J E G Y Z İ K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlés Egészségügy és Szociális Bizottságának március 29. napján tartott nyílt ülésérıl

J E G Y Z İ K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlés Egészségügy és Szociális Bizottságának 2011. március 29. napján tartott nyílt ülésérıl Jelen vannak: dr. Kozma József, a Bizottság elnöke, képviselı Haág Zalán, a Bizottság alelnöke, képviselı Hüvös László, a Bizottság tagja, képviselı Kosik Dénes Pál, a Bizottság tagja, képviselı Ménesi Imre, a Bizottság tagja, képviselı dr. Péter Szilveszter, a Bizottság tagja, külsı bizottsági tag Rácz László, a Bizottság tagja, külsı bizottsági tag Novkov Veszelinka, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, irodavezetı dr. Gombos Izabella, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, ügyintézı dr. Balázs Éva, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, ügyintézı Farkas Katalin, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, ügyintézı Kisbódi Andrásné, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, ügyintézı Bárány Beáta, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, ügyintézı Id. Boros Gyula, Polgármesteri Kabinet Juhász Gyula, önkormányzati képviselı 20. vál. ker. dr. Kónyáné Rózsa Ágnes, Jegyzıi Iroda Gyenizse János, Városüzemeltetési Iroda Farkas Edit, Ingatlankezelı és Vagyongazdálkodó Zrt., dr. Kozma József: Köszönti a megjelent bizottsági tagokat és meghívottakat a Bizottság ülésén. Megállapítja, hogy a Bizottság 7 fıvel határozatképes. Elmondja, hogy a kiküldött napirendi pontokhoz újabb javaslat nem érkezett. Szavazásra bocsátja a Bizottság 2011. március 29-i ülésének a napirendjét a meghívó szerint. A Bizottság 7 fıvel egyhangúlag az alábbiak szerint jóváhagyja az ülés napirendjét és a következı határozatot hozza: 600-92/2011. (III. 29.) Eü. Szoc. Biz. sz. H A T Á R O Z A T Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda elıterjesztése alapján az alábbi napirendet fogadta el: Nyílt ülés: 1. A Szeged, Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épület hasznosítása Elıterjesztı: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 2. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálat-tervezet Elıterjesztı: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 3. Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret, a Fogyatékosügyi keret, az Idısügyi támogatási keret, az Idısügyi és városrészi közösségi programok keret felhasználására vonatkozó koncepciók és pályázati dokumentáció elfogadása

Elıterjesztı: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Zárt ülés: 4. Szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése Elıterjesztı: IKV Zrt. 5. A szociális és gyermekvédelmi intézmények kinevezett intézményvezetıi 2010. évi prémium-feladatainak értékelése Elıterjesztı: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 6. Elsı lakást szerzık támogatása, lakás korszerősítéséhez nyújtott támogatás Elıterjesztı: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 7. Egyebek Errıl értesítést kapnak: Tisztségviselık, Címzetes Fıjegyzı, Kabinet, Jegyzıi Iroda, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda. 1. napirend: A Szeged, Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épület hasznosítása dr. Kozma József: Felkéri Novkov Veszelinka irodavezetı asszonyt, röviden ismertesse az elıterjesztésben foglaltakat. Novkov Veszelinka: Elmondja, hogy a Bizottság korábbi döntése alapján a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda a Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épület hasznosítására vonatkozó lehetıségek felmérését elvégezte. Az elıterjesztés az igények és a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével készült el. Elmondja, hogy az elızı bizottsági ülésen dr. Ványai Éva fıigazgató asszony felvetette, hogy Gyermekek Átmeneti Otthona kerüljön kialakításra az épületben. Ezzel kapcsolatosan további egyeztetéseket folytatott az Iroda a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásával. A kistérség munkaszervezetének vezetıje tájékoztatta az Irodát, hogy jelenleg a Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona egy épületben üzemel és nem lenne szerencsés, ha a szolgáltatások biztosítása érdekében 2 ingatlant kellene fenntartani, ez tetemes többletköltséggel járna. A lehetıségek kidolgozása kapcsán felmerült, hogy esetlegesen civil szervezet hasznosítaná az ingatlant, azonban konkrét írásbeli megkeresés e tárgyban a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodához nem érkezett. A Hivatal az IKV Zrt-t megkereste azzal, hogy a Szeged, Budai Nagy Antal u. 51. sz. alatti ingatlan esetleges bérbe adása esetén mekkora összegő bérleti díj bevétel realizálható. Elmondja, hogy jelen anyag lezárásáig azonban az információ nem érkezett meg. A Városüzemeltetési Iroda tájékoztatása alapján, amennyiben a civil szervezetet preferált szervezetté nyilvánítaná Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a bérleti díj 750,-Ft/nm 2, azaz 300 eft/hó (kb. 400 nm 2 alapján) lenne. Az elıterjesztés tartalmazza a fogyatékos személyek gondozóházának lehetıségét. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények mőködtetése - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján - a megyei jogú városok számára kötelezı feladat. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda igényfelmérést végzett a fogyatékos személyeket nevelı-gondozó családok körében abból a célból, hogy igényük esetenként megfogalmazódik-e az átmeneti elhelyezést biztosító fogyatékos személyek gondozóházában történı ellátás iránt.

A beérkezett 35 db kérdıív összesített adatai alapján 30 esetben 1 hónapnál rövidebb, 4 esetben 1-3 hónap közötti és 1 esetben 6 hónapnál hosszabb idıtartamban vennék igénybe az átmeneti elhelyezést. Összegzésként elmondja, hogy az intézmény fenntartása kötelezıen elıírt feladat az Önkormányzat számára, de annak létrehozását a lakossági igények nem támasztják alá. Tájékoztatja a Bizottságot, hogy esetleges alternatíva lehetne az idısek gondozóháza, melyben azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban nem képesek gondoskodni. Az idısek gondozóháza vonatkozásában a tartós bentlakást nyújtó idısek otthoni elhelyezésre várakozók a potenciális igénybe vevık. Az SZKTT Egyesített Szociális Intézményben az elhelyezésre várakozók száma 2011. február hónapban 115 fı. Az épületben - adottságai alapján - 20 fıs idısek gondozóháza mőködtethetı, az elıterjesztés részletesen tartalmazza a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, illetve költségvetési hatásokat. A feladatellátáshoz - a három mőszakos folyamatos ellátás biztosítása érdekében - 7 fı szakmai létszám biztosítása és 7 fıs technikai személyzet szükséges. Az épületet ebben az esetben a fenntartó átadná Szegedi Kistérség Többcélú Társulása részére és ekkor kistérségi kiegészítı normatíva is igényelhetı. A számítások szerint éves szinten a mőködéshez körülbelül 18.050 eft összegő önkormányzati támogatás szükséges. Szerepel az elıterjesztésben a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátása is. A lakóotthon a fogyatékos személy részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelı ellátást biztosít. Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körő ellátást biztosít. Ebben az esetben az ingatlan szervezetileg a dr. Waltner Károly Otthon új, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú 12 férıhelyes lakóotthoni telephelye lenne. Az ingatlan - a jogszabályi elıírásokra figyelembe véve - akkor alkalmas a feladat ellátására, ha az épületben a vizesblokkok szintenként, és nemek szerint megosztva kerülne kialakításra, valamint mozgáskorlátozottak részére fürdetıt kell biztosítani. A szakmai követelmények teljesítése érdekében 5 fıs szakmai létszám, és egy fı technikai dolgozó biztosítása indokolt az intézményben jóváhagyott dolgozói létszámon felül. A további technikai létszám igényeket az intézmény átcsoportosítással oldaná meg. Számításaink szerint éves szinten a mőködéshez körülbelül 7.000 eft összegő önkormányzati támogatás szükséges. dr. Kozma József: Megkérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Megadja a szót Juhász Gyula képviselı úrnak. Juhász Gyula: Megköszöni az Iroda munkatársainak az alapos és kimerítı elıterjesztést, melyben 5 lehetıséget vizsgáltak meg. Kérdése, hogy jogszabályi elıírás-e a koedukált intézmény fenntartása fogyatékos személyek lakóotthoni ellátása, vagy idısek gondozóháza esetében? dr. Kozma József: Felkéri az Irodavezetı Asszonyt a válaszra. Novkov Veszelinka: Elmondja, hogy új ellátási forma esetében a Kormányhivatal álláspontjára, illetve az esélyegyenlıségre figyelemmel nem hozható létre egynemő intézmény. Juhász Gyula: Az elıterjesztésben az idısek gondozóháza, illetve a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátásánál is szerepelnek gazdaságossági adatok.

