(DDOP)
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A Dél-dunántúli, mely magában foglalja Baranya, Somogy és Tolna megyét, az ország legszervesebben összetartozó régiója, mely köszönhető egyrészt természetes határainak (Duna, Dráva, Balaton), másrészt a történelem során kialakult belső kapcsolatoknak. A régió az ország legkisebb népességű (948 000 fő), legritkábban lakott (66,9 fő/km2), viszont a harmadik legnagyobb területű régiója. Jellemző az aprófalvas településhálózat, jelentős számú elöregedő, csökkenő népességszámú törpefaluval. A 655 településből 29 lélekszáma nem éri el a 100 főt. 41 település rendelkezik városi ranggal, melyből három megyei jogú város. A városhálózaton belül a középvárosok szintje viszonylag gyenge: a 3 megyeszékhely mellett csak Komló lakossága haladja meg a 25 000 főt. Regionális központi funkciókat a közel 160 000 lakosú Pécs tölt be. A régió lakossága folyamatosan csökken, az ezredforduló óta átlagosan évente 5 500 fővel, melyet a természetes fogyás mellett a negatív belföldi vándorlási különbözet is gyarapít. A régióban viszonylag jelentős a nemzetiségi lakosság száma: romák, németek, horvátok. A Dél-dunántúli gazdasági szempontból az ország négy kevésbé fejlett régiójának egyike. Teljesítménye az egy főre jutó GDP-t tekintve 1995 és 2006 között az országos átlag 82,5%-áról 67,4%-ára csökkent. 2007 től ezt a trendet megszakította egy enyhe felzárkózás. A foglalkoztatási helyzet kedvezőtlen, a régió aktivitási rátája alacsonyabb az országosnál, míg a munkanélküliségi ráta magasabb (harmadik a régiók között). Másrészről 2009-ben az ország egyetlen régiója, ahol a foglalkoztatottak száma kismértékben növekedett a gazdasági válság ellenére is. Az elmúlt 20 évben nem érkezett jelentős nagyságú külföldi működő tőke a régióba (ebben a mutatóban minden régió megelőzi), míg a hagyományos bányászat és részben az ipar is leépült. Az egy főre jutó ipari termelés értékében is az utolsó helyen áll. A K+F-mutatók tekintetében az ezredfordulón még középmezőnyben lévő régió lecsúszott az utolsó helyre, mivel az állami K+F mellett nem tudott kiépülni egy erős vállalati K+F-kapacitás. A szolgáltatási szektor fejlett, jelentős a turisztikai potenciál, erős a (felső)oktatási és egészségügyi ágazat. A mezőgazdaság jelentősebb szerepet tölt be a régió gazdaságában, mint az országos átlag, köszönhetően a kedvező természeti és éghajlati viszonyoknak. 35
DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM AZ OPERATÍV PROGRAM CÉLJAI, PRIORITÁSOK A Dél-dunántúli Operatív Program átfogó célja (2020-ig) a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. Ezen belül olyan specifikus célok is megfogalmazásra kerültek, mint a természeti és épített környezet megóvása, a helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság támogatása, a régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása. Emellett a területi dimenzió szempontjából is megfogalmazásra kerültek célkitűzések. Ilyen az országos fejlesztési pólus feltételeinek megteremtése, regionális növekedési zónák kialakítása, és a vidéki térségek fejlesztése a kistérségi és mikrotérségi központok gazdasági és szolgáltatási szerepkörének erősítésével. A fenti célok elérése és megvalósítása érdekében az alábbi prioritási tengelyek kerültek meghatározásra. 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. A humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Az integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 36
ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK AZ OPERATÍV PROGRAM SZINTJÉN A Dél-dunántúli Operatív Programban a teljes programozási időszakra 207,9 milliárd Ft áll rendelkezésre ( Technikai segítségnyújtás nélkül). A 2007 2010 közötti időszakban ennek közel 94%-a került allokálásra. Ugyanezen időszakban az allokált keret 66%-a került kötelezettségvállalások által lekötésre. Ennek révén 568 db pályázat részesült támogatásban, amelyek összköltsége megközelíti a 212 milliárd Ft-ot. A lekötött összegek 90%-a esetében került már sor támogatási szerződések megkötésére. A megerősített támogatási összegeknek pedig a fele már kifizetésre is került a kedvezményezettek részére. 194,7 207,9 Mrd Ft 129,0 116,2 57,5 2007 2010 Akcióterv-keret 2007 2013 OP-keret 2007 2010 Kötelezettségvállalás 2007 2010 Szerződött támogatás 2007 2010 Összes kifizetés * Használt árfolyam: 260 HUF/EUR ** Technikai segítségnyújtás nélkül 37
DÉL-DUN Á NTÚL I OPER ATÍ V PROGR A M A Dél-dunántúli Operatív Program végrehajtásához kapcsolódó főbb indikátorok állása Téma 38 Indikátor Indikátor érték (terv)2 Indikátor érték (tény)3
