Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének 37/2004. (X.1.) rendelete AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testülete (a továbbiakban: képvisel-testület) az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET A RENDELET CÉLJA 1. A rendelet célja azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek elsegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya Szigetvár város közigazgatási területén kiterjed: a) minden olyan természetes vagy jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági táraságra, valamint egyéb szervezetre, aki vagy amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó); b) minden olyan ingatlanra (épületre, építményre), ahol kislétszámú állattartás folyik. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a cirkuszra, a lovasiskolára, a lósporttelepre; b) az állatkiállításra, az állatkertre, a vadasparkra; c) a vágóhídra, az engedéllyel mköd állatfelvásárló telepre; d) az egészségügyi intézményekben gyógyítási vagy kísérleti célból bevitt és ott ilyen okból tartott állatokra, valamint tartóira; e) a nagy létszámú állattenyészt és állattartó telepre; f) a gyepmesteri telepre; g) a tenyésztési célra befogottak kivételével a vadon él állatokra; h) a fegyveres erk, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, közfeladatot ellátó rszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatok tartására és tartóira; i) a kedvtelésbl tartott állatokat forgalmazó kereskedésre; j) a magánfogyasztás céljából vásárolt, zárt helyen (lakásban vagy lakáshoz tartozó melléképületben) elhelyezett legfeljebb 5 baromfi, 1 sertés, 2 nyúl legfeljebb 3 napi tartására és tartóira; 1
k) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve veszélyes állatnak minsül állatok tartására és tartóira. l) a méhek tartására és tartóira. Értelmez rendelkezések 3. (1) Gazdasági haszonállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly, a sertés, a juh, a kecske, a baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, gyöngytyúk stb.) a galamb, a gazdasági célból tartott prémes állat, a tenyésztett vad. a) Nagy haszonállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly. b) Kis haszonállat: a sertés, a juh, a kecske, a baromfi, a galamb, a méh. c) Prémes állat: a nutria, a pézsma, az ezüstróka, a kékróka, a nyérc, a nyest, a görény, a nyúl. (2) Kedvtelésbl tartott állat: minden olyan állat amely nem minsül veszélyes vagy gazdasági haszonállatnak (pl. az eb, a macska, a díszmadár, a díszhal, a tengerimalac, az aranyhörcsög, az ékszertekns). (3) Veszélyes állat: a veszélyes állatok tarásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat. (4) Veszélyes és veszélyesnek minsítette eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr. (a továbbiakban: Tvr) 5. (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. (4) bekezdése alapján veszélyesnek minsített eb. (5) Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I.23.) Korm. rend. 1. -ában meghatározott állat. (6) Kóborállat: a háziasított állat gazdátlan egyede (egyedei). (7) Állattartás: a mezgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rend. 2. (b) pontja értelmében az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétl, gondoskodásától függ. (8) Állattartó: az állatok védelmérl és kíméletérl szóló 1998. évi XXVIII. Tv. 3. 1. pontja szerint az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (9) Kis létszámú állattartás: az, amely az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. (10) Vakvezet eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. 2
(11) Jelz eb: az az eb, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja és amelynek szükségességét szakorvos igazolja. (12) rz-véd eb: az az eb, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott rzvéd szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazandó intézmény vezetje igazolja. (13) Tenyésztés: legalább kett tenyész szuka vagy macska, illetve öt vagy több fajhoz tartozó egyéb kedvtelésbl tartott tenyészállat kereskedelmi, haszonszerzési célú céltudatos szaporítása. III. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az állattartás közös szabályai 4. (1) Szigetvár Város Önkormányzata közigazgatási területén állatot tartani a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott övezetekre elírt korlátok figyelembe vételével, a 2. számú mellékletében meghatározott állattartási védtávolságok, továbbá az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, valamint a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bz stb.) nélkül tartható. (2) Az állattartás engedélyezése tekintetében önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester jár el, a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóság véleményének figyelembe vételével. (3) Az állatszaporulat valamennyi fajta esetében három hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti. (4) Gazdasági haszonállatot közterületen tartani, felügyelet nélkül hajtani és rizetlenül hagyni tilos. (5) Gazdasági haszonállatot tartani csak olyan módon szabad, hogy az a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, más tulajdonát képez ingatlant ne szennyezze. A szennyezdést a tulajdonos illetve az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (6) Gazdasági haszonállat alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. (7) Kis létszámot meghaladó állattartásra csak lakott területen kívül, a nagy létszámú állattartó telepre vonatkozó jogszabályi elírások betartása mellett, a polgármester egyedi engedélye mellett van lehetség. 3
A galamb tartására vonatkozó különös szabályok 5. (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol a galambdúc vagy a ketrec megfelelen elhelyezhet, valamint a tartás és a röptetés révén a szomszédjogok nem szenvednek sérelmet. (2) Lakóház (kivéve családi ház) erkélyén galamb tartása tilos. A trágya elállítására vonatkozó speciális szabályok 6. (1) Biohumusz elállítás és trágyagiliszta tenyésztés a telek legfeljebb egytized részén, a szomszédos telekhatártól négy méterre, az épülettl legalább tíz méter távolságra folytatható a rendelet elírásai betartása mellett. (2) Tilos trágyát vagy trágyalét tárolni ott, ahol az állattartás tiltott. A legeltetés és állatkihajtás szabályai 7. (1) Állatot kihajtani kizárólag Zsibót vagy Becefa területén lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen a kijáró szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket csak akkor szabad a felhajtó útra kiengedni, ha a pásztor a falkával a csatlakozás helyére ért. (3) A város belterületén lev közterületeken (utcákon, tereken, parkokban, közutak mentén, sportpályán) gazdasági haszonállat legeltetése tilos. Állattartó kötelezettségei 8. (1) Állattartó köteles: a) az állat tartásánál, életfeltételei kialakításánál, gondozásánál az állatok védelmérl és kíméletérl szóló 1998. évi XXVIII. tv. elírásait folyamatosan betartani; b) az állat tartására szolgáló, résmentes szerkezet, csúszásmenetes, szilárd burkolatú létesítményt bekeríteni, tisztán tartani, szükség szerint, de legalább évente egyszer ferttleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni; c) az általa megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állat megfelel elhelyezésérl gondoskodni (eladni, elajándékozni, állatvéd szervezetnek átadni); d) az állat tartására szolgáló gazdasági létesítményt a lakóépülettl és a szomszédos ingatlantól tömött, zöld nvényfallal (pl. fagyal, sövény) vagy zárt kerítéssel elválasztani; e) az állat egészségének megóvása érdekében az állategészségügyi rendelkezéseket betartani; f) a trágyalevet a kommunális csatornarendszertl függetlenül, zárt, minden oldalról szigetelt, szivárgásmentes, fedlappal ellátott tárolóba (aknába) vezetni, gyjteni és üríttetésérl a jogszabályi elírásoknak megfelelen gondoskodni; 4
g) az almos trágyát zárt, minden oldalról szigetelt, az állatlétszámhoz igazodó rtartalmú trágyagyjtben tárolni, a csapadék befolyását megakadályozni, annak elszállíttatásáról a jogszabályi elírásoknak megfelelen gondoskodni, a bzhatás csökkentése érdekében a trágya felszínén szalmát vagy tzeget elszórni, valamint az ammónia.képzdés csökkentésére szagtalanító anyagot használni. Állattartási övezetek 9. Szigetvár város közigazgatási területe az állattartás szempontjából övezetekre oszlik. Az egyes állattartási övezeteket és az azokba tartozó utcákat, tereket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 10. (1) Az I. számú állattartási övezetben gazdasági haszonállat tartása tilos, kivéve 1 db nyúl. (2) A II. számú állattartási övezetben kizárólag a saját szükségletet szolgáló maximum összesen 50 baromfi, 30 nyúl, 30 galamb tartható. (3) A III. számú állattartási övezetben ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske kivételével bármilyen kis létszámú gazdasági haszonállat tartható. (4) A IV. számú állattartási övezetben bármilyen kis létszámú gazdasági haszonállat tartható. 