Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2013. (XII.16.) Ör. sz. önkormányzati rendelete A rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 10 (1) bek.; 25 (3) bek. b., pontjában; 26 ; 32 (3) bek.; 33 (7) bek.; 37/A (3) bek.; 38 (9) bek.; 43/B ; 45 (1) bek; 47 (2) bek.; 48 (4) bek.; és 50 (3) bek-ben, valamint a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 74 (5) bek-ben kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvényben foglaltakra, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében a rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el: FEJEZET Általános és értelmező rendelkezések 1. A rendelet célja, hogy az Szt alapján a helyi viszonyokra tekintettel szabályozza a szociális ellátásokra való jogosultság egyes feltételeit, érvényesítse garanciáit a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, továbbá az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának visszafizetésének szabályait meghatározza. 2. Az Szt-ben és e rendeletben meghatározott szociális feladatok és hatáskörök gyakorlását ha az egyes ellátási formáknál e rendelet másként nem rendelkezik a képviselő-testület a polgármesterre ruházza. 3. A rendelet szabályozásánál és alkalmazásánál alapelvként kell tekinteni, hogy a./ a támogatás egysége a család, b./ a hatékonyabb felhasználás érdekében növekedjenek a természetbeni ellátások. 4. (1) A jegyző, a képviselő-testület és a polgármester hatáskörébe utalt támogatások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. Kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és a képviselő-testület hatáskörébe utalt ellátások esetében az, e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. Az Szt-ben szabályozott, szociális rászorultságtól függő rendszeres pénzellátást igénylő a 63/2006. (III. 27) Korm. rendelet 1 számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető, amennyiben az adott ellátás hatáskörének gyakorlója indokoltnak tartja. (2) A havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (továbbiakban: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell munkáltató által kiállított kereseti igazolással igazolni. A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy a nem havi rendszeresen mérhető jövedelem számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani, melynek igazolása a fél nyilatkozatával történik.
(3) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjai, illetve háztartásban élők jövedelme kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozólag. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatás igénylők személyére vonatkozóan. (4) Amennyiben az adott ellátás hatáskörének gyakorlója vagy az ügyintéző indokoltnak tartja a jövedelemnyilatkozatban közölt adatok valódisága (jövedelem, családban élők száma), és a kérelmező általános szociális helyzete az alábbi módon ellenőrizhető: a./ Az önkormányzat rendelkezésére álló adatok felhasználásával b./ Számlák bekérésével (vélelmezett jövedelem megállapításához) c./ Környezettanulmány készítésével d./ Munkáltató vagy NAV megkeresésével (jövedelemre vonatkozóan) 5. Az Szt és az e rendelet alapján rendszeres ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényeket, körülményeket (pl. Szt. 4 /1/ bekezdés a-b., pontjában meg határozott vagyoni és jövedelmi helyzetében bekövetkezett változást) köteles 15 napon belül bejelenteni. 6. (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást meg kell szüntetni és a támogatásban részesülőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás keretében kapott támogatást az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) A hatáskör gyakorlója kérelemre részletfizetési kedvezményt ad. A részletfizetés időtartama az 50.000.-Ft-ot meg nem haladó visszafizetési kötelezettségnél a 6 hónapot, az ennél nagyobb mértékű visszafizetés esetén a 12 hónapot nem haladhatja meg. 7 (1) A rendszeres szociális ellátás összegét a jogosultsági feltételek megléte esetén a kérelem benyújtásának hónapjában időarányosan kell megállapítani. (2) A rendszeres szociális ellátás folyósításának szüneteltetésekor, megszűnésekor a jogosultsági feltételek megszűnésének napjáig az ellátás összegét időarányosan kell folyósítani. (3) Az Szt-ben és az e rendeletben meghatározott rendszeres szociális ellátások az írni-olvasni nem tudó aktív korúak ellátásában részesülő kivételével - folyószámlára történő átutalását minden hónap 5. napjáig kell teljesíteni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek rendszeres szociális ellátását utólag minden hónap 5. napjáig postai úton kell kiutalni.
