ÚTLEVÉL ÜGYINTÉZÉS (ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK)

ÚTLEVÉL ÜGYINTÉZÉS (ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK) dr. Császi Janka, dr. Vastag Gergely Elméleti tananyag KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15

Tartalom 1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 5 2 AZ ÚTLEVÉL TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON... 6 3 A KÜLFÖLDRE UTAZÁS JOGA, ÚTI OKMÁNYRA VALÓ JOGOSULTSÁG... 7 3.1 A külföldre utazás joga... 7 3.2 Úti okmányra való jogosultság... 7 4 AZ ÚTI OKMÁNYOK FOGALMA, FAJTÁI... 7 5 AZ ÚTLEVÉL ÉRVÉNYESSÉGE... 8 6 MÁSODIK MAGÁNÚTLEVÉL... 8 7 IDEIGLENES MAGÁNÚTLEVÉL... 9 8 AZ ÚTLEVÉL ADATTARTALMA... 10 9 AZ ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ... 11 10 AZ ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSÁNAK DÍJAI... 11 10.1 Útlevél kiállításának díjai rendes eljárásban... 11 10.2 Útlevél kiállításának díjai különleges eljárásokban... 12 10.2.1 Soron kívüli eljárásban kiállított útlevél... 12 10.2.2 Sürgősségi eljárásban kiállított útlevél... 12 10.2.3 Azonnali eljárásban kiállított útlevél... 13 11 HIVATALOS ÚTLEVÉL, EGYÉB ÚTI OKMÁNYOK... 13 11.1 Hivatalos útlevél... 13 11.1.1 Diplomata-útlevél... 13 11.1.2 Külügyi szolgálati útlevél... 14 11.1.3 Szolgálati útlevél... 14 11.1.4 Hajós szolgálati útlevél... 15 11.2 Egyéb úti okmányok... 15 11.2.1 Ideiglenes úti okmány (emergency travel document)... 15 11.2.2 Menedékesek úti okmánya... 16 11.2.3 A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya... 16 2

11.2.4 A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya... 16 11.2.5 A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya... 17 11.2.6 Határátlépési igazolvány... 17 11.3 Útlevélhatóságok... 18 11.4 Közreműködő hatóságok... 19 12 AZ ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS SZABÁLYAI... 20 12.1 Kérelem benyújtása... 20 12.2 Kérelem benyújtásának helye... 21 12.3 Személyes megjelenés... 22 12.4 Postai úton történő benyújtás... 23 12.5 Elektronikus benyújtás... 23 12.6 Magyar állampolgárság igazolása... 23 12.7 Az állampolgársági bizonyítvány és az állampolgárság megállapítása iránti megkeresés... 24 12.8 Állampolgárság vélelmezése... 26 12.9 A kérelem előterjesztése... 26 12.10 Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelme... 29 13 HATÁROZAT... 30 14 AZ ÚTI OKMÁNY ÁTVÉTELE... 30 15 AZ ÚTI OKMÁNY BIRTOKBAN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 31 16 AZ ÚTI OKMÁNY LEADÁSA... 31 17 AZ ÚTI OKMÁNY CSERÉJE ÉS PÓTLÁSA... 32 17.1 Úti okmány cseréje... 32 17.2 Az útlevél pótlása... 33 18 ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS (WEBES ÜGYSEGÉD ALKALMAZÁS)... 34 18.1 A magánútlevél, szolgálati útlevél, valamint hajós szolgálati útlevél pótlása... 34 18.2 Második magánútlevél iránti kérelem benyújtása elektronikus úton... 36 19 KÜLFÖLDRE UTAZÁST KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK... 37 20 ÚTI OKMÁNY ÉRVÉNYTELENSÉGE, VISSZAVONÁSA... 40 21 ÚTIOKMÁNY-NYILVÁNTARTÁS... 42 3

22 ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ADATKEZELÉS... 43 22.1 Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatszolgáltatási kérelme... 49 22.2 Tájékoztatás saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról... 49 22.3 Az adatszolgáltatási eljárás részletes szabályai... 49 4

ÚTLEVÉL ÜGYINTÉZÉS (ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK) 1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet határozza meg: a) az útlevél hatóságokat, feladat- és hatáskörüket, az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervek feladatait; b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit; c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. d) A fenti két jogszabályon kívül jogforrások tartalmaznak az úti okmányokkal kapcsolatos hatósági feladatokat érintő rendelkezéseket: - 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról - 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 69/2011. (XII.30.) BM rendelet a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről - 15/2001. (VII. 5.) BM rendelet az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról - 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról 5