AZ OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSAI ÉS EREDMÉNYEI A VÁROSI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZOTT VERSENYKÉPES GAZDASÁG MEGTEREMTÉSE A prioritás súlypontja az üzleti infrastruktúra fejlesztése, mely magában foglalja a barnamezős iparterületek, ipari parkok és inkubátorházak fejlesztését, 2009-től pedig KKV-k telephelyfejlesztését, ipartelepítést is. Külön gazdaságfejlesztési keretre pályázhattak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből érkező és üzleti infrastruktúra-fejlesztést célzó projektelképzelések. A vállalkozások együttműködését klaszter segítik, lehetőség teremtődött vállalati tanácsadás támogatására, valamint tőkejuttatásra a regionális tőkealapból. A régióban kiemelt hangsúlyt kapott a hasznosítatlan barnamezős területen megvalósuló fejlesztések támogatása. A régió kiemelt iparágai: egészségipar, környezetipar, kulturális ipar, gépipar és elektronika, élelmiszeripar, bőr- és textilipar. A gazdaságfejlesztési prioritás keretösszege a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozóan közel 23 milliárd Ft, melynek 67%-a került megítélésre 162 db nyertes pályázat részére. A prioritás céljainak elérése érdekében a következő intézkedéstípusok kerültek meghatározásra: az üzleti infrastruktúra fejlesztése; a klaszterek és vállalkozások közti együttműködések fejlesztése; vállalati tanácsadás. Az üzleti infrastruktúra-fejlesztés keretében lehetőség teremtődött ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek létesítésének támogatására, kis- és középvállalkozások (KKV) telephelyeinek fejlesztésére, és az ipartelepítés elősegítésére. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése háromszor került kiírásra az időszakban. Pozitív tapasztalat, hogy egyre több szereplő ismeri fel az inkubátorházak nyújtotta lehetőségeket, és ezek kiaknázására egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a pályázók. 2007 2008-ban csak közvetett lehetőség nyílt a vállalkozások támogatására, ezért kevés számú projekt kapott támogatást. 2009-ben indulhatott el a sikeres telephelyfejlesztési konstrukció, mely lehetővé tette a közvetlen KKVtámogatást, másrészt sikerült aktivizálni a leghátrányosabb helyzetű térségeket is. A telephelyfejlesztési konstrukció sikertörténetnek mondható, és a legnagyobb pályázói aktivitás jellemezte. A kétszer megjelent kiírásra összesen 170 pályázat érkezett be, mintegy 7,9 milliárd Ft igényelt támogatással. A létrejött új munkahelyek átlagosan 7,4 millió Ft/fő támogatással jöttek létre. Az ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek támogatását célzó konstrukció első körben történt meghirdetésekor a támogatásban részesített 11 nyertes projektből 1 db elállás történt, és 5 projekt már sikeresen le is zárult. A többi projekt is rövidesen lezárásra kerül. A konstrukció második alkalommal történt meghirdetésekor benyújtott és támogatásban részesített projektek megvalósítási időszaka alatt 1 kedvezményezett elállt a projekt megvalósításától. A folyamatban lévő 5 db projekt közül 3 esetében már fizikailag elkészült a projekt, csupán a záró elszámolás benyújtása és a projekt lezárása van hátra. Ezen projektek esetében a megvalósítási idő általában 12 hónap körüli. 39
A regionális jelentőségű klaszterek és vállalkozások közötti együttműködések erősítése, közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése érdekében meghirdetett konstrukció eredményei nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak. A beérkezett száma alacsony volt, és a megfogalmazott célkitűzések fókuszálása sem volt minden esetben megfelelő. Az ipartelepítés újdonságként jelent meg a 2009-2010-es akciótervben. A kezdeti mérsékelt pályázói aktivitást követően egyre több, és egyre magasabb színvonalú projekt érkezett. A vállalati tanácsadás elősegítését célzó intézkedés előkészítése megtörtént, de a konstrukció meghirdetése még nem történt meg. Ugyanez mondható el a regionális tőkealap esetében is. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése terén a legfontosabb eredmények az üzleti infrastruktúra fejlesztése és a telephelyfejlesztés terén születtek. A támogatások révén 2010 végéig a fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek nagysága 199 hektárral nőtt a régióban, 227 db új munkahely született, és 808 db munkahely megtartását sikerült biztosítani. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése tématerületek szerinti eredmények (2007 10) (db) megítélt támogatása összköltsége Támogatási (db) Támogatási projekt leszerződött támogatása Érvényes, hatályos projekt összköltsége Kifizetett támogatás DDOP összesen 162 15,429 29,213 106 11,337 20,560 4,355 A TURISZTIKAI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSE A RÉGIÓBAN 40 A turisztikai potenciál erősítése a régióban prioritás támogatja a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztését, melyek a régió turisztikai adottságaira, sajátos kulturális és természeti értékeire építenek. Olyan széleskörű partnerségre építő területi és termékalapú vonzerőfejlesztések kialakítását célozza, melyben a fejlesztendő projektelemek száma minimum 3, maximum 10. A program kiemelten kezeli a régió gyógy- és termálvízzel fürdőit.