Az idısek gondozóháza esetében a feladatellátáshoz - a három mőszakos folyamatos ellátás biztosítása érdekében - 7 fı szakmai létszám biztosítása, és 7 fıs technikai személyzet szükséges. Kérdése, hogy a technikai személyzet kiváltható lenne-e önkormányzati cégek bevonásával, vagy az Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménynél meglévı technikai létszám lehetıséget biztosít-e a 7 fıs technikai személyzet mérséklésére? A költségek nagy része a személyi jellegő ráfordításokból adódik. Elmondja, hogy az elıterjesztésben az idısek gondozóháza esetében éves szinten 80 %-os kihasználtsággal számolt az Iroda. Tájékoztatja a Bizottságot, hogy az İszidı Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság is fenntart ilyen intézményt, mely 100 %-os kihasználtsággal mőködik. Véleménye szerint a várólista alapján, illetve a visszajelzésekre tekintettel az intézmény 100 %-os kihasználtsággal is mőködhetne. Gondozási szakemberekkel konzultált, akik elmondták, hogy a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátásánál a három mőszakos folyamatos ellátást biztosítani kell, melyhez 7 fıs szakmai létszám szükséges. Az idısek gondozóházánál 7 fıs technikai létszám biztosítása szükséges, addig a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátásánál egy fı technikai dolgozó biztosítása indokolt. Tájékoztatást kér arról, hogy mibıl adódnak ezek a különbségek, mivel ugyanazon épületrıl van szó. dr. Kozma József: Megköszöni a Képviselı Úrnak, hogy alaposan körüljárta a kérdést. Felkéri az Irodavezetı Asszonyt, hogy adjon válasz a nem szakmai létszámra, a kihasználtságra, és a három mőszakos ellátás kérdésére. Novkov Veszelinka: Szolgáltatások megvásárlásával kapcsolatban elmondja, hogy erre lehetıség lenne, de az intézmény nem alkalmazza ezt a gyakorlatot. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása azt a tájékoztatást adta, hogy önálló egységként kezelnék az új ellátási formát, jogszabályi utalás sincs arra, hogy ha van háttér intézmény, minta a lakóotthonnál, hogyan kell meghatározni a szakmai létszámot. A jogszabályi elıírás alapján került meghatározásra az elıterjesztésben a szakmai létszám. Az idısek gondozóháza esetében elképzelhetı, hogy azok, akik beköltöznek, addig veszik igénybe az ellátást, ameddig nem kapnak helyet a szociális otthonba. Ebben az esetben 100 százalékhoz közeli lehet a kihasználtság. A filozófiája a gondozóháznak az, hogy az idıs ember ezt a szolgáltatást ne addig vegyék igénybe, amíg bekerül a szociális otthonba, mert akkor az egy kihelyezett szociális otthon lenne, hanem pont a forgását kellene biztosítani. Elmondja, hogy nehéz a forgást biztosítani, de nem kizárt. A 20 férıhelybıl lehet, hogy 15-en vagy 18-an kivárják a két éves maximális idıt, míg bekerülnek szociális otthonba, de lesznek olyanok is, akik nem akarnak szociális otthonba menni, csak tényleg az átmeneti elhelyezést kívánják igénybe venni. A kihasználtság lehet 80 vagy 90 százalék, de a 100 %-ot nem éri el, itt nagyobb mozgással kell számolni, mint egy bentlakásos szociális otthonban. A szakmai létszám az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet alapján kerül megállapításra, amennyiben van háttérintézmény a szakmai létszámot 5 fıben kell meghatározni. Ha úgy dönt a fenntartó, hogy az ingatlanon lakóotthon lesz, akkor a szakmai létszám 5 fıben lesz megállapítva. A háttérintézménynek lesz a dolga, hogy megoldja a forgórendszert a saját intézményén belül. dr. Kozma József: Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Megadja a szót Hüvös László képviselı úrnak. Hüvös László: Az 5. pontban szerepel a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátása. Lehetıség lenne-e arra, hogy integrált intézményként fogyatékos személyek nappali ellátása is biztosításra kerüljön az ingatlanban? Normatívánál is plusz bevételt hozhatna, és úgy tuja, hogy ezt a megoldást jogszabály nem zárja ki.