11. (1) Az egyes állattartási övezetektl függetlenül tilos gazdasági haszonállatot tartani ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési, egészségügyi, szociális intézmény, strand és uszoda, élelmiszerüzlet, malom, vendéglátóipari egység, élelmiszert elállító illetve feldolgozó üzem területén, udvarán, illetve ezen ingatlanok telekhatárától számított 20 méteres védtávolságon belül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom alól a polgármester az intézmény vezetje kérelmére felmentést adhat, nevelési, oktatási vagy kutatási célra. Védtávolságok 12. (1) Állattartó az állatok elhelyezése során köteles biztosítani a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott minimális védtávolságokat. (2) A védtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymásoz legközelebb lév nyílásai között, légvonalban kell mérni. (3) Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére megállapított védtávolságok megtartása alól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat, valamint az állategészségügyi szakhatóság szakvéleménye alapján az építési hatóság adhat felmentést. 5
Állattartó létesítmények 13. (1) Állattartásra szolgáló létesítményt (állattartó telepet, istállót, ólat, ketrecet stb.), trágyatárolót, trágyalégyjtt csak az építési engedélyben meghatározott elírások betartásával lehet építeni, elhelyezni. (2) Amennyiben állattartó húsz kis haszonállatnál vagy öt nagy haszonállatnál többet tart, köteles gazdasági udvart kialakítani. Az állattartás céljára lekerített gazdasági udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, a kerítéstl számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni. (3) Az állattartásra szolgáló létesítmény szellznyílásait a saját udvar felé kell kiképezni, szomszédos ingatlanra szellzés csak a szomszédos ingatlan tulajdonosának vagy használójának írásos nyilatkozata alapján valósítható meg. (4) Az állattartó létesítményben elhelyezett technológiai berendezéseknek könnyen kezelhetnek, tisztíthatónak és ferttleníthetnek kell lennie, nem veszélyeztethetik az emberek és állatok testi épségét, nem lehetnek balesetveszélyesek. Állati tetemek elhelyezése 14. (1) Állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi elírások betartásával köteles az elhullott állatot haladéktalanul dögkútba szállítani. Az állati tetemek elhelyezésére szolgáló dögkút Szigetvár Hársfapusztán található. (2) A három hetesnél fiatalabb szopós bárány, gödölye, malac, valamint a kisállatok tetemét az állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával a saját ingatlanán is eláshatja. IV. FEJEZET KEDVTELÉSBL TARTOTT ÁLLATTARTÁS Közös szabályok 15. (1) Szigetvár város közigazgatási területén a rendelet ezen fejezetében foglaltakat övezethatárra tekintet nélkül kell alkalmazni. (2) Kedvtelésbl tartott állat (kivéve eb és macska) a város területén belül valamennyi övezetben korlátozás nélkül tartható. (3) A város területén kertes családi házak zárt udvarán háromnál több eb vagy macska csak a szomszédok írásbeli hozzájárulásával tartható. E korlátozás három hónapos korig nem vonatkozik a kutyák és macskák szaporulatára. 6
(4) 1 Kert nélküli lakásban, valamint többlakásos épületben és ezek udvarán engedély nélkül lakásonként legfeljebb egy ebet, egy macskát és annak szaporulatát három hónapos korig lehet tartani. Egynél több kutya vagy macska tartásához az állattartóval közös lépcsházban lév közös fal- és födémszomszéd lakáshasználóinak írásbeli hozzájárulása szükséges. A korlátozás nem vonatkozik az egészségügyi okból igazoltan rászorulók vezet- és jelzkutyáira. (5) 2 Ebet, valamint macskát többlakásos épület erkélyén, folyosóján, lépcsházában, pincéjében, alagsorában, valamint padlásán tartani tilos. (6) Az eb- illetve macskatulajdonos állatát köteles úgy tartani, hogy a többi lakás lakóinak nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja. (7) Az eb vagy macskatulajdonos, illetve a felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb és a macska a lakóházak közös használatú helyiségeit, a liftet, az ablakpárkányt, a