A turisztikai attrakciók fejlesztését követnie kell a vendégfogadás feltételei javításának, ezért a program támogatja a meglévő szálláshelyek kapacitásbővítését, minőségi fejlesztését, a szolgáltatások körének bővítését, valamint új, magas kategóriájú szálláshelyek létesítését. A fejlesztések az érdemi hatás elérése érdekében a Dél-dunántúli régió turisztikai magterületein valósíthatók meg. A program támogatja továbbá a turizmusban érintett szereplők együttműködéseinek kialakítását és fejlesztését, ezen belül a turisztikai klaszterek fejlesztését és desztinációmenedzsmentszervezetek kialakítását. A prioritás fő célja a régióba látogató turisták számának növelése, és a régióba érkező vendégek tartózkodási idejének növelése. Ezen célok elérése érdekében a következő intézkedési területek kerültek meghatározásra: turisztikai attrakciók fejlesztése; szálláshelyfejlesztés; turisztikai klaszterek fejlesztése; turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozása. Az attrakciófejlesztési kiírások elsősorban meglévő infrastruktúra fejlesztésére, megújítására és funkcióbővítésére irányultak, új attrakció kialakításához kisebb mértékben kerültek benyújtásra. A Balaton-parti fejlesztések között főként a balatoni bringakörúthoz kapcsolódó, továbbá strandfejlesztésre irányuló projektek kerültek támogatásra. A régió egyéb területein a kulturális-történelmi, ökoturisztikai és termál-, gyógyturisztikai fürdőfejlesztések jelentek meg nagyobb súlyban. A célként megfogalmazott térségi együttműködés mint a vonzerő fejlesztési alapfeltétele, a ban megvalósult. A termál- és gyógyfürdők fejlesztését célzó szakmai tartalma igyekezett követni a kiíráshoz készült stratégiai irányokat, és ezzel hozzájárult, hogy régiós szintű termálturisztikai termék jöjjön létre. A szálláshelyek fejlesztését szolgáló pályázati kiírásra mindkét meghirdetéskor a rendelkezésre álló keretet jelentősen meghaladó támogatási igényű pályázat érkezett be. A versenyben inkább a nagy kapacitású és magas kategóriájú szálláshelyek szerepeltek jobban, amely módosítja majd a régió szálláshelyeinek kínálatát, mennyiségben és minőségben egyaránt. Sajnos a gazdasági válság hatásai miatt több vállalkozás nem tudta megvalósítani elképzeléseit. Csak a Dél-dunántúli régióban jelent meg külön turisztikai klaszterek fejlesztésére pályázati kiírás. A beérkezett száma meghaladta a várakozásokat, de sikeresen viszonylag kevesen tudtak pályázni. A turisztikai klaszterek kialakítását ösztönző pályázati kiírás a TDM-rendszertől eltérően olyan szervezetek kialakítását, fejlesztését célozta, melyek szerveződési alapját az egyes turisztikai terméktípusok jelentették. A fejlesztések megfelelő megvalósulása esetén jelentős érdekképviseleti, közös marketing és értékesítési, valamint kutatási munkát ellátó szervezetek jöhetnek létre. Később ezeknek a klasztereknek azonban fontos szerepük lehet a turisztikai desztinációmenedzsment-rendszer régiós szintű szervezetében. A TDM-szervezetek kialakítására irányuló pályázat a turizmus egy új irányítási rendszerének elindításához nyújt szakmai és pénzügyi segítséget. Főként azon turisztikai desztinációk esetében kerültek sikeres benyújtásra, melyek tényleges turisztikai vonzerővel és magas realizált vendégéjszakaszámmal bírnak. A szervezetfejlesztés magába foglalta a Tourinform irodák minőségi megújulását mind infrastrukturális, mind humán erőforrás tekintetében. Sajnos ezzel a lehetőséggel a helyi szintű TDM-szervezet kialakításával a régióban csak 41
néhány térségében tudtak élni. A pályázati kiírások azonban továbbra is lehetőséget biztosítanak a rendszer alapjainak kialakításához (immár az első tapasztalataiból kiindulva), illetve a helyi szintű szerveztek mellett a térségi szintek kialakítása is megkezdődhet. A támogatott révén a projektgazdák által tett vállalásokból 2010. december végéig 464 287 fővel növekedett a támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága, és 1 189 652 db-bal a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A fejlesztések emellett 416 db új munkahely megteremtéséhez is hozzájárultak. A turisztikai potenciál erősítése a régióban tématerületek szerinti eredmények (2007 10) (db) megítélt támogatása összköltsége Támogatási (db) Támogatási projektek leszerződött támogatása Érvényes, hatályos projektek összköltsége Kifizetett támogatás 42 DDOP összesen 89 22,570 61,925 78 17,636 47,300 7,097
A prioritás keretében az egyetlen, akciótervben is nevesített kiemelt projekt a Harkányi Gyógyvíz Egészséget adó és megőrző őselem elnevezésű projekt, amelynek megvalósítására 1,4 milliárd Ft került allokálásra. A turisztikai potenciál erősítése a régióban kiemelt projektek (2007 10) Projektgazda Kiemelt projekt neve Döntés dátuma Támogatás Összköltség Státusz HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A Dél-dunántúli Operatív Program 3. prioritása olyan humán közszolgáltatások fejlesztésével foglalkozik, mint: az alapfokú egészségügyi ellátások (körzeti orvos, fogorvos); a járóbeteg-szakellátások; a rehabilitációs szolgáltatások infrastruktúra-fejlesztése; az akadálymentesítés; a szociális alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás); a bölcsődék és családi napközik fejlesztése. A szolgáltatások megszervezése és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kialakítása során olyan megoldásokat