FEJEZET A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formái Aktív korúak ellátása 8 (1) A települési önkormányzat jegyzője az Szt 37 (1) bek. a.) c.) pontjaiban foglaltakon túl rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a közfoglalkoztatásban a.) legalább 30 %-os egészségkárosodása, vagy b.) mentális állapota miatt nem tud részt venni, vagy c.) legalább 12 hetes terhessége miatt nem tud részt venni. (2) Az (1) bekezdés alapján ellátást igénylő a támogatás iránti kérelméhez köteles becsatolni: a.) az (1) bek.a.) pontban meghatározott esetben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve szakvélemény kivonatát; b.) az (1) bek. b., pontban meghatározott esetben a foglalkozás egészségügyi vizsgálaton kiállított elsőfokú előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vélemény szerint alkalmatlan igazolás. c.) az (1) bek. c, pontjában meghatározott esetben szülész-nőgyógyász szakorvos igazolását. 9. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy a beilleszkedését segítő program keretében a helyi családsegítő központtal köteles együttműködni. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott köteles: a.) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a családsegítő központnál nyilvántartásba vetetni magát, b.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, és az ezen alapuló együttműködési megállapodást írásban megkötni, c.) az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani, d.) megjelenési kötelezettségének a családsegítő központ által megjelölt időpontban eleget tenni. (3) A családsegítő központ a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi: a.) egyéni képességeket fejlesztő, b.) életmódot formáló, c.) egyéni életvezetési, d.) mentálhigiénés, e.) rehabilitációs, f.) reintegrációs, g.) önsegítő és képességfejlesztő, h.) munkára és pályára állítási, 10 (1) Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult: a.) a családsegítő központnál nem jelenik meg határidőben, és nem veteti magát nyilvántartásba, b.) nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c.) nem köti meg az együttműködési megállapodást a családsegítő központtal, d.) megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési vagy megjelenési kötelezettségének.
(2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha azt a jogosult a családsegítő központhoz benyújtott okiratokkal különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány kimenti. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a családsegítő központ öt napon belül írásban, új határidő kitűzésével felhívja a jogosultat, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az együttműködési kötelezettség másodszori felróható megszegése esetén az Szt 37/B (2) bek-e alapján az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül. (4) A családsegítő központ a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségén túl köteles 10 napon belül a hatóságot írásban, a kötelezettségszegésről, esetlegesen annak kimentéséről tájékoztatni, továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi okiratot megküldeni. (5) A családsegítő központ évente jogosultakként - írásos értékelést készít az együttműködés során végzett munka tapasztalatairól, melynek megküldésével tájékoztatja a jegyzőt. 11 (1) A települési önkormányzat jegyzője amennyiben a gyámhatóság jelzéssel él felé - a rendszeres szociális segélyt, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatást természetbeni ellátásként is megállapíthatja azon jogosultak esetében, akinek családjában védelembe vett gyermek nevelkedik, ha a gyermeknek oktatási-nevelési intézménynél étkezési térítési díj hátraléka áll fenn, a gyermek - oktatási intézmény által előírt felszerelései hiányosak, vagy a család folyamatos létfenntartási gondokkal küzd, illetve szolgáltató vállalatnál díjhátraléka van. (2) A rendszeres szociális segély vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátásként való megállapítását a jelzést követő hónap 1. napjától kell foganatosítani. (3) A természetben megállapított ellátás összege gyermekenként a jogosult ellátásának 20 %-a, de összesen több gyermek esetén - legfeljebb 60 %. (4) A természetben megállapított ellátást utólag, minden hónap 5. napjáig kell utalványozni a.) térítési díj hátralék esetén az oktatási-nevelési intézmény gazdasági vezetőjének b.) tankönyv, taneszköz, nevelési intézmény által előírt felszerelés pótlása esetén az intézmény vezetőnek, c.) létfenntartási gondokkal küzdő esetén az élelmiszerre, tüzelőre megállapított összeget a családgondozónak, d.) közüzemi díj hátralék esetén a szolgáltató vállalatnak. (5) A (4) bekezdés a-c., pontjaiban megjelölt személyek a természetbeni ellátás felhasználásáról július 10-ig, illetve január 10-ig kötelesek elszámolni. Amennyiben az elszámolást követően a jogosultnak fel nem használt ellátása van, azt részére a júliusi, illetve januári ellátásának összegével ki kell utalni. (6) Ha a jogosult rendszeres szociális segély vagy foglalkoztatást helyettesítő ellátása megszűnik a megszűnést követő hó 10-ig kell a (4) bekezdésben meghatározott elszámolást teljesíteni. Amennyiben az elszámolást követően a jogosultnak fel nem használt ellátása van, azt részére 30 napon belül ki kell utalni.
