KISSOMLYÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9/2001. (X.27.), 11/2001. (XII.20.), 10/2004. (VI.15.), 9/2005. (VII.27.), 11/2007. (XI.27.) és a 15/2008. (XII.3) rendeletekkel módosított 6/2001. /IV.26./ számú rendelete a helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és az állatok tartásáról Kissomlyó Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelembe véve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.. /l/ bekezdés c./ pont és 48.. /l/ bekezdést, és az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI tv. valamint egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvényt Kissomlyó község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása, és védelme érdekében ismerve a környezet állapotának egyre rosszabbodó helyzetét a helyi körülményeket figyelembe véve az 1995. LIII. tv. 58.. /1/ bekezdésére figyelemmel az alábbi rendeletet /továbbiakban: R/ alkotja: I. Fejezet 1. (1) A rendeletben használt alapfogalmakat a Közterület Felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27.. a.) bekezdése, Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI törvény 3. -a, a hulladékgazdálkodásról 2000. évi XLIII törvény 31. -a, Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. (13) bekezdése, és a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. ( II.21.) ÉVM- EüM együttes rendeletek 3. (c.) bekezdése szabályozzák. (2) A rendelet hatálya kiterjed: jogi és természetes személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. (3) E rendeletet kell alkalmazni: a) A közterületek tisztántartására, valamint haszon, illetve kedvtelésből tartott állatok tartásának módjára. b) A közterületek rendjével a közterület tisztaságával kapcsolatos tevékenységre /csapadékvíz elvezetése, zöldterület gazdálkodás, zöldterület fenntartása, és karbantartás/. c) A helytelen környezetgazdálkodásból eredő károk csökkentésének településre vonatkozó feladataira. d) Állattartás szabályaira.
2 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software II. fejezet Környezetvédelmi feladatok A föld védelme 2. (1) Mezőgazdasági rendeltetésű föld művelés alóli kivonása esetében - a tényleges igénybevételig - biztosítani kell a föld mezőgazdasági hasznosítását. (2) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan és településfejlesztési célra nem tervezett területek növényesítését, fásítását a tulajdonosnak, vagy kezelőnek meg kell valósítani. (3) A föld termőképességének megőrzése és növelése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. (4) Az építkezések területén a termőtalajréteg leszedéséről és pótlásáról az építtető köteles gondoskodni. A vizek védelme 3. (1) Kissomlyó község egész területén szennyvizet szikkasztani tilos. (2) A község igazgatási területén a szennyvizet zárt szennyvizgyüjtőbe kell gyűjteni. (3) A szennyvízgyűjtő ürítését csak erre feljogosított szakvállalat, vállalkozó végezheti az elszállított folyékony hulladék mennyiségét a tulajdonos számlával köteles igazolni. (4) Szennyezést okozó anyagot /szemetet, szennyvizet, trágyalét, iszapot stb./ csapadékvíz elvezető csatorna víznyelő aknájába, nyílt árokba, megszűnt kútba juttatni tilos. (5) Vízfolyásban, vagy annak közvetlen környezetében, továbbá a közkifolyónál járművet mosni tilos. A levegő védelme 4. (1) Üzemi, intézményi létesítmények tüzelő berendezéseire csak az előirt levegőminőség biztosítása mellett adható engedély. (2) Lakóterületen légszennyező ipari és egyéb létesítmény nem építhető. (3) Közutak 100 méteres körzetében mindennemű hulladék égetése tilos. (4) A tarlóégetés csak előzetesen beszerzett jogerős engedélyező határozat birtokában végezhető, egyébként tilos! (5) Éghető hulladékot csak a kijelölt helyen szabad gyűjteni, tárolni, a megtelt tárolók mellett tilos! (6) Nyilttéri égetést csak hétfői és szombati napokon reggel 8:00 és 18:00 között lehet végezni, más napokon a jegyző írásbeli engedélye nélkül a nyilttéri égetés tilos. (7) Tilos a mesterségesen előállított anyagok pontosabban a háztartásokban keletkezett hulladékok veszélyes és nem veszélyes égetése. (8) Égetési szempontból figyelembe kell venni:
3 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software - kis nedvességtartalmú anyagok nem égethetők - égetés csak szélcsendes időben (5 m/s kisebb szélsebesség) - a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető. Zaj és rezgés elleni védekezés 5. (1) A község közigazgatási területe zajvédelmi szempontból egy övezetbe nyert besorolást: ahol az egyenértékű A hangnyomásszint irányértéke db-ben ( A ) ben nappal 50, éjszaka 40 db ( A ) lehet. 6. Többlakásos lakóépületben, a rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor, illetőleg e létesítmények tevékenységéből eredő, a szomszédos lakás-használatú ingatlanba az épületen átszűrődő állandó zaj éjszaka (22-06 óráig) 30 db nappal (06-22 óráig) 40 db (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények tevékenységéből eredő zajszint megállapításánál, illetve e létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor a szabadban, lakó- vagy intézményterület zajtól védendő homlokzatai előtt 2 m távolságban, illetőleg az épületek közötti, emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken a terület belsejében és határán mért zajterhelési irányértéket kell figyelembe venni. (2) A lakóépületek helyiségeiben a mérési pontokat a helyiség falaitól legalább 0,5 m távolságban kell elhelyezni úgy, hogy a mérési pontok távolsága az ablaktól 1 m-nél nem kevesebb. (3) Közterületre irányuló hangszórós tevékenység és zeneszolgáltatás közösségi érdekű rendezvényen bejelentési kötelezettség mellett végezhető, egyéb esetben csak a jegyző hozzájárulásával folytatható. (4) E rendelet alkalmazásában hangosító berendezés bármilyen hangszóró vagy műsorforrás. (5) Rezgés terheléssel járó tevékenységet belterületen a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal egyeztetni kell a település jegyzőjével a tevékenység csak engedélyével végezhető, külterületen az érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával végezhető. III. fejezet Köztisztasági feladatok Az ingatlanok és közterületek tisztántartására. 7. (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról a) az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója ha erről más jogszabály vagy a tulajdonossal kötött megállapodás nem mentesíti, köteles gondoskodni. b) az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá a rendszeres rovar, és rágcsáló
4 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software irtásról való gondoskodás. (2) Az ingatlan tulajdonosa használója, kezelője köteles gondoskodni: a) a ház, vagy telek előtti járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének tisztántartásáról, járdaszakasz síktalanításáról a burkolat széléig. b) az ingatlan előtti árok, áteresz karbanntartásáról, kaszálásáról a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról (csapadékvíz elvezetés). (3) Intézmény, szórakozóhely, vendéglátó - ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusító hely előtti járdaszakasz tisztántartása, a hó- és síkosság mentesítés, mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve üzemeltető kötelessége. (l995. évi LIII. tv. 47.. /1/ bekezdés e./ pont). (4) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztántartását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti. 8. (1) A közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmény esetében a) a belterületen lévő várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel, vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat illetve a terület tulajdonosa a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkező hulladék eltávolításáról köteles gondoskodni. b) az állatok legeltetésre történő kihajtása során keletkező szennyeződés eltávolításáról az álattartó köteles gondoskodni. A hajtás során gondoskodni kell arról, hogy az állatok a kiépített járda szakaszokon ne közlekedjenek, a közterület növényzetét ne károsítsák, az úttest fele közlekedésre rendelkezésre álljon. 9.. (1) Az üzlet, vendéglátóegység, elárusítóhely előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az egység üzemeltetőjének a feladata (l995. évi LIII. tv. 47.. /l/ bekezdése e pont.) (2) Közterületen a szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített szemétgyűjtőbe szabad elhelyezni. (3) A szemétgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata, az /l/ bekezdés kivételével. Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban 10. (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendbentartani gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokortól megtisztítani, a szabad földterületet megművelni. (2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről, parkosításáról. A parkosítás céljából ültettt fák, bokrok gondozásáról /nyírás stb./ az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni úgy, hogy a kilátást /utcára való kihajtás stb./ ne akadályozza /szükség esetén fa, bokor, felnyesésével vagy kivágásával/. (3) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari és szolgáltató
5 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software létesítmények külső- és belső nagytakarítását /a környezetrendezést/ az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek /előtető, portál, cégtábla stb./ jó karbantartásáról gondoskodni. (4) A kereskedelmi, vendéglátó - ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztán tartani és a kirakatokat az üzlet profiljának megfelelően áru bemutatására használni. (5) Az építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztántartása a kivitelező feladata. Fák cserjék telepítési távolsága 11. (1) A község területén telepített növények legkisebb ültetési távolsága belterület esetén az ingatlan határától: a) lágyszárú 0,6 méternél alacsonyabb növény esetén nincs meghatározva b) lágyszárú 0,6 méternél magasabbra növő, valamint szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor esetén 0,5 méter c) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter d) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs fa esetén 2,00 méter e) 3 méternél magasabbra növő egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor esetén 3,00 méter. (2) A község területén telepített növények legkisebb ültetési távolsága külterület esetén az ingatlan határától: a) gyümölcsfaiskola nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, egres, ribizli és málna esetében 0,80 méter b) minden egyéb gyümölcsbokor 2,00 méter c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter e) vadalanyra oltott alma-, körte-, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter f) cseresznyefa esetében 5,00 méter g) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcs valamint egyéb fa esetében 8,00 méter (3) külterületre telepített cserjék és egyéb bokrok esetén a) 1 méternél magasabbra nem növő cserjék és egyéb bokrok esetén 0,80 méter b) 2 méternél magasabbra nem növő cserjék és egyéb bokrok esetén 1,20 méter c) 2 méternél magasabbra növő cserjék és egyéb bokrok esetén 2,00 méter Röplapok plakátok elhelyezése 12. (1) A röplapok utcai terjesztői kötelesek - a terjesztést követően - a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni. (2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin, vagy e célra kijelölt helyen lehet elhelyezni. (3) A hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblán elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.
6 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software 13. Hulladék gyűjtése, szállítása (1) (2) (3) a) Az önkormányzat illetékességi területén a háztartási hulladék gyűjtése, az elszállításig való tárolás és a rendszeres elszállítás igénybevétele minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére kötelező. b) A rendelet hatálya kiterjed Kissomlyó község közigazgatási területére. c) A háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött szerződés alapján a pályázatot elnyert vállalkozó (a továbbiakban vállalkozó) végzi. d) A háztartási hulladék gyűjtését kuka edényben, nylon zsákban kell megoldani. Egyegy gyűjtő edényben elhelyzett hulladék súlya a 20 kg-ot nem haladhatja meg. a) Éles, csorbult szélű illetve más módon megrongálódott illetve fedetlen hulladékgyűjtő használata tilos. A vállalkozó induláskor minden háztartás részére egy db kuka gyűjtőedényt biztosít. b) A tárolóedények rendeltetésszerű használatáról tisztántartásáról és a szállításhoz történő kihelyezéséről az ingatlan