Novkov Veszelinka: A probléma, hogy az ingatlan csak arra lenne elégséges, hogy a 12 személyes gondozóház elhelyezést nyerjen benne, mivel ennek az elhelyezési formának nagyon nagy a négyzetméter igénye. Ha a földszinten kialakítjuk a nappali intézményt, akkor az emeleten nem tudunk elhelyezni csak 8 fıt, mert a lakóotthonnak a létszáma minimum 8 és 12 fı között kell, hogy legyen. Továbbá a Kálvária téren a volt Idısek Nappali Otthonát felújítják, és itt egy 40 férıhelyes fogyatékos nappali intézmény kerül kialakításra. Ez ıszre várható. dr. Kozma József: Megadja a szót Juhász Gyula képviselı Úrnak. Juhász Gyula: Elmondja, hogy március hónapban a Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épületben volt egy helyszíni bejárás, ahol a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részérıl is jelen voltak szakemberek. A szakemberek lehetıségként felvetették még a felnıtt korúak rehabilitációs otthonának kialakítását. A Bizottság által most tárgyalt elıterjesztésben sok változat kidolgozásra került, de erre a javaslatra tekintettel, ill. az épület adottságai alapján elképzelhetı, hogy viszonylag csekély, vagy hasonló mértékő átalakítással, mint amik már egyébként is felmerültek, az intézmény alkalmas lehet erre a feladatra is. Javasolja átgondolni, hogy ennek a változatnak a részleteit is kerüljenek kidolgozásra, hogy megismerhesse a Bizottság, hogy milyenek a normatív támogatás feltételei ennek az ellátási formának. Novkov Veszelinka: A Kormányhivatal szakemberei a Fogyatékosok Rehabilitációs Otthona kialakításának lehetıségét javasolták megfontolásra érdemesnek. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy 3+2 évig kaphat elhelyezést a fogyatékos személy, de csak azok, aki rehabilitálhatóak. Az elhelyezés során el kell érni, hogy 5 év után, ha kiköltözik az intézménybıl, a munka világába be tudjon illeszkedni, és hasznos tagja legyen a társadalomnak, tehát ez egy átmeneti elhelyezési forma. A fogyatékos személyek között kevesen vannak olyan helyzetben, hogy az 5 évig tartó rehabilitáció után képes legyen munkát vállalni, és önálló életvitelt kialakítani. Elmondja, hogy ilyen jellegő felmérésre eddig nem végzett az Iroda, de konzultáltak a kérdésben Dr. Waltner Károly Otthon igazgatójával dr. Szőcs Péterrel. Az Igazgató Úr elmondta, hogy a saját intézményén belül négy vagy öt ember van, aki megfelelne a rehabilitációs követelménynek, melyet egy bizottság állapít meg. Nem törvényi kötelezettsége ez az ellátási forma az önkormányzatnak. dr. Kozma József: Kérdezi az Irodavezetı Asszonytól, hogy az összehasonlítás tárgyát képezı 5 javaslatot tekintve, melyik esetben lehetne a törvényi kötelezettségeket úgy teljesíteni, hogy igény is lenne rá, és annak a mőködtetésével utalva dr. Szőcs Péter véleményére valamilyen célt el lehet érni. Kéri, hogy az átalakítási költségekrıl részletesebb tájékoztatást kapjon a Bizottság. Hüvös László: Az elıterjesztésben a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátásánál olvasható, hogy a Dr. Waltner Károly Otthon férıhelyszáma, illetve a zsúfoltság csökkenne, ha az ellátási forma megvalósításra kerülne a Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épületben. Kérdése, hogy az Önkormányzatnak milyen ütemben kell csökkentenie az intézménynél a zsúfoltságot? Elmondja, hogy véleménye szerint bármely ellátási forma mellett dönt a Bizottság, azt mérlegelni kell, hogy hol lehet belépési díjat szedni. A belépési díjból az átalakítás költsége részben finanszírozható lenne. Novkov Veszelinka: Törvény a fogyatékos személyek gondozóházát írja elı az önkormányzatnak. Szegeden nincs gondozóház, mert nincs rá igény. Szenvedélybetegek, idısek gondozóházának megvalósítását is elı írja a törvény. Az idısek gondozóházát az İszidı Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő

Társaság együttmőködésben biztosítja az önkormányzat. A szenvedélybeteg és a fogyatékos személyek gondozóháza a megoldatlan. Ismerve az egész problematikát, a fogyatékos személyek gondozóházát javasoljuk megvalósítani, nem a szenvedélybetegek gondozóházát. A fogyatékos személyek gondozóházában történı ellátás megvalósítására azonban nincs elég nagy igény. Elmondja, hogy 35 szülı közül 30 azt mondta, hogy egy hónapnál rövidebb ideig hagyná ott a gyerekét a gondozóházban, ez nem egy megnyugtató fenntartói döntést alapoz meg. Az extraköltséggel kapcsolatban elmondja, hogy a Városüzemeltetési Iroda jelezte, hogy amennyiben nemenkénti vizesblokkot kell kialakítani, akkor ez kb. 2 millió forintból kivitelezhetı lenne. Ha fogyatékos személyek kerülnének elhelyezésre az ingatlanban, akkor a mőködési engedély iránti kérelem lépcsınjáróval kerülne beadásra. Az idısek elhelyezése esetén biztosítani kell a liftet. Az ingatlan teljesen be van építve, csak belsı hozzáépítéssel oldható meg a lift. Négyszemélyes lift kialakítást az épületen belül lehetne megoldani, de ennek a mőszaki kivitelezését most nem tudja meghatározni. A dr. Waltner Károly Otthon zsúfoltságával kapcsolatban elmondja, hogy szakmailag nem az a cél elsısorban, hogy a dr. Waltner Károly Otthonból 12 gyermek átkerüljön a Lakóotthonba. Mivel vannak külsı igények, ezért azok is kielégítésre kerülnének. A dr. Waltner Károly Otthon mőködésével kapcsolatban elmondja, hogy 150 férıhelyes az otthon. Nehezen tud az önkormányzat ebbıl a létszámból csökkenteni, mert nincs forgás az intézményben. Elmondja, hogy akkor csökkent jelentısen létszám, amikor a megyei önkormányzat megnyitotta Csongrádon a Fogyatékos Otthont. Ekkor 30 fıvel csökkent a létszám, azóta állandó a 150 fıs létszám. Jelenleg két ember várakozik beköltözésre, de 2010- ben hat gyerek hagyta el az intézményt, ebben halálozás is és kiköltözés is volt. A 150 fıs férıhelynek 6 fıs mozgása volt, ez egy nagyon beállt létszámot mutat. A Szeged, Agyagos u. 45. sz. alatti intézmény létszáma 10-12 fıvel csökkenhetne, de nem azonnal, elıször az új igények kerülnének kielégítésre. A szociális törvény úgy módosult, hogy már nem rendelkezhet az önkormányzat egyösszegő befizetésekrıl. Alapítványi befizetések lehetnének, ha a városnak lenne ilyen alapítványa. dr. Kozma József: Megadja a szót Ménesi képviselı úrnak. Ménesi Imre: Nem lesz egyszerő az épületnek a hasznosítása semmilyen formában, és azt a kérdést teszi fel Hüvös László humán közszolgáltatási tanácsnok úrnak, hogy keresték-e meg azzal, hogy az Árpád Nevelı Otthont mégis csak elhelyezzék a Szıregi útról? Van-e valamilyen információja errıl? Hüvös László: Nincs. dr. Kozma József: Felkéri a megjelenteket, hogy most már arra irányuljon a hozzászólásuk, hogy az elhangzott lehetıségek közül, melyiket tudnák elképzelni az ingatlanon. Megadja a szót Juhász gyula képviselı úrnak. Juhász Gyula: Az Irodavezetı Asszony által mondottakhoz néhány mondatban szeretne kiegészítést tenni. A lifttel kapcsolatban utal az elıterjesztésnek az elsı oldalán lévı mondatra: Szociális intézmények vonatkozásában elírások az épületek építészeti megoldásai tegyék lehetıvé az akadálymentes közlekedést. Álláspontja szerint akármilyen intézménytípusban gondolkodnak, akár fogyatékkal élık, akár idısek elhelyezésérıl, akár felnıtt rehabilitációban, megjegyzi, hogy az eredeti funkció esetében is az akadálymentes épület kialakítása vélhetıen elıírásként jelentkezett, tehát célszerő lett volna már eredetileg is az épület szerkezetét úgy kialakítani, hogy az emeleti lakórészek akadálymentesen megközelíthetık legyenek. A XXI. század igényeinek megfelelıvé kell tenni az épületet az által, hogy az akadálymentesítését meg kell oldani.