folyosó, az erkélyt és mások ruházatát ne szennyezze. Az eb, illetve a macska által okozott szennyezdést azonnal el kell távolítani és a szennyezett területet nyomtalanul fel kell takarítani. Ebtartás szabályai 16. (1) Bekerítetlen ingatlanon tilos az ebet szabadon tartani. (2) Az eb tulajdonosa vagy gondozója köteles az ebet zárt, körül kerített helyen tartani vagy azt biztonságos láncon kötve tartani, illetve gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve annak határait felügyelet nélkül ne hagyhassa el. (3) A szabadon tartott eb számára a méretének megfelel, csapadéktól véd ólat kell építeni. (4) Tilos ebet tartani ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési, egészségügyi (kivéve állategészségügyi), szociális, vallási intézmények, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények (pl polgármesteri hivatal) épületében és udvarán, strand és uszoda területén, kivéve a vakvezet, jelz vagy rz-véd ebeket. (5) Tilos ebet bevinni (kivéve vakvezet vagy jelz eb): a) közösség részére nyitva álló helyiségekbe (ha azt a helyiség tulajdonosa vagy használója a bejáratnál elhelyezett alkalmi táblával vagy felirattal jelzi); b) strandra és uszodába; c) kiskereskedelmi egységbe vagy élelmiszerraktárba, élelmiszert feldolgozó üzembe; d) piac és vásárcsarnok területére; e) oktatási, egészségügyi (kivéve állategészségügyi), szociális, kulturális intézmények területére, templomba, kegyeleti helyre (kivéve, ha az intézmény vezetje ez alól felmentést ad) 1 Módosította a 18/2005.(X.27.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2005. november 1-jétl. 2 Módosította a 18/2005. (X.27.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2005. november 1-jétl. 7
f) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe (pl. polgármesteri hivatal), diákszállásra; g) játszótérre; h) olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre vagy tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét. (5) A (4) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre rz-véd eb akkor vihet be, ha az ingatlan védelme azt szükségessé teszi. Ebek sétáltatása és futtatása 17. (1) Ebet sétáltatni olyan közterületen lehet, ahol azt tábla nem tiltja. (2) Kutyát közterületre, lakóház folyosójára, lépcsházba kivinni és ott vezetni kizárólag pórázon szabad. A 20 cm marmagasságú ebet pedig nyakörvvel és a marás lehetségét kizáró szájkosárral kell ellátni. (3) Póráz levétele csak a kutyafuttató területeken engedélyezett. A támadó természet, harapós kutya esetén a szájkosár a kutya gazdájának felelsségére vehet le. (4) Az ebek futtatására kijelölt hely Szigetvár város területén a Vártól északra lév terület, amelyet a Polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa ebfuttató terület feliratú táblával lát el. Az ebet futtató személy köteles gondoskodni arról, hogy az állat a táblával megjelölt terület határait ne hagyhassa el. A kijelölt terület ferttlenítésérl évente egy alkalommal a közérdek közlemény megjelentetését követen a terület mindenkori kezelje gondoskodik. (5) 20 cm marmagasságúnál nagyobb ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat. (6) A rendelet 3. számú mellékletében felsorolt ebeket csak a tizennyolcadik életévét betöltött személy pórázon és szájkosárral sétáltathatja vagy futtathatja. Ebek szállítása 18. (1) Többlakásos épületben ebet liftben szállítani csak szájkosárral és a liftben utazó személyek hozzájárulásával lehetséges. (2) Öleb méret eb kosárban vagy táskában is szállítható. Eb- és macskatenyészetre vonatkozó szabályok 19. (1) Az eb- és macskatartás, amennyiben célja a jövedelemszerzés és az állatok száma meghaladja a rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minsül. (2) Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. 8
