Webshop létrehozásának jogi feltételei

Webshop létrehozásának jogi feltételei Hatályos 2015. január 1. www.net-jog.hu, net-jog@net-jog.hu 1

Tartalomjegyzék Nem szükséges engedély, üzlet... 3 Engedélyköteles üzletek... 3 Csomagolási és környezetvédelmi kötelezettségek... 4 Tevékenységi kör, számlaképesség... 5 Bejelentés... 5 Bizonylatok megőrzésének követelménye... 6 Szakképesítés kérdése... 6 Adatvédelmi tájékoztató... 7 Adatvédelmi bejelentés... 8 Általános tájékoztatási kötelezettség... 9 Tájékoztatás a megrendelés elküldése előtt... 9 Tájékoztatás a szolgáltatási feltételekről... 10 Adatbeviteli hibák javításának követelménye... 12 Fogyasztóvédelmi követelmények... 12 Visszaigazolás küldésének követelménye... 13 Szavatosság, jótállás... 13 Az elállási jog... 16 Gondolatok a hírlevél-küldésről... 18 Néhány adózási kérdés... 19 Fontos jogszabályok... 20 2

Nem szükséges engedély, üzlet Nincsen szükség engedélyre a webshop elindításához, ezt az Eker. törvény külön alapelvben definiálja. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. Ugyanakkor azt is kimondja a fenti jogszabály, hogy ez a rendelkezésnem érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget. A kereskedelmi törvény alapján - a csomagküldő kereskedelem esetében nincsen szükség működési engedélyre. A csomagküldő kereskedelem definíciója egyébként: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. Működési engedélyezési kötelezettség tehát nincsen, azonban bizonyos termékeket - ha azt a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények indokolják,- továbbra is csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben lehet árulni. Engedélyköteles üzletek Kizárólag üzletben forgalmazhatók termékek esetében szükséges a működési engedély beszerzése. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatók. Az üzletköteles termékek a következők: 1. dohánytermékek; 2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve ajöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag; 3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek; 3

4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik; 5.fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel; 6. növényvédő szerek és hatóanyagaik; 7. nem veszélyes hulladék; 8. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag. A fenti termékek árusításához több szakhatóság engedélye is szükséges. Például Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, ÁNTSZ stb.szintén szükséges a működési engedély beszerzése, haa vásárló személyesen is átveheti a terméket a kereskedőnél. Az üzletköteles termékek felsorolása tehát azért jelentős, mivel ez az a termékkör, amellyel kizárólag az e-kereskedelem keretében biztosan nem fogunk találkozni, tekintettel arra, hogy aki ilyen termékeket kíván értékesíteni, annak fizikai üzlettel kell rendelkeznie. A másik lényeges különbség, hogy az üzlet a) ha a termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel; b) egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető. Ez tehát azt jelenti, hogy a nem (ún.) üzletköteles termékkörben a kereskedő választhat, hogy üzletet nyit, vagy a felsorolásból más kereskedelmi formát választ, pl. csomagküldő kereskedelmet. Ilyenkor tehát működési engedély kiváltására sincs szükség, ha önszántából nyit üzletet a kereskedő. Csomagolási és környezetvédelmi kötelezettségek A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényelőírása alapján - miután csomagolószer kerül felhasználásra a webshop működtetése során általában- környezetvédelmitermékdíjat kell fizetni. 4

A jogszabály kimondja ugyanis, hogy saját célú felhasználásnak minősül (...) csomagolószer esetében a csomagolás részeként: - a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása; - megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása; - használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás (webshop üzemeltetés) keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is (...). Az a webshop, amelyik nem használ csomagolóanyagot (eleve csomagolva van a termék) nem lesz környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett. A termékdíj-kötelezettség általában az ügylet teljesítésének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti. A kötelezett elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást kell, hogy benyújtson. A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható. Tevékenységi kör, számlaképesség Valamely vállalkozási forma megléte, mely a számlaképességhez szükséges. Továbbá a 4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem tevékenységi kör felvétele. Bejelentés A kereskedelmi törvény ekként rendelkezik a csomagküldő kereskedelem bejelentéséről: az engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő ( ) maga választhatja meg. Awebshop tulajdonos tehát köteles kereskedelmi tevékenységét bejelenteni a székhelye szerinti jegyzőnél (Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél). A bejelentés illetékköteles. A bejelentés kötelező adattartalma: I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; 3. a kereskedő statisztikai száma; 4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: 4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), 5

4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, 4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése; 5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. (4) bekezdése szerint; 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet 6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, 6.2. tulajdonosa, 6.3. címe, helyrajzi száma, 6.4. használatának jogcíme, 6.5. elnevezése, 6.6. alapterülete (m 2 ), 6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, 6.8. a 25. (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja; 7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt 7.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből 7.2. a Jöt. 3. (2) bekezdése szerinti termékek; 8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: 8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. 10. pont) 8.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat, 8.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. 18. pont); 9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy 9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve 9.2. kíván-e az üzletben a 22. (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni. II. Csatolt okiratok 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével); 2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat; 3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat. III. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője) Bizonylatok megőrzésének követelménye A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni. Szakképesítés kérdése A kereskedelemi törvény alapján az egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős 6

miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ilyen előírás egyelőre nem született, tehát nem szükséges szakképesítés a webshop üzemeléséhez. Adatvédelmi tájékoztató Az Infotv. 20. (1) bekezdése kimondja, hogy az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Továbbá, hogy az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő hogyan kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. A törvény értelmében, ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is. az adatgyűjtés ténye, az érintettek köre, az adatgyűjtés célja, az adatkezelés időtartama,az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye, az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma. A fenti adatok nyilvánosságra hozatalát, azaz az érintettek tájékoztatását szolgálja az adatvédelmi tájékoztató. A WebshopExperts adatvédelmi csomagjai (http://webaruhazjogicsomag.hu/) épp ennek a követelménynek való megfelelést igyekeznek elősegíteni. A webshop működtetése során figyelemmel kell lennünk az alábbi elvekre: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy 7

azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek. A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. Fontos változás, hogy 2014. március 15-től fel kell tüntetni az adatkezelési tájékoztatóban a jogorvoslati lehetőséget között, hogy az érintett sérelemdíjat is követelhet a webshop üzemeltetőtől, amennyiben az adatkezelő jogsértést követett el. Adatvédelmi bejelentés A webshop indítása előtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoznyilvántartásba vétel végett be kell jelenteni, a webshop-on történő adatkezelést. A bejelentés, az erre rendszeresített nyomtatványon történik. A Hatóság 8 napon belül nyilvántartásba kell, hogy vegye az adatkezelést, és ki kell, hogy állítsa az adatvédelmi nyilvántartási számot, melyet szintén meg kell jeleníteni az adatvédelmi tájékoztatóban. Az adatvédelmi nyilvántartásba vételért a kötelező adatkezelés nyilvántartásba vétele kivételével a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti. Fontos kiemelni, hogy nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely az ( ) ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik. Azaz, ha a személyes adatok kezelése csak a webshop alapvető működésével kapcsolatos (pl. számlázás), akkor még nem kell bejelenteni az adatkezelést. Ha azonban már hírlevelet is küldünk, vagy továbbítunk adatokat, esetleg nyereményjátékot szervezünk, be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba az adatkezelésünket. 8

Általános tájékoztatási kötelezettség Awebáruház tulajdonos köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon (például egy Általános Szerződési Feltételek elnevezésű dokumentumban) legalább a következő adatokat közzétenni: a szolgáltató nevét, a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét, szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát, ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt, ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát; a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: o annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja; o a természetes személyszolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte; o hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára. A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy lementse, majd a saját gépén meg tudja azt nézni, kinyomtatni. Tájékoztatás a megrendelés elküldése előtt A szolgáltatówebshop tulajdonos az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: 9

azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; a szerződéskötés lehetséges nyelveiről; arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. Nem kell alkalmazni az itt leírtakat a kizárólag e-mail útján történő szerződéskötésre. Tájékoztatás a szolgáltatási feltételekről A webshop üzemeltető a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni: a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben; a vállalkozás nevéről; a vállalkozás székhelyének postai címéről, és ha azzal rendelkezik a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár; a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér; a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel; a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül; a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; 10

az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, a nyilatkozatmintáról; arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és a távollévők között kötött szerződés esetében a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; arról, ha a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti az elállási szerinti jogát; a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról; a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról; a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről; a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről; a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően; a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról; a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. a tárhely, vagy szerverszolgáltató adatairól, elérhetőségeiről (e-mail, telefonszám, székhely). A vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. A vállalkozás köteles a tájékoztatást írásban - papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón - a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, ezt az írásbeli megerősítést a szerződés teljesítése során kellő időben, de - kivéve, ha a teljesítés harmadik személy részére történik - legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles a fogyasztó részére rendelkezésre bocsátani. A szerződés teljesítése során átadott tájékoztatásnak tartalmaznia kell a következőket: az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, a vállalkozás azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti; az esetleges jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat); 11

a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja. Adatbeviteli hibák javításának követelménye A webshop köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását (például elírás, rossz cím, rossz terméket jelölt be a felhasználó, nem kér annyi mennyiséget stb.) és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak. Fogyasztóvédelmi követelmények A webshop köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről - ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével - és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező webáruház esetén az e bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a webshop - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 30 napon belül köteles írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását 12

kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a vállalkozás úgy köteles megállapítani, hogyaz elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan elérhető legyen. Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, illetve az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell, és a hangfelvételt öt évig meg kell őrizni. Erről a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A hangfelvételt a fogyasztónak - kérésére - rendelkezésre kell bocsátani. Visszaigazolás küldésének követelménye A szolgáltatówebáruház köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. A fenti szabályoktól eltérhetnek a felek, ha ebben megállapodtak. Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni e-mail útján történő szerződéskötésre. Szavatosság, jótállás A webshopon keresztül megvalósuló szerződésekre is alkalmazni kell a Ptk. szabályait. Ennek alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és 13

rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Hibás teljesítés esetén a jogosult - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne (figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget). Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentőskényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Tilos a szavatossági jogok sorrendjétől a vásárló hátrányára eltérni. 14

A vásárló a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebbidőn (ez általában 2 hónap) belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. A vásárló a teljesítés időpontjától számított 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított 2 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki. A fogyasztói szerződés hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletszabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet. Ennek fő szabályai: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a felek megállapodása a rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára nem térhet el. A fogyasztó kötelessége a szerződés megkötésének bizonyítása (számlával, vagy akár csak nyugtával). A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. A vállalkozás a jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. 15

Tartós fogyasztási cikkek jótállása esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm.rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elállási jog 2014. június 13-ától az új kormányrendelet hatályba lépésével - jelentősen módosultak a korábbi szabályok, az alábbiak szerint: A tájékoztatási kötelezettség kiterjed az elállás részletes feltételeire, illetve egy szabványelállási nyilatkozat átadására is, mely helyett természetesen saját nyilatkozattal is élhet elállási jogával a fogyasztó. Az elállási jog 8 munkanapról 14 napra bővült. Az elállási jog gyakorlására előírt határidő attól a naptól kezdődik, amelytől a fogyasztó vagy az általa megjelölt személy a megrendelt árut átveszi. Ha a webshop elmulasztja a tájékoztatást az elállási jogról, akkor a 14 napos elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik. A webshopnak az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék árát. A fogyasztó az elállási jog gyakorlásának napjától számított 14 napon belül köteles visszaküldeni, vagy átadni a terméket a webshopnak. A jogszabály megtiltja a webáruház üzemeltetőnek, hogy az általa kínált fizetési mód igénybevétele után fizetendő díjat meghaladó további díjat terheljenek a fogyasztókra. A webshop köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt kötelezettségének, a fogyasztó szerződési nyilatkozatát megtámadhatja. A rendelet a jótállás és a szavatosság szabályairól, valamint ez elállási jog gyakorlásához mintanyilatkozatokat is közöl. Az új rendelet szerint nem illeti meg a vásárlót az elállási jog a következők esetén: a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes 16

beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti; b) olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási idő alatt is lehetséges ingadozásától függ; c) olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak; d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében; e) olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza; f) olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel; g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor; h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából; i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta; j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével; k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében; l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki; m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát. 17

Gondolatok a hírlevél-küldésről A közvetlen üzletszerzés (direct marketing) szabályait az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eker. törvény) és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: reklámtörvény) tartalmazza. A direct marketing rendszere szerte a világban az optin (engedélyez) és az opt out (letilt) elvekre épül. Az opt-in elv lényege, hogy csak annak a címzettnek küldhető reklám, aki ahhoz előzetesen hozzájárult. Az opt-out elv alapján pedig bárkinek küldhető kéretlen reklámüzenet, de egyidejűleg biztosítani kell a címzettnek a lemondás lehetőségét. Az Eker. törvény meghatározza az elektronikus hirdetés fogalmát. Eszerint elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével - elektronikus hírközlés útján közölt reklám, továbbá atársadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás. Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a reklámtörvényben előírt hozzájárulás kérése: reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (DM), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján (pl. SMS) kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult (hozzájáruló nyilatkozat). A hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, kivéve a vállalkozás nevét és megjelölését. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. Ez ugye adatvédelmi kérdés is. A fenti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám a továbbiakban nem közölhető, és nem lehet tőle ismét hozzájáruló nyilatkozatot sem kérni. Visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. Reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. 18

Néhány adózási kérdés 2015. január 1-gyel módosult az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. Az új szabály (45/A. ) értelmében a nem adóalany részére (természetes személyek) nyújtott elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Azaz a szolgáltatók (pl. webshopok) az áfát 2015-től már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybevevőinek székhelye alapján fizetik majd. Ez azt is jelenti, hogy a webáruházak kötelesek a szolgáltatásaikat igénybe vevő magánszemélyek lakóhelye szerinti államban adószámot igényelni, az adott ország szabályai szerinti számlát kiállítani, és a helyi áfamértéket felszámítani a szolgáltatásaik után. Magyarországi fogyasztók számára ez a változás nem kedvező, ugyanis 2015. január 1- jétől a külföldi szolgáltatások árát már 27 százalékos magyar áfa fogja terhelni, függetlenül a szolgáltató székhelyétől - nem pedig a szolgáltatásnyújtó tagállama szerinti, a magyarnál többnyire alacsonyabb áfakulcs. A webshopok és a reklámadó A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 2. e) pontja alapján az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám adóköteles. A webshopok helyzete sajátságos, ugyanis, amennyiben egy webshopon csak a webáruház alaptevékenységéről (termékek listázása és vásárlási lehetőség) szóló tartalom szerepel, abban az esetben nem reklámadó-köteles a honlap. Önmagában tehát egy internetes bolt üzemeltetése nem reklám. Azonban ha kiemelést, bannereket, extra listázási funkciókat társítunk a webshop tartalmához, az már reklámnak minősül és így reklámadót kell fizetnie az webshop-üzemeltetőnek. 19

Fontos jogszabályok 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról; 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (különösen a 6. -a) 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról A Kormány 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 49/2003. (VII. 30.) GKM rendeleta fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeleta fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeleta fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól 20