2 AZ ÚTLEVÉL TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1 A külföldre utazással kapcsolatos állami intézkedések kezdete a XI. századra tehető Magyarországon. I. László király (1077-1095) idejében már megkülönböztették az ország területére ajánló levelek nélkül érkezőket, valamint az ilyen okmányt felmutatókat. A későbbi időkben főleg gazdasági okokból szabályozták a be- és kiutazást, melyet ekkor még elsősorban vámügynek tekintettek. Úti okmányokat általában helyi törvényhatóságok állítottak ki a személyükkel szabadon rendelkezőknek, a közlekedési nehézségek, valamint a kérelmező személyére vonatkozó információk hiánya miatt országos szerv ezt nem tehette meg. A megyék, tartományok közötti közlekedéshez több féle úti okmány volt forgalomban: Levél, Úti-Levél, Utazó Levél, Útlevél, továbbá az ilyen célt is szolgáló, a céhlegények részére kiadott Bizonyság Levél vagy Kundschaft, illetve az ezt 1816-ban felváltó Vándorkönyv, Vándorlókönyv. Az 1723-ban alakult helytartótanács leiratban rögzítette az úti okmányok használatát, az azokban szerepeltetendő adatokat, valamint előírta a lejárt útlevelek visszaszolgáltatását is. Később az okmányokhoz kérdőívet is csatoltak, amely a személyazonosítás érdekében részletes személyleírást is tartalmazott. 1877-ben adták ki az első útlevélkönyvecskét, amely már formailag is hasonló volt a huszadik századbeli útlevelekhez. A modern magyar útlevelek megjelenését az 1903-as évhez lehet kötni. Ebben az évben született meg az útlevélügyről szóló 1903: VI. törvénycikk, mely különös tekintettel volt a kivándorlásra. Az 1914-1918 közötti időszakban bevezették az útlevélkényszert, azaz megszűnt az útlevél nélküli utazások lehetősége. 1915-től kezdve fénykép beragasztását is előírták az útlevélbe, annak igazolására, hogy az valóban az útlevél aláíróját és tulajdonosát ábrázolja. 1961-től kezdve két különböző típusú útlevél volt forgalomban az úti célnak megfelelően: a szocialista országokba szóló, keleti (piros) útlevél, valamint a világ többi részére szóló (kék) útlevél. A 1987: 25. törvényerejű rendelet - mely 1988-ban lépett hatályba - megszüntette a két különböző útlevéltípust, és bevezette a világútlevelet, mely már nem differenciált az utazás célja szerint. 2006. augusztus 29-től megkezdődött a digitális arcképmást hordozó, 2009. június 28-tól pedig a digitális ujjnyomat adatokat is hordozó chippel ellátott biometrikus útlevelek kiadása Magyarországon. 1 Forrás: - Kis magyar útlevéltörténet Szent Istvántól napjainkig (mult-kor.hu) - Bencsik Péter: Útiokmányok, utazási lehetőségek és határforgalom a 20. századi Magyarországon - Pók Attila: Útlevelek, úti okmányok (História 1983-03) 6

3 A KÜLFÖLDRE UTAZÁS JOGA, ÚTI OKMÁNYRA VALÓ JOGOSULTSÁG 3.1 A külföldre utazás joga Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható. A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz. A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát. 3.2 Úti okmányra való jogosultság Úti okmányra ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik a magyar állampolgárok jogosultak. A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók. A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 4 AZ ÚTI OKMÁNYOK FOGALMA, FAJTÁI Úti okmánynak minősül a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat, mely lehet - ideiglenes úti okmány (emergency travel document); - menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya; - oltalmazottként elismert személyek úti okmánya; 7

- menedékesek úti okmánya; - bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya; - menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya. Az útlevél Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja. 5 AZ ÚTLEVÉL ÉRVÉNYESSÉGE A magánútlevél érvényességének időtartama az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően - 6 éves életkor betöltéséig 3 év; - 6 70 éves életkor közöttiek esetén 5 év; - 70 éven felüliek esetén 10 év. A 18 70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél kérelmére 10 éves érvényességgel is kiállítható. Az útlevél érvényességi ideje egy év, amennyiben az útlevél a kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen személy részére, valamint az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenésében egészségi állapota miatt korlátozott személy részére kerül kiállításra. A magánútlevél érvényességi ideje egy év, amennyiben az útlevél a kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen személy részére, valamint az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenésében egészségi állapota miatt korlátozott személy részére kerül kiállításra. Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg. 6 MÁSODIK MAGÁNÚTLEVÉL Az állampolgár - főszabály szerint - egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet. Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár az ezt bizonyító igazolás alapján, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, második magánútlevél is kiadható. A második magánútlevél kiadása szempontjából az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlő körülményként értékeli, ha az utazás célja szerinti országba történő beutazás a meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulhatna, vagy emiatt a kérelmezőt más joghátrány érhetné. 8

A beutazás megtagadásának vagy joghátrány okozásának lehetőségével kapcsolatban kétség esetén a külügyminiszter állásfoglalását kell kérni. A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év. A második magánútlevél érvényességi ideje egy év, amennyiben az útlevél a kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen személy részére, valamint az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenésében egészségi állapota miatt korlátozott személy részére kerül kiállításra. 7 IDEIGLENES MAGÁNÚTLEVÉL A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki. Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki. Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal hivatalból kell kiadni - annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal, - annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal. A konzuli tisztviselő a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet haladéktalanul állítja ki. Az ideiglenes magánútlevél Magyarország területére történő egyszeri beutazásra jogosít. 9

8 AZ ÚTLEVÉL ADATTARTALMA Az útlevél adatoldala tartalmazza - az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását; - az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét; - a fenti adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort. A magánútlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a hajós szolgálati útlevél és a szolgálati útlevél borítójának színe burgundi vörös, a diplomata-útlevélé zöld. Az ideiglenes magánútlevél borítólapjának színe kék. Az útlevél kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet tartalmaz. A tároló elem az útlevél adatoldalán található fenti adatokat elektronikus formában tartalmazza. A tároló elem elektronikus formában tartalmazza az ujjnyomatot is. A tároló elem nem tartalmaz ujjnyomatot: - a kérelmező a 12. életévét még nem töltötte be, - az útlevél iránti kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg vagy véglegesen fizikailag képtelen személyek esetében, valamint - azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint egészségi állapotuk nem teszi lehetővé. Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását is tartalmazza. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél a gépi olvasására alkalmas adatsort a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza. Az ideiglenes magánútlevél gépi azonosító adatsort csak a géppel történő kiállítás technikai feltételeinek megléte esetén tartalmaz. A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével. Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést. 10

9 AZ ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje a kérelem beérkezését követő naptól számított húsz nap. Amennyiben a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, és nincs ellenérdekű ügyfél, az útlevelet a kérelem beérkezését követően azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül ki kell állítani, és gondoskodni kell a kézbesítésről. 10 AZ ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSÁNAK DÍJAI 10.1 Útlevél kiállításának díjai rendes eljárásban Rendes eljárásban (20 napon, illetve ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, 8 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték az alábbiak szerint alakul: - 5 évig érvényes magánútlevélnél 7500 forint - 10 évig érvényes magánútlevélnél 14000 forint - 1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2500 forint - Legfeljebb 2 évig érvényes második magánútlevél 15000 forint (munkáltató kérheti a munkavállaló részére) - 1 évig érvényes második magánútlevél 5000 forint (a munkáltató kérelmezi, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat adatot) - 1 évig érvényes második magánútlevél 5000 forint (magánszemély kérheti saját részre különös méltánylást érdemlő okból) - 70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2500 forint - 70 év felettiek ujjnyomatot tartalmazó második magánútlevele 5000 forint - 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 forint - 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó második magánútlevele 5000 forint. Rendes eljárásban kiállított kiskorú kérelmező magánútlevelének és második magánútlevelének eljárási illetékei: 6 év alatti személy esetében: - 3 évig érvényes magánútlevél 2500 forint - 3 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1250 forint - 3 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén 500 forint - második magánútlevél 5000 forint. 11

6-12 éves személy esetében: - 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint - 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1250 forint - 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén 500 forint - második magánútlevél 5000 forint. 12-18 éves személy esetében: - 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint - 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1250 forint - 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén 500 forint - második magánútlevél 5000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában - három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint, - két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint. 10.2 Útlevél kiállításának díjai különleges eljárásokban Különleges eljárások: A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni. 10.2.1 Soron kívüli eljárásban kiállított útlevél Az útlevélhatóság az úti okmányt soron kívüli eljárás keretében hét napon belül kiállítja. Az eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19000 forint. Soron kívüli eljárásban igényelhető okmányok: magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél, hajós szolgálati útlevél. A szolgálati és a hajós szolgálati útlevél soron kívüli eljárásban történő kiállításáért nem kell igazgatási szolgáltatási pótdíjat fizetni. 10.2.2 Sürgősségi eljárásban kiállított útlevél Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított három napon belül kiállítja. Az eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 29000 forint. Sürgősségi eljárásban igényelhető okmányok: magánútlevél, második magánútlevél. 12

