Öt év után először növekvőben a cégek száma EGYRE TÖBB AZ ÚJ CÉG, DE MÉG EZ SEM ELÉG Több éves csökkenő tendencia fordult most meg, derül ki a Bisnode 2016 első félévét záró elemzéséből. Az új cégek száma csaknem 6 százalékkal növekedett az első hat hónapban, és ezzel megtörni látszik a 2011. óta uralkodó negatív trend. A cégmegszűnések száma még mindig nagyon magas, de egyre több ágazatban tapasztalható a működő vállalkozások számának emelkedése is. Növekedett az új cégek száma a tavalyi év azonos időszakához mérten. 2011 óta folyamatosan csökken a cégalapítások száma, így a tavalyi első hat hónaphoz képest mért 5,9 százalékos emelkedés bizakodásra adhat okot. Bár a mostani javulás kétségkívül pozitív, mértéke mégis eltörpül a korábbi éveket jellemző visszaesésekhez képest. 2010-ben még rekordszámú, közel 50 ezer cég alakult éves szinten, ezt 20 százalékos visszaesés követte 2011-ben. Úgy tűnik, évi 25 ezer új céggel elértük a mélypontot 2015-ben. Ha az első félévi cégalapításokat nézzük, 2014 és 2015 között tapasztalhattunk jelentős 22,45 százalékos mérséklődést, ami 10 százalékponttal meghaladta a 2013 és 2014 közötti visszaesést. Ezek fényében az, hogy sikerült megfordítani a tendenciát és 6 százalék közeli növekedést elérni - kiemelkedő eredménynek számít. Újonnan alapított vállalkozások számának alakulása 1
Stabilabb cégekkel számolhatunk A működő cégek száma továbbra is csökken, de még így is, valamivel több, mint 522 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon az első félév végén. A 2013-as csúcs óta csaknem negyvenezerrel esett vissza a vállalkozások száma, de még így is bőven meghaladja a válság előtti időszak 480 ezer körüli értékét. Továbbra is magas a cégtörlések száma, a 2015-ös 52 ezret meghaladó az idei év első félévében további közel 26 ezer céget szüntettek meg. Egyrészt a cégalapítások növekvő számának, másrészt az újonnan kezdeményezett megszüntetési eljárások visszaesésének köszönhető a 2015. év második felétől tapasztalható lassulás a cégszámok csökkenésében, emeli ki Keleti József a Bisnode Country Managere. Várhatóan ez a tendencia folytatódni fog az idei év második felében, illetve 2017 folyamán is, melynek eredményeként a magyar gazdaságban nagyobb fajsúllyal lesznek jelen a stabilabb vállalkozások. 2016 első hat hónapjában alakult cégek közül a legtöbb a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységű, illetve építőipari társaságok közül került ki. Ezekben az ágazatokban az új cégek száma megközelítette az 1650-et, vagyis közel minden negyedik idén alapított vállalkozás e két tevékenység valamelyikét választotta főtevékenységként. Érdekesség még, hogy ugyancsak az idei év első felét vizsgálva a nagy- és kiskereskedelem után ebben a két iparágban szűnt meg a legtöbb vállalkozás. Működő vállalkozások számának alakulása 2
Az ágazatok csaknem negyedénél már növekvő cégszámokat tapasztalhattunk az utóbbi egy évben. Közülük is öt százalék felett nőt a működő cégek száma a közigazgatási szektorban, illetve több mint egy százalékos növekedést figyelhettünk meg a vegyiparban, bányászatban és élelmiszeriparban. A legnagyobb arányú cégszám csökkenést a kommunális tevékenységet végző és a textilipari társaságok között tapasztaltunk. A korábbi évhez hasonlóan az idei első félév végén is a legtöbb társaság a szakmai, tudományos és műszaki, a kiskereskedelmi illetve az építőipari szektorban működött. Bár a nagykereskedelem részaránya 0,1 százalékot mérséklődött az előző évi értékhez képest, jelentősebb változások nem történtek az arányokban. 3
Csak egyetlen megyében nem lett kevesebb cég Győr-Moson-Sopron megye kivételével mindenhol csökkent a működő társaságok száma az elmúlt 12 hónapban. A legnagyobb meglepetés Nógrád megye volt, ahol a cégek száma mindössze 0,3 százalékkal csökkent tavaly július eleje óta, míg egy évvel korábban itt mértük a második legnagyobb arányú cégszám csökkenést 4 százalék feletti értékkel. Fél százalék alatt maradt a cégszámok mérséklődése Csongrád és Bács-Kiskun megyékben, illetve országos átlag alatti csökkenéssel büszkélkedhet Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Pest és Veszprém megye, illetve Budapest. Arányaiban a legnagyobb cégszám csökkenés Komárom-Esztergom, Fejér és Heves megyékben történt. Működő vállalkozások számának alakulása megyénként 2015. július 1. és 2016. július 1. között forrás: 2016.07.11. Bisnode 4