tulajdonosa, a bérlő, lakóközösség köteles gondoskodni /továbbiakban: tulajdonos/. c) A vállalkozó dolgozói fokozott gondossággal kötelesek a szemétgyűjtő edényeket kezelni: A gondatlan és szándékos károkozásért a vállalkozó anyagilag felelős. d) A gyűjtőedények mennyiségét úgy kell biztosítani, hogy az elszállítás gyakorisága mellett a hulladék ne gyűlhessen fel úgy még ünnep és munkaszüneti napon sem, hogy a 20 kg-os felsőhatár figyelembe vételével a gyűjtőedényekben ne férjen el. e) A gyűjtő edényzetben terjedelme miatt el nem helyezhető hulladékot az önkormányzat által meghírdetett időben a kijelölt helyre kell kirakni. /évente két alkalommal lomtalanítási akció/ f) A lakossági háztartási hulladék elszállításáról a válallkozó gondoskodik. g) Az egyéb hulladék elszállításáról a hulladék keletkezését okozó köteles gondoskodni. a) A válallkozó a szemetet kéthetente /keddi napon/ köteles elszállítani. b) A hulladékgyűjtő edényzetet a tulajdonosok a válallkozó által meghatározott napokon 5 órától helyezhetik ki közterületre, padkára oly módon, hogy az a biztonságos közlekedést ne veszélyeztesse. A gyűjtőedényeket közterületen egyéb időben tárolni tilos. c) A gyűjtő edényekben nem helyezhetők el olyan tárgyak, amelyek a hulladék fuvarozását végző dolgozók testi épségét veszélyeztetik, valamint a szállító jármű műszaki berendezéseit rongálják. E tilalom megsértői az okozott kárt kötelesek megtéríteni. d) A vállalkozó köteles az érdekelt tulajdonosokat a rendszeres szemétszállítás időpontjáról, valamint a tulajdonosokat terhelő kötelezettségekről /szállítási díj, szeméttároló edények biztosítása, stb/ írásban értesíteni. A hulladék elhelyezése 14.
7 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software (1) 1 (2) 2 (3) A vállalkozó a Kissomlyó község területéről összegyűjtött háztartási hulladékot köteles a község közigazgatási területéről elszállítani. (4) Folyékony kommunális hulladék elhelyezése ezen rendelet 3. előírásainak betartásával történhet, a szippantott folyékony kommunális hulladékot a község területéről el kell szállítani, amely a közszolgáltatást végző vállalkozó feladata. (5) A 41/1997. /V. 28. / FM rendelet mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzat /ÁSZ / 46. /1/ bekezdése szerint eb, macska, baromfi, tovább 3 hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén évente legfeljebb 50 kg tömegig eláshatja. A felsoroltnál nagyobb tömegű állatok hulláját engedélyezett állati gyűjtő helyre /ÁTEV Sárvár/ vagy gyepmesteri telepre kell szállítani, az elszállítás a tulajdonos feladata. A hulladék szállítási szolgáltatás díjazása 15. (1) (2) (3) a) A vállalkozó a háztartási hulladék gyűjtésével elszállításával kapcsolatos költségeinek fedezésére szemétszállítási díjat szed. b) A fizetendő díjat az 1. számú melléklet tartalmazza. c) A háztartási hulladék díját az ingatlan tulajdonosa /kezelője/ köteles megfizetni, a vállalkozó által meghírdetett időpontban és módon. Amennyiben a szemétszállítás nem a szerződésben rögzítettek szerint történik, a díjat a tényleges szállítás arányában kell megfizetni. d) Az ingatlan tulajdoni, kezelői jogában beállott mindennemű változást akorábbi tulajdonos, illetve kezelő köteles az átruházással egyidejűleg a válallkozónak bejelenteni. e) Üresen álló, vagy romos helyiség után szemétszállítási díjat fizetni nem kell. f) Újbóli hasznosítást a tulajdonos 15 napon belül bejelenteni tartozik a vállalkozónak. A szemétszállítási díjat az igénybevételt követő első napjától kell fizetni. g) A rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt terület ingatlanainak, építményeinek, tulajdonosai nem vonhatják ki magukat a szemétszállítási díj fizetése alól, illetőleg arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem veszik igénybe. a) A lakossági hulladék szállítási díját a képviselő-testület állapítja meg. Nem köteles a tulajdonos a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos szolgáltatást igénybe venni, ha 60 napon túl távol van és ezt a szolgáltató felé bejelenti. b) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékának kezeléséről a hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Tv. 13. