A SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAKOKON I. A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS FOLYAMATÁHOZ KÖTŐDŐ ELVÁRÁSOK 1. Témaválasztás A szakdolgozat témájának megválasztását az operatív szakvezetők koordinálják, akik közvetítő (összekötő) szerepet játszanak a hallgatók és a témákat meghirdető oktatók/intézetek között. A szakvezetők összegyűjtik az egyes intézetek/oktatók által felajánlott (és minden akadémiai évben áttekintett, szükség szerint aktualizált) témákat, azokat a szak szempontjai alapján értékelik és szerkesztik. Ezt követően a szorgalmi időszak 4. hét elejéig közzéteszik a témák jegyzékét. Ez a jegyzék tartalmazza: a téma/kör/ megnevezését, rövid, célirányosan konkrét meghatározását, az adott témakör oktatóit (lehetőleg minden témához több oktató). A hallgatók a felajánlott témák/oktatók közül választanak. A témák a kar honlapján a Hallgatók/Alapképzés/szakdolgozat menüben elérhetők, ugyanitt a hallgatók letölthetik a jelentkezési lapot, és felkeresik az általuk kiválasztott oktatót. Amennyiben az oktató befogadja a hallgatót, aláírja a hallgató által kitöltött témaválasztási nyilatkozatot. Ezzel történik a témára történő jelentkezés megerősítése. Az egyszer már aláíratott nyilatkozatot az adott oktató és hallgató csak közösen változtathatja meg Amennyiben a hallgató nem a saját szaknak megfelelő témát választ, a témaválasztáshoz szükséges kikérnie eredeti szakvezetője és a választott téma szerinti (vagyis a fogadó ) szak vezetőjének engedélyét, és ezt a témaválasztási nyilatkozathoz csatolni. A hallgató a kitöltött, valamint a témavezető és saját maga által is aláírt témaválasztási nyilatkozatot eljuttatja a Tanulmányi Osztálynak (TO). H.i.: szorgalmi időszak 8. hét vége. Az összegyűjtött témaválasztási nyilatkozatokat a Tanulmányi Osztály eljuttatja a szakvezetőknek. Ha a hallgató a témaválasztás határidejének lejártáig nem talál témavezető oktatót, a Nyilatkozatot a téma megjelölésével, de oktatói aláírás nélkül is leadhatja. A szakvezető később majd besorolja őt egy, az általa választott téma vezetését felvállaló oktatóhoz. A témaválasztás és témavezető elfogadásáról figyelembe véve az oktatói leterheltséget is, szükség esetén az érintett intézetigazgatók bevonásával a szakvezető dönt. H.i.: szorgalmi időszak 11. hét vége, majd közzéteszi a végleges listát. H.i.: szorgalmi időszak 12. hét vége. A témaválasztás megerősítése után kari szintű adatbázis készül, amely tartalmazza az adott évfolyam keretei között szakdolgozatot készítő valamennyi hallgató nevét (EHA kódját), a program és a szak nevét, a választott témát és a témavezető nevét. Ebbe az adatbázisba minden érintett hallgató és a kar minden oktatója folyamatos betekintést nyerhet. Abban az esetben, ha a szakdolgozat témájának módosítása új témavezető kiválasztását is igényli, a témaváltoztatás kizárólag az eredeti és új témavezető beleegyezésével és a szakvezető engedélyével lehetséges. Ezt az érintett oktatók és a szakvezető aláírásával ellátott nyomtatványon (témaváltoztatási kérelem) szükséges dokumentálni. Az üzleti szakokon (Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing, Pénzügy és számvitel) ajánlott (de nem kötelező), hogy a hallgatók szakdolgozatukat a szakmai gyakorlaton
