ERASMUS+ élménybeszámoló Portugália, Porto Gajdos Noémi, Németh Mónika, Truzsi Alexandra Környezetmérnöki MSc szakos hallgatók 2015/16. tanév II. félév
Miért pont Porto? A 2015/16-os tavaszi félévünket Portugáliában, azon belül is Porto városában tölthettük el. Szerencsésnek érezhettük magunkat, hogy az első helyen megjelölt városba sikerült kijutnunk. Azért választottuk Portot, mert szerettünk volna egy olyan országba eljutni, ahová a későbbiekben talán már nem lenne lehetőségünk. Az is döntő szempont volt számunkra, hogy az országban kedvező legyen az időjárás, lehetőleg melegebb legyen, mint itthon és emellett lehetőségünk legyen az angol nyelv használatára is, így az országokat átböngészve Portugália és Spanyolország jöhetett szóba. Porto mellett szólt, hogy a város határos az Atlanti-óceánnal, amit már régóta szerettünk volna látni, másrészt a portugáliai árak sokkal inkább kedvezőbbek egy Erasmusos diák számára. Portóban körülbelül 300 ezren laknak és minden évben majdnem 75.000 cserediák látogatja a város egyetemeit. A városban általában nagyon jó az idő, igaz néha esős az óceán közelsége miatt, viszont a hó fogalma ismeretlen Portoban. A minimum hőmérséklet 5 fok körül volt februárban, de előfordult, hogy januárban még bőven 10 fok felett volt az átlag hőmérséklet. A beszámolónk során szeretnénk minél több hasznos információt megosztani veletek, hogy könnyebb dolgotok legyen, ha Portora esik a választásotok. De hogyan is kezdődött az Erasmusos félévünk? Szállás Amint elintéztük az utolsó papírokat is, elkezdtük böngészni a portoi szálláslehetőségeket. A jelentkezési lapon meglehet jelölni a kollégiumi elhelyezési kérelmet is, viszont a portugál diákok is szintén pályáznak a kollégiumi elhelyezésre, ezért kicsi a valószínűsége, hogy mindenki számára tudnak férőhelyet biztosítani a kollégiumokban. Utólag visszagondolva nem is találkoztunk olyan Erasmusos diákkal, aki kollégiumban lakott volna. Mint ilyenkor mindenki, aki Erasmusra jelentkezik, mi is meg voltunk kicsit ijedve, hogy miként is fogunk mi egy teljesen más országban szállást találni, és hogy fogjuk ezt lefoglalni. Ám aggodalomra semmi ok, mivel akárcsak itthon kint is vannak Buddy-k, akik az oda érkező hallgatók bármilyen kérdésére szívesen válaszolnak és rendelkezésükre állnak, ha bármiben segítségre szorulnak. Az Erasmusosoknak külön Facebook csoportjuk is volt, itt tették közzé az elérhető albérleteket, amit biztosítani tudtak számunkra, ezek közül tudtunk mi is válogatni attól függően, hogy hány ágyast szeretnénk, a sulihoz-, a belvároshoz közel vagy köztes területen keresünk kiadó lakást. Az albérletek 140-300 euró közé esnek. A belvárosban egy ágyas szobákat 250 euro körül lehet bérelni, ami soknak tűnik, de mindenképpen megéri.
Ha Portoba mentek, akkor a Trindade és az Aliados a belváros részei, itt keresgéljetek albérleteket, ha van rá lehetőségetek, mivel az egyetemeket könnyen meg lehet közelíteni, viszont a portoi éjszakai élet nagy része a belvárosban zajlik. Porto Gyönyörű város. Ha hasonlítanunk kellene gyorsan, akkor azt mondanánk, hogy Budapestre hasonlít, hiszen a fentebbi képen is láthatjátok, hogy a Douro folyó szeli ketté a várost. Viszont ha jobban megnézzük, akkor az egyik partján Porto található, a másikon pedig egy teljesen külön álló kisebb város, még pedig Gaia. Egyébként a gaiai városrészen lehet megkóstólni a leghíresebb portoi borokat egyenesen a borospincékből. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek, hogy látogasson el ide, hatalmas élmény. Maga a város régimódinak mondható, szűk, macskaköves utcák, a régmúltban épült épületekkel, főként a belvárosban. Nem egy hatalmas városról beszélünk, tehát egy-két hét elteltével már majdnem el is mondhatjuk, hogy ismerjük a terepet. Itt röviden megemlítenénk a közlekedést. 7 metró vonal található, amivel könnyedén eljuthatunk a város minden pontjára. Emellett a buszhálózat is majdnem teljeskörű, sőt még éjszaka sem kell gyalogolnunk, ha egy kicsit messzebb lakunk a centertől (óránként közlekednek). Porto zónákra van osztva, ez nem eléggé tiszta még a mai napig is számunkra, hogy miért jó, de mások a szokások. Elég drágának mondható, hiszen a diákbérlet is egy hónapra, 3 zónára (ami elég nekünk, diákoknak, iskolaközpont-óceánpart) 27 -ba kerül. De ezzel számolni kell minden egyes oda tartó diáknak.
A városban szerte rengeteg lehetőségünk van az étkezésre, a nap minden szakában. Az óceán lehetőséget ad a fürdésre, napozásra esetleg a szörf kipróbálására (melegen ajánljuk mindenkinek a kipróbálását, az egyik legnagyobb élmény volt). Egyetem és oktatás Portoban A szállásunktól kb. 10-15 percnyi sétára volt az ISEP egyetem, így kényelmesen hazatudtunk sétálni, ha például két előadásunk között több órás szünet volt, ami előfordult, mert a különböző tanszékek által oktatott előadások időpontjait, sokszor nagyon nehéz volt szinkronba hozni. Mivel Erasmusos diákokként vettünk részt az ottani oktatási rendszerben, így az angol előadásaink nagy részét délutánra és estére tudták beilleszteni, hiszen ott is voltak portugál BScs és MSc-s hallgatók, akiket a nap többi részében oktattak.
Mi a Mechanical Engineering Department-tel azaz a Gépészmérnöki Tanszékkel tartottuk a kapcsolatot, ahol a Sustainable Energies mesterkurzuson belül három tárgyat hallgattunk (Renewable Energies 2., Energy Conversation System, Environmental Impact Assessment). Az ISEP-en szinte minden tanszék egy-egy külön épületben helyezkedik el, így az előadótermeket nagyon könnyű volt megtalálni már az első alkalommal. Mi főleg az F épületet vettük birtokunkba. A tárgyakat általában három részre osztották, voltak elméleti (theoretical) és gyakorlati (theoretical-practical) órák, illetve laboratóriumi gyakorlatok (laboratory practice). Összesen körülbelül 15-en voltunk külföldi hallgatók az előadásokon, volt közöttük indiai, finn és litván nemzetiségű is. A portugál oktatók nagyon hallgatóbarátok és mivel tudják magukról, hogy elég furán ejtik ki az angol szavakat, így az előadások során többször is visszakérdeztek, hogy Do you understand? vagy Is it clear? Kirándulások Szerencsések voltunk, hiszen a portói Erasmus szervezet (ESN Porto) tagjai szinte minden hétre kitaláltak nekünk egy kirándulási lehetőséget. Ezek általában egy-egy naposak voltak, de előfordult, hogy több napra is elhagytuk az albérletünket. Ebben a formában aránylag olcsón ismerhettük meg Portugália szebbnél szebb helyeit. Az egyetlen nehézség a kirándulásokra való jelentkezés volt. Nagyon kellett sietni a befizetéssel, hiszen a helyek limitáltak voltak, és a diákok közül sokan szerettek volna részt venni a kirándulásokon. A programok lehetőséget nyitottak számunkra, hogy még több emberrel ismerkedjünk meg, így már nem csak a lakótársainkkal, és csoporttársainkkal kerültünk kapcsolatba.
Szabadidő Az Erasmus szervezet tagjai a kirándulások mellett gondoskodtak arról is, hogy szabadidős tevékenységekben sem legyen hiány. Legyen az akár csak egy nappali, vagy éjszakai séta a városban, egy bowling est, vagy a helyi kis éttermek megismerése mindegyik program elősegítette, hogy szórakozzunk, ismerkedjünk, vagy akár tanuljunk. Talán a legnagyobb élményt a legelső program, egy portugál este biztosította. Az est során megismerkedhettünk a portugál konyha, zene- és táncvilág rejtelmeivel. A helyiek előadásokat mutattak be nekünk, így már az első héten tudatosult, hogy milyen csodálatos országban fogjuk eltölteni a következő félévünket. Nagy köszönet illeti a szervezőket, hiszen jobbnál jobb programokkal szórakoztattak minket a félév során. Talán a legviccesebb mind közül a moziest volt, amikor is egy portugál filmet nézhettünk meg, természetesen angol felirattal, hiszen másképpen senki nem értett volna egyetlen szót sem.
