A boltban levő vagyontárgyakat: a bolti berendezéseket, felszereléseket, gépeket, árukat, göngyölegeket, valamint a pénzkészletet védeni kell a károsodástól, lopástól és az elemi károktól.
a külső környezet, az üzlet felépítése, az időjárási viszonyok, az üzlet funkciója, használatának módja, milyen módon kapcsolódnak egymáshoz a védelmi rendszerek, nyitva tartás, dolgozó személyek száma, a vásárlók száma, az üzletben védendő áru (érték) nagysága
az üzlet mellett új városrész, lakótelep, szórakozóhely létesül, megerősödő átmenő, átutazó forgalom, új bűnözői csoportok megjelenése, új bűnelkövetési módszerek megjelenése, terjedése, vásárlási akciók ideje az üzletekben, különféle rendezvények lebonyolítása az üzletben, ünnepi bevásárlási időszak, átépítési, felújítási időszak, rendkívüli események
törzsvásárlói kör megjelenése, bűnözői csoportok tevékenységének megszűnése, rendőrségi létszám növekedése, saját védelmi rendszer megszervezése, kialakítása, vagyonvédelmi vállalkozások igénybevételének növekedése az adott területen, térfigyelő rendszer kiépítése, egyéb, komplex védelmi rendszer alkalmazása, civil szervezetek számának növekedése és tevékenységének fokozódása
Az üzletre nézve a legnagyobb veszélyt a bolti lopások jelentik. 370. (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, és változik a büntetési tétele is.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 200.000,- Ft-ig) vagy b) a szabálysértési értékre (1-50.000,- Ft-ig) elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) dolog elleni erőszakkal ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik (az üzletben eltávolítják a cipőben, ruhában lévő riasztót az eltulajdonítás érdekében)-, be) zsebtolvajlás útján, bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bg) hamis vagy lopott kulcs használatával, bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre (200.001-2.000.000,- Ft-ig) vagy b) a kisebb értékre (50.001-200.000,- Ft-ig) elkövetett lopást ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, bc) vallási tisztelet tárgyára, bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, be) nemesfémre követik el. 4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre (2.000.001-50.000.000,- Ft-ig) vagy b) a nagyobb értékre (200.001-2.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)- be) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre (50.000.001-500.000.000,- Ft-ig) vagy b) a jelentős értékre (2.00.001-50.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól a végtelenig) vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
Attól még nem tolvaj egy ötéves gyerek, ha elcsen egy cukorkát, de tizenévesen már tisztában kell lenned a következményekkel. Három 15 éves lány elcsent egy-egy bizsut egy ékszerboltból. Régebben, ha 20 ezer forint érték alatt volt a lopás, akkor a dorgáláson és a szülők értesítésén kívül nem történt semmi. De a törvények már megváltoztak, büntethetőnek számít minden 14 év feletti személy és a kisebb értékű lopás is. A lányok heccből loptak, de súlyos árat kellett fizetniük érte. Megérte-e az a fülbevaló a 40 órás őrizetbe vételt, az ijedtséget, a kétségbeesést? Ők is azt mondják, hogy nem. Megbánták a tettüket, nyilván a lopás célja nem csupán a bizsu megszerzése volt, hanem egyfajta bátorságpróba. Tudnod kell, hogy jelenleg a 14 év feletti személyeket akár börtönbüntetéssel is sújthatják. Bolti lopás esetén a biztonsági őrök egy szobába vezetik a tolvajt. Jegyzőkönyvet vesznek fel, és értesítenek mindenkit, aki az ügyben érintett. Ebbe beletartozik a gyámhatóság is, akiknek az lesz a feladata, hogy kivizsgálják, miért történt lopás. Miután ez megtörtént, következik a tárgyalás, ahol a gyereknek és a szülőnekis meg kell jelenniük. Ezek után, ha valaki újra lopást követ el, visszaesőnek minősül, és komolyabb büntetésre számíthat. Ez a hivatalos következménye egy kis csínynek.
2. Szüleid, barátaid véleménye Ha megtörtént az eset, utána szembe kell nézned a többiek véleményével. A szüleid megértőek lehetnek ebben a kérdésben, némi szidás után melletted állva megpróbálják ezt a problémát megoldani. A szülői szívnek azért fájni fog, hogy gyermeke most rosszul döntött. Lehet, hogy ordibál első felindulásában. Próbáld meg a szavai mögöttes tartalmát meghallani, ahol csak a csalódottság szólal meg! Ezt az érzést nehéz, de nem lehetetlen dolog megváltozatni. 3. Lelkiismeret-furdalás A harmadik és a legnehezebb dolog önmagunkkal szembenézni és önmagunknak megbocsátani. Lelkiismeret-furdalást nyilván az él át, aki megbánta a tettét. Ha mondjuk azt a kifogást találod magadnak, hogy a többiek vittek bele, az azt jelzi, hogy nem szállsz mélyebbre, csak ezt a felszínes okot mondogatod magadnak. Lehet, hogy elsőre könnyebbnek tűnik a többieket hibáztatni, de pont emiatt még nagyon sokáig fogsz rágódni rajta. Igenis jobb, ha beismerjük magunknak, hogy azért tettem, mert gyenge voltam, ÉN voltam az, aki hallgatott rájuk. Ez az első lépés sokkal nehezebb, mint bármi más. De innen már könnyebb szembenézni önmagunkkal, elengedni a kellemetlen élményt és megszabadulni a marcangoló bűntudattól. Bajban ismerszik meg a barát. Ha egy barátod fontolgat hasonlót, nem valószínű, hogy felháborodott ordibálással és a börtön fenyegetésével le tudod beszélni róla. Inkább próbáld megérteni, hogy miért szeretné megtenni, mi mozgatja! Lehet, hogy csak a figyelmedre, a barátságodra van szüksége. Próbálj vele beszélni!
Az elkövetők száma szerint: egyéni elkövetők, csoportos elkövetők Szervezettség tekintetében: spontán, alkalmi elkövetők, szervezett elkövetés, bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények Elkövetés résztvevői szerint: csak külső, vagyis vásárlói elkövetés, vegyes (vásárló és üzleti alkalmazott) elkövetés, üzleti alkalmazott által történő elkövetés
Külső elkövetők részéről: a termék elrejtése ruha alá, táskába, zsebbe, bélelt szatyor használata, elektromágneses árnyékolás céljából, a vonalkód kicserélése, az áru másik áruban rejtése, több ruhadarab felvétele egymásra, élelmiszerek helyszíni elfogyasztása, bevásárlókocsiban, szatyorban felejtett áru kivitele
Külső elkövetők részéről, belső (dolgozói) segítséggel: a dolgozó által előkészített (eltávolított árukódú) áru elvitele, más csomagolásban kivitt áruk, a pénztáros hatástalanítja az áruvédő kódokat, de az árat nem üti be a pénztárgépbe, pénztárgépbe nem annyit (kevesebbet) üt be a pénztáros, nem az összes mennyiséget viszik be a pénztárgépbe, a külső csomagolóanyagba jóval drágább terméket csomagolva
Belső dolgozók részéről: storno számla kibocsátása, indokolatlan leselejtezés, összejátszás a beszállítókkal, termék hulladékba rejtése, promóciós termékek eltulajdonítása, a házhoz szállítandó termékek kétszeri kiszállításra történő előkészítése és kivitele az áruház saját gépkocsijával, engedély nélküli árleszállítás, majd a leszállított értékű áruk megvásárlása
kis alapterületű üzleteknél az üzlet teljes területe, a berendezési tárgyak takarásában található terület, a próbafülke a raktárak, az árufeltöltő folyosók, a hulladékgyűjtő területek, az üzletek hátsó raktárának ajtaja
nagy forgalmú napokon, ünnepnapokat közvetlenül megelőző napokon, akcióváltás napján, Fizetésnapokon, rendezvények idején, 13-15 óra között a tanítási idő végén, 14-17 óra között a munkaidő végén, 22 óra után, amikor a vendéglátóhelyek bezárnak, rendkívüli események bekövetkezésének idején, raktárfeltöltések napján, árufeltöltés időszakában
A bolti lopással gyanúsítható személlyel szembeni fellépésre. Bizonyos jogszabályi alapelveket be kell tartani a lopással gyanúsítható személlyel szembeni fellépés során.
1/ Polgárjogi szempontból: 1.1 A személyhez fűződő jogokat nem sérti a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. (1959. évi IV. törvény 75..) A lopással gyanúsítható személyt hozzájárulás hiányában -, a bolt vagy az őrző-védő szolgálat munkatársai nem ellenőrizhetik (testi vagy ruházati motozás), személyi okmányai alapján nem vehetik fel az adatait. 1.2 A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a személyi szabadság korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. (1959. évi IV. törvény 76..) Tilos a lopással gyanúsítható személyt az üzlet elhagyásában erőszakkal akadályozni (kivéve lásd 3.3 pont) fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazni, nyilvános helyen, pl. a vevőtérben, magatartására, személyére nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni. 1.3 Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. (1959. évi IV. törvény 193..) A tettenért személy az eltulajdonított árut, amelynek ellenértéket a pénztárvonalat elhagyva - bizonyítottan nem fizette ki, köteles a bolt munkatársának kiadni.
2/ Büntetőjogi szempontból: 2.1 A jogos védelem azokra az esetekre vonatkozhat, amikor a bolti lopással gyanúsított személy erőszakosan lép fel az üzlet vagy az őrző-védő szolgálat alkalmazottaival szemben. Így például félrelöki, földre taszítja, megüti a vele szemben fellépőt, tettleg bántalmazza, az árut, üzletberendezést rongálja. Ezekben az esetekben a bolt, őrző-védő szolgálat munkatársának fellépése alapvetően az alkalmazottak testi épségének és a vagyoni érték megóvásának erejéig terjedhet, ezt meghaladó mértékű fellépés már nem jogszerű. 3/ Büntetőeljárásjogi szempontból: 3.1. Kényszerintézkedésre csak hatóság jogosult. (1973. évi I. törvény 4..) 3.2. Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más hasonló módon senkit sem szabad vallomásra kényszeríteni. (1973. évi I. törvény 60..) 3.3. A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni. (1973. évi I. törvény 91.. (5) bekezdés) Az Alkotmány 58. (1) bekezdésben foglalt szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga alkotmányos cél érdekében megfelelő garanciák mellett korlátozható.
A bolti lopások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze a megelőzés. 1. Munkaszervezés: 1.1. A bolti lopások elleni védekezés első lépése az üzlet belső rendjének, átláthatóságának biztosítása. 1.2. A lopások megelőzhetőek éber és mozgékony figyelemmel, az üzlettér gyakori és teljes áttekintésével, a bolti munkaruhás dolgozók jelenlétével. A lopni szándékozó eláll szándékától, ha ilyen magatartást észlel. 1.3. Az önkiszolgáló üzletben mindig legyen elegendő kosár, bevásárlókocsi, hogy ezek hiányára ne hivatkozhasson az árut a saját táskájába, ruházatába rejtő személy. 1.4. Célszerű az önkiszolgáló üzletekben minden esetben a forgalomhoz igazodó számú pénztárat működtetni a torlódások elkerülésére. Általában a zsúfolt helyeken történik az áru elrejtése. 1.5. Megoldás lehet az elektronikus áruvédelem vagy zárt láncú videó rendszer, tükörrendszer telepítése, esetlegesen álkamerák alkalmazása. 1.6. Célszerű videokamerák alkalmazása esetén kötelező már a bejáratnál figyelmeztető táblákat elhelyezni (felhívni a figyelmet a máshol vásárolt áruk bemutatására, őrző-védő szolgálatra, elektronikus áruvédő rendszerekre, bevásárló kosarak, kocsik kötelező használatára). 1.7. Lehetőségektől függően célszerű a vásárlók csomagjainak megőrzését segíteni.
- Tükrök - Zártrendszerű bemutató területek - Zárak, rögzítő szerkezetek - Őrök, rendészek - Bemutató vitrinek - Próbafülkék megfigyelése - Látható TV kamerák - Elektronikus áruvédelem - Rejtett TV kamerák
A kevésbé jól látható helyeken elhelyezve, figyelemmel kísérhető a vásárlók mozgása. Több különböző méretű tükörrel viszonylag jól beláthatóvá lehet tenni egy kisebb, vagy közepes méretű üzletet. Elsősorban a visszatartó hatása jelentős. Olcsóbb" módszer, hatékonysága alacsony.
Kordonnal, vagy egyéb eszközökkel lezárt területen helyezik el a viszonylag nagyobb méretű, értékesebb árukat. Ezáltal védve nem csak a lopástól, de a rongálástól is. A vevő kívánságára az eladó közvetlenül is bemutatja a kiválasztott terméket.
Az értékesebb tárgyakat egy fix elemhez (oszlop, fal, polcrendszer, stb.) rögzítik. Az áru bemutatását nem zavarja, de csak a zár eltávolítása után vihető el onnan. Gyakran alkalmazzák műszerek, szerszámok, és egyéb műszaki eszközök önkiszolgáló értékesítésénél.
Élőerős vagyonvédelem. Fontos a vásárlói, dolgozói és beszállítói visszaélések elleni határozott és eredményes fellépés. Azonban elengedhetetlen a szakmai hozzáértésen felül a kulturált megjelenés, az udvarias magatartás, az emberi hang. Hatósági intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek. Az őrök egyenruhában vagy civilben is dolgozhatnak s ezáltal, közelebb megfigyelve a gyanús tevékenységet, könnyebben lefülelhetőek a tolvajok. Leginkább a visszatartó hatás jelentős.
Értékesebb kisebb méretű áruk bemutatására, és megőrzésére alkalmas. Pl. ékszerek, optikai eszközök, stb.
Elhelyezésükkel a bolt kritikus területei jól beláthatóvá válnak. A kamarák lehetnek fixen beállítottak, mozgathatóak, és a megfigyelés, mozgatás történhet akár az interneten keresztül is. A felvétel visszajátszható, bizonyító értékű lehet bizonyos esetekben. Az üzletek bejáratánál a vásárlókat tájékoztatni kell arról, hogy kamerával megfigyelt területre lépnek be.
A próbafülkékben kamerák elhelyezése tilos! Korlátozni lehet viszont a bevitt ruhadarabok számát, és figyelemmel kísérni azok kikerülését. A megfigyelést végezhetik élőerővel vagy kamerákkal is, persze csak a próbafülkék előtti térben.
Működtetésük a látható kamerákhoz hasonlóan történik. Ebben az esetben is a bejáratnál fel kell hívni a vásárlók figyelmét alkalmazásukra. Mivel nem lehet tudni, hogy hol vannak elhelyezve, így a visszatartó hatásuk jelentős lehet.
A leghatásosabb védelmet nyújtják a lopásokkal szemben. Az elektronikus áruvédelmi rendszer három alapelemből épül fel: árun elhelyezett jelzőcímkék (az adó szerepét tölti be) jelzőcímkét hatástalanító (deaktiváló) eszköz (a deaktiválás fizetés esetén a pénztárnál vagy a csomagolóban történik) jelző (detektáló) rendszer (a nem hatástalanított jelzőcímkét érzékelő és hanggal, esetleg fénnyel riasztó rendszer)
Működési rendszer szerint lehetnek: Ultrahangos (AM), Elektromágneses (EM) Rádiófrekvenciás (RF)
Antennák Többször is felhasználható címkék Papírcímkék Forráscímkék Etikettek Nyitók Hatástalanítók (reaktivátorok)
Rádiófrekvenciás elven működnek, melynek lényege, hogy az antennák között létrehozott rádiófrekvenciás térben figyelik az áruvédelmi címkék megjelenését. A technológia tulajdonságai az antennák között nem alakul ki holttér, ahol nincs érzékelés antennák teljes magasságában van detektálás speciális esetekben a vásárlók részére láthatatlan rendszer is alkalmazható az észrevétlen védelem érdekében
Különböző méretben, formában és színben kaphatók. Egyes címkék egyedi megrendelés alapján, akár négyszínnyomással feliratozhatóak (üzlet neve, logója stb. nyomtatható rá). Tintapatronos változatokat is készülnek, ezek illetéktelen eltávolítás esetén elszínezik a környezetet. Legújabb változata amely önálló riasztójelzővel rendelkezik. Fontos, hogy a termék megvásárlása után a kereskedők eltávolítsák az áruról, soha ne felejtsék a terméken.
Gyors és hatékony műveletet tesznek lehetővé, a pénztárnál. Telepítési rugalmasságuk révén változatos elhelyezési megoldások állnak rendelkezésre, idesorolva az asztalba süllyesztett, asztali és a kézben tartott változatokat is.
Egyszeri felhasználásra készülnek Nyomtathatóak (vonalkód, céglogó, ár, méret írható rá) Alkalmasak forráscímkézéshez, amikor a címke a gyártás folyamán kerül a termékbe, vagy annak csomagolására.
Ez egy intelligens termékazonosító rendszer. Azt jelenti, hogy az áruvédelmi (EAS) címkéket a gyártási vagy csomagolási folyamat során helyezik a termékekbe vagy a csomagolásokba, így a termékek már védőcímkével ellátva érkeznek az értékesítési helyre.
Pultokba, futószalag alá vagy kézi eszközként használhatóak, az egyszer használatos címkék hatástalanítására.
Rácsok Zárak, lakatok Biztonsági fólia
Riasztó berendezések Kültéri mozgásérzékelő: Többnyire mikrohullámú radaros érzékelők. Mozgást érzékelve, fény vagy hangjelzést adnak, esetleg beindítják a videó kamerát. Infrasorompó: Infravörös tartományban működő optikai adó-vevő pár. Kettő, vagy többsugaras változatai léteznek. Ha az adó és a vevő között valamilyen tárgy vagy személy helyezkedik el, a vevő nem érzékeli az adó által kibocsátott jelet, és riasztást jelez. Kábel mikrofon: Speciális kábel, amely egy központi vezérlőbe vezeti a kerítésről érkező legapróbb zajokat, ahol intelligens jelfeldolgozás segítségével jelezhető a behatolás és kiszűrhető a természetes zaj. Lépésérzékelő: Padlóra helyezett érzékelő háló, ami észleli a behatoló lépéseit. Nyitás érzékelő: Mágneses kontaktus segítségével jelzi az ajtó ill. ablak állapotát. Akusztikus üvegtörés érzékelő: Mikrofon és egy speciális szűrő segítségével érzékeli az üvegtörés hangját. Rezgésérzékelő: (falbontás és fúrás védelem): Mechanikai, vagy mikrofonos (testhang érzékelő) érzékelők, melyek a gyenge falak bontását, illetve a páncélszekrények fúrását hivatottak jelezni
Sziréna Kültéri és beltéri hang és fényjelző, akkumulátoros alátámasztással, tehát önmagában is működőképes. Szabotázsvédelmi kapcsolókkal van ellátva az illetéktelen szétszerelés illetve a lefeszítés azonnali riasztására. Kamerák A kültérben elhelyezett kamerák rögzítik a beállított helyzetben történő eseményeket, vagy mozgathatóak. Leginkább akkor hatásosak, ha egyéb technikai eszközök mellett alkalmazzák őket. Jelentős a visszatartó hatásuk.
Távfelügyeleti rendszerek A távfelügyeleti szolgáltatás lényege: a riasztórendszer jelzései valamilyen adatátviteli mód (telefonvonal, GSM-, illetve rádiós rendszer vagy a kettő kombinációja) segítségével riasztást kapnak az adott személyek (boltvezető, tulajdonos, stb.) vagy a riasztás bejutnak egy 24 órás ügyeletet teljesítő felügyeleti központba, azaz egy diszpécserszolgálathoz. A jelzéseket fogadó operátor haladéktalanul intézkedik, s megfelelő segítséget küld a helyszínre.
Leginkább a nyitvatartási időn túl alkalmaznak "éjjeli őröket" a meglévő biztonsági rendszer kiegészítése miatt, vagy annak hiánya esetén.
A boltok nyitása és zárása a tulajdonos előírásainak megfelelően történik. Kisebb boltok esetében a tulajdonos maga végzi el. Általános szabály, közepes vagy nagyobb méretű egységek esetén, hogy a bejutáshoz szükséges eszközök kulcsok, eszközök, jelszó, stb. ne egy személy birtokában legyenek. Tehát több személynek kell ott lennie mindig az üzlet bezárásánál és kinyitásánál. Nagyobb méretű kereskedelmi egységek esetén, külön biztonsági szolgálat feladata. Az egyedileg létrehozott biztonsági szabályok pedig, érthető módon soha nem publikusak.
1. Amennyiben a bolti dolgozó észleli egy személy eltulajdonítási szándékát, az önmagában még nem elég a lopás elleni intézkedésre. 2. A gyanúsított személlyel szemben csak akkor lehet fellépni, ha már a pénztárvonalt elhagyta és nem vagy csak részben fizette ki az áru ellenértékét. 3. A pénztártól már távozott személyt, - ha gyanú merült fel arra, hogy eltulajdonított árut / árukat nem fizette ki még az üzletben tartózkodása alatt határozottan, udvariasan olyan módon és helyen, hogy a többi vásárló körében ne keltsen feltűnést fel kell kérni arra, járuljon hozzá ellenőrzéséhez a helyzet tisztázása érdekében, ha a pénztárnál fizetés is történt, úgy a vásárlási blokk alapján (irodában vagy raktárban). 4. Amennyiben az ellenőrzéstől elzárkózik, közölni kell vele, hogy ebben az esetben rendőr hívására kényszerülnek és annak kiérkezéséig ne hagyja el az üzletet. 5. Figyelmeztetni kell, hogy magatartását többen figyelemmel kísérték. 6. Tilos a tettenért személyt - testi vagy ruházati motozásnak alávetni, - nyilvános helyen (pl. Vevőtérben) a szabálysértő magatartásra nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni, kioktatni, - fizikai kényszerítő körülményeket alkalmazni, személyes szabadságában korlátozni (ide nem értve a I./3.3. pontban foglaltakat). 7. El kell kerülni a vásárlók szúrópróbaszerű alapos gyanú nélküli közvetlen ellenőrzését.
1. Bolti lopás esetén bizonyítékként értékelhető: - alkalmazottak tanúvallomása, - őrző-védő szolgálat alkalmazottainak tanúvallomása, - vevő tanúvallomása, - az esetről készült videofelvétel, - beismerő vallomás (ám azt semmilyen eszközzel nem lehet kikényszeríteni). 2. Amennyiben a lopással gyanúsított személyről bebizonyosodik, hogy az 5,000 Ft értéket el nem érő árut eltulajdonította, jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hatósági eljáráshoz szükséges adatokat. A jegyzőkönyvet alá kell íratni a tanúkkal és a gyanúsítottal. Ha az aláírást megtagadja, rendőrt kell hívni. 3. Az irodában a tetten érő dolgozón vagy a biztonsági őrön kívül még egy, - lehetőség szerint kettő személy feltétlenül tartózkodjék tanúként, így az üzletvezetővel vagy helyettesével együtt 3 ill. 4 fő. 4. A jegyzőkönyv felvétele és aláírása után az eljárás alá vont személyt meg kell kérdezni arról, hogy megvásárolja-e az eltulajdonított árut vagy sem. 4.1. Ha megvásárolja, esetleg el lehet tekinteni a további eljárástól. 4.2. Amennyiben nem vásárolja meg, közölni kell, hogy szabálysértést, bűncselekményt követett el és az ügyben a kereskedelmi vállalkozás hatósági feljelentést tesz. 5. Nagy összegű (5000 Ft értéket meghaladó értékű) áru eltulajdonításakor, minden esetben rendőrt kell hívni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az eljárás alá vont személyt, vevőt ismételten tetten érik. 6. A lopási esemény kezelése higgadt, nyugodt, határozott intézkedést igényel: - durva konfliktus ne keletkezzen, - az üzlet normális menetét ne zavarják meg, - személyiségi jogok ne sérüljenek. 8. A gyanúsítottat az eljárás befejezése után minden feltűnést kerülve (így pl. raktári kijáraton át) kell az utcára kikísérni.
1. Az esemény körülményeinek pontos, részletes leírása az időpontok (helyszín, hely, cselekmény, dátum, óra, perc) megjelölésével. 2. Az eltulajdonított áru beazonosítható megnevezése (márkanév, cikkszám, gyártó neve, stb.) 3. Az eltulajdonított áru mennyiségének és értékének pontos megjelölése. 4. Az eltulajdonított áru fogyasztói árának feltüntetése. 5. A tanúk adatainak feltüntetése, nyilatkozatuk arra vonatkozóan, hogy feljelentés esetén a hatóság előtt is megjelennek tanúként. 6. A lopással gyanúsított személy részletes adatainak feltüntetése. 7. A jegyzőkönyv legalább 3 példányban készüljön, 1 példány a hatóságé, 1 példány az üzletben marad, 1 példány a gyanúsítotté.
1. Célszerű nagyon körültekintően eljárni a bolti lopással gyanúsított személlyel szemben, előfordulhat, hogy az eltulajdonítási szándékot észlelő biztonsági őr, bolti dolgozó, esetleg egy vevő észlelését követően: 1.1. a gyanúsított az elrejtett árut időközben valahova letette, 1.2. a vevő figyelmetlenül árut tett zsebre (pl. cigarettát), majd a hibát kiküszöbölve a kosarába tette, 1.3. az észlelő tévedett. Ezekben az esetekben nincs jogalapja az intézkedésnek. 2. Amennyiben a bolti eljárás során megállapítást nyer, hogy a gyanúsított személy nem követte el a feltételezett lopást, akkor a kereskedő kifejezett érdeke bocsánatot kérni a gyanúsított személytől az okozott kellemetlenségért, félreértésért, az esetleges károkozást megtéríteni. A vásárló kérésére ebben az esetben a bolt vezetője vegyen fel jegyzőkönyvet és egy példányát a vevőnek adja át. Célszerű lehet a bocsánatkérést is írásban rögzíteni.
Rendkívüli eseménynek tekintünk a vagyonvédelemben minden olyan eseményt, amely a szokásos napi ügymenettől eltér és a tevékenységet végző részéről intézkedést igényel. Pl.: tűz keletkezése, robbanás (a tűzriadó termet minden dolgozónak ismernie kell) Áramkimaradás, gázszivárgás, csőtörés (illetékes szervek telefonszámai elérhető helyen, elzáró helyek ismertek legyenek) Hirtelen haláleset, baleset, mérgezés (elsősegélynyújtás, orvos, mentő, hatóságok, hozzátartozó értesítése, terület lezárása, tanúk felkutatása) Elemi csapás (előrejelzés esetén azt megelőzően be kell zárni, azonnali eseménynél életet kell menteni, megelőzni a közveszélyt, vagyonmentést végezni, a tulajdonost, a hatóságot értesíteni kell) A személyzetet ért támadás Lopás (tulajdonos, rendőrség, biztosító értesítése, helyszín biztosítása kár nagyságának megállapítása, rendkívüli leltár elrendelése) Közveszéllyel fenyegetés bekövetkezése (épület kiürítése)
A kiürítés alatt elkövethető legjellemzőbb jogsértések: termékek eltulajdonítása ruhatárból saját ruha kivétele tűzvédelmi előírások betartása pánik elkerülése kiürítési terv célja, hogy a közveszéllyel való fenyegetés bűncselekményre a rendőri, tűzszerész erők, a biztonsági szolgálatok, az üzemeltető, a bérlők feladatait, együttműködését összehangolja, megteremtse a gyors és hatékony lezárás, kiürítés és átvizsgálás feltételeit. Tartalmaznia kell a végrehajtásban kötelezett feladatait, a megelőző biztonsági rendszabályokat, az ürítés és átvizsgálás ütemét és sorrendjét, az ebben felhasznált erőket, eszközöket és módszereket.
1. Mik tartoznak a bolt vagyonába? 2. Milyen veszélyektől kell védeni az üzlet vagyonát? 3. Sorolja fel a bolti lopás jellemző módjait! 4. Melyek a lopások jellemző időpontjai? 5. Meg szabad-e akadályozni a lopással gyanúsított személyt az üzlet elhagyásában? 6. Hány példányban készül, és mit tartalmaz a lopási jegyzőkönyv? 7. Milyen vagyonvédelmi módszerekkel, eszközökkel előzhető meg a bolti lopás? 8. Sorolja fel a boltban előforduló rendkívüli helyzetek jellemző eseteit! 9. Mi a teendő, ha egy vevő hirtelen rosszul lett az üzletben? 10. Milyen teendőket kell elvégezni az üzlet kiürítése során?