volt szükséges alkalmazni, amelyek a gyéren, zömében hátrányos helyzetű csoportok által lakott és kedvezőtlen közlekedési helyzetű térségekben is jó minőségű szolgáltatást nyújtanak felesleges kapacitások kiépítése (fenntartása) nélkül. Ezen szempontok alapján került fókuszba a humán tématerületek integráción alapuló fejlesztéseinek gondolata. A szolgáltatások fejlesztése mellett erőfeszítéseket célszerű tenni a szociálisan hátrányos helyzetű személyek fenntartható foglalkoztatására (foglalkoztatási lehetőségeik megteremtésére), mely cél hosszú távon elősegítheti a munkaerőpiaci reintegrációt, s így az életkörülmények generális javulását is. A prioritáshoz kapcsolódóan a következő főbb célok fogalmazódtak meg: a humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kisés mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával (kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben); a bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban; a közintézmények akadálymentesítésének támogatása. A prioritás céljainak elérése érdekében négy fő területen történtek beavatkozások: szociális fejlesztések; akadálymentesítés; egészségügy-korszerűsítés; közoktatás-fejlesztés. 43
A szociális fejlesztések célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben nevesített szociális alapszolgáltatások (kivéve a tanya- és falugondnoki szolgálat), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben nevesített gyermekjóléti alapellátások (kivéve az átmeneti ellátások) elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, mindezt új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával, és a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével. Az akadálymentesítés célja a fogyatékos személyek életminőségének javítása, esélyegyenlőségének növelése érdekében az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások komplex módon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentesítése, tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény értelmében a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Az egészségügy-korszerűsítés célja az egészségügyi alapellátási intézmények és a járóbeteg intézmények modernizációjának a támogatása. Ennek keretében infrastruktúra- és eszközfejlesztés célirányos támogatása valósul meg annak érdekében, hogy az egyes régiók kistérségeiben minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal egészségügyi intézmények szolgáltatásai. A közoktatás-fejlesztési konstrukció alapvető célja a mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító és integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos működtetés érdekében. Kiemelt cél a hosszú távú működésre alkalmas közoktatási intézmények korszerűsítése, a helyi adottságok talaján létrejött területi különbségeknek a különböző jellegű helyi együttműködések révén történő minimálizálása és csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképessége érdekében. Összességében megállapítható, hogy a Dél-dunántúli régió élen jár az újszerű támogatási konstrukciók és fejlesztési stratégiák megalkotásában. A 2007 2013-as időszakban A humán közszolgáltatás fejlesztése prioritás összességében pilot folyamatnak tekinthető, amelyben főként az került modellezésre, hogy az adott jogszabályi keretek között milyen lehetőség van újító jellegű konstrukciók és támogatási formák megalkotására. A Dél-dunántúli régióban humáninfrastruktúra-fejlesztésre a 2007 2013 közötti időszakban mintegy 39,83 milliárd Ft áll rendelkezésre, ebből a 2007 2010-ben megjelent konstrukciók támogatástartalma közel 31,4 milliárd Ft. A vizsgált időszakban megjelent 10 db pályázati kiírás keretében 2010. év végéig összesen 134 db pályázat került támogatásra 30,28 milliárd Ft értékben, a leszerződött projektek száma 124 db, a leszerződött összeg közel 25,13 milliárd Ft. A humán infrastruktúra fejlesztésére irányuló megvalósult projektek révén 2010 végére a fejlesztéssel érintett járóbeteg-szakellátók által elért lakosság elérte a 100 000 főt. Az oktatásfejlesztés terén 4 447 tanulót érintő beruházások valósultak meg. Az akadálymentesítést célzó projekteknek köszönhetően pedig 95 db intézmény vált elérhetővé a fogyatékkal élők számára. 44
Humán közszolgáltatások fejlesztése tématerületek szerinti eredmények (2007 10) (db) megítélt támogatása összköltsége Támogatási (db) Támogatási projektek leszerződött támogatása Érvényes, hatályos projektek összköltsége Kifizetett támogatás DDOP összesen 134 30,284 33,652 124 25,130 27,687 14,104 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓK TÁMOGATÁSA A régió fejlődésének elengedhetetlen feltétele a városok központi szerepkörének megerősítése. Ez a közösségi és szolgáltató funkciók bővítésével, az urbanizált települési környezet kialakításával, a városi zöldfelületek fejlesztésével, az épített örökség és az épületállomány minőségének megóvásával, valamint a lakosság biztonságérzetét növelő belterületi csapadékvíz- és belvízrendezés megoldásával valósítható meg. Az integrált városfejlesztési akciók támogatását szolgáló prioritás fő célja egyrészt a régió városhálózatának erősítése a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével. Fontos másrészt a leértékelődő városi területek és a főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése a közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával. További fontos cél Pécs, illetve a régió vonzerejének a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programhoz kapcsolódó javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével. Ezen célok elérése érdekében a következő intézkedéstípusok kerültek meghatározásra: funkcióbővítő városrehabilitáció; szociális városrehabilitáció; Pécs 2010 EKF -program megvalósítása; regionális EKF-fejlesztések. 45