Elmondja, hogy az İszidı Idıs Otthon vezetıjét megkérdezte, hogy a lift elhelyezésére milyen költséget feltételez. Azt a választ kapta, hogy az építészeti rajz alapján, kb. 15 millió forintba kerülne a vizesblokk átalakítása, és az elıírásoknak megfelelı a lift beépítése, illetve a helyiségek akadálymentesítése. Ebbıl a költségbıl kb. 10 millió forintot jelentene a lift kialakítása. Bármilyen jövıbeli hasznosítást esetében véleménye szerint a liftre szükség lenne. Ha a konténergarázs megszőnne az ingatlanon, akkor lehetséges, hogy a szükséges négyzetméterek rendelkezésre állnának. A Budai Nagy Antal 51. számú ingatlan mögött van egy önkormányzati tulajdonú ingatlanrész, telekegyesítéssel a hiányzó négyzetméterek megszerezhetıek lennének. Így megoldható lenne az épületen kívüli liftelhelyezést. A civil szervezetek részére történı bérbeadáshoz tesz észrevételt még. Elmondja, hogy megkeresték civil szervezetek, többek közt a Szent Klára Alapítvány, amely hospice szolgáltatást szeretett volna megvalósítani az épületben. Ez a szolgáltatás is komoly igényként jelentkezik. Sajnos az épület jellege, a szobák kis mérete miatt nincs lehetıség, hogy ez a szolgáltatás megvalósuljon ebben az épületben. Egyéb civil megkeresések vonatkozásában pedig inkább csak ötletekrıl lehet beszélni, nem voltak a fenntarthatóság szempontjából olyan módon vagy mértékben kidolgozva a javaslatok, így nem is továbbította az Irodavezetı Asszony felé ezeket. Nem lett volna a bizottság könnyebb helyzetben, hogyha 8-10 megvalósíthatatlan javaslattal még szaporodott volna az eddigi lista. Az általa felkért szakemberek közremőködésével készített, és az ülés elején kiosztott táblázattal kapcsolatban elmondja, hogy ebben a körben mozgó szakemberekkel egyeztetve próbálta összeállítani, összehasonlítani azt a két változatot, amely részleteiben is kidolgozásra került itt az elıterjesztésben, az idısek átmeneti otthonát és a fogyatékkal élık otthonát. Gazdasági szempontból találta érdekesnek, hogy magasabb létszám, magasabb normatíva mellett jött ki egy olyan eredmény, hogy az idısek elhelyezését szolgáló otthon önkormányzati támogatási igénye magasabbra jött ki az elıterjesztés szerint, mint a kevesebb létszámmal, alacsonyabb normatív támogatás mellett mőködı fogyatékkal élık otthona. Tájékoztatja a Bizottság, hogy a táblázatban becslések szerepelne, nem kívánja felülírni a szakiroda által készített elıterjesztésben foglaltakat. Jelezni szeretné a Bizottság felé, hogy tól-ig határokban lehet gondolkodni. Ha megvalósul valamelyik intézménytípus, akkor elképzelhetı, hogy az elıterjesztéstıl, vagy a táblázathoz képest is eltérı számadatok jöhetnek ki. Befolyással van rá az, hogy az intézmény kihasználtsága milyen mértékő lesz. Ha az idıs otthoni ellátás nem 80 %, hanem 100 %-hoz közelít, akkor nyilván a bevételek a magasabb mértékő normatív támogatás miatt magasabbak lehetnek, ha a technikai személyzetet sikerülne néhány fıvel csökkenteni, akkor a fenntartási költségek alacsonyabbak lennének. A két összehasonlító táblázat abból a feltételezésbıl indult ki, hogy mindkét változat esetében ugyanannak az épületnek a fenntartásáról kell gondoskodni, és az elhelyezettek gondozási igénye is nagyjából azonos. A táblázatában emiatt jöttek ki ezek az értékek, melyek azt feltételezték, hogy bár a jogszabály 5 fıt ír elı, a fogyatékkal élı gondozási ellátására feltételezhetı, hogy 3 mőszakban kell 7 fı gondozói létszámot folyamatosan biztosítani. Lehetséges, hogy hosszabb távon az intézményben 7 fı alkalmazása válik szükségessé, hiszen a 3 mőszak 2 fı gondozói létszámának fenntartása 7 fıvel kevesebbel nem oldható meg. A fenntartási költségek szempontjából a két intézménytípus nagyjából azonos. Az étkezési költségek vonatkozásában nem tudták értelmezni azt, hogy az elıterjesztésben a fogyatékkal élık otthonánál az elıterjesztésben nem számoltak külön étkezési költséget. Ezt a táblázat készítésénél figyelembe vették a szakemberek, ezért a dologi kiadásoknál 5 millió forint összeget becsültek. A bevételek oldalán az állapítható meg, hogy a kihasználtságtól függıen lehet magasabb is a bevétel. Ezek alapján az elıterjesztésben szereplı összegektıl eltérı költség is elıfordulhat. Véleménye szerint bármely elhelyezés esetén a fenntartási költség 30-40 millió forintra tehetı, a bevételek a normatív támogatástól és egyéb bevételektıl függıen változhatnak. Az önkormányzati hozzájárulás 8 és 20 millió forint körüli összeg lehet.