12. (1) A települési önkormányzat jegyzője az aktív korúak ellátása esetében a kérelem beadását követően a döntés meghozatala előtt, amennyiben nincs róla tudomása - ellenőrzi, hogy az ellátás jogosultja az általa lakott ingatlant, illetve közvetlen környezetét rendben tartja-e. (2) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelem benyújtója a.) által lakott lakóház udvara rendezetlen (egészségre ártalmas, allergizáló gyom található rajta, nincs rendszeresen kaszálva és 30 cm-nél magasabb gyom található rajta, szemetes, rágcsálók jelenlétére utaló nyomok találhatók), vagy b.) által lakott ingatlanon nincs rendeltetési célnak megfelelő WC, a meglévő kerítések kidőltek, vagy c.) által lakott ingatlan előtti közterület rendezetlen (nincs rendszeresen kaszálva, a belvízelvezető árok előírt karbantartását nem végzi el, ezért az rendeltetését nem tudja betölteni, a közterületre kihelyezett növényzet szükség szerinti visszavágását elmulasztja, a járda síktalanítása nincs biztosítva) a jegyző a kérelmezőt az a.) c.) pontokban meghatározott esetben 5 napos határidő kitűzésével az elvégzendő feladat pontos meghatározásával felszólítja. (3) Amennyiben kérelmező a (2) bek. a.) c.) pontokban meghatározott felszólításban megjelölt munkálatokat nem végzi el a kitűzött határidőben részére az aktív korúak ellátása mindaddig nem állapítható meg, míg a feltételek nem teljesülnek. 13. (1) Amennyiben az önkormányzat a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő érdekében legfeljebb 30 munkanap közérdekű önkéntes munkát köteles a támogatásban részesülőnek biztosítani. (2) Közérdekű önkéntes munkát az önkormányzat intézményeiben a feladatellátásuk körében lehet biztosítani. (3) A Polgármesteri Hivatal nyilvántartja az önkormányzat intézményeiben biztosított közérdekű önkéntes tevékenység keretében ellátható munkaköröket. (4) A Polgármesteri Hivatal a benyújtott kérelmek alapján nyilvántartja a közérdekű önkéntes tevékenység ellátására jelentkező foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket. (5) A Polgármesteri Hivatal tájékoztatja a közérdekű önkéntes tevékenységre jelentkezőket az önkéntes munkalehetőségekről. (6) A Polgármesteri Hivatal a (3)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartások alapján kapcsolatot tart, közvetít a kérelmezők és az intézmények között. (7) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő az írásbeli kérelme alapján a közérdekű önkéntes tevékenység ellátására írásbeli önkéntes szerződést köt a fogadó szervezettel. (8) A szerződésnek tartalmaznia kell a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény 6 -ában foglaltakat.