tanulmányozott (tanulmányozandó) konkrét vállalati témában / üzleti gyakorlati probléma megoldásának tárgyában készítsék. 2. Szakdolgozati konzultáció A szakdolgozat megírására az Üzleti szakokon (az angol programot is beleértve) két félév, az Alkalmazott közgazdaságtan és a Gazdaságinformatika szakokon egy félév áll a hallgatók rendelkezésére. A szakdolgozat készítés módszertanának, valamint a szakdolgozattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeknek a megismertetése érdekében minden egyes félévben, bármely szak és évfolyam hallgatója számára a Kar választható jelleggel (tehát nem kötelező, tantervben szereplő tárgyként) előre meghirdetett időpontokban szervezett konzultációs lehetőséget biztosít (a továbbiakban: módszertani konzultáció). A módszertani konzultációk alapvető témakörei: a szakdolgozat-készítés módszertana: kutatási- és szakirodalom-feldolgozási módszerek; felkészítés a szakdolgozat-írásra: a szakirodalmi hivatkozási szabályok, valamint a szakdolgozattal kapcsolatos egységes formai követelmények megismertetése. A szakdolgozat készítés módszertanáról a Kar honlapján közzétett írásos tájékoztató (módszertani segédlet) áll a hallgatók rendelkezésére. A fenti tájékoztatóban szereplő ismeretek birtoklását minden szakdolgozatot készítő hallgatótól elvárjuk (attól függetlenül, hogy részt vett-e a szervezett módszertani konzultációkon). A tantervben is szereplő szakdolgozati konzultáció alapvető célja a szakdolgozat elkészítésének szakmai támogatása (a továbbiakban: szakmai konzultáció). Ezt az előzőekben megnevezett témavezetők végzik. A hallgatók a szakdolgozati konzultáció keretében (a gazdasági képzéseken a 6., a gazdaságinformatika szakon a 7. félévben) 3 szakmai konzultációt kötelesek igazoltatni a témavezetővel. A szakmai konzultáció külön kurzusként meghirdetésre kerül az ETR-en. A hallgató a szakmai konzultációra a félév végén a teljes munkaidős képzésben aláírást és gyakorlati jegyet, a részidős képzésben aláírást kap, amelyet a témavezető ad meg. A szakmai konzultációk meglétének igazolása és a féléves munka értékelése egységes formanyomtatványon, az ún. szakdolgozati konzultációs lapon történik. A hallgató féléves teljesítményének értékelése a témavezető által egy házi dolgozatra adott jeggyel (gyakorlati jegy) történik. Ez tulajdonképpen a leendő szakdolgozat egy fejezete lehet, amelyben a hallgató áttekinti és értékeli az általa választott téma szakirodalmát. A dolgozat terjedelme (a címlapot, irodalomjegyzéket és a tartalomjegyzéket nem számítva) minimum 10 oldal (ennek eléréséhez legalább 18 ezer leütés szükséges, szóközök nélkül). Az angol nyelvű programon a szervezett módszertani konzultáció két féléven keresztül (az 5. és 6. félévben) zajlik. A hallgatók teljesítményének értékelése az 5. félév végén a fentiekhez hasonlóan a témavezető által a szakdolgozat egy fejezetére adott jeggyel történik. 3. A szakdolgozat benyújtása A szakdolgozat benyújtására a mintatanterv szerint az üzleti szakokon a szakmai gyakorlat befejeztével, a 7. félév végén, míg az Alkalmazott közgazdaságtan és a Gazdaságinformatika szakokon a képzési idő utolsó (6., illetve 7.) félévének végén kerül sor. Az angol nyelvű üzleti képzésen a szakdolgozat benyújtása szintén a 6. félév végén történik. Azok a hallgatók, akik az angol nyelvű diploma mellett szeretnének magyar diplomát is szerezni a szakmai gyakorlatot követően a 7. félév végén meg is kell, hogy védjék szakdolgozatukat. 2