Összehasonlításképpen elmondja, hogy a fiú speciális gyermekotthon fenntartási költségei 2009-ben 55 millió forintot tettek ki, ebbıl 9,5 millió forint volt a normatíva, és 16 fı elhelyezése esetén és 45,6 millió forint volt az önkormányzati hozzájárulás. Egyéb paramétereket is vizsgáltak, az általa felkért szakemberek véleményére alapozva magasabb létszám miatt jönne ki jobb paraméter az idıs otthoni ellátásra. A normatív támogatás paraméterei akkor jobbak, hogyha a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában lévı intézmény keretében valósul meg az idıs ellátás, ez akkor 105.000,- forinttal magasabb normatív támogatás írható le. Elmondja, hogy az általa kiosztásra került táblázatban szereplı adatokat becsült adatoknak kell tekinteni. Különbözı megközelítésekbıl adódóan más adatok is kijöhetnek. Jelentıs különbséget, jelentıs eltérést gazdaságossági szempontból bármelyik ellátás figyelembevétele esetén, nem nagyon lehet prognosztizálni. Az idısek gondozóháza kötelezı feladatellátást jelent, ami megoldásra került az İszidı Otthonnal, de az ott lévı 28 fıs létszámhely most jelenleg 100 %-on mőködik, és folyamatosan 100 %-os kihasználtság. Aa 105 fıs várakozói létszám valószínősíti, hogy folyamatosan kihasznált lenne a Budai Nagy Antal u. 51. szám alatt is. Kiegészítı információ az, hogy a Tápéi Városrészi Önkormányzat az alakuló ülésén napirendre tőzte ezt a kérdést, és tájékoztatást kértek tıle. Ezért az Egészségügyi és Szociális Bizottság elızı ülésén tárgyalt elıterjesztés anyaga kiosztásra került. A Tápéi Városrészi Önkormányzat hozott egy olyan határozatot, melyben az idısgondozás megvalósítását preferálta az ingatlanban. A részönkormányzat döntésében az is közrejátszott, hogy a korábbi idıkben már voltak ehhez hasonló részönkormányzati határozatok, amely szintén az idısgondozást támogatták, illetve a lakossági aláírásgyőjtés kapcsán is több mint 1000 aláírás győlt össze, amely inkább az idısgondozást helyezte elıtérbe. dr. Kozma József: Elhangzott, hogy egyetlen törvényi kötelezettsége van az Önkormányzatnak, de arra nincs társadalmi igény. Megépítésre került az épület egy bizonyos szolgáltatásra, hogy a Szıregi úti épületet más célra lehessen hasznosítani, és az ott lévı gyerekeknek az átalakítással jobb feltételeket lehessen biztosítani. Az elhangzottakból megállapítható, hogy az épület arra a célra lenne ideális, mely célra megépítésre került, bármilyen más szakmai elképzelés megvalósításának további költségei vannak. Nagy a felelıssége a Bizottságnak, mert meg kell hozni azt a döntést, hogy kell-e ezt az épületet a szociális szférában hasznosítani, ha már az eredeti célra nem lehet igénybe venni. A FIDESZ-KDNP csoporton belül úgy tudom, hogy van olyan elképzelés, mely a Szıregi út kiürítésével kapcsolatos. Megadja a szót Hüvös képviselı úrnak. Hüvös László: Elmondja, ha a fiú speciális gyermekotthon költözik be az épületbe, akkor is szükség lett volna az önkormányzati támogatásra. Javasolja, hogy az elhangzott javaslatok közül 2-3 lehetıség részletesebb kidolgozását kérje a Bizottság. Ez után a Bizottság könnyebben tudna dönteni. Javasolja, hogy a szőkítés irányába mozduljon el a Bizottság, továbbá a vizsgálati körbe kerüljön be az alapítványi mőködés lehetısége is. Juhász Gyula: Tájékoztatja a bizottságot arról, hogy a Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának szakemberei, mikor a helyszíni bejárás alkalmával megnézték az épületet, felhívták a jelenlévıknek a figyelmét azokra az építészeti megoldásokra, amelyek szerint az épület alkalmatlan a speciális neveléső gyermekek elhelyezésére. A Gyámhivatal szakemberei most is alkalmatlannak tartják az épületet, ill. az ingatlant a speciális neveléső gyermekek számára. Szakmailag nem volt megalapozott az a döntés, amit az Önkormányzat ill. a Közgyőlés meghozott.

dr. Kozma József: Megadja a szót dr. Péter Szilveszternek. dr. Péter Szilveszter: Véleménye szerint, ha szőkíteni kell a megoldások között, akkor az idısek gondozóházának és a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátásának alaposabb megvizsgálását javasolja. Bármely megvalósítása esetén újabb telephely keletkezik, nehéz munkaerı gazdálkodást feltételez, fajlagos költségek is növekedni fognak. Jelentıs különbségek találhatók a Juhász Gyula képviselı úr által kiosztott táblázatban szerepkı költségek, illetve az elıterjesztésben szereplı összegek között. Elmondja, hogy a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátásának megvalósítását javasolná az objektumban. dr. Kozma József: Felkéri Novkov Veszelinka irodavezetı asszonyt az összehasonlító táblázat számadatairól mondjon pár szót. Novkov Veszelinka: A legnagyobb probléma a bérköltség. A javaslat egyforma bérköltségrıl beszél, de a jogszabály által meghatározott minimum feltételek nem egyformák. Az Iroda elıterjesztésébe 32 millió forint került megjelölésre az Idısek Gondozóházának az alkalmazotti bérköltségére. Ez a leendı fenntartóval egyeztetve került meghatározásra. Az Idısek Átmeneti Otthonánál a bérköltség 32 millió forint, a 22 millió forint helyett ez biztos. A Képviselı Úr táblázatában szerepel a Fogyatékkal élık otthona ez hivatalosan lakóotthon, nem fogyatékosok bentlakásos otthona. Januártól megváltozott a jogszabály, már nem lehet zsúfolt és kifejezetten ápolásra, gondozásra berendezkedett otthont létrehozni, mint amilyen az Agyagos utca 45. szám alatti fogyatékos otthon. A lakóotthonnak a létszámfeltételeit az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet elıírja, és különbséget tesz a jogszabály akkor, ha önállóan mőködı lakóotthonról van szó, vagy ha mögötte van egy fogyatékos otthon háttérintézmény. A most tárgyalt esetben van egy háttérintézmény, ebben az esetben a szakmai létszámok lazábbak, és így kevesebb létszám szükséges, ezért kevesebb a bér, és ez a sor okozza a különbséget. Elmondja, hogy az idısek elhelyezése esetén a térítési díjat csak a jövedelem 60 százalékában lehet meghatározni. Ez az elhelyezési forma a szociális otthon elıszobája, ugyanakkor kevesebb térítési díjat fizet a gondozott, mint a szociális otthonban és jobb körülmények között kerül elhelyezésre. Szakmailag a férıhelyek egy részét azoknak kell fenntartani, ahol a hozzátartozók ideiglenesen kérik az elhelyezést, akadályoztatásuk miatt. Nem az a cél, hogy 20 férıhellyel nıjön a 460 fıs szociális otthoni férıhely, és így 480 férıhely legyen, és az új 20 férıhelyen jobb körülmények között és sokkal olcsóbban kerülnek elhelyezésre az igénylık. Juhász Gyula: Az általa kiosztott összehasonlító táblázatnak nem az a célja, hogy felülírja a szakiroda által elıállított adatsort. A táblázattal arra kívánt rávilágítani, hogy több ellátott magasabb normatív támogatás mellett - ez volt az iroda által elıállított adatsor - több önkormányzati támogatással lenne képes mőködni, mint egy kevesebb létszámmal, alacsonyabb normatív támogatás mellett mőködı intézmény. Ez nem politikai kérdés, ez közgazdaságtani kérdés. Az Idısek Átmeneti Otthonára azt mondták, hogy a gyakorlat az, hogy 100 %-os kihasználtsággal mőködik. A szakemberek azt feltételezhették, mivel 115 fı a várakozó listán szereplık száma, és más gondozási intézményeknél szintén 100-as várólisták vannak. Vélhetı, hogy a Budai Nagy Antal utcai otthon esetében is, ha ott idıs otthon valósul meg, akkor ez a 100 % körüli kihasználtság valószínőleg teljesíthetı. Abban az esetben, ha a bevétel a tervezett vagy elıre jelzett 23 millió forinthoz képest akár 29 millió forint is lehet, figyelembe véve az iroda által megadott adatokat a jövedelemre, a fizetı képességre vonatkozóan. Vélhetıen 80 % alatt nem lesz ennek az intézménynek a kihasználtsága. Elmondható, hogy az iroda egy kicsit a bevételeknél alul tervezett, a kiadásoknál pedig magasabb értékkel számolt. A bérköltség esetében a fogyatékkal élık otthonánál az elıterjesztésben 6 fı szerepelt, a szakemberek pedig 7+3 fıvel számoltak, és a gondozási

igénybıl kiindulva. A jogszabály 5 fıt ír elı ebben az esetben, azonban a gyakorlat, tehát a 3 mőszak 2 gondozóval való fenntartása az 7 fıs létszámigényt feltételez. A gyakorlati szükségletnél elképzelhetı, hogy a jogszabályi elıírásokat meghaladóan a késıbbiekben hosszabb távon elképzelhetı az, hogy az intézményben 7 fı szakmai személyzet alkalmazása válik szükségessé. A 3 fıs technikai személyzettel kapcsolatban pedig a kistérségi többcélú társulás nem vette figyelembe azokat az intézményi háttereket (IKV Zrt., SZINT Kft.), amivel a megszabott technikai létszám csökkentését jelenthetné. Az Önkormányzat jelentıs mértékben hozzájárul a kistérségi intézet fenntartásához, ezért lehetıség szerint használják ki az intézmények a meglévı intézményi struktúrát, szolgáltatási rendszert, és ne létszámnöveléssel, hanem szolgáltatás-igénybevétellel oldják meg ezeket a problémákat. A technikai létszámon ezeknek a lehetıségeknek az alkalmazásával talán lehetne spórolni. dr. Kozma József: Megköszöni a hozzászólást, átadja a szót Hüvös képviselı úrnak. Hüvös László: Javasolja a következı határozati javaslat elfogadását. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a polgármester útján utasítja a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát, hogy a 2011. március hó 29-i ülésen elhangzott vélemények, szempontok figyelembevételével részletesen dolgozza ki - 60 napon belül - az idısek átmeneti otthona, fogyatékkal élık lakóotthona és a fogyatékos személyek rehabilitációs otthona tervét a részletes mőködtetési és átalakítási költségek figyelembe vételével. Az elıterjesztés térjen ki az esetleges fenntartó kiválasztására. dr. Kozma József: Figyelembe véve Hüvös képviselı úr javaslatát és azt kiegészítve a következı javaslatot fogalmazza meg: Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a Polgármester útján utasítja az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetıjét, hogy a Szeged II. Tápé, Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épületben idısek gondozóháza, fogyatékos személyek ápológondozó célú lakóotthona, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kialakításának lehetıségérıl dolgozzon ki elıterjesztést az alábbi szempontok figyelembevételével: 1. az épületben csak egyféle ellátási forma valósuljon meg, 2. a megvalósuló funkció valódi társadalmi igény kielégítését szolgálja, 3. az adott funkció megvalósításához szükséges átalakításokra és a mőködtetés költségeire vonatkozó számításokat tartalmazzon. Elkészítési határidı 2011. május 31. napja. Az elhangzott módosításokkal együtt felteszi szavazásra a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Bizottság az elhangzottak alapján egyhangúlag 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozza: 600-93/2011. (III. 29.) Eü. Szoc. Biz. sz. H A T Á R O Z A T Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyalta a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 01/18396-13/2011. számú, A Szeged, Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épület hasznosítása tárgyú elıterjesztését, és az alábbi határozatot hozta: Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a Polgármester útján utasítja az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetıjét, hogy a Szeged II. Tápé, Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti épületben idısek gondozóháza, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kialakításának lehetıségérıl dolgozzon ki elıterjesztést az alábbi szempontok figyelembevételével:

1. az épületben csak egyféle ellátási forma valósuljon meg, 2. a megvalósuló funkció valódi társadalmi igény kielégítését szolgálja, 3. az adott funkció megvalósításához szükséges átalakításokra és a mőködtetés költségeire vonatkozó számításokat tartalmazzon. Határidı: 2011. május 31. Errıl értesítést kap: Tisztségviselık, Címzetes Fıjegyzı, Polgármesteri Kabinet, Jegyzıi Iroda, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 2. napirend: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálat-tervezete dr. Kozma József: A napirendi pont tárgyalása elıtt még elmondja, hogy az elızı ülésen a Bizottság tájékoztatást kért a háziorvosok helyettesítésére vonatkozó jogi, szakmai és technikai feltételekrıl. Az Iroda munkatársa elkészítette az erre vonatkozó anyagot. Véleménye szerint szükséges lenne az ügyben egy elızetes konzultáció az egészségügyi hatóság illetékesével. Amennyiben a Bizottság egyetért a helyettesítés kérdésében, illetve a rendelkezésre állás ellenırzésérıl és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról tájékozódna az egészségügyi hatóságnál. Az egyeztetés után a bizottságot tájékoztatná a konzultáció eredményérıl, ezt követıen a Bizottság majd meg tudja határozni a következı lépést. dr. Péter Szilveszter: Megköszöni az Iroda által készített összefoglalót. Elmondja, hogy az összefoglaló is tartalmazza, hogy a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrıl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza, hogy a területi ellátási kötelezettséggel mőködı háziorvos, illetve fogorvos indokolt esetben az önkormányzattal kötött megállapodásban rögzítettek szerint a helyettesítést abban a rendelıben is elláthatja, ahol egyébként tevékenységét végzi. Probléma véleménye szerint a helyettesítés folyamán, hogy nem abban a rendelıben végzik a helyettesítést, ahol a helyettesítendı háziorvos rendelne. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történı finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 7/A. paragrafusa kimondja, hogy az alapellátási szolgálat - helyettesítéssel történı ellátása esetén a helyettesítı orvos/fogorvos a körzetének rendelési idején túl köteles a helyettesítéssel ellátott szolgálatra megállapított rendelési idınek legalább az 50%-át teljesíteni. Véleménye szerint az elıírás a helyettesítés során nem kerül betartásra. Alapvetıen azt kell kimondani, hogy ez egy szolgáltatás. A harmadik probléma a rendelkezésre állás. Saját tapasztalata is van arra vonatkozóan, hogy nem lehet elérni az orvost a rendelkezésre állási idıben. Fontos kérdések, melyekrıl beszélni kell a bizottsági ülésen, hogyan lehet ezeket a rendelkezések betartását számon kérni. dr. Kozma József: Kérdezi, hogy elfogadható-e a Bizottság tagjai számára, hogy egyeztessen az egészségügyi hatóság illetékesével a kérdésben, melyrıl a Bizottságot utólag tájékoztatja? Errıl külön határozat hozatalt nem javasol. Megállapítja, hogy a Bizottság egyhangúlag 7 igen szavazattal elfogadta a javaslatot. dr. Kozma József: Felkéri az Iroda munkatársát, röviden ismertesse Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálat-tervezete tárgyú elıterjesztésben foglaltakat.