Lakásfenntartási támogatás 14. A települési önkormányzat jegyzője által megállapításra kerülő lakásfenntartási támogatásoknál e rendelet 12 -át alkalmazni kell. Hulladékszállítási díjkiegészítés 15 (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság kommunális díj (települési szilárd hulladék szállítási díj) támogatásban részesíti kérelemre azt aki lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, egyedül élő, 62. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme a 88.000.-Ft-ot nem haladja meg. (2) A díjkiegészítés a kérelem benyújtás negyedévének 1. napjától a tárgyév végéig állapítható meg (3) A támogatás mértéke negyedévente 2.000.-Ft (4) A megállapított támogatást minden negyedévet követő hónap 5. napjáig utalja át a Polgármesteri Hivatal a szolgáltató vállalatnak. (5) A támogatás kérelemre történő megszüntetésekor az ellátást a kérelem beadás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ápolási díj 16. (1) Az Szt 43/B /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú hozzátartozónak aki 18. életévét betöltött tartósan beteg amit orvosi szakvélemény igazol személy gondozását végzi. (2) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságnál feltétel, hogy az ápolónak a beteg ellátása érdekében legalább 30 napos munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyt kell megszüntetni, és az ápoltnak nincs olyan közeli hozzátartozója /Ptk 685 b.)/, aki tartósan otthon tartózkodik vagy tartózkodhat és egészségi állapota alapján az ápolásra alkalmas, továbbá az ápoló családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. (3) Nem állapítható meg az ápolási díj annak a kérelmezőnek, akivel a közös háztartásban élők közül már más személy részesül az Szt 41 (1) bekezdése vagy ezen (2) bekezdése alapján ápolási díjban. (4)A méltányossági ápolási díj mértéke az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (5) A méltányossági ápolási díj iránt benyújtott kérelmeket a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el. 17. (1) Meg kell szüntetni az ápolási díját annak, aki az alábbiakban meghatározott kötelezettségek valamelyikét az ápolt személy esetében nem teljesíti: a.) rendszeres étkeztetését, ami magában foglalja legalább napi egyszeri meleg étkeztetést, b.) személyi és lakókörnyezetének higiéniás körülményeit, c,) orvosi előírás szerinti gondozási, ápolási feladatait
d.) az ápolttal kapcsolatos hivatalos ügyintézést. (2) Személyi és lakókörnyezet elfogadható higiénás követelménye: az ápolt napi rendszeres tisztálkodása, tiszta ruhával való ellátása, tartózkodási helyének napi rendszerességgel történő teljes takarítása, az étkezésre szolgáló edényzet használat utáni elmosása, az ápolt részére megfelelő fekvőhely (ágy, ágybeli) biztosítása. Önkormányzati segély 18 (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság önkormányzati segélyben részesítheti kérelemre vagy hivatalból azt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került melyet hitelt érdemlően igazol vagy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg. (2) Kivételes méltányosságból jövedelem határtól függetlenül a rendkívüli élethelyzetbe kerülő - váratlan nagyobb összegű többlet kiadásra kényszerül /pl. hosszantartó gyógykezelés, elemi csapás, közeli hozzátartozó halálesete, várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához stb / - személy részére is állapítható meg önkormányzati segély, feltéve, ha a rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolja. (3) A megállapított önkormányzati segély egyszeri. A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő vagy átmenetileg teljesen ellátatlan személyek részére havi rendszerességgel ismétlődő önkormányzati segély is megállapítható. (4) A polgármester egyszeri önkormányzati segélyt állapíthat meg azon kérelmezők részére, akiknek ennek elmaradása az életét, testi épségét veszélyeztetné. (5) A polgármester ideiglenes intézkedéséről köteles a Szociális és Egészségügyi Bizottságot a megállapítást követő soros ülésén tájékoztatni. (6) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez e rendelet 4 /1/ bekezdésében meghatározottakon túl gyógyszertámogatás esetén csatolni kell a gyógyszertár igazolását is. (7) A megállapított önkormányzati segélyt: a./ közüzemi díjként szolgáltató vállalathoz, b./ amennyiben kérelmező egészségi állapota átmenetileg fekvőbeteg, idős koránál fogva mozgásában korlátozott és házi gondozásban részesül indokolja a házi gondozó kezeihez kell kiutalni. c./ a fentieken túlmenően élelmiszervásárlásra, tüzelő vásárlására, illetve gyógyszer kiváltására jogosító utalvány adható ki a jogosult részére, d./ az önkormányzati segély házipénztárból készpénz formájában is kifizethető. 19. (1) Önkormányzati segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és azt számlával igazolja, feltéve, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét. (2) A temetéshez nyújtott önkormányzati segély összege: a.) 16.000.-Ft-tól a temetési költségek teljes összege állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg
b.) 15.000.-Ft-tól a temetési költségek teljes összege állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át meghaladja, de a 400 %-ot nem éri el. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeként az önkormányzat 150.000.-Ft-ot ismer el. Köztemetés 20. (1) Közköltségen történő eltemettetés esetén a polgármester az eltemettetésre köteles személyt a temetési költségek megtérítésére kötelezi. Ezen kötelezettség teljesítése alól mentesítés nem adható. (2) A polgármester ezen (1) bekezdésére tekintettel a temetési költségek megfizetésére részletfizetési kedvezményt adhat, amennyiben az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150 %-át nem haladja meg. Méltányossági közgyógyellátás 21. (1) A települési önkormányzat polgármestere méltányossági közgyógyellátásban részesíti azt a szociálisan rászorult személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170 %-át, egyedül élő esetén a 220 %-át, és az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 15 %-át meghaladja. (2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja, mely alapján az egészségbiztosítási szerv szakhatósági igazolást ad a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. Szociálpolitikai Kerekasztal 22. (1) Kaba Város Önkormányzata figyelemmel az Szt 58/B (2) bekezdésére Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatát képezi a szolgáltatástervezési koncepcióban rögzített feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése. (4) Tagjai: polgármester jegyző Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Igazgatási osztályvezető Háziorvosok képviselője Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője Nyugdíjas szervezetek által delegált képviselő Mozgáskorlátozottak helyi szervezetének képviselője Védőnői szolgálat képviselője Kaba-Ház Idősek Otthona képviselője
Vegyes és záró rendelkezések 23. (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2013. (IV. 22) Ör. rendelet (3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja: a.) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11 cikk (1) bek. D) pont és 21 cikk b.) az Európai Parlament és Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról, valamint a 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. Cikk, c.) a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. Május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. Cikk (1) bekezdés e., pont. Kaba, 2013. december 12. Dr. Csabai Zsolt jegyző Szegi Emma polgármester A rendeletet kihirdettem:kaba, 2013. december 16. dr Csabai Zsolt jegyző
1.melléklet a 29/2013.(XII.16.) önkormányzati rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT Személyi adatok: 1./ Az ellátást igénylő neve:. 2./ Az ellátást igénylő állandó lakásának címe:... 3./ Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe:. 4./ A törvényes képviselő neve és címe, ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes:. 5./ Az igénylővel egy háztartásban lakó közeli hozzátartozók száma:.fő 6./ Az 5., pontban szereplő közeli hozzátartozók neve: a.). b.). c.). d.). e.). Kijelentem, hogy a NYILATKOZATBAN-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a közölt adatok valódiságát a többször módosított 1993. évi III. tv. 10 /7/ bekezdése alapján az önkormányzat az APEH útján, valamint a./2013. ( ) sz. rendelet 4 /4/ bekezdésében foglaltak szerint munkáltató megkeresésével és környezettanulmány készítésével ellenőrizheti. A valótlan adatok közlése után felvett támogatást köteles vagyok visszafizetni. Kaba, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása.. Cselekvőképes hozzátartozók aláírása Kitöltési utasítás: Állandó lakóhelyként, illetve tartózkodási helyként a személyi igazolványban vagy lakcímnyilvántartó lapon szereplő címet kell beírni. közeli hozzátartozó: házastárs, élettárs, 20 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek; korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennáll, a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a benyújtást megelőző év személyi jö-vedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. A nem idetartozó jövedelmek esetén a benyújtást megelőző 1 hónap átlagjövedelmét kell feltüntetni. A feltüntetett jövedelmekről jövedelemigazolást, vagy annak fénymásolatát kell csatolni (pl. nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás) Az egy főre eső jövedelem a család havi nettó jövedelme osztva a közeli hozzátartozók számával. A jövedelemnyilatkozatot a nagykorú hozzátartozóknak is alá kell írniuk.
Jövedelmi adatok: A jövedelmek típusai Kérelmező jövedelme 1.munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogvisz.szárm. jöv. Ebből közfoglalkoztatásból származó 2. társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem Közeli hozzátartozók jövedelme Össz. Jövedelem 3.alkalmi munkavégzésből származó jövedelem 4. táppénz, gyermekgondozási támogatások 5. nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 6. önkorm. és munkaügyi szerv által folyósított ellátások 7. Egyéb (pl. ösztöndíj, állattartás, értékpapírból szárm.jöv., kis összegű kifizetések) 8. össz. bruttó jövedelem 9. Személyi jöv. Adó vagy előleg összege 10. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 11. munkavállalói járulék összege 12. nettó jövedelem Egy főre jutó havi családi jövedelem: Ft Számszakilag az adatokat ellenőriztem:.