Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe tájékoztatója a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény bankszámlavezetést érintő ügyféltájékoztatója 1. Bevezetés Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe (székhely: 1138 Budapest, Váci út 135-139. D-C épület, Cg. szám: 01-17-000554, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), az AXA Bank Europe SA (székhely: Boulevard du Souverain 25 - B 1170, Brussels, Belgium, regisztrációs szám: BE 0404 476 835, nyilvántartó ) törvényes képviselője (a továbbiakban: Bank) fontosnak tartja, hogy ügyfelei (a továbbiakban: Ügyfél) tisztában legyenek a 2015. szeptember 1. napjától az új jogintézményként bevezetésre kerülő adósságrendezési eljárás pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő rendelkezéseiről. A Bank az előbbiekre figyelemmel az alábbi összefoglalót készítette Ügyfelei számára. 2. Fogalom meghatározások Adós: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Adósságrendezési törvény) meghatározott feltételeknek megfelelő belföldi természetes személy. Adósságrendezési eljárás: az Adósságrendezési törvény hatálya alá tartozó, belföldi természetes személy által indított olyan eljárás, melynek célja, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése az adós fizetőképességét helyreállítsa, hozzájáruljon a fizetési nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan eladósodottak számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő megállapodás, egyezség, vagy adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítása mellett. Adósságrendezés kezdő időpontja: a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte, b) bírósági adósságrendezés esetén az adósságrendezést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, Adósságrendezés záró időpontja: a) a bíróságon kívüli adósságrendezés esetén aa) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós együttműködésének hiányában, illetve mulasztásai miatt sikertelen, vagy ab) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen, mert a felek között nem jött létre megállapodás, ac) amennyiben a családi vagyonfelügyelő megállapítja, hogy - az adós nem felel meg az adósságrendezés feltételeinek vagy - hiánypótlási, adatváltozás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy
- a családi vagyonfelügyelővel az együttműködési kötelezettségét megszegi, és erre tekintettel a családi vagyonfelügyelő az adósságrendezés elutasítását kezdeményezi a bíróságon, a bíróságnak az adósságrendezési kérelmet elutasító határozata jogerőre emelkedésének napja, ad) ha az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglaltakat teljesíti, a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, b) bírósági adósságrendezési eljárás esetén ba) az adósságrendezési kérelmet elutasító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, bb) az adósságrendezési eljárást megszüntető bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, bc) az adósságrendezési egyezség szabályszerű teljesítése esetén a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító, az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, bd) az adósságtörlesztési határozatban meghatározott kötelezettségeit szabályszerűen teljesítő adóst a fennmaradó tartozások megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, Adóstárs: az a természetes személy, aki a Adósságrendezési törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal - ideértve a készfizető kezest is - egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van, Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatalnál és a kormányhivatalnál az Adósságrendezési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatok ellátására felállításra kerülő szervezeti egység. Családi vagyonfelügyelő: az adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a Családi Csődvédelmi Szolgálatot magában foglaló kormányhivatallal áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban. Főhitelező: a) Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett, mindazon hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy b) az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja. Hitelező: a) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek aa) az adóssal szemben jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték, vagy ab) akinek az adós által elismert vagy legalább 80%-os mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben, b) a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az a) pontban foglaltakon kívül az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50 000 forintot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem
vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik. Mindennapi életvitelhez szükséges alapvető, folyamatosan teljesítendő szolgáltatások: a) közműszolgáltatások, b) pénzforgalmi szolgáltató azaz az érintett adós bankszámláját vezető hitelintézet (bank vagy takarékszövetkezet) által biztosított, pénzforgalmi keretszerződés alapján nyújtott, fizetési számla vezetését magában foglaló szolgáltatás, c) társasházi és lakásszövetkezeti lakások számára a társasház, lakásszövetkezet által biztosított épületkarbantartási, épületüzemeltetési, takarítási szolgáltatások, fűtési és egyéb közműszolgáltatások, d) lakóingatlanra kötött vagyonbiztosítási szerződés, felelősségbiztosítási szerződés, kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás, Pénzforgalmi szolgáltató: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott szervezet. 