Özvegyi nyugdíj: ki kaphatja? A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíjra szerezhet jogosultságot a jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa, illetve az élettársa. Ismertetjük azt is, hogyan, hol kell igényelni ezt a tbellátást. Az özvegyi nyugdíjra való jogosító feltételek vizsgálatakor elkülönülnek a hozzátartozói, illetve az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételek. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz viszont mind a hozzátartozó, mind a jogszerzőre előírt feltételek együttes teljesülése szükségeltetik. Az elhunyt jogszerzőre előírt jogosultsági feltételek: a jogszerző a halál időpontjában sajátjogú nyugellátásban részesüljön. A szabályozás meghatározza, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozása esetén az említett személyek ellátását az elhalálozásuk időpontjában automatikusan öregségi nyugdíjnak kell tekinteni, ezért esetükben sem kerül sor további szolgálati idő vizsgálatára; ha a jogszerző a halála időpontjában nem a fent említett ellátásokban részesült, vagy nem részesült egyáltalán semmilyen ellátásban, úgy abban az esetben a jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halála időpontjában betöltött életkorához előírt nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen. Fontos hangsúlyozni, hogy a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság tekintetében külön vizsgálják a szolgálati idejüket azon elhunyt jogszerzőknek, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően ugyan rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, azonban nyugellátásuk 2012. január 1-jétől az elhalálozásukig már nem sajátjogú nyugdíjként, hanem rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. Szintén vizsgálni kell azon elhunyt jogszerzők szolgálati idejét is, akik részére 2011. december 31-ét követően került megállapításra a rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás. Azon jogszerzők esetében, akiknél az előzetes szolgálati idő vizsgálatát írja elő a törvény, korcsoportonként az alábbi minimális szolgálati idő megszerzése szükséges az ellátásra való jogosultsághoz: 22 éves életkor előtti elhalálozás esetén legalább 2 év, vagy az iskolai tanulmányok megszűnését követő 180 napon belüli szolgálati idő szerzése; 22-25 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 4 év; 25-30 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 6 év; 30-35 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 8 év; 5
35-45 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 10 év; 45 éves életkor betöltését követően bekövetkezett elhalálozás esetén pedig legalább 15 év szolgálati idő szerzése. A hozzátartozókra előírt jogosultsági feltételek között különbséget kell tenni attól függően, hogy az elhunyt jogszerzővel milyen családjogi jogviszonyban álltak: A házastárs esetében, reá vonatkozó külön jogosultsági feltétel nincs, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság tekintetében csupán azt kell vizsgálni, hogy a jogszerző az elhalálozása időpontjában sajátjogú nyugdíjas volt-e, vagy, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában betöltött életkorához előírt szolgálati időt megszerezte-e. Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra, az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételek fennállása esetén is, kizárólag abban az esetben lehet jogosult, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az élettárs, a házastársra előírt feltételek fennállása esetén, kizárólag abban az esetben lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük vagy annak akár csak egy része alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült. Az előzőekben említett jogosultsági feltételek fennállása esetén a hozzátartozó részére úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíj kerülhet megállapításra, mely hozzátartozói nyugellátás az általános szabály szerint az elhunyt jogszerző halálától egy évig folyósítható. Az általános szabálytól eltérően, amennyiben az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártát követően, bizonyos jól meghatározott személyi kör részére, korábban úgynevezett állandó, a mai szabályozás alapján már csak özvegyi nyugdíjnak nevezett hozzátartozói nyugellátás állapítható meg. Ki szerezhet jogosultságot a fent említett özvegyi nyugdíjra? aki a jogszerző halálakor már betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, aki megváltozott munkaképességű (azt a személyt kell megváltozott munkaképességűnek tekinteni, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság orvosi bizottságának szakvéleménye szerint legfeljebb 50 százalék), 6
aki házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Fontos megemlíteni, hogy amennyiben az előzőekben említett jogosultsági feltételek bármelyike az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésekor nem, de az elhunyt jogszerző halálától számított tíz éven belül bekövetkezik, úgy az özvegyi nyugdíj megállapíthatóvá válik. Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra jogosultság? ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít; a megváltozott munkaképesség jogcímen megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság abban az esetben szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű, azaz egészségi állapota meghaladja az 50 százalékot; az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása jogcímén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság abban az esetben szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás. Özvegyi nyugdíj feléledése, ismételt megállapítása A korábban megállapított és megszüntetett özvegyi nyugdíj abban az esetben állapítható meg újból, ha annak megszüntetésére nem házasságkötés miatt került sor és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a korábban megállapított özvegyi nyugellátás megszüntetésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. Amennyiben a korábban megállapított özvegyi nyugellátás megszüntetésének jogcíme újabb házasságkötés volt, a házasság megszűnése után, az özvegyi nyugdíj abban az esetben állapítható meg újból, amennyiben az özvegy a házasságkötésekor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett igénybe, továbbá az özvegyet a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. Özvegyi nyugdíj igénylése Az özvegyi nyugdíj iránti igényt, amennyiben a jogszerző nem sajátjogú nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél kell előterjeszteni. Abban az esetben viszont, amennyiben a jogszerző sajátjogú nyugdíjasként (ideértve a korhatár előtti ellátást, és a szolgálati járandóságot is) hunyt el, az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti 7
igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell benyújtani. Az igényt írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (igénybejelentő-lap) kitöltésével, illetve elektronikus úton ügyfélkapus azonosítással az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu) az Elektronikus ügyintézés menüponton keresztül is be lehet nyújtani. A kérelemmel egyidejűleg mellékelni kell, egyebek mellett, a házassági anyakönyvi kivonatot, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonatot, a halotti anyakönyvi kivonatot, az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt, elvált vagy különálló házastárs esetén a tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzést vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat. forrás: Adózona / Winkler Róbert / 2016.07.25 VOSZ a közösségi médiában! - http://www.facebook.com/vosz.hu 8
VÁLLALKOZÓI PIACTÉR KAROSSZÉKBŐL Szeretné megmutatni termékét, szolgáltatását mások számára? Szeretnem megbízható beszállítót, alvállalkozót találni? Látogasson el virtuális piacterünkre! Keressen, üzleteljen, adjon el, vásároljon igénye szerint! A http://piacter.vallalkozo.info/ mindezt egy helyen és ingyenesen nyújtja az Ön és vállalkozása számára. Mindössze regisztrálnia kell, majd feltöltheti az eladásra szánt vagy megvásárolni kívánt termékeket/szolgáltatásokat. A kínálatból regisztráció nélkül is válogathat. Ingyenes vállalkozói tanácsadás a VOSZ-nál Az alábbi elérhetőségeken keresztül tud kérni információt, teheti fel kérdéseit tanácsadónknak: Dankó Tibor Tel: 20/947-4282 e-mail: iwt@t-online.hu 9
A VOSZ Hírlevél a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ingyenes szolgáltatása - kötelezettségvállalásunk nélkül. Az információ-forrásokat nagy körültekintéssel választjuk ki és a legmegbízhatóbb módon kommunikáljuk Önök felé, mégsem kezeskedhetünk az információk célbajutásáért, teljeskörűségéért és valóságtartalmáért. Véleményét kérjük és várjuk a center@vosz.hu címen. Ha továbbiakban nem tart igényt a Hírlevélre, kérjük azt is jelezze felénk! Reméljük hasznos információkkal szolgáltunk Önnek és kedvét lelte Hírlevelünkben. VOSZ Cím: 1054 Budapest, Hold u. 21. Tel.: +361-4142181, -82 Fax:+361-4142180 e-mail: center@vosz.hu www.vosz.hu 10