dr. Ignácz Zsuzsanna: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Az alap koncepció 2006-ban készült el, majd 2008. évben felülvizsgáltra került. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza Szeged város szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak áttekintését. A 2011. évi felülvizsgálat a 2006. évi alapkoncepcióval, illetve a 2008. évi felülvizsgálattal együtt értendı. Az Önkormányzat a koncepciót az elfogadást megelızıen véleményezteti az intézményvezetıkkel, a kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. Az Iroda javasolja Szeged Megyei Jogú Városra vonatkozó szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának két ütemben történı tárgyalását, elsı ütemben jelen elıterjesztés mellékletét képezı koncepció felülvizsgálat-tervezetének elfogadását, második ütemben a beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével elkészített végleges szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának elfogadását. dr. Kozma József: Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Megállapítja, hogy nincs, és szavazásra bocsátja az elıterjesztés mellékletét képezı határozati javaslatot. A Bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag jóváhagyja az elıterjesztés mellékletét képezı határozati javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 600-94/2011. (III. 29.) Eü. Szoc. Biz. sz. H A T Á R O Z A T Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyalta a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 01/10625-3/2011. számú, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálat-tervezete tárgyú elıterjesztését és az alábbi határozatot hozta: 1.Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a jelen határozat mellékletét képezı Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és gyermekvédelmi koncepciójának felülvizsgálattervezetét elfogadásra javasolja és véleménynyilvánításra felkéri az intézményvezetıket, a kisebbségi önkormányzatok képviselıit, a civil szervezeteket, a Szociálpolitikai Tanács területi szervét, továbbá az egyeztetı bizottságot. 2. Az elıterjesztés önkormányzati többlettámogatási igényt nem tartalmaz. Errıl értesítést kap: Tisztségviselık, Címzetes Fıjegyzı, Polgármesteri Kabinet, Jegyzıi Iroda, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Közgazdasági Iroda, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda és általa az 1. pontban felsoroltak. 3. napirend: Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret, a Fogyatékosügyi keret, az Idısügyi támogatási keret, az Idısügyi és városrészi közösségi programok keret felhasználására vonatkozó koncepciók és pályázati dokumentáció elfogadása dr. Kozma József: Felkéri az Iroda munkatársát, röviden ismertesse az elıterjesztésben foglaltakat.

Bárány Beáta: Tájékoztatja a Bizottságot, hogy a pályázati dokumentációban beadási határidıként 2011. április 18. napja került megjelölésre. A második félévi Idısügyi keret pályázat esetében 2011. július 1. és 2011. július 15. napja között lehetne a pályázatokat benyújtani. A pályázati felhívások megjelentetése 2011. április 2-án, vagy április 4-én várható. dr. Kozma József: Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Hüvös László: A költségvetésben az Idısügyi keret soron 12 millió forint szerepel. Ennek ellenére az elıterjesztésben az I. félévnél 5 millió, a második félévnél 3 millió forint szerepel. Tájékoztatást kér a fennmaradó 4 millió forint sorsáról. Javasolja, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló keretet teljes mértékben pályázati célra használja fel a Bizottság oly módon, hogy az I. félévben 8 millió forint, a második félévben 4 millió forint kerüljön kiosztásra. Továbbá javasolja, hogy az Idősügyi és városrészi közösségi programok keret felhasználása esetében is legyen I. és II. féléves pályázati kiírás. Az I. félévben 4 millió, a II. félévben 1 millió forint kerüljön felhasználásra. Továbbá felhívja a Bizottság figyelmét, hogy érdemes lenne átgondolni a II. féléves pályázatok beadási határidejét és egy szeptemberi idıpontot meghatározni. Továbbá elmondja, hogy az április 18-i beadási határidıt is javasolja április 22-re módosítani. dr. Kozma József: Javasolja, hogy a pályázati idıszak ne korlátozódjon szigorúan az I. és II. félévre bizonyos átfedésekre adjon lehetıséget a bizottság. Bárány Beáta: Az Idısügyi keret összegével kapcsolatban elmondja, hogy az elıterjesztés készítésekor ez a két számadat merült fel az I. és II. félévi keretösszegnél. A költségvetésben 12 millió forint keretösszeg található ezen a soron. A pályázattal kapcsolatban elmondja, hogy az I. és II. félév pályázata eddig sem korlátozódott szigorúan az adott félévre, lehetıség volt hosszabb pályázati program idıszak meghatározására. dr. Kozma József: Megkérdezi a bizottság tagjait, hogy egyetértenek azzal, hogy az I. félévi pályázatok esetén is támogatható olyan pályázat, melynek megvalósítási idıszakának végnapja december 31. Megkérdezi, hogy ez elfogadható-e koncepcionálisan, és errıl nem határoznának külön. Megállapítja, hogy az elhangzottakat a tagok támogatják. Ebbıl a keretösszegbıl korábban az Idısek Közösségi Központjának a támogatása is megvalósult, mivel ott vannak és lesznek olyan tevékenységek, melyek finanszírozása szükséges lehet, és ez volt a legpraktikusabb finanszírozási mód. Id. Boros Gyula: Elmondja, hogy 2003-ban megalakult az Idısügyi Tanács, ekkor 6 nyugdíjas csoport rendelkezett bírósági bejegyzéssel. Jelenleg 78 szervezettel tart kapcsolatot az önkormányzat, ebbıl 72 bíróságnál be van bejegyezve. Tájékoztatja a Bizottságot, hogy ezzel a pályázati lehetıséggel számolnak a nyugdíjas szervezetek, így tudnak programot tervezni. Továbbá így jöhetnek létre azok a programok, amelyek az idıseknek szól. Minden szervezetet érintı rendezvények is korábban ebbıl a pénzbıl kerültek finanszírozásra. Elmondja, hogy szeretettel vár mindenkit az Idısek Közösségi Központjában (Senior Center) megrendezésre kerülı programokon. dr. Kozma József: Megköszöni a meghívást, és elmondja, hogy a Bizottság tisztában van munkájuk fontosságával.

Hüvös László: A 12 millió forint elosztását javasolta, és nem javasolja a pénz visszatartását. Boros úr is mondta, hogy a nyugdíjas szervezetek számítanak erre az összegre. dr. Kozma József: A 4 millió forintot a korábbi években az Idısek Közösségi Központjának mőködtetésére és az ott megvalósuló tevékenységekre került felhasználásra. Hüvös László: A szabályzat elfogadásakor egyértelmően döntött a bizottság, miszerint pályázat keretében kerül kiosztásra a pénz. Ezt akkor elfogadta a Bizottság, ezt tartani is kell. Semmi akadálya nincs, hogy a Senior Center is pályázzon és ebben az esetben mérlegelni lehet a támogatás mértékét. dr. Kozma József: Probléma, hogy a Senior Center ebben az esetben évente egyszer pályázhat, és 400.000 forintban van maximálva a pályázati támogatás, melyben részesülhet. Ezzel az eddig bevált programokat nem biztos, hogy meg tudják valósítani. Bárány Beáta: A Senior Center nem tud pályázni, mert nincs bírósági bejegyzése. Valamelyik nyugdíjas egyesület tudna pályázni, ha felvállalja az ott megszervezésre kerülı program megvalósítását. Az Idısügyi keretnél 250.000 forint szerepel maximum adható támogatásnak, maradhat ez az összeg, vagy átgondolja a Bizottság, vagy ezen változtat és 400.000 forintban határozza meg a maximálisan adható támogatást? Hüvös László: Nincs akadálya, hogy felemelésre kerüljön az összeg és 400.000,- forint legyen a maximum adható támogatás. Továbbra is fenntartja javaslatát, hogy az elsı félévben 8 millió forint legyen a pályázati keretösszeg, a második félévben 4 millió forint. Az Idősügyi és városrészi közösségi programok keret esetében 4 millió forint az I. félévi, és 1 millió forint a második félévi pályázati keretösszeg. A pályázat beadási határideje április 18 -ról április 22- ére módosulna, és szeptember 15. napja lenne a második félév beadásának határideje. Bárány Beáta: Kérdése, hogy a második félévre vonatkozó pályázat esetén a beadási határidı augusztus 1.- és szeptember 15. napja között kerüljön-e meghatározásra? Haág Zalán: Javasolja, hogy a képújságban is kerüljön megjelentetésre a pályázati felhívás. Véleménye szerint nem szükséges ezt külön beleírni a határozati javaslatba, de akkor a helyi sajtón a Szegedi VTV is beleértendı. dr. Kozma József: Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Megállapítja, hogy nincs. Felkéri a Bizottság tagjait döntsenek az elhangzott módosításokról. Megkérdezi a Bizottság tagjait, ki támogatja, hogy az Idısügy keret esetében is 400 ezer forint legyen a maximális támogatás mértéke. Megállapítja, hogy a Bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag, támogatja a javaslatot. Megkérdezi a Bizottság tagjait, ki támogatja, hogy az Idısügyi és városrészi közösségi programok keret felosztható pénzösszeg I. félévben 4 millió., II. félévben 1 millió forint legyen. Megállapítja, hogy a Bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag, támogatja a javaslatot. Megkérdezi a Bizottság tagjait, ki támogatja, hogy az Idısügyi keret felosztható pénzösszege az I. félévben 8 millió, II. félévben 4 millió forint legyen. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 igen és 2 nem szavazattal támogatja a javaslatot. Megkérdezi a Bizottság tagjait, ki támogatja, hogy a beadási határidı I. félév esetében április 22. napja legyen, II. félév esetén augusztus 1. és szeptember 15. napja között lehessen benyújtani a pályázatokat. Megállapítja, hogy a Bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag, támogatja a javaslatot. Az elhangzott módosításokkal együtt felteszi szavazásra a keretekre vonatkozó koncepciót.

Megállapítja, hogy a Bizottság az elhangzottak alapján egyhangúlag 7 igen szavazattal jóváhagyja a pályázati dokumentációt az elhangzott módosításokkal és az alábbi határozatot hozza: 600-95/2011. (III. 29.) Eü. Szoc. Biz. sz. H A T Á R O Z A T Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyalta a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 01/29472-2/2011. számú, Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret, a Fogyatékosügyi keret, az Idısügyi támogatási keret, az Idősügyi és városrészi közösségi programok keret felhasználására vonatkozó koncepciók és pályázati dokumentáció elfogadása tárgyú elıterjesztését és az alábbi döntést hozta: Az Egészségügyi és Szociális Bizottság elfogadta a jelen határozat mellékletét képezı Keretek elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat tartalmazó koncepciókat. Errıl értesítést kap: Tisztségviselık, Címzetes Fıjegyzı, Kabinet, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Jegyzıi Iroda, Közgazdasági Iroda, SZMJVÖ Helyi Fogyatékosügyi Fóruma, SZMJVÖ Idısügyi Tanácsa, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda.

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság koncepciója a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret felhasználására Az Egészségügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret elosztásánál az alábbiak figyelembevételével dönt: 1. Támogathatóak társadalmi szervezetek, alapítványok, vagy közalapítványok, amelyeket a bíróság jogerısen nyilvántartásba vett, és az alapszabályuk, illetve alapító okiratuknak megfelelıen tevékenységüket ténylegesen folytatják, és amelyeknek Szegeden van a székhelyük, vagy mőködik Szegeden tagszervezetük, csoportjuk és támogatott tevékenységüket szegedi lakosok javára végzik. 2. A Szociális, Gyermek és Családvédelmi keretre az alábbi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen mőködı szervezetek nyújthatnak be pályázatot: a) közhasznú szervezetek, b) egyesületek, c) közösségi feladatokat ellátó szervezetek, d) alapítványok, e) közgyőlési jóváhagyással közalapítványok, szegedi önkormányzat fenntartásában lévı intézmények, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szegedi székhelyő intézmények. 3. Alapítvány részére mőködési támogatás nem adható, kizárólag program szervezésére, megvalósítására nyújthat be pályázatot. 4. A Bizottság az alábbi célok megvalósítását preferálja: a) gyermekek, generációk, nemek, etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének visszaszorítására irányuló programokat, melyek az esélyegyenlıséget támogatják, b) hátrányos helyzető gyermekek szocializációját elısegítı és társadalmi hátrányukat csökkentı szolgáltatások biztosítását, gyermek és szülıi csoportok mőködését, c) szegedi lakóhelyő hátrányos helyzető családok és/vagy gyermekek szabadidıs tevékenységének támogatását, d) a szegregáció folyamatát kedvezıen befolyásoló programokat, e) szociális prevenciós és rehabilitációs programokat, f) szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen mőködı szervezetek szakembereinek képzését, továbbképzését és szakmai fórumok rendezését, g) intézmények esetén a szolgáltatás bıvítését, meglévı szolgáltatások folyamatosságának biztosítását, h) önsegítı csoportok szolgáltatásainak bıvítését, i) egyéb, méltánylást érdemlı egyedi, ágazathoz kapcsolódó programokat, j) helyi érdekérvényesítı tevékenységeket. 5. A 4. pontban felsorolt célokra fordítható összeg elızetesen nem kerül megállapításra, az egyes pályázati célokra fordított támogatások összege a befogadott pályázatok alapján kerül meghatározásra. 6. Egy pályázó szervezet csak egy pályázatot nyújthat be. 7. Pályázati úton megítélhetı támogatási összeg felsı határa 400 eft.