A funkcióbővítő városrehabilitációk célja a városok központi, illetve alközponti szerepének megerősítése. Fiatal városok estén a hangsúly kifejezetten a központi funkció megerősítésén volt. Az adott projekt komplexitását biztosítja, hogy több egymással szinergiában álló, különböző funkciót ellátó, térben is összefüggő projektelemből tevődik össze. A támogatott projektek többsége ezeknek a stratégiai szempontoknak eleget tudott tenni, így a projektekről elmondható, hogy tartalmukban konzisztensek voltak a stratégia céljaival, elveivel. A funkcióbővítő városrehabilitációs projektek többségének fő problémája az volt, hogy nem sikerült gazdasági szereplőket megfelelő mértékben bevonni a ba, így alapvetően esztétikai célokat szolgáltak. A szociális városrehabilitációs projektek a stratégiák célkitűzései alapján a városok társadalmilag és infrastrukturális szempontból leginkább leromlott városrészeiben valósulnak meg. A kiírásokat a funkcióbővítő városrehabilitációkhoz képest sokkal kisebb érdeklődés kísérte. A városok prioritása alapvetően a belvárosi térségek megújítása volt, és kevésbe a városok perifériáin elhelyezkedő városrészek felzárkóztatása. A kisebb érdeklődés oka részben abban fogható meg, hogy a szociális városrehabilitáció esetében sokkal szigorúbb jogosultsági kritériumok kerültek meghatározásra, mint a funkcióbővítés esetén, illetve a szociális városrehabilitációs projektekben konzorciumi partnerként jelennek meg lakásszövetkezetek, társasházak. A régióban megvalósuló városfejlesztési projektek közül a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa fejlesztési csomag nemcsak nagyságrendje és a beruházást körülvevő közérdeklődés, hanem az időbeliség miatt is kiemelkedik. A projektek a Dél-dunántúli Operatív Programban megfogalmazott tartalommal valósultak meg. A ban vállalt funkciók teljes körűen kiépültek, vagy 2011-ben épülnek ki. A projektek esetében megjelenő csúszás nagyobb részt az előkészítés szakaszában (pl. pályázat benyújtása, közbeszerzés lebonyolítása), kisebb részt a megvalósítás szakaszában állt elő. A leghangsúlyosabb városfejlesztési cél, Pécs belvárosának keleti irányú kiterjesztése nagy lökést kapott: az EKF-létesítmények mellett többek között ROP-forrásból támogatott szálloda létesült az akcióterületen. Öszszességében elmondható, hogy a fejlesztések megerősítették Pécs régióközponti szerepét. A regionális EKF-fejlesztések keretében hét dél-dunántúli városban jön létre új kulturális központ, például művelődési ház, könyvtár formájában, ami hosszú távon biztosítja a településeken kulturális értékek előállítását. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések támogatására 15 db pályázat érkezett be. A program célja volt, hogy a térség kulturális kínálatának fejlesztésével és bemutatásával, valamint a programsorozatot övező kiemelt nemzetközi és hazai figyelem kihasználásával a régió tartósan fejlődési pályára álljon, bővüljenek a kulturális és kreatív vállalkozások piaci lehetőségei, fellendüljön a régió turizmusa, bővüljön a foglalkoztatás. A városrehabilitációs fontos részei az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő ún. szoft típusú beavatkozások. A szociális városrehabilitáció szoft típusú elemeinél a hangsúly gyakran a munkaerőpiaci integráción volt, tehát olyan foglalkoztatási, továbbképzési és egyéb programok megvalósításán, amelyek segítik az elmaradott társadalmi rétegek integrációját a munkaerőpiacra való visszatérésen keresztül. A funkcióbővítő projektekben a szoft típusú tevékenységek hangsúlya a helyi identitás erősítésén, a szabadidő hasznos eltöltésén volt. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatását célzó kiíráshoz kapcsolódóan 2010 végén 4, a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségében található városi rangú település közül 3 rendelkezett támogatói döntéssel, 1 pedig hiánypótlási szakaszban volt. 46
A megyei jogú városok (Kaposvár, Szekszárd) kiemelt projektjavaslatai funkcióbővítést tartalmaztak. A vizsgált időszak végén a projektekből egy rendelkezett aláírt támogatási, egy pedig második fordulós döntés előtt állt. A prioritáshoz köthető megvalósult városfejlesztési projektek 122 017 főt érintő településrehabilitációt és 13 új munkahely megteremtését eredményezték. Integrált városfejlesztési akciók támogatása tématerületek szerinti eredmények (2007 10) (db) megítélt támogatása összköltsége Támogatási (db) Támogatási projektek leszerződött támogatása Érvényes, hatályos projektek összköltsége Kifizetett támogatás DDOP összesen 42 38,906 49,516 30 34,155 43,015 21,572 47
DÉL-DUN Á NTÚL I OPER ATÍ V PROGR A M A városfejlesztés terén található kiemelt projekteket Szekszárd, Pécs és Kaposvár megyei jogú városok illetve a Baranya Megyei Önkormányzat nyújtották be. A projektek közül Szekszárd város funkcióbővítő projektje még csak az akciótervi nevesítés fázisában áll, azonban Pécs projektjei közül három támogatási rendelkezik, és megvalósítás alatt áll, egy pedig (a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont) már meg is valósult. Ezen kívül szintén megvalósításra került már Kaposvár város projektje, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat két fejlesztése ( A DélDunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megvalósítása és a Nagy Kiállítótér (Múzeum utca) ) is. Integrált városfejlesztési akciók támogatása kiemelt projektek (2007 10) Projektgazda 48 Kiemelt projekt neve Döntés dátuma Támogatás Összköltség Státusz
AZ ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A Dél-dunántúli régió közlekedésének fejlesztését komplexen, a régió belső közlekedési kapcsolatainak és a közösségi közlekedési rendszernek a fejlesztésével kívánja az operatív program elérni. A régió kedvező természeti és táji adottságokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik, ugyanakkor a környezeti kockázatok (ár- és belvízi veszélyeztetettség, partfalomlások) elleni védelem, valamint a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság különösen a szennyvízkezelés és -tisztítás, valamint a sík- és dombvidéki vízrendezés területén jelentős elmaradásban van az európai uniós elvárásokhoz képest. A DDOP 5. prioritása keretében biztosított támogatási lehetőségek révén olyan térségi szinten átgondolt környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztések kerülnek megvalósításra, melyek a régió jelentős természeti kincsének fenntartható hasznosítását segítik elő. A prioritás által megfogalmazott fő célok a régió belső vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása, az egyéni gépjármű-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben, valamint a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása, a környezeti kockázatok csökkentése. Ezen célok elérése érdekében a következő intézkedések kerültek meghatározásra: a hálózati jelentőségű 4 és 5 számjegyű mellékúthálózat fejlesztése; a városi agglomerációs és a Balaton térségi közösségi közlekedési rendszer fejlesztése; a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése; a kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése; környezeti veszélyelhárítás: a földtani veszélyforrások elhárítása, és a vízminőség védelme a regionális jelentőségű vízgyűjtőkön (integrált vízgyűjtő-gazdálkodás keretében), települési bel- és külterületi vízrendezés. A hálózati jelentőségű mellékúthálózat, valamint a településeket feltáró úthálózat fejlesztése a hiányzó szakaszok kiépítésével, a meglévő hálózat elemeinek korszerűsítésével c. kiírás keretében a régió települései számára jelentős mellékutak kerültek felújításra, illetve megépítésre. A kedvezményezett minden esetben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vagy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. törvény szerinti kizárólagos építtető volt. A közösségi közlekedés fejlesztése esetében 4 pályázó a megyei jogú városok és a Balaton Fejlesztési Ügynökség nyert támogatást hosszú távú, komplex közlekedési stratégiájának és a konkrét fejlesztéseihez szükséges megvalósíthatósági tanulmányainak az elkészítésére. A megvalósítási felhívásban a fejlesztési célok között a forgalomirányítási rendszerek, a dinamikus utastájékoztatás és az elektronikus jegyrendszer fejlesztése, kiépítése állt. Az infrastruktúrafejlesztésre beadott pályáztok közül hat fejlesztés kapott támogatást. Az önkormányzati fejlesztések főként a megállóhelyi infrastruktúra fejlesztését célozták szabványos buszöblök, peronok és várók kiépítésével, felújításával. A VOLÁN által benyújtott projektek IKT-fejlesztésekre irányultak. A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése c. kiírásra 2007 ben beérkezett közül 7 önkormányzat került támogatásra, a támogatási intenzitás 75-90% között volt. Ezek közül azonban csak 4 kerékpárút valósult meg: a Paks, Biztonsági út mentén (a Jedlik Ányos utca és a 6-os számú út közötti szakasz) haladó kerékpárút; a Marcali-Boronka közötti kerékpárút; a szekszárdi kerékpárút; a Tamási Pári közötti kerékpárút. 49
A 7 projektből a Pécsen és a Balatonszabadiban tervezett kerékpárút esetében a kedvezményezettek a közbeszerzés eredménytelensége miatt elálltak a támogatási szerződéstől, egy projekt (a komlói kerékpárút) pedig azért nem valósulhatott meg, mert az önkormányzat nem kapta meg az építési engedélyt. 2009-ben a felhívás ismét meghirdetésre került, ami újabb 7 projekt támogatását tette lehetővé 840 millió Ft értékben (a támogatott települések és társulások: Bóly, Regöly, Komlói kistérség, Balatonboglár, Mohács, Pellérd, Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás). A környezetfejlesztési tématerületen megjelent pályázati kiírások eredményessége szempontjából megállapítható, hogy különösen a szennyvízkezelési, valamint a települési csapadék- és belvízrendezési rendkívül népszerűek voltak az önkormányzatok körében, és az eredetileg rendelkezésre álló keret többszöröse is leköthető lett volna. A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztésé -re a 2 000 LE alatti szennyezőanyag-terhelésű települések pályázhattak. Pozitív tapasztalat, hogy a projektek kapcsán olyan önkormányzatoknál valósultak meg a beruházások, akik saját erejükből általában nem lettek volna képesek kiépíteni egy európai uniós alapelveknek megfelelő szennyvízkezelési rendszert. A