2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK EGYÜTT EGYMÁSÉRT...3 EGY GONDOLAT A FERENCES LELKISÉGRŐL...5 EGYHÁZKÖZSÉGÜNK ZARÁNDOKLATA...7 GONDOLATOK SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRŐL...10 TALÁLKOZÁSOM EGY KEDVES KÖZÖSSÉGGEL...11 KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ HÉTVÉGE...13 TÁBOR DEVECSERBEN ÉS AZ ERDŐBEN...16 CSALÁDJAINK SZOMBATHELYEN...19 GYERE TE IS MINISTRÁNSNAK...21 TAIZE ÉS ROGER TESTVÉR...22 BEMUTATJUK TEMPLOMUNKAT...24 A TAIZÉ-I FAZEKASOK IMÁJA...26 AJÁNLÓ...27 REJTVÉNY BIBLIÁBAN SZEREPLŐ MADARAK...29 EGY KIS ILLEMTAN...30 HÍREK...31 MISE ÉS HITTANÓRÁK RENDJE...34 HÁLA...35

ÜNNEP 3 EGYÜTT EGYMÁSSAL A nyári táborok egyikében a résztvevők előszeretettel ültek le egymással esténként beszélgetni. Amikor rájuk sötétedett, összegyűjtöttek egy halom fát és tüzet gyújtottak. A tűz az arcukat megpirosította. Egy alkalommal egy csoporttag egyéni elgondolás miatt kivált közülük. Kezébe vett egy darab égő ágat, arrébb vonult, és egy magányos helyen leült. A fadarab egy ideig az ő kezében is lángolt, de nem kellett sokat várni, elhalványodott majd ki is aludt. A fiú sötétben maradt és vacogott a hidegtől. Nem sokat gondolkozott, hamarosan felállt és visszament barátaihoz. A kezében lévő elszenesedett fát a tűzre dobta, ami hamarosan lángot fogott; ő pedig leheveredett a társai mellé melegedni és a tűz fénye az ő arcáról is visszaverődött. A fent leírt nyári történet a közösség összetartó erejéről szól. Templomunkban szeptember 4-én a reggeli és esti szentmiséken is hasonlóról hallhattunk. Jézus többször tanította az apostolokat, hogy ne csak Őt kövessék, hanem egymás felé is megértéssel és szeretettel forduljanak. Viseljék gondját testvérüknek. Ami az apostoloknak szól, az ránk is vonatkozik. Mesterünk azt szeretné, ha belőlünk is közösség formálódna. Jó dolog közösségbe tartozni! A mostani tanévben az legyen a célunk, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Aki nem ismer senkit a templomból az legyen bátor és nyugodtan szólítsa meg a szomszédját, aki pedig a barátaival szokott lenni, az vegyen erőt magán és menjen oda olyanhoz is aki számára ismeretlen. Legyünk mi is felelősek egymásért! A közösségi élet néhány szabályát azonban szem előtt kell tartanunk. Mindenekelőtt, hogy ha megbánt valaki, vagy ha rájövünk a másik gyengéjére, akkor azt nem szabad világgá kürtölnünk. Ne a szomszéddal vitassuk ezt meg, hanem közvetlenül az illetékessel beszéljük meg. Ez bizalmi ügy.

4 ÜNNEP Fontos, hogy ne csupán magunkra, hanem embertársainkra is legyen gondunk. Imádságaink sokszor azért nem nyernek meghallgatást, mert még a szentmise közben is saját magunkat helyezzük előtérbe; egyedül imádkozunk, ki-ki önmagának, és önmagáért. Jézus kijelenti: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. Mit jelent ez? Egyrészt kéréseinket egyetértésben, összhangban tárni Isten elé, másrészt Jézus nevében összegyűlni. Ez pedig nem más, mint Vele lenni, az Ő nevében várni, indulni, cselekedni, azaz Vele járni. A nyári táborban a tüzet körbeülők egyike kivált a körből és kezében elaludt láng. Ebben a tanévben számtalan program lesz mindannyiunk számára. A teljesség igénye nélkül: hittanórák, családos és ifjúsági kirándulás, közösségépítő hétvége, lelkigyakorlat, triuduum, Erzsébet napi bál, koszorúkötés, adventban közös várakozás, készület. Kapcsolódjunk be plébániánk által meghirdetett lehetőségekbe. Ne akarjunk egyedül egy izzó fadarab mellett melegedni, mert a közösségünkön kívül rekedünk. Keressük a programokat, kapcsolódjunk be szívvel-lélekkel. A közösség kialakítása mindannyiunk gondja kell legyen. Kezdjük el most és itt és tapasztaljuk meg a testvéri közösség melegét, örömét. Udvardy Tamás atya Minden kedves olvasónknak eredményekben gazdag tanévet kívánunk, a plébánia Papsága és a Képviselőtestület nevében.

LELKISÉG 5 EGY GONDOLAT A FERENCES LELKISÉGRŐL Már akkor tudtam, hogy nehéz feladatra vállalkozom, amikor felkértek, hogy írjak cikket a Ferences lelkiségről, de csak az erről való elmélkedés kapcsán éreztem meg, milyen nehéz néhány mondatban összefoglalni, hogy miért vannak még ma is követői Assisi Szent Ferencnek. A Ferences család valamennyi tagja mindent megtesz azért, hogy az Evangéliumot gyakran olvassa és annak igazságait a mindennapi életbe átültesse. Ha bővebben szeretnék válaszolni, akkor is nehéz a feladatom, hiszen még a laikusok is ismerik Szent Ferencet. Ki ne látta volna Zeffirelli: Napfivér és Holdnővér című filmjét? Mi újat mondhatnék én? Talán csak azt, hogy Szent Ferenc annyira komolyan vette az Evangéliumi életet, hogy amikor társai már hosszú évek óta könyörögtek; fogalmazza meg számukra a rend reguláját, a legenda szerint a szent kitépett néhány lapot a Szentírásból és ezt mondta: Ez a mi regulánk! Természetesen azóta több cikkelyben is szabályozták a rendi életet, még a Ferences Világi Rend regulájának is huszonhat bekezdése van. Én ebből most csak egyet a számomra a legkedvesebbet szeretném kiemelni, mely így szól: Legyetek az öröm és remény hírnökei! Ennek fontosságát azok ismerik fel, akik tudnak szeretni és akik tudják, hogy őket is szeretik, úgy ahogy vannak. Azoknak a hívőknek az öröme és reménye, akik ismerik az Atya ingyenes, osztatlan szeretetét, akik tudják, hogy Krisztus megváltotta, megmentette őket a bűn és a halál rabságából. Szent Ferenc és nővérei naponta ízlelik és ünneplik ezt a titkot. Ezért tudnak örülni és remélni az élet legkeményebb megpróbáltatásaiban is. Szent Ferenc azt tartotta, hogy az ellenség ezer ármánya ellen legjobb gyógyszer a lelki öröm. Azt mondta: Az ördög akkor örül a legjobban, ha

6 LELKISÉG Isten szolgájában sikerül kioltani a lelki örömöt, mert a szomorúságra hajló csüggedt és levert lélek, könnyen búskomorságba merül, vagy hiú örömök keresésére indul. Azt tanácsolta testvéreinek, ha szomorúságtól szenvednek, mindaddig merüljenek el az imádságban, amíg lelkük békéjét újra vissza nem nyerik. Ezért, ezúton kívánom mindenkinek, hogy az imádság vagy testvéri szeretet által, ennek az örömnek, reménynek forrását megismerje, megtapasztalja és ezt másoknak is tovább adja. Tajti Kati Előző számunkban Jézus Kistestvérei közösségről olvashattunk beszámolót. Jézus Kistestvéreinek alapítója: Foucauld atya boldoggáavatása II. János Pál pápa halála következtében későbbi időpontra, november 13-ra került. Hálaadásképpen a közösség köztünk élő tagjainak kérésére Dr. Erdő Péter Bíboros atya november 29-én, kedden este 6-órakor ellátogat plébániánkra és ünnepi hálaadó szentmisét mond templomunkban. Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy plébániánk honlapja a következő címen érhető el: http://www.margitos.hu elektronikus levelet, e-mailt az alábbi címre küldhetnek nekünk: plebania@margitos.hu

ZARÁNDOKLAT 7 EGYHÁZKÖZSÉGÜNK ZARÁNDOKLATA A meghirdetett program szerint 2005. június 4-én, szombaton kora reggel gyülekeztünk a templom előtt, hogy részt vegyünk az egyházközség nyár eleji zarándokútján. Amint felszálltunk a buszra kiderült, hogy a mikrofon nem működik. Hiába minden kísérlet, csak az Atyák hangszálaira számíthattunk. Gyorsan telt az utazási idő, ki reggelizett, ki beszélgetett illetve ismerkedett társaival, de az imádságról sem feledkeztünk meg. Majd Tamás atya utunk céljáról, a máriagyűdi Sarlós Boldogasszony templomáról tartott rövid ismertetőt. Az Árpád-korból származó eredetileg fa építményt felégették, majd a XVIII. században ferences szerzetesek építették fel a barokk stílusú templomot és gondozták 1950-ig, az erőszakos szétszóratásukig. Ők hozatták és állították a régi helyére a most is látható Mária kegyszobrot A templom mögötti domboldalra Kálváriát építtették, melynek kerámia domborművei a pécsi Zsolnay Gyárban készültek. A hely mai napig dísze és lelki központja a szűkebb és tágabb környéknek. Máriagyűdre érve tudtuk meg, hogy a templom kegyhellyé nyilvánításának 200 éves évfordulóját ünneplik. Emelkedett lélekkel léptünk be az Isten házába és a szentmise alkalmával Mária elé tártuk örömeinket, gondjainkat, bánatainkat és végtelen hálánkat, hogy ott lehettünk ezen a szép napon. A szentmise evangéliumához kapcsolódva a Plébános atya homíliája arról szólt, hogy Mária igazi szabadsága abban áll, hogy egész életét Istennek és az Ő Szent Fiának szenteli. Mária Isten szavára mindig nyitott volt, és ez a nyitottság az Úrban való állandó a kegytemplom örvendezést jelentett. Vegyünk mi is példát róla, hogy a mi életünket is az Ő lelkének békéje, öröme és szeretete töltse el.

8 ZARÁNDOKLAT Ezt követően mentünk volna tovább, de úgy látszott, hogy a busz is jól érezte magát Szűz Mária közelében, és esze ágában sem volt elindulni. Egy órás javítási kísérlet után is csak közös erővel indult. Betoltuk. Szerencsésen megérkeztünk a Siklósi várhoz, mely a történelem folyamán többször cserélt gazdát. Siklós a XIV. században Gara család uralkodása alatt lett az ország egyik központja, mint nádor város. 1515-től a Perényiek birtokába került, ők fejezték be a várban az erődítési és átalakítási munkákat. A vár a XVIII. században élte fénykorát, ekkor a Batthyány család barokk stílusban építtette át a várat, ahol 1770 májusában II. József uralkodó is látogatást tett. A régi várrészben megtekintettük a börtönt és a kínzókamrát, ahol 1401- ben egy rövid ideig Zsigmond király raboskodott. A várkastélyban megnéztük a Pécsi Kesztyűgyár múzeumát, a Tenkes Kapitány panoptikumot, Dr. Bakó Géza helytörténeti gyűjteményét, és Gádor István a siklósi várban kerámiáit, melyekkel számos díjat nyert 1945 és 1976 között. Az udvar másik oldalán találtuk a Borok Háza bormúzeumot. Itt szép elrendezésben tekinthetők meg a szőlőfajták, a borok széles skálája és a borkészítés ősi eszközei. Persze nem hagyhattuk ki a bor üzletet sem, ahol néhányan egy-egy üveg nemes italt vásároltunk az otthonmaradt családtagjaink számára. Majd ebédelni indultunk persze csak miután ismét betoltuk a makacs autóbuszt. Ekkor már nem nyílt a hátsó ajtó és elromlott a légkondícionáló berendezés is. A hőmérséklet odakint 31 fok, bent a buszban jónéhánnyal több volt.

ZARÁNDOKLAT 9 De a finom ebéd: gulyásleves és almásrétes kárpótolt minket. Az idő gyorsan haladt és még előttünk volt Pécs, számtalan látnivalójával. Először a Szent István által 1009-ben építtetett templom altemplomába mentünk. 1991-ben II. János Pál pápa emelte bazilika rangra. Utunk végére maradt a világörökség részét képező ókeresztény síremlékek megtekintése. A legsajátosabb, korsós sírkamrába vitt idegenvezetőnk. A korsó az a pécsi bazilika Utolsó Vacsora jelképe. A helyszín az ókeresztény mártírok temetkezési helye volt, (itt temették el az összes pannóniai mártírt) fölötte emléktemplom, mely abban a korban búcsújáróhely volt. Mindez rendkívülinek számít világszerte. Ezek a sírkamrák azért különlegesek, mert sehol máshol nincs ennyi ókeresztény sírhely, nincs sehol kettős sír mint Pécsett és sehol a földkerekségen nincs bibliai témákkal, színes ábrázolásokkal ékesítve. Még szívesen hallgattuk volna idegenvezetőnket, de az idő és a busz rossz állapotának tudata sürgetett minket. A haza felé vezető úton ismét elimádkoztuk a Rózsafűzért és sok szép énekkel adtunk hálát a tartalmas órákért. Utolsó énekünk: Győzelemről énekeljen forrassz eggyé békességben minden népet nemzetet. Rácz Zoltánné Legközelebbi zarándok utunk 2005. szeptember 24-én szombaton lesz. Útvonalunk: Tornaszentandrás, Krasznahorka, Betlier.

10 ÜNNEP GONDOLATOK SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRŐL Szent István Ünnepe most már kevésbé aktuális, de az ünnepnappal kapcsolatos gondolatokra érdemes egy kevés időt szánnunk. Vajon tudna-e minket, a mai kor emberét, a magyar nemzetet Szent István király ünnepelni? Vajon megállhatnánk-e bátran és egyenes derékkal előtte, vállalva önmagunkat? Vajon büszke és elégedett volna-e látván: hová jutottunk, mivé lettünk és hogyan élünk? Aligha, mert ha látná a nemzetet alkotó, a ma élő összes generációt, tisztában lenne azzal, hogy milyen eszmeszegény, értékrend és elv nélküli az életünk. A szilárd alapokon álló nemzeti öntudat illúzió. A céltudatos, összehangolt és csak a nemzet érdekeit szem előtt tartó, távlatokban képes gondolkodás illúzió. A közös, reményt és biztonságot egyaránt ígérő jövő érdekében tett önzetlen és odaadó munkálkodás illúzió. Ha láthatná látná, hogy a ma embere csak a mában képes gondolkodni Vajon még meddig tehetjük ezt büntetlenül? Vajon ígérhetjük-e, hogy eljön az idő, amikor egy-egy ember képes lesz lemondani önös érdekeiről, a pillanat perspektívájáról a nemzet javára? Vajon képesek leszünk-e valaha is, a legfontosabb célt szem előtt tartva, azon munkálkodni, ami összeköthetné és erősíthetné a nemzetet és nem rombolnánk tovább a kapott Szent István-i örökséget. egy felvidéki fiatal gondolatai

KÖZÖSSÉG 11 TALÁLKOZÁSOM EGY KEDVES KÖZÖSSÉGGEL Börzsönyligeti közösségépítő hétvége 2005. június 10-12 péntek szombat, vasárnap 20. kerületi lakos vagyok és június elején egy látszólag véletlen út során ismertem meg a Szent Margit templom közösségét. Az egyik vasárnapi misére a megérzésem, valahogyan ebbe a templomba vezetett, és nem is hiába. A felolvasott hirdetések között figyeltem fel az egynapos máriagyűdi zarándokút szervezésére. Mint megtudtam, a buszlétszámot már betöltötték, ezért kevés esélyem volt arra, hogy én is a résztvevők között legyek. Szerencsémre egy fő visszamondása következtében részese lehettem az utazásnak. Csodálatosan lélekemelő élményt adott a program és a közösség tagjainak megismerése. Másik élményem, amiről szeretnék beszámolni az a Plébánia júniusi közösségépítő hétvégéje Börzsönyligeten. Az esős őszi idő ellenére is nagyon sokan eljöttek, többségében a fiatalabb korosztályból. Felfedeztem egy-két ismerős arcot is. Így nem éreztem magam egyedül. Az időjárás is kegyes volt, mert lehetővé tette, hogy minden tervezett program megvalósuljon, mint kápolnamegáldás, kirándulások, autós zarándoklat, biciklizés és sétahajózás. Az érkezési nap estéjén gyönyörű gyertyafényes imádsággal nyitottuk meg a hétvégénket. Ez az imádságos és összetartó légkör jellemezte a következő napok eseményeit is. Nagyon bensőségesek voltak az étkezések előtti és utáni illetve a reggeli, esti és napközbeni közös imádságok. Jóérzéssel tapasztaltam meg ezt a közösséget összetartó a kerti hintában erőt. A hétvége jó hangulatát a gitárosok zenélése csak fokozta.

12 KÖZÖSSÉG A gyerekek teljes mértékben bekapcsolódtak a különféle programokba. Senki részéről sem mutatkozott különállás. Meg kell említenem Tamás Atya és a gyerekek kapcsolatát. Írásban ezt nem igazán lehet megfogalmazni ezt látni kell. Ez a számomra feltűnően, közvetlen kapcsolat, nem tudom hogyan alakulhatott ki. A Plébános Atyához is erős az egyházközség ragaszkodása. Mintha, mindenki ugyanabba a családba tartozna úgy viszonyultak a tagok egymáshoz. Külön szertartás volt a szombat reggeli kápolnamegáldás. Mécsest a kézben tartva vonultunk fel énekek kíséretében a telek legmagasabb pontján található kápolnához. A kis hely miatt a kápolnában helyeztük el a gyertyáinkat, majd kívülről körbefogtuk az épületet, közösen imádkoztunk és énekeltünk. Napközben különböző választható programokon vehetett részt mindenki. Utazhattunk autós zarándoklattal Zebegénybe a Trianoni emlékműhöz és az ottani gyönyörű templomhoz, majd a Márianosztrai kegyhelyre. A kerékpárosok a Dunakanyarban töltötték a a trianoni emlékmű napot, miközben ők is megálltak néhány látványosságnál. A kisebbek számára meg ugyanebben az időben családi kirándulás indult. Ők kisvasutaztak, majd kevéske gyaloglás után a nógrádi vár mellett töltötték el idejüket. Este ismét együtt volt a társaság. A közös étkezés illetve a szentmise majd esti imádság után ismét választható lehetőségek voltak. A vasárnapi programból külön ki kell emelni a dunai sétahajózást. Ezt családi akadályversennyel

KÖZÖSSÉG 13 kombinált kirándulás követte. Az együtt elfogyasztott késői ebéd után záróimádságra gyűlt egybe a csapat, majd ki-ki tetszése szerint távozhatott. Hálásan köszönöm, hogy részt vehettem ezeken a csodálatos programokon. Remélem, lesz még alkalmam máskor is találkozni a közösséggel, a plébánia tagjaival és az Atyákkal. Kár, hogy kevés ilyen összetartó közösség van, de reményeim szerint egyre több helyen fog ez megadatni. Bakos Tünde KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ HÉTVÉGE Börzsönyliget 2005. június 10-12. Második alkalommal került sor plébániánk közösségépítő hétvégéjére a börzsönyligeti Domus Margarithae házban. Az első alkalommal sok új élménnyel gazdagodtunk, ezért fellelkesülve családommal időben jelentkeztünk, hogy újra ott lehessünk. Szombaton érkeztünk, de már sokan péntek délutántól ott voltak a zord időjárás ellenére. A szombati nap a kertben lévő olajos hordók tárolójából kápolnává alakított kis helyiség megáldásával indult. A felújított épületet természetesen előtte feldíszítettünk, függönnyel, terítővel, kis mécsesekkel, virágokkal. Tamás atya az elektromos világítást is az új kápolnabelső megoldotta az utolsó pillanatokban, így minden időben elkészült.

14 KÖZÖSSÉG A kis kápolna megáldása mélyen megérintett mindnyájunkat. Az udvarból a kápolnáig égő mécsesekkel vonultunk fel, amelyeket leraktunk a feldíszített asztalra. Plébános atya vezetésével imádkoztunk közösen az új Istenházát körbefogva. Ezután jól megszervezett programokkal folytatódott a nap. Mindenki kedvére választhatott: biciklitúra, gyalogostúra, autós zarándoklat, vagy kerti játék között. Mindhárom kirándulásról nagy élményekkel tértek vissza a résztvevők. Tamás atya, mint már előzőleg is, most szintén Budapest és Börzsönyliget között ingázott papi hivatásának és a felkéréseknek eleget téve. A kirándulásokról visszatérve elfogyasztottuk a késői ebédet, majd ezután a kicsik kártyáztak, sakkoztak, a nagyobbak ping-pongoztak, a felnőttek egymással beszélgettek és pihenéssel töltötték az idejüket. Az esti szentmisét Tamás atya tartotta, amely most is nagyon bensőséges családias volt. A sok szép imádságot, éneket, a gitár és a furulya hangja tette még szebbé. A vasárnap kora reggeli (8 órai!) felkelés kissé nehezen ment, de mindenki igyekezett az időpont ifjúság a ping-pong asztalnál megtartásával a közösség érdekében tevékenykedni. A délelőtti dunai hajózáson az arcokat látva mindenki jól érezte magát. Ebédig további programok vártak bennünket. A szombati jól sikerült ping-pongozás alapján az ifjúság a kertben folytatta a játékot, voltak, akik

KÖZÖSSÉG 15 szintén az előző naphoz hasonlóan a környéken kerékpároztak, a kisebbek és néhány felnőtt pedig családi akadályversenyen vettek részt. Két csoport küzdött meg egymással. A gyerekek nagy lelkesedéssel oldották meg a feladatokat. De ne feledkezzünk meg azokról se, akik a játék és kirándulás ideje alatt és helyett, a konyhában szorgos kézzel főztek és mosogattak mindannyiunkra. Sajnos az ebéd után nem mindenki rakott rendet maga után. Utolsó közös mozzanatként, hálát adtunk Istennek befejező imádság keretében az együtt töltött hétvégéért. Köszönjük, hogy ott lehettünk és elmélyíthettünk kapcsolatainkat a kis közösséggel. Reménykedünk, hogy a Jóisten segítségével a következő plébániai hétvégén is együtt lehetünk másokkal. Mint szülő hálát adok, hogy van egy közösség, ahová a gyermekeimet bármikor elengedhetem és mindig biztonságban tudhatom őket. Hála mindenkinek mindenért. Varga Erzsébet Szeretettel várjuk kedves Híveinket a legközelebbi közösségépítő hétvégére Börzsönyligetre szeptember 16-tól 18-ig, péntek délutántól vasárnap estig. Plébániánk minden tagját: idősebbeket, családokat, fiatalokat, gyerekeket szívesen látjuk vendégül csupán csak néhány órára is, de ottalvásra is van lehetőség. Minden korosztályt érdekes programok várnak, hogy emlékezetessé tegyük plébániánk családjának nagy találkozóját. A közösségépítő hétvége különleges eseményei közé fog tartozni a kertben a kápolna tornyának megáldása. Ezen kívül különböző közös programok, kirándulások, kézműves foglalkozások, ping-pong verseny, és kerékpártúra stb. várja az érdeklődőket. A programokról szóló ismertető a sekrestyében átvehető és jelentkezni is ugyanott lehet. Legyünk minél többen, érezzük magunkat minél jobban!

16 TÁBOR TÁBOR DEVECSERBEN ÉS AZ ERDŐBEN 2005. augusztus 1-én reggel gyülekezett templomunk hittanosainak ifjabb korosztálya, hogy a plébánia által szervezett tábor résztvevői legyenek. Amikor a templom elé értünk első pillanatban megdöbbentünk, hiszen egy pótkocsis teherautó torlaszolta el az utat, amelyet szorgos kezek töltöttek különböző rakományokkal. Hamarosan kiderült, hogy a teherautóra nem a mi gyerekcsapatunknak van szüksége, oda a cserkészek pakolnak. A Tamás atya által szervezett tábor kocsi kíséret nélkül, szerény felszereléssel indult útnak. Nekik nem kellett sörpad, mert a földre ültek, és hatalmas katonai ponyvákat sem cipeltek magukkal, hiszen kisebb sátorban is meg tudtak húzódni éjszakára. Autók helyett, ők mindannyian a hátukon cipelték megtömött zsákjukat. A tábor helyszínén, Devecserben az érkezés után némi ismerkedéssel kezdtek, majd szent-misével szentelték meg a tábor első napjának helyszínét. Délután a gyerekek csapatokba rendeződve a város megismerésében vettek részt egy vetélkedő formájában. Külön-külön, de mégis mindannyian kerti ismerkedés jártak a kastélyban, a buszpályaudvaron, a templomban, és a temetőben. Megtudták ki Devecser városának plébánosa, ki a legidősebb lakója, mi a város legnagyobb látványossága. Másnap a Somló-hegyre ment a csoport apraja-nagyja. Az egész napot a szőlőjéről ismert dombon töltötték, jártak a hegy tetején lévő keresztnél, a kilátóban és még a várban is. Ott részt vettek egy tábori misén is.

TÁBOR 17 Az izzasztó, de mégis játékos nap után nagy élménnyel tértek vissza a gyerekek a tábor helyszínére. Különös élmény maradt a szakadó esőben történő strandolás is. A táborozók a legnagyobb zuhéban érkeztek meg az ajkai strand bejáratához, de a zord időjárás ellenére is ragyogóan érezte magát ott mindenki. A medencében volt lovascsata, vonatozás, és egyéni valamint csoportos ugrálás. Aki kevesebbet mozgott és fázni kezdett az a meleg vizű kismedencében lubickolhatott. A hét közepétől esős idő köszöntött a tábor résztvevőire. Ennek megfelelően a szobában játékokkal, gyöngy-fűzéssel, és fonal-munkákkal teltek az órák. Borús, esős napra esett a sümegi kirándulás, ahol várjátékok részvevői lehettek a gyerekek. Tapolcán a tavas való barlangban csónakázás a Somló-hegyi várnál nyújtott maradandó élményt a táborosok számára. Külön ki kell emelni a tapolcai Malo1mtónál hasznosan töltött időt is (kacsák, halak megfigyelése ). Ezeket igen sokat emlegetik a gyermekeink. A tábor utolsó napjai teltek a legizgalmasabban. Tamás atya volt annyira bátor, hogy a kedvezőtlen időjárás (előrejelzés) ellenére is elhagyta a gyerekekkel a jól megismert devecseri helyszínt és nomádabb körülmények közé Bakonyszentlászló közelébe az erdő sűrűjébe költözött. Egy réten verték fel a sátraikat és ott éjszakáztak. Különös felszabadultság töltött el mindenkit. A gyerekek úgy érezték övék a hatalmas terület. A patak közelsége, a hatalmas kaszáló által nyújtott tág tér, a susogó erdő, valami mást, új lehetőséget adott a közös együttlétre.

18 TÁBOR Esténként a táborban a záró tűz körül éneklés, imádság, majd fergeteges mulatság következett. A hazautazást megelőző nap estéjén figyelhették meg a későig fennmaradók néhány róka settenkedését a tábor körül. Az állatokat, csak egy-egy apró nesz árulta el. A ravaszdik a sátraktól kissé távolabb kihelyezett csalétket örömmel fogyasztották el az sötétség leple alatt. Sőt ami élelem csomagolatlanul maradt az alvás idejére, az reggelre nyomtalanul eltűnt, csak a lábnyomok, meg az előző este látott rókák alapján lehetett következtetni a tolvaj(ok)ra. Az éjszakai virrasztókat, a meg-figyelést csokival az erdei táborhely jutalmazták a szervezők. Az utolsó nap az összepakolás után búcsút vettek az erdőtől, összeszedték a maguk által esetlegesen elhullajtott szemetet és miután mindent összepakoltak lebontották a tábori oltárt is. A csoport erdőben töltött napjait, csak az otthagyott kereszt jelzi. Hálásak vagyunk a plébániának, hogy évről-évre maradandó élménnyel gazdagítják gyermekeinket: köszönet a Plébános Atyának a tábor anyagi támogatásáért, Tamás atyának és segítőinek a tábor megszervezéséért és lebonyolításáért. Szülők közössége

NYARALÁS 19 CSALÁDJAINK SZOMBATHELYEN Idén nyáron ismét Savaria, azaz Szombathely volt a családos tábor színhelye. Immár többedik alkalommal gyűltek össze a régi és új Margitos családok nullától kilencvenkilenc éves korig a Nyugat-magyarországi város tóparti kempingjében. A sok kis faházzal rendelkező táborhely nagy előnye, hogy a Széchenyi-terv segítségével gyönyörűen felújított városi Strand, a Kalandváros és a Skanzen -háromszögében helyezkedik el. Bár az idei időjárás inkább a skanzennek kedvezett, azért volt olyan nap, amikor strandolásra is sor kerülhetett, a fiatalság és az óriáscsúszdákat üzemeltető vállalkozó nagy örömére. A Kalandvárosnak nevezett park talán az ország legjobb és legnagyobb játszótere, ahol amíg a gyerekek a különböző labirintusok és mászókák között cikáztak, addig az apukák és anyukák kés-hegyre menő a Kalandváros gyereklabirintusa Scrabble csatákat vívhattak, aminek többszörös visszavágóját a táborba való hazatérés után az éjszakákba nyúlóan folytatni lehetett. Az egyik nap két nagyobb zuhé között még a kissé távolabb, már a határ túloldalán található életnagyságú dinoszaurusz maketteket tartalmazó parkot is többen meglátogattuk. Jellemző módon itt a kisfiamnak a park melletti kis vándorcirkusz beszélő papagája tetszett a legjobban, pedig a hatalmas dinoszauruszokon hónapokat dolgoztak a berlini egyetem tanárai. A tábori együttlét üde színfoltja volt a reggeli és esti közös elmélkedős-imádságos együttlét, amit ha tehettük, akkor a szabad ég alatt

20 NYARALÁS tartottunk, olykor vidám énekszóval is örvendeztetve meg a tábor többi lakóját. Sőt, mikor Tamás atya ellátogatott hozzánk, akkor még tábori szentmisét is láthattak. Ha pedig megnyíltak az ég csatornái, akkor a pingpong teremben gyűltünk össze. Ez utóbbi hely szolgált a Scrabble bűvöletéből kiszabadult fiatalabbak és a lélekben fiatalok éjbe nyúló tánctanulásának helyszínéül is. Tamás atya látogatásának a gyerekek örültek a leginkább, hiszen fáradhatatlanul és akadályt nem ismerve próbált újabb és újabb vidám játékot kitalálni számukra. Sajnos minden tábor véget ér, de lélekben felfrissülve és közös élményekben gazdagon térhettünk haza. Évről-évre jó látni, ahogy a tegnap még kis gombóc emberpalánták szemünk előtt gyerekekké, ifjakká cseperednek és talán egyszer majd már ők lesznek azok, akik a jövendő Margitos családos táborokat fogják szervezni. Tárkányi Csongor KÖZLEMÉNY Az újság szerkesztősége templomunk utóbbi években történt eseményein készült fényképekből gyűjteményt szeretne összeállítani. Minden program fontos számunkra. Legyen az koszorúkötés, vagy kézműves foglalkozás; elsőáldozás vagy bérmálás; gyerekmarosi találkozó, kirándulás szombathelyi családos vagy nyári tábor, illetve bármi más. A fentiek alapján kérjük kedves Olvasóinkat, hogy aki templomunk, közösségeink bármilyen eseményéről digitális vagy hagyományos képanyaggal rendelkezik az a válogatás teljesebbé tételéhez (kölcsönbe) juttassa el a sekrestyébe vagy az irodába.

MINISTRÁNSOK 21 Gyere Te is ministránsnak! Hívlak tudtad-e, hogy a ministráns és a miniszter szavunk ugyanabból a latin szolgálni igéből származik? minden templom oltárában egy szentnek a csontdarabkája van? az atyák hosszú fehér ruhája, amit a miseruha alá vesznek, az ókori rómaiak híres ruhájából, a tunikából alakult ki? az előző pápa tíz éve külön meghívta Rómába a világ minden ministránsát azon a találkozón számos ministráns kezet foghatott II. János Pál pápával? Jövök! Szólj, Uram, hallja a te szolgád! Szeretettel várjuk az általános iskolás LÁNYOKAT és FIÚKAT a plébánia ministránsai közé. Ministránspróbák: péntekenként fél 5-től a templomi hittanteremben.

22 TAIZE TAIZÉ ÉS ROGER TESTVÉR A Taizéi dalok hamarabb eljutottak hozzánk, mint a közösségről és vezetőjéről szóló híradások. Melyikünk ne hallott volna a Taizei találkozókról, amely Karácsony és Szilveszter között hol az egyik, hol a másik nagyváros életét pezsdíti fel egy kicsit. Vagy melyikünk ne ismerne kapásból legalább 10 Taizei éneket latinul, magyarul vagy más nemzetek nyelvén: Gyújt éjszakánkba fényt, Magnificat, Gloria Tibi Domine, Ó, Te vagy Uram, Várj és ne félj, Ne félj, ne aggódj, Ó, halld meg Uram, és sokáig folytathatnánk a sort. Éppen, ebből adódóan mindannyian nagy döbbenettel értesültünk arról, hogy 2005. augusztus 17-én kedden este fél kilenckor életének kilencvenedik évében megölték a taizéi ökumenikus közösség alapítóját, Roger Louis Schutz-Marsauche-t. 1915. május 12-én született Svájc Waadt nevű helységében. Édesanyja francia, édesapja svájci református lelkész volt. 1937-től 1940-ig református teológiát tanult Lausanne-ban és Strassburgban. 1940-ben telepedett le Franciaországban, Taizé faluban, néhány kilométerre a Franciaországot akkor kettészelő demarkációs vonaltól.. Itt egy öreg házat vásárolt. 1940-42 között politikai menekülteket bújtatott, zsidókat majd németeket rejtegetett. 1942-től a Gestapó két évi menekülésre kényszerítette, majd visszatért Taizébe. A közösséget 1949-ben hozta létre, amikor többnyire a diáktársaiból meghívott ismerősei hármas szerzetesi fogadalmat (szegénység, tisztaság, engedelmesség) tettek heten, annak ellenére, hogy mindnyájan reformátusok voltak. 1969 óta katolikusok is élnek Taizében. Ma a Közösségnek 25 különböző nemzetből körülbelül 100 tagja van, közel egyharmaduk katolikus. Az ötvenes években a testvérek közül sokan telepedtek le Ázsia, Afrika, Észak-Amerika városainak óriási nyomornegyedeiben, az ott élők megsegítésére. Roger testvér meghívottként jelen volt a II. Vatikáni Zsinaton is. II. János Pál pápa 1986 októberében meglátogatta Taizét, és a következőket

TAIZE 23 mondta: Taizé - kis tavasz. Az ember úgy jön ide, mint egy forráshoz. Az utazó megáll, csillapítja szomját, és folytatja útját. Roger testvér II. János Pál pápa temetésén is jelen volt, és ott Ratzinger bíboros meg is áldoztatta. Taizéi közösség vezetőjén egy elmeháborodott román származású Luminita Solcan nevű nő imádság közben késsel ejtett halálos sebet. Egy ott élő magyar házaspár a következőképpen számolt be a történtekről: Ami kedden este a templomban történt, felfoghatatlan borzalom. De nem is az a lényeges, hogy akkor mi ment végbe, hanem sokkal inkább, ami most valósul meg Taizében. Az első rémület és bénultság után olyan békesség és csend honolt a taizéi dombon, ami mindenkire nagyon mély hatást tett. Az ima azóta is folyamatos, a kiscsoportos beszélgetések folytatódnak, a konyhás csapat főzi az ebédet, a mosogató csapat mosogat, mindenki a helyén. A fennmaradó időben pedig a templomban vagy a spontán alakuló kis találkozókon békesség, együttérzés, a szívek feltárulása tapasztalható. Mintha Roger testvér azt üzenné, menjetek, folytassátok, talán még nagyobb lendülettel, mint azelőtt. A mostani történésekben szinte kézzel fogható módon látható, hogy az Élet hogyan győzi le a halált, a világosság a sötétséget. 2003 óta a Ferenciek terén a Kárpátia udvar IV. lépcsőházának pincehelyiségében kis Taizéi Kápolnát alakítottak ki, ahol azóta minden nap 13 órakor közös imádságot tartanak. A kis pincekápolna mindenki számára nyitott az imádságra, akár csak néhány percre is be lehet kapcsolódni. Tájékoztatjuk az internet hozzáféréssel rendelkező olvasóinkat, hogy a Katolikus Egyház naponta frissített hírei és eseménynaptára a www.katolikus.hu oldalon található.