VI. Az Al kot mány bí ró ság há rom ta gú ta ná csa i nak vég zé sei

VI. Az Al kot mány bí ró ság há rom ta gú ta ná csa i nak vég zé sei

906/B/1997. AB végzés 1689 906/B/1997. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes ségének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság az er dõ rõl és az er dõ vé del mé rõl szóló 1996. évi LIV. tör vény vég re haj tá sá nak sza bá lya i ról ren del ke zõ 29/1997. (IV. 30.) FM ren de let 108. (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta alkotmány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti. INDOKOLÁS I. Az in dít vá nyo zó sze rint az er dõ rõl és az er dõ vé del mé rõl szóló 1996. évi LIV. tör vény (a továb biak ban: Evt.) vég re haj tá sá nak sza bá lya i ról ren del ke zõ 29/1997. (IV. 30.) FM ren de let (a továb biak ban: Vhr.) át me ne ti ren del ke zést tar tal ma zó 108. (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. törvény (a továb biak ban: Jat.) 2. -át és ezen ke resz tül az Al kot mány jo gál la mi sá got dek la rá ló 2. (1) be kez dé sét sér ti. Álláspontja az volt, hogy a jog alkotó túl lépte az Evt. 106. -ában ka pott felhatalmazást, amikor úgy ren delkezett, hogy az 1997. január 1-je elõtt in dult és fo lyamat ban lé võ ügyek ben a ko ráb bi, ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bá lyok az erdõkrõl és a vad gazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), illetõleg az erdõkrõl és a vad gazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény vég re haj tá sá ról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT ren de let (a továb biak ban: R.) és 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: MÉM r.) szerint kell eljárni. Az anya gi jo gi és az el já rá si sza bá lyok egyen lõ je len tõ sé ge foly tán ugyan is a jogala nyok alap ve tõ jo gai és kö te le zett sé gei ér vény re jut ta tá sá val kap cso la tos el já rást a Jat. 15. (2) be kez dé se ér tel mé ben csak tör vé nyi szin ten le het sza bá lyoz ni, így ilyen fel ha tal ma zást az Evt. nem ad ha tott. Elõ ad ta azt is, hogy e sza bá lyo zás jog bi zony ta lan sá got oko zott, mert azt az ellent mon dá sos hely ze tet idéz te elõ, hogy fo lya ma tos ügyek ben az Evt. hatálybalépésétõl a Vhr. meg je le né sé ig az Evt. sza bá lya it kel lett al kal maz ni, míg ugyanezen ügyek ben a Vhr. hatályba lépése nap já tól is mét a ko ráb bi jog sza bá lyo kat.

1690 906/B/1997. AB végzés Ezért in dít vá nyoz ta a ki fo gás olt ren del ke zés alkot mány elle nességének meg ál la pí - tá sát és meg sem mi sí té sét. 1. Az Al kot mány hi vat ko zott ren del ke zé se: 2. (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, demokra tikus jog ál lam. II. 2. A Jat. vo nat ko zó ren del ke zé sei: 2. Az Or szág gyû lés tör vény ben ál la pít ja meg (...) c) az ál lam pol gá rok alap ve tõ jo ga it és kö te les sé ge it, ezek fel té te le it és kor lá ta - it, va la mint ér vény re jut ta tá suk el já rá si sza bá lya it. 15. (1) A vég re haj tá si jog sza bály al ko tá sá ra adott fel ha tal ma zás ban meg kell ha tá roz ni a fel ha tal ma zás jo go sult ját, tár gyát és ke re te it. A fel ha tal ma zás jo go sultja a jo gi sza bá lyo zás ra más nak to váb bi fel ha tal ma zást nem ad hat. (2) A sza bá lyo zás tárgy kö ré be tar to zó alap ve tõ jo gok és kö te les sé gek sza bá lyo - zá sá ra nem le het fel ha tal ma zást adni. 3. A Vhr. ki fo gás olt ren del ke zé se: 108. (1) Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba, ren del ke zé se it azonban az 1997. ja nu ár 1. nap já tól in dult és a ren de let ha tály ba lé pé se nap já ig el nem bí rált ügyek ben al kal maz ni kell. Az 1997. ja nu ár 1. nap ját meg elõ zõ en in dult és fo lya mat ban lé võ ügyek ben a ko ráb ban ér vé nyes jog sza bá lyok sze rint kell eljár ni. III. Az Evt. 104. -a a hatálybalépés nap ját 1997. ja nuár 1-jében ha tározta meg, ezzel egy ide jû leg ha tá lyon kí vül he lyez te a vad gaz dál ko dás ra és va dá szat ra vo natkozó sza bályok kivételével az EVT.-t és az R.-t. A Vhr. 108. (1) be kez dé se a ha tály ba lé pést a ki hir de tés (1997. áp ri lis 30.) napjá ra tet te, a fo lya ma tos ügyek re azon ban ér ke zé sük ide jé tõl füg gõ en el té rõ rendel ke zést tar tal ma zott: az új jog sza bá lyok ha tá lya alá tar to zó nak te kin tet te azo kat, amelyek 1997. ja nuár 1-je után in dultak, míg az Evt. hatálybalépését megelõzõen indult, de el nem bí rált ügye ket ki vonta az új jog szabályok ha tálya alól. E szabály

906/B/1997. AB végzés 1691 az Evt. hatálybalépése elõtt in dult és még be nem fe jezett el járások tekin te tében alkal ma zan dó anya gi jog ról ren del ke zett. A jog alkotás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továbbiakban: Jat.) 13. -a szerint a jog sza bály ak kor vesz ti ha tá lyát, ha más jog sza bály ha tá lyon kí vül he lye zi, vagy ha a jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tár idõ le járt. Az Al kot mány bí ró ság több ha tározatában (pl.: 670/B/1997. AB ha tá rozat, ABH 1999, 600, 603.) a Jat.-nak ezt a sza bá lyát a jog sza bály al kal maz ha tó sá gá ra vo nat ko zó ren del ke zés ként ér tel me zi. Esze rint for má lis ha tá lyon kí vül he lye zés nél kül is ha tá lyát vesz tett nek kell te kin - te ni azt a jog sza bályt, amely nek ren del ke zé sei tel je se dés be men tek, és már nincs mód ar ra, hogy a jog ala nyok a jog sza bá lyi ren del ke zés alap ján jo got sze rez ze nek. (pl. 1239/B/1990. AB vég zés, ABH 1991, 905, 906.; 670/B/1997. AB ha tározat, ABH 1999, 600, 603.; 332/B/2000. AB vég zés, ABH 2002, 1742, 1743.) Mi u tán az Vhr. át meneti ren del kezése az 1997. ja nuár 1-je elõtt in dult és a Vhr. hatálybalépésekor még fo lya mat ban lé võ el já rá sok ban volt al kal maz ha tó, és ilyen el já rás már nem in dul hat, a tá ma dott ren del ke zés nem te kint he tõ ha tály ban lé võ jog szabály nak. Ha tály ban nem lé võ jog sza bály alkot mány elle nes ségének vizs gá la tá ra pe dig az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint csak ki vé te le sen, az Al kot - mánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továbbiakban: Abtv.) 38. -a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés és az Abtv. 48. -ában sza bá lyo zott al kot mány jo gi panasz alapján ke rül het sor. Mi vel az in dítvány nem von ható az Abtv.-ben meghatá ro zott egyik eset alá sem, az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 31. a) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg szün tette. Bu da pest, 2005. áp ri lis 25. Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Bagi István s. k., elõ adó al kot mány bí ró

1692 1432/B/1997. AB végzés 1432/B/1997. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes ségének utó la gos vizs gá la ta tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a Ma gyar Elekt ro tech ni kai El len õr zõ In tézet meg szün te té sé rõl és a Ma gyar Elekt ro tech ni kai El len õr zõ Inté zet Kor lá tolt Fe le lõs sé gû Tár sa ság ala pí tá sá ról szóló 67/1996. (XII. 28.) IKIM rendelet 2. (1), (3) (4) és 4. (1) be kezdései alkot - mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irányu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS 1. Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett a Ma gyar Elekt ro tech ni - kai El len õr zõ In té zet meg szün te té sé rõl és a Ma gyar Elekt ro tech ni kai El len õr zõ Inté zet Kor lá tolt Fe le lõs sé gû Tár sa ság ala pí tá sá ról szóló 67/1996. (XII. 28.) IKIM ren de let (a továb biak ban: R.) egyes ren del ke zé sei alkot mány elle nességének megál la pí tá sa és meg sem mi sí té se iránt. Az Al kot mány bí ró ság a tár gyi azo nos ság ra tekin tet tel az in dít vá nyo kat egye sí tet te és egy el já rás ban bí rál ta el. Az in dít vá nyo zók az Al kot mány 2. (1) be kez dé sé be üt kö zõ nek tart ják R. azon ren del ke zé se it, me lyek a köz szol gá la ti vi szo nyu kat mun ka vi szonnyá ala kít ják át, ez ál tal sze rin tük sé rül nek szer zett jo ga ik. Sé rel me zik to váb bá azt az el já rást, hogy a dol go zók kal vissza dá tu mo zott szer zõ dé se ket írat tak alá, kény szer hely ze tü ket kihasz nál va. Az egyik in dít vá nyo zó ki fo gá sol ja azt is, hogy a ren de let ki hir de té se és hatálybalépése között csak ket tõ nap telt el, ami sze rinte nem elé gíti ki a kel lõ idõ kö ve tel mé nyét. Ké ri ezért az Al kot mány bí ró ság tól a ren de let hatályba lépése idõpont já nak meg ha tá ro zá sát is. 2. Az Al kot mány 32/A. (1) be kez dé se ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság felül vizs gál ja a jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát, il le tõ leg el lát ja a tör vénnyel ha tás - kö ré be utalt fel ada to kat. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továbbiakban: Abtv.) 1. b) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re jogsza bá lyok, va la mint az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei alkot mány elle nes - ségének utó la gos vizs gá la tá ra ter jed ki. Az Al kot mány bí ró ság az 52/1993. (X. 7.) AB vég zé sé ben ki fej tet te, az ál lam szer ve i nek jog al ko tó ha tás kö rét át fo gó an az Al kot mány és a jog al ko tás ról szóló

1432/B/1997. AB végzés 1693 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) sza bályozza. A Jat. határozza meg azt is, hogy az ál la mi szer vek ak tu sai kö zül me lyek mi nõ sül nek jog sza bály nak és melyek azok, ame lyek az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei kö zé tar toz nak. Ön ma - gá ban vé ve azon ban az, hogy va la mely ak tust olyan el ne ve zés alatt bo csá ta nak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az ál lami irá nyítás egyéb jogi esz közei meg jelö lé sé re hasz nál, még nem szük ség kép pen ala poz za meg az adott ak tus fe lül vizs - gá la tá ra néz ve az Al kot mány bí ró ság ha tás kö rét. A ha tás kör vizs gá la tá nál nem az ak tus el ne ve zé se, ha nem a ben ne fog lalt ren del ke zé sek jo gi jel le ge az irány adó (ABH 1993, 407, 408.). Adott eset ben az in té zet meg szün te té se és ez zel egy ide jû leg a kor lá tolt fe le lõssé gû tár sa ság meg ala pí tá sa, il let ve a jog utód lás [R. 2. (1) be kez dés], va la mint annak meg ál la pí tá sa, hogy a jog elõd költ ség ve té si szerv ál tal el lá tott fel ada to kat a továbbiakban a jogutód gazdasági társaság látja el [R. 2. (4) be kezdés], olyan egye di ak tus, mely bár jog sza bá lyi el ne ve zés sel ke rült ki bo csá tás ra, an nak mégsem te kint he tõ, mert nor ma tív tar ta lom mal nem bír. Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a ki fo gás olt rendel ke zé sek alkot mány elle nességének vizs gá la tá ra, va la mint a ren de let hatálybalépése idõ pont já nak meg ha tá ro zá sá ra nincs ha tás kö re. Ezért az in dít vá nyo kat az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí - tott és egy séges szerkezetbe fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat 29. b) pont jára fi gye lem mel ér de mi vizs gá lat nél kül vissza uta sí tot ta. Bu da pest, 2005. de cem ber 12. Dr. Bragyova András s. k., elõadó Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,

1694 162/B/1998. AB végzés 162/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot mány el le nes sé - gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság az egyes mi nisz té ri u mok ke ze lé sé ben le võ ál la mi in gat la nok nyil ván tar tá sá ról szóló 24/1976. (MÉM É. 20.) MÉM uta sí tás al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és megsem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó be ad vá nyá ban az egyes mi nisz té ri u mok ke ze lé sé ben le võ ál la - mi in gat la nok nyil ván tar tá sá ról szóló 24/1976. (MÉM É. 20.) MÉM uta sí tás (a továb biak ban: Inyut.) alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí - té sét kér te. Elõ ad ta, hogy bár az Al kot mány 1989. ok tó ber 23-i mó do sí tá sa... köte le zõ vé tet te... a szo ci a lis ta tár sa dal mi tu laj don min den fé le for má já nak el tör lé - sét, az Inyut. 1. pont ja tör vényi fel ha tal ma zás nél kül tar tal maz ren del ke zé se ket a Bel ügy mi nisz té ri um és Hon vé del mi Mi nisz té ri um ke ze lé sé ben le võ in gat la nok, va la mint az Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um ke ze lé sé ben le võ bün te tés-vég re haj tá si célo kat szol gá ló in gat la nok, to váb bá az ál ta la meg ha tá ro zott cél gaz da sá gi in gat la - nok nyil ván tar tá sá ra. E nyil ván tar tást az Inyut. 11. és 12. pont ja tit ko sí tot ta, így nem ér vé nye sül het az in gat lan-nyil ván tar tás nyil vá nos sá gá nak és köz hi te les sé gének el ve, el len tét ben az ak kor ha tá lyos in gat lan-nyil ván tar tás ról szóló 1972. évi 31. tvr.-ben fog laltakkal. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az Inyut. alap ján al kal ma zott és az in gatlan-nyil ván tar tás ról szóló 1972. évi 31. tvr. vég re haj tá sá ról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM ren de let ben meg ha tá ro zott mû ve lé si ágak kö zött nem sze rep lõ ál la mi te rü let meg je lö lés al kot mány sér tõ, mert el len té tes mind a jog al ko tá si törvénnyel, mind a mó do sí tott Al kot mánnyal. Vissza me nõ le ges ha tállyal tör té nõ meg sem mi sí té sét in dít vá nyoz ta azért is, mert egyik mi nisz té ri um... sem él het vissza az zal, hogy egy jogtipró rendszerben adott utasítás e szer veket más szer vekkel és ter mé sze te sen sze mé lyek kel szem ben elõ nyö sebb hely zet be hoz za. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (a továbbiak ban: Abü.) 21. (1) és (2) be kez dé se az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 22. (2) be kez dé sé ben fog lal tak ra fi gye lem mel az in dít vány tar-

162/B/1998. AB végzés 1695 tal mi kel lé ke ként elõ ír ja, hogy an nak ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia, meg kell je löl ni a ké re lem alap já ul szol gá ló okot, va la mint a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lyeket az indít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint a hi vat ko zott jog sza bá lyok sér te nek. Az Al kot mány bí ró ság ar ra te kin tet tel, hogy az in dít vá nyo zó ál ta lá nos ság ban hi vat ko zott az Inyut. alkot mány elle nességére, va la mint a be ad vány tar tal má ból kitû nõ en több al kot má nyos ren del ke zés sé rel me is fel me rül het fel hív ta az in dít ványo zót, hogy pon to san je löl je meg, hogy az Inyut. tá ma dott ren del ke zé sei te kin teté ben az Al kot mány mely ren del ke zé sé nek sé rel mét ál lít ja. Az in dít vá nyo zó a meg adott ha tár idõ ben hi ány pót lás nak nem tett ele get, így ké rel me ér dem ben nem bí rál ha tó el. Ezért az Al kotmánybíróság az in dítványt az Abü. 29. d) pont ja alapján visszauta sí tot ta. Bu da pest, 2005. ok tó ber 10. Dr. Bagi István s. k., elõadó Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,

1696 294/B/1998. AB végzés 294/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos meg ál la - pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet - ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a párt fo gó ügy véd dí ja zá sá ról szóló 3/1984. (V. 27.) IM rendelet 2. (1) és (2) be kezdése alkotmányelle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el járást meg szün te ti. INDOKOLÁS 1. Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett a párt fo gó ügy véd dí ja zásáról szóló 3/1984. (V. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Pr.) 2. (1) és (2) be kezdé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyezve. A rész be ni tar tal mi azo nos ság ra te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság az in dít vá - nyo kat egye sí tet te és azo kat egy el já rás ke re té ben bí rál ta el. A Pr. 2. (2) be kez dé sét a párt fo gó ügy véd ré szé re meg ál la pít ha tó mun ka díj ala csony mér té ke miatt az in dít vá nyo zók az Al kot mány 70/B. (2) be kez dé sé nek, ille tõ leg an nak el sõ mon da ta, to váb bá (3) be kez dé sé nek sé rel mét is fenn ál ló nak vélték. Az egyik in dítvány szerint az Alkotmány 9. (2) be kezdése is sérül, mert a ki ren delt ügy véd olyan te vé keny sé get lát el, ame lyet e dí ja zás el le né ben nem vállal na. Az indítványozók egyi ke szerint a Pr. 2. (1) be kezdése, amely a pártfogó ügy - véd dí já nak mi kén ti vi se lé sé rõl ren del ke zik, to váb bá a 2. (2) be kez dé sé nek máso dik mon da ta sér ti az Al kot mány 57. (1) be kez dé sé ben rög zí tett bí ró ság elõt ti egyen lõ sé get az ál tal, hogy meg fe le lõ do tá ció hi á nyá ban nem ér vé nye sül a fe lek meg fe le lõ szin tû kép vi se le te. 2. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán ész lel te, hogy az in dít vá nyok be nyúj tá - sát köve tõen a Pr.-t a párt fo gó ügy véd és a ki ren delt vé dõ ré szé re meg ál la pít ha tó díjról és költ ségekrõl szóló 7/2002. (III. 30.) IM ren delet 7. (2) be kezdésének b) pont ja 2003. ja nu ár 1-jei ha tállyal ha tá lyon kí vül he lyez te. Az Al kot mány bí ró ság utó la gos nor ma kont roll ra irá nyu ló vizs gá la tát a ré gi helyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin te té ben ak kor foly tat ja le, ha az tar tal mi lag a ko rábbi val azo nos és ez ál tal azo nos a vizs gá lan dó al kot má nyos sá gi prob lé ma.

294/B/1998. AB végzés 1697 (1314/B/1997. AB végzés, ABH 2000, 1049.) Ez az indítványozók által kifogásolt ren del ke zé sek te kin te té ben nem ál la pít ha tó meg. 3. Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány ellenességét nem vizs gál ja, ha csak nem an nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés. (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) Hatályon kí vül he lyezett jog - sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la ta a konk rét nor ma kont roll két ese té ben, az Alkot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. (1) be kez dé se sze rin ti bírói kez de mé nye zés és a 48. sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján le het sé ges, mivel ezek ben az ese tek ben az al kal ma zott jog sza bály alkot mány elle nességé nek meg ál la pí tá sá ra és ha az in dít vá nyo zó kü lö nö sen fon tos ér de ke in do kol ja a konk rét ügy ben va ló al kal ma zá si ti la lom ki mon dá sá ra van le he tõ ség. Mi vel a je len el já rás ban be nyúj tott in dít vá nyok utó la gos nor ma kont roll ra irányul tak, az Al kot mány bí ró ság az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügyrend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározatának 31. a) pont ja alap ján meg szün tet te. Bu da pest, 2005. má jus 23. Dr. Bagi István s. k., elõadó Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,

1698 424/B/1998. AB végzés 424/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a bí ró sá gi ügy vi tel sza bá lya i ról szóló 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás 34. (2) bekezdése és 35. (1) be kez dé se tar tal mi alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re, il let ve a bí ró sá gi ügy vi tel sza bá lya i ról szóló 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás formai alkotmányellenességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló el já rást meg szün te ti. INDOKOLÁS I. Az in dít vá nyo zó a bí ró sá gi ügy vi tel sza bá lya i ról szóló 123/1973. (IK 1974. 1.) IM uta sí tás nak (a továb biak ban: Büsz.) az el já ró ta nács ki je lö lé sé rõl szóló 34. (2) be kez dé se, il let ve a ki je lö lés mó do sí tá sá ról szóló 35. (1) be kez dé se tar tal mi alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyez te. Vé le mé nye sze rint a ki fo gás olt ren del ke zé sek el len té te sek a jog ál la mi ság el vé vel és az Al kot mány 57. (1) be kez dé sé ben meg fo gal ma zott bí rói füg get len ség el vével, mert az elnök szub jektív dön tésétõl függ, hogy melyik ügy ben a bíróság melyik ta nácsa jár el, illetve mert az el nök az ügyeket önkényesen az el járás bár melyik sza ka szá ban el is ve he ti adott már ki je lölt ta nács tól. Az in dít vá nyo zó vé le mé nye sze rint for mai ok ból alkot mány elle nes az egész Büsz., mert uta sí tás ban sza bá lyoz ál lam pol gá rok tö me ge it érin tõ jo go kat, az igazság szol gál ta tás át lá tá sá nak és az ügye ik ben ke let ke zett ira tok meg is me ré sé nek le he tõ sé gét. Ezért in dít vá nyoz ta, hogy az Al kot mány bí ró ság ál la pít sa meg: a bí ró - sá gi ügy vi tel uta sí tás ban va ló sza bá lyo zá sa al kot mány sér tõ. II. Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen a Büsz.-t 2003. jú lius 1-jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te a bí ró sá gi ügy vi tel sza bá lya i ról szóló 14/2002. (VI II. 1.) IM ren de let (a továbbiakban: új Büsz.) 88. (2) be kezdés a) pont ja. Az ügy elosztás te kin te tében az új Büsz. 31. -a, il let ve a bí ró sá gok szer ve ze té rõl és igaz ga tá sá ról szóló 1997. évi LXVI. tör vény 11. -a, a ki je lö lés mó do sí tá sa te kin te té ben pe dig az új

424/B/1998. AB végzés 1699 Büsz. 35. (1) be kez dé se a sza bá lyo zást tel je sen új ala pok ra he lyez te, ki zár va az in dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt ön ké nyes sé get. En nek kö vet kez té ben meg szûnt az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la tá nak meg fele lõen az utó la gos nor makont roll ra irá nyu ló vizs gá la tát a ré gi he lyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin te té ben akkor foly tat ja le, ha az tar tal mi lag al kot má nyos sá gi szem pont ból a ko ráb bi val azonos (1066/B/1995. AB vég zés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB vég zés, ABH 2001, 1605, 1606.). Ez a konk rét esetben nem ál lapítható meg. Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nes - ségét nem vizs gál ja, ha csak nem an nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályon kí vül he lyezett jog - sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la ta a konk rét nor ma kont roll két ese té ben, az Alkot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. (1) be kez dé se sze rin ti bírói kez de mé nye zés és a 48. sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján le het sé ges, mivel ezek ben az ese tek ben az al kal ma zott jog sza bály alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és ha az in dít vá nyo zó kü lö nö sen fon tos ér de ke in do kol ja a konk rét ügy ben va ló al kal ma zá si ti la lom ki mon dá sá ra van le he tõ ség. Mi vel je len ügyben a Büsz. 34. (2) és 35. (1) be kezdése alkotmányellenességének megállapí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vá nyi ké re lem az Abtv. 1. b) pont ja sze rin ti utó la gos abszt rakt nor ma kont roll ra irá nyult, ezért az Al kot mány bí ró ság az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za tá - nak 31. a) pont ja alap ján meg szün tet te. Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen ha tály ba lép te tett új Büsz. a bí ró sá gi ügy vi telt már nem uta sí tás ban, ha nem mi nisz te ri ren de let ben sza bá lyoz za. E te kin tet ben az Alkotmánybíróság az 54/2001. (XI. 29.) AB határozatában (ABH 2001, 421.) már ki - mond ta, hogy a bí ró sá gi ügy vi tel sza bá lyo zá sá ra az Al kot mány nak és a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény nek meg fe le lõ jog for rá si szint a mi nisz te ri ren de let. Ezért az Al kot mány bí ró ság a Büsz. for mai alkot mány elle nességének meg ál la - pí tá sá ra irá nyu ló el já rá sát az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za tá nak 31. a) pont ja alap ján ugyan csak meg szün tet te. Bu da pest, 2005. már ci us 29. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., elõadó Dr. Kukorelli István s. k.,

1700 800/B/1998. AB végzés 800/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a bí ró ság ál tal meg ál la pít ha tó ügy vé di költségekrõl szóló 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet egé sze alkotmány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irányu ló el já rást meg szün te ti. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó a bí ró ság ál tal meg ál la pít ha tó ügy vé di költ sé gek rõl szóló 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) egésze alkot mányellenességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te. Ál lás pont ja sze rint a tá ma - dott jog szabály el lentétes az ügy védekrõl szóló 1998. évi XI. tör vény 9. (2) be - kez dé sé nek ren del ke zé sé vel amely sze rint az ügy vé di meg bí zá si díj sza bad megál la po dás tár gya, ez ál tal sér ti az Al kot mány 2. (1) be kez dé sé ben fog lalt jog ál - la mi ság el vét. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ükr. a bí ró sá gi el já rás ban meg álla pít ha tó ügy vé di költ sé gek rõl szóló 8/2002. (III. 30.) IM ren de let 5. (2) be kezdé sé nek a) pont ja foly tán ha tá lyát vesz tet te, majd ez utób bi jog sza bályt a bí ró sá gi el já rás ban meg ál la pít ha tó ügy vé di költ sé gek rõl szóló 32/2003. (VI II. 22.) IM rende let 5. (2) be kez dé se he lyez te ha tá lyon kí vül, új ala pok ra he lyez ve az ügy vé di költ ség szá mí tá sát. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la tá nak meg fele lõen az utó la gos nor makont roll ra irá nyu ló vizs gá la tát a ré gi he lyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin te té ben akkor foly tat ja le, ha az tar tal mi lag al kot má nyos sá gi szem pont ból a ko ráb bi val azonos (1066/B/1995. AB vég zés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB vég zés, ABH 2001, 1605, 1606.). Ez a konk rét esetben nem ál lapítható meg. Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nes - ségét nem vizs gál ja, ha csak nem an nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályát vesztett jog szabály al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, va la mint az Abtv. 48. -ában sza bá lyo zott al kot mány jo gi pa nasz alap ján ke rül het sor.

800/B/1998. AB végzés 1701 A vizs gált in dít vány azon ban egyik ka te gó ri á ba sem tar to zik, er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak közzé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 31. a) pont ja alap ján az el já rást meg szün tet te. Bu da pest, 2005. má jus 23. Dr. Bagi István s. k., elõadó Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,

1702 26/B/1999. AB végzés 26/B/1999. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot mány el le nes sé - gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let 39/1999. számú KFF Sza bály zat 7. szá mú füg ge lé ke I. fe je zet 4.3. al pont ja, 5. pont má so dik és har ma dik mon da ta, il let ve IV. fe je zet 4.1. al pontja, 6. pont má so dik és har ma dik mon da ta alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS 1. Az in dít vá nyo zó ere de ti be ad vá nyá ban an nak meg ál la pí tá sát kér te, hogy a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let fõ igaz ga tó ja ál tal ki adott 11/1992. KVF szá mú sza bály - zat 7. számú füg gelékének 3.4.1. pontja, 3.5. pont ja, valamint 4.4.1. pontja magasabb jog sza bály ba üt kö zik, ezért alkot mány elle nes. Fel hí vás ra in dít vá nyát ki egészí tet te az zal, hogy a ki fo gás olt ren del ke zé sek a köz úti köz le ke dés sza bá lya i ról szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes ren delet 48. (6) be kezdésébe üt köznek, és így sér tik az Al kot mány 2. (1) be kez dé sé ben fog lalt jog ál la mi ság szer ves részét ké pe zõ jog biz ton ság kö ve tel mé nyét. Újabb in dít ványki egé szí té sé ben az idõköz ben ha tá lyon kí vül he lye zett sza bály zat he lyett a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let 39/1999. számú KFF Szabályzat 7. számú füg geléke I. fejezet 4.3. al pontja, 5. pont má so dik és har ma dik mon da ta, il let ve IV. fe je zet 4.1. al pont ja, 6. pont má so dik és har ma dik mon da ta te kin te té ben ter jesz tett elõ azo nos tar tal mú ké rel met. 2. Az Al kot mány bí ró ság ki ala kult gya kor la tá nak meg fele lõen min de nek elõtt azt vizs gál ta, hogy az in dít vánnyal érin tett sza bály zat füg ge lé ké nek egyes ré szei mi nõ sít he tõk-e az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei kö ré be tar to zó nor ma tív rendelkezéseknek [l. 14/1998. (V. 8.) AB ha tározat, ABH 1998, 126, 130.; 497/B/2002. AB vég zés, ABH 2003, 1896, 1897 1898.]. Az egy sé ges köz le ke dé si ha tó sá gi szer ve zet fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. ren delet (a továbbiakban: Korm.r.) 3. (1) be kezdés a) pont ja sze rint a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let fel ügye le ti jog kö ré ben [a] köz le ke - dé si ága zat ha tó sá gi jel le gû szak kép zé sei te kin te té ben kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szak mai kép zé sek és szak ké pe sí té sek kö ve tel mény rend sze re alap-

26/B/1999. AB végzés 1703 ján meg ha tá roz za a szak tan fo lya mok, to vább kép zé sek tan tár gya it, tan ter ve it, vizs ga kö ve tel mé nye it, ki ne ve zi a vizs ga biz to so kat, le bo nyo lít ja a vizs gáz ta tást, fel ügye li és el len õr zi a tan fo lya mi kép zést. A Korm.r. 5. a) pont ja alap ján a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let vég zi a jár mû ve ze - tõ-kép zés tan anya gai és tan se géd le tei szak mai tar tal má nak meg ha tá ro zá sát. Az 52/2004. (XII. 10.) AB ha tá ro zat a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let ál tal ki adott sza bály za tok kal kap cso lat ban a kö vet ke zõ ket tar tal maz za: [a]z Al kot mány bí róság el já rá sa so rán ta nul má nyoz ta a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let ál tal meg kül dött [ ] do ku men tu mo kat, így a gép jár mû ve ze tõ-kép zés rész le tes tar tal mi kö ve tel mé nye it, a vizs gáz ta tás mód sze re it, fel té te le it és az ab ban köz re mû kö dõk felada tait meg ha - tá ro zó sza bály za to kat, a Bi zony la ti al bu mot, a kü lön bö zõ ok ta tói és is ko la ve ze tõi kép zé sek kel kap cso la tos kö ve tel mé nye ket. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy mind ezek jel le gük nél fog va tech ni kai tí pu sú sza bály za tok, for ma nyom - tat vá nyok, irat min ták, va la mint az azok hoz kap cso ló dó tá jé koz ta tók, ame lyek nek normatív tartalma nincs. (Ma gyar Köz löny 187. szám, 2004. de cember 10., 14390, 14394.) 3. Az Al kot mány bí ró ság a je len ügy ben is azt ál la pí tot ta meg, hogy az in dít - vány ál tal tá ma dott ren del ke zé sek nek nor ma tív tar tal muk nincs. Mi vel a ren del ke - zé sek nor ma tív jel le ge hi ány zik, ezért az alkot mány elle nesség vizs gá la tá ra az Alkot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re [az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. b) pont ja]. Er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let 39/1999. számú KFF Szabályzat 7. számú füg geléke I. fejezet 4.3. al pontja, 5. pont második és har ma dik mon da ta, il let ve IV. fe je zet 4.1. al pont ja, 6. pont má so dik és har ma dik mon data alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt an nak ér de mi vizs gá la ta nél kül az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügyrend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat 29. b) pont já ra is fi gye lem mel vissza uta sí tot ta. Bu da pest, 2005. már ci us 8. Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., elõadó Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

1704 482/B/1999. AB végzés 482/B/1999. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos vizs gá la ta tár gyá ban meg hoz ta a követ kezõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a ka zá nok és egyéb nyo más tar tó be ren de - zé sek ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 2/1971. (IV. 28.) NIM ren de let 10. -ában fog lalt ren del ke zés alkot mány elle nességének meg ál lapí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó ere de ti leg a ka zá nok és egyes nyo más tar tó be ren de zé sek ha tósági felügyelet alá helyezésérõl szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. ren delet (a továbbiak ban: KHFKR.) vég re haj tá sá ra ki adott, a ka zá nok és egyéb nyo más tar tó be rende zé sek ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 2/1971. (IV. 28.) NIM ren de let (a továb biakban: Khfr.) 10. -át ténylegesen annak (1) és (2) bekezdését tá madta, kér te alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és a ren del ke zés meg sem mi sí té sét, mert ál lás pont ja sze rint el len té tes az Al kot mány 8. -ában, a 11. -ában és a 70/D. -ában fog lal tak kal. Az in dít vá nyo zó az in dít vá nyá hoz mel lé kelt Az ön vizs gá la ti en ge déllyel kap cso la tos el já rás jo gi hát te re cí mû in do ko lás ban an nak a vé le mé nyé nek adott han got, hogy az el len õr zés a je len eset ben ál lam igaz ga tá si ha tó sá gi ak tus, azt csak olyan szerv vé gez het né, amely meg fe lel az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVI II. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 28. -ában meg je lölt szerv fo gal má nak. A tá ma dott ren del ke zés ál tal az el len õr zés re fel jo go sí tott szer ve ze tek azon ban a gaz da sá gi tör vény ha tá lya alá tar to zó nye re ség ori en tált szer ve ze tek, ame lyek nem fe lel nek meg az Áht. 28. -ában meg je lölt szerv fo gal má nak. Az in dít vá nyo zó a Khfr. 7. (3) be kez dé sé nek ren del ke zé sét alá húz va utalt ar ra; hogy ez a be kez dés a Khfr. tá ma dott 10. -a te kin te té ben ki vé telt en ged a ha tó sá gi el len õr zés ál ta lá nos sza bá lya alól. Az in dít ványt ki egé szí tõ in do ko lás ban az in dít vá nyo zó fel hív ta a mû sza ki-bizton sá gi fel ügye le tet el lá tó szer ve zet rõl szóló 166/1995. (XII. 27.) Korm. ren de let 2., 3. és 7. -át is, amely rendelkezések ha tályon kívül he lyezték a Khfr. alapjául szol gá ló KHFKR. egyes ren del ke zé se it, lét re hoz ták az ipa ri és ke res ke del mi minisz ter irá nyí tá sa és fel ügye le te alatt ál ló Mû sza ki Biz ton sá gi Fõ fel ügye le tet, a kazá nok és nyo más tar tó be ren de zé sek ha tó sá gi el len õr zé sét pe dig el sõ fo kon a te rü -

482/B/1999. AB végzés 1705 le ti mû sza ki-biz ton sá gi fel ügye le tek, má sod fo kon a Mû sza ki Biz ton sá gi Fõfelügyelet ha tás kö ré be ad ták. Ar ra is utalt, hogy a tá ma dott ren del ke zés az em lí tett kor mány ren de let sza bá lya i val el len tét ben áll. Az in dít vá nyo zó ezt köve tõen az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká rá nak fel hí vá sá ra vá la szul in dít vá nyát pon to sít va rá mu ta tott a kö vet ke zõk re: a Kor mány a KHFKR.-ben meg ha tá roz ta az em ber éle tét, egész sé gét, va la mint a ter mé sze tes és az épí tett kör nye zet vé del mét ve szé lyez te tõ azon be ren de zé sek kö rét, ame lyek tölte tük nél, avagy nyo más ból ere dõ po ten ci á lis ener gia foly tán je len te nek ve szélyt. A Khfr. ugyan ak kor rész le te sen meg ha tá roz za a ha tó sá gi te vé keny sé ge ket és 7. -ában azo kat a fel ada to kat, ame lye ket tény le ge sen, fi zi ka i lag is az ál lam kép vise lõ jé nek kell vég re haj ta nia. Az in dít vá nyo zó ek ként az em ber sért he tet len és elide ge nít he tet len jo ga i nak Al kot mány 8., az egész sé ges kör nye zet hez va ló jognak Alkotmány 18., to vábbá a legmagasabb szintû testi és lel ki egészséghez va ló jog nak, va la mint az épí tett és a ter mé sze tes kör nye zet vé del me al kot má - nyos kö ve tel mé nyé nek Al kot mány 70/D. -a sé rel mét ki fo gás ol ta an nak a kérdés nek a sza bá lyo zá sá ban, hogy ki jo go sult a ve szé lyes ké szü lé kek ha tó sá gi el lenõr zé sét el vé gez ni. Az Al kot mány bí ró ság az el já rás fo lya mán ész lel te, hogy a Ma gyar Mû sza ki Biz ton sá gi Hi va tal szer ve ze té rõl, fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 110/2003. (VII. 24.) Korm. ren delet 16. (1) be kezdésének a) pont ja 2003. augusztus 23-tól a KHFKR.-t ha tá lyon kí vül he lyez te, egy ide jû leg a 16. (1) be kez dé sé nek c) pont - ja a mû sza ki-biz ton sá gi fel ügye le tet el lá tó szer ve zet rõl szóló 166/1995. (XII. 27.) Korm. ren de le tet he lyez te ha tá lyon kí vül. A Khfr. egé szét 2004. má jus 27-i kez det tel a nyo más tar tó és töl tõ lé te sít mé nyek mû sza ki-biz ton sá gi ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 63/2004. (IV. 27.) GKM ren delet 21. (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyez te ha tá lyon kí vül. Az Al kot mány bí ró - ság a fen ti ek re te kin tet tel fel hív ta az in dít vá nyo zót an nak köz lé sé re, hogy fenn tartja-e az in dítványt, aki er rõl nem nyi latkozott. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be fõ sza bály ként csak ha tá lyos jog sza bá lyok utó la gos vizs gá la ta tar to zik. A ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot má nyos - sá gát az Al kot mány bí ró ság csak az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. -a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, vagy a törvény 48. -ában fog lalt al kot mány jo gi pa nasz ese tén, va gyis ki vé te le sen vizs gál ja (160/B/1996. AB határozat, ABH 1999, 875, 876.; 1378/B/1996. AB ha tározat, ABH 2001, 1609, 1610.; 418/B/1997. AB ha tározat, ABH 2002, 1627, 1629.; 417/H/2003. AB ha tározat, ABK 2004. május, 470 471.). Mint hogy az in dít vány nem bí rói kez de mé nye zés és nem al kot mány jo gi panasz, az Al kot mány bí ró ság a ha tá lyon kí vül he lye zett mi nisz te ri ren de let vizs gála tá ra irá nyu ló el já rást az Abtv. 20. -ára, va la mint az Al kot mány bí ró ság ideig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer-

1706 482/B/1999. AB végzés kezetbe fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat 31. a) pont já ra fi gye lem mel meg szün tet te. Bu da pest, 2005. má jus 23. Dr. Bagi István s. k., elõadó Dr. Erdei Áprád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,

658/B/1999. AB végzés 1707 658/B/1999. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la - pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság az 1999-ben a té te les egész ség ügyi hoz zá - já ru lás meg fi ze té sé hez nyúj tan dó tá mo ga tás ról szóló 30/1999. (VI. 9.) GM SZCSM együttes rendelet 1. (1) bekezdés f) pontja, valamint a 4. (2) bekezdésébõl az 1999. július 31-ig szövegrész alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irányu ló in dít vány tár gyá ban in dult el já rást meg szün te ti. INDOKOLÁS 1. Az in dít vá nyo zó az 1999-ben a té te les egész ség ügyi hoz zá já ru lás meg fi ze té - sé hez nyúj tan dó tá mo ga tás ról szóló 30/1999. (VI. 9.) GM SZCSM együt tes rendelet (a továbbiakban: Ther.) 1. (1) be kezdés f) pont ja, valamint a 4. (2) be kezdé sé bõl az 1999. jú li us 31-ig szö veg rész alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét in dít vá nyoz ta. Ál lás pont ja sze rint a Ther. 1999. jú ni us 9-én tör tént ki hir de té se és hatálybalépésének nap ja (1999. jú ni us 14.) kö zött el telt idõ rö vid sé ge nem tet te le he tõ vé a jog sza bály al kal ma zá sá ra va ló fel ké szü lést, amely nek ered mé nye ként sé rült az Al kot mány 2. (1) be kez dé sé ben fog lalt jog ál la mi ság el ve. A Ther. 9. (1) be kezdése szerint a ren delet 2000. március 31-én ha tályát vesztet te, a 9. (2) be kez dé sé ben fog lalt ki vé tel lel, amely sze rint a tá mo ga tás ban része sült mun ka adók ra a 7. (3) (5) be kez dé sé nek al kal ma zá sa ese tén a tá mo - ga tás utol só rész le té nek fel vé te lé tõl szá mí tott 5 évig a ren de let sza bá lya it al kal - maz ni ren de li. Így az in dít vá nyo zó ál tal tá ma dott, a tá mo ga tá si ké re lem elõ ter jesz - tésével össze füg gõ ren del ke zé sek már nem ha tá lyo sak. 2. Az Al kot mány bí ró ság fõ sza bály ként csak ha tály ban lé võ jog sza bály, illet ve az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot má nyos sá gát vizs gál ja. Ez alól ki vé tel le het, ha az el já rás az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. alapján bí rói kezdeményezés vagy a 48. alapján al kot mány jo gi pa naszt tár gyá ban fo lyik. Mi vel az in dít vány nem tar to zik ezek kö ré be, az Al kot mány bí ró ság az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó-

1708 658/B/1999. AB végzés do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 31. a) pont ja sze rint meg szün tet te. Bu da pest, 2005. áp ri lis 25. Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Bagi István s. k., elõadó

716/B/1999. AB végzés 1709 716/B/1999. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság kor mány ha tá ro za tok egyes ren del ke zé sei al kot mány el - le nes sé gé nek utó la gos meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság az eu ró pai in teg rá ci ó val össze füg gõ kormány za ti fel ada tok fe le lõs sé gi és ko or di ná lá si rend jé rõl szóló 1093/1994. (X. 7.) Korm. határozat 1. pontja, va lamint az Eu rópai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zás ra irá nyu ló tár gya lá so kon a Köz le ke - dés, Szol gál ta tá sok sza bad áram lá sa, Adó zás fe je ze tek te rü le tén kép vi se len dõ ma gyar ál lás pont ról szóló 3076/1999. Korm. ha tá - ro zat 1/d. pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány alap ján in dult el já rást megszün te ti. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó két kor mány ha tá ro zat egyes ren del ke zé se i nek al kot má nyos sági vizs gá la tát kér te az Al kot mány bí ró ság tól. Az in dít vá nyo zó sze rint az eu ró pai in teg rá ci ó val össze füg gõ kor mány za ti fel ada tok fe le lõs sé gi és ko or di ná lá si rendjérõl szóló 1093/1994. (X. 7.) Korm. ha tározat (a továbbiakban: Kh1.) 1. pont ja lehe tõ sé get ad a Kor mány nak ar ra, hogy az Or szág gyû lés meg ke rü lé sé vel hagy ja jó vá a tár gya lá si irány el ve ket az Eu ró pai Uni ó val foly ta tott tár gya lá sok ra. Ez sér ti az Al kot mány 2. -ának (1) be kez dé sé ben ki mon dott jog ál la mi ság el vét, to váb bá 19. -át. Az Alkotmány 2. -ának (1) be kezdése mellett a 12. -ának (1) be kezdését is sér ti in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la - ko zás ra irá nyu ló tár gya lá so kon a Köz le ke dés, Szol gál ta tá sok sza bad áram lá sa, Adó zás fe je ze tek te rü le tén kép vi se len dõ ma gyar ál lás pont ról szóló 3076/1999. Korm. ha tá ro zat (a továb biak ban: Kh2.) 1/d. pontja is. Ez a ren delkezés fi gyelmen kí vül hagy ta ugyan is a szö vet ke ze tek rõl szóló 1992. évi I. tör vénynek az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos 113. -ában elõ írt vé le mé nyez te té si el já rást. Az indítvány be nyújtása után a Kh1.-et az 1067/2004. (VII. 8.) Korm. ha tározat, a Kh2.-t pe dig a 3063/2004. Korm. ha tározat 2004. no vember 30-i ha tállyal ha tályon kí vül he lyez te. Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nességét csak az Al kot mány bí ró ság ról szóló tör vény 38. -ának (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés és 48. -a sze rin ti al kot mány jo gi panasz esetében vizsgálja (216/B/2002. AB vég zés, ABH 2004, 2085, 2086.). Mint-

1710 716/B/1999. AB végzés hogy az in dítvány nem tar tozik egyik em lített eset körbe sem, ezért az Al kotmánybí ró ság az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té - te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat 31. a) pont ja alap ján meg szün tet te. Bu da pest, 2005. ok tó ber 25. Dr. Bagi István s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., elõadó

385/H/2000. AB végzés 1711 385/H/2000. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság ön kor mány za ti ren de let al kot má nyos sá gá nak utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ végzést: 1. Az Al kot mány bí ró ság a Bu da pest Fõ vá ros XI. Ke rü le ti Ön kormányzatának az eb tartásról szóló 16/1999. (IX. 22.) XI. ÖK. sz. ren de le te 12. (1) be kez dé se tör vény- és alkot mány ellenességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el járást meg szün te ti. 2. Az Al kot mány bí ró ság a Bu da pest Fõ vá ros XI. Ke rü le ti Ön kormányzatának az eb tartásról szóló 16/1999. (IX. 22.) XI. ÖK. sz. rendelete 9. (1) és (3) be kezdése, 12. (1) bekezdése, 21. (1) és (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és megsem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS 1.1. Bu da pest Fõ vá ros Köz igaz ga tá si Hi va ta lá nak ve ze tõ je mi u tán tör vé - nyességi ész re vé te lét a kép vi se lõ-tes tü let csak rész ben fo gad ta el in dít vánnyal for dult az Al kot mány bí ró ság hoz, mely ben kér te a Bu da pest Fõ vá ros XI. Ke rü le ti Ön kor mány za tá nak az eb tar tás ról szóló 16/1999. (IX. 22.) XI. ÖK. sz. ren de le te (a továb biak ban Ör.) 12. (1) be kez dé se tör vény el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát. Ál lás pont ját az zal in do kol ta, hogy az Ör. 12. (1) be kez dé sé ben a kép vi se lõ-tes tület az eb tar tá si ügyek ben a Bel bu dai Me zõ gaz da sá gi Ha tó sá gi Igaz ga tá si Tár su lást ru ház ta fel ha tó sá gi jog kö rök kel, ami az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint el len té tes a he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör vény (a továb biak ban: Ötv.) 9. (3) be kezdésével, és ezért sér ti az Al kotmány 44/A. (2) be kezdését. 1.2. Egy má sik in dít vá nyo zó 2004. már ci us 4-én kelt in dít vá nyá ban az Ör. több ren del ke zé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát kér te. Így alkot mányelle nesnek tar tot ta, hogy az Ör. 9. (1) be kez dé se ér tel mé ben ebmeg õr zõ lé te sí té - séhez az MEOE ál tal kiadott te nyészalkalmassági igazolást ír elõ az Ör., ez pe dig ál lás pont ja sze rint jog bi zony ta lan sá got ered mé nyez. Az Ör. 9. (3) be kez dé se azért alkot mány elle nes az in dít vá nyo zó sze rint, mert az Ör. nem meg fele lõen vet te át az eb te nyész tés de fi ní ci ó ját ma ga sabb szin tû jog sza bály ból. Az Ör. 12. (1) be kez dé sét azért kér te meg sem mi sí te ni az in dít vá nyo zó, mert az Ötv.-vel el len té te sen ru há zott ha tó sá gi jog kört ha tó sá gi igaz ga tá si tár su lás ra a kép vi se lõ-tes tü let, emel lett pe dig az eb tar tá si ügyek ki té tel, ame lyet az Ör. 12. (1) be kez dé se tar tal maz, jog bi zony ta lan sá got ered mé nyez. Az in dít vá nyo zó kér te

1712 385/H/2000. AB végzés az Ör. 21. (1) és (2) be kez dé se meg sem mi sí té sét, mert olyan ügye ket mi nõ sí tett az Ör. sza bály sér té si ügy nek, ame lyek a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény 100. és 191. -a sze rin ti bir tok vé de lem kö ré be tar toz nak, és esze rint nem a sza bály sér té si ha tó ság, ha nem a jegy zõ jo go sult el jár ni ezek ben. Ez a sza bá - lyo zá si mód az Al kot mány 44/A. (2) be kez dé sé vel el len té tes. Vé ge ze tül az in dítvá nyo zó ál lás pont ja sze rint hi á nyos az Ör., mert nem tar tal maz át me ne ti ren delke zé se ket a ko ráb ban meg kez dett ál lat tar tás ra, s ez a hi á nyos sza bá lyo zás ál lás - pont ja sze rint sér ti az Al kot mány 2. (1) be kez dé sét. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vá nyo kat tár gyuk azo nos sá gá ra te kin tet tel egye sí tet te és egy el já rás ban bí rál ta el. 2. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy az Ör.-t 2004. janu ár 1-jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te a Bu da pest Fõ vá ros XI. Ke rü le ti Ön kor mányzatának az ál lat tartásról szóló 39/2003. (XI. 26.) XI. ÖK. sz. ren de lete (a továbbiak ban: új Ör.), ame lyet az óta mó do sí tott a Bu da pest Fõ vá ros XI. Ke rü le ti Önkor mány za tá nak az ál lat tar tás ról szóló 39/2003. (XI. 26.) XI. ÖK. sz. ren de let módosításáról szóló 42/2004. (IX. 20.) XI. ÖK. sz. ren delete. 3.1. Bu da pest Fõ vá ros Köz igaz ga tá si Hi va ta lá nak ve ze tõ je 2005. ja nu ár 25-én kelt le ve lé ben az in dít vá nyát vissza von ta ar ra va ló hi vat ko zás sal, hogy az Ör. tá ma dott ren del ke zé se it az új Ör. ha tá lyon kí vül he lyez te. Ezért az Al kot mány bí ró ság az el já rá - sát ezen in dít vány te kin te té ben az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za ta (a továb biak ban: Ügy rend) 31. d) pont ja alap ján meg szün tet te. 3.2. A má sik in dít vá nyo zó ál tal fel ve tet tek kap csán az Al kot mány bí ró ság meg álla pí tot ta azt, hogy az in dít vá nyo zó ál tal tá ma dott ren del ke zé sek már az in dít vány benyúj tá sa kor (2004. már ci us 4-én) sem vol tak ha tály ban, to váb bá hogy az in dít vány ál tal ki fo gás olt ren del ke zé se ket ugyan csak nem tar tal maz za az új Ör. Már ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra csak az Al kot mány bí ró ság - ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. (1) be kez dése szerinti bí rói kez de ményezés, va la mint a 48. (1) be kez dé se sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján van le he - tõ ség. Mi u tán az in dít vány egyik nek sem mi nõ sül, és mi vel a meg sem mi sí te ni kért jog sza bály az in dít vány be nyúj tá sát meg elõ zõ en ha tá lyát vesz tet te, ezért az Al kotmány bí ró ság az in dít ványt az Ügy rend 29. f) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta. Bu da pest, 2005. feb ru ár 22. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., elõadó