konstrukció kapcsán olyan fontos területeken épült ki a korszerű szennyvízkezelés, mint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vagy az Ormánság egyes települései. A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken a KÖVIZIG-ek kezelésében lévő vízfolyások rendezésére, vízrendezési beruházások elvégzésére, a vízkárelhárítási biztonság növelésére irányult. Összesen 7 projekt kapott támogatást. A nyertes szakmai szervezetek színvonalas, példaértékű beruházásai a természetközeli szempontokat érvényesítő vízfolyásrendezésre, az ár- és belvízi vízvédelem korszerű megvalósítására terjedtek ki. A települési bel- és külterületi vízrendezés népszerű volt az önkormányzatok körében: a projektek jó része már évek óta előkészített stádiumban várt a pályázati lehetőségre. A projektek indokoltságát nemcsak a beépített és burkolt felületek arányának növekedése, a szélsőséges időjárás okozta csapadékvíztömeg kezelésének hiányosságai és az igazolt káresemények támasztották alá, hanem a korábban kialakított csapadékvíz-elvezető rendszerek hiányosságai, elhanyagolt állapota is új beruházások megvalósítását tette szükségessé. Az omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása elnevezésű pályázati kiírásban 13 települést nevesítettek. melyek a sürgős beavatkozást igénylő magaspartfalak stabilizálásához, az omlás- és csúszásveszély mérsékléséhez, az ezekkel kapcsolatos műszaki beavatkozásokhoz igényelhetnek támogatást. A már meghirdetett keret három Duna menti település önkormányzata által benyújtott projekt támogatásához volt elegendő. A közúti elérhetőség javítását célzó projektek megvalósulásának köszönhetően a vizsgált időszak végéig a régióban 3 km új út épült meg, 57 km út került felújításra, és több mint 14 km új kerékpárút építése valósult meg. A környezetfejlesztés terén pedig 39 135 főt sikerült megvédeni az ár-, bel- és csapadékvízkároktól, valamint 5 493 fő részére vált elérhetővé az európai uniós kritériumoknak megfelelő szennyvízkezelés. 50
Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés (közlekedésfejlesztés) tématerületek szerinti eredmények (2007 10) (db) megítélt támogatása összköltsége Támogatási (db) Támogatási projektek leszerződött támogatása Érvényes, hatályos projektek összköltsége Kifizetett támogatás DDOP összesen 54 19,163 20,050 46 13,308 13,801 5,307 51
Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés (környezetfejlesztés) tématerületek szerinti eredmények (2007 10) (db) megítélt támogatása összköltsége Támogatási (db) Támogatási projektek leszerződött támogatása Érvényes, hatályos projektek összköltsége Kifizetett támogatás DDOP összesen 87 15,384 17,573 84 14,615 16,793 5,051 52
DÉL-DUN Á NTÚL I OPER ATÍ V PROGR A M A prioritás témái közül csak a közlekedésfejlesztés esetében találhatók a régióban kiemelt projektek. Ezek a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. projektjei, amelyek közül három az AT nevesítés szintjén áll, három támogatási rendelkezik és megvalósítás alatt áll, hat pedig már megvalósításra is került. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés kiemelt projektek (2007 10) Projektgazda Kiemelt projekt neve Döntés dátuma Támogatás Összköltség Státusz 53
Projektgazda Kiemelt projekt neve Döntés dátuma Támogatás Összköltség Státusz 54
MINTAPROJEKTEK Altéma Gazdaságfejlesztés (pályázatos) Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése A NIVO-VAS Kft. fő tevékenységként uszodafedéssel foglalkozik, termékeit (azok speciális volta és magas ára miatt) szinte kizárólag a külföldi piacokon értékesíti. A cég kinőtte a kaposvári belterületen levő telephelyét, ezért egy beépítetlen ingatlant vásároltak, amelyen önerőből egy minden igényt kielégítő irodaépületet, a támogatásból pedig egy korszerű, európai uniós színvonalnak megfelelő gyártócsarnokot építettek a kapcsolódó alapinfrastruktúrával együtt. A beruházás hatására a 13 fős átlaglétszám 45 (teljes munkaidőben foglalkoztatott) főre növekedett. Altéma Projekt címe Turizmusfejlesztés (pályázatos) Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése A projekt a Paksi Energiapark megvalósulására irányul, melynek során egy új és szokatlan, hazánkban egyedülálló tematikus park jön létre. A park az életünket és az univerzumot átható energiaformák, azok manifesztációi és egymáshoz való viszonyuk tapasztalati úton történő bemutatását tűzte ki feladatául. A tervezett új létesítmény olyan speciális kínálatot jelent, amely nemcsak a térségben és Magyarországon, de Közép-Európában is egyedülálló: fenntarthatósága biztosított. A belső kiállító térben kapnak helyet azon installációk, eszközök, melyek interaktív jellegükkel, újszerűségükkel, szemkápráztató képi és hangvilággal, valamint hitelességükkel mutatják be az energia megjelenésének lehetséges formáit, így a park legnagyobb vonzerejét jelentik. A kültéri kiállítótér lehetőséget teremt a kiállítások után az aktív pihenésre (monocikli, óriás jojó, holdséta, Münchausen lift, hangtükör, stb.). 55
Altéma Turizmusfejlesztés (kiemelt) Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Akciótervi nevesítés dátuma Megvalósítás tervezett ideje A projekt a harkányi gyógyfürdő fejlesztését tartalmazza, amelynek keretében egy, a fürdő bővítését, korszerűsítését és terápiás tevékenységet is magába foglaló gyógyturisztikai központot kívánnak létesíteni. Minőségi egészségturisztikai fejlesztés, melynek fő eleme a Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház bővítése, a balneológiai medence korszerűsítése, valamint a nemzetközi gyakorlatoknak és elvárásoknak megfelelő szolgáltatás- és kapacitásbővítés. Altéma Humáninfrastruktúra-fejlesztés (pályázatos) Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése A pályázat keretében 10 település területére kiterjedő, integrált mikrotérségi központ létrehozása valósul meg, ahol elérhető lesz iskolaorvosi, fogorvosi szolgáltatás, szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családi napközi, gyermekjóléti szolgálat. Ezen szolgáltatásokon felül közösségi tereket és játszóteret tartalmaz a pályázat. 56
Altéma Városrehabilitáció (pályázatos) Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése A fejlesztés célkitűzései a város térségi szolgáltató funkcióinak (a gazdasági funkcióhoz kapcsolódó foglalkoztatás, valamint a közigazgatási és közösségi humán szolgáltatás, kultúra, sport) erősítésével a lakosságmegtartó képesség, illetve a turisztikai vonzerő növelése. Az akcióterület a 0,806 km2 nagyságú és 4 156 fő lakosú Városközpont városrész. A célok elérését szolgáló tevékenységek: a művelődési központ épületének külső és belső felújítása; a művelődési központi kávéház kialakítása; a vásárcsarnok felújítása, átépítése; a szabadtéri piac felújítása; térítés nélkül használható parkoló létrehozása; a járda és a sétálóutca bővítése, díszburkolat, egységes utcabútorok, díszkivilágítás; térfigyelő kamerák felállítása, a közbiztonság növelése; a zöldterület növelése parkosítás, parkfejlesztés; extrémsport-pálya létesítése a fiatalok részére; a köztisztaság fokozása. 57
Altéma Városrehabilitáció (kiemelt) Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Támogatási szerz.dátuma Kivitelezés ideje A projekt a Kaposvár városközpontjában található sétálóövezet bővítésére irányul, az Ady Endre és Noszlopy utcák gyalogoszónává alakításával. A sétáló utca melletti üzletek, lakások akadálymentes megközelítése érdekében az épületek elé a vendéglátó egységek kitelepülésére is alkalmas teraszok kerülnek kialakításra magánerős konzorciumi partnerek bevonásával. A Kossuth tér keleti lezárásában levő épületet üzlethelyiségekkel és terasszal alakítják át. A Szivárvány Kulturális Központ projektelem keretében felújításra, bővítésre kerül a Noszlopy utcában található és korábban moziként működő védett épület. A belváros parkolási problémájának megoldásához járulnak hozzá a Városháza épületegyüttese alá épülő, és az Ady Endre utca északi tömbbelsőjének szanálását követően kialakított kétszintes parkolók és a hozzájuk kapcsolódó területrendezés. A magánerős gazdasági partner bevonása a Fő u. 2. alatt üresen álló ingatlan megújulását segíti (üzlet és vendéglátó egység belső kialakítása). A társadalmasítást szolgáló kiegészítő rendezvények az Együd Árpád Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola bevonásával kerülnek megrendezésre. Környezetfejlesztés (pályázatos) Altéma Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése 58 A térségben lejátszódott eróziós és építő folyamatok következtében a jelenlegi Dráva Mura torkolat felett (Dráva 236,0 fkm) a Dráva felépített egy zátonyt, majd létrehozott két ellenívű kanyarpárt, mely hidraulikai szempontból nagyon kedvezőtlen. A probléma megoldására a magyar és a horvát vízügyi mérnökök tekintve, hogy a Dráva ezen szakasza magyar-horvát közös érdekeltségbe tartozik ezelőtt 13 évvel, 1996-ban általános tervszinten foglalkoztak a torkolati
szakasz kialakult problematikájával, majd ezt követően 2003-ban hidraulikus medermodellezéssel vizsgálták a szóba jöhető megoldásokat. A magyar és a horvát félnek a Dráva Mura torkolat rendezésével kapcsolatos feladatairól az Állandó Magyar Horvát Vízgazdálkodási Bizottság határozatban rendelkezett. Ennek megfelelően a torkolati szakasz rendezéséhez a fent ismertetett magyar oldali szabályozáson túl a bizottság horvát oldali beavatkozásokat is előírt, mely a horvát területen, a jelenlegi zátonyon vezérárok létesítését jelenti. Altéma Közlekedésfejlesztés (pályázatos) Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése A projekt keretében elkészült a Balaton térségére egy valós, utasforgalmi alapokon nyugvó komplex közlekedésfejlesztési térségi terv, valamint konkrét projektek megvalósításához szükséges (pályázati forráshoz jutást elősegítő) megalapozó tanulmányok az alábbi témákban: a Balatoni Közlekedési Szövetség modellszintű vizsgálata; az utastájékoztatási rendszer fejlesztése; akadálymentesítési feladatok vizsgálata; kerékpáros intermodalitás. Közlekedésfejlesztés (kiemelt) Altéma Projekt címe Projektgazda Támogatási összeg Összköltség Támogatási arány Státusz Megvalósítás befejezése A villányi elkerülő út az 5 701 jelű önkormányzati út belterületi szakaszát hivatott kiváltani. Az elkerülő út két szakaszból, egy déli és egy keleti szakaszból áll. Az elkerülő út építése eredményeként összesen 4,250 km új út fog elkészülni. A kivitelezés során 2 körforgalmú csomópont kiépítése mellett 1 hagyományos csomópont is kiépül több útcsatlakozás mellett. Az elkerülő út külön szintben fogja keresztezni a Karasica-vízfolyást és a Pécsbánya Rendező Villány Magyarbóly vasútvonalat. 59
60 DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM