Növényvédelmi Tudományos Napok 2007

Növényvédelmi Tudományos Napok 2007 Budapest

53. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2007. február 20-21. ii

Szervező bizottság Kőmíves Tamás 1 Horváth József 2 Haltrich Attila 3 Molnár János 4 Gólya Gellért 5 Halmágyi Tibor 6 1 MTA Agrártudományok Osztály, Növényvédelmi Bizottság elnöke 2 MAE Növényvédelmi Társaság elnöke 3 MAE Növényvédelmi Társaság titkára 4 MAE Növényvédelmi Társaság szervező titkára 5 FVM ÉBÁN Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Osztály főosztályvezető-helyettese 6 MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság igazgatója Lektori bizottság Agrozoológia: Pénzes Béla, Imrei Zoltán Növénykórtan: Fischl Géza, Kiss Levente Gyomnövények, gyomirtás: Kádár Aurél ISSN 0231 2956 ISBN 963 8131 071 Nyomtatta és kötötte: RePRINT Kft. Készült: 100 példányban Felelős kiadó: Dr. Gólya Gellért főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium iii

T A R T A L O M J E G Y Z É K I. PLENÁRIS ÜLÉS Oldal A NÖVÉNYVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS ÁTALAKÍTÁSA GÓLYA GELLÉRT FVM, Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztály, Budapest TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEK GENETIKAI MEGÍTÉLÉSE HESZKY LÁSZLÓ SZIE MKK, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő KÖRNYEZETTUDOMÁNYI EREDMÉNYEK A DK-440 BTY GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT (MON 810) KUKORICÁVAL DARVAS BÉLA, LAUBER ÉVA., POLGÁR A. LÁSZLÓ és SZÉKÁCS ANDRÁS MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEK ÉS AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ROSZIK PÉTER Biokontroll Kht., Budapest B C D E II. AGROZOOLÓGIA AZ AMERIKAI KELETI CSERESZNYELÉGY (RHAGOLETIS CINGULATA LOEW) MAGYARORSZÁGI MEGTELEPEDÉSÉNEK ÉS ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA SZEŐKE KÁLMÁN 1 és DÉR ZSÓFIA 2 1 1 Fejér Megyei MgSzH, Velence 2 MgSzH Központ, Budapest AZ AKÁC GUBACSSZÚNYOG (OBOLODIPLOSIS ROBINIAE (HALDEMAN, 1847) MAGYARORSZÁGON 2 CSÓKA GYÖRGY Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred A SCAPHOIDEUS TITANUS BALL (AUCHENORRHYNCHA) ELSŐ HAZAI MEGJELENÉSE 3 ZSOLNAI BALÁZS, DÉR ZSÓFIA, ALBERTO ALMA és ASSUNTA BERTACCINI 1 Fejér Megyei MgSzH, Velence 2 MgSzH Központ, Budapest 3 Di.Va.P.R.A., Agricultural Entomology Section, University of Torino. Olaszország 4 DiSTA, Patalogia vegetale, Alma Mater Studiorum, University of Bologna, Olaszország iv

ÚJ MÓDSZEREK A FÜSTÖSSZÁRNYÚ KÖRTELEVÉLBOLHA (CACOPSYLLA PYRI LINNEAUS) EGYEDSZÁMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA 4 JENSER GÁBOR 1, SZITA ÉVA 1, BÁLINT JÁNOS 2, SÜLE SÁNDOR 1 és VALKÓNÉ T. JUDIT? 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely, Románia MÓDSZERTANI VIZSGÁLATOK AZ AMERIKAI KUKORICABOGÁR (DIABROTICA VIRGIFERA VIRGIFERA LECONTE) TÉLI FELVÉTELEZÉSÉHEZ 5 TAKÁCS JÓZSEF, NÁDASY MIKLÓS és NÉMETH TAMÁS Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely PÓK EGYÜTTESEK FAUNISZTIKAI ÉS SZERKEZETI FELTÁRÁSA DÉLKELET- ANGLIAI ALMA ÜLTETVÉNYEKBEN 6 KERESZTES BALÁZS 1, MARKÓ VIKTOR 2 és JERRY CROSS 3 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 3 East Malling Research Station, East Malling, Nagy-Britannia ELSŐ TAPASZTALATOK A HAJTATOTT PAPRIKA ÍZELTLÁBÚ- EGYÜTTESÉNEK VÁLTOZATOSABBÁ TÉTELÉRŐL 7 BÁN GERGELY, TÓTH FERENC és OROSZ SZILVIA SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő AZ ENERGIA FŰZ (SALIX VIMINALIS L.) ÜLTETVÉNYBEN MEGJELENT KÁRTEVŐK ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS GYAKORLATA 8 KONDOR ATTILA 1 és LENTI ISTVÁN 2 1 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nyíregyháza 2 Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza A LASIUS NIGER (L.) KIZÁRÁSÁNAK ÉS MÉZZEL VALÓ ETETÉSÉNEK HATÁSA A LEVÉLTETŰ-POPULÁCIÓKRA ÉS AZOK TERMÉSZETES ELLENSÉGEIRE EGY ANGLIAI ALMAÜLTETVÉNYBEN 9 NAGY CSABA 1, MARKÓ VIKTOR 2 és JERRY CROSS 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 3 East Malling Research Station, East Malling, Nagy-Britannia A GYAPJASLEPKE 2003-2006-OS TÖMEGSZAPORODÁSA MAGYARORSZÁGON HIRKA ANIKÓ és CSÓKA GYÖRGY 10 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred A NEEMAZAL T/S HATÁSA AZ ALMA ÉS MEGGY KÁRTEVŐIRE: LABORATÓRIUMI ÉS SZABADFÖLDI VIZSGÁLATOK HÁROM ROVARREND EGY-EGY KÉPVISELŐJÉRE 11 MOLNÁR BÉLA 1, SALLAI PÁL 2, BALÁZS KLÁRA 1, PINTÉR ESZTER 1, FEKETE ZOLTÁN 2, MIHÁLYI KRISZTINA 1, SZENTESI ÁRPÁD 1, SZŐCS GÁBOR 1 és EDMUND HUMMEL 3 v

1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht, Újfehértó 3 Trifolio-M GmbH, Lahnau, Németország A KÖZÖNSÉGES KÁPOSZTABOLHA (PHYLLOTRETA CRUCIFERAE GOEZE) ÉS A MUHARBOLHA (PHYLLOTRETA VITTULA REDTENBACHER) (COLEOPTERA, CHRYSOMELIDAE) KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓJA KÖZTI HASONLÓSÁGOK ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉGEK 12 CSONKA ÉVA,1 TÓTH MIKLÓS,1 ROBERT J. BARTELT,2 ALLARD A. COSSÉ,2 BRUCE W. ZILKOWSKI2 és UJVÁRY ISTVÁN3 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 USDA ARS, Natl. Ctr. Agric. Util. Res., 1815 N. Univ. St., Peoria, IL 61604 USA 3MTA Kémiai Kutatóközpont, Budapest NŐSTÉNY BAGOLYLEPKÉKRE CÉLZOTT, SZINTETIKUS CSALÉTKEK ÁLTAL FOGOTT FAJOK HAZÁNKBAN 13 TÓTH MIKLÓS, 1 SZARUKÁN ISTVÁN 2, DOROGI BÉLA 2, GULYÁS ATTILA 2, NAGY PÁL 2 és ROZGONYI ZOLTÁN 2 1MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen ÚJ SZEXATTRAKTÁNS AZ AGRIOTES PROXIMUS PATTANÓBOGÁRRA: KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓBELI HASONLÓSÁGOK A VETÉSI PATTANÓBOGÁRRAL (A. LINEATUS) (COLEOPTERA: ELATERIDAE) 14 TÓTH MIKLÓS 1, LORENZO FURLAN 2, AMÁLIA XAVIER 3, VUTS JÓZSEF 1, TEODORA TOSHOVA 4, MITKO SUBCHEV 4, SZARUKÁN ISTVÁN 5 VENYAMIN YATSYNIN 6 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Department of Agronomy, Entomology, Padova University, Agripolis, Olaszország 3 DRAEDM, Porto, Portugália 4 Zoology Institute, BAS, Szófia, Bulgária 5 Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen 6 Krasnodarskiy NIISKh im. P.P. Lukyanenko, Krasznodar 12, Oroszország MAGYARORSZÁGI TŰFONÁLFÉREG FAJOK (NEMATODA, LONGIDORIDAE) ELTERJEDÉSI VISZONYAI, ILLETVE NEVEZÉKTANI VÁLTOZÁSAI 15 1 RÉPÁSI, V., 1 NAGY, P., 2 COIRO, M. I., 2 AGOSTINELLI, A., 2 LAMBERTI, F. 1 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Gödöllő 2 Istituto per la Protezione delle Piante, Sezione di Bari, C.N.R., Bari, Olaszország NAPRAFORGÓMOLY (HOMOEOSOMA NEBULELLUM) RAJZÁSDINAMIKÁJÁNAK ÉS A KÁRTÉTEL MÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGBEN 16 SZABÓ BÉLA 1, TÓTH FERENC 2, VÁGVÖLGYI SÁNDOR 1 1 Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza 2 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő vi

III. NÖVÉNYKÓRTAN ANTAGONISTA BAKTÉRIUMOK ERWINIA AMYLOVORA-VAL SZEMBENI HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 18 BUBÁN TAMÁS 1, LAKATOS TAMÁS 1, TÓTH TÍMEA 1, DORGAI LÁSZLÓ 2, HUDÁK ILDIKÓ 3, HEVESI MÁRIA 4 és VIRGINIA O. STOCKWELL 5 1 Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht, Újfehértó 2 Biocenter Kft, Szeged 3 Debreceni Egyetem, ATC Kutató Központ Biotechnológiai Laboratóriuma, Nyíregyháza 4 Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 5 Oregon State University, Dept. Botany and Plant Pathology, Corvallis, Oregon, USA ERWINIA AMYLOVORA BAKTÉRIUMOK SZÖVETI LOKALIZÁCIÓJA PANTOEA AGGLOMERANS ANTAGONISTA BAKTÉRIUMMAL ELŐKEZELT JONAGOLD DECOSTA ALMAFAJTA EXCIZÁLT VIRÁGAIBAN 19 1 MIHALIK ERZSÉBET, 1 RADVÁNSZKY ANTAL, 2 BUBÁN TAMÁS és 3 DORGAI LÁSZLÓ 1 Szegedi Tudományegyetem, Szeged 2 Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó KHT, Újfehértó 3 Biocenter KFT, Szeged A POMPÁS RÉZVIRÁG (ZINNIA ELEGANS L.) XANTOMÓNÁSZOS LEVÉL ÉS VIRÁGFOLTOSSÁGA 20 SCHWARCZINGER ILDIKÓ, VAJNA LÁSZLÓ és SÜLE SÁNDOR MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest A NÖVÉNYEK ÁLTALÁNOS VÉDEKEZÉSI RENDSZERÉNEK ÉS SPECIFIKUS VÉDEKEZÉSI RENDSZEREINEK KAPCSOLATA 21 SZARKA JÁNOS 1, SZARKA ESZTER 2,4, NAGY BARBARA 2 és CSILLÉRY GÁBOR 3,4 1 Primordium Kft., Budapest 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 3 Budakert Kft., Budapest 4 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő A NÖVÉNYEK ÁLTALÁNOS REZISZTENCIÁJA BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBEN 22 OTT PÉTER G. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest A KÖRTE FITOPLAZMÁS BETEGSÉGE 2005-2006-BAN 23 SÜLE SÁNDOR, JENSER GÁBOR és SZITA ÉVA MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest vii

AZ UBORKA MOZAIK VÍRUS (CUCUMBER MOSAIC VIRUS, CMV) SZISZTEMIKUS TERJEDÉSÉÉRT A KÖPENYFEHÉRJE 78-80. AMINOSAVAI FELELŐSEK UBORKA NÖVÉNYEN 24 SALÁNKI KATALIN 1, KISS LÁSZLÓ 1,2, GELLÉRT ÁKOS 3 és BALÁZS ERVIN 3 1 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, Gödöllő 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 3 MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár A HUNGARIAN DATURA INNOXIA MOSAIC VIRUS (HDMV), MINT A HENBANE MOSAIC VIRUS (HMV) TÖRZSE ÉS AZ ELSŐ HMV BÁZISSORREND ADATOK SALAMON PÁL 1 és PALKOVICS LÁSZLÓ 2 25 1 Berkesz 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest BOLGÁR ÉS MAGYAR KUKORICA CSÍKOS MOZAIK VÍRUS IZOLÁTUMOK MOLEKULÁRIS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA 26 TÓBIÁS ISTVÁN 1, NONKA BAKARDJIEVA 2 és PALKOVICS LÁSZLÓ 3 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Növényvédelmi Kutató Intézet, Kosztinbrod, Bulgária 3 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest EGY KÜLÖNÖS, BULGÁRIÁBÓL SZÁRMAZÓ REKOMBINÁNS SZILVA HIMLŐ VÍRUS (PLUM POX VIRUS) IZOLÁTUM JELLEMZÉSE 27 SZATHMÁRY ERZSÉBET 1, TÓBIÁS ISTVÁN 2 és PALKOVICS LÁSZLÓ 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest EGY HOG1-TÍPUSÚ MAP KINÁZ GÉN, AZ FPMK3 NULL-MUTÁCIÓJA HIPEROZMOTIKUS STRESSZ HATÁSÁRA PROGRAMOZOTT SEJTHALÁLT (PCD) OKOZ FUSARIUM PROLIFERATUMBAN 28 ÁDÁM ATTILA L. 1, KOHUT GÁBOR 1 és HORNOK LÁSZLÓ 1,2 1 SZIE, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, SZIE-MTA Mikológiai Csoport, Gödöllő 2 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő BÚZA APOPLASZT A PROTEOMIKA SZEMSZÖGÉBŐL 29 PÓS VERONIKA 1, HALÁSZ KRISZTIÁN 1, RAB ENIKŐ 1, KABAI MÓNIKA 1, MANNINGER SÁNDORNÉ 2, HUNYADI-GULYÁS ÉVA 3, SZAJLI EMÍLIA 3, KOVÁCS GÉZA 4, CSŐSZ LÁSZLÓNÉ 5, MEDZIHRADSZKY KATALIN 3, JUHÁSZ TÜNDE 6 és LUKÁCS NOÉMI 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Budapest, 2 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 3 MTA SZBK Tömegspektrometriai Laboratórium, Szeged 4 MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Gabona Génbank, Martonvásár 5 Gabonatermesztési Kutató Kht, Szeged, 6 MTA SZBK Enzimológiai Intézet, Budapest viii

KÉT KÜLÖNBÖZŐ PROMÓTER ÖSSZEHASONLÍTÁSA A SZÜRKEPENÉSZ- ELLENÁLLÓSÁG KIALAKÍTÁSÁBAN 30 KÁLAI KATALIN 1, MÉSZÁROS ANNAMÁRIA 2, HAJDÚ BOGLÁRKA 3, DÉNES FERENC 3 és BALÁZS ERVIN 2 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár 3 Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht., Sarród A PARADICSOMOT FERTŐZŐ OIDIUM NEOLYCOPERSICI ÉS EGYÉB KÖZELROKON LISZTHARMATGOMBÁK GENETIKAI VÁLTOZÉKONYSÁGA ÉS GAZDANÖVÉNYKÖRE 31 JANKOVICS TÜNDE 1, YULING BAI 2, RIENTS E. NIKS 2, KOVÁCS M. GÁBOR 3 és KISS LEVENTE 1 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Wageningeni Egyetem, Növénynemesítési Tanszék, Hollandia 3 ELTE, Természettudományi Kar, Budapest A NAPRAFORGÓT FERTŐZŐ PLASMOPARA ANGUSTITERMINALIS NOVOT. IZOLÁTUM JELLEMZÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL 32 KOMJÁTI H. 1, SPRING O. 2, ZIPPER R. 2, VIRÁNYI F. 1 és WALCZ I. 3 1 SZIE Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar és MTA-SZIE Mezőgazdasági Mikológiai Kutatócsoport, Gödöllő 2 University of Hohenheim, Institute of Botany, Stuttgart, Németország 3 Kaposvári Egyetem, Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse-Bicsérd A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM A MONILINIA FRUCTIGENA (ADERH. & RUHL.) HONEY NYÁRI FEJLŐDÉSMENETÉBEN 33 HOLB IMRE Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen MONILINIA LAXA (ADERHOLD et RUHLAND) HONEY / MONILIA LAXA (EHRENBERGH) SACCARDO et VOGLINO ELLENI BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉG GLIOCLADIUM ROSEUMMAL 34 SZÖDI SZILVIA, MAJOR GERGELY és TURÓCZI GYÖRGY Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Gödöllő MONILINIA FRUCTIGENA MEGJELENÉSE ALMAHAJTÁSOKON 35 PETRÓCZY MARIETTA 1, SALLAI PÁL 2 HEVESI MÁRIA 1 és PALKOVICS LÁSZLÓ 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., Újfehértó ESCA TÜNETES TŐKÉK EGYEDI FUNGICIDES KEZELÉSE TÖRZSINJEKTÁLÁSSAL 36 DULA BENCÉNÉ 1, PECZE ROZÁLIA 2, HORVÁTH ANDRÁS 2, NÉMETH KÁZMÉR 2, VUKOVICH LÁSZLÓ 3, MAKÓ SZABOLCS 3 és RÁBAI ANDREA 4 1 Heves Megyei MgSzH, Eger 2 Syngenta Kft, Budapest ix

3 VitiCOOP Kft, Balatonboglár 4 Veszprém Megyei MgSzH, Csopak A FITOFTÓRÁS ÉGERPUSZTULÁS ERDÉSZETI JELENTŐSÉGE NÉGY ÉV VIZSGÁLATAI ALAPJÁN 37 KOLTAY ANDRÁS 1, BAKONYI JÓZSEF 2 és NAGY ZOLTÁN ÁRPÁD 2 1 Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred 2 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest KALÁSZFUZÁRIUM FELVÉTELEZÉSEK GABONAFAJTÁKBAN, 2004-2006 KÖZÖTT 38 SZABÓNÉ STUBNYA VERONIKA 1, VIDA GYULA 2, VEISZ OTTÓ 2 és HORNOK LÁSZLÓ 1 1 SZIE, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, SZIE-MTA Mikológiai Kutatócsoport, Gödöllő 2 MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet, Martonvásár HATÉKONYABB PERMETEZÉSTECHNOLÓGIA ÉS HATÉKONYABB NÖVÉNYVÉDŐSZEREK A KALÁSZFUZÁRIUM ELLENI VÉDEKEZÉSBEN 39 KÁSZONYI GÁBOR, LECHOCZKI_KRSJAK SZABOLCS, TÓTH BEÁTA és MESTERHÁZY ÁKOS Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A TALAJKÍMÉLŐ MŰVELÉS ÉS A MŰTRÁGYADÓZIS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA BELSŐ FUZÁRIUM-FERTŐZÖTTSÉGÉRE 40 1 STINGLI ATTILA, 2 JAKAB LÁSZLÓNÉ, 3 BOKOR ÁRPÁD és 4 BÍRÓ TÍMEA 1,4 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő 2 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Növénykórtani Osztály, Budapest 3 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár TERMESZTETT LOLIUM FAJOK RAMULÁRIÁS LEVÉLFOLTOSSÁGA 41 VARGA ZSOLT Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely A MACROPHOMINA PHASEOLINA TENYÉSZTHETŐSÉGÉNEK ÉS MIKROSZKLERÓCIUM MÉRETÉNEK ALAKULÁSA KÜLÖNBÖZŐ TÁPTALAJOKON 42 CSÖNDES IZABELLA és KADLICSKÓ SÁNDOR Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely HÁROM IMMUNAKTIVÁTOR HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A NAPRAFORGÓ PERONOSZPÓRÁS BETEGSÉGÉRE 43 KÖRÖSI KATALIN, VIRÁNYI FERENC és BÁN RITA SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő A SZŐLŐ TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA EGYES ELEMEINEK HATÁSA A SZÜRKEROTHADÁS KÁRTÉTELÉNEK MÉRTÉKÉRE 44 WERNER JÁNOS, CSIKÁSZNÉ KRIZSICS ANNA és BENE LÁSZLÓ x

FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs CILINDROKARPONOS GYÜMÖLCSROTHADÁS TERMŐ ALMAÜLTETVÉNYBEN CS. TÓTH ATTILA 1, WINKLER ISTVÁN 1, BARKÓCZYNÉ S. MÁRIA 1, PETRÓCZY MARIETTA 2, NAGY GÉZA 2 és PALKOVICS LÁSZLÓ 2 45 1 Fővárosi és Pest Megyei MgSzH, Gödöllő 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, Budapest A KESKENYLEVELŰ CSILLAGFÜRT (LUPINUS ANGUSTIFOLIUS L.) ANTRAKNÓZIS-BETEGSÉGE 46 LENTI ISTVÁN 1, BORBÉLY FERENC 2 és VÁGVÖLGYI SÁNDOR 1 1 Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza 2 DE ATC Kutató Központja, Nyíregyháza IV. GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS A TALAJLAKÓ MAKRÓ-SZERVEZETEK EXPOZÍCIÓJA ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZER FELVÉTELE A HATÓANYAG LIPOFILL JELLEGÉNEK TÜKRÉBEN, ÖSSZEFÜGGÉSBEN A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECS- LÉSÉVEL 48 SZENTES CSABA 1 és LACKÓ LÁSZLÓ 2 1 Tolna Megyei MgSzH, Szekszárd 2 Fejér Megyei MgSzH, Velence TALTOS WG: ÚJ, SZÉLES HATÁSSPEKTRUMÚ GYOMIRTÓ SZER GABONÁBAN KEREKES GÁBOR 1, MEZEI IMRE 1 és NAGY PÉTER 2 49 1 Dow AgroSciences Hungary Kft., Budapest 2 DAS Export SAS, Mougins, Franciaország IMI ÉS TRIBENURON-METIL TOLERÁNS NAPRAFORGÓBAN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI GYŐR KÖRNYÉKÉN 50 1 KUKORELLI GÁBOR, 1 REISINGER PÉTER és 2 KUKORELLI GYULA 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 Magángazdálkodó, Győr A FENYÉRCIROK (SORGHUM HALEPENSE /L./ PERS) ELLEN FELHASZNÁLHATÓ HERBICIDEK VÁLTOZÁSA KUKORICÁBAN, AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN 51 TÓTH VERONIKA és LEHOCZKY ÉVA Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely TALAJTÖLTÖGETÉS HATÉKONYSÉGA A PARLAGFŰ (AMBROSIA ARTEMISIIFOLIA L.) ELLEN, NAPRAFORGÓBAN 52 1 PÁLI ORSOLYA, 1 REISINGER PÉTER és 1 POMSÁR PÉTER 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár xi

A MANDULAPALKA (CYPERUS ESCULENTUS L.) ELLENI VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA KUKORICÁBAN 53 DOMA CSABA Veszprém Megyei MgSzH, Csopak GYOMIRTÁSI KÍSÉRLETEK FEKETE BODZA ÜLTETVÉNYBEN 54 PATAKI JUDIT, ZALAI MIHÁLY és DORNER ZITA SZIE Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Gödöllő AZ ÖZÖNGYOMOK VÍRUSEPIDEMIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE 55 KAZINCZI GABRIELLA 1, HORVÁTH JÓZSEF 1, TAKÁCS ANDRÁS 1 és JENSER GÁBOR 2 1 MTA-Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 2 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest A MEZEI ACAT (CIRSIUM ARVENSE (L.) SCOP) MORFOLÓGIÁJA, SZÖVETTANA KISS GÁBOR, DORNER ZITA és NÉMETH IMRE 56 SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő A PARLAGFŰ (AMBROSIA ARTEMISIIFOLIA) SZEREPE AZ ALLELOPÁTIA KUTATÁSOKBAN 57 KAZINCZI GABRIELLA 1, BÉRES IMRE 2 és KRACZMAJER RITA 2 1 MTA-Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 2 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely KOMPETÍCIÓS VIZSGÁLAT A MANDULAPALKA (CYPERUS ESCULENTUS L.) ÉS KAPÁS KULTÚRÁK (NAPRAFORGÓ ÉS KUKORICA) KÖZÖTT 58 BUZSÁKI KAMILLA és BÉRES IMRE Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely A ZÖLDBORSÓ ÉS NÉHÁNY FONTOSABB GYOMNÖVÉNYE KÖZÖTTI KOMPETÍCIÓ VIZSGÁLATA TENYÉSZEDÉNYES KÍSÉRLETBEN 59 WÁGNER GÁBOR és NÁDASYNÉ IHÁROSI ERZSÉBET Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely A PARLAGI RÉZGYOM (IVA XANTHIIFOLIA) TÉRHÓDÍTÁSÁNAK ÚJABB EREDMÉNYEI BÉKÉS MEGYÉBŐL 60 ZALAI MIHÁLY, PATAKI JUDIT és NÉMETH IMRE SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő A HŐMÉRSÉKLET HATÁSA A TARAXACUM OFFICINALE WEB. KASZATOK CSÍRÁZÁSÁRA 61 GYENES VIKTOR és BÉRES IMRE Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely xii

V. POSZTEREK ÁRPÁT FERTŐZŐ PYRENOPHORA/DRECHSLERA-FAJOK GENETIKAI ROKONSÁGA 63 BAKONYI JÓZSEF MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest JUVENIL HORMON ANALÓG VEGYÜLETEK IVARMÓDOSÍTÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA VÍZI GERINCTELENEKEN, DAPHNIA MAGNA REPRODUKCIÓS TESZTBEN 64 BÁSKAY IMRE, DOBÓ ZOLTÁN és REPKÉNYI ZOLTÁN Fővárosi és Pest Megyei MgSzH, Vízélettani Laboratórium, Gödöllő A NÖVÉNYEK TERMÉSZETES BIODIVERZITÁSÁNAK KIAKNÁZÁSA A VEGYSZERMENTES ÉLELMISZER ALAPANYAG ELŐÁLLÍTÁSÉRT A BIOEXPLOIT FP6 PROJEKT 65 BEDŐ ZOLTÁN és VIDA GYULA MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, BioExploit konzorcium, Martonvásár FÁTYOLKÁK ELŐFORDULÁSA HAJDÚSÁGI MEZŐGAZDASÁGI ERDŐSÁVOKBAN BOZSIK ANDRÁS 1, SZARVAS PÉTER 1 és ANTOINE MEIRLAND 2 66 1 Debreceni Egyetem, ATC, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen 2 Université des Science et Technologie, Lille, Franciaország A DRECHSLERA TERES MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSA ŐSZI BÚZÁN 67 CSŐSZ LÁSZLÓNÉ 1, TÓTH BEÁTA 1, DORIS KOPAHNKE 2 és VARGA JÁNOS 3 1 Gabonatermesztési KutatóKht., Szeged 2 Federal Centre for Breeding Research on Cultivated Plants Institute for Epidemiology and Resistance, Aschersleben, Németország 3 Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szeged BÚZA LEVÉLROZSDA REZISZTENCIÁHOZ KAPCSOLT MOLEKULÁRIS MARKER KIFEJLESZTÉSE 68 HAÁSZ VERONIKA 1, SÁFRÁNY JUDIT 1, PURNHAUSER LÁSZLÓ 2 és DALLMANN GÉZA 1 1 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 2 Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged PANTOEA AGGLOMERANS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉSBEN 69 HEVESI M., AL-ARABI K., TÓTH M., SZENTKIRÁLYI A. és PALKOVICS L 2. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest, ERWINIA CAROTOVORA-VAL SZEMBENI REZISZTENCIASZINT VIZSGÁLATA ÜVEGHÁZI BURGONYAGUMÓKON 70 HUDÁK I. 1, HEVESI M. 2, DOBRÁNSZKI J. 1 ÉS MAGYAR-TÁBORI K. 1 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ, Nyíregyháza xiii

2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest AZ AMERIKAI KUKORICABOGÁR (DIABROTICA VIRGIFERA VIRGIFERA LECONTE) LÁRVAKÁRTÉTELÉNEK VIZSGÁLATA 2006-BAN EGY TALAJ- FERTŐTLENÍTETT KUKORICATÁBLÁBAN 71 KESZTHELYI S. 1, SZABÓ T. 1, KURUCSAI P. 1 és MARCZALI ZS. 2 1 Kaposvári Egyetem, ÁTK, Kaposvár 2 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely A PAPRIKA ENYHE TARKULÁS VÍRUS (PEPPER MILD MOTTLE VIRUS, PMMoV) L 3 REZISZTENCIÁT ÁTTÖRŐ PATOTÍPUSÁNAK MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON, A KÓROKOZÓ MOLEKULÁRIS JELLEMZÉSE 72 KISS LÁSZLÓ 1,2, SALÁNKI KATALIN 2, CSILLÉRY GÁBOR 2,3 és PALKOVICS LÁSZLÓ 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Mezőgazdasági Biotechnológia Kutatóközpont, Gödöllő 3 Budakert Kft., Budapest RÉGI MAGYAR BÚZAFAJTÁK FUZÁRIUMOS KALÁSZFERTŐZÖTTSÉGE 73 LÁSZLÓ EMESE, VIDA GYULA, SZUNICS LÁSZLÓ, BEDŐ ZOLTÁN és VEISZ OTTÓ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár GFLV IZOLÁTUMOK AZ FVM SZBKI KECSKEMÉT VÍRUSGÉNBANKJÁBAN LÁZÁR JÁNOS 1, ORSZÁG MELINDA 1 és SIMON ANDREA 2 74 1 FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Kecskemét 2 Bács-Kiskun Megyei MgSzH, Kecskemét A PAPRIKA ELLENÁLLÓSÁGA A MELOIDOGYNE INCOGNITA (CHITWOOD, 1949) FAJJAL SZEMBEN 75 MÁNDOKI ZOLTÁN, ÁCS TÍMEA, FAIL JÓZSEF és PÉNZES BÉLA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A REPCÉN ÉLŐ CEUTORHYNCHUS FAJOK RAJZÁSÁNAK ALAKULÁSA KESZTHELYEN 1999-2002-BEN 76 MARCZALI ZSOLT 1, KESZTHELYI SÁNDOR 2 ÉS NÁDASY MIKLÓS 1 1 Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 2 Kaposvári Egyetem, Kaposvár A TERMESZTETT FEKETE BODZA (SAMBUCUS NIGRA L.) KÁRTEVŐI 2004-BEN VÁCOTT 77 MEZEY ÁGOTA, MEZEY GABRIELLA és MÉSZÁROS ZOLTÁN Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A KÖZÖNSÉGES TAKÁCSATKA (TETRANYCHUS URTICAE KOCH, ACARINA, TETRANYCHIDAE) KORLÁTOZÓ SZEREPE GYOMNÖVÉNYEKEN 78 NÉMETH SZILVIA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest xiv

HOLT MULCSOK ALKALMAZÁSA A GYOMSZABÁLYOZÁSBAN 79 PUSZTAI PÉTER, RADICS LÁSZLÓ és SZÉKELYNÉ BOGNÁR ESZTER Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudomyányi Kar, Budapest IN VITRO FERTŐZÉSI MÓDSZEREK TESZTELÉSE PLASMOPARA HALSTEDII-RE MIKROSZAPORÍTOTT NAPRAFORGÓN 80 ROMHÁNY L. 1, HUDÁK I. 1 és VÁGVÖLGYI S. 1,2 1 Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ, Nyíregyháza 2 Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza NBS-LRR REZISZTENCIAGÉNCSALÁD TAGJAINAK AZONOSÍTÁSA, MOLE- KULÁRIS ÉS FUNKCIONÁLIS JELLEMZÉSE BÚZA ROZSDAREZISZTENCIA NEMESÍTÉSHEZ 81 SÁFRÁNY JUDIT, HAÁSZ VERONIKA és DALLMANN GÉZA Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő ERDEI FÁK GYÖKÉRZÓNÁJÁBÓL IZOLÁLT PHYTOPHTHORA FAJOK MOLEKULÁRIS AZONOSÍTÁSÁNAK ELSŐ EREDMÉNYEI 82 SZABÓ ILONA és LAKATOS FERENC Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet, Sopron ZOOFÁG ATKAPOPULÁCIÓK ELTÉRŐ PESZTICIDTERHELÉSŰ SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN 83 NÉMETH KRISZTINA 1 és SZABÓ ÁRPÁD 2 1 Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskemét 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest ADATOK A NAPRAFORGÓMOLY (HOMOEOSOMA NEBULELLUM DENIS ET SCHIFFERMÜLLER) GAZDANÖVÉNYKÖRÉHEZ 84 SZABÓ BÉLA 1, SZABÓ MIKLÓS 1, TÓTH FERENC 2 és VÁGVÖLGYI SÁNDOR 1 1 Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza 2 SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő ÁLTALÁNOS BAKTERIÁLIS ELICITOROK ÁLTAL INDUKÁLT KORAI APOPLASZT FEHÉRJÉK AZONOSÍTÁSA DOHÁNYBAN 85 SZABÓ ERIKA 1, KLEMENT ÉVA 2, MEDZIHRADSZKY KATALIN 2, 3 és OTT PÉTER G. 1 1 MTA-Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest 2 MTA-Szegedi Biológiai Központ, Tömegspektrometriai Labor, Szeged 3 Department of Pharmaceutical Chemistry, School of Pharmacy, University of California San Francisco, San Francisco, USA AZ ÉTKEZÉSI NAPRAFORGÓ GYOMFLÓRÁJÁNAK VIZSGÁLATA SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 86 SZABÓ MIKLÓS 1, SZABÓ BÉLA 1 és SZELE TIBOR 1 1 Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza xv

ERDŐSÁVOK SZEREPE AZ ŐSZI BÚZA NÖVÉNYVÉDELEMÉBEN ÉS A TERMÉSMENNYISÉG NÖVELÉSÉBEN 87 SZARVAS PÉTER és BOZSIK ANDRÁS Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen ÖKOLÓGIAI VETŐMAGKEZELÉSRE ALKALMAS ANYAGOK VIZSGÁLATA A PARADICSOM MAGGAL TERJEDŐ BAKTÉRIUMOS KÓROKOZÓI ELLEN 88 TÓBIÁS ANDREA, TORNAI-LEHOCZKI JUDIT, SZALAI ZITA, DIVÉKY-ERTSEY ANNA és RADICS LÁSZLÓ Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest A BÚZALISZTHARMAT VIRULENCIA FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 2003-2005-BEN, VALAMINT A TERMESZTETT BÚZAFAJTÁK HATÁSA A HAZAI BÚZALISZTHARMAT POPULÁCIÓ ÖSSZETÉTELÉRE 89 VIDA GYULA 1, SZUNICS LÁSZLÓ 1, EVSEY KOSMAN 2, NAGY ATTILA 1 és VEISZ OTTÓ 1 1 MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár 2 Institute for Cereal Crops Improvement, Tel Aviv University, Tel Aviv, Izrael SILWET L-77 ÚJ GENERÁCIÓS ADALÉKANYAG ALKALMAZÁSA AZ ALMA NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJÁBAN 90 SIMON ZOLTÁN 1, LANTOS JÁNOS 1, KONDÁR LÁSZLÓ 2, GALAMBOSNÉ DIENES JUDIT 2 és VENDREI ZSOLT 2 1 Szabolcs-Szatmár Megyei MgSzH, Nyíregyháza 2 Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza LEHETŐSÉGEK ÉS MEGOLDÁSOK AZ EU ÁLTAL TÁMOGATOTT AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMBAN BÚZA TERMESZTÉSE ESETÉN 91 FODOR ATTILA Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmezéstudományi Kar, Mosonmagyaróvár A FATÜZELÉSŰ ERŐMŰBŐL SZÁRMAZÓ HAMU BIOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA 92 TŐKÉS GÁBOR 1, ÁRVAY GYULA 2, DOMA CSABA 3, NOVÁK CSABA 4, HEGYI TAMÁS 5, PÉTER JÁNOS 6 1 MgSzH Központ, Budapest 2 Baranya Megyei MgSzH, Pécs 3 Veszprém Megyei MgSzH, Csopak 4 Somogy Megyei MgSzH, Kaposvár 5 Bács-Kiskun Megyei MgSzH, Kecskemét 6 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH, Szolnok xvi

I. PLENÁRIS ÜLÉS

A NÖVÉNYVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS ÁTALAKÍTÁSA GÓLYA GELLÉRT FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztály Bármely területét tekintjük napjainknak legyen szó családról, vállalkozásról, oktatásról, kutatásról, vagy államigazgatásról folyamatos alkalmazkodásra van szükség. A törekvés, hogy az élet olykor kényszerű és a sokszor jobbító szándék jegyében felvállalt igényeinek, elvárásainak megfeleljünk, időközönként megújulásra késztet bennünket. Így van ez az agrár-szakigazgatás, és ezen belül a növényvédelmi intézményrendszer jelenleg zajló átszervezésében is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a növényvédelem egy idős a növénytermesztéssel, csupán eszköztára és mára interdiszciplinárissá vált jellege változott meg. Hazai intézményesítése és jogszabály-rendszerének megteremtése a XIX. század közepétől indult el. Az 1800-as évek második felében születtek meg a jelenleg hatályos szabályozásokhoz hasonló, védekezési kötelezettséget (1846, 1852) és zárlati intézkedéseket előíró (1870, 1876), valamint mulasztás esetén szankciókkal bíró (1894) rendelkezések. A XX. század mintegy igazolva a folyamatos megújulás szükségét, számos változást tartogatott a hazai növényvédelem számára. Az 1929-ben megkötött Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény kapcsán 1932-ben megalakult a Magyar Növényvédelmi Szolgálat. 1949-ben azonban a növényegészségügyi körzetek többségét megszüntették és feladatkörüket a frissen létrehozott Mezőgazdasági Igazgatóságokhoz utalták. Öt évvel később viszont megkezdődött a jelenlegi növényvédelmi igazgatás jogelődjének tekinthető, a nemzetközi viszonylatban is jelentős elismerést kivívott megyei növényvédő állomások szervezése (l954-ben 17, l955-ben 2 megyében). Ez a struktúra kisebb-nagyobb átszervezésekkel (laborhálózatok, talajtani és agrokémiai részlegek kialakítása, EU csatlakozási felkészülés, stb.) 2006. december 31-ig jellemezte az intézményrendszert. 2007. január 1-től a közpénzen működtetett intézmények és feladatok teljes revíziójának, a racionalizálási és takarékossági törekvések részeként a mezőgazdasági szakigazgatás társhatóságainak többsége így a növény- és talajvédelmi szolgálat is integrálásra került a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba (MgSzH). Az átszervezés, illetve a létrejött központi és megyei struktúra alapját számos újonnan megjelent, valamint módosított joganyag biztosította az eljáró hatóságok, hatáskörük és illetékességük megnevezése, a tárcák közötti feladatmegosztást is érintő tevékenységek és az új szakigazgatási hierarchia meghatározása által. A hazai és bizonyos tekintetben az uniós növénytermesztés biztonságát is szolgáló magyar növényvédelmi szakigazgatás alapfeladatai azonban nem változtak. Sőt, a tulajdonviszonyok átrendeződéséből, a fokozódó termékforgalomból, az áruk szabad áramlásából eredő kockázat minimalizálásából és az egyéb tagállami kötelezettségekből adódóan, feladatai többszörösére növekedtek. A társadalmi elvárásokból fakadó bizonyos területeken pedig például az élelmiszerbiztonság és az agrár-környezetvédelem esetében a növényvédelem és a hatósági kontrolját biztosító MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok szerepe még meghatározóbbá válik a jövőben. B

A TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEK GENETIKAI MEGÍTÉLÉSE HESZKY LÁSZLÓ SZIE MKK, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő Siker, vagy balsiker? A transzgénikus növények termesztését a Földön az emberiség és a tudomány óriási teljesítményeként kell értékelnünk. Az első civilizációk megjelenését követően az embernek közel 10 ezer évre volt szüksége ahhoz, hogy megfejtse a földi élet titkát, és képes legyen azt a maga szolgálatába állítania. A mi generációnk részese ennek a csodának. De az ember, aki csodálattal adózik önmagának, az öröm mámorában úszva mint mindig - elfelejtkezik az általa teremtett lehetőség veszélyeiről. A vádakat azzal hárítja el, hogy már millió hektáron termesztik a GM növényeket és nem merült fel semmi komolyabb probléma. Ez elég meggyőzőnek hangzana, ha nem ismernénk a 10. emeletről kiugrott ember megjegyzését a harmadik emeletnél: eddig még minden rendben. Genetikai jelentőség: A mezőgazdaságban termesztett növényfajták csak azokra a teljesítményekre képesek (mennyiségi és minőségi tulajdonságok), melyek információja megtalálható genetikai programjukban, azaz génjeikben. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a növénytermesztő bármit tehet, akár bukfencezhet is, az a fajta akkor sem fogja produkálni azt a tulajdonságot, melynek génjei hiányoznak a genomjából. A géntechnológia viszont megoldja ezt a problémát. Néhány példa: 1/ Jelentősebb géntechnológiai módosítások: vírus, gomba és rovar rezisztencia, herbicid tolerancia, továbbá antioxidánsok, antitestek, vakcinák, interferon, pókselyem, vitaminok, stb. termelése, kék rózsa, arany rizs, magnélküliség, hímsterilitás, csak amilóztartalmú búza, csak amilopektint tartalmazó burgonya, nagy olajsavtartalmú napraforgó, allergénfehérje-mentes szója, high lizin kukorica, stb, mind, mind az emberiség igényeinek jobb kielégítését szolgálják. 2/A lehetőségek jelenleg beláthatatlanok, mert a GM növényekben bármilyen élőből származó gén működtethető, csak a transzgént növényi szabályozó szekvenciákkal kell ellátni. 3/ A transzgének száma növelhető, pl. egy GM kukorica hibridben jelenleg már 6 transzgén van és ezért 4 különböző tulajdonsággal (glifozát és glüfozinát tolerancia, moly- és bogár rezisztencia) rendelkezik. Genetikai kockázatok: 1/ Tudáshiány: A Nobel-díjas Watson professzor szerint meg kell tanulnunk együtt élni a DNS-ről szerzett tudásunkkal. Igen, de hogyan? A DNS-ben jelenleg csak a lineáris információ génjeit ismerjük, mely a genomiális DNS 1-2 %-a (!). A 98 %- ról szinte semmit sem tudunk (!), pontosabban ma már tudjuk hogy nem hulladék DNS, mint azt korábban gondoltuk. 2/ A géntranszfer módszereink primitívek, hiszen egy sörétes puskával lőjük be a géneket a sejtbe és fogalmunk sincs, hogy hova integrálódik és hány kópiában. 3/ Egy konkrét transzgén jelenlétének kimutatása lehetetlen a főbb egységeire vonatkozó szekvenciák ismerete nélkül. 4/ Nem tudjuk szabályozni, hogy a transzgének hol és mikor működjenek a növényben. 5/ Nem tudjuk megakadályozni, a rezisztens (mutáns) kórokozók és kártevők kialakulását a GM állományokban. 6/Nem tudjuk megakadályozni a toleráns (mutáns) gyomok kialakulását a GM állományokban. 7/Nem lehetséges megakadályozni a transzgén megszökését pollennel (biológiai), vagy magkeveredéssel (fizikai), veszélyeztetve a természet biodiverzitását, valamint a hagyományos- és biotermesztést. Az előzőek alapján a transzgénikus növények genetikai megítélését néhány szóban úgy foglalhatnám össze, hogy jelenleg a géntechnológia kőkorszakában vagyunk, sokat tudunk de nem eleget, ezért vigyáznunk kell, hogy tudatlanságunkból fakadó bátorságunkkal ne okozzunk helyrehozhatatlan károkat a természetes ökoszisztémákban, illetve a kultúrflórában. C

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI EREDMÉNYEK A DK-440 BTY GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT (MON 810) KUKORICÁVAL DARVAS BÉLA, LAUBER ÉVA, POLGÁR A. LÁSZLÓ és SZÉKÁCS ANDRÁS MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Az elsőgenerációs, géntechnológiai úton módosított (GM) növények a gyomirtószer-tűrő (főként glyphosate) és a Bt-növények közül kerülnek ki. i A MON 810-es kukorica-fajtacsoport ~Cry1Ab-toxinja elsődleges hatásait lepkefélék fiatal hernyóin, célszervezetként elsősorban kukoricamolyon fejti ki. A GM-növényekkel kapcsolatos környezettudományi érdeklődés szerteágazó. ii Jelen előadásunk egy konkrét példán, saját eredményeinket mutatja be. Környezetanalitikai szempontból vizsgálva megállapítottuk, hogy a MON 810-es fajtacsoport ~Cry1Ab-toxinja legnagyobb mennyiségben a levélben jelenik meg, ami szártépéskor a területen marad. Az aktív toxin mennyisége ezres nagyságrendben nagyobb lehet, mint a szintén Bt-alapú DIPEL készítmény kijuttatása esetén, ahol a protoxinból aktiváció után szabadul fel ennek egy része. iii A talajba jutott tarlómaradványokban az aktív toxinnak mérhető része marad meg még egy év múlva is. A talajba jutó ~Cry1A-toxin a tarlómaradványok aprítását végző állatokra és a mikroorganizmusokra gyakorolhat hatást. Bizonyos ugróvillások felismerik a ~Cry1Ab-toxint tartalmazó növényi maradványokat és nem azokat választják táplálkozásra, ami e fajták tarlómaradványainak lassúbb bomlását eredményezik. iv A talaj mikrobiális életére gyakorolt hatás feltárása rendkívül nehéz, mivel a talajalkotó mikroorganizmusok 1%-át ismerjük csupán. Ragadozó életmódot folytató ízeltlábúakra gyakorolt negatív hatásokat hazánkban nem mutattak ki. Ezeket a faunisztikai eredményeket azonban kisparcellán, érzékenynek nem nevezhető imágók összegyűjtésével és Cry1A-receptort nem tartalmazó fajokon érték el. A pollenszórás időszakában a Bt-fajta hibridek keletkezését indítja el. Ez különösen a vetőmag-előállításra használt hímsteril technika esetében kritikus. 1980 óta tudjuk, hogy az 500 méteres távolságban keletkező hibridszemek aránya 2,6%, v ami a vetőmagszabványnak nem felel meg. A MON 810 pollenjétől megtermékenyülő szemek harmadmennyiségű toxint termelnek. vi A kukoricapollent gyűjtik a méhek és szállításukkor azok a nyári mézekbe kerülnek. Az évenként eltérő mennyiségű és minőségű pollen a táblaszegély gyomjainak leveleire kerül. A MON 810 esetében kb. 6 méter a kritikus szegély. A hazánkban táblaszegélyi csalánon élő védett lepkék, mint a nappali pávaszem (Inachis io) és az atalantalepke (Vanessa atalanta) fiatal hernyónak 20%-a elpusztulhat. vii A magyar természetvédelmi törvény a védett állatok élőhelyeinek háborítatlanságát garantálja, ami szerint a technológia engedélyezése csak jelentős védőszegély alkalmazása mellett képzelhető el. Ellenkező esetben a csalánon élő védett lepkék, esetleg az ernyősvirágúakon élő fecskefarkú lepke (Papilio machaon) kiszorulnak a hazai kukoricaövezetből. A generációkon keresztül MON 810 levélőrleménnyel szelektált, nemzetközileg használt modellállat (Plodia interpunctella) tíz generáció után rezisztenssé vált. E szerint e fajtacsoport viszonylag gyors lejárati idejével kell számolni. viii i Darvas B. és Lauber É. (2006) 315-319. old. In. Mezőgazdasági ökotoxikológia, L Harmattan, Budapest ii Darvas B. és Lövei G. (2006) 320-326. old. In. Mezőgazdasági ökotoxikológia, L Harmattan, Budapest iii Székács A., Juracsek J., Polgár L. A. & Darvas B. (2005) FEBS Journal 272: L3-005. iv Bakonyi, G., Szira, F., Kiss, I., Villányi, I., Seres, A. & Székács, A. (2006) Eur. J. Soil. Biol. 42: S132-135. v Bálint A. (1980) A vetőmagtermesztés genetikai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest vi Székács A., Juracsek J., Polgár A. L. és Darvas B. (nem publikált eredmények) vi Lang, A., Lauber, É. & Darvas, B. (2007) Nature Biotech. 25: 35-36. viii Darvas B. és Lauber É. (2007) Cry1-toxinrezisztencia. In. Mezőgazdasági géntechnológia elsőgenerációs GM-növények. Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, Budapest (in press) D

TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEK ÉS AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ROSZIK PÉTER Biokontroll Hungária Kht., Budapest A világon talán legdinamikusabban a transzgénikus (GM) és az ökológiai (biológiai, bio, organikus) növények termesztése terjed. Helyzetük konfliktussal terhelt: az előbbiek az ökológiai gazdálkodást elégtelennek tartják a világ éhezőinek táplálására, az utóbbiak pedig a Föld tönkretételét róják fel a GM növények híveinek. Az ökológiai gazdálkodásban az ősök tapasztalatát ötvözik a legújabb kockázattal nem járó eljárásokkal, így helye van a modern, ellenálló fajtáknak, a biológiai, fizikai védekezésnek, a precíziós növényvédelemnek, de nincs helye a beláthatatlan hatású új (és be nem vált régi, kockázatos) eljárásoknak, anyagoknak. A kevesebb vegyszerfelhasználásra hivatkozva folyamatosan ajánlják a transzgénikus fajtákat az organikus gazdálkodóknak, akik rendre elutasítják azt. Ezen álláspont érthetővé tétele érdekében áttekintjük a biotermék előállítóknak, fogyasztóknak fontos tényezőket, és csak azokat, amelyeket érinthetnek a GM szervezetek. Az ökológiai gazdálkodás a következő négy alapelven nyugszik: az egészség alapelve (talajé, növényé, állaté, emberé és a Földé), a környezet alapelve (élő ökológiai rendszerekhez, ciklusokhoz illeszkedés, környezeti elemek megőrzése, a genetikai és agrárgazdasági diverzitás megtartása), a méltányosság (minden kapcsolatban, beleértve a jövő generációi felé valót is) és a gondosság (felelősség, óvatosság, beleértve az új technológiák elfogadását is) alapelve. A gondosság elvének sérülése: a GM és a kiindulási anyag lényegi azonosságának deklarálása nem elégítheti ki ezt az igénypontot. Huzamos alkalmazáson, az alkalmazás tapasztalatain és egzakt, független vizsgálatokon át vezethet az út minden új kockázatot rejtő eljárás, anyag elfogadásához az ökológiai gazdálkodásban. Az egészség alapelvének sérülése: A talaj életközösségeire nagyrészt ismeretlen a GM növények gyökerének, szármaradványának hatása, a vizsgált összefüggésekben több tudományos forrás szerint pedig aggályos. A módosított növények egészsége is kérdéses a megváltozott fehérjeszintézis és a több irodalmi forrás szerint gyakran megemelkedő stressz-fehérje szint miatt. A gazdasági állatokra a GM takarmányok közvetlen hatásáról kevés az információ, az összehasonlító kísérletek száma kevés, és ellentmondásos. Kísérleti állatokkal (patkányokkal) folytatott kísérletekben több esetben szignifikáns morfológiai és egyéb eltéréseket mutattak ki a bélhámban, immunrendszerben, embriókban, májban, stb., amely tények óvatosságra intik a biogazdákat és a biotermék fogyasztókat. Az emberi egészséget számos publikáció szerint veszélyeztethetik a GM szervezetek. A szakcikkekben a következő hatásokról számoltak be: allergia keltő (Fülöp-szigeti címerezők és a Starlink kukorica esete, stb.), a transzgén beépült, és működött az ember szimbionta mikrobáiban (Newcastle kísérlet). A környezeti alapelv sérülése: a természetes növénytársulások ivarilag kompatibilis elemei szennyeződhetnek, amely önmagában és a rájuk, valamint a termesztett GM növényekre épülő táplálékláncok torzulásán keresztül hordoznak kockázatott. Tény, hogy a természetbe egyszer kikerült transzgén gyakorlatilag visszavonhatatlan. Nem kívánatos az sem, hogy a GM állományok teljesen azonos genomú egyedekből állnak, a biogazdálkodásban elvárt genetikai diverzitással szemben. Mindezek miatt a világ összes organikus szabályozásában az EU-tól kezdve, Ázsián át egészen az USA-ig, tiltják a GMO-k és származékaik alkalmazását. A tiltás a fajtákra, az alkalmazott hasznos állati szervezetekre, mikroorganizmusokra, ezek termékeire, de még a mikrobák felszaporítása során felhasznált tápanyagforrásokra, adalék és -segédanyagokra is vonatkozik. E

II. AGROZOOLÓGIA F

Agrozoológia AZ AMERIKAI KELETI CSERESZNYELÉGY (RHAGOLETIS CINGULATA LOEW) MAGYARORSZÁGI MEGTELEPEDÉSÉNEK ÉS ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA SZEŐKE KÁLMÁN 1 és DÉR ZSÓFIA 2 1 Fejér Megyei MgSzH, Velence 2 MgSzH Központ, Budapest Az Észak-Amerikából Európába behurcolt keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata Loew) magyarországi előfordulása 2006-ban beigazolódott. Európai megjelenése 1983 óta ismert Svájc térségéből, azóta Olaszország (1998), Németország (1993) és Hollandia (2001) területéről is kimutatták. Magyarországi felbukkanása is várható volt, mert a közelmúltban a Dunántúlon, Csákvár térségében két példányt találtak. Ez adott alapot 2006-ban, egy több helyszínre is kiterjedő, termőhelyi vizsgálatra Fejér megyében. Három jelentősebb cseresznye és meggy ültetvényben sárgalapos megfigyelést végeztünk. Június közepén (11-20 között) Agárdon a Gárdonyi Géza Mezőgazdasági Szövetkezetben, egy idős cseresznye-meggy állományban az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi Linnaeus) mellett amerikai keleti cseresznyelegyet is gyűjtöttek a sárgalapok. Az észlelés (leolvasás) június 20-án történt. Ezzel párhuzamosan Székesfehérváron a Barackvirág Farm, és Móron a Vitamor Kft. gyümölcsösében további, előrejelzési céllal kihelyezett sárgalapokat is átvizsgáltuk. A székesfehérvári csapdákban az európai cseresznyelégy mellett az amerikai keleti cseresznyelégy imágóit ezúttal is megtaláltuk. Jelzésünk alapján a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Károsító Diagnosztikai Laboratóriuma országos felmérést rendelt el a megyei intézetek részére. A központilag kiosztott sárgalapok június végétől minden megye két-két gyümölcsösében üzemeltek. A csapdák gyűjtése alapján további nyolc megyében igazolódott az amerikai keleti cseresznyelégy előfordulása. A pozitív megyék a következők voltak: Baranya, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Veszprém, Zala. A Fejér megyei csapdák augusztus közepéig működtek, így az amerikai cseresznyelégy rajzásmenetéhez is információt nyújtottak. A fogások alapján világossá vált, hogy Magyarországon is június közepétől augusztus elejéig, mintegy negyven-ötven napig tart a rajzása. Mivel az új kártevő, zárlati (karantén) kártevőnek minősül, az érintett ültetvényekben zárlati intézkedéseket kellett foganatosítani. A zárlati intézkedések főbb pontjai: 1. Zárlat elrendelése 2. Azonnali mentesítés (védekezés), melyet a kártevő előfordulásáig (jelenlétéig) folytatni kell 3. A károsító előfordulásának nyomon-követése (csapdázás, stb.) 4. Friss piaci forgalmazás letiltása 5. Ipari célú felhasználás korlátozásokkal (biztonságos szállítás, szállítási útvonal rövidsége, stb.) 6. Tökéletes betakarítás (termés fán vagy talajon nem maradhat, a hullott gyümölcsöt meg kell semmisíteni.) 1

Agrozoológia AZ AKÁC GUBACSSZÚNYOG (OBOLODIPLOSIS ROBINIAE (HALDEMAN, 1847)) MAGYARORSZÁGON CSÓKA GYÖRGY Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred Az akác (Robinia pseudoacacia) a legelterjedtebb fafaj Magyarországon, annak ellenére, hogy Európában nem őshonos. Az utóbbi néhány évtizedben több, akác-specialista invázív rovarfaj jelent meg hazánkban. Az akác levéldarázs (Nematus tibialis) az egész országban elterjedt, de csak igen kis egyedszámban találkozunk vele. A Parectopa robiniella és a Phyllonorycter robiniella aknázómolyok már az egész országban elterjedtek, és sokhelyütt tömegesek. Az időrendi sorban az akác gubacsszúnyog (Obolodiplosis robiniae) követi őket. Európában először 2003. júliusában, Észak-Olaszországban (Trevisio Province) találták meg. 2004-ben Prágában, illetve Prága körzetében parkokban és útmenti akácfákon is megjelent. Seljak (szóbeli közlés) szerint Szlovénia nyugati területein is előfordul. Valószínű, hogy Magyarországot déli, délnyugati irányból érte el. Hazánkban elsőként Ajka közelében, 2006. szeptember 20-án figyeltünk fel rá. A következő napok, hetek célirányos ellenőrzései további elterjedési adatokat szolgáltattak. A Dunántúl számos, egymástól meglehetősen távoli pontjáról is előkerült: Bakonybél, Bakonyjákó, Bakonyszentlászló, Belezna, Budapest, Herceghalom, Kóny, Ménfőcsanak, Nagycenk, Ravazd, Rábatamási, Tanakajd, Vitnyéd. A Dunától keletre egyelőre még jóval kevesebb lelőhelyi adat ismert (Budapest, Gödöllő, Kápolna, Mikebuda), annak ellenére, hogy a szúrópróba jellegű ellenőrzések ide is kiterjedtek. Bábként a talajon telel. Az első nemzedék feltehetően röviddel az akác lombfakadását követően rajzik. A nőstények fiatal levélkékre rakják petéiket. A levélkék szegélye lefelé besodródik, a sodrat kissé megvastagszik, a levél színénél általában kissé világosabb lesz, gyakran az egész levél megpirosodik. Levelenként nem ritka a 3-4 gubacs sem. Gyakran előfordul, hogy a megtámadott friss levélkék ki sem bomlanak, gyakran a levélzet minden egyes levelén találunk gubacsokat. Egyes leveleken a régi, elszáradt, megbarnult gubacsok együtt láthatók a friss gubacsokkal. Egy-egy gubacsban több, akár 10 lárva is élhet. A fehéres színű lárva két vedlés után éri el a 4 mm-es maximális hosszúságot. Évente 3-4 nemzedéke van, ezt többek között az is lehetővé teszi, hogy az akác hajtásképzése folyamatos, azaz az egész vegetációs időszakban vannak rajta friss levelek. A nyári nemzedékek lárvái a gubacsban, az őszi nemzedéké pedig lehullva a talajban bábozódnak. Várható jelentőségét nehéz előre jelezni. A 19. század közepéről, az USA, Pennsylvania és New York államaiból igen jelentős, teljes lombvesztést és fapusztulást okozó tömegszaporodásairól számolnak be. Az amerikai kontinensről újabb keletű, a faj jelentőségének megítélését segítő adatok nem ismeretesek. Ennek egyik oka lehet az is, hogy őshazájában az akácnak nem tulajdonítanak túlzottan nagy gazdasági jelentőséget. Magyarországon azonban minden akácon élő invázív rovar sajátos jelentőséggel bír, tekintve, hogy erdeink mintegy 23%-a (több, mint 400 ezer ha) akác állomány. 2

Agrozoológia A SCAPHOIDEUS TITANUS BALL (AUCHENORRHYNCHA) ELSŐ HAZAI MEGJELENÉSE ZSOLNAI BALÁZS, DÉR ZSÓFIA, ALBERTO ALMA és ASSUNTA BERTACCINI 1 Fejér Megyei MgSzH, Velence 2 MgSzH Központ, Budapest 3 Di.Va.P.R.A., Agricultural Entomology Section, University of Torino, Olaszország 4 DiSTA, Patalogia vegetale, Alma Mater Studiorum, University of Bologna, Olaszország Több mint negyven évvel ezelőtt jelent meg egy új kártevő kabóca Franciaországban, az Észak-Amerikából származó Scaphoideus titanus Ball, 1932. A fajt szőlő szaporítóanyaggal hurcolták be Európába tojás alakban. Közvetlen kártétele mellett jelentős kárt okoz az Európai Növényegészségügyi Szervezet (European Plant Protection Organisation, EPPO) által zárlati károsítónak nyilvánított szőlő Aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) terjesztésével. A betegséget természetes körülmények között kizárólag a Scaphoideus titanus kabóca terjeszti. A faj Európában megtalálható azokban az országokban, ahol az FD előfordul, így Franciaországban (Bonfils és Schvester, 1960), Olaszországban (Vidano, 1964), Spanyolországban (Batlle et al., 1997), Portugáliában (Quartau et al., 2001) és Szerbiában (Magud and Toševski, 2004). Ezen kívül számos olyan országban is megtalálták, ahol ez idáig az FD fitoplazmát még nem sikerült kimutatni: Svájc (Baggiolini et al., 1968), Horvátország, Szlovénia (Seljak, 1987, Seljak, 2002) és Ausztria (Zeisner, 2005). A S. titanus kizárólag szőlőn táplálkozó, egynemzedékes faj, mely tojás alakban telel át a kétéves vesszők kérge alatt. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tart. A lárvák és a nimfák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán tartózkodnak, közel azokhoz a vesszőkhöz, ahová a nőstények tojásaikat lerakták. Az imágók július elejétől-közepétől jelennek meg - először a hímek, később a nőstények -, és egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak. A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat a megyei Szolgálatokkal együttműködve és az I.28/03 Magyar-Olasz kormányközi TéT pályázat keretében több éve vizsgálatokat folytat a szőlő fitoplazmás betegségeinek és azok kabócavektorainak felmérésére. 2006-ban nyolc (Győr- Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya, Fejér, Veszprém, Heves) megyére kiterjedő, sárga színcsapdás vizsgálatokat folytattunk július elejétől szeptember végéig. A csapdák feldolgozása, valamint a terepszemlék során három megyében (Bács-Kiskun, Somogy, Zala) sikerült megtalálnunk a Scaphoideus titanus fajt. A kabócát elsőként Somogy megyében Csurgó környéki szőlőültetvényben találtuk meg a július elején kihelyezett csapdákon. Eddigi ismert lelőhelyei: Csurgó, Barcs, Csörnyeföld, Kunbaja, Kunfehértó, Bácsszőlős és Kisszállás környéki szőlőültetvények. Az imágókon kívül a levelek fonákán megfigyeltük a levedlett lárvabőröket is. A szeptember környéki szemlék során számos nőstényt találtunk. Véleményünk szerint a faj átteleléséhez kedvezőek a hazai éghajlati viszonyok. A Scaphoideus titanus kabóca hazai megjelenése és megtelepedése szükségessé teszi, hogy a faj biológiáját, életmódját a következő években tanulmányozzuk, valamint nyomon kövessük terjedését, kártételét, ill. átviteli képességével foglalkozzunk. A magyarországi szőlőtermesztés a Flavescence dorée fitoplazma esetleges megjelenésével komoly nehézségekbe ütközhet, részben mivel a fitoplazma ellen közvetlen védekezési eljárás nem ismert, részben pedig monofág vektorának köszönhetően terjedése gyors. 3

Agrozoológia ÚJ MÓDSZEREK A FÜSTÖSSZÁRNYÚ KÖRTELEVÉLBOLHA (CACOPSYLLA PYRI LINNEAUS) EGYEDSZÁMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA. JENSER GÁBOR 1, SZITA ÉVA 1, BÁLINT JÁNOS 2, SÜLE SÁNDOR 1 és VALKÓNÉ T. JUDIT 1 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely, Románia A jelenleg ajánlott és használt módszerekkel (színcsapda, hullámpapír öv, fertőzött hajtások arányának megállapítása) a füstösszárnyú körtelevélbolha egyedszáma csak viszonylag nagy megközelítéssel állapítható meg, ami az esetek többségében a védekezések hatékonyságának megítélésére használható tájékoztatást nyújt, de pontos, statisztikailag értékelhető adatokat nem szolgáltat. A körte integrált védelmének kidolgozásához a levélbolha egyedszámának változását jól értékelhetően szükséges követni, a körte fitoplazma megjelenése a hazai körteültetvényekben pedig a körtelevélbolha egyedszámának további fokozott figyelemmel kisérését indokolja. A hajtásokon fejlődő lárvák és nimfák egyedszámának megállapítására dolgoztuk ki az un. lemosásos módszert. A leszedett hajtásokat (kezelésenként 4 x 10, 10 cm. hosszúságú hajtás) a helyszínen simító záras műanyag zacskóba helyezzük. Ezekről a hajtásokról laboratóriumban detergenst tartalmazó vízzel (1% Biopon) a lárvákat és nimfákat lemossuk, a zacskókat kiöblítjük, majd ezt a folyadékot tölcsérbe helyezett szűrőpapíron átszűrjük. A szűrőpapírba helyezzük a lelőhelyi adatokat tartalmazó adatokat, majd az összehajtott szűrőpapírban 70%-os alkoholban tároljuk az összegyűjtött lárvákat és nimfákat. Ezek egyedszáma preparáló mikroszkóp segítségével állapítható meg. A lárvák és nimfák mennyiségének ismeretében viszonylag nagy pontossággal határozható meg a védekezés szükségessége, annak időpontja, az alkalmazott növényvédő szerek hatékonysága, számszerű adatok nyerhetők a körtefajták fogékonyságának ill. ellenálló képességének megítéléséhez, amint azt a felvételezéseink adatai bizonyítják. A ültetvényben előforduló ízeltlábúak a körtelevélbolha természetes ellenségei egyedszámának megállapítására alkalmazott un. kopogtatásos módszerrel, amint azt megállapíthattuk, a kopogtató-hálóba összegyűlt nimfák kiválogatásával, számbavételével jól megalapozott tájékoztatást nyerhetünk a körtelevélbolha egyedsűrűségének mértékérő, annak változásáról. A két eltérő módszerrel nyert adatok egymást kölcsönösen megerősítették. A kéthetenként végzett felvételezéseink statisztikailag értékelhető adatokat szolgáltattak 4