(3) Az eb- és macskatenyésztés csak akkor engedélyezhet, ha a hatályos építési szabályok betartását figyelembe véve állattartó hely a szomszédos lakóépületektl legalább nyolc méter védtávolság biztosítható. (4) Az eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell: a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, b) az állategészségügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát; c) az építési hatóság hozzájáruló nyilatkozatát; d) a Magyar Ebtenyésztk Országos Egyesületének véleményét; e) az építési telekkel határos telkek tulajdonosainak vagy használóinak elzetes beleegyezését. (6) 3 Többlakásos épületben tenyészet létesítéséhez engedély nem adható. Kóbor állatokra vonatkozó szabályok 20. (1) A felügyelet nélküli és a kóbor állatok befogásáról és a szigetvári Dózsa György utcai telephelyre történ szállításról a gyepmester gondoskodik. (2) Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot, a tartási és ápolási költségek megtérítését követen az igazolt tulajdonos a jogszabályi elírások betartása mellett 14 napon belül kiválthatja. V. FEJEZET SZABÁLYSÉRTÉSI TÉNYÁLLÁSOK 21. 4 Szabálysértést követ el és 30.000,-(Harmincezer) Ft-ig terjed pénzbírsággal sújtható az a személy: a) aki lakóház erkélyén galambot tart; b) aki megszegi a rendelet 6. -ában foglalt biohumusz elállítás, trágyagiliszta tenyésztés, trágya, illetve trágyalé tárolására vonatkozó elírásokat; c) aki a város belterületén lev közterületeken gazdasági haszonállatot legeltet; d) aki az állat tartására szolgáló gazdasági létesítményt a szomszédos ingatlantól növényfallal vagy zárt kerítéssel nem választja le; e) aki megszegi a rendelet 10. (1)-(3) bekezdésében található elírást és a megengedett létszámú állatnál többet tart; f) aki engedély nélkül állatot tart a rendelet 11. (1) bekezdésében megjelölt helyeken; g) aki az állatok elhelyezése során nem biztosítja a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott minimális védtávolságokat; aki állattartó létesítményt a rendelet 13. -ában megjelöltektl eltéren létesít vagy tart fenn; h) aki megszegi a rendelet 15. (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésben meghatározott ebtartásra és macskatartásra vonatkozó szabályokat; i) aki bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart; 3 Módosította a 18/2005. (X.27.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2005. november 1-jétl. 4 Módosította a 18/2005. (X.27.) Ör. 2. -a. Hatályos: 2005. november 1-jétl. 9
j) aki az ebet nem tartja zárt, körül kerített helyen vagy biztonságos láncon megkötve, továbbá nem biztosítja az eb felügyeletét és ezzel a kutya mások testi épségét veszélyezteti; k) aki ebet tart vagy visz be a rendelet 16. (4) és (5) bekezdésében meghatározott helyekre; l) aki az ebet olyan közterületen sétáltatja vagy futtatja, ahol azt tábla tiltja; m) aki az ebet sétáltatás vagy futtatás közben felügyelet nélkül hagyja és ezzel az eb veszélyezteti mások testi épségét; n) aki engedély nélkül macska- vagy ebtenyészetet létesít. VI. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Átmeneti rendelkezések 22. (1) 5 Ahol e rendelet alapján az állattartás engedélyhez kötött, az állattartó az engedélyt 2005. március 31-ig köteles megkérni. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. Elektronikus úton eljárási cselekmények nem végezhetk. A polgármester döntése elleni fellebbezést a döntés közlésétl számított 15 (tizenöt) napon belül lehet elterjeszteni a képvisel-testülethez címezve. (2) Az az állattartó, aki a rendelet elírásainál több állatot tart vagy állattartását tiltott területen folytatja, köteles azt 2005. március 31-ig megszüntetni, illetve az e rendeletben meghatározott területeken az elírt létszámra csökkenteni. Az állattartónál a rendelet hatályba lépésének napján lév és az elírtakat meghaladó kutya, macska a bejelentés mellett kimúlásig tartható. (3) A polgármester a (2) bekezdésben meghatározott határidt kérelemre, egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha az állattartás megszüntetése az állattartó vagy családja megélhetését veszélyeztet jövedelemkieséssel jár. Záró rendelkezések 23. A rendelet 2004. október 5-én lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejleg Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének az állatok kihajtásáról szóló 3/1991. (I.20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.), illetve az e rendeletet módosító 21/1992. (IX.4.) Ör., valamint az ebtartás szabályairól szóló 23/1997. (XI.3.) Ör. hatályon kívül helyezve. Szigetvár, 2004. szeptember 29. Paizs József Polgármester Dr. Aracsi József címzetes fjegyz 5 Módosította a 18/2005. (X.27.) Ör. 3. -a. Hatályos: 2005. november 1-jétl. 10
