Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében 8. modul Készítette: Balaton Tihamér

Tartalomjegyzék 3.1. A törvény célja 3.2. Tájvédelem 3.3. A vadon élı élıvilág általános védelme 3.4. Az élıhelyek általános védelme 3.5. A földtani természeti értékek általános védelme 3.6. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma (Tvt. III. rész) 3.7. Természeti területek és értékek védetté nyilvánítása 3.8. Védett természeti területek 3.8.1. Országos jelentıségő védett területek 3.8.2. Egyéb természetvédelmi oltalom alatt álló területek 3.9. Védett természeti területekre vonatkozó szabályok 3.10. Védett növény- és állatfajok, társulások 3.11. Barlangok védelme, védett ásványi képzıdmények védelme 3.12. Természetvédelem a területi tervezés során, állami szervezetének felépítése 3.13. Természetvédelmi bírság

Bevezetés A természetvédelem a bioszféra védelem része. Feladatköre sokrétő; célja elsısorban a kulturális, esztétikai, tudományos, valamint gazdasági szempontból fontos objektumok (erdık, források, barlangok, állat- és növényfajok) létének biztosítása, eredeti állapotban való megırzése. ( ) A természetvédelem megvalósulásának legfıbb formája a természetvédelmi területek kijelölése, fenntartása, gondozása tudományos feltárása. Forrás: Biológiai Lexikon Akadémiai Kiadó Budapest 1987 A természeti értékek és területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és a jövı nemzedékek számára való megırzése, a természeti erıforrásokkal történı takarékos és ésszerő gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvetı feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli. A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) preambulumában megfogalmazott magasztos gondolatok lebegjenek az elıtt az olvasó elıtt, aki mindennapi munkája során egy természetvédelmi kérdéseket érintı problémával szembesül. A természetrombolás, a természeti értéke pusztítása napjainkra olyan mértéket öltött, melynek veszélyességét felismerve a céltudatos természetvédelem kezdetét vette. Sokan szeretik valamilyen fordulóponthoz, évszámhoz kötni az egyes események kezdetét. Kielégítve kíváncsiságukat a természetvédelem történetével foglalkozó mővek az 1872-es esztendıben, amikor is az Amerikai Egyesült Államokban megalakult a világ elsı nemzeti parkja: a Yellowstone, jelölik meg a szervezett, intézményesített természetvédelem kezdetét. E megközelítésben a magyar természetvédelem alapjait az 1950-es 1970-es években rakták le. (Bár meg kell jegyeznünk, hogy az elsı földterületre kiterjedı védetté nyilvánításra már 1939- ben sor került, amikor is a debreceni Nagyerdı egy részét nyilvánították védetté.) Magyarország elsı nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park 1973. január 1-el alakult, melyet napjainkra további kilenc nemzeti park alapítása követett.

Milyen célok megvalósítását tőzi ki a természetvédelmi törvény? Mit számít védett természeti értéknek, védett természeti területnek? Mennyiben eltérı a jogi szabályozás az országos jelentıségő védett természeti területek és helyi jelentıségő természeti területek vonatkozásában? Egyáltalán mely területet tekinthetünk helyi, melyet országos védettségőnek? Milyen feladatok hárulnak az önkormányzatokra, jegyzıségekre a természetvédelem területén? Mindezekre, s talán a téma iránt érdeklıdı olvasó által megfogalmazott kérdésekre a teljesség igénye nélkül a Tvt. bemutatásával adható válasz. 3.1. A törvény célja - A természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokfélségének általános védelme, megismertetésének és fenntartható használatának elısegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése (Tvt. 1. a. pont) - A természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megırzése, fenntartása. (Tvt. 1. b.) Elızıeken túlmenıen feladata: - a kiemelt oltalmat igénylı föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetıleg más közérdekbıl kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körének megállapítása;

- a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztetı jelenségek feltárása; - a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodásának megelızése, elhárítása, a bekövetkezı károsodások csökkentése vagy megszüntetése; - a védett természeti értékek és a védett természeti területeket a jelen és a jövı nemzedék számára megırizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlıdésüket biztosítsa. Ahhoz, hogy a mindannyiunkra vonatkozó általános elıírást megérthessük, miszerint minden természetes személy kötelessége a természeti értékek és területek védelme, melynek érdekében a tılünk elvárható mértékben kötelesek vagyunk közremőködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelızésében, a károk enyhítésében, következményeinek felszámolásában, a helyreállításban, tisztában kell lennünk néhány alapfogalommal. Alapfogalmak természeti érték: a természeti erıforrás, az élıvilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más e törvényben meghatározott -, természeti erıforrásnak nem minısülı környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is; természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsısorban a természetközeli állapotok jellemeznek (erdı, gyep, nádas mővelési ágú termıföld; a mővelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál; mezı- és erdıgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületek) természetes állapot: az az élıhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenı folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; természetközeli állapot: az az élıhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; védett természeti érték (természetvédelmi érték): a Tvt. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított, kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı élı szervezetek egyede, fejlıdési alakja, szakasza, annak származéka, illetıleg az élı szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ısmaradvány; élı szervezet (élılény): miokroorganizmusok, gombák, nıvények és állatok fajai, alfajai, változatai; védett természeti terület:

a Tvt. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterület/nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék/; biológiai sokféleség: az élıvilág változatossága, amely magába foglalja az élı szervezetek genetikai (fajon belüli) valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét; természeti (ökológiai) rendszer: az élı szervezetek, életközösségek, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége; életközösség (társulás): az élıvilágnak egy meghatározott élıhelyen található olyan szervezıdése, amelyben a különbözı élı szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek; fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történı használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkentéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövı generációk életközösségeit; természetkímélı megoldás (természetkímélı gazdálkodás); olyan a fenntartható használat részét képezı eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon; egyed (példány): élı szervezet, annak valamennyi fejlıdési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élılény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyrıl csomagolása vagy egyéb irat, adat illetve követelmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikébıl készült, illetve ezek valamelyikébıl származó összetevıket tartalmaz. A természetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (5. ) általános felelısség a fenntartható fejlıdés és a biológiai sokféleség megırzése érdekében szinkronban kell, hogy legyenek mind a hazai-, mind pedig az Európai Közösségi jog normáival. Ezen óhaj nem mindig teljesül, konkrét ügyek, hatósági intézkedések kapcsán szembesülünk bizony ellentmondásokkal, vagy éppen a kiforratlan joggyakorlatra, eltérı értelmezés lehetıségére eredeztethetı mindez vissza. (A védett természeti értékek és területek természetvédelmi kezelıi feladatainak ellátását a hatályos szabályozás elsıdlegesen a nemzeti park igazgatóságok feladatává teszi. Ugyanakkor védett állatfaj kártételeinek megelızése céljából, amikor is az ingatlan tulajdonosa, használója a tıle elvárható mértékben nem képes gondoskodni a megelızésrıl a hatósági jogkört gyakorló felügyelıségtıl kérheti hasonló célra irányuló intézkedés megtételét. Ez a gazdálkodó olvasata szerint, azt jelenti, tekintettel arra, hogy ı saját véleménye szerint nem képes riasztani, kérelmére majd a hatóság eleget tesz ennek!? )

De ennyire ne szaladjunk elıre. Ismerjük meg a természeti értékek és területek általános védelmére vonatkozó elıírásokat (Tvt. II. rész) 3.2. Tájvédelem A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítéső és sajátosságú része, a rá jellemzı természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erık és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. Meg kell ıriznünk a tájak természetes, természetközeli állapotát, gondoskodnunk kell esztétikai adottságainak és jellegét meghatározó természeti értékeknek, egyedi tájértékeinek megırzésérıl. Egyedi tájértéknek tekintendı a tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenység által létrehozott tájalkotó elem, melyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van. Egy kerekes kút, egy kıfal, régi fakereszt, míves faragásokkal díszített harangláb letőnt idık korainak emlékét ırzik. A táj jellegének, a természeti értékeknek és egyedi tájértékeknek megóvása érdekében gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrıl, elbontásukról, az érintett terület tájrendezésérıl. Új létesítmények (épületek, építmények, berendezések ) tervezésekor gondoskodni kell azoknak a természeti értékek és a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történı tájba illesztésérıl. Mővelési ág váltáskor (pl.: gyepterület felszántása), más célú hasznosításkor csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélı használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges a megvalósítás. A település- és területfejlesztés során, terület felhasználáskor, hasznosításkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a természeti értékeket, tájképi adottságokat, egyedi tájértékek megırzésének szükségességét. Nem egyedi eset, hogy páratlan természeti adottságokkal rendelkezı aprófalvak nyugodt életét felpezsdíteni kívánó, messiásként megjelenı vállalkozó gyógyfürdıt, üdülıfalut, munkalehetıséget ígér. A csábító ígéretek és a jövı Kánaánja bizony könnyen megszédít, és képes megosztani a település lakosságát. Fel kell mérni, a vélt hozadékot, és a beruházással együtt járó hátrányokat (a hegytetın megjelenı távközlési torony képe, a dombtetın korábban irányt mutató fehéren tündöklı kis kápolna mögül elıbúvó présház tömege nincs olyan ember, aki ne tudna rossz példákat felhozni). Napjainkban a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség feladata védett természeti területeken, külterületeken, egyedi tájérték érintettsége esetén a tájvédelmi szakhatósági jogkör gyakorlása a többször módosított 166/1999. (IX. 19.) Korm. rendeletben rögzíti eljárásoknál.

Az egyedi tájértékek (kultúrtörténeti értékek /kápolna, kálvária, síremlék, lakóház, szobor, kıkereszt, feszület /, természeti képzıdmények /gázló, mocsár, széleróziós bélyeg, kilátópont /) megállapítása és nyilvántartása a nemzeti park igazgatóságok feladata. A településrendezési tervekben a területen található tájértékek jegyzékét szerepeltetni kell. Az egyedi tájértékek felvételezése sajnálatos módon ez idáig csak hazánk közel 600 településén történt meg (csak az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén 100 %- os a feldolgozottság). Az MSZ 20381 szabvány szerinti felmérések, adott értékelési szempontok szerinti minısítés (12 szempont, 1-5-ig történı minısítés, legalább 20 pont elérése) elvégzése sürgetı feladat, amely munka nem tarthat évtizedekig. Cák szılıhegy Geröly István emlékére, aki hısi halált halt 1915-ben, 31 évesen 3.3. A vadon élı élıvilág általános védelme A vadon élı szervezeteket, továbbá ezek állományai, életközösségei megırzését élıhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A gazdasági tevékenységeket a természeti értékek és rendszerek mőködıképességének és a biológiai sokféleség fenntartásával kell végezni. Tilos a vadon élı szervezetek győjtésének, befogásának, pusztításának során olyan eszközöket és módszereket használni, amely válogatás nélkül tömeges sérülésükkel, kínzásukkal, megsemmisülésükkel jár. Tilos a vadon élı szervezetek genetikai állományának mesterséges úton történı megváltoztatása, az így keletkezett egyedek terjesztése, életközösségek közötti szándékos áthurcolása. Természetesen a kategorikus tiltások jogszabályilag rögzítet feltételek betartásával - az emberi egészség, a termesztett növények, valamint a tenyésztett állatok védelme érdekében történı beavatkozásokra nem vonatkoznak. A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez főzıdı érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot. A vadászható (a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 79/2004. (V.4.) FVM végrehajtási rendelete szerint) és halászható illetıleg tilalom alá esı vad-, és halfajok (78/1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet szerint) vadászata, halászata, horgászata nem veszélyeztetheti a faj természetes állományának sokszínőségét, fennmaradását. 3.4. Az élıhelyek általános védelme A mezı-, erdı-, nád-, hal- vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami jelenti a tartamosságot, természetkímélı módszerek alkalmazását, biológiai sokféleség megırzését. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élıvilág maradandó károsodása, a védett élı szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevı csökkentése nélkül kell végezni.

Erdı telepítést ha a termıhelyi adottságok lehetıvé teszik elsısorban ıshonos fafajokkal, természetes elegyarányokban, természetkímélı módon kell végezni. Gyepgazdálkodást elsısorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélı felhasználásával kell végezni. A természeti területek hasznosítása az élıhely típusának, jellemzı vadon élı szervezetek fajgazdagságának szem elıtt tartásával történhet. A vízgazdálkodás során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületek, nádasok és más vizes élıhelyek természetes növényállományát meg kell ırizni. Növényvédı szereket, írtószereket természetkímélı módon szabad csak felhasználni (tilos felhasználásuk a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától 1 km távolságon belül szabályozott esetek kivételével) A természeti területeken (a jogszerően beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkezı építmények kivételével) tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények (az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény szerint építmény: (az épület mőtárgy győjtıfogalma) a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre) elhelyezése (kivételt képez hajózást, halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezése). 3.5. A földtani természeti értékek általános védelme A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erıforrások és az élıvilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A védelem kiterjed a földtani, felszínalaktani képzıdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ısmaradványokra. Az egyes beavatkozások során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek a lehetı legkisebb mértékben sérüljenek. 3.6. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma (Tvt. III. rész) Kiemelt oltalmuk biztosítása érdelében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbıl, valamint a biológiai sokféleség megırzése céljából arra érdemes: Vadon élı szervezeteket, életközösségeket, továbbá termı-, tartózkodó-, élıhelyüket; Régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat; Természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket; Növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi nagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat; Élıállat győjteményeket; Földtani képzıdményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ısmaradványokat; Védett ásványok, ısmaradványok jelentıs lelıhelyeit; Felszíni, felszínalaktani képzıdményt és barlangok felszínét; Álló és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;

Tipikus és ritka talajszelvényeket; Természethez kötıdı kultúrtörténeti emlékeket. 3.7. Természeti területek és értékek védetté nyilvánítása Védelemre érdemes természeti területek védetté nyilvánítása Országos jelentıségő Védetté nyilvánítás miniszter által Helyi jelentıségő Védetté nyilvánítás önkormányzat által (fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérıl, ırzésérıl a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értékeket, továbbá a fokozattan védetté a területet. Rendeletben határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges. (pl.: 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl) A védettség tényét kimondó jogszabály tartalmi elemeit a Tvt. 24. (3) bekezdése rögzíti. Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. Ha a védetté nyilvánítás helyi védelemre tervezett területre irányul elıkészítésének feladata a települési önkormányzat jegyzıjére hárul (ill. fıjegyzıre), országos jelentıségőnél a nemzeti park igazgatóságokra. Helyi védettségre tervezett terület esetén az alátámasztó iratok megküldésével meg kell keresni az igazgatóság, aki 60 napon belül dönt, hogy javasolja-e a terület országos védettség alá helyezését, ez estben a védetté nyilvánítás elıkészítésének további feladatai az igazgatóságra hárulnak. Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elı. Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. Törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi láp, szikes tó, forrás, víznyelı, kunhalom és földvár. A Tvt. 23. (4) bekezdése alapján a lápok, szikes tavak, kunhalmok és földvárak jegyzékét a miniszter teszi közzé, melynek rendszeresen karbantartása, felülvizsgálata szükséges. (A jegyzék tájékoztató jellegő!) A védett lápok jegyzékét a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató tartalmazza. Vannak azonban olyan területek, melyekre vonatkozó adatok láp jellegre utalnak. Mivel jogilag egy adott terület csak akkor tekinthetı lápnak ha a Tvt. 26. (3) bekezdése alapján errıl a természetvédelmi hatóság határozatot hoz és az jogerıre emelkedik, ezért ilyenkor a természetvédelmi hatóságnak (felügyelıségnek) hivatalból meg kell indítania a kijelölési eljárás, egyidejőleg kérnie kell az eljáró hatóságot, hogy annak jogerıs befejezéséig eljárását függessze fel. A törvény erejénél fogva védett természeti területek kiterjedését (az ingatlan teljes területre, vagy annak területi mértékben meghatározott részére) a felügyelıség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.

Amennyiben valamely védelemre tervezett terület jelentıs károsodásának veszélye áll fenn, lehetıség van ideiglenes védettség elrendelésre, de ez legfeljebb 3 hónapig tartható fenn (országos jelentıségő védelemre tervezett területnél a miniszter egy alkalommal 2 hónap hosszabbítással élhet). A védetté nyilvánítás menetét, az érdekeltek bevonásának módját a Tvt. 25. rögzíti. Meg kell említeni, hogy az Alkotmánybíróság 33/2006.(VII.13.) számú (különvéleménnyel elfogadott!) határozata az eddigi gyakorlatot tekintve kimondja: Az Alkotmány 57. (5) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog érvényesülése indokolja, hogy a természetvédelmi hatóság a rendeletben meghatározott védettség fennállását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelıen jogorvoslattal megtámadható határozatban állapítsa meg. Tekintettel arra, hogy a törvény a Tvt. 26. (3) bekezdése alapján csak a Tvt. 23. (2) bekezdésében a törvény erejénél fogva védett természeti területek (valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom, földvár) egyedi meghatározása során biztosítja a jogorvoslatot, a miniszteri rendeletben, illetve önkormányzati rendeletben elrendelt védetté nyilvánítások során nem, így alkotmányellenes helyzet keletkezett. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és kötelezte a jogalkotót mulasztásának 2007. március 31. napjáig történı megszüntetésére. A törvényhozónak meg kell találnia azt a módot, hogy a védetté nyilvánítást kimondó miniszteri rendelet ne kapcsolódjon össze az érintett területek helyrajzi számok felsorolásán alapuló vagy egyéb módon egyéniesíthetı tételes felsorolásával, hanem ezeket az egyedi döntéseket külön közigazgatási határozat tartalmazza, figyelemmel arra, hogy az adott földrajzi egység valóban megfelel-e a Tvt. szerinti természetes állapot, és természetközeli állapot kritériumainak. A miniszteri rendelet egy nagyobb egységet illetıen szükségképpen el kell, hogy végezze a minısítést, de nem vállalhatja fel asz in concreto, tulajdoni egységenkénti átminısítést. Aki kezébe veszi e határozatot, ne feledje elolvasni Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleményét, melyhez csatlakozott Dr. Bihari Mihály az Alkotmánybíróság elnöke! Aggályosnak tartom a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását a jelen ügyben azért is, mert a nem csupán formális, hanem az Alkotmánybíróság által megkövetelt érdemi jogorvoslat megteremtésére sem a jogorvoslatot elbíráló szerv, sem a felülvizsgálat szempontjai, sem a lehetséges döntések meghatározását illetıen nem látok lehetıséget. 3.8. Védett természeti területek A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentıségének megfelelıen lehet: 3.8.1. Országos jelentıségő védett területek Nemzeti park Az ország olyan jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, amelynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő,

természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténet értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos célok és a felüdülés elısegítése. Tájvédelmi körzet Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. Természetvédelmi terület Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amelynek elsıdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggı rendszerének védelme. Ide tartoznak a törvény erejénél fogva védett lápok és szikes tavak. Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy idıszakosan víz hatásának kitett, illetıleg amelynek talaja idıszakosan vízzel telített, és amelynek jelentıs részén lápi életközösség, illetve lápi élı szervezetek találhatók, vagy a talaját változó kifejlıdéső tızegtartalom, illetve tızegképzıdési folyamatok jellemzik. Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élıhely, amelynek medrét tartósan vagy idıszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Természeti emlék Valamely különlegesen jelentıs egyedi természeti érték, képzıdmény és annak védelmét szolgáló terület. Ide tartozik a barlang, forrás, víznyelı, kunhalom és földvár. Barlang: a földkérget alkotó kızetekben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után mérete egy ember számára lehetıvé teszi a behatolást. Forrás: a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is ha idıszakosan elapad. Víznyelı: az állandó vagy idıszakos felszíni vízfolyás karsztba történı elnyelıdési helye. Kunhalom: olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élıvilág védelmi szempontból jelentıs domború földmő, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Földvár: olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmő, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, feszín alaktani, illetve tájképi értéket képvisel.

A védett természeti területet - szükség esetén védıövezettel kell ellátni, melynek kiterjedésérıl a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni. 3.8.2. Egyéb természetvédelmi oltalom alatt álló területek Védetté nem nyilvánított természeti területek Természetközeli állapotban lévı Erdı, gyep, rét, nádas mővelési ágú termıföld; Mővelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál Mezı,- és erdıgazdálkodásra alkalmatlan földterület. Natura 2000 területek Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek A kijelölés célja a Natura 2000 területeken (különleges madárvédelmi területek, különleges természetmegırzési, ill. kiemelt jelentıségő természetmegırzési területek) található kijelölés alapjául szolgáló fajok ill. élıhelyek kedvezı természeti helyzetének megırzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területeken (az érintett földrészletek jegyzékét a Magyar Közlöny 2005. évi 80. száma tartalmazza) engedélyhez, ill. a természetvédelmi hatóság hozzájárulásához kötött tevékenységek körét a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 9. -a rögzíti. A Natura 2000 területeken lévı földrészleteket miniszteri rendelettel történı kihirdetése elıkészítés alatt van, ezt követıen kerülhet sor a földhivatali bejegyzésekre.

3.9. Védett természeti területekre vonatkozó szabályok Védett természeti területekre vonatkozó szabályok a teljesség igénye nélkül (részletesen Tvt. 31-41 ): Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltozatni. A védett természeti területen lévı erdıkre vonatkozó fontosabb természetvédelmi elıírások: - Elsıdlegesen védelmi rendeltetéső. - Fokozottan védett természeti területen lévı erdıben erdıgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként végezhetı. - Védett természeti területen lévı erdıben kerülni kell a teljes talaj-elıkészítést és a vágásterületen az égetést. - Erdınevelést a természetes erdıtársulások fajösszetételének és állományszerkezetét megközelítı, természetkímélı módszerek alkalmazásával kell végezni. - Erdıfelújítást a termıhelynek megfelelı ıshonos fajokkal, természetes felújítási módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás). - Fakitermelés csak kivételes esetekben történhet vegetációs idıben. - Tarvágások csak a nem ıshonos fafajokból, vagy természetes felújulásra nem képes területeken történhet (max. 3 ha összefüggı területen). - Fokozatos felújítást követı végvágás összterülete 5 hektárt nem haladhatja meg. - Véghasználat csak a biológiai vágásérettséghez közeli idıpontban végezhetı. A természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek: - Kutatás, győjtés, kísérlet végzése; - Gyep feltörése, felújítása, felülvetése, öntözés, legeltetés, kaszálás; - Terület helyreállítása, jellegének, használatának megváltoztatása ; - Termıföldnek nem minısülı földterület rendeltetésének, termıföld mővelési ágának megváltoztatása; - Az erdırıl, és az erdı védelmérıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelın fa kivágása, telepítés; - Nád, és más vízinövényzet égetése, irtása, aratása, gyep-, parlagterület, tarló és szalma égetése erdıterületen tőz gyújtása (kivéve kijelölt tőzrakó hely); - Növényvédı szerek, biregulátorok és egyéb irtószerek használata, talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok használata; - Közösségi és tömegsport események rendezése, sportrendezvény, technikai jellegő sporttevékenység folytatása; - Jármővel történı közlekedés (kivételt képez kijelölt utak, engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint feladatukat ellátó külön jogszabályokban erre feljogosított személyek). A védett természeti területek körébe mind az országos, mind pedig a helyi jelentıségő területek beletaroznak. Tekintettel arra, hogy a Tvt. nem mondja ki a helyi védett természeti területekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások lefolytatására a jegyzı rendelkezik határkörrel, ezért ezen eljárásokban is a felügyelıségeknek van hatásköre. A védett természeti terület felmérését, megóvását, fenntartását, bemutatását, helyreállítást ( ) célzó kezelési terveket az illetékes nemzeti park igazgatóságnak kell elkészíteniük, a 30/2001. (XII.28.) KöM rendeletben rögzített szempontoknak megfelelıen.

Fokozottan védett területekre történı belépéshez (jelzett turistautak és tanösvények, ill. külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek kivételével) a felügyelıség engedélye szükséges. Szakhatósági hatáskörök Országos jelentıségő védett természeti területekre közvetlen kihatással lévı vagy azt közvetlenül érintı más hatósági eljárások során a felügyelıség szakhatóságként mőködik közre, így különösen: - Földrészletek megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása; - Telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; - Nyomvonalas létesítmény és földmő építése; - Ipari, mezıgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítése - Erdészeti vadászati, halászati eljárások - Bányatelek megállapítása, módosítása, ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése, meddıhányók hasznosítása, kitermelés szüneteltetése, bánya bezárására vonatkozó mőszaki üzemi tervek és tájrendezési tervek jóváhagyása; - Termıföld más célú hasznosítása; - Külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok átszállítása, tárolás. Helyi jelentıségő védett természeti terület esetén a jegyzı (fıjegyzı) mőködik közre szakhatóságként: - Földrészlet megosztása, alakjának terjedelmének megváltoztatása; - Telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; - Nyomvonalas létesítmény és földmő építése; - Vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat; - Ipari, mezıgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése; - Bányatelek megállapítása, módosítása, ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése, meddıhányó hasznosítása, kitermelés szüneteltetése, bánya bezárására vonatkozó mőszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyása, bányászati létesítmény építésének és üzembe helyezésének engedélyezése, továbbá a bányászattal összefüggı vízjogi hatósági eljárások; - Termıföld más célú hasznosítása; - Külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállítása, tárolása.

Elızıek alapján a teljesség igénye nélkül tekintsük át hogy egy nemzeti parki fokozottan védett területén megvalósítani kívánt beruházás esetén a Tvt. milyen rendelkezéseit kell figyelembe venni: - a Tvt. 4. g) pontja- védett természeti terület: a törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterület; - a Tvt. 7. (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy a történelmileg kialakult természetkímélı hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemzı természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében mővelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélı használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; - a Tvt. 28. -a kimondja, hogy a Nemzeti Park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. - a Tvt. 40. -a kimondja, hogy fokozottan védett természeti területre történı belépéséhez

- a jelzett turistautak és tanösvények kivételével a felügyelıségnek az igazgatóság szakértıi véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek feladatuk ellátásához szükséges mértékben engedély nélkül beléphetnek. Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetıséghez képest a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhetı; - a Tvt. 38. (1) bekezdése kimondja, hogy védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a) kutatás, győjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentıségő védett természeti területen az igazgatóság végzi; b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; d) termıföldnek nem minısülı földterület rendeltetésének, termıföld mővelési ágának a megváltoztatásához; e) az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelın fa kivágásához, telepítéséhez; 3.10. Védett növény- és állatfajok, társulások Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élıhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Biztosítani kell a védett növény és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajvízviszonyok, vízháztartás megırzését. A védett növényfajokkal illetve állatfajokkal kapcsolatos egyes engedélyhez kötött tevékenységek körét a Tvt. 42, ill. 43. -a rögzíti. Védett növényfaj esetén a felügyelıség engedélye szükséges: - Egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének győjtéséhez; - Egyedének, virágának birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történı telepítéséhez; - Egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához; - Egyedének preparálásához; - Egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; - Egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez; - Egyedének biotechnológiai célra történı felhasználásához; - Természetes állományai közötti géncseréhez; Védett állatfajok esetén tilos egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élı-, táplálkozó, költı-, pihenı-, vagy búvóhelyének lerombolása, károsítása; a felügyelıség engedélye szükséges: - Állományának szabályozásához; - Egyedének kikészítéséhez, preparálásához, preparátumának birtokban tartásához; - Egyedének élıállat győjteményben történı tartásához; - Hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történı kiegészítéséhez;

- Állományai közötti mesterséges géncseréhez; - Egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; - Egyedének külföldre viteléhez, onnan történı behozatalához, az országon való átszállításához; - Egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; - Kártételének megelızése érdekében riasztási módszer alkalmazásához, - Egyede fészkének áttelepítéséhez; - Egyedének háziasításához. Fokozottan védett növények, illetıleg állatok esetén fentiekben felsorolt egyes tevékenységek a fıfelügyelıség engedélyével végezhetık. 3.11. Barlangok védelme, védett ásványi képzıdmények védelme A természetvédelmi törvény a barlangok (Tvt. 48-51. ) és a védett ásványi képzıdmények védelmére (Tvt. 52. ) is rögzít szabályozási elıírásokat. 3.12. Természetvédelem a területi tervezés során, állami szervezetének felépítése A természeti, táji értékek, természetes élıhelyek, vadon élı növény és állatfajok, valamint más természeti értékek megóvását, a Tvt.-ben rögzített célok megvalósítását a területrendezési, területfejlesztési ( ) tervek készítésekor biztosítani kell. A tervek készítése során e szempontok érvényesülése érdekében felett ırködnek az igazgatóságok is. A természetvédelmi hatósági feladatokat a Minisztérium Fıfelügyelıség, Felügyelıségek Települési önkormányzatok jegyzıi (ill. fıjegyzı) látja el (A nemzeti park igazgatóságok szabálysértési hatósági jogkörrel rendelkeznek.) 3.13. Természetvédelmi bírság Természetvédelmi bírságot köteles fizetni: - Aki tevékenységével vagy mulasztásával a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elıírásait megsérti. - Védett természeti értéket jogellenesen veszélyeztet, károsít, elpusztít, vagy a védett természeti terület állapotát, minıségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz. - Védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, azon, abban a védelem céljával össze nem egyeztethetı tevékenységet folytat. - Védett élı szervezet, életközösség élıhelyét, illetıleg tevékenységét jelentıs mértékben zavarja. - A természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérıen végez.

(A bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat a 33/1997. (II.20.) Korm. rendelet rögzíti). A bírságot helyi jelentıségő védett természeti területek esetén a jegyzı, egyéb esetben a felügyelıség szabja ki, az adók módjára behajtható köztartozásnak számít. A természetvédelmi bírság kiszabása nem mentesíti az elkövetıt büntetıjogi, szabálysértési, kártérítési felelıssége, továbbá a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, helyreállításra vonatkozó kötelezettség alól Irodalom 1. Kötelezı 1996. évi LIII. törvény - a természet védelmérıl 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségekben természetvédelmi szempontból jelentıs növény és állatfajok közzétételérıl 79/2004. (V.4.) FVM rendelet - a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásáról 2. Ajánlott Biológiai Lexikon Akadémiai Kiadó Budapest 1987 Természetvédelem Rakonczzai Zoltán (Sopron 1989) Nemzeti Parkjaink Kapocsi György (Officina Nova 1993) 33/1997. II.20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl 1996. évi LV törvény - a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 78/1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásáról 30/2001. (XII.28.) KöM rendelet - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról internet: www..kvvm.hu