Az új Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció aktualitásai

Hasonló dokumentumok
A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései. Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet

Fiatal Gazda Konferencia Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály

Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Föld- és birtokpolitika - Vidékfejlesztés

2012. november

A területfejleszt. letfejlesztés s aktuális feladatai - Elnök Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnyzat.

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Nemzeti Vidékstratégia Darányi Ignác Terv

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

A Homokhátság és a tanyák a. Bács-Kiskun területfejlesztési koncepcióban

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

A vidékfejlesztés táji összefüggései

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Vidékfejlesztési Program

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Korszerű vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

várható fejlesztési területek

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN


Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

Innovációk a vidék fejlesztésében

Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Környezet és Energia Operatív Program

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016

A Nemzeti Vidékstratégia agrárkörnyezetgazdálkodási

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Vidékfejlesztési Program ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, április 14.

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Veszprém Megyei TOP április 24.

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Helyiterm gon. Kajner Péter. Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok főosztálya főosztályvezető-helyettes

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A Vidékfejlesztési Program aktualitásai. Számfira Gabriella Vidékfejlesztési referens

Tanyafejlesztési Program

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve


Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók?

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

BUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

A környezeti problémák szociális problémák

Átírás:

Az új Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció aktualitásai Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégia) A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért Kajner Péter főosztályvezető-helyettes Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává? Agrárkonferencia a Napi Gazdaság szervezésében 2011. május 31. Larus Étterem és Rendezvényközpont, Budapest

A stratégia célja, jelentősége A stratégia fő célja, hogy a vidéki térségeink nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító ok és intézkedések végrehajtási kereteit. A stratégia a következő területeken határoz meg tennivalókat: Vidékfejlesztés Agrárgazdaság Élelmiszerellátás Természeti értékek és erőforrások megőrzése, környezetvédelem Irányváltás: Agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika Családi gazdaságok elterjesztése, fejlesztése a mezőgazdaságban Monokultúra helyett tájgazdálkodás 3

A stratégia szakpolitikai keretei és kapcsolatrendszere Hazai meglévő, illetve készülő stratégiai dokumentumok EU-s kötelezettségek NVS Nemzetközi kötelezettségek 4

Vidéki térségek, közösségek - kihívások, fő problémák Demográfiai válság (a lakosság elöregedése, elvándorlás) Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek o munkanélküliség(2008-ban a 15-59 éves korosztályban regisztrált munkanélküliség a vidéki térségekben 10,1%, a nem vidéki térségekben 4,3% volt) o szegénység(a szegények közel fele vidéki környezetben él, a nagyon szegény lakosság esetében kétharmados a vidéki arány) o vállalkozási aktivitás alacsony (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a nem vidéki térségekben 86, a vidéki térségekben 43 volt 2007-ben) o nő az inaktívak aránya (egyes vidéki kistelepülésen az arányuk a 70%-ot is meghaladja) o az alapellátások hiánya és alacsony színvonala (óvoda, iskola, posta, orvos) o elmaradottabb infrastrukturális ellátottság (közműellátottság, települési elérhetőség) Helyi közösségek szétesése A kölcsönösségen és munkamegosztáson alapuló vidék-város kapcsolat megváltozott (a vidék növekvő városra utaltsága) 5

Agrár- és élelmiszergazdaság - kihívások, fő problémák 1. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar GDP-ből és a foglalkoztatásból való részesedése jelentősen csökkent A birtokrendszer túlkoncentrált, a tulajdoni szerkezet elaprózott, az üzemszerkezet duális A mezőgazdasággal foglalkozó egyéni gazdaságok száma csökken (2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma 40%-kal csökkent, miközben a társas gazdaságoké 5%-kal nőtt) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részaránya a hazai foglalkoztatásban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részaránya a bruttó hazai termék (GDP) termelésben 12 8 10 8 6 4 2 0 4,2 3,6 3,3 3,5 6,2 5,3 4,4 4,6 2002 2004 2008 2009 élelmiszeripar mezőgazdaság 6 4 2 0 3,1 2,4 2 2,1 4 4,1 3,7 2,5 2002 2004 2008 2009 élelmiszeripar mezőgazdaság" 6

Agrár- és élelmiszergazdaság - kihívások, fő problémák 2. A termelési szerkezet a nagyüzemi kultúrák és a tömegtermelés irányába tolódott el, az élőmunka igény folyamatos csökkenése, alacsonyfokú a diverzifikáció A gazdatársadalom elöregedése (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül minden harmadik ember 50 évnél idősebb, miközben a 30 évnél fiatalabbak aránya alig éri el a 15%-ot) Az élelmiszeripar foglalkoztatása az elmúlt 10 évben 25%-kal csökkent A hazai élelmiszeripar a hazai piacról egyre inkább kiszorul, a belföldi értékesítés 10 év alatt 30%-kal esett vissza, az import aránya növekszik Értékesítési és jövedelmezőségi nehézségek A helyi feldolgozás, értékesítés a legtöbb térségben nem megoldott A külső tényezőknek való kiszolgáltatottság fokozódása: o o o EU agrárpolitika (piacszabályozás, támogatási keretek) Finanszírozás (bankok, hitelek) Energiahordozók (import), gépek, eszközök (jelentős részben import) 7