3. Az adósságrendezési eljárás hatása a pénzforgalmi szolgáltatásokra Az adósságrendezési eljárás két szakaszra bontható: a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra, melynek keretében az adós megegyezésre törekszik hitelezőivel a fennálló adósságai rendezésére és bírósági adósságrendezési eljárásra, melyre abban az esetben kerül sor, ha az előző bíróságon kívüli szakasz - sikertelen. A továbbiakban a két szakaszt külön választva tájékoztatja Ügyfeleit (a továbbiakban: Adós) a Bank arról, hogy az egyes szakaszokban a Banknak milyen, az Adósságrendezési törvényen alapuló kötelezettségeket kell teljesítenie, melyek bizonyos esetekben korlátozásokat jelenthetnek az Adós részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások ideértve a bankszámlavezetést és a fizetési megbízások teljesítését - tekintetében. A Bank szempontjából Adósnak számítanak azok is, akiknek nem a Bank felé (hanem más pénzügyi intézmény felé) van lejárt, meg nem fizetett tartozásuk, és az Adósságrendezési törvény alapján adósságrendezési eljárást kezdeményeztek. 3.1. Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezése során az Adós kötelessége, hogy a főhitelezőjénél történő bejelentésével egyidejűleg írásban értesítse a pénzügyi eszközeit beleértve bankszámláját (-it) vezető hitelintézeteket az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének tényéről. Azaz amennyiben az Ön bakszámláját az AXA Bank vezeti, és egy másik banknál van jelzáloghitele, az adósságrendezési eljárás megindításáról az AXA Bankot, mint számlavezető bankját is értesítenie kell. Az AXA Bank, mint az Adós bankszámláit vezető, pénzügyi eszközeit (betét) kezelő és nyilvántartó hitelintézet vagy az Adós fenti írásbeli bejelentése alapján, vagy a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján közzétett hirdetmény útján szerez tudomást az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről. A Bank a kettő közül mindig a korábbi időpontot veszi figyelembe. Amennyiben a Bank az Adós írásbeli tájékoztatása alapján szerez tudomást az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről, annak átvétele időpontjában az átvétel tényére vonatkozó igazoló (érkezetett tájékoztatás/nyilatkozat adósságrendezési eljárásról) dokumentum átadásával egyidejűleg az Adós rendelkezésére bocsátja a jelen ügyfél-tájékoztatót is, melynek átvételét az Adós aláírásával igazolja. A Bank, mint az Adós számlavezető hitelintézete a Családi Csődvédelmi Szolgálat Hirdetményének közzétételéig banktitokként köteles kezelni az adósságrendezés kezdeményezésének tényét.
Attól az időponttól kezdve, amikor a Bank tudomást szerzett az adósságrendezési eljárás kezdeményezésről, beszámítási jogát a bankszámlavezetéshez kapcsolódó és az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások díját kivéve - nem gyakorolja és biztosítja, hogy az adósságrendezés az Adósságrendezési törvény által meghatározott keretek között folytatódhasson. A Bank tehát az adósságrendezési eljárás kezdete előtti időszakhoz hasonlóan a bankszámlához kapcsolódóan az ügyfél számláján beterheli a bankszámlához kapcsolódó, a mindenkori aktuális Hirdetményben közzétett díjakat. Abban az esetben, ha az Adósnak a bankszámlájához kapcsolódóan folyószámla-hitelkerete is van, a Bank a hitelkeret további igénybevételét nem teszi lehetővé és az adósságrendezési eljárás kezdetéig felhasznált, esedékes hitelkeret összeget nem tölti vissza, és annak behajtására vonatkozóan - fenntartva arra vonatkozó követelését - az eljárás e szakaszában nem tesz lépéseket. A Bank a folyószámla- hitelkeret szerződést nem mondja fel. A Bank felhívja az Adós figyelmét arra, hogy az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően kizárólag egy fizetési számlával rendelkezhet a Banknál. Amennyiben az adósságrendezési eljárás megindításakor a Bank az Adós számára egynél több fizetési számlát vezet, úgy az Adós köteles és egyben felelős gondoskodni a további fizetési számlák bezárásáról. Az, hogy a számára vezetett számlák közül az Adós melyiket kívánja megtartani saját döntési körébe tartozik. A Bank az Adósságrendezési törvény rendelkezései alapján az alábbi módosításokat köteles végrehajtani a pénzforgalmi keretszerződés alapján általa vezetett bankszámlákra vonatkozó beállítások tekintetében: Az eljárással érintett számlák: - OKÉ 1, 2, 3, 4 Bankszámla, - OKÉ betétszámla - AXA Vállalkozói számla és az ahhoz kapcsolódó Vállalkozói betétszámla (egyéni vállalkozó ügyfelek esetében) A Bank pénzforgalmi szolgáltatásokat érintően az adósságrendezési eljárás első, bíróságon kívüli szakaszában az alábbi korlátozásokat alkalmazza: - A Bank amennyiben van felfüggeszti a bankszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeret további felhasználását, a felhasznált hitelkeret összeg visszatöltését és követelését fenntartva felfüggeszti a hitelkeret törlesztő részleteinek bankszámláról történő beszedését, azonban a Bank a hitelkeretre vonatkozó szerződést az adósságrendezési eljárás alatt nem mondja fel. - A Bank felfüggeszti az egyéb, a Bank által nyújtott hitel hiteltörlesztéseinek bankszámláról történő automatikus beszedését. - A Bank az Adóssal tartós betét elhelyezésére irányuló megtakarításra vonatkozó szerződést nem köt. - A Bank a hatósági átutalási megbízásokat és az átutalási végzéseket változatlanul, a vonatkozó pénzforgalmi szabályok szerint teljesíti. A Bank felhívja a figyelmet arra, hogy az adósságrendezési eljárás első szakaszában a felek megegyezése alapján megállapított hiteltörlesztésre vonatkozó fizetési megbízás megadásáról az Adós köteles intézkedni. A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós által tett nyilatkozat alapján haladéktalanul bejelenti az Adóssal szemben végrehajtást folytató önálló bírósági végrehajtó(k)nak az adósságrendezései eljárás kezdeményezését. Attól kezdve, hogy a végrehajtó az értesítést kézhez vette a végrehajtási eljárásban eljárási cselekmény nem foganatosítható. A Bank a végrehajtó értesítését követően nem teljesíti a hatósági átutalási megbízásokat.