Költségvetés Valószínűleg ez a kérdéskör mindenkit érdekel. A kint tartózkodásunk során, csupán kíváncsiságból költségvetést készítettünk, hogy tudjuk mennyi önrészt kellett az utazásra szánjunk. Az ösztöndíj mértéke a választott ország gazdasági helyzetétől függ. Az érték az egész hónapra számított, de a plusz napokért részarányos összeget utalt a szervezet. Portugália a havi 400 eurós ösztöndíj kategóriába esett. A tervezett kint tartózkodás idejére még az utazás előtt megkaptuk az egész összeget, ezt kellett beosztani a félév során. Maga a lakbér 200 euró volt havonta, amely tartalmazta a rezsi összegét is. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen olcsó szállást találtunk. Az ismerősökkel beszélgetve megtudtuk, hogy ez egészen elfogadható árnak bizonyult. Étkezésre nagyjából 100 eurót, míg a helybéli utazásokra, és a kirándulásokra is hasonló összeget költöttünk havonta. Ha valaki ennyivel beéri, a kifizetett összeg elegendő volt. Mi azonban sokszor magunknak szerveztünk utakat. Talán a legnagyobb költségű az Azoriszigetekre történő kirándulás volt. Ennek összege kb. 300 euró volt, ami mondjuk meg őszintén 4 napra igen költséges, de az élmény minden pénzt megért. Sokszor mentünk el csak a barátokkal, nem az Erasmus szervezetének keretein belül kirándulni, illetve egyéb költségeink is voltak, amelyek összege havonta átlagosan plusz 100 euró körül lehetett. Így összességében 500-800 euróval költöttünk többet, mint a kapott ösztöndíj. A mindennapi életen felül a ki- és a visszautazás költségét is részben nekünk kellett állni. Maga a kétirányú repülőjegy 70.000 Ft volt, amely összeg támogatását megpályázhattuk. A sok pályázat beérkezése miatt a mi esetünkben nem tudták mindenkinek pontosan finanszírozni az összeget, így egy átlagos, 30.000 Ft-os támogatással tudták segíteni a tanulmányunkat. Ugyan a kiutazási támogatás is nagy segítség volt, de így is kb. 40.000 Ft-ot saját erőből kellett fedezni. Hazajövetel A legfontosabb, hogy az oda- és visszairányú repülőjegyet egyszerre vettük meg, amely talán a visszaút szempontjából nem volt a legjobb ötlet. Szerencsénk volt, hiszen sikerült a vizsgáinkkal végezzünk időben, de ebből kifolyólag a vizsgaidőszak stresszes volt, hiszen néhány pótvizsgát a hazautazást követően tartottak meg, így több esetben az első alkalommal
meg kellett szerezni az érdemjegyet. A hazajövetet mindenki másképpen élte meg. Voltak, akik már alig várták, hogy ismét találkozzanak családtagjaikkal. Természetesen vegyes volt az érzés. Nehezen hagytuk el az öt hónapig otthont adó, csodálatos országot, mégis izgatottak voltunk, hogy ismét láthatjuk a családunkat. Nehéz volt felszállni, és egy utolsó pillantást vetni a városra, de nem bánkódtunk, hiszen tudtuk, hogy valamilyen formában ismét látjuk majd. Nehézségek Természetesen a nehézségek minden esetben személyfüggők. Nem volt egyszerű a beilleszkedés, a más kultúrák szokásainak megismerése, sok esetben elviselése, a sok, különböző nemzetiségű emberrel való együttélés sem. Az első hetekben, ahogy az lenni szokott, nehezen értettük meg a különböző akcentusú angol nyelvet, de ehhez idővel hozzászoktunk. Talán a legnagyobb nehézséget a honvágy jelentette. Természetesen ebben sem vagyunk egyformák. Voltak olyan társaink, akik már a második hét izgalmai után szívesen meglátogatták volna családjaikat, másoknak ez nem jelentett nagy kihívást. Talán a legtöbbünknél a kint tartózkodás fele jelentette ebben a kérdésben a mérföldkövet. Minden nehézség ellenére, összességében elmondható, hogy hatalmas élménnyel gazdagodtunk, amit soha életünkben nem fogunk elfelejteni. Szerintem minden Erasmusos felfedező nevében mondhatom, hogy nyitottabbá, magabiztosabbá, önállóbbá alakított minket ez a felejthetetlen félév. Ha kérdésetek van, bátran keressetek minket!