Házi segítségnyújtás a gyakorlatban Márta Anna
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Házi segítségnyújtás 63. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A Szt. 63.. (4)-(9) bekezdése szerint: Az igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet két esetet kivéve: Ha a gondozási szükségletet idősotthoni elhelyezés céljából már vizsgálta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézete (ORSZI), de szakvéleménye alapján a gondozási szükséglet nem haladja meg a napi 4 órát. Ez az igazolás a házi segítségnyújtás igénylése során felhasználható (Szt. 68/A (4) bek.). Ha a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a szolgáltató döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben továbbra is indokolt a gondozás, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálatának igénylése a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet alapján történik Az intézményvezető, kezdeményezi a szolgáltatás igénylését az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kijelölt városi jegyzőnél, a Kérelem nyomtatványon rendelet 2. sz. melléklete
A kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, amelyek segítik a gondozási szükséglet megítélését. a kibővített kérelem nyomtatványt és a szükséges dokumentumokat meg kell küldeni az illetékesség szerinti szakértő szervhez. Ez a házi segítségnyújtás esetén a kijelölt városi jegyző által működtetett szakértői bizottság. Szükség van előgondozásra. egyszerűsített előgondozási forma szerint, az előgondozást végző a gondozási szükséglet megállapítására vonatkozó eljárásról tájékoztatást nyújt Az intézményvezető kötelessége segíteni a gondozási szükséglet felmérésének elvégzését, így azt is, hogy a szakértő fel tudja keresni tartózkodási helyén a kérelmezőt. Ezt követi az igénylő jövedelmének vizsgálata. (Szt. 119/C.). A jegyző a jövedelmi és vagyoni helyzetről igazolást ad ki. Változott a sima kérelem formanyomtatvány (a 9/1999. (XI.24) Rendelet 1. számú melléklete, a nyomtatvány C részének II. pontját étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében kell kitölteni.).
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 25. (1) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. (2) házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a) saját környezetében, b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. stb. -egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házigondozó gondozási naplót vezet.( 29/1993. II. 17. korm. rendelet) 1.sz. melléklet
A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS során használatos nyomtatványok KÉRELEM KÉRELEM GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET MEGÁLLAPÍTÁSÁRA EGYSZERŰSÍTETT ELŐGONDOZÁSI ADATLAP (nyugdíjszelvényt, ill. jövedelemigazolást csatolni kell!) MEGÁLLAPODÁS GONDOZÁSI NAPLÓ EGYÉNI GONDOZÁSI TERV, ÁPOLÁSI TERV ÉRTESÍTÉS NYÍLVÁTARTÁSBA VÉTEL AZ IGÉNYBEVÉTELRŐL ÉRTESÍTÉS AZ ELLÁTÁSRÓL IGAZOLÁS JÖVEDELEMRŐL
A Házi segítségnyújtás főbb jellemzői: A szakmai létszámnormát az 1/2000. I. 7. SzCsM rendelet szabályozza: 5-7 ellátottra 1 gondozónő, Ha 5-nél több gondozó dolgozik, 1 fő szociális szervezőt (vezető gondozót kell alkalmazni, aki szervezi az ellátást.) A gondozók közfeladatot ellátó személyek. Munkaruha illeti meg őket, Naponta vezetik a sorszámozott, hitelesített gondozási naplót, az idős emberrel aláíratják az elvégzett tevékenységet. Óradíjat kell fizetni, de csak a lakáson végzett tevékenységért, ezek: fürdetés, ágyazás, etetés, gyógyszerelés, mosás, az ellátott közvetlen környezetének a rendben tartása (takarítás kisebb) mosogatás, begyújtás stb. Az egyéb időbe: minden olyan tevékenység tartozik, amit a lakáson kívül végez pl. bevásárlás, posta, gyógyszertár, temető stb. A gondozási naplót hetente és havonta ellátottanként, óradíjanként és egyéb időnként ki kell számolni. Amennyiben van vezető gondozó, ő készíti el az iratanyagot a fentiek alapján.