A szakdolgozat a kari vezetés által megadott határidőkkel a mintatantervtől eltérő félévekben is beadható. A szakdolgozat benyújtása a Kar Finish Szakmai Gyakorlati Rendszerén keresztül történő elektronikus feltöltéssel, valamint 2 fűzött példánynak a Tanulmányi Osztályra történő eljuttatásával történik. A szakdolgozat csak akkor tekinthető határidőre beérkezettnek, ha a hallgató mind az elektronikus példányt, mind a 2 fűzött példányt a kari vezetés által előre meghatározott határidőre ténylegesen feltölti, illetve benyújtja. Az elektronikus rendszer rögzíti az elektronikus változat feltöltésének pontos dátumát és idejét. A fűzött példányok benyújtásának megtörténtéről - kérésre - a hallgató a Tanulmányi Osztályon igazolást kap. Késedelmes benyújtás az egyetemi TVSZ előírása alapján csak külön szakvezetői engedéllyel és csak akkor fogadható el, ha a késedelem nem haladja meg az 1 hetet. Késedelmes benyújtás esetén a Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott késedelmi díjat kell fizetni. A késedelmi díj megítélésénél az elektronikus és a hagyományos benyújtás dátuma közül a későbbit vesszük figyelembe. Ugyanakkor a Kar a késedelmes benyújtás esetén különösen az őszi félévben már nem tudja garantálni azt, hogy a hallgatót még az adott félévi MSc felvételi időszakban záróvizsgára képes bocsátani. Nem fogadható el a szakdolgozat akkor, ha vagy az elektronikus példány, vagy a TO-nak benyújtandó példányok egyikének esetében a késés időtartama túllépi az 1 hetet. 4. A szakdolgozat bírálata A szakdolgozat bírálata elektronikusan és on-line történik, a Kar Szakmai Gyakorlati rendszerén keresztül. Minden szakdolgozatot két bíráló értékel: az egyik a hallgató témavezetője, a másik a szakvezető által felkért bíráló (ez utóbbi lehet a Kar oktatója vagy a témához értő külső szakértő, az üzleti szakokon általában a vállalati mentor). A második bíráló személyére külső bíráló esetén a javasolt személlyel való egyeztetés után a témavezető tesz javaslatot. Az üzleti alapszakon erre akkor van szükség, ha a mentor nem lehet másodbíráló (pl. összeférhetetlenség, szakmai feltételek hiánya, stb. miatt). A témavezető a javasolt külső másodbíráló személyéről és adatairól (név, munkahely, elérési cím, e-mail cím) legkésőbb a szakdolgozat benyújtását megelőző negyedik hét végéig tájékoztatja az érintett szakvezetőt. A másodbíráló személyének jóváhagyása indokolt esetben az intézetigazgatóval történő előzetes egyeztetés után a szakvezető feladata. A szakvezető a másodbíráló személyének jóváhagyása után, legkésőbb a szakdolgozat benyújtását megelőző utolsó két hétig, továbbküldi a másodbíráló adatait a TO-nak, ahol az említett adatokat felveszik a Kari szintű adatbázisba. A bírálók a Kar Finish rendszerén keresztül érik el a bírálandó szakdolgozatokat. A megadott határidőig on-line kitöltik a bírálati lapot. Ezek után minden bíráló 1 példányt kinyomtat a bírálatából (záróvizsga jegyzőkönyvhöz csatolandó példány, amelyen a feltenni kívánt kérdések is szerepelnek), és ezt aláírva beküldi a Tanulmányi Osztálynak. A hallgató a rendszerbe belépve megtekintheti szakdolgozata értékelését ( a javasolt kérdések nélkül). 3
II. A SZAKDOLGOZATHOZ, MINT SZELLEMI TERMÉKHEZ KÖTŐDŐ ELVÁRÁSOK 5. A szakdolgozat elkészítésének tartalmi követelményei A szakdolgozattal a jelöltnek a következő főbb követelményeknek kell megfelelnie: - a dolgozat annak bemutatására szolgál, hogy a jelölt szert tett a közgazdasági / üzleti / gazdaságinformatikai tudományok műveléséhez szükséges alapismeretekre, elsajátította a tananyagot. Képes a szakkifejezések pontos használatára, képes felkutatni, összefoglalóan és értékelően bemutatni a kiválasztott téma aktuális irodalmát. - a dolgozattal a jelöltnek bizonyítania kell, hogy képes (a kiválasztott témakörben) a tanultakat, illetve a feldolgozott szakirodalmat valamely vállalati, gyakorlati probléma megoldására értő módon alkalmazni. 6. A szakdolgozat nyelve: A szakdolgozatot alapvetően a képzés nyelvén kell elkészíteni. A szak vezetője - ha biztosított az adott nyelven a konzulens és az opponens- a konzulens támogató javaslatára engedélyezheti, hogy a hallgató a szakdolgozatot a képzés nyelvétől eltérő nyelven készítse el. A magyar nyelvű képzésben a szakdolgozathoz ebben az esetben egy rövid (2 oldalas) magyar nyelvű összefoglalót is kell készíteni. A szakdolgozat értékelése a képzés (kivételesen a szakdolgozat) nyelvén készül. A szakdolgozat védése a képzés nyelvén történik. A fenti szabály nem érinti az angol képzés hallgatóit, mert ott eleve és kizárólag angol a dolgozat nyelve. 7. Formai és további követelmények: A dolgozat nyelve az adott szak (program) nyelvével azonos. Ettől csak a szakirány vezetőjének engedélyével lehet eltérni. A dolgozat kívánatos felépítése és formája: 1. Címlap: a dolgozat első oldala, oldalszámozás nélkül 4 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar A képzés megnevezése / Szak A szakdolgozat címe NÉV EHA kód témavezető neve beosztása Pécs, 20...
2. Tartalomjegyzék: a dolgozat tagolásának megfelelően, decimális számozásban, arab számokkal tartalmazza a fejezeteket és a fejezeten belüli pontokat, valamint azok oldalszámát. A tartalomjegyzéknek sincs oldalszáma, illetve ha több oldal terjedelmű, római számozással kell ellátni. 3. Előszó vagy bevezetés: a téma felvázolása, a témaválasztás indoklása, a kutatás és a témakör feldolgozásának módszere, a célok vagy hipotézisek megfogalmazása (miért választotta ezt a témát, mi az elemzés célja és módszere, miért érdemel figyelmet a dolgozat). 4. A téma és a megoldandó feladat elméleti hátterének és szakirodalmának bemutatása és értékelése. 5. Vállalati/gyakorlati alkalmazást tárgyaló szakdolgozat esetében: a gyakorlati/szakmai probléma bemutatása és értékelése. Elméleti jellegű szakdolgozat esetében: az alkalmazott vizsgálati-elemzési módszer bemutatása és felhasználásának indoklása. 6. A jelölt saját megállapításainak, kritikai megjegyzéseinek, véleményének, a vizsgált probléma megoldására tett javaslatainak megfogalmazása. 7. Összegzés: a dolgozat fontosabb megállapításainak, eredményeinek összegzése, a következtetések, javaslatok, ajánlások megfogalmazása. 8. Irodalomjegyzék: minimálisan 10 tudományos, azonosítható, hivatkozott és idézett mű felsorolását tartalmazza, amelyek közül legalább 2 idegen nyelvű forrásmunka kell, hogy legyen. Az irodalomjegyzékbe csak a szövegben idézett és/vagy hivatkozott, feldolgozott, átvett munkákat lehet (de azokat teljes körűen kell is) felvenni, alfabetikus sorrendben. 9. Kiegészítő részek (amennyiben vannak): melléklet, függelék, rövidítések jegyzéke. 10. Eredetiségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozata arról, hogy a beadott dolgozat saját, eredeti munkája (aláírva!). További formai elvárások: Minden ábrát és táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni, az ábra vagy tábla felett, és a forrást az ábra vagy tábla alján kell feltüntetni. A (láb)jegyzeteket az egyes oldalak alján folyamatos sorszámozással kell megadni. Ezek száma oldalanként lehetőleg ne haladja meg a kettőt-hármat, terjedelme semmiképp se legyen nagyobb, mint az oldal főszövege. Az idézetek és hivatkozások forrását a szövegben, az alábbi formában kell megadni: Szó szerinti idézetnél: szögletes zárójelben a szerző neve, a mű kiadásának évszáma és az idézet oldalszáma, pl. [Bartels 1962, 33.] Nem szó szerinti idézetnél ugyanez az eljárás, azzal a különbséggel, hogy az oldalszám feltüntetése nem szükséges, pl. [Bartels 1962] Részletesen lásd: Szakdolgozati módszertani segédlet a kari honlapon. A dolgozat terjedelme minimum 30 maximum 60 gépelt oldal, ami lábjegyzetek és a korábbiakban említett kiegészítő részek nélkül értendő. A minimális terjedelem eléréséhez legalább 54 ezer leütés szükséges, szóközök nélkül. Nyomtatott példánnyal kapcsolatos követelmény: a dolgozatot úgy szükséges kinyomtatni, hogy egy lapra két oldal kerüljön. A szövegszerkesztés alkalmazandó jellemzői: - betűtípus: Times New Roman 12-es, - oldalbeállítás: körben 2,5 cm-es, páratlan oldalak esetében a baloldalon, páros oldalak esetében pedig a jobb oldalon 3 cm-es margó, - sorköz: 1,5-es. Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg az előírt formai követelményeknek, értékelhetetlen minősítéssel visszaküldhető a hallgatónak. 5
8. Az elektronikus változat feltöltésének követelményei 6 A szakdolgozatot az útmutatónak megfelelően kell feltölteni a PTE KTK Finish rendszerébe. A feltöltendő fájl formátuma pdf kell, hogy legyen, nagysága ne haladja meg a 4 MB-ot. A file elnevezési sémája a következő: EHAKÓD_SZD.pdf, ahol az EHAKÓD helyére értelemszerűen a hallgató a saját EHA kódját írja be, csupa nagybetűvel. Például: KOBNAAK.PTE_SZD.pdf A feltöltéssel egyidejűleg a hallgató (on-line) nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat a saját munkája a feltöltött példány teljes egészében megegyezik a kinyomtatott példányokkal. A dokumentum csak egyszer tölthető fel! Figyelem: a szakdolgozat címének beírása vagy a nyilatkozat elfogadása hiányában a rendszer nem engedi feltölteni a szakdolgozatot! 9. Szakdolgozat értékelési kritériumok 1. Témaválasztás megítélése, a probléma felvetésének és a célok megfogalmazásának módja 8 pont 2. A téma vizsgálatának elméleti megalapozottsága, A szakirodalom feldolgozásának színvonala 12 pont 3. A tanulmányozott probléma és a kutatási módszer bemutatásának színvonala 10 pont 4. A gyakorlati probléma lehetséges megoldásai/ a kutatási módszer hasznosítása bemutatásának a minősége, az elemzés mélysége 15 pont 5. A kapott eredmények, következtetések, megoldási javaslatok színvonala 15 pont 6. A dolgozat szerkezete 10 pont 7. Stílus, nyelvezet (a terminológia helyes használata), nyelvhelyesség (helyesírás) 8 pont 8. Formai igényesség (a dolgozat külső megjelenése, ábrák, táblák, függelék minősége) 8 pont 9. Forrásokra való hivatkozás formai követelményei 4 pont 10. A bíráló benyomása a dolgozat egészéről 10 pont Amennyiben a bíráló a fenti szempontok szerinti értékelés során bármelyik kategóriában 0 pontot ad, a munka elfogadhatatlan, így elégtelen (1) osztályzattal kell minősíteni. Az érdemjegyek odaítélése egységes értékelési skála alapján történik. Az alkalmazott pontozási skála: 0-50 elégtelen (1) 51-65 elégséges (2) 66-75 közepes (3) 76-85 jó (4) 86-100 jeles (5)
10. A szakdolgozat titkosítása 7 A titkosítást az üzleti szakokon a témában érintett szervezet, más szakokon a hallgató a szakvezetőtől kérheti, azt a szakvezető a TVSZ ide vonatkozó szabályai alapján engedélyezheti. Ezeket az előírásokat a szakdolgozat bírálata, illetve a záróvizsga lebonyolítása során is érvényesíteni kell: TVSZ 59. (6) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakfelelős, illetve megbízottja hagyja jóvá, az esetleges titkosság engedélyezésével együtt. 60. (2) A szakdolgozat megvédése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését. (7) A titkosított szakdolgozat esetében a szakdolgozatot csak a témavezető, a bírálók, és a bizottság tagjai ismerhetik meg, amennyiben írásban vállalják, hogy a megismert titkot megőrzik. A titkosított szakdolgozat megvédésén csak az értékelő bizottság, a témavezető és a hallgató lehet jelen. A szakdolgozat titkosításnak megfelelő tárolásáról az Egyetemi Levéltár gondoskodik. 11. Plágium-eljárás Az egyetemi TVSZ 59. -ának vonatkozó előírásai: (11) Amennyiben a szakdolgozat két bírálója által javasolt érdemjegy közötti különbség több, mint kettő, vagy ha az egyik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, a szakfelelős kijelölhet egy harmadik bírálót is. (12) Amennyiben a szakdolgozat bírálata során legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belül új szakdolgozatot kell készítenie. (13) Amennyiben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat, minősítése elégtelen (1), továbbá a szakdolgozat készítőjével szemben a szakfelelős fegyelmi eljárást kezdeményez a dékánnál. Ennek alapján: (A) Ha a bíráló szerint a hallgató plágiumot követett el, a dolgozatra elégtelent ad. (B) A szakfelelős (nálunk az operatív szakvezető) az elégtelent látva eldönti, hogy kiadja-e még harmadik bírálónak is, vagy a meglévő két bírálat megfelelő alapot ad a dolgozat megítéléséhez. (C) A szakfelelős a plágiumot elkövető hallgató dolgozatának bírálatait továbbítja a dékánhoz, fegyelmi eljárást kezdeményezve. (D) A dékán - a Fegyelmi Bizottsággal kötött korábbi eljárási megállapodás alapján - határozatában megállapítja a szerzői jogok megsértését, ennek alapján a hallgatót egy tanév (két szemeszter) időtartamra kizárja a záróvizsgára bocsátásból. (E) Ha a hallgató vitatja a szerzői jogok megsértését, kérelemmel a Fegyelmi Bizottsághoz fordulhat, amely ennek alapján részletes eljárást folytat le. 12.További információk A szakdolgozat készítésére vonatkozó részletes módszertani segédlet, valamint további információk, az aktuális feladatok és határidők a kari weblapon (Hallgatók/Alapképzés/szakdolgozat menüben) találhatók.
8 PTE KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA A képzés / szak megnevezése: A jelölt neve / EHA kódja: A szakdolgozat címe: A szakdolgozat bírálója: Adható Adott AZ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI pontszám pontszám 1. A témaválasztás megítélése, a problémakör felvetésének és a célok megfogalmazásának módja 0-8 a) Nem vet fel reális üzleti, gazdasági problémát. 0 b) Reális, de kis jelentőségű üzleti, gazdasági probléma vizsgálata, nem világos a kutatás célja. 1-3 c) Aktuális, jó témaválasztás, de nem teljesen tisztázott a vizsgálat célja. 4-6 d) Aktuális, jó témaválasztás, a célok világos megjelenítésével. 7-8 2. A témakör vizsgálatának elméleti megalapozottsága, a szakirodalom feldolgozásának színvonala 0-12 a) Hiányzó vagy gyenge elméleti háttér, az alapvető szakirodalom hiányzik, a feldolgozás (értelmezés) színvonala gyenge. 0-4 b) Az alapvető magyar nyelvű szakirodalomra/ tananyagra épül. A képzésben tanultak felhasználása bizonyított. 