1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok

1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok 1. 1. Németország 1.1.1. A német szövetségi kormány infokommunikációs programja A német szövetségi kormány már Kohl kancellársága idején felismerte az információs társadalom kiépítésének, mint a nemzetközi versenyben maradás egyik legfontosabb tényezőjének a fontosságát. Ennek jegyében született meg 1996 februárjában az Info 2000 Németország útja az információs társadalom felé 1 elnevezésű akcióprogram. E program két fő pillére a telekommunikációs piac liberalizációja és az egységes jogi keretek megteremtése az IKT-termékek termelése, kínálata és használata terén. A program társadalmi megvitatásának platformja a szövetségi oktatási, kutatásés technológia fejlesztési minisztérium (BMBF) által 1996 októberében létrehozott honlap a Forum Info 2000 volt. 1997-ben kezdetét vette a hírközlési piac liberalizációja, 1998-ban új multi-média szolgáltatások jelentek meg, új törvényi kereteket fogadtak el és a bonni székhelyű német hírközlési felügyelet (Regulierungsbehörde für Telekommunikation und Post) 500 új működési engedélyt adott ki különböző hírközlési szolgáltatóknak. Külön infokommunikációs minisztérium létrehozására nem kerül sor, hanem a szövetségi kabinet határozatai alapján a különböző programok az egyes tárcák irányítása alatt indulnak meg. Így a telemunka (Telearbeit) kezdeményezés a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWi) és a munkaügyi és szociális minisztérium (BMA) kezelésében telekooperáció (Initiative Telekooperation) a szövetségi oktatási és kutatásfejlesztési minisztérium (BMBF) kezelésében iskolák a hálóra (Schulen ans Netz) szintén a szövetségi oktatási és kutatásfejlesztési minisztérium (BMBF) kezelésében 1 Info 2000 Deutschlands Weg in die Informationsgesellschaft 1

kompetencia /tanácsadó és információs/ központok a KKV-k elektronikus kereskedelmének támogatására (Komptenzzentren für KMU) a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWi) kezelésében. E megkezdett programokat az új kormány is folytatta. Így az 1998-ban hatalomra kerülő SPD/Zöld kormány koalíciós szerződése is felvázolja egy korszerű, a 21. század kihívásainak megfelelő új kormányzati rendszer kialakításának útját Kitörés és megújulás Németország útja a 21. századba címmel. 2 A D21 3 rövidítéssel emlegetett kezdeményezés a szövetségi kormány és a gazdaság (elsősorban a Németországban tevékenykedő hardver és szoftver gyártó, illetve forgalmazó cégek) képviselőinek közös akciója, annak érdekében, hogy megteremtsék azokat a kereteket, amelyek segítségével az ipargazdaságból az információs társadalomba való transzformáció folyamata meggyorsítható. Maga a kezdeményezés is a gazdasági alanyok oldaláról, az IBM Deutschland, a Hewlett-Packard, a Daimler-Chrysler Sercvices, továbbá az információs technikai szakszövetség (a Fachverband Informationstechnik) indult meg. Ez nem véletlen, hiszen Németországban mintegy 800000-1000000 ember dolgozik az infokommunikációs szektorban, amelyben az elmúlt három évben több mint 210000 új állás keletkezett, és amely mára megelőzve az autógyártást már a gazdaság legfontosabb húzóágazatává vált. Az informatikai és kommunikációs-technológiai piac méretét tekintve az USA és Japán után világviszonylatban is a harmadik helyen áll. 2001-re az Internethasználók száma Németországban 20 millióra emelkedetett (ezen belül 40%-uk nő), és az Internet-használat díja 60%-kal csökkent. A szóban forgó kezdeményezést irányító testületnek az elnöke Gerhard Schröder, a kancellár. Időközben a kezdeményezést támogató egyesület taglétszáma 95-re emelkedett. Az egyesület a munkáját hat munkacsoport keretében végzi 4, amelyek általános, az informatikai fejlődéssel összefüggő szabályozási, biztonságtechnikai kérdésektől kezdve az államnak az információs társadalomban betöltött szerepéig a problémák igen széles spektrumával foglalkoznak. A munkacsoportok tagjai a gazdaság, a politika, a közigazgatás képviselőiből tevődnek össze. Az egyes munkacsoportok konkrét projekteket dolgoznak ki (például a digitális aláírás jogszabályi kereteinek megteremtése; az elektronikus úton lebonyolítandó választás technikai, biztonsági, műszaki, jogi kereteinek kidolgozása), majd különböző úton (például egyetemek bevonásával) tesztelik az általuk kifejlesztett megoldásokat; végül javaslataikat a szövetségi belügyminisztérium államtitkára által vezetett munkacsoport a politikai folyamatokba, az állam által képviselt infokommunikációs koncepcióba kísérli meg beágyazni. A D 21 kezdeményezés elsősorban azáltal vált híressé, hogy ennek keretében indult meg az úgynevezett Greencard-szabályozás, amelynek 2 3 4 Koalitionsvereinbarung vom 20. Oktober 1998, Kapitel IX, Nr. 11, Abs. 2. Deutschland 21 Aufbruch ins Informationszeitalter D 21 und BundOnline 2005 die Politik der Bundesregierung für die Informationsgesellschaft, Brigitte Zypres, a szövetségi belügyminisztérium informatikai kérdésekben illetékes államtitkárának 2001. március 21. beszéde a berlini Wirtschaftspolitischer Club számára. 2

keretében 2000 augusztusa óta külföldi informatikai szakemberek kaphatnak 5 bizonyos feltételek között munkavállalási lehetőséget Németországban. Becslések szerint Németországban a jelenlegi kínálaton túlmenően mintegy plusz 75000, más becslések szerint 150000 magasan képzett informatikai szakemberre lenne szükség, ennek érdekében az ágazat képviselői a szóban forgó kezdeményezés keretében ígéretet tettek arra, hogy 2003 végéig 60000, képzéssel egybekötött plusz munkahely finanszírozásáról gondoskodnak. Annak érdekében, hogy az iskolák és a szakképzési, illetve egyéb oktatási intézmények széleskörű személyi számítógépekkel való ellátását ösztönözni lehessen, a szövetségi kormány el akarja érni az Európai Uniónál, hogy az ilyenfajta szponzorálási tevékenység áfa mentessé válhasson. A kormányzati és közigazgatási rendszer korszerűsítésének igénye már a korábbi kormány idejében is megfogalmazódott, ekkoriban azonban a korszerűsítés elsősorban a létszámleépítésre, a karcsú államapparátus kialakítására korlátozódott. A szövetségi kabinet által 1999 decemberében elfogadott új program, Modern állam korszerű közigazgatás 6 az informatikai fejlődés előnyeire építve a hatékony, az állampolgárok igényeit jobban figyelembevevő államapparátus kiépítését tűzte célul. A program főbb célterületeit az 1. számú ábra szemlélteti. Ahhoz, hogy az informatikai fejlődés eredményei mind a kormányzati munkában, mind az állampolgárok és a kormány kapcsolatában hasznosíthatók legyenek, széleskörű képzési programokra van szükség. Ennek jegyében született meg 1999-ben az Innováció és munkahely a 21. század információs társadalmában 7 címmel egy, 3 milliárd márkával (mintegy 1,6 milliárd euróval) támogatott, 2005 végén kifutó program, amely négy fő stratégiai területre koncentrál: minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása az új médiákhoz a szolgáltatók és a felhasználók bizalmának erősítése érdekében a megfelelő biztonsági feltételek törvényi eszközökkel történő garanciája a modern állam megteremtése a változások irányának közös (azaz az állam, a gazdaság és a civil szférával) együtt történő kialakítása. 2000. szeptemberében Mindenki számára elérhető Internet 8 címmel egy tíz pontos újabb kormányprogramot fogadtak el, amelynek az első eredményei már megmutatkoznak. 9. 5 6 7 8 9 Az eredeti tervek szerint 20000 külföldi informatikai szakember munkavállalását engedélyezi. Moderner Staat Moderne Verwaltung, 1999. december Innovationsprogram und Arbeitsplätze in der Informationsgesellschaft des 21. Jahrhunderts Internet für alle 2001 végére gyakorlatilag minden iskola rendelkezik Internet hozzáféréssel, 2000 végére 50000 új oktatási férő helyet teremtettek az informatikai képzés számára; a tervek szerint 3

A 10 stratégiai cél a következő: Általános célok 1. Általános hozzáférés az új médiákhoz 2. Esélyegyenlőség minden társadalmi csoport számára 3. Fogyasztó védelem 4. Oktatás, képzés A korszerű IT-eszközök minél gyorsabb ütemű elterjesztése a gazdaság és a társadalom minden területén. Biztosítani, hogy minden társadalmi csoport azonos mértékben ré-szesülhessen az informatikai szektor fejlődése nyújtotta lehetőségekből. A fogyasztók védelmének bizto-sítása, fiatalok érdekvédelmének garanciája, érzékeny információk védelme. Oktatás és szakképzés korszerűsítése, az informatikai tudás megalapozása. Felelősség az informatikában. Tanárok informatikai képzése. Konkrét célkitűzések 2005-ig el kell érni, hogy az Internet-előfizetők lakosságon belüli aránya 2005-ig 40%-ra emelkedjen. meg kell növelni azon KKV-k arányát, akik az elektronikus hálózatokat nagy-mértékben igénybe veszik. Internetet használó nők arányának növelése (cél 50%) a vállalkozó nők arányának emelése (cél 40%) az információáramlás, a kommunikáció és a médiák működését meghatározó jogi kere-tek fenntartása a szövetségi, illetve a tartományi szintű kompetenciák lehatárolása 2001 végéig minden oktatási intézmény ellátása megfelelő multimédia berendezésekkel, számítógépekkel és Internet-hozzáféréssel. oktatási szoftverek terén vezető szerep kialakítása nem-zetközi viszonylatban 2005-ig hálózati távoktatási rendszerek kiépítése az egyetemeken 2003-ra ez 60000-re emelkedik. 60%-a nyilvános könyvtáraknak rendelkezik Internet hozzáféréssel, illetve média sarokkal vagy Internet Café -val. 2000. október vége óta a munkanélküliek a munkaügyi központokban hozzájuthatnak egy úgynevezett Internet igazolólaphoz, amelynek segítségével javíthatják újbóli munkába állásuk esélyeit. A Bundesanstalt für Arbeit 181 helyi hivatalait ellátták elektronikus munkahelykereső programokkal. A Greencard kezdeményezés külföldi informatikai szakemberek németországi elhelyezkedését teszi lehetővé, ezzel enyhítve a belföldi szakemberhiányt. 4

Általános célok 5. Kutatás és fejlesztés 6. Nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében technológiai és infrastrukturális fejlesztés támogatása az IT szektorban 7.Munkaszervezés, innovatív munkahely, vállalat 8. Ökológia és fenntarthatóság 9. Modern állam ekormányzat megteremtése révén A magas szintű alapkutatások terén az IT-berendezések elterjedt alkalmazása. Nemzetközi versenypozíció javítása. A meglevő IT-infrastruktúra továbbfejlesztése, a nemzetközileg is vezető telekommunikációs élvonal megőrzése. IT alkalmazása a munkahelyeken, szakemberek innovatív képességének fejlesztése. Az új technológiák maximális alkalmazása az ökológiai problémák, feladatok megoldása terén. A Riói konferencia ajánlásainak megvalósítása. A közszféra minden területén az IT eszközeinek széles körű alkal-mazása, a hatékony közigazgatás technikai feltéte- Konkrét célkitűzések 2005-ig az egész életen át tartó tanulás célkitűzésének megvalósítása a német kutatási hálózat (Deutsches Forschungsnetwork) fejlesztése, nagy teljesítményű adatátviteli rendszerré való átalakítása 2005-ig. kizárólag optikai hálózatok elterjesztése 2005- ig háztartások üvegszáloptikával való ellátása 2010-ig mobil, széles sávú kommunikációs rendszerek kialakítása, multimédia-szolgáltatások elérhetősége minden település számára kábel nélküli Internethozzáférés biztosítása 2002-től. munkahelyi IT-képzési programok, 40000 új IT munkahely teremtése 2002 végéig. szakképzett IT munkaerő létszámának növelése, nők arányának emelése a szakképzés, az IT képzés terén. A telemunkahelyek számának megduplázása 2002 végéig (800 ezerről 1,6 millióra). a multimédia cégek számának megduplázása (mintegy 3 millióra 2002- ig). korszerű állami IT stratégia kidolgozása elektronikus közbeszerzés megteremtése 5

Általános célok Konkrét célkitűzések 2005-ig leinek kialakítása. A polgárok naprakész, transzparens információval való ellátása, a gazdaság, a civil lakosság és az állam közötti kommunikáció leegyszerűsítése. elektronikus adóbevallások feltételeinek kialakítása 2000 végéig. 10. Európai és nemzetközi együttműködés Európai és nemzetközi együttműködések támogatása, új akadályok kialakulásának megaka-dályozása. 2001 közepére megteremtődtek az elektronikus kereskedelem, az e-commerce széleskörű alkalmazásának törvényi előfeltételei. 10 A fent vázolt tíz pontos program egyik fontos eleme, hogy a szövetségi kormány kötelezettséget vállalt az elektronikus kormányzat 2005-ig történő teljes körű kiépítésére. Ennek részletes megvalósítási ütemtervét, egovernment-initiative BundOnline 2005 címmel 2001. november 14.-én fogadta el a szövetségi kabinet 11. Kiegészítésül még meg kell említeni, hogy föderális rendszerű ország lévén, nemcsak szövetségi, hanem tartományi szinten is megindultak különböző szintű, koncepciójú infokommunikációs programok, illetőleg megfogalmazódtak tartományi stratégiák 12. Így például a Baden-Württemberg 13 tartományi média program, amely virtuális iskola, Fiatalok a hálón, telemunka, multimédia projekt stb. Bajorországban 14 1995-ben indultak meg különböző, az információs társadalom megteremtéséhez kapcsolódó programok mint a Bajor Háló (BAYNET) kialakítása, vagy BAYERN-INFO elnevezés alatt egy bajor közlekedésszervezési projekt (Bayernweites Verkehrsmanagement), bajor innovációs háló (Bayerisches Innovationsnetz), KKV-k tájékoztatását, informálását szolgáló háló (Mittelstands-Info) stb. Brandenburg tartomány 15 az egyike volt annak a 22 régiónak, amelyet az Európai Unió azzal a céllal választott ki, hogy kísérletet tegyen az információs társadalom regionális szintű programjainak kialakítására. (Brandenburg s Informations Strategy 2006 BIS 2006). 10 A Digitális Aláírásról szóló törvény elfogadása, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény elfogadása. 11 A kormányportál kialakításával, illetve az elektronikus kormányzat megvalósításával kapcsolatos információk, dokumentumok a www.bund.de honlapról tölthetők le. 12 Az említett példákon kívül az alábbi Internet-címen tölthetők le a különböző tartományi programok, stratégiák: http://bmwi-info2000.de/glob_invent_d/initiativen/laender/gesamtliste_laender.htm 13 http:// www.baden-wuerttemberg-media.de/ 14 http://www.bayernonline.de 15 http://www.brandenburg.de/~bis2006/ 6

1.1.2. Az elektronikus kormányzat megvalósításának programja Németországban A 2000. szeptember 18-án útjára bocsátott kezdeményezés, egovernment- Initiative BundOnline 2005 projekt keretében a szövetségi kormány mintegy 376 államigazgatási szolgáltatást kíván a lakosság, illetve a gazdaság képviselői számára 2005-ig on-line elérhetővé tenni. A projekt keretében az állam arra törekszik, a közigazgatási szervezetek feladatait a magánszolgáltatókra jellemző módon lássa el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szolgáltatások fogalmát újra kell definiálni, és minőségileg magasabb színvonalú, fogyasztóbarát szolgáltatásokat kell a civil lakosság, a tudományos, illetve a gazdálkodó szféra számára elérhetővé tenni. A BundOnline 2005 projekt fontos mérföldkőnek számít mind az információs társadalom megteremtése terén, mind pedig a német közigazgatási rendszer modernizálása szempontjából. Az egyes elektronikus kormányzati szolgáltatások bevezetésére a különböző tárcáknak saját maguknak kell modelleket kidolgozniuk. Ilyen értelemben decentralizált szervezés, illetve irányítás jellemző. Jelenleg a BundOnline 2005 projekt keretében a különböző tárcák, illetve szövetségi szintű hivatalok innovatív modellek (Best-Practice-Beispiel) kidolgozásán fáradoznak. Ebből működő modell a szövetségi belügyminisztérium (BMI), a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWI), a szövetségi munkaügyi hivatal (BMA), a szövetségi statisztikai hivatal, a szövetségi pénzügyminisztérium(bmf) keretei között található. De számos újabb modell van kidolgozás alatt. Noha Németországban az informatikai fejlesztés, illetve az ekormányzat kialakítása az egyes tárcák, illetve tartományi szervek feladata, a koordinálás jobb biztosítása, az egyes tárcákon túlnyúló feladatok maradéktalan ellátása érdekében a Szövetségi Belügyminisztérium (Bundesministeriums des Innens, BMI) keretében létrehoztak egy erre a témára szakosított munkacsoportot Projektgruppe BundOnline 2005 elnevezéssel. (A bizottság beilleszkedését a minisztérium szervezeti struktúrájába a 2. ábra mutatja.) A német ekormányzat megvalósításának ütemtervét a Szövetségi Belügyminisztérium 2001. novemberében terjesztette a kabinet elé. Ez az ütemterv teljes részletességében tartalmazza, hogy mely szolgáltatások, milyen sorrendben lesznek majd on-line elérhetők. A megvalósítási ütemterv 16 kitér a finanszírozásra, a technikai feltételek megvalósítására is. A BMI-nek évente kell jelentést tennie a szövetségi kabinet számára a végrehajtás előrehaladásáról, és ennek alapján szükség szerint aktualizálják a tervet. A tervezett szolgáltatástípusokat a 3. ábrán lehet áttekinteni. 16 Umsetzungsplan der egovernment Initiatve BundOnline 2005 7

1.1.3. Jogi keretek megteremtése 1997. augusztus 1.-én vált hatályossá az Információs és kommunikációs szolgáltatásokra 17, továbbá a Médiaszolgáltatásokra 18 vonatkozó törvény. Ezzel az információs társadalom jogi keretei megteremtődtek. A törvény jelentősége, hogy egyértelmű játékszabályokat fektet le a szolgáltatók felelőssége, az adatvédelem 19, az elektronikus kereskedelem, továbbá az elektronikus közigazgatás terén alkalmazandó digitális aláírás, továbbá a fiatalkorúak védelme terén. A német Bundestag az IuKDG törvény elfogadásakor arra kötelezte a kormányt, hogy két évvel a hatályba lépést követően átfogó elemzést végeztessen el, amely kitér a törvény gyakorlati alkalmazása terén felmerülő problémákra, az adatvédelem betartásával kapcsolatos tapasztalatokra, és a további technikai fejlődés következtében szükségessé váló módosításokra. 20 A szövetségi kormány és az egyes tartományok a köztük levő kompetencia-felosztásnak megfelelően egy szövetségi szintű törvényt, továbbá egy tartományok (Länderek) közötti szerződést fogadtak el. Az IuKDG egy szövetségi szintű törvény, amely tartalmaz egy, a teleszolgáltatások szabályozására vonatkozó paragrafust szabályozva a kínálatot, a teleszolgáltatások igénybevételének feltételeit, biztosítja a szabad hozzáférés lehetőségét, rögzíti a forgalmazó felelősségét és kötelességeit 21, előírja a forgalmazó megkülönböztetését. A teleszolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi paragrafus 22 az EU adatvédelmi irányelveivel 23 azonos feltételeket szab a magánszemélyekkel kapcsolatos adatok feldolgozására, továbbhasznosítására vonatkozóan. A digitális aláírás 24 szabályozására 25 17 Informations- und Kommunikationsdienste Gesetz, (IuKDG) 18 Mediendienste-Staatsvertrag (MDStV) 19 Az adatvédelem megvalósulásának ellenőrzése tartományi kompetencia. Az európai irányelveket a 95/46/EG Európa Parlamenti irányelvek rögzítik. 20 Lásd Bericht der Bundesregierung über die Erfahrungen und Entwicklungen bei den neuen Informations- und Kommunikationsdiensten im Zusammenhang mit der Umsetzung des Informations- und Kommunikationsdientse-Gesetzes, 1999. 21 Tehát teljes felelősséget a saját tartalomért, korlátozott felelősséget idegen tartalomért, nincs felelősség, amennyiben csak a hálózathoz való hozzáférés biztosítása a szolgáltatás, jogsértés esetén felfüggesztés. 22 A szövetségi kormány Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik (BSI) elnevezéssel létrehozott egy olyan intézményt, amelynek a feladata a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók számára a különböző kommunikációs csatornák segítségével elterjesztett információk, adatok felhasználásával kapcsolatos visszaélési lehetőségekre, kockázatokra stb. felhívni a figyelmet. 23 COM (97) 623 24 Digitális aláírás alkalmazására az alábbi területeken nyílik majd lehetőség: társadalombiztosítás, egészségügy, adóügyek, könyvelés, közbeszerzési eljárások, szoftverforgalmazás, állampolgárok és vállalatok, illetve közigazgatási hatóságok kapcsolatában, online-banking, online-szolgáltatások. 25 Megfelelő biztonsági infrastruktúra megteremtése terén is a tiszta versenyszabályok érvényesülnek: tavaly év eleje óta működik az első magán aláírás-igazoló hely, amely Németország szerte 800 fiókkal működik, amelyek jogosultak a digitális aláíráshoz szükséges 8

vonatkozó paragrafus az aláírás-biztonság vonatkozásában határozza meg a jogi kereteket. A digitális aláírás elterjesztése érdekében a BMWi MEDIA@KOMM elnevezéssel egy városok közötti pályázatot írt ki, 60 millió márka támogatással: a nagy visszhangot kiváltó projekt célja a törvény paragrafusainak megfelelően alkalmazott digitális aláírás működtetésének tesztelése. A fiatalkorúak védelmére vonatkozó 26 paragrafus a káros médiatermékek terjesztésére vonatkozó technikai előírásokat, illetve az önellenőrzés szabályait rögzíti. A törvény a különböző szolgáltatások vonatkozásában előírja az ár megadásának kötelezettségét, a szellemi tulajdonjog védelmét összhangban az EU irányelveivel 27. A szóban forgó törvény nem teszi lehető, hogy egyes, zárt felhasználói csoportok kikerülhessenek a hatálya alól. A törvény hatálybalépését megelőzően, illetve azt követően a szövetségi kormány a tapasztalatokat széleskörű társadalmi vita alá vetette, amelynek keretében az ipar képviselői, az egyéb gazdasági alanyok, a különböző szakszövetségek, illetve érdekképviseletek, továbbá a kutatás és a közigazgatás képviselői nyilváníthattak véleményt. Az ún. Forum Kommunikations- und Informationsdienste mellett különböző munkacsoportok keretében, illetve egyedi vállalatokkal, állami intézményekkel is megvitatták a törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat. Ezeknek a főbb megállapításait, továbbá az aktuális felvetéseket a törvényről tájékoztató külön web-oldalon 28 teszik közzé. Az ekormányzat megteremtése és működtetése érdekében a megfelelő jogszabályi háttérről is gondoskodni kell. E területen a legfontosabb lépés a digitális aláírásról szóló törvény 2001. májusban történt elfogadása 29, valamint az adatvédelmi, a közbeszerzési, egyéb közigazgatási eljárási előírások módosítása, az új követelményekhez való igazítása. kódok, kulcsok kiadása, illetve a technikai feltételek biztosítására (chip-kártya kiadása). Ezeknek az igazoló, auditáló helyeknek a működési engedélyét a telekommunikációs és a posta tevékenységét felügyelő versenyhivatal adja ki. 26 Összhangban az Európa Tanács 98/560/EG javaslataival, illetve az Internet segítségével terjesztett káros tartalmak elleni EU Bizottsági akcióprogramban foglaltakkal. 27 Lásd COM (97) 628 28 www.iukdg.de 29 Signaturgesetz (SigG), 21.Mai 2001. 9

1.1.4. Informatikai fejlesztési igény, koordinációs feladatok A tervezett elektronikus kormányzat kialakítása jelentős fejlesztéseket igényel. Ez a fejlesztés mind infrastrukturális fejlesztés, mind humánfejlesztés formájában jelentkezik. A szövetségi közigazgatás 2001-ben 775 millió eurót fordított IT-fejlesztésre, amelynek több mint ¾-e hardver-, szoftverbeszerzésekre, illetve képzésre jutott. 2002-2005 között a BundOnline 2005 projekt tervezett költségvetése 1,65 milliárd euró. Ennek majdnem felét (48%-a) a különböző kormányszolgáltatások elérhetőségével kapcsolatos szoftverfejlesztések teszik ki. A hardver infrastruktúra kialakítása részben centralizáltan, részben decentralizáltan történik, és a kétféle típusú fejlesztés az összes költség mintegy 11%-át jelenti. A központi szerver (Call center/helpdesk) kialakítása az összes tervezett költség 1%-ára rúg. Annak érdekében, hogy a bevezetendő rendszer működőképes legyen, bizonyos fajta standard megoldások érvényesítésére van szükség. E nélkül a különböző szolgáltatások, illetve intézmények közötti inter-operabilitás nem lenne biztosítható. Ezek szabványok nem statikusak, időben, a fejlődés függvényében módosulhatnak. Ezek a szabványelőírások nemcsak a hardverfejlesztésekre vonatkoznak, hanem például az aláírás-fajták elfogadhatóságára, az e-mail, illetve a dokumentumcserékkel kapcsolatos szabványigazolásokra, fizetési módozatokra is. E téren számtalan új szabály, előírás, rendelet van születőben. A szövetségi közigazgatás terén az informatikai fejlesztések alapvetően decentralizáltan történnek. A különböző szolgáltatások kifejlesztése, alkalmazása, a számítóközpontok működtetése az egyes intézmények saját hatáskörébe tartozik. Az egyes tárcák IT-stratégiáit, a megvalósítás keretfeltételeit az adott minisztériumok informatikai részlegei, főosztályai dolgozzák ki, amelyek egyben a nekik alárendelt hatóságok felügyeletét is ellátják. Ezzel együtt létezik néhány tárcaközi szervezet, amely átfogó koordinációs feladatokat lát el. Ilyen a Koordinierungs- und Beratungstelle der Bundesregierung für Informationstechnik in der Bundesverwaltung, KBSt, azaz a közigazgatás informatikai feladatainak koordinálásával és az ezzel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó szervezet, amelynek feladata az egyes kormányzati szerveknél működő IT-infrastruktúrák egységesítésének elősegítése. Ennek intézményi előfeltételeit hivatott biztosítani az Interministerielle Koordinationsausschuss (IMKA), azaz egy tárcaközi egyeztető, koordináló bizottság, amely a KBSt által formálisan elfogadott javaslatok alapján dolgozza ki ajánlásait az egyes tárcák számára. A korszerű IT-infrastruktúrák alkalmazásának biztonsági kérdéseit a Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik, BSI hivatott megoldani. Az 1991-ben létrehozott BSI olyan szövetségi szintű főhatóság, amely a Szövetségi Belügyminisztériumnak van alárendelve. Az Európában egyébként működő hatóságokkal összevetve egyedi 10

szervezetnek számít, hiszen önálló hatóságként az információs technikai biztonság minden aspektusával együttesen foglalkozik. Fő feladata az informatika fejlődésével párhuzamosan jelentkező újabb és újabb biztonsági, biztonságtechnikai problémák megoldása. Irányítja a BMI keretében működő IT-Biztonsági Munkabizottságot, nemzetközileg elismert kritériumok alapján akkreditálja a biztonsági rendszerek minőségét. Ezt az intézményt még megerősíti egy, a szövetségi belügyminiszter által 2000 februárjában létrehozott szakértői munkacsoport, Task Force Sicheres Internet, amely a szövetségi belügyminisztérium (BMI), a szövetségi gazdasági és technológiafejlesztési minisztérium (BMWi), az igazságügyi minisztérium (BMJ), a fent említett BSI, valamint a szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt, BKA) munkatársaiból áll. A szakértői csoport tevékenysége jelenleg két fő irányba mutat: a) az Internet szolgáltatások védelme, az Internet-kalózok támadásainak kivédése; b) számítógépvírusokkal szembeni védelem. (Az elképzelt német ekormányzat ITvázát lásd a 4. ábrában.) 1.1.5. A német kormányzati gerincháló mint a kormányzati szervek elektronikus együttműködésének alapeleme Az 1991. évi német újraegyesítést követően a német Bundestag, valamint a szövetségi kormány fontosabb intézményei Berlinbe, az új fővárosba települtek át. Ugyanakkor számos kormányzati funkció továbbra is a hajdani NSZK fővárosában, Bonnban maradt. Ahhoz, hogy a munkamegosztás zökkenőmentességét biztosítani lehessen, a Berlin-Bonn kormányzati gerincháló (Informationsverbund Berlin-Bonn /IVBB/) kiépítése fontos stratégiai feladattá vált. Az információ- és adatátvitel megbízhatósága jelentős technikai fejlesztéseket igényelt, így ennek következtében az IVBB egyben a német közigazgatás korszerűsítésének is kulcsprojektjévé vált. 1999. januárjában megindult a szélessávú kormányzati gerincháló működése. A kormányzati gerinchálót (IVBB) a Bundesrat, a Bundestag, a szövetségi kancellária hivatal, a szövetségi minisztériumok, az Szövetségi Számvevőszék, valamint az alárendelt (alsóbb) hatóságok használhatják. A széles sávú IVBB-hálózat üzembe helyezése révén lehetőség nyílik a hatóságok mind szélesebb körének az egységes hálózatba való integrálásába, számukra a szövetségi, a tartományi, illetve az Európai Uniós információk, illetve különböző szolgáltatások rendelkezésre bocsátására. A nagysebességű digitális adatátviteli rendszer kiépítésével párhuzamosan a felkínált szolgáltatások köre egyre bővül, lehetőség nyílik inter-regionális kormányprojektek lebonyolítására. Ezzel egyidejűleg a BBN-t, a régi kormányhálót megszűntették. A megfelelő biztonsági és technikai feltételek lehetővé tették, hogy egyik oldalon egymástól független hálózati körök alakuljanak ki, de ugyanakkor ezek fizikailag összekapcsolhatók legyenek egymással. A különböző szövetségi tartományokban működő közigazgatási hálózatok (TESTA) segítségével a 11

kommunális, illetve tartományi szintű közigazgatási szolgáltatások, közérdekű információk érhetők el. Ugyanakkor erről a hálóról az Európai Unió, illetve a tagországok hálózatai is elérhetők. A kormányzati gerincháló felhasználói pedig szintén elérheti a TESTA-t 30. (A különböző hálózati körök összekapcsolódását lásd az 5. ábrában.) 30 TESTA Deutschland, Plattform für die öffentliche Verwaltung im Projekt TESTA Europa; TESTA = Trans-European Services for Telematics between Administrations 12

1. ábra Korszerű állam korszerű közigazgatás A német modell Négy alapelv Új kompetencia (felelősség) megosztás Fokozott polgárorientáltság Egységes korszerűsítés szövetségi, tartományi és kommunális szinten Hatékony közigazgatási rendszer Négy reformterület Hatékonyabb törvénykezési keretek Az állam mint partner Hatékony, költségtakarékos és transzparens közigazgatás Motivált köztisztviselők A szövetségi kormány 15 stratégiai projektje 13

2. ábra A Szövetségi Belügyminisztérium szervezeti struktúrája Belügyminiszter Parlamenti államtitkár Államtitkár Alkotmányjog Rendőrség Belbiztonság Határőrség Bevándorlásügy Parlamenti államtitkár Államtitkár Adatvédelmi biztos Munkabizottság : Modern állam, modern közigazgatás (Stabstelle Moderner Staat, moderne Verwaltung ) Központi irányítás Belpolitikai alapkérdések Közszolgálat Közigazgatás szervezése Kommunális szint Polgári védelem Sport Közigazgatási Akadémia Pártok vagyonát ellenőrző független titkárság Bevándorlási megbízott BundonLine 2005 Munkacsoport (a német szövetségi szintű e-kormányzat megteremtésével megbízott munkacsoport) KEK-országok e- kormányzatának támogatására megalakított munkacsoport (Projektgruppe Verwaltungshilfe MOEL) - a BundOnLine projekt megvalósítási programjának kidolgozása - a tervezett egyeztetése a tárcákkal - az e-kormányzat pénzügyi tervének megvalósítása - tanácsadás a szövetségi minisztériumoknak, illetve az egyéb hatóságoknak, 14 valamint a tartományi szerveknek az e-kormányzat megvalósításában - nemzetközi kapcsolatok ápolása - a KEK-országok számára támogatási programok kidolgozása - a megvalósított támogatási projektek hatékonyságának elemzése