SZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS Kiegészítések Dr. Heltai Miklós 2005-10-03.
Tartalomjegyzék 1. A hazai és az Európai Uniós szabályozás hatása és szerepe a vadgazdálkodásra... 2 1.1. A vadászati törvény legfontosabb, a napi gazdálkodást érintő előírásai... 2 1.1.1. Bevezető rendelkezések... 2 1.1.2. A vad és élőhelyének védelme... 5 1.1.3. A vadgazdálkodás... 6 1.1.4. A vadászat... 6 1.1.5. Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért... 9 1.1.6. A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási, valamint a vadvédelmi bírság... 10 1.2. Az Európai Unió vadászatot, vadgazdálkodást érintő előírásai.... 12 2. A vadgazdálkodás tervezési rendszere... 15 2.1. A háromszintű tervezési rendszer és a vadgazdálkodási adatgyűjtés rendszere... 16 2.2. A tíz éves vadgazdálkodási üzemterv felépítése és feladatai... 17 1. A hazai és az Európai Uniós szabályozás hatása és szerepe a vadgazdálkodásra 1.1. A vadászati törvény legfontosabb, a napi gazdálkodást érintő előírásai 1.1.1. Bevezető rendelkezések Magyarországon a vadászat és a vadgazdálkodást gyakorlását önálló törvény szabályozza, melyet még 1996-ban fogadtak el. Ez az 1996/LV törvény a vad védelméről a vadgazdálkodásról és a vadászatról. A törvényt azóta több alkalommal módosították, illetve végrehajtásának megkönnyítésére rendeleteket adtak ki: 30/1997(IV.30.) FM; 11/2000 (III.27.) FVM; 90/2001 (XI.7.) FVM; 79/2004. (V. 4.) FVM; 56/2005 (VI.25) FVM rendelet. A törvény alapelve a vadászati jog földtulajdonhoz kötése és a vad, valamint élőhelyének védelmének előtérbe helyezése. A törvény értelmében a vadászati jog: a vad, valamint élőhelyének védelmével, és
a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége, melyet a tulajdonos önállóan, vagy társult módon hasznosíthat, az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, vala-mint a növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban. A vadászterület minimum 3000 hektár és szemközti határainak távolsága legalább 3000 méter. Nem számít vadgazdálkodásra alkalmas területnek a települések közigazgatási belterülete, a lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan, a tanya, valamint major, a temető, a nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely, a repülőtér, közút, továbbá, a vasút valamint a település külterületén lévő zártkerti ingatlant. A törvény értelmében a vad az állam tulajdona (9. ), mely csak a vadászati jog, jogszerű és szakszerű gyakorlása után, az elejtéssel kerül a jogosult tulajdonába. A vadgazdálkodás másodlagos termékeire - hullott agancs, tetem, szárnyasvad tojása - is hasonló előírás igaz, míg a vadaskertben, vadasparkban a tulajdonjog a jogosulté. Ha a tulajdonosok a vadászati jogot társult formában hasznosítják, akkor képviselőt kell kijelölniük, de a tulajdonosi jogosítványokat, kötelezettségeket és bevételeket a tulajdoni aránynak megfelelő szavazataránnyal gyakorolják ( 12. ). A törvény értelmében "A földtulajdonosok vadászati közössége köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének, valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is." A vadászati jog haszonbérletbe adása esetén, a jog haszonbérlője lehet (15-18. ): vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve; kizárólagosan belföldi tulajdonban levő mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdő-
birtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység folytatása céljából használja. Bérlő váltás esetén az új bérlőnek kártérítési kötelezettsége van az elődje által készített vadászati berendezésekre. A bérlő váltás közötti időszakban a szakszerű gazdálkodás biztosítása a jogtulajdonos kötelezettsége. A tulajdonosok kérelme alapján a vadászterület határait a vadászati hatóság a szakhatóságok hozzájárulásával határozatban állapítja meg, melynek során tekintettel kell lenni (9-20. ): a vadászterület rendeltetésére; a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira; a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira; az érintett földrészletek művelési ágára; a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére; a biztonságos vadászat lehetőségére; az erdőgazdálkodási üzemterv betartásának lehetőségére; államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy zárványterület ne keletkezzen; a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek; a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek. A kialakított vadászterület rendeltetése szerint lehet vadgazdálkodási, vagy különleges rendeltetésű. A különleges rendeltetést a vad génállományának megőrzése, oktatási-kutatási célból, vagy természetvédelmi érdekek tehetik szükségessé. A törvény szabályozza a vadaskertek kialakítását is (22-23. ). Vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint vaddisznó tartása, tenyésztése,
vadászata céljából, arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része, melyben a betelepített vad a tulajdonosé és ahol az engedélyezett vadfajokra sem tilalmi idő, sem vadeltartó képességi szabályozás nincs. A kert létesítését a Minisztérium határozatban engedélyezi, ha kell társ minisztériumok bevonásával. A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, más nagyvadfajok esetében 500 ha. A vadasparkot a vadaskerttől az különbözteti meg, hogy azt kutatási, oktatási és bemutatási célból kerítik be és azon belül vadászati, vadgazdálkodási tevékenység nem végezhető. 1.1.2. A vad és élőhelyének védelme A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását. Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával. A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani, így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani. Tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása is. Humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság - a természet-védelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával szelektív méreg alkalmazását engedélyezheti. Vadászati létesítmények létesítése a föld használójának jóváhagyásával, tájba illő módon végezhető csak el. A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni és a vadászati hasznosítást az alábbi tilalmak teljes körű betartásával végrehajtani. A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni: tiltott vadászati eszközzel; tiltott vadászati módon;
vadászati tilalmi időben; vadászati kíméleti területen; vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén. 1.1.3. A vadgazdálkodás A törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység (40-41. ). A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét a körzeti vadgazdálkodási terv, a hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv, és az éves vadgazdálkodási terv biztosítja. A vadgazdálkodás adatait pedig az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartja nyílván. A jogosultnak 3000 hektáronként legalább egy hivatásos vadász alkalmazása kötelező. A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében: szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését; ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat; közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában; megállapításait, intézkedéseit szolgálati naplóban rögzíteni. 1.1.4. A vadászat Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. Tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén. A vadásznak a vadászat jogszerű gyakorlásához rendelkeznie kell: vadászjeggyel, vagy vadászati engedéllyel; az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;
a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel; a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatósági vadászíj tartási engedéllyel. A vadász a vadászjegyet, vagy a vadászati engedélyt, az egyéni lőjegyzéket, az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá, a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy a vadászíjtartási engedélyt a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselőjének, valamint a rendőri szerv felhívására bemutatni Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet elejteni. Gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel szabad elejteni. Vadat csak a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel, e célra szolgáló hálóval, élvefogó csapdával, befogó karámmal, valamint altató-, bénító-lövedékes fegyver használatával lehet elfogni. Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat. Tiltott vadászati eszköz: a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; a számszeríj; az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver." Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet egyéni vagy társasvadászaton. Egyéni vadászatnak minősül: a cserkelés, a les, a barkácsolás és a vízijárműből történő vadászat. Társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint az apróvad kereső, illetve hajtóvadászata. Nagyvad terelővadászatának minősül a legfeljebb hat vadász és tíz hajtó részvételével - hajtóebek használata nélkül - szervezett társasvadászat. Fácánra, fogolyra, nyúlra kizárólag
társasvadászaton lehet vadászni. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, - ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú. Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad. Tiltott vadászati módnak minősül: a motoros járműből, vagy a mozgásban lévő járműről; a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből; a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről; a fényszóró használatával, valamint, a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat és a a falkavadászat. A vadászat során nem alkalmazható eszközök: az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver; az öntöltő (félautomata) sörétes vadászlőfegyver, amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer van; a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverbõl kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver; a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer; az elektronikus optikai eszköz; a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz; a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint megcsonkított élő csali állat. Tilos az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belül vadászat, vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott, a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat). Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
A vadászatra jogosult harminc napon belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát, valamint a muflon csigáját és a 16 cm-nél nagyobb vaddisznó agyar. 1.1.5. Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért A vadkár a céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott javakban a vadnak tulajdoníthatóan keletkezett mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás. A jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár). A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár). A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles: amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni; a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni; a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani. a jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében: köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni; köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. Az okozott kár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni: őszi gabona október 1-augusztus 1. tavaszi gabona április 1-augusztus 1. kukorica április 15-november 15. burgonya április 15-október 15. napraforgó április 15-szeptember 30. borsó, szója március 1-augusztus 30. szőlő március 1-október 15. gyümölcsös december 1-február 28. 1.1.6. A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási, valamint a vadvédelmi bírság A vadászatra jogosult a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatos állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni. A vadvédelmi hozzájárulás mértékének alapja a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben szereplő elejtési és befogási
darabszám. A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha az általa vagy hozzájárulásával szervezett bérvadászaton: a vadászati engedéllyel rendelkező vadász a vadat szakszerűtlenül ejti el; a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be; jogosulatlan személy vadászik; a vadászat rendjét megsértik. nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének; nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek; nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a terítéknyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének; a vadgazdálkodási szabályokat megsérti; A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni: a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének; a vadász, ha a vadászat rendjét megsérti; aki a vadat szándékosan kínozza; a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket; aki a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel, valamint veremmel, méreggel fogja vagy pusztítja el; aki a vadat tiltott módon zaklatja; aki jogosulatlanul vadászik. aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el; aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza.
1.2. Az Európai Unió vadászatot, vadgazdálkodást érintő előírásai. A fejezetrész az alábbi korábban megjelent anyagok felhasználásával készült: Dr. Csányi Sándor: A vadászat vadgazdálkodás jogi szabályozása és irányítása az EU tagországaiban. Kutatás jelentés az FVM Vadgazdálkodási Főosztálya megbízásából. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Dr. Csányi Sándor & Dr. Heltai Miklós: Vadászati jog és igazgatás. Tantárgyi forgatókönyv. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Dr. Csányi Sándor & Dr. Heltai Miklós: A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztési lehetőségei az EU csatlakozás során. ZÖLD BELÉPŐ. EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata. Sorozatszerkesztő: Kerekes S. & Kiss K. 75: 1-62. Az EU jogrendjének alapja az a közösséget létrehozó jogi egyezmény 1957 Római szerződés -, amelynek aláírásával a hat alapító állam létrehozta az Európai Unió elődjét. Az unió működését befolyásolják ezen egyezmény módosításai és kiegészítései, az íratlan közösségi jog és a nemzetközi egyezmények. A közösség által létrehozott szabályok az alábbi kategóriákba sorolhatók: határozatok irányelvek ajánlások vélemények Az Európai Unióban 1972-óta közös cél a környezeti politika összehangolása. Jelenleg legfontosabb célként a fenntartható fejlődés támogatása. Az EU aktív politikát folytat a talaj, a vizek, a klíma, a levegő, a fauna és a flóra védelme érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség csak olyan szinten és mértékben foglalkozik az egyes kérdésekkel, amilyen mértékben azok jobban kezelhetők a közösségi szinten. A közösségi környezeti programok kitüntetett része a természetvédelem, és a vadgazdálkodást és a vadászatot érintő közvetlen szabályozás is alapvetően e területhez kapcsolódik. Az Európai Unió, akárcsak hazánk aláírta és ezáltal magára nézve kötelezőnek tartja a Bonni Egyezményt, a Berni Egyezményt, a Washingtoni Egyezményt, és a Rio de Janeiro-i Egyezmény. Az Európa
Parlament állást foglalt a többek között a farkasok és a barnamedve védelmének ügyében, a Washingtoni és a Bonni Egyezmények közösségi alkalmazásának kérdéseiben, valamint a tavasz kezdete és a madárfajok vadászidényeinek vége közötti összefüggés kérdésében. A vadászat kérdéseiben az EU tagországokban nincs érdemi igény a vadászati rendszerek uniformizálására és alapvetően a szubszidiaritás elvét követi a szabályozás. Ugyanakkor tény az, hogy a vadászat megítélése az EU-ban meglehetősen rossz, a vadászat támogatottsága csökken. Alapvetően a vadászatot gyilkolásnak tartják, melyet nem megfelelő ismeretekkel és képzettséggel rendelkező emberek végeznek. Ezért az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatban írta elő, hogy intézkedéseket kell tenni a, hogy a vadászok jobban képzettek és informáltak legyenek. Ugyanakkor cél, hogy az agrárpolitikáikat úgy orientálják, hogy az a vad növény- és állatvilág számára jobb életfeltételeket biztosítson ezáltal egyes térségekben a farmerek számára több bevételt biztosíthatnak a vadászatból és a turizmusból. Elő kell segíteni a vadászok, farmerek, erdészek, természetjárók és környezetvédők közti párbeszédet, és be kell mutatni az együttműködésükből származó előnyöket. A közvéleményt meg kell győzni arról, hogy a vadászatnak alapvető szerepe lehet egyes vidéki térségek gazdasági életében. Az Európai Unió írásos joganyagai közül az alábbiak hatnak közvetve, vagy közvetlenül a vadászatra, vadgazdálkodásra: 3254/91 Tanácsi Határozat a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; 1973/92 Tanácsi Határozat a környezet érdekében folyó programok pénzügyi támogatásának rendszerére. 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről; 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról; 92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről; 91/477/EEC Tanácsi Irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról; 92/45/EEC Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről.
A vadtrófeák Közösségbe való bevitelének szabályait valamennyi tagállamra vonatkozóan a 92/118/EEC irányelvhez kapcsolódóan két Tanácsi Döntés szabályozza: o L92/118/EEC Tanácsi Döntés az állat- és közegészségügyi követelményekről, amelyek a közösségbe való import és kereskedelem szabályait fektetik le azon termékek esetében, amelyeket a 89/662/EEC Irányelv A (I) melléklete, illetve patogének esetében a 90/425/EEC Irányelv nem szabályoz; o L96/500/EC Tanácsi Döntés azokra az állategészségügyi követelményekre és igazolásokra vagy hivatalos nyilatkozatokra vonatkozóan, amelyek a vadmadarak és patások trófeáinak harmadik országokból való importjához szükségesek, amennyiben nem történt meg teljes taxidermiai kezelésük. A felsoroltak közül a vadászatra legnagyobb hatással az 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről és a 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról vannak. A 79/409/EEC Irányelvben a faj és az élőhely védelem azonos súllyal szerepel. Előírja a védett területek növelését. A vadászatot a bölcs hasznosítás alapján elfogadhatónak tartja. Az irányelv az alábbi mellékleteket tartalmazza: 1. Melléklet: A szigorú védelmet, beleérte az élőhelyekét is, kívánó fajok. Ezek esetében semmilyen hasznosítás, zavarás nem történhet. 2. Melléklet: A Közösség egészében az egyes államok nemzeti előírásait figyelembe véve vadászható fajok. 3. Melléklet: a III/ 1. részben felsorolt fajok hasznosítását, az élő vagy holt egyedeikkel vagy azokból készült termékekkel való kereskedelmet nem kell tiltani, amennyiben legális módon kerültek elejtésre. A III/2. részben felsorolt fajoknál az Európai Bizottsággal való konzultációt követően a legális módon elejtett vagy elfogott madarakkal való kereskedelme engedélyezhető. 4. Melléklet: a vadászat és elfogás tiltott eszközei, valamint a vadászathoz nem használható közlekedési eszközök. 5. Melléklet: a támogatásra javasolt kutatási témakörök.
Az 92/43/EEC Irányelv fő célja az európai területeken a természetes élőhelyek, valamint a növény- és állatvilág bio-diverzitásának biztosítása. A nemzeti intézkedéseknek tekintetbe kell venniük a gazdasági, szociális és kulturális követelményeket és a területi és helyi sajátosságokat is. Ez az irányelv írja elő a Naura 2000 néven létrehozandó európai ökológiai hálózatot, melynek kijelölése hazánkban tavaly ősszel történt meg. A kijelölt területekre kezelési terveket kell készíteni és az ilyen területeket csak különleges esetben vonhatnak ki a védelem alól. Az Irányelv mellékletei a következők: Melléklet: Közösségi fontosságú természetes élőhelyek típusai, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölését kívánja. Melléklet: Közösségi fontosságú állat- és növényfajok, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölését teszi szükségessé. Melléklet: Kritériumok azoknak az alkalmas helyeknek a kiválasztására, amelyek közösségi jelentőségűként azonosíthatók és speciális konzervációs területnek jelelölhetők ki. Melléklet: A szigorú védelmet igénylő közösségi fontosságú állat- és növényfajok jegyzéke. Melléklet: Közösségi fontosságú állat- és növényfajok, melyek szabad területről való kivétele és hasznosítása gazdálkodási intézkedések tárgya lehet. Melléklet: A hasznosítás tiltott eszközei. Az Európai Unió jogrendjéből fakadó kötelezettségeket a magyar vadászati, vadgazdálkodási szabályozás a jogharmonizációs időszakban maradéktalanul átvette, azok a hazai jogszabályozásba beépültek, s napjainkra alkalmazásuk és rutinszerűvé vált. 2. A vadgazdálkodás tervezési rendszere A vadászati törvény legfontosabb célja a hosszú távú, tartamos gazdálkodás biztosítása a vadászható fajokkal. Ennek alapja a törvényben előírt tervezési rendszer, mely az adatok térinformatikai adatbázisba való gyűjtésén és értékelésén alapszik, 10 éves nagy térségekre szóló gazdálkodási tervvel adja meg egy-egy térség vadgazdálkodási céljait, melyet a vadgazdálkodási egységek 10 éves üzemterv és éves vadgazdálkodási terv segítségével építik be saját gazdálkodásukba.
2.1. A háromszintű tervezési rendszer és a vadgazdálkodási adatgyűjtés rendszere A háromszintű tervezési rendszert a Vadászati törvény 42-49. -a alapozza meg. A törvény előírása szerint a körzeti vadgazdálkodási terv a vadászati törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás. A tervet az FVM mindenkori vezetője - a védett természeti területekre vonatkozó rész tekintetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak közzétételéről. A körzet terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza: a vad élőhelyének általános jellemzését; az egyes vadfajok állományának leírását; a vadállomány-szabályozás irányelveit; a körzeti trófeabírálat irányelveit; a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat. Az egyes vadgazdálkodási egységek keretében folyó munkát a 10 éves vadgazdálkodási üzemterv keretei között kell megszervezni. A 10 éves üzemtervet, csak felsőfokú végzettségű, legalább öt éves tapasztalattal rendelkező, az FVM által bejegyzett vadgazdálkodási szakértő készítheti el. Az üzemtervet a megyei vadászati hatóság hagyja jóvá, a szükséges társhatóságok bevonásával. A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is érvényben maradnak, ha a jogosult személyében változás következik be. A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza: a vadászterület azonosító adatait; az élőhely általános jellemzését; a vadászterületen található vadállomány jellemzőit; a vadállomány-szabályozás helyi irány-elveit; a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat; a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.
A körzeti és az egységre vonatkozó 10 éves üzemterv és a vadászterület állapota adja meg az éves gazdálkodás keretét biztosító éves vadgazdálkodási terv alapjait. A vadgazdálkodási tervet felső, vagy középfokú végzettségű személy készítheti és a vadászati hatóság hagyja jóvá. A tervnek tartalmaznia kell: az egyes vadfajok szerint fenntartható legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot; vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot; a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját és darabszámát; a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét; a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat; a vadkár-elhárítási feladatokat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartja nyílván a vadgazdálkodás legfontosabb adatait. Az adattár a törvény szerint kihelyezett intézményként a Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén működik. Az Adattár tartalmazza: a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait; a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat; a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét); a vadgazdálkodási üzemtervek adatait; az éves vadgazdálkodási tervek adatait; vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat; a trófeabírálat adatait. 2.2. A tíz éves vadgazdálkodási üzemterv felépítése és feladatai A tíz éves vadgazdálkodási üzemtervben az alábbi adatok, információk és elemzések megadása szükséges.
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási egység típusa: 1.1.6. A vadászterület rendeltetése: 1.1.7. Vadgazdálkodási egység levelezési címe: Tagok száma: Hivatásos vadászok száma: 1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése 1.2.1. A vadászterület földrajzi elhelyezkedését az 5. mellékletben lévő térkép mutatja. 1.2.2. A vadászterület részletes határleírása 1.2.3. A vadászterület határleírás szerinti határait az 5. mellékletben csatolt térkép ábrázolja. 1.2.4. A vadászterület közigazgatási jellemzői 1.2.5. A vadászterület birtokviszonyainak jellemzői 2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése 2.1. Vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás 2.1.1. A vadgazdálkodási körzet száma és neve 2.1.2. A vadgazdálkodási körzet jellemzése 2.2. Ökológiai adottságok 2.2.1. Éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok 2.2.1.1. Domborzati viszonyok 2.2.1.2. Jellemző talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk 2.2.1.3. Éghajlati adottságok 2.2.1.4. Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok 2.2.2. Mezőgazdasági adottságok 2.2.3. Erdészeti jellemzők 2.2.3.1. Erdőgazdasági táj(ak): 2.2.3.2. A vadászterületen található erdők jellemzése
2.2.3.2.1. A vadászterületen előforduló erdőtársulások 2.2.3.2.2. Az erdők fafaj és korosztályviszonyai 2.2.3.2.3. A vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése 2.2.3.3. Az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai 2.2.3.4. Az erdőgazdasági feltételek hatása a vadgazdálkodásra 2.2.3.5. Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása 2.3. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése 2.3.1. A vadállomány jellemzői A nagyvadállomány jellemzői Az apróvadállomány jellemzői Szőrmés és szárnyas kártevők terítéke 2.3.2. A vadállomány helyzetének értékelése 2.3.2.1. A fontosabb vadfajok értékelése 2.3.2.2. Az 1997. évi induló állomány állapotának értékelése 2.3.3. A vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási berendezések 2.3.4. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások 2.3.5. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai 3.1. Nagyvadállományok kezelése 3.1.1. Gímszarvas 3.1.2. Dámszarvas 3.1.3. Őz 3.1.4. Muflon 3.1.5. Vaddisznó 3.1.6. A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések 3.1.7. Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai 3.2. Apróvadállományok 3.2.1. Mezei nyúl 3.2.2. Fácán 3.2.3. Fogoly 3.2.4. Vízivad élőhelykezelés és állományhasznosítás 3.3. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik 3.3.1. A vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett természeti területek 3.3.2. Egyéb a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások
3.4. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások 3.5. Kutatási programokban való részvétel 4.5.1 Az alkalmazott hivatásos vadászok adatai 4.5.2. Az évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása 4.5.3. Egyéb dokumentumok Az üzemterv alapvető feladata a vadgazdálkodási egység hosszú távú működésének biztosítása. Az üzemterv részletes élőhely leírása és azok jellemzése határozza meg az egység hosszú távú élőhely kezelési feladatait. Az egyes vadfajok állományainak és kezelésének ismertetésénél a szakértő részletes kezelési útmutatókat, javaslatokat készít, amely megkönnyíti az egység gazdálkodását. Az üzemterv kialakítása laponkénti lefűzhetőség olyan, hogy abba az adott részhez kapcsolódó új információk, változások, szakmai anyagok bármikor lefűzhetők, illeszthetők.