetekben megszűnik. Ez utóbbiak eseteit a már hivatkozott törvény tartalmazza. A személyi jog jogosultjának halála esetén a személyi jog jogosultjának túlélő házastársát, illetve leszármazóit 45 napon belül történő, a Kamrához intézett bejelentés esetén hozzátartozói személyi jog illeti meg. A hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmi gyógyszertárat a törvényben meghatározott ideig felelős vezető útján működtetheti. A gyógyszertárat csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész vezetheti. A közforgalmi gyógyszertárat a személyi jog jogosultja vezeti. A személyi jog jogosultja, amennyiben a gyógyszertár személyes vezetési kötelezettségének eleget tenni nem tud, a gyógyszertár vezetéséről felelős vezető alkalmazásával gondoskodik, ha ez hatvan napnál hosszabb idejű, akkor ahhoz a Kamara engedélye kell, egyébként csak be kell jelenteni a Kamarának. 40. A gyógyszerellátással kapcsolatban mikor merül fel kötelező felelősségbiztosítás? A gyógyszergyártás feltétele a gyógyszer gyártására jogosító hatóság i engedély, ami csak akkor adható ki, ha a kérelmező rendelkezik a gyógyszergyártási tevékenység technológiai folyamatai során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. A klinikai vizsgálat, kutatás alanyát tájékoztatni kell arról, hogy melyik biztosítónál van milyen felelősségbiztosítási szerződése a klinikai vizsgálatot végzőnek, kutatónak, amely biztosítás a várható kockázatoknak megfelelő. Gyógyszer forgalmazásánál a személyi joggal rendelkező, felelős vezető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha a tevékenység során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik. Ezt a szerződést a tevékenység megkezdése előtt az ÁNTSZ-nek be kell mutatni. Gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet az végezhet engedély alapján, aki az engedélyhez szükséges kérelemhez csatolja a felelősségbiztosítási szerződés másolatát. 41. Melyek a munkaszerződés elemei? Kötelező tartalmi elemek: személyi alapbér, munkakör, munkavégzés helye, szerződő felek lényeges adatai. Természetes tartalmi elemek: szerződés időtartama, munkavégzés időtartama, munkajogviszony kezdő időpontja, Esetleges tartalmi elemek: próbaidő, illetve bármi de az nem lehet ellentétes jogszabállyal vagy a kollektív szerződéssel. 42. Munkaidő, Munkaidőkeret, önkéntes többletmunka? Munkaidőkeret: Egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenységének időtartama, hat havi átlagban nem haladhatja meg a 60 órát, továbbá egy nap vonatkozásában a 12 órát, akkor sem, ha a dolgozó párhuzamosan több fajta jogviszony keretében végzi a tevékenységét. Ettől a hat havi időkerettől két eltérő szabály van, megszorító jelleggel: Közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott egészségügyi dolgozó esetén a heti munkaidő és a többletmunka együttesen nem haladhatja meg a heti hatvan órát. Alkalmazott egészségügyi dolgozó egy naptári napra eső egészségügyi tevékenységének időtartam a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha azt több fajta jogviszony keretében végzi az egészségügyi tevékenységet. Munkaidő: A heti munkaidő az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a 48 órát nem haladhatja meg, igaz ez is meghatározható hat havi átlagban. Külön írásba foglalt megállapodással az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat,
amelynek mértéke közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő munkavégzés esetén nem haladhatja meg a heti 12 órát. 43. Szabadfoglalkozású orvosi szerződés elemei? Ellátandó feladatok pontos megnevezése, szükséges tárgyi feltételek biztosításának módja, munkavégzés helye és ideje. A szakmai felettes megjelölése. A szabadfoglalkozású orvos által felügyeltek köre. Az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását illetve a dolgozó nyilatkozatát az önkéntes többletmunka tervezett mértékéről. Az ellátott feladatok díjazása. A megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályai. A szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Szabadfoglalkozású orvos, dolgozó végezhet tevékenységet egyéni vállalkozóként vagy ilyen igazolvány nélkül. Az előbbi esetben olyannak minősül, mint egy vállalkozó, míg a második esetben, mint a munkavállaló, aki kedvezőbb költségelszámolásra jogosult. Szabadfoglalkozású orvos közreműködői szerződést nem köthet. Közreműködői szerződést más megbízottal köt egészségügyi szolgáltató, de ennek a szerződésnek a részleteit jogszabály nem írja elő, bár hasonló a szabadfoglalkozású orvoséhoz. 44. Milyen formában működhet igazságügyi szakértő? Természetes személy, aki szakértő, ha a törvényben előírt feltételeknek megfelelt és az igazságügyi miniszter a szakértői névjegyzékbe felvette. Gazdasági társaság, ha a társaságot kérelemre az igazságügyi miniszter a névjegyzékbe felvette azzal, hogy csak az a társaság vehető fel, ahol a tagok több mint 50%-a igazságügyi orvos-szakértő. Igazságügyi szakértői intézmény, amit az igazságügyi miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapít, több szakértői tevékenység együttes végzésére. Igazságügyi szakértői testület, amit az igazságügyi miniszter külön rendeletben meghatározott szakkérdésekre szakértői vélemény nyilvánítására hoz létre, ami három, ötfős albizottságokban dolgozik.