3.2. Bírósági adósságrendezési eljárás Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban nem jön létre megállapodás, úgy az adósságrendezési eljárás a második, bírósági szakaszba lép. A bírósági adósságrendezési eljárást elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az Adós a bankszámláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással ideértve például a csoportos beszedési megbízást, vagy a tartós átutalási megbízást kizárólag a Családi Vagyonfelügyelő jóváhagyásával terhelheti meg. Az adósságrendezési törvény e rendelkezésének betartása kizárólag az Adós felelőssége, a Bank e tekintetben az adós jogszabályt sértő magatartásából eredő jogkövetkezmények miatt a felelősségét kizárja. Az Adósságrendezési törvény rendelkezései alapján az Adósnak nyitnia kell egy olyan bankszámlát, mely fölött a Családi Vagyonfelügyelő lesz a kizárólagos rendelkező és mely kifejezetten az adósság törlesztésére szolgál. Az adósság törlesztésére nyitott bankszámla mellett, az Adós rendelkezik egy másik bankszámlával (ez lehet új vagy már meglévő bankszámla), mely fölött ő maga és az Adóstárs is lehet rendelkezésre jogosult. Ezen a bankszámlán a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásokhoz szükséges pénzeszközeit (közműszolgáltatások díja, vagyonbiztosítás díja, társasházi közös költség) kezeli. Adós a rezsi költségeken túl erről a számláról összességében havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj (jelen tájékoztató kiadásakor 28.500,- Ft) legkisebb összegének másfélszeresét (42.750,- Ft) veheti fel készpénzben vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet átutalást a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. A fenti limit 3 főig - személyenként illeti meg az Adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat, élettársat és eltartottakat. Amennyiben az imént felsorolt személyek száma meghaladja a 3 főt, úgy a felhasználható összeg az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke lesz (28.500,- Ft) személyenként. Ennél nagyobb összeget Adós a saját és vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel, de ezt is csak addig a mértékig, ami nem veszélyezteti a törvényben rögzített fizetési kötelezettségeit. A mindennapi kiadások fedezésére szolgáló bankszámla forgalmáról az Adós kéthavonta köteles a Családi Vagyonfelügyelőt tájékoztatni. Az adósságrendezési törvény e rendelkezésének betartása kizárólag az Adós felelőssége, a Bank e tekintetben az adós jogszabályt sértő magatartásából eredő jogkövetkezmények miatt a felelősségét kizárja. Ha a végrehajtó az Adós (adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett) Banknál vezetett bankszámla- vagy lekötött betét követelését a Bírósági adósságrendezési eljárás előtt már végrehajtás alá vonta, köteles haladéktalanul elektronikus értesítést küldeni a Bank részére arról, hogy az átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján a bankszámla további megterhelésének, illetve a betét-követelés egyenlegéből való további levonásnak a végrehajtás felfüggesztésére tekintettel nincs helye. A Banknak a korábban levont, de a végrehajtást kérőnek még át nem utalt összegeket haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalnia. A Bank a végrehajtó értesítéséig a hatósági átutalási megbízás, illetve az átutalási végzés teljesítését nem tagadhatja meg. Az adósságrendezési eljárás második, Bírósági adósságrendezési eljárási szakaszában az Adós számára további korlátozást jelent, hogy az adósságrendezésbe vont az adósságtörlesztésre szolgáló bankszámla felett haláleseti kedvezményezettet nem adhat meg.