Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. szeptember 08-i ülésére beterjesztett anyagok. I/A. kötet. Tartalomjegyzék

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. szeptember 08-i ülésére beterjesztett anyagok I/A. kötet Tartalomjegyzék M E G H Í V Ó 3 Öreg Kishomokon lakóterület kialakítása, Hódmezővásárhely - Kishomok Rendezési Terve 5 A Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Anya-Gyermek Szálló beszámolója az intézmény 2004. évi tevékenységéről 8 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Szociális Foglalkoztatója HÓDFÓ 2004. évi beszámolója 23 A 2005. szeptember 08. napi Kgy. 8. fő napirendi pontjának elnapolása 40 A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 24/2004. (04. 06.) Kgy. rendelet módosítása 43 Az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló módosított 15/2003. (04.14.) Kgy. sz. rendelet módosítása. 51 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 35/1994(12.23.) Kgy. sz. rendelet módosításáról, részönkormányzat létrehozása kapcsán 59 Lakáscélú helyi támogatásra vonatkozó kérelmek elbírálása 67 Az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatására közzétett pályázati felhívásra beérkezett pályázatok támogatása 77 Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának, illetve ezen lakóépületek, gépészeti rendszereinek, berendezéseinek, valamint közvetlen környezetében lévő utak, parkolók játszóterek, parkok korszerűsítésének, felújítására beérkezett pályázatok támogatása. 86 Városellátó Kht. ügyvezető igazgatói álláshelyének megpályáztatása 92 Energia Városok Szövetségéhez történő csatlakozás 98 Népkert és környékének szabályozási terv módosítása 102

Iktatószám: 01-1084 -29/2005. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjétől Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás. Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket: Közoktatási Bizottság ülése: 2005. szeptember 5. / hétfőn / délelőtt. 10. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz. 13. Kulturális, Vallási, Kisebbségi Bizottság ülése: 2005. szeptember 5. / hétfőn / délben 12. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz. 13. Ifjúsági és Sport Bizottság ülése: 2005. szeptember 5. / hétfőn / délután 14. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz. 13. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság ülése: 2005.szeptember 6. / kedden / délelőtt 8. 00 órakor a Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Ipari Kereskedelmi Bizottság ülése: 2005. szeptember 6. / kedden / délelőtt 10. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Pénzügyi, Gazdasági Bizottság ülése: 2005. szeptember 6. / kedden / délután 13. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Ügyrendi Bizottság ülése: 2005. szeptember 6. / kedden / délután 15. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Városfejlesztési Bizottság ülése: 2005. szeptember 7. / szerdán / délelőtt 8. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság ülése. 2005. szeptember 7. / szerdán / délelőtt 10. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Egészségügyi, Népjóléti, Szociális és Családvédelmi Bizottság ülése 2005. szeptember 7. / szerdán / délben 12. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Képviselői szoba / Fsz 13. Hódmezővásárhely. 2005. augusztus 19. Tisztelettel Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző

I/A. kötet 3. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 6800-Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Tel.: 530-137 Fax.: 530-140 Iktatószám: 01-1084-30/2005. M E G H Í V Ó Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város rendes Közgyűlését 2005. szeptember 08-án, reggel 8 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6 /Díszterem/ 8-10 óráig: Napirend előtti felszólalások, interpellációk, és tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről 10 órától: MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ESKÜTÉTEL (HONOSÍTÁS) Napirendi pontok: 1./ Beszámoló az önkormányzat 2005. évi költségvetésének I. féléves teljesüléséről Előadó: Dr. Lázár János polgármester 2./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város gazdasági stratégiája Előadó: Dr. Lázár János polgármester 3./ Hódmezővásárhelyi rendelőintézet fejlesztési koncepciója Előadó: Dr. Kallai Árpád, Dr. Havasi Katalin, Dr. Grezsa István, Dr. Sonkodi Balázs 4./ Hódmezővásárhely-Kishomok Rendezési Terve Előadó: Műszaki Iroda 5./ Anya- Gyermek Szálló beszámolója a 2004. évi tevékenységéről Előadó: Pikali Sándorné intézményvezető 6./ Beszámoló a HÓDFÓ Szociális foglalkoztató 2004. évi tevékenységéről Előadó: Chappon Adrienne intézményvezető 7./ Beszámoló a Közgyűlés Ügyrendi Bizottsága átruházott hatásköri feladatairól (30/1995. (09.07.) Kgy. rendelet 4..) Előadó: Dr. Horváth László Ügyrendi Bizottság Elnöke

I/A. kötet 4. oldal 8./ Távhőszolgáltatásról szóló helyi rendelet felülvizsgálata a 2005. évi XVIII. számú, A távhőszolgáltatásról szóló, 2005. július 1-jétől hatályos törvényben foglaltaknak megfelelően Előadó: Műszaki Iroda 9./ Beszámoló a II. negyedéves belső ellenőrzésekről Előadó: Dr. Korsós Ágnes Jegyző 10.-/ Egyebek Hódmezővásárhely, 2005. augusztus 26. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő

I/A. kötet 5. oldal Iktatószám: 05-22088/2005. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Öreg Kishomokon lakóterület kialakítása, Hódmezővásárhely - Kishomok Rendezési Terve Az anyagot készítette: Műszaki Iroda Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2005. augusztus 29. Napirend kapcsán meghívandó személyek:

I/A. kötet 6. oldal Száma: 05-22088/2005. Tárgy: Öreg-Kishomokon lakóterület kialakítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! A város fejlődése, a kertvárosias területeken található szabad telkek gyors beépülése miatt erős kereslet mutatkozik családi házas lakótelkek kialakítására. A lakossági igények és városszerkezeti lehetőségek előzetes áttekintése során merült fel a kishomoki lakóövezetek folytatása, Öreg-Kishomok területének lakóterületté fejlesztése. A fejlesztés elvi szándékát követően részletes műszaki vizsgálatra, majd azt követően a Helyi Építési Szabályzatnak (HÉSZ) és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város település szerkezeti tervének módosításra, illetve szabályozási terv készítésére kerülne sor. A műszaki vizsgálat lefolytatását követően a Tisztelt Közgyűlés részére tájékoztatás készül arról, hogy a fejlesztés milyen előnyökkel, hátrányokkal és feltételekkel valósítható meg, illetve milyen előnyökkel jár a Város és annak Polgárai számára. A tárgyi terület jelenleg zártkertekből és dűlőutakból áll (ez a besorolás szerinti MG övezetű, illetve közlekedési terület). Az elképzelés szerinti övezetek közlekedési terület (kk, HÉSZ 30..), illetve -a műszaki vizsgálattól függően- kisvárosias (HÉSZ 8..), és/vagy kertvárosias illetve falusias lakóterületi (HÉSZ 9..) kialakítása történne meg. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, a jelen előterjesztés alapján a mellékelt határozati javaslat elfogadására. Hódmezővásárhely, 2005. szeptember 08. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

I/A. kötet 7. oldal Tárgy: Öreg-Kishomokon lakóterület kialakítása HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztést megvitatta és elfogadta, ennek alapján Öreg-Kishomok területén lakóterületi övezetek kialakítását kezdeményezi és a fejlesztés ezzel kapcsolatos műszaki vizsgálatát határozza el. 2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az öreg-kishomoki lakóterület kialakításának érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Hódmezővásárhely, 2005. szeptember 08. Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatról értesítés kapnak: 1./ Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő - Helyben 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző - Helyben 3./ PH. Műszaki Iroda - Helyben 4./ Irattár

I/A. kötet 8. oldal Iktatószám: 03-4141-9/2005. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: A Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Anya- Gyermek Szálló beszámolója az intézmény 2004. évi tevékenységéről Az anyagot készítette: Intézményvezető Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2005. augusztus 29. Napirend kapcsán meghívandó személyek: - Pikali Sándorné intézményvezető - Csáki Jánosné a Szociális Otthon Gazdasági vezetője

I/A. kötet 9. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Száma: 03-4141-9/2005 Tárgy: A Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Anya-Gyermek Szálló beszámolója az intézmény 2004. évi tevékenységéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Anya-gyermek Szálló 2004. évi működéséről szóló beszámolót mellékelten előterjesztem, melyet szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni. Hódmezővásárhely, 2005. szeptember 08. Dr. Lázár János sk. polgármester

I/A. kötet 10. oldal BESZÁMOLÓ A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ANYA- GYERMEK SZÁLLÓ 2004.-ES TEVÉKENYSÉGÉRŐL Magyarországon a 18. év alatti gyermekek teszik ki az ország lakosságának kb. a negyedét. A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma folyamatosan növekszik. A modern társadalom már nemcsak a gyermek személyiségét, hanem magát a gyermekkort is veszélyezteti. A 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, a nemzetközi normáknak is megfelelően szabályoz. A törvény egyik elismert értéke a családcentrikusság. A gyermek alapvető joga, hogy saját családjában, családi környezetében nevelkedjen. Ennek elősegítése érdekében jöttek létre országosan a különböző családos és anyaotthonok, szállók. Ez az az intézmény típus, amely lehetőséget teremt a jelenlegi Anya-gyerek Szállóknak arra, hogy nagyobb szerepük legyen a gyerekek gondozása terén, és így mód legyen arra, hogy a gyermekek saját családjukban maradhassanak. Városunkban 1998. márciusa óta működik az Anya- Gyermekszálló a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény keretein belül, melynek szakmai, tárgyi, személyi feltételeit az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény, valamint az ehhez tartozó 1/ 2000. ( I. 7. ) SZCSM rendelet határozza meg. Az intézmény létrehozásához a helyi önkormányzat Népjóléti Irodája pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz, saját erőforrásként a Szántó-Kovács János utcai épületet jelölte meg (a szálló jelenleg is itt működik). Az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Szakmailag és munkajogilag önálló, gazdasági feladatait a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Időskorúak Szociális Otthona látja el. Szakmai felügyeleti szerve: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Népjóléti Iroda. Tevékenységi köre: Az Anya és Gyermek Szálló igénybevételének okai között gyakori az albérlet, a lakhatás hirtelen, váratlan felmondása, elvesztése, valamint szociális krízis, átmeneti ellehetetlenülés. Gyakori igénybevevő még a bántalmazás, erőszak miatt átmeneti elhelyezésre szoruló anya gyermekével és az igénylés oka sokszor családi, rokoni viszály is. Krízis során átmenetileg felbomlott családok elsődleges kárvallottjainak, az anyáknak és gyermekeiknek menedéknyújtás. Várandós és/vagy fiatalkorú anyák, bántalmazott anyák, szociális okból hajléktalanná vált családok elemi létfeltételeinek segítése. Megfigyelhető, hogy egyre nagyobb számban jelentkeznek olyan várandós nők, akik környezetük elől menekülve, titkolt terhességet vállalnak, szeretnék megtartani terhességüket, gyermeküket, de családi támogatásra nem számíthatnak. A szülő, esetleg a férj, ellenzi a gyermekvállalását. Frissen szült nők, pár napos csecsemővel is gyakran rászorulnak a szálló szolgáltatásaira. Ők többnyire a gyermekgondozásban is segítségre szorulnak, élethelyzetük megoldása speciális segítségnyújtást kíván.

I/A. kötet 11. oldal A 2004-es évben 5 várandós kismama lakott a szállón, náluk elsősorban a védőnő javaslatára került sor az elhelyezésre, mivel otthonuk nem volt alkalmas az újszülött fogadására, illetve a családjuk éppen a várandósságuk miatt kitaszította őket. Szülés után 2 anyuka vissza is tért a szállóra csecsemőjével. Egyre nagyobb számmal jelennek meg olyan családok, akik életvezetési gondok miatt kerülnek be a szállóra. A gyermekek napirendjének rendszertelensége, különböző szenvedélybetegségek, az amúgy is alacsony jövedelem (GYES, szociális járadék stb.) nem megfelelő beosztása és ezekhez kapcsolódóan, vagy önállóan megjelenő szociális okok, rossz anyagi körülmények hatásainak enyhítése a cél. Bekerülés okai 2004-ben (fő) 15 10 5 0 15 3 Bántalmazás Szociális okok Életvezetési gondok 7 Fő Bántalmazás Szociális okok Életvezetési gondok A bántalmazott anyák gyakran pszichológiai segítséget is igényelnek, jogi támogatásra is szükségük lehet. Mint a fenti diagram is mutatja, a bántalmazás okán bekerült családok vannak a legnagyobb arányban. Többségük az anyaotthonba való menekülést megelőzően már hosszú évekig élt erőszakos kapcsolatban, mely tönkretette önértékelésüket. Az anyaotthonba kerülve megnyugodhatnak, biztonságos körülmények között gondolhatják végig, mi is számukra a megfelelő következő lépés. Az alkoholizmus előfordulása a családban rendszerint magában hordozza a bántalmazást is. Érdekes, hogy a bántalmazott családok közül - amikor menekülnek - csak kevesen kérik a tartózkodási helyük titkosítását. Ez valószínűleg azért van, mert a bántalmazott nők leggyakrabban az élettársra, férjre való ráijesztés, a változás elérése céljából jönnek el otthonról. Átmenetileg úgy érzik, hogy nem bírják tovább a hasonló életvitelt, azonban miután megnyugodnak, és a bántalmazó fél újra felveszi velük a kapcsolatot, gyakran visszatérnek otthonukba. Ezért is fordul elő, hogy egy-egy bántalmazott nő, és gyermekei többször is megfordulnak az anyaotthonokban. Az intézmények közötti vándorlás is jellemző. A családok egy része csak nagyon nehezen tud kilépni ebből az ellátórendszerből, s ha átmenetileg találnak is külső megoldást pl.: albérletet, azt rendszerint a szűkös anyagi viszonyok miatt csak rövid ideig képesek megtartani, s hamar visszakerülnek valamelyik anyaotthonba.

I/A. kötet 12. oldal "Visszatérő" lakóink megoszlása gyakoriság szerint 2004-ben 14 12 10 8 6 4 2 0 Fő; 14 Fő; 8 Fő; 3 Egyszer Kétszer Háromszor Egyszer Kétszer Háromszor A 2004-es évben a szállóra bekerült anyák kb.80%-a állami gondozásban nevelkedett, ezeknek a családoknak jó része egyúttal bántalmazott is volt. Ezek az anyák családi kapcsolataikra nem számíthatnak, a gyermekkorból hozott, anyagilag is hátrányos helyzet felnőttkorukban is megjelenik, és a szeretetéhség következtében gyakran a kiszolgáltatott, bántalmazott élethelyzeteket is elviselik, és csak végső megoldásként választják a szállót. Gyakran előfordul, hogy a beérkező családok jövedelemmel nem rendelkeznek, vagy akkora anyagi terhet rótt rájuk a költözés, hogy számukra természetbeni (élelmiszercsomag) segítségre van elsősorban szükség. Olykor több hónapot is igénybe vesz, amíg anyagi helyzetük rendeződik gyes, segély és egyéb ellátások postázási címének változása miatt. Működési területe: Elsősorban Hódmezővásárhely közigazgatási-, valamint - szabad férőhely esetén - Csongrád megye területe, egyéb vidéki települések. Az ellátásban részesültek lakóhely szerinti megoszlása 2004-ben 16 14 12 10 8 6 4 2 0 15 7 2 1 Helyi lakos Csongrád M. Békés M. Bács-K.M. Helyi lakos Csongrád M. Békés M. Bács-K.M.

I/A. kötet 13. oldal Telephelye: 6800 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 132. Férőhely: 21 fő (6 anya 11 gyermekkel és 4 fő várandós anya) Létszám alakulása 2004-ben 63 25 38 Felnőtt Gyermek Összesen 80 60 40 20 0 Felnőtt Gyermek Összesen Bekerülés feltétele: Az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt kellene elválasztani szülőjétől. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhivatal is javasolhatja az elhelyezést. Bekerülés módja: Az intézmény vezetőjének engedélyével kerülhet felvételre a család. Az igénybevétel időtartama 6 hónap, mely időszak 6 hónappal meghosszabbítható, illetve rendkívüli esetben újabb 6 hónapos időtartamra kitolható. Intézményi tartózkodás idejének alakulása 2004-ben 13 9 3 1hó alatt 1-6 hó között 6 hónapon túl 14 12 10 8 6 4 2 0 1hó alatt 1-6 hó között 6 hónapon túl

I/A. kötet 14. oldal Akik szociális és életvezetési okokból vannak a szállón, azok általában kihasználják a maximálisan igénybe vehető időt. Így a bekerülő családok forgása igen alacsonnyá válik. Az is megfigyelhető, hogy akik már többször vették igénybe a szállót. sok esetben olcsó albérletnek tekintik, és így sokszor meg sem próbálnak kivezető utat keresni. Számukra egyre nehezebb kijutáshoz kellő motivációt adni. Szállásdíj: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése által megállapításra kerül évente. Az első hónap térítésmentes, a továbbiakban felnőttek részére a már megállapított térítési díjat 100%-ban, gyermekeik részére a díj 50%-át kell fizetni. Jelenleg a fizetendő térítési díj összege felnőtt részére napi 246Ft/fő/nap, gyermekek részére 123Ft/fő/nap. Eddigi tapasztalataink szerint az alábbi segítségre van szükség az anyaotthon keretein belül: jövedelem átirányítás, ha szükséges személyi iratok újraigénylése, főként újszülöttek esetében a jövedelmek igénylése, újraigénylése(gyes, családi pótlék, stb.) gyermekelhelyezés és apasági kereset benyújtásában segítségadás, albérlet, munkahelykeresésében segítségnyújtás, a kapcsolattartás segítése különböző intézményekkel (orvos, védőnő, óvoda, bölcsőde, gyermekjóléti szolgálat, stb.) segíteni a vidékről érkező családok gyermekeinek helyi oktatási intézményekben történő felvételét a gyermekek fejlettségi szintjének vizsgálatára javaslattétel, levelezési cím bejelentése, láthatások, látogatások biztosítása, természetbeni segítségnyújtás (élelmiszer, használtruha, pelenka, babakocsi, stb.) főzési ismeretek, háztartásvezetés, hivatalos papírok beszerzése esetén kérelmek, szakvélemény, javaslatok megírása, egyéb adminisztratív teendők, távozáskor a gyermekjóléti szolgálat értesítése. Az anya és gyermek szállás előnyei: 1. Krízishelyzet enyhítése, a véglegesebb megoldásig. 2. Önálló életvitelre való felkészülés (bármikor igénybe vehető segítséggel) 3. A szülő közvetlen felelőssége megmarad önmaga és a gyermeke sorsáért, és a gyermek sem veszíti el családi és egyéb kapcsolatait, együtt marad a szülővel, járhat tovább iskolába, óvodába. A gyermekkel együtt elhelyezett szülő felelősségvállalása folyamatosan fennáll, azt tőlük senki át nem veszi. A szálló segítséget nyújt az anyának gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. 4. A szülők problémáik megoldásaihoz nem hatósági jellegű segítséget kapnak. A szilárd intézményi háttér biztonságot nyújt egyes esetekben, pótolja a hiányzó vagy éppen nem funkcionáló családi támogató rendszert.

I/A. kötet 15. oldal Az intézmény dolgozói létszáma A 2004-es évben a törvényi előírásoknak megfelel. 1 fő szakmai vezető (felsőfokú végzettség-óvópedagógus) 5 fő gondozónő (1 fő felsőfokú-, 4fő középfokú, szakirányú végzettséggel) Az intézmény munkáját segíti 1 fő pszichológus és 1 fő jogász, akik megbízási szerződés útján látják el tevékenységüket, havi 60 órában. Az intézmény dolgozóinak szakmai végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak és vállalták a továbbképzéssel járó terheket is annak érdekében, hogy a szállón folyó szakmai munkát minél magasabb színvonalon tudják végezni. A tavalyi évben 3fő gondozónő szerezte meg a kötelező kredit pontokat szakmai továbbképzés keretein belül. Problémakört tekintve két klienscsoport kérte az intézmény segítségét: 1. Bántalmazott nők és gyermekek Elsősorban olyan anyákról van szó, akik tartós erőszakos, durva, fizikai és érzelmi bántalmazáson alapuló kapcsolatban élnek. Bántalmazó azonban nem csupán a férj illetve élettárs lehet, előfordul az is, hogy testvér, szülő, felnőtt-gyermek, vagy egyéb családtag. A családban zajló történések soha nem egyoldalúak, ugyanis addig a pillanatig, amíg elcsattan az első pofon, általában már egy hosszabb konfliktussal terhelt időszak telt el. A bántalmazás kiváltó oka általában a patriarchális férfiszerep-elváráson és megfelelésen túl az érzelmi elhidegülés, féltékenység, az alkohol, a beteljesületlen elvárások de mindenek előtt a rossz, megromlott anyagi helyzet s a mindkét partnert veszélyeztető munkanélküliség. Az erőszak minden esetben bárki ellen irányul is hatalmi-uralmi pozícióban az agresszor megnyilvánulása azok ellen, akik neki valamilyen oknál fogva ki vannak szolgáltatva. A kapcsolaton belüli erőszak a szóbeli erőszaktól a szexuális erőszakig széles megnyilvánulásokban jelenik meg. Főbb formái: szóbeli erőszak, megfélemlítés, lelki erőszak, elszigetelés, testi erőszak, gazdasági-anyagi erőszak. Tapasztalataink szerint az alacsony iskolai végzettség, az önálló kereset hiánya, ezeknek a nőknek nagy része háztartásbeli rossz munkaerő piaci helyzet az átlagnál kiszolgáltatottabbá teszi a nőket. Nehéz az önálló, új élet kialakításához szükséges lépéseket megtenni, mert ezek az anyák nagyon kemény hierarchikus, függőségi viszonyban éltek, ami által saját személyiségükkel, képességeikkel nincsenek tisztában. Amíg nem döbbennek rá saját belső értékeikre, nem hisznek saját magukban, abban, hogy életükkel szemben van saját felelősségük, addig a félelem és a másoknak (legfőképp férjnek, élettársnak) való megfelelés fogja irányítani mindennapjaikat. Éppen ezért az egyik legfontosabb célkitűzés az önépítés, önbizalom megerősítése, hisz a bántalmazás következménye a személyiség rombolás, leépülés. A gyermekek személyiségfejlődése is kiegyensúlyozottabb, ha az anya biztonságos, érzelmi hátteret tud nyújtani és gyermeke igényeit, szükségleteit, megfelelő módon tudja kielégíteni. Fontos a szülői szerep megerősítése: Segíteni kell az anyát abban, hogy el tudja dönteni, egyedül akar új életet kezdeni, vagy pedig újra megpróbálja élettársával, házastársával. Ez azért lényeges, mert az elmenekült anyák tudatukban megszüntetik a másik felet, de a gyerekek számára nem szűnik meg (jogilag sem) az apa személye. Meghatározó jelentőségű, hogy a gyermek milyen apai mintát visz tovább magával. Az agressziót gyakorló férfi is olyannyira áldozat, mint az anya, ugyanis szerepvesztett. Nem tudja a helyét a családban, mint apa, mint férj és ebből adódó kisebbségi komplexusát

I/A. kötet 16. oldal agresszióval ellensúlyozza. A bántalmazást követően fellépő bűntudat és szégyenérzet újra gerjeszti az indulatokat. Bántalmazott nők generációjában visszamenőleg megfigyelhető az alárendelt szerep, illetve az erőszak gyakorlásának elfogadása. A bántalmazó férfi esetében, természetesen tapasztalható az ilyen jellegű öröklött minta. Miért megy vissza a nő a bántalmazó partneréhez? Erre sokféle választ lehet adni, de a legfontosabb indokok az alábbiak: - Bízik abban, hogy partnere megjavul - Fél, hogy nem tud egyedül boldogulni - A válás mellett nehéz dönteni, mert van egy erős gazdasági, jogi és társas függés - A gyerekeknek mindkét szülő fontos - Nincs hová mennie, úgy érzi, úgy sem kapna segítséget A bántalmazó kapcsolatnak három lehetséges vége lehet: /Az áldozat kilép a kapcsolatból (válás, önálló életkezdés) /A kapcsolat fennmarad, visszamegy bántalmazójához bízva a változásban /A bántalmazó maga is segítséget kap, hajlandó részt venni családterápián, pártanácsadáson stb. 2. Szociális okból hajléktalanná vált családok A többszörösen hátrányos anyagi helyzet okai: - alacsony iskolai végzettség, tanult szakma hiánya (pl.: 4.ált. végzettségű szülő) - beszűkült kapcsolati rendszer - hiányoznak az alapvető támaszt- és szeretetet nyújtó kapcsolatok - az alapvető szociális szükségletek részben vagy egészben kielégítetlenek - életvezetésbeli problémák, szocializációs zavarok Itt a legfontosabb célkitűzés a bejelentett hivatalos munkahely biztosítása, megélhetési formák megszervezése. Nem elhanyagolható lépés az sem, hogy az életvezetésbeli problémákat kiküszöböljük. Segíteni kell ezeket a családokat a hosszabb távra történő tervezés elsajátításában, az előre tervezett életforma kialakításában. Sokszor gondot jelent a munkavállalásnál, hogy a munkáltatók - a sajnos amúgy is már meglévő - fenntartásaik a kisgyermekes munkaerővel szemben, még fokozódnak, ha megtudják, hogy a dolgozni szándékozó anyuka az Anyagyermek Szállón lakik. A bekerült családok 100%-a létminimum alatt él. Több esetben előfordult, hogy a bekerült anyáknak semmilyen jövedelmük nem volt. Ilyen esetekben az átmeneti segély igénylése jelentette az áthidaló megoldást, addig, amíg rendszeres jövedelemhez nem jutottak. A GYES mellett dolgozni szándékozó anyukáknak is nehéz a helyzete, mert a munkavégzés ideje alatt nem tudják elhelyezni gyermekeiket a bölcsődékben, mivel a felvételhez munkáltatói igazolás szükséges, munkaviszonyt pedig addig nem tud létesíteni, míg gyermeke nem szokott be a bölcsödébe.

I/A. kötet 17. oldal Az Anya- Gyermek Szálló feladatai A veszélyeztetett családok számára, biztonságos intézményi keretek között kell átmeneti elhelyezést biztosítani Ezen belül feladata: - Veszélyeztetettség megszüntetése - Krízishelyzetek feloldása - A család belső, külső erőforrásainak feltárása és megerősítése - A gyermekek kiegyensúlyozott személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése - A gyermek nevelési-, oktatási intézményben történő elhelyezése - Munkalehetőségek felkutatása Az otthontalanság olyan krízis állapot, melynek állandósulása képtelenné teszi a családot arra, hogy alapvető feladatait (önfenntartás, gyermeknevelés, szocializációs minták nyújtása) ellássa. A szálló szolgáltatásainak elsődleges célja, hogy rövid idő alatt hatékony segítséget tudjon nyújtani azáltal, hogy a család belső és külső erőforrásait feltárja és megerősítse. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a gyermekek helyzetét az Anyaotthonon belül egyrészt, mivel az intézményben a lakók között többséget alkotnak, másrészt ezt az élethelyzetet ugyanúgy átélik, mint a felnőttek azonban ők sokszor nem is értik életkorukból adódóan mi, s miért történik velük. Az állandó lakhely-, és környezetváltozás, a családi kapcsolatok megszakítása komoly veszélyeztető tényező minden gyermek számára. Amennyiben ez az állapot elhúzódik, illetve tartóssá válik, akkor a szülőket is nagyon megterheli, ami a szülő-gyermek kapcsolat szétzilálódásához, a gyermekekről való gondoskodás elhanyagolásához vezethet. Arra kell törekedni, hogy a szociális válsághelyzet csak átmeneti legyen, és minél rövidebb ideig tartson. Gyermekek korszerint megoszlása (fő) 15 10 5 0 6 1év alatti 9 1-3év között 12 3-6év között 7 7 6-10év között 10-15év között 3 15 felett Fő 1év alatti 1-3év között 3-6év között 6-10év között 10-15év között 15 felett Az alábbi ábrából is jól látszik, hogy a hat év alatti gyermekek voltak többségben. Fontos, hogy a gyermekek koruknak, fejlettségüknek, érzelmi és fizikai állapotuknak megfelelő gondoskodást kapjanak ezekben az intézményekben, mégis az ő érdekükben a legfontosabb mielőbb kijutni ebből a helyzetből. Az iskoláskorú gyermekeknél a feldolgozatlan krízishelyzet leginkább tanulási zavarokban, fejlődés visszaesésében, zárkózottságban, különböző részképesség-, magatartási zavarok formájában jelentkezik. Kiemelt jelentőségű a szülői felelősség. Tiszteletben kell tartani a családok különböző gyermeknevelési szokásait (kivéve, ha ez a gyermek veszélyeztetését jelenti). Olyan erők áldozatai Ők, melyek felett teljesen

I/A. kötet 18. oldal elvesztették a kontrollt. Az életük feletti kontrollnak valamilyen mértékű visszanyerése kell, hogy legyen a törekvése minden segítő beavatkozásnak. A szálló által nyújtott szolgáltatások - Az életvitelszerű tartózkodás biztosítása (tisztálkodási, mosási, főzési lehetőség) - Textíliával történő ellátás és a személyi higiénia feltételeinek megteremtése - Szükség szerint ruházat és élelmiszer juttatása - Az elsősegélyhez szükséges felszerelések - Információkat ad a szociális problémák megoldásainak lehetséges és meglévő formáira, a lehetséges szociális támogatások megszervezésére szociális munkás által - Heti 15 órában pszichológus segítségével kapcsolati minták feldolgozása, anya- gyerek kapcsolat zavarainak feloldása, anyák és gyermekek pszichés gondozása egyéni esetkezelés és önsegítő csoport formájában - Igény szerint ingyenes jogi tanácsadás, szükség esetén peres képviselet - Albérletkeresésben segítségnyújtás, kreatív foglalkozások gyermekek és felnőttek részére - Családok számára biztosított a háziorvosi ellátás, védőnő hetente jár ki a gyermekekhez Az intézményben folyó szakmai munka I. Szociális esetmunka (egyéni esetkezelés) A szociális munka az a szakma, amely leginkább összpontosít az ember és környezetének kölcsönhatására A legtöbb ember többnyire megbirkózik az élet kihívásaival, mivel szocializációja, személyes kapcsolatai, belső és külső erőforrásai, természetes támogatást adnak a túléléshez. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ezek a természetes támaszok összeomlanak, vagy egyáltalán nem jönnek létre. A szociális munka összehangolt céljai: - Az egyén és az őt forrásokkal, szolgáltatásokkal és lehetőségekkel ellátó rendszerek közötti összeköttetés erősítése és biztosítása. - Az egyént forrásokkal, szolgáltatásokkal és lehetőségekkel ellátó rendszerek hatékony és emberközpontú működésének biztosítása. - Az egyén problémafeltáró- és kezelő képességeinek erősítése. A gondozó kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatot épít ki a klienssel. A heti rendszeres beszélgetések során közösen meghatározzuk, illetve megfogalmazzuk a problémát, és ennek függvényében a megoldáshoz rövid és hosszú távú célokat tűzünk ki. Ezek a célkitűzések egy írásbeli gondozási megállapodásban rögzítve vannak, mely mindkét szereplő felé elvárásokat, bizonyos kötöttségeket is jelent. Ebben a segítő- kliens kapcsolatban a kliensnek szüksége van arra: - Hogy egyénként, és ne típusként foglalkozzanak velük - Hogy mind pozitív, mind negatív érzéseiket kifejezhessék - Hogy saját maguk válasszanak és hozzanak döntéseket saját életükre vonatkozóan - Hogy elfogadják őket, mint méltósággal bíró embereket - Hogy amikor kifejezik érzéseiket, akkor megértő fogadtatásra és válaszra találjanak - Hogy se meg ne ítéljék, se el ne ítéljék őket azokért a nehézségekért, amelyekkel küzdenek - Hogy biztosak legyenek abban, hogy a róluk szóló bizalmas információt olyan titokban tartjuk, amilyenben csak lehetséges.

I/A. kötet 19. oldal II. Csoportmunka Rendszeres lakógyűlés Havonta vagy szükség szerint tartunk lakógyűlést, melynek célja: - A mindennapos együttélések során fellépő feszültségeket, problémákat a lakók és dolgozók meg tudják beszélni - Az intézmény elvárásainak, szabályainak az érvényesítése - Lakók jogainak ismertetése, problémáikat, véleményüket tudatosan vállalják fel, - Gyermekek jogainak megismertetése az anyákkal, ugyanis erről legtöbb esetben itt hallanak először. - Ismertettük az ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatait és elérhetőségét. Kézműves foglalkozások A bekerült anyáknak legtöbbször hibás az önértékelésük. Miután annyi negatív hatás érte már őket a nem vagyok jó semmire, nem értek semmihez gondolatok kerülnek előtérbe. Ezeket az állításokat látszik sok esetben erősíteni az is, hogy nem képesek munkát, albérletet, egyáltalán kiutat találni ebből a helyzetből. Legtöbben maximum egy-két hónapos bent létre készülnek, végül fél évet, egy évet is eltöltenek a szállón. Ez alatt az idő alatt próbáltunk számukra értelmes elfoglaltságot találni. Először főként az ünnepekhez kapcsolódva kezdeményeztünk ábrázolási, illetve kézműves tevékenységeket, fokozatosan bevonva az anyukákat. Elég nehéz dolgunk volt főként azokkal, akik már nem első alkalommal tartózkodtak a szállón. Végül sikerült kedvet ébresztenünk bennük különböző technikákat bemutatva, amelyek közül szabadon választhattak, kinek mihez van kedve. Ilyen technikák többek között fonalgrafika, üvegfestés, gipszöntés, origami, rajzolás, festés, papírcsipke, dekopuage(szalvéta-képek). Különösen, ha vendégeket vártunk vettek részt szívesen a munkában, hiszen együtt találtuk ki a nekik szánt ajándékokat, majd együtt is valósítottuk meg azokat. Mindig hangsúlyoztuk ezen tevékenységek pozitív hatásait: Megnyugtatja őket hiszen az alkotás során a készülő darabokra koncentrálnak, Sikerélményt jelent egy elkészült darab mások dicséretét, elismerését is kiváltja, amire ezeknek az anyukáknak nagy szükségük van. Örömet okoz nem csupán alkotójának, a szemlélőnek, s ha ajándékba készül a megajándékozottnak is. Fejlesztési kreativitásukat, önértékelésüket Későbbiekben is hasznát vehetik, hiszen segítségével díszíthetik otthonukat, környezetüket. A tapasztalataink szerint ezeknek a foglalkozásoknak további két nagy előnye is van: 1. Az anyák szinte észrevétlenül több és értékesebb időt töltenek gyermekikkel, mivel sokszor a kicsik is bekapcsolódnak a tevékenységbe, megfigyeltük az anyák ilyenkor türelmesebbek és jobban odafigyelnek gyermekeikre, s ha szükséges tanácsokkal látják el őket és tevőleges segítséget is nyújtanak számukra. 2. Az alkotás folyamata közben kialakuló spontán beszélgetések során sokszor a felszínre jönnek az egyes anyák problémái, és a többiek is elmondják véleményüket, saját gondjaikat, így hamarabb felszínre kerülhetnek a hasonlóságok is, és akár közösen közelebb juthatunk a probléma megoldásához, mindezt hasznos tevékenység folytatása közben.

I/A. kötet 20. oldal Ahhoz, hogy ezeket a foglalkozások megvalósulhassanak magánszemélyek adományait használjuk fel. Szupervízió Havonta vagy szükség szerint az intézmény dolgozói vesznek részt ezen a csoportfoglalkozáson, melynek fontossága elengedhetetlen, hisz nagyon sok stressz, feszültség éri őket nap, mint nap, ezeket fel kell dolgozni. Esetmegbeszélés Havi rendszerességgel, a lakókkal kapcsolatban felmerült problémák megbeszélésére, információ átadás, cselekvések összehangolása az egyes esetekre vonatkozóan. Milyen problémákkal szembesülünk a szakmai munka során? Az intézmény iránti igény nagy. Az intézményt igénybe vevő anyák egy része állami gondozásban nőtt fel, vagy konfliktusokkal teli családból menekültek bele egy korai házasságba. Ebből adódóan személyiségfejlődésük egy korábbi szakaszánál vannak megrekedve és így konfliktuskezelő és problémamegoldó eszközeik meglehetősen szűkösek. Komoly életmód- és életvezetésbeli problémákkal találkozunk. Nem tudnak hosszabb távra tervezni, mert félnek az újtól és nem tudnak bízni, mert gyermekkorukban ők sem tapasztalták meg, hogy mi a bizalom. Az anya-gyerek kapcsolat különböző szintű zavarai, szocializációs problémák merülnek fel. Agresszió, feszültség gyerekek és felnőttek között. A gyermekek ingerszegény környezetből jönnek, és sokszor üresen töltik el napjaikat, illetve nem ismerik a játék értelmét, célját. Az intézményben megvalósuló szakmai munkát az adott szükségletekre és a megtapasztalt problémák megoldására összpontosítva próbáljuk megvalósítani. Az anyák gyakran berendezkednek az intézményi létre, motiváltságuk a kikerülés irányában elsorvad, már meg sem próbálnak tenni semmit a kijutás érdekében. Céljukká az intézményi lét fenntartása válik, ez országosan megfigyelhető tendencia. A maximális tartózkodási idő kihasználása után a távozással járó változások megviselik az anyákat, ezért választanak újabb szállót tartózkodási helyül. Milyen kijutási lehetőségek valósultak meg? - Önálló új élet albérlet formájában - Vándorlás az országos ellátórendszer szállói között - Családegyesítés - Saját lakás (volt élettárs illetve férj révén történő lakásmegosztás) - Szívességi lakáshasználat Előfordult már, hogy magánszemélyek ajánlottak fel felszerelt, lakhatásra alkalmas ingatlanokat nehéz helyzetű családok részére, szívességi alapon. Az Anya- Gyermek Szálló munkájában meghatározó társintézmények: Közigazgatási szervek: - Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda- szakmai felügyeletet lát el, valamint rászorultság, jogosultság esetén segélyt biztosít a családnak. - Kagylóhéj Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, vidéki gyermekjóléti szolgálatok - Városi Gyámhivatal: hatósági ügyek intézése - Védőnői Szolgálat - Rendőrség, Bíróság, Ügyészség