10.2.3 Azonnali eljárásban kiállított útlevél Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet azonnali eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított huszonnégy órán belül kiállítja. Az eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 39000 forint. Azonnal eljárásban igényelhető okmányok: magánútlevél, második magánútlevél. 11 HIVATALOS ÚTLEVÉL, EGYÉB ÚTI OKMÁNYOK 11.1 Hivatalos útlevél Hivatalos útlevélnek minősül a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes. Hivatalos útlevél a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel. A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi. A hivatalos útlevél érvényességi ideje egy év, amennyiben az útlevél a kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen személy részére, valamint az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenésében egészségi állapota miatt korlátozott személy részére kerül kiállításra. 11.1.1 Diplomata-útlevél Diplomata-útlevélre jogosult - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke; - az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője; - az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei; - a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár; 13

- a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár; - a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint - a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke. Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. 11.1.2 Külügyi szolgálati útlevél Külügyi szolgálati útlevélre jogosult - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező közszolgálati tisztviselője; - Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja; - Magyarország konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja; - a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy; - a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke. Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. 11.1.3 Szolgálati útlevél Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére - a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál foglalkoztatottak; - a bírák és az ügyészek; - a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai; 14

- a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók. Szolgálati útlevelet kaphat a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke. Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez. Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára az útlevélhatóság engedélyezi. 11.1.4 Hajós szolgálati útlevél Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható. 11.2 Egyéb úti okmányok 11.2.1 Ideiglenes úti okmány (emergency travel document) A magyar állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált útlevele vagy úti okmánya helyett ideiglenes úti okmányra jogosult, ha olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott konzuli tisztviselő. Az ideiglenes úti okmány Magyarországra történő hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történő visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történő egyszeri utazásra jogosít. Más célállomásra történő egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhető, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fűződik. Az ideiglenes úti okmány kiállításához a meghatározott magyar hatóság előzetes hozzájárulása szükséges (lásd útlevélhatóságok). Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után elismervény ellenében külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a Magyarország területére történő hazautazáskor a Rendőrségnél kell leadni. 15

Az átvett ideiglenes úti okmányt a Rendőrség közvetlenül, a konzuli tisztviselő pedig a külügyminiszteren keresztül küldi meg a KEKKH-nak. 11.2.2 Menedékesek úti okmánya Ha a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert személy nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával kérelmére hat hónapra érvényes úti okmánnyal kell ellátni. Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyarország területére való visszatérésre. Az úti okmány egyszeri kiutazásra és visszautazásra használható fel. A menedékes úti okmánya tartalmazza: - a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását; - a menedékes jogállást igazoló okmány számát, az okmányt kiállító hatóság megnevezését, továbbá a kérelmező jogállására vonatkozó bejegyzést; - az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát. 11.2.3 A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya egy évig érvényes. Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya 32 számozott oldalt tartalmazó füzet. Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya tartalmazza: - a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását; - a kérelmező oltalmazott jogállására vonatkozó bejegyzést; - az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát. 11.2.4 A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes a lejárt, elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált úti okmánya helyett Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányra jogosult. 16

Az úti okmány tartalmazza: - a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását; - a kérelmező menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállására vonatkozó bejegyzést; - az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát. 11.2.5 A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya tartalmazza: - a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását; - a bevándorolt, letelepedett vagy hontalan jogállást igazoló okmány számát, az okmányt kiállító hatóság megnevezését, továbbá a kérelmező jogállására vonatkozó bejegyzést; - az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát. 11.2.6 Határátlépési igazolvány A határátlépési igazolvány határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges. A határátlépési igazolványra jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg. A határátlépési igazolvány érvényességének időtartama amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik öt év. Ezen időtartam egy alkalommal, öt évre meghosszabbítható. A határátlépési igazolványt vissza kell vonni a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak megszegése esetén. A határátlépési igazolványt az útlevélhatóságnál tizenöt napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt. Magyarország és Ukrajna között létrejött olyan Egyezmény, mely a Határátlépési igazolványokra vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az Egyezmény részletszabályait a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a magyar ukrán államhatár szolgálati célú átlépéséhez szükséges okmányok egységesítéséről szóló, Kijevben, 2002. február 6-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 64/2003. (V. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. 17

11.3 Útlevélhatóságok Útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) az elsőfokú útlevélhatóság a magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben. A KEKKH - az elsőfokú hatósági feladatai ellátása mellett - : - a hatáskörébe tartozó úti okmányok soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárás keretében történő kiállítására vonatkozó kérelmek átvételére és az ilyen eljárásban kiállított úti okmányok kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn; - az úti okmányokkal és a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet; - végzi az útlevelek megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem adatokkal történő feltöltését; - ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat; - ellátja az országos ellenőrzőhitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrzőhitelesítő hatósági feladatokat. - A KEKKH nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben. - A külügyminiszter minősül útlevélhatóságnak az alábbi esetekben: - a diplomata- és külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági eljárás, - az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges előzetes hozzájárulás megadása. Az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges előzetes hozzájárulást - főszabály szerint - az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő adja meg az EU tagállam képviselete részére. Amennyiben az EU tagállam képviselete a fentiekben meghatározott konzuli tisztviselőt eredménytelenül kereste meg, az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges előzetes hozzájárulást a külügyminiszter adja meg. A konzuli tisztviselő hatáskörébe tartozik: - az ideiglenes magánútlevéllel kapcsolatos hatósági eljárás első fokon, - az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges előzetes hozzájárulás megadása (a fentiek szerint az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő adja meg az EU tagállam képviselete részére), 18

- a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányával kapcsolatos hatósági eljárás, - az úti okmány külföldi elvesztése vagy megsemmisülése miatt a bevándorolt, letelepedett jogállású személynek egyszeri visszautazásra kiadott úti okmánnyal kapcsolatos hatósági eljárás. A konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő hatáskörébe tartozik az érvénytelenné vált úti okmány elvétele is. A bevándorolt, továbbá a letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szerve minősül elsőfokú útlevélhatóságnak a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben. 11.4 Közreműködő hatóságok Az úti okmányt előállító szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a magánútlevél, diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél tekintetében a konzuli tisztviselő az útlevélhatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt. A járási hivatal magánútlevél kiadásával összefüggő feladatai körében - átveszi a magánútlevél kiadására irányuló kérelmet, - ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát, - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő, - a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit megküldi a KEKKH-nak, - az új okmány személyes átvétele esetén, illetve ha a postai úton továbbított okmányt az ügyfél nem vette át, gondoskodik az okmány ügyfélnek történő átadásáról és e tény nyilvántartásban történő rögzítéséről, - gondoskodik a postai úton továbbított és át nem vett okmányok megőrzéséről, majd a KEKKHnak selejtezés céljából történő megküldéséről, - gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, - kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését. A konzuli tisztviselő a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadásával összefüggő közreműködői feladatai körében: - átveszi a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására irányuló kérelmet, - ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát, - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő, 19

- a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit magánútlevél esetében a KEKKH-nak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek küldi meg, - gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről magánútlevél esetében a KEKKH-t, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminisztert értesíti, - gondoskodik az át nem vett okmányok megőrzéséről, majd magánútlevél esetében a KEKKHnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek selejtezés céljából történő megküldéséről, - gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, valamint - kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését. 12 AZ ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS SZABÁLYAI 12.1 Kérelem benyújtása Az úti okmány kiadására irányuló eljárás a hat hónapos érvényességi idővel hivatalból kiállított ideiglenes magánútlevél kivételével kérelemre indul. A kérelem benyújtására formanyomtatvány szolgál. Az útlevél iránti kérelemről a KEKKH, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő a meghatalmazott útján előterjesztett kérelem kivételével a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza - a kérelmező saját kezű aláírását, - arcképmását, - ujjnyomatát (kivéve, amennyiben azt a fentiek szerint nem kell tartalmaznia), továbbá - a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is. Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott úti okmány átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni. A vissza nem adott útlevél megsemmisítéséről a KEKKH útján kell intézkedni, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékes területi szerve megsemmisíti. A formanyomtatványt, illetőleg kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a járási hivatal megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a KEKKH-nak. A konzuli tisztviselő 20

- a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a külügyminiszteren keresztül megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a KEKKH-nak, - a külföldön benyújtott diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket megküldi a külügyminiszternek, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a külügyminiszternek. 12.2 Kérelem benyújtásának helye A kérelem - a magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelem esetén belföldön a járási hivatalnál vagy a KEKKH-nál, külföldön a konzuli tisztviselőnél, - a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelem, a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelem, továbbá a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi kiállítására vonatkozó kérelem esetén a járási hivatalnál vagy a KEKKH-nál, - a magánútlevél és a második magánútlevél azonnali kiállítására vonatkozó kérelem esetén a KEKKH-nál, - a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem esetén a külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél, - az ideiglenes magánútlevél iránti kérelem esetén a konzuli tisztviselőnél, - a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelem esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél, - a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelem esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél, - a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelem esetén a külképviseletnél nyújtható be. 21

Összefoglaló táblázat Úti okmány magánútlevél második magánútlevél szolgálati útlevél hajós szolgálati útlevél magánútlevél második magánútlevél szolgálati útlevél hajós szolgálati útlevél magánútlevél második magánútlevél magánútlevél második magánútlevél diplomata-útlevél külügyi szolgálati útlevél ideiglenes magánútlevél menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya oltalmazottként elismert személy úti okmánya menedékes úti okmánya menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya soron kívüli kiállítás sürgősségi kiállítás azonnali kiállítás Kérelem benyújtásának helye járási (fővárosi kerületi ) hivatal KEKKH külföldön a konzuli tisztviselőnél járási (fővárosi kerületi ) hivatal KEKKH járási (fővárosi kerületi ) hivatal KEKKH járási (fővárosi kerületi ) hivatal KEKKH KEKKH külügyminiszter konzuli tisztviselő konzuli tisztviselő Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervé külképviselet Az utazást elrendelő szervnek a kérelmező nevében a határátlépési igazolvány iránti kérelmet a KEKKH-nál kell benyújtania. A konzuli tisztviselő a külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelmet a külügyminiszter útján a KEKKH-nak küldi meg. 12.3 Személyes megjelenés A magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelem előterjesztésekor főszabály szerint személyesen kell megjelenni. Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint nem teszi lehetővé. 22

12.4 Postai úton történő benyújtás Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a konzuli tisztviselőhöz postai úton is benyújtható ideiglenes magánútlevélre kiállítására irányul a kérelem, valamint azon kérelem, amely esetében nem kell ujjnyomat adatot tartalmaznia az útlevél tároló elemének, ebbe a körbe tartozik: 12. életévét még nem töltötte be a kérelmező ujjnyomat adására állandó jelleggel vagy átmenetileg fizikailag képtelen egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvosa írásban igazolja. Ezekben az esetekben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. 12.5 Elektronikus benyújtás Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus úton benyújtható, az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani. A fentiek szerint benyújtott kérelem alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik. A második magánútlevél érvényességi ideje a második magánútlevél érvényességi ideje vonatkozó általános szabályok szerinti időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart. 12.6 Magyar állampolgárság igazolása A kérelmezőnek az eljárás során - az alábbiak szerint - igazolnia kell magyar állampolgárságát. 1. A kérelmező magyar állampolgárságát - érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, - érvényes magyar útlevéllel, - érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal, vagy 23

igazolja. - ellenkező bizonyításig honosítási okirattal Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát a fentiekben meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható. 2. A kérelmező az eljárás során kérheti, hogy az eljáró hatóság keresse meg a KEKKH-t, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező magyar állampolgárként szerepel-e. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát. Ha a kérelmezőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmazza és a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. 12.7 Az állampolgársági bizonyítvány és az állampolgárság megállapítása iránti megkeresés Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetve azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított három évig érvényes. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet a) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához, c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve d) az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez lehet benyújtani. A kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, mely tartalmazza az érintett a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét, b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat, 24

c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat, d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat, e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát, f) testvére nevét, születési helyét és idejét, g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat, h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat, i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz. Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelemhez az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására a kérelmezőnek mellékelnie kell az előzőekben meghatározott adatok igazolására szolgáló okiratokat, így különösen a magyar hatóság által kiállított útlevelet, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, névváltoztatási vagy anyakönyvi okiratot. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti eljárás során ha a kérelmet a konzulnál nyújtottak be, a kérelmező részére az értesítést, a hiánypótlási felhívást, továbbá a döntést a külpolitikáért felelős miniszter útján kell továbbítani, ha a kérelmezőnek nincs magyarországi kézbesítési megbízottja. A kérelmet átvevő a kérelemmel együtt felterjeszti a hazai anyakönyvezés kezdeményezéséhez szükséges iratokat, valamint - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való felvételhez szükséges adatlapot. Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ügyfél születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem tartalmaz és rendelkezésre állnak. Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést az előbb felsorolt szervek közvetlenül az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez küldik meg. A megkereséshez - ha azok a rendelkezésére állnak - meg kell küldenie az állampolgárság megállapításához szükséges okiratokat. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül tesz eleget. 25