5-8 c) A releváns hazai és nemzetközi szakirodalom és szakmai standardok ismeretét bizonyítja, a munkájába jól beépíti. 9-12 3. A tanulmányozott probléma és a kutatási módszer bemutatásának színvonala 0-10 a) Hiányzik vagy gyenge a vállalatleírás, esetbemutatás, a kutatás módszerének leírása. 0-3 b) A vállalatnak, a problémának és/vagy a kutatás módszerének bemutatása nem teljes, egyes részek hiányoznak vagy pontatlanok. 4-7 c) A vizsgált problémának és a kutatás módszerének a megfogalmazása, bemutatása teljes és világos. 8-10 4. A gyakorlati probléma lehetséges megoldásai bemutatásának / a kutatási módszer hasznosításának a minősége, az elemzés mélysége 0-15 a) Nem érzékeli megfelelően a problémát és/vagy hiányzik a törekvés a lehetséges megoldások felkutatására. 0-4 b) Mechanikusan követ alapvető módszereket, szakmai elveket, ismert véleményeket és megoldási javaslatokat. 5-9 c) Képes átlátni a problémákat, összefüggéseket és megfelelően értékeli a lehetséges megoldásokat. 10-15 5. A kapott eredmények, következtetések, megoldási javaslatok színvonala 0-15 a) A dolgozat alapvetően leíró jellegű, lényegi következtetések nélkül. 0-3 b) A következtetések csak részben elfogadhatóak, indokoltak és bizonyítottak. 4-6 c) Elemző jellegű feldolgozás, többségében jó, de nem túl újszerű következtetésekkel, érdemi gyakorlati alkalmazásokkal. 7-10 d) Helyes és önálló következtetések, meggyőző és hasznosítható javaslatok. 11-15 6. A dolgozat szerkezete 0-10 a) Strukturálatlan kidolgozás, áttekinthetetlen, indokolatlan szerkezet. 0-3 b) Aránytalan, nem egymásra épülő, egyes részeiben az előzményeket rosszul követő vagy túldimenzionált struktúra. 4-6 c) Arányos, logikus, egymásra épülő struktúra, a lényegi pontok és összefüggések helyes kiemelése és kidolgozása. 7-10
9 7. Stílus, nyelvezet (a terminológia helyes használata), nyelvhelyesség (helyesírás) 0-8 a) Nehézkes stílus, a szakkifejezések használata pontatlan, sok helyesírási hiba. 0-3 b) A terminológia használata helyes, de a stílus nehézkes, nyelvi-stiláris szempontból többször nem helyes, szabatos. 4-6 c) Szabatos szóhasználat, jól követhető gondolatmenet, a szakkifejezések pontos használata, gördülékeny, élvezhető fogalmazás. 7-8 8. Formai igényesség (a dolgozat külső megjelenítése, ábrák, táblák, függelék minősége) 0-8 a) Gondatlan, nem esztétikus kivitelezés, nem áttekinthető megjelenítés. 0-3 b) Gondos szerkesztés, de nem áttekinthető, hibás, formailag nem megfelelő mellékletek, ábrák, táblák, szövegrészek találhatók a dolgozatban. 4-6 c) Színvonalas és esztétikus külső megjelenítés. 7-8 9. A szakirodalmi hivatkozások formai követelményei 0-4 a) A forrásokra a szöveg nem hivatkozik és/vagy nincs irodalomjegyzék. 0 b) Hiányzó/hiányos bibliográfiai adatok, pontatlan hivatkozások. 1-3 c) Az irodalomkezelés a szabványnak megfelelő. 4 10. A bíráló benyomása a dolgozat egészéről (Ennek rövid, 4-5 soros indoklását ld. a szöveges értékelés -ben.) 0-10 Össz-pontszám* 0-100 * Amennyiben a bíráló a fenti szempontok szerinti értékelés során bármelyik kategóriában 0 pontot ad, a munka elfogadhatatlan, így elégtelen (1) osztályzattal kell minősíteni. A szakdolgozat minősítése: 0-50 elégtelen (1); 51-65 elégséges (2); 66-75 közepes (3); 76-85 jó (4); 86-100 jeles (5). Érdemjegy: ( ) Szöveges értékelés (közepes vagy annál rosszabb érdemjegy esetén a bírálat csak szöveges értékeléssel fogadható el): Pécs, 20.. a bíráló aláírása A jelöltnek feltenni javasolt kérdések: 1. 2.