1. számú melléklet a 37./2004.(X.1.) Ör.-hez ÁLLATTARTÁSI ÖVEZETEK I. számú állattartási övezetbe tartozó területek Akácos út Alapi Gáspár utca páros oldala a 30. számig Berzsenyi utca páros oldala Deák Ferenc tér Eppingen tér Horváth Márk tér József Attila utca páratlan oldala az 59. számig és páros oldala a 22. számig Kerecsényi utca Kossuth tér az 1-5. számig, illetve a 13. számtól Mártírok útja Millennium utca Móra Ferenc lakótelep Munkás utca a 17-18. számig Olay Lajos utca 1. szám Ország út 1. szám Radován tér Rókus köz Sánc utca páratlan oldala a 7. számig Széchenyi utca 1. szám és páros oldala a 2-14. számig Szent István lakótelep Tinódi Sebestyén utca páratlan oldala Zrínyi tér II. számú állattartási övezetbe tartozó területek Ady Endre utca Alkotmány tér Arany János utca Basa utca páros oldala az 52-60. számig 11
Becefa kertövezet (volt zártkert) Berzsenyi utca páratlan oldala Bika András utca Dandó köz Dózsa György utca páratlan oldala a 11. számig és a páros oldal 10-16. számig Istvánffy Miklós utca páros oldala József Attila utca páratlan oldala az 61-81. számig és páros oldala a 24-62. számig Kórház utca páros oldala 10. számtól Kossuth tér a 6-12. számig Miklós utca páros oldala Munkácsy Mihály utca Munkás utca a 16. számig, illetve a 19. számtól Olay Lajos utca a 2. számtól Rákóczi utca páratlan oldala a 15. számig és a páros oldala Sánc utca páratlan oldala a 25. számtól Széchenyi utca páratlan oldala a 3-5. számig Szecsdi Máté utca Tinódi Sebestyén utca páros oldala Török Bálint utca Turbéki utca az 51. számtól Vár utca Zárda utca III. számú állattartási övezetbe tartozó területek Alapi Gáspár utca páros oldala a 32. számtól Almás utca Almáspatak utca Árpád utca páros oldala Bajcsy-Zsilinszky utca páros oldala Basa utca páratlan oldala és páros oldala a 12. számig Batthyány utca Bástya utca Bem utca páros oldala Damjanich János utca Dózsa György utca páratlan oldala a 13. számtól és a páros oldala a 2-8., illetve a 18-62. számig Gábor Áron utca Gyár utca Hársfa utca Hoboli út Honvéd utca 12
Ilona utca páros oldala Istvánffy Miklós utca páratlan oldala Kaposvári utca Kárpátok útja páratlan oldala Katona utca Klapka György utca Kodály Zoltán utca Kolozsvári utca Kórház utca páratlan oldala és páros oldala 8. számig Megye utca Miklós utca páratlan oldala Muszola utca Ország út páros oldala a 2-6. számig Perczel Mór utca Petfi Sándor utca Rákóczi utca páratlan oldala a 17. számtól Rózsa köz Sánc utca páratlan oldala a 9-23. számig és páros oldala Sás köz Szabadság utca páratlan oldala és páros oldala a 76. számig Széchenyi utca páratlan oldala a 7. számtól és páros oldala a 16. számtól Szulimán utca páratlan oldala a 41. számig és páros oldala a 18. számig Török utca Turbéki utca a 16. számig Tüskevár utca Vörösmarty utca Zsibót kertövezet (volt zártkert). IV. számú állattartási övezetbe tartozó területek Akada csárda Alapi Gáspár utca páratlan oldala Aradi utca Árpád utca páratlan oldala Bajcsy-Zsilinszky utca páratlan oldala Basa utca páros oldala a 14-50. számig Bem utca páratlan oldala Bolgár kertek Dencsházai út Dózsa György utca páros oldala a 64. számtól Domolos puszta Erdélyi utca Fert köz 13
F utca Görösgali út Gyepmestertelep Hunyadi utca Igmándy utca Ilona utca páratlan oldala József Attila utca páratlan oldala a 83. számtól és páros oldala a 64. számtól Juranics utca Kanizsai utca Kárpátok útja páros oldala Mozsgói úti téglagyár Ország út páratlan oldala a 3. számtól és páros oldala a 8. számtól Radnóti utca Rózsa utca Szabadság utca páros oldala a 78. számtól Szegf utca Szív utca Szulimán utca páratlan oldala a 43. számtól és páros oldala a 20. számtól Táncsics Mihály utca Temesvári utca Tulipán utca Turbéki utca a 17-50. számig Turbék puszta Vasúti rházak Vasvári Pál utca Zalka Máté utca 14
2. számú melléklet a 37/2004 (X.1.) Ör.-hez ÁLLATTARTÁSI LÉTESÍTMÉNYEK MINIMÁLIS VÉDTÁVOLSÁGA ÁLLATFAJTÁK MEGNEVEZÉSE LAKÓÉPÜLETTL VALÓ TÁVOLSÁG (M) ÁSOTT ÉS CSKÚTTÓL VALÓ TÁVOLSÁG (M) FÚRT KÚTTÓL VALÓ TÁVOLSÁG (M) LÓ, SZAMÁR, SZARVASMARHA, BIVALY ÁLLATTARTÓ LÉTESÍTMÉNYE, TRÁGYA- ÉS TRÁGYALÉTÁROLÓJA 1 3 DARABIG 15 15 20 4 10 DARABIG 25 20 25 11 15 DARABIG 30 25 30 SERTÉS, JUH, KECSKE ÓLJA, ISTÁLLÓJA, ZÁRT KIFUTÓJA, TRÁGYA- ÉS TRÁGYALÉ TÁROLÓJA 1 3 DARABIG 15 15 20 4 10 DARABIG 20 18 25 11 30 DARABIG 30 20 30 BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLATOK ÓLJA, ZÁRT KIFUTÓJA, TRÁGYA- ÉS TRÁGYALÉ TÁROLÓJA-. 1 25 DARABIG 8 15 20 26 50 DARABIG 10 15 20 51 100 DARABIG 15 20 20 101 500 DARABIG 20 25 20 15