Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT AZONOSÍTÓ: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ITS 2014 Konzorcium: 1

Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015. év Készítették az ITS 2014 Konzorcium tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális i Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Berki Judit ügyvezető ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Végh József ügyvezető OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Virágh Péter ügyvezető 2

ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Ürge László okl. építészmérnök SZÉS1-15-0463 Tartószerkezeti szakértő Településtervező: Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070 Energiaközmű szakági tervező: Rácz Géza villamosmérnök TE 15-0103 - Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0103 - Településtervezési hírközlési szakértő Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő Közlekedésági szakági tervező: Mezey András okl. építőmérnök Tkö 13-10815 - Településtervezési közlekedési szakértő Viziközmű szakági tervező: Bartha Miklós csatornázás- szennyvíztisztítási szakmérnök, vezető tervező VZ-TEL 15-0150 - Települési víziközmű tervező TV 15-0150 - Településtervezési vízközmű szakértő Orosz Tamás okl. vízellátási- csatornázási mérnök, víziközmű szakági tervező munkatárs VZ-TEL 15-0041 - Települési víziközmű tervező 3

Környezetvédelmi szakági tervező: BÉLAPÁTFALVA Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Régészeti szakértő: Bánfi Gábor Kiss-Polák Andrea okleveles tájépítészmérnök, településmérnök TK 01-5205, TT 01-5205, K 01-5205 Műemléki szakértő: Dr. Bálint Marianna Társadalompolitikai szakértő: Szilágyi- Fekete Anikó Gazdasági szakértő: Kerekes Tamás Anti-szegregációs szakértő: Erdei Anikó Lakatos Izabella Közreműködők: Ferencz Péter polgármester Fehér Lászlóné jegyző Mikóné Kormos Erika települési koordinátor 4

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 8 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 8 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása... 13 1.2.1. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása... 13 1.2.2. A Városrészi (Területi) Célok bemutatása... 15 1.2.2.1. Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz... 15 1.2.2.2. Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz... 17 1.2.2.3. Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz... 19 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 21 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával... 22 2.1.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek... 22 2.1.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület... 25 2.1.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület... 27 2.1.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület... 29 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 33 2.2.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 33 2.2.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 35 2.2.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 40 2.2.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 44 2.3. Az akcióterületeken végrehajtásra kerülő településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve... 47 2.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek... 47 2.3.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek... 47 2.3.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek... 48 2.3.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek... 49 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz... 50 2.4.1. Hálózatos projektek... 50 2.4.1.1. A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 50 2.4.1.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve... 52 2.4.2. Horizontális projektek:... 53 2.4.2.1. A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 53 2.4.2.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve... 55 2.4.3. Egyéb projektek:... 56 5

2.4.3.1. Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 56 2.4.3.2. Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve... 58 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 59 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása)... 61 3.1.1. Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása... 62 3.1.2. Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása... 64 3.1.3. Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása... 67 3.1.4. Az integráció egyéb területei... 70 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések... 71 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 73 3.3.1. TÁRSADALMI KONSZENZUS... 73 3.3.2. OKTATÁSPOLITIKA... 73 3.3.3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA... 74 3.3.4. EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK... 74 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 75 4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása)... 75 4.1.1. Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival... 75 4.1.2. Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel és településfejlesztési koncepcióval... 77 4.1.3. Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával... 78 4.1.4. Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang... 78 4.1.5. Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang... 79 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ade megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása)... 82 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 88 5.1. Pénzügyi kockázatok elemzése... 88 5.2. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok... 89 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 90 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 90 6.1.1. Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása... 91 6.1.2. Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze... 91 6.1.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze... 92 6.1.4. Egyéb kedvezmények, tevékenységek... 93 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása... 94 6.2.1. Bélapátfalva Város Önkormányzata stratégiai menedzsment... 94 6

6.2.2. Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala... 95 6.2.3. A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben... 95 6.2.4. Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment... 96 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok... 97 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása)... 97 6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana... 97 6.4.2. A monitoring rendszer működési mechanizmusai... 98 6.4.3. Indikátorok... 100 7

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Bélapátfalva városának fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumai határozzák meg, melyekben a város, a városrészek fejlesztési elképzelései összegzésre kerülnek. Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája egyrészről épít a város már meglévő stratégiai dokumentumaira, fejlesztési koncepcióira, másrészt az egyes korábbi elképzelések integrálása érdekében egy olyan új alaprendszer került meghatározásra, mely egységes szerkezetben építi össze a korábban említett dokumentumokat, valamint területi szemlélettel gazdagítja a célrendszert. Bélapátfalva település fejlesztési elképzeléseit tekintve kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Ennek megfelelően a település Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nem cél egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem a cél az, hogy a jelenleg is érvényben lévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban a fejlesztési irányvonalak összegezésre kerüljenek, azok súlyponti elemei, főbb irányvonalai meghatározásra kerüljenek. Ennek megfelelően jelen dokumentum célja, hogy stratégiai keretbe foglalja a középtávú városfejlesztési elképzeléseket úgy, hogy azok a helyi lakosság igényeivel összhangban legyenek, ösztönözzék a magántőke beruházásait és az önkormányzat hosszú távú városfejlesztési politikájának szerves részét alkossák. Cél továbbá a területi alapú, meghatározott városrészekre építő, de komplex szemléletű várostervezés és fejlesztés megvalósítása. A település főbb célkitűzésinek meghatározása, kialakítása során cél volt a település jövőképét, fejlesztési irányvonalait meghatározó dokumentumokkal való összhang megteremtése az alábbiak szerint: a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása a terület szemléletű tervezés biztosítása, a pontos problémafeltárás alapján a beazonosított városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok meghatározása során fontos szempont volt, hogy azok egyértelműen meghatározottak és reálisan megvalósíthatók legyenek, hiszen ez a stratégia operatív jellegének egyik kulcstényezője. Mindezek mellett a tervezés során meghatározó, kulcsfontosságú szerepet játszott a helyi lakosság, a helyi társadalom, a gazdaság szereplőinek bevonása a projekttervezésbe, a célok meghatározásába. Hiszen a partnerségi tervezésnek alapvetően meghatározó szerepe van a 8

település által kijelölt célrendszer helyi társadalmi szövet általi támogatottságában, létjogosultságában, ily módon pedig megvalósíthatóságában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia összhangban van a település fejlesztési programjaival, mind a város településhálózatban elfoglalt helye, mind a helyzetértékelés vonatkozásában, valamint a stratégiai célok megfogalmazásában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a város Helyi Építési Szabályzata, illetve Településszerkezeti Terve összhangban van, a városrészekre kitűzött célok és az akcióterületek projektelemeinek megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. A város meglévő fejlesztési irányaival összhangban, új alaprendszerre történő ráépítéssel, a város gazdasági és természeti, táji adottságaira, regionális, megyei, kistérségi és járási szerepkörére támaszkodva, ezek egy összefüggő viszonyrendszerben való újragondolása által rajzolódik ki Bélapátfalva városának hosszú távú jövőképe. A stratégia és a célrendszer elkészítésében a megadott módszertani sablont Bélapátfalva településre vonatkozóan specifikusan alkalmazva, a város helyzetének elemzését két részre bontva, egyrészt megtörtént a város analízise, az objektív összetevők elemzése, másrészt elemzés készült a város helyzetét meghatározó szubjektív elemeket illetően. Az objektív elemek analízise a város egészére, és területi szemléletben a városrészekre vonatkozó demográfiai, gazdasági, környezeti és ágazati elemzés keretében határozta meg a beavatkozásokat igénylő egyes területeket. A szubjektív elemek elemzése keretében a 2015. évben folytatott személyes beszélgetések, workshopok során, valamint a társadalom szereplőinek egyéb módon történő megszólítására támaszkodva és a korábbi stratégiákat összevetve kialakult egy kép Bélapátfalva városát illetően. A két terület közös diagnózisaként kerültek lehatárolásra azok a stratégiailag beavatkozást igénylő területek és célok, melyek a várost dinamizálva a további fejlődés kulcsát jelentik Bélapátfalva városa számára. A szubjektív elemek diagnózisa alapján megállapítható, hogy a lakosság kapcsolata a városban zajló fejlesztésekkel közösségi szempontból pozitív, támogatják ezen fejlesztések megvalósítást. A stratégia elkészítése során éppen ezért jelentős szerepet kapott a lakosság aktivizálására irányuló, a fejlesztési beavatkozásokat előkészítő közösségi célú stratégiai elemek kidolgozása és beillesztése. Az elemzések eredményeképpen feltárt problématérképre adott válaszként megfogalmazott pozitív jövőkép adja a város jövőbeni fejlesztési irányát és egy vezérelvet, melynek mentén levezethetőek a stratégia elemei és az egyes fejlesztési területek. A pozitív jövőkép alapján megfogalmazott jövőképből levezethető az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiája, azaz a városfejlesztés átfogó, tematikus és városrészi céljai, valamint az ezeket megvalósító indikatív akcióterületek. A városfejlesztés integráltságát biztosítja, hogy a két terület (objektív és szubjektív elemek) kezelése egy integrált rendszerre épül. Bélapátfalva városának stratégia célrendszere az alábbiakban kerül bemutatásra. 9

STRATÉGIAI CÉLOK ÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK JÖVŐKÉP Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. Időtáv: 15-20 év KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI - TEMATIKUS - CÉLOK: I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatáso k infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatáso k beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségéne k javítása Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év 10

VÁROSRÉSZEK KITŰZÖTT CÉLJAI - TERÜLETI CÉLOK: ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. Közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítés lehetőségének vizsgálata KÜLTERÜLETEK 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 11

A város jövőképe területileg és szellemiségében is lefedi az egész város területét, a településben rejlő adottságok képesek a megfogalmazott célok elérésén túl a folyamatos növekedés biztosítására is. A város hosszú távú jövőképe 15-20 év távlatában került meghatározásra az alábbiak szerint: BÉLAPÁTFALVA, MINT A MIKROTÉRSÉG KIEMELKEDŐ IPARI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ ÉS A MIKROTÉRSÉG MEGHATÁROZÓ KÖZSZOLGÁLTATÓ TELEPÜLÉSE Bélapátfalva a tervezett fejlesztések hatására olyan térségi központi szerepkört betöltő településsé változik, amely nemcsak a járás, a helyi lakosság számára vonzó (egészséges környezetet, biztonságos társadalmi háttért, aktív közösségi életet, megfelelő megélhetést, fejlett egészségügyi, üzleti és közszolgáltatási környezetet biztosít), hanem a gazdálkodó szervezetek számára is ideális befektetési környezetet jelent. A város hosszú távú fejlesztési célja számszerűsített értékekkel is kifejezhető, a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, összhangban van az egyes városrészek és akcióterületek fejlesztési céljaival. A stratégiai program középtávú célja, hogy a megjelölt stratégiai fejlesztésekhez és feladatokhoz igazodóan a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, népességmegtartó ereje. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával, és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város erősségeit is kihasználva az erőfeszítéseket a városi funkciók erősítésére, új funkciók betelepítésére, ehhez kapcsolódóan a térségi kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítésére, a gazdasági potenciál minél nagyobb mértékben történő kihasználására szükséges összpontosítani. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszere a SWOT analízisben felvetett problémákra kíván megoldást találni és kínálni. A gyengeségek felszámolásának, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésének érdekében fontos szerepet kap a közszféra. A jövőkép elérésének érdekében az önkormányzatnak, minden forrást ki kell használnia annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szövet között jelenleg meglévő szakadékok tovább ne mélyüljenek, a társadalmi feszültségek oldódjanak, a jelenlegi szegregátum társadalmi integrációja megtörténjen, hiszen a társadalmi egység megteremtése előfeltétele a város további fejlődésének. A Középtávú Városi Célok kialakításánál meghatározó szerepet kapott az, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia nem kizárólag a települési önkormányzat, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma, tehát tartalmazza azokat a célokat is, amelyek 12

megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a településen már működő Ipari Park. A meghatározásra került Középtávú Városi Célok kétféle kategóriába sorolhatóak be: tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. területi célok, ez esetben a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területén érvényes a megfogalmazott cél. Ilyenek az egyes városrészekre érvényes célok. Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája vegyesen tartalmaz tematikus és területi jellegű célokat. A Középtávú Városi Célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A Középtávú Városi - Tematikus - Célokhoz kapcsolódó fejlesztéseket a Városi - Területi - Célok összehangolásával szükséges megvalósítani. A középtávú stratégiai program megvalósítása segítheti elő, hogy növekedési pályára álljon a város, növekedjen a foglalkoztatás, a településben rejlő gazdasági potenciál maximálisan kihasználásra kerüljön. 1.2. A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája meghatároz mind tematikus, mind városrészi érvényességű célokat. A tematikus célok a stratégia jövőképben gyökerező fő értékeihez illeszkednek. A városrészi (Területi Célok) érvényességű célok az adott városrész jellegzetességei mellett hierarchikusan illeszkednek a Középtávú Városi Célokhoz, azaz a városrészi célok a Középtávú Városi Célok elérését szolgálják, támogatják. 1.2.1. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés 13

A város egyik legfontosabb célkitűzése a település gazdasági potenciáljának erősítése, a meglévő Ipari Parkban lévő vállalkozások számának növelése, ezáltal csökkentve a helyi, a térségi munkanélküliséget, növelve a foglalkoztatását, illetve tovább erősítve a település gazdasági szerepkörét. A cél elérésében kiemelt jelenőséget kap az Ipari Park fejlesztése, a betelepült és a betelepülni kívánó vállalkozások támogatása minden területen. Az Ipari Park fejlesztése, bővítése, infrastrukturális beruházások megvalósítása, a barnamezős területek további rehabilitációja, a megújuló energiaforrások használatának támogatása fontos cél a területen. II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Cél, a térségi szerepkör további bővítése, erősítése a közszolgáltatások területén, közigazgatási és egyéb feladatokat ellátó szervezetek egy új központi épületbe való integrálása. A meglévő épületek állagának megóvása, javítása, energiahatékonysági beruházások megvalósítása. Jól definiálható városközpont kialakítása. III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása A humánszolgáltatásoknak helyet adó épületek külső, belső megújítása, energetika korszerűsítése, a térségi szerepkör erősítése érdekében a meglévő szolgáltatások erősítése, illetve a lehetőségekhez mérten új szolgáltatások beindítása (pl.: egészségügyi szakrendelések bővítése). IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Jól definiálható városközpont, városmag létrehozása. Közparkok, pihenőhelyek, fasorok létrehozása, kialakítása, parkolás problémájának megoldása. Az utak, járdák megerősítése, állaguk javítása, gyűjtőút kiépítése, tehermentesítő elkerülő út kiépítése. V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Az Eger-Szilvásvárad turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település turisztikai potenciáljának kihasználása. Kulturális, természeti értékeinek hatékonyabb kiaknázása, ennek érdekében az Apátság, a Gyári-tó és ezek környékének fejlesztése. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése. VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Képzési programok megvalósítása, szegregációs folyamatok megállítása érdekében romáknak szóló célzott felzárkóztató programok megvalósítása. Képzési, oktatási, foglalkoztatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében. 14

1.2.2. A Városrészi (Területi) Célok bemutatása 1.2.2.1. Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 15

Az Északi Városrész - Iparterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK - TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényéne k kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 16

1.2.2.2. Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. Közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítés lehetőségének vizsgálata 17

A Déli Városrész - Belváros területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK - TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS - TERÜLETI CÉLJAI 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítés ét szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. Közpark kialakítása az új városközpon tban, összefüggő fasorok, illetve zöldterülete k létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatá si programok indítása 7. Foglalkoztat ási programok megvalósítás a 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigény ének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítés lehetőségén ek vizsgálata 18

1.2.2.3. Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 19

A Külterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK - TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása KÜLTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 20

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósulást szolgáló beavatkozások három fő kategóriába sorolhatóak: 1. Akcióterületi projektek: Akcióterületi projektek a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések: egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. 2. Hálózatos projektek: Hálózatos projektek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projektek. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, a város egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 3. Horizontális projektek: Horizontális projektek az egymással összehangolt, nem beruházási jellegű projektek. A horizontális projekt valójában hálózatos jellegű, a város egészére kiterjedő, úgynevezett soft elemekből álló beavatkozásokat tartalmaz (pl. például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló programok szervezése). 4. Egyéb projektek: A fenti projekttípusokba be nem sorolható beavatkozások, azonban a település számára fontos projektek. A fenti projekteken kívül megkülönböztetünk kulcsprojekteket, melyek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. A kulcsprojektek általában a fenti négy kategóriába besorolásra került projektek közül kerülnek ki. A kulcsprojektek egyben integrált projektnek is minősülnek mivel általában más projektek is kapcsolódnak hozzájuk. 21

2.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL 2.1.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. Az akcióterület területi lehatárolása: Akácfa utca keleti oldala a Mártírok utcáig - Akácfa utca - Mártírok utca a Bajcsy-Zsilinszky utcáig - Belterület határa. 22

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 23

Bélapátfalva település esetében csak szegregátumok (a szegregációs mutató értéke 35% vagy a feletti) vannak, szegregációval veszélyeztetett (30-34% közötti szegregációs mutatóval rendelkező) területek nincsenek. A település szerkezetének vizsgálata során jól látható, hogy a kedvezőtlen jövedelmi és iskolai végzettséggel, valamint lakáskörülményekkel rendelkezők a település délkeleti részén, jól elkülöníthető településrészen élnek. Ezen településrészt a KSH a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 1. számú szegregátumként jelölte meg. A településen a KSH adatai alapján ez az egy szegregátum található. A település északi részén a KSH 2011. évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony, továbbá alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas), jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás), a lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek. A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. Bélapátfalva leszakadással fenyegetett településrészének fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsonyszintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. A településrészen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák. Ezért az Önkormányzat a településrészt szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületnek jelöli ki. A szociális célú rehabilitáció célja, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg társadalmi reintegrációt eredményező felzárkóztató programokat. 24

2.1.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület A városközponti akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. 25

Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 26

A városrészben a megerősíteni kívánt funkciók köre széles. Az akcióterület célcsoportja elsősorban az akcióterületen élő lakosság, mivel azonban a városközpont rehabilitációja a cél, ezért a célcsoport közé tartozik a város teljes lakossága is. Tágabb értelemben az akcióterületen belül végrehajtott fejlesztések a járás lakosaira is hatással vannak, egyrészt a település járási központi szerepköre miatt, másrészt a városközpontban lévő, járási településekre kihatással lévő közfunkcióval rendelkező intézmények, szervezetek jelenléte miatt is. A közszféra funkcióinak bővítése, versenyképes infrastruktúra létrehozásával a városi lakosság alapvető igénye. A rehabilitáció megvalósulása az ügyintézés gördülékenységét, az adminisztratív kapacitás nagyobb hatékonyságát eredményezi majd, egyúttal a felhagyott épületek újra funkcióval kerülnek felruházásra. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket az intézményeket közösen lehetne működtetni, ezért alapvető cél a közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények). Cél, hogy az integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljon meg a város központi területe, a városközpont egyértelműen, markánsan elkülönüljön a város többi részétől. Cél egyúttal az is, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpont alakuljon ki, amely megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai szolgáltatásokat képes biztosítani úgy, hogy hozzájárul a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzi a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegíti kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését. 2.1.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület A gazdaságfejlesztéssel érintett akcióterület az Északi Városrészek - Iparterületek megnevezésű városrészen található. Területi határait tekintve az Ipari Park területi határaival egyezik meg. 27

Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 28

Az Ipari Park stratégia része az itt működő cégek munkájának elősegítése, tájékoztatása, az összefogás serkentése, illetve pályázati úton a vállalkozások bővítése, fejlesztése. Az újonnan ide települő vállalkozásoknak az Ipari Park egyedi, új, vonzó profilját szükséges megmutatni, mely kiemeli a többi ipari park közül, a tőkevonzáshoz pedig pontosan kidolgozott stratégiát, eszközöket és forrásokat szükséges rendelni. Az érvényben lévő Ipari Park koncepció és egyben a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. alapító okiratában rögzített legfőbb feladata a munkahelyteremtés. A Bélapátfalvai Ipari Park ezt a célt hivatott szolgálni. A park arculata szervesen illeszkedik a területfejlesztési koncepcióba, valamint a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. középtávú fejlesztési stratégiájába. Az akcióterület legfőbb célja tehát, hogy a Bélapátfalvai Ipari Park ne csak ingatlanhasznosítási terület legyen, hanem vonzó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó központ, ahová szívesen települ be hosszabb távra újabb munkahelyeket teremtő cég. Az Ipari Park infrastruktúrája a 3.3.1.1.5. Az Északi városrész - Iparterületek infrastrukturális jellemzői című fejezetben került részletesen bemutatásra. Az Ipari Parkban a gazdasági szektor szereplőin kívül humán szolgáltatók és közigazgatási intézmények is egyaránt működnek. Bélapátfalva Város Önkormányzata és a helyi vállalkozók kezdeményezésre Magyarország Kormánya a 147/2013. (V. 14.) Kormányrendelet értelmében, 2013. május 15. napjának hatályával szabad vállalkozási zóna nyilvánította Bélapátfalvát és a környező 12, a Bélapátfalvai kistérséget alkotó településeket. Ennek eredményeképpen nemcsak az újonnan a térségbe települő, hanem a már meglévő vállalkozások is adókedvezményekben részesülnek, továbbá az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférési esélyei is jelentősen javulnak. Az Ipari Parkban közművesített zöld- és barna mezős területek állnak rendelkezésre, amelyek kedvező feltételek mellett bérelhetők vagy vásárolhatók. A BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. befektetési és támogatási szabályzata tartalmazza a betelepülő vállalkozások számára nyújtandó támogatások és kedvezmények módját és mértékét. Mivel a térség egyik fő vonzerejét az egyedülálló természeti értékek jelentik, fontos feladat a rövidés hosszú távon jelentkező gazdasági problémák, fenntartható, környezetbarát módon történő kezelése. A betelepülő cégekkel szemben követelmény, hogy tevékenységük a természeti értékek megóvásával és a környezettudatos gondolkodásmóddal összhangban legyen. 2.1.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület A turisztikai fejlesztéssel érintett akcióterület a Külterület megnevezésű városrészen helyezkedik el. Az akcióterület beavatkozási pontjai elszórtan, egymástól viszonylag távol, nem egybefüggő területen helyezkednek el. 29

Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 30

Az akcióterület lakosságszámát tekintve nem jelentős, a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a Külterületen élő lakosság száma 6 fő. A helyi lakosság aktív korú és főként hátrányos helyzetű lakosokból áll. A terület megközelíthetősége viszonylag jó, azonban a turisztikai látványosságok és természeti értékek megközelíthetőségét, infrastruktúrával való ellátottságot, közművesítését, a turisztikai igényeknek megfelelően növelni szükséges. Az akcióterület legfőbb kulturális és természeti adottságai, melyek fejlesztése igen fontos a település számára: a Bélháromkúti Apátság, a Gilitka kápolna, a Gyári-tó és környéke, a Bükki Nemzeti Park, a Bélkő és a hozzá kapcsolódó tanösvény. Az akcióterület fejlesztésének alapvető célja a jelenlegi infrastrukturális adottságok további fejlesztése, a kulturális értékek, épületek állagának megőrzése, felújítása. Alapvető cél a településen található turisztikai potenciál maximális kihasználása, a Szilvásvárad-Eger turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település igazgatási területének nagy része a Bükki Nemzeti Park része, védett terület, természeti adottságai miatt sokan keresik fel a környéket. A már meglévő üdülőterületek a település keleti oldalán a Gyári-tó körül - helyezkednek el. Az Apátság Bélapátfalvától kb. 2 km-re, a településtől keletre emelkedő Bélkő hegy nyugati lábánál helyezkedik el a kőbánya felé vezető út közelében, erdőszéli ligetes környezetben. Az odavezető út aszfaltozott (gyenge minőségű), személygépkocsival, kerékpárral, illetve gyalogosan (erdei ösvényeken) is megközelíthető. A turisták kedvelt kirándulóhelye, épp ezért az országos kéktúra, mint túraútvonal érinti. A kékjelzésű turistaútvonalon a műemlék gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető. Az Apátság magas idegenforgalmi értéket hordozó műemlék, ezért fejlesztése, illetve az erre építő beruházások rendkívül fontosak. Az Apátság megközelíthetősége adott, azonban jelenleg nincsen felkészülve turisták nagyobb létszámú fogadására. Az Apátság jelenleg nem turisztikai termék, sokkal inkább látnivaló, nem kapcsolódnak hozzá kiegészítő kereskedelmi, vagy idegenforgalmi szolgáltatások. A meglevő üdülőterületek a településtől keletre helyezkednek el. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyári tó környezetére, ami a település kiemelt rekreációs területe. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással rendelkezik, az ivóvízellátás részben megoldott, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az új üdülőterületek kialakítására nagy igény mutatkozik. Az újabb üdülőterületeket a meglévőkhöz kapcsolódva, a településtestet keletről lezárva javasoljuk kialakítani. Az üdülőterületeket nagyobb erdőfoltok választják el egymástól, illetve a lakóterületektől. Bélapátfalva, bár rendelkezik egyéb turisztikai lehetőségekkel (Gyári-tó, turistaútvonalak, rendezvények), és mindezek révén kínálatot tud felmutatni a vallási turizmuson túl a szabadidős turizmusban, korlátozottan az üdülőturizmusban, illetőleg a rendezvényturizmusban, azok kínálata nincsen összekapcsolva sem az Apátsággal, sem egymással (az Apátság természetes fekvéséből következően összekapcsolt turisztikai lehetőség). Az egyes turisztikai kínálati területeket kiaknázó programok szervezésére 31

specializálódott társaság nincsen jelen, kezdeményként él a Bélapátfalva Idegenforgalmáért Egyesület. Bélapátfalva jelenleg nem turisztikai célállomás, minderre nincsen kiépült vendéglátóipari, vagy szállodaipari (szálláshelyi) kapacitás sem. 32

2.2. AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA, A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE 2.2.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése S.Sz. 1. 2. megvalósítója Bélapátfalva Város Önkormányzata Civil szervezetek Bélapátfalva Város Önkormányzata elnevezése, rövid célja Szociális felemelkedést támogató programok megvalósítás Képzési, oktatási programok megvalósítása megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka 2015.12-2017.12. 50 Ötlet szintjén áll 2015.12-2017.12. 50 Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei Szemléletváltás, a szegregátumban élők társadalmi helyzetének javulása A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetének javulása, sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése 33

S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei munkanélküliség csökkenése, képzettségi matatók javulása sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése 3. 4. Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata Belterületi utak rehabilitációja - KULCSPROJEKT Illegális lerakóhelyek megszüntetése hulladék 2015.12-2017.12. 200 A fejlesztés koncepciója tervezés alatt 2016.06.-2017.07. 80 Ötlet szintjén áll A településrész útjainak javulása Megszüntetésre került illegális hulladék lerakóhelyek száma IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága 34