A CHEERLEADING SPORTSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Elfogadva: 2013. május 2. napján
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A cheerleading a sportról szóló 2004. évi. I. törvény 1. (2) bekezdésében foglaltak szerint minősülő, a torna, az akrobatika és a tánc elemeit ötvöző sportág. A Cheerleading Sportszövetség (továbbiakban: Sportszövetség) a Magyarország területén cheerleading sportban működő egyes civil szervezetek Sportszövetsége, amely a cheerleading sporttevékenységet folytató egyes civil szervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a cheerleading sportban szervező feladatokat ellátó, önkormányzati elven alapuló, érdekképviseleti tevékenységet is ellátó, nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, nyilvántartott tagsággal rendelkező Sportszövetség. (2) A Sportszövetség a működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), a 2011. évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a 2011. évi CLXXXI. tv. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Stv.) alapján fejti ki. (3) A Sportszövetség működéséről és szolgáltatásainak igénybe vételének módjáról hirdetésekben, szórólapokon és internetes honlapján keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot. (4) A cheerleading nemzetközi igazgató szerve a Nemzetközi Cheer Szövetség (ICU), amely világ szinten intézkedik a sport érdekében és több, mint 100 tagja van, a világ 5 kontinenséről. Európában a nemzeti cheer szövetségek az Európai Cheer Szövetségen (ECU) keresztül állnak egymással kapcsolatban, melynek jelenleg 25 ország tagja. A Sportszövetség elkötelezett a tekintetben, hogy az Európai Cheer Szövetséghez, illetve a Nemzetközi Cheer Szövetséghez tagként csatlakozzon. (5) A Sportszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (1) A Sportszövetség elnevezése: Cheerleading Sportszövetség (2) Rövidített elnevezése: CHS (3) A Sportszövetség székhelye: 2030 Érd, Ürmös utca 37. 1. 2. (4) A Sportszövetség működési területe: Magyarország (5) A Sportszövetség alapításának éve: 2013. (6) A Sportszövetség emblémája: a mellékelt lenyomati minta szerint (1. sz. melléklet) 2
A SPORTSZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 3. A Sportszövetség célja (1) Magyarország területén saját tagjainak a cheerleading sportban folyó tevékenységét szervezi és ellenőrzi, képviseli tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében, s ezen feladatok ellátása útján a cheerleading sport népszerűsítésére, fejlesztésére törekszik. 4. A Sportszövetség feladatai (1) A Sportszövetség feladatai: a) megállapítja a saját, tagjaira vonatkozó szervezeti és működési szabályzatát, sportfegyelmi felelősségről szóló szabályzatát, sport versenyszabályzatát (a sport nemzetközi szabályaival összhangban) nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatát, gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatát, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatát. b) a sport nemzetközi szabályaival összhangban kialakítja saját sport hivatásos/amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervez sport versenyeket; c) meghatározza és kiadja a saját hazai és - a sport nemzetközi Sportszövetség versenynaptárához igazodva - nemzetközi versenynaptárát; d) szabályzatban rendezi az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit; f) vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést köt, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházza. g) A Sportszövetség szabályzatainak tárgyi hatálya csak a Sportszövetség tagjai által folytatott tevékenységre, a Sportszövetségi versenyekre és a Sportszövetség által kötött szerződésekre terjed ki. (2) A Sportszövetség - az 1. pontban megállapított feladatokon túl, illetve jogosítványokon kívül - a) segít meghatározni a sport fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és ezek megvalósításában segítséget nyújt; b) segítséget nyújt a sportlétesítmények - a sport szempontjából történő - használati feltételeinek, valamint a létesítményekkel szembeni szakmai követelmények meghatározásában; c) meghatározza a saját sportrendezvényei rendezésével kapcsolatos szakmai követelményeket; d) saját rendezvényein érvényesíti a doppingtilalmat; e) a saját céljainak elérése érdekében, a Sportszövetség egészére kiterjedően jogosult támogatási illetve egyéb szerződéseket kötni; f) képviseli a saját érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a sportközalapítványok, a Sportszövetségek, illetve a civil szervezetek felé; 3
g) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak (képzések, továbbképzések), közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését. A SPORTSZÖVETSÉG TAGSÁGA (1) A Sportszövetség tagjai lehetnek a cheerleading sportban is tevékenységet folytató egyesületek, vagy alapítványok, feltéve, hogy a Sportszövetség jelen Alapszabályát magukra nézve kötelezően elfogadják. 5. 6. A tagság keletkezése, megszűnése (1) A Sportszövetségbe való belépés, illetve a kilépés önkéntes. (2) A tag tagsági viszonya nyilvántartásba vétellel keletkezik, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Sportszövetség elnöksége határoz. Az elnökség a tagfelvételt nem tagadhatja meg, ha a kérelmező az Ectv. 4 (3) bekezdése szerint, nyilvántartásba vett egyesület illetve alapítvány és a Sportszövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A felvételt megtagadó határozat ellen a Sportszövetség Taggyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő taggyűlés tárgyalni köteles. Az elnökség azt a kérelmezőt veheti fel tagként, aki a belépési nyilatkozat aláírásával a Sportszövetség céljait elfogadja, vállalja, hogy az éves tagdíjat befizeti, és nem veszélyeztetheti a Sportszövetség céljának megvalósítását. (4) A Sportszövetségi tagság megszűnése: kilépéssel, kizárással, törléssel (5) A Sportszövetségből való kilépést írásban, ajánlott levélben kell közölni a Sportszövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett vagyoni jellegű tagsági kötelezettségei alól, a személyhez fűződő kötelezettségei a kilépéssel elenyésznek. (6) A Sportszövetség elnöksége a tagot kizárja, ha a tag a tevékenységével vagy mulasztásával a Sportszövetség célját súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, ebben az esetben a kizárási indítvánnyal érintett tagot, az Elnökség ülésére meg kell hívni, és lehetőséget kell adni részére, hogy védekezését előadhassa. Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során jogerősen kiszabott, a fegyelmi szabályzatban meghatározott joghátrányként lehet alkalmazni. (7) Törléssel szűnik meg a tagság a tag jogutód nélküli megszűnése esetén, és a tagdíj be nem fizetésének következményeként. A tagdíj-fizetés elmulasztása miatti törlésnek akkor van helye, ha a tag - a tagdíj megfizetésére tizenöt napos fizetési határidővel történt írásbeli felszólításra - nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag 4
csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a szövetség tagjai közé az új tag felvételére vonatkozó eljárás szabályai szerint. A törlésről a szakszövetség elnöksége írásos határozatot hoz, melyről az érintetteket értesíteni köteles. (8) A Sportszövetség a tagjairól nyilvántartást vezet, amelynek részletes szabályairól szabályzatban rendelkezik. Ha a tagsági viszony az előző pontokban meghatározott bármely oknál fogva jogerősen megszűnik, a Sportszövetség a tagot a nyilvántartásából törli. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 7. (1) A tagok képviselőik útján gyakorolható jogai: a) részt vehet a Sportszövetség tevékenységében, rendezvényein; b) részt vehet a taggyűlés határozatainak meghozatalában; c) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Sportszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a Sportszövetség irataiba, amennyiben az nem sérti más tagok jogos érdekeit; d) javaslatot tehet a Sportszövetség, a Sportszövetség szerveit és a sportot érintő kérdések megtárgyalására; e) tájékoztatást kérhet a Sportszövetség bármely tevékenységéről. f.)tisztségviselőket választhat, és (amennyiben jogszabály lehetővé teszi) választható a Sportszövetség szerveibe. (2) A tagok képviselőik útján gyakorolható kötelezettségei: a) a sport fejlődésének és eredményességének elősegítése; b) a Sportszövetség jelen Alapszabályának és egyéb szabályainak, szabályzatainak, valamint a Sportszövetség szervei által hozott határozatainak betartása, illetőleg betartásának biztosítása; c) a sport népszerűsítése; d) a tagdíj határidőre való megfizetése. A Szövetség tagjai a taggyűlés által évente előre meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek. Az aktuális tagdíj mértékét mindenkor az alapszabály elválaszthatatlan részét képező 3. sz. melléklet tartalmazza a taggyűlés döntésének megfelelően. A tag tagdíjfizetési kötelezettségének tárgyév március 31.-ig, illetőleg a tagdíjfelvételtől számított 30 napon belül köteles eleget tenni. (3) A tag fent meghatározott jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője (meghatalmazás) útján látja el. A SPORTSZÖVETSÉG SZERVEZETE (1) A Sportszövetség szervei: Taggyűlés Elnökség Szakbizottságok (2) A Sportszövetség tisztségviselői: 8. 5
elnök 2 alelnök 3 elnökségi tag A TAGGYŰLÉS 9. (1) A Sportszövetség legfelsőbb szerve a Taggyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A Sportszövetség taggyűlését szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Taggyűlés ülését az elnökség hívja össze. Az elnökségnek a taggyűlés helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a taggyűlés tervezett időpontját megelőző legalább egy hónappal korábban köteles a taggyűlésen szavazásra jogosultakat írásban értesítenie (meghívót küldenie). A nyilvánosságot a taggyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni. A taggyűlésre a Sportszövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. (2) A taggyűlésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek. (3) A taggyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. (4) A Sportszövetség tagjainak legkésőbb a taggyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a (képviseleti) szavazati jogot gyakorolja. 10. A Taggyűlés hatásköre (1) A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása és elfogadása; b) nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározása; c) a Sportszövetség más Sportszövetséggel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása; d) az elnökség szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása; e) a Sportszövetség éves költségvetésének és mérlegének elfogadása f) tagdíj megállapítása g) az elnöknek, az alelnöknek megválasztása és visszahívása; h) a további elnökségi tagok megválasztása és visszahívása i) a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása. j) mindazok a kérdések, melyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg, melyeket a Taggyűlés a maga hatáskörébe von. 11. A Taggyűlés határozatképessége (1) A taggyűlés a szavazásra jogosult tagok több, mint felének jelenlétében határozatképes. (2) Ha a taggyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a taggyűlést el kell halasztani, és 30 napon belüli időpontban ismételten 6
össze kell hívni. Az ismételten összehívott taggyűlést nem lehet ugyanazon a napon tartani, mint az eredetit. A megismételt taggyűlésre új meghívót kell küldeni, melynek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy az az eredeti taggyűlés napirendi pontjaiban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (3) A kiküldött napirenden túli napirendi javaslatokról a tagokat a taggyűlés előtt adott, meghatározott határidőn belül értesíteni kell. Amennyiben az értesítésre már nincs mód, abban az esetben a javaslatok csak akkor vehetők napirendre, ha minden szavazásra jogosult tag jelen van, és többségük ezzel egyetért. Az Alapszabálynak biztosítania kell a tagok jogainak érvényesülését, a tagok csak a napirend ismeretében vannak abban a helyzetben, hogy eldöntsék a taggyűlésen való részvételt, valamint felkészülhessenek annak napirendi pontjaira. 12. A Taggyűlés napirendje (1) A Taggyűlés napirendjét a Sportszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a taggyűlés elé. (2) A Sportszövetség évi taggyűlésének az alábbi napirendi pontokat tartalmaznia kell: a) a Sportszövetség tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló jóváhagyása; b) a Sportszövetség pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló elfogadása; c) a Sportszövetség tagjai által beterjesztett javaslatok. Sportszövetség tagjai által beterjesztett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a taggyűlés időpontja előtt legalább egy héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után vagy a Szövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlévők kétharmados többsége ezzel egyetért. Javaslatot csak a napirendi pont szerinti javaslattételi időben lehet tenni, ezt követően a közgyűlés napirendjének és zavartalan működésének megtartása érdekében a közgyűlés napirendjét érintő javaslat nem tehető. 13. A Taggyűlés határozathozatala (1) A Taggyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával hozza. (2) Az Alapszabály módosításához, valamint a Sportszövetség pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásához a jelenlevő tagok kétharmadának "igen" szavazata szükséges. (3) A Taggyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Sportszövetség tisztségviselőinek megválasztásakor, illetőleg bármely más esetben, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza. Egyetlen jelölt esetén a Taggyűlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselő megválasztásáról. (4) A Taggyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, valamint a taggyűlési határozatokat. A jegyzőkönyvet a Taggyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 7
(5) A Taggyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot a Taggyűlés többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja. (1) Rendkívüli taggyűlést kell összehívni: 14. A Sportszövetség rendkívüli taggyűlése a) a Sportszövetség elnökségének többségi határozata alapján; b) ha a Sportszövetség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja; c) ha az illetékes bíróság elrendeli d) az ügyészség, mint törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv kezdeményezésére; e) ha a Sportszövetség az elnökség létszáma kiválás következtében 3 fő alá csökken. (2) Rendkívüli taggyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli taggyűlésre egyebekben a Sportszövetség taggyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak. AZ ELNÖKSÉG 15. Az elnökség feladata és hatásköre (1) Az elnökség a Sportszövetség ügyintéző és képviseleti szerve. A Sportszövetség tevékenységét két taggyűlés közötti időszakban a Sportszövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Sportszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jelen Alapszabály szerint a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Taggyűlés saját hatáskörébe vont. (2) Az elnökség feladata, hatásköre: a) a Sportszövetség szervezeti és működési szabályzatának, sportfegyelmi felelősségről szóló szabályzatának, gazdálkodási szabályzatának, valamint a saját versenyszabályainak megállapítása és módosítása, c) a Sportszövetség saját sporti felkészülési programjának jóváhagyása, d) a tisztségviselők beszámoltatása, g) a Sportszövetség Taggyűlésének összehívása, h) a Sportszövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, i) gondoskodás a taggyűlési határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről, szükség szerint a végrehajtás kikényszerítéséről, j) a Sportszövetség működésével, valamint a saját, sporttal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása - az Alapszabály kivételével, l) nemzetközi kapcsolatok szervezése, m) az éves költségvetési tervezet és a költségvetési beszámoló előkészítése, és annak a Taggyűlés által történő elfogadásáig a Sportszövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása, n) saját szervezésű versenyek kiírása, r) a tagfelvételi kérelem elbírálása, 8
p) a Sportszövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése, q) fegyelmi eljárás lefolytatása r) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály, továbbá a Sportszövetség egyéb szabályzata, illetőleg a Sportszövetség Taggyűlése a hatáskörébe utal, vagy amelyeket az elnökség a hatáskörébe von. (1) Az elnökség létszáma 7 fő: a) elnök, b) 2 alelnök, c) 4 elnökségi tag, 16. Az elnökség tagjai (2) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (3) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételi, javaslattételi lehetőség a Sportszövetség működésével, illetve a sportággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, d) javaslattétel a rendkívüli taggyűlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Sportszövetség képviselete, f) a Sportszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása, g) folyamatos kapcsolattartás a Sportszövetség tagjaival és szerveivel, h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. (4) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (5) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással. (4) Abban az esetben, ha az elnökség létszáma két taggyűlés közötti időszakban 4 fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztása céljából rendkívüli taggyűlést kell összehívni. 9
17. Az elnökség működése (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét, illetőleg készíti el az ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként - éves ülésterv alapján - legalább havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, alelnök, vagy ha legalább három elnökségi tag, az ok és a cél megjelölésével indítványozza. (3) Az elnökség ülései általában nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. (4) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek névsorát, az ülésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. (5) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. (6) Az elnökség határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. (7) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levő tagok több mint felének "igen" szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, az elnök távollétében ez a jog az ülést levezető elnökségi tagot illeti meg. (8) Az elnökség a jelenlevő tagok kétharmadának "igen" szavazatával hoz határozatot a Taggyűlés által átruházott hatáskör gyakorlása esetén. (9) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot, ha bármelyik elnökségi tag azt kéri. SZAKBIZOTTSÁGOK 18. A szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes szakbizottságokat (bírói bizottság, edzői bizottság) a tagok kinevezése útján hozhat létre. Az állandó szakbizottságok mandátuma egy évre szól. A szakbizottságokat illetve azok egyes tagjait az elnökség indokolt esetben megszűntetheti, illetve visszahívhatja. A szakbizottságok működési rendjét részletekbe menően a Szövetség egyéb szabályzatai határozzák meg. SPORTSZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI 19. A Sportszövetség vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok 10
(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b.) pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Sportszövetség cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Sportszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a Sportszövetség könyvvizsgálója az a személy, aki a) az Elnökség elnöke vagy tagja, b) a Sportszövetséggel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) a Sportszövetség cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Sportszövetség tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve d) az a-c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (3) A Sportszövetség vezető tisztségviselője nem lehet az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 20. A tisztségviselők választása (1) A Taggyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselőket (8. (2) bekezdés) a taggyűlés határozatlan időre választja. (2) A választást napirendre tűző taggyűlés megkezdését megelőző egy hónappal a Sportszövetség elnöksége jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a Sportszövetség tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölő bizottság tisztségre jelöl, vagy aki a taggyűlésen jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölő listára felkerül. (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Sportszövetség elnökét, alelnökeit kell megválasztani. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a Taggyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a két legkevesebb szavazatot kapott jelölt - kivéve három vagy annál kevesebb jelölt esetén - már nem vesz(nek) részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatokat meg nem szerzi. AZ ELNÖK 21. (1) A Sportszövetség legfőbb tisztségviselője az elnök. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Sportszövetség tevékenységét. 11
(2) Az elnök feladatai: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a Taggyűlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Sportszövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a taggyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) aláírási jogkör önállóan; e) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a taggyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott. (4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Sportszövetség más tisztségviselőjére átruházhatja, ez alól kivétel az esetlegesen létrehozandó Felügyelő Bizottság elnöke és tagja. AZ ALELNÖK 22. (1) A Sportszövetség elnökének általános helyettese. (2) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti. (3) Az alelnök feladatai és hatásköre: a) az elnök helyettesítése távolléte vagy akadályoztatása esetén; b) a hivatali szervezet tevékenységének felügyelete; (4) Az alelnök az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén - általános képviseleti joggal rendelkezik, azzal, hogy a képviseleti jog gyakorlása az elnök meghatalmazásával történik. A SPORTSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA 23. (1) A Sportszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Sportszövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan és ingó vagyon. (3) A Sportszövetség a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Sportszövetség tagjai a Sportszövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. (4) A Sportszövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodásivállalkozási tevékenységét az ebből származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 12
(5) A Sportszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (6) A Sportszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. (7) A Sportszövetség kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg a vállalkozásba bevitt vagyonának mértékét. (8) A Sportszövetség váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A Sportszövetség részére hitel csak úgy nyújtható, ha visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. (9) A Sportszövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (10) A Sportszövetség bevételei különösen: a) állami szervektől, vagy más adományozótól működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, b) a saját tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) a Sportszövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel, e) a tagdíj, f) magán- és jogi személyek támogatása (szponzorálás), g) rendezvények bevételei, h)alapítványoktól származó bevételek és közérdekű kötelezettségvállalások, i) a tagszervezetek által befizetett jogszabályban vagy taggyűlési határozatokban megállapított díjak, j) a televíziós közvetítések jogdíjai, k) reklámtevékenységből származó bevételek, l) nemzetközi szervezetekből származó részesedés, m) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek, n) külföldi versenyzői és edzői szerződések utáni részesedés, o) más jogszabályokban meghatározott bevétel, p) egyéb bevételek. (11) A Sportszövetség költségei, kiadásai különösen: a) tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint 13
d) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (1) A Sportszövetség megszűnik: A SPORTSZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE ha a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. (2) A Sportszövetség feloszlatása illetve jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítés után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sport utánpótlás-nevelési programjára kell fordítani. (1) Az elnökség ügyrendjében rendelkezni kell 24. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Taggyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és - amennyiben lehetséges - személye megállapítható, b) a Taggyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a Sportszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, d) a Sportszövetség működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról. (2) A Sportszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Sportszövetség székhelyén előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet. 25. Záradék: Jelen Alapszabályt a Cheerleading Sportszövetség 2013. május 2. napján megtartott alakuló Taggyűlése elfogadta. Elnök 14