Vidéki környezet - kihívások, problémák Klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése A felszíni vízkészlet területi és időbeli megoszlása szélsőséges Az ár- és belvizek által veszélyeztetett területek kiterjedése jelentős A vizek minőségét veszélyeztető folyamatok (a felszíni vizeknél a diffúz mezőgazdasági terhelés 35%-ban, a halászati és horgászati hasznosítás 23%-ban szerepel az okok között) Gyakori az agroökológiai adottságoknak, a környezetérzékenységnek nem megfelelő földhasznosítás, gazdálkodás A talajok szervesanyag-készlete csökken, a termékenységet veszélyeztető degradációs folyamatok (Magyarországon víz-és szélerózió sújt 3,41 M ha-t, az évi talajveszteség 1,5 M tonna) A biológiai sokféleség csökken, a természetközeli élőhelyek jelentős része eltűnt A hazánkban előforduló 46 közösségi jelentőségű élőhely csupán 11%-ának állapota kedvező, 20%-a nem kielégítő, 67%-a rossz állapotú; a 211 közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete: 25% kedvező, 47% nem kielégítő és 12% rossz állapotú Stratégiai érdek az ország GMO-mentességének megőrzése 8

A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminőség termékminőség élelmiszerbiztonság foglalkoztatás szociális biztonság életminőség 9

Értékeink, amelyekre a kilábalást építeni lehet Kedvező agroökológiai adottságok - változatos termékszerkezet lehetősége Az egyéni gazdaságok azonos területre vetítve nagyobb foglalkoztatási kapacitással rendelkeznek, mint a nagygazdaságok Őshonos és tájfajták - termelésbiztonsági, alkalmazkodási potenciál A jó minőségű hazai termékek iránt növekvő hazai kereslet Az ország élelmiszer-önellátásának lehetősége adott GMO-mentességünk megtartása (piaci versenyelőnyt (is) jelent ) Természeti értékeink világviszonylatban is egyedülállóak A népművészet és kézművesség foglalkoztatási potenciállal rendelkező gazdasági szegmensek A vidéki gazdag építészeti örökség a vidéki turizmus egyik kitörési pontjává válhat A vidéki élet felértékelődése (táji szépség, környezetminőség, önellátási és megélhetési potenciál) 10

Hosszú távú jövőkép A többfunkciós, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Értékes, egészséges és biztonságos élelmiszerek, helyi energia és nyersanyagok előállítása során a talaj, ivóvízbázis, élővilág, a táj és benne az ember, közössége és kultúrája védelme. Egyúttal munka, megélhetés és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára. A biztonságos hazai élelmiszerellátásmegteremtése. Az eltérő természeti adottságokhoz és gazdálkodási tradíciókhoz alkalmazkodó, az egyéni/családi kis-és középbirtokok meghatározó szerepére épülő életképes mezőgazdaság. A hagyományokra épülő életvitel meghonosodása, életképes vidék létrehozása. Több lábon álló, sokszínű vidéki gazdaság, a térségek gazdasági autonómiájának növekedése. Az alapvető szolgáltatások fenntartása és fejlesztése, falumegújítás és -fejlesztés, a természeti és kulturális örökség védelme. 11

Stratégiai területek és teendők 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrásés tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség 3. Föld-és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek 12

NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti stratégiai ok Talajvédelmi Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Környezetbiztonsági Árvízvédelmi Vízkészlet- és vízminőségvédelmi Területi vízgazdálkodási Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási Ivóvíz Szennyvíz Települési vízgazdálkodás Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladékgazdálkodási Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési Föld- és birtokrendezési Üzemszabályozási Demográfiai föld, fiatal gazda életpályamodell Szociális föld Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási Ökológiai gazdálkodás Ártéri tájgazdálkodás Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási jai (MTÉT, Natura 2000) Kert-Magyarország kertészeti Gyepre alapozott és őshonos állattartási Állattenyésztés-fejlesztési Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése Növényi fehérje Halászati Vadgazdálkodási Agrármarketing, bel- és külpiaci Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás Ellenőrzött élelmiszerlánc Tudatos fogyasztó és vásárló Hungarikum Egészséges közétkeztetési Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) Falusi, tanyai vendéglátás Kézműves Helyi szövetkezetek, helyi pénz ok Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer K+F infrastruktúra rekonstrukció Vidéki kulturális és épített örökség Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése Nemzeti lovas Nemzeti erdő Térségi komplex vidékfejlesztési ok Tanyás térségek fejlesztési ja Tisza-völgy komplex fejlesztési Homokhátság Ormánság Cserehát Zöld Duna Program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek ja

A megvalósítás alapfeltételei 1. A közösségek államának visszaszerzése 2. Teljes körű elszámoltatás átlátható felelősségi rendszer 3. Társadalmi párbeszéd 4. Gyakorlati oktatás, ismeretterjesztés, tanácsadás, szemléletformálás 5. Nemzetközi tárgyalások és hazai törvényalkotás 6. Finanszírozás, forrásteremtés 7. A végrehajtás intézményrendszere 8. A folyamatok nyomon követése, monitoring 9. Hit és bátorság 14

Köszönöm a figyelmüket! www.videkstrategia.kormany.hu videkstrategia@vm.gov.huvm.gov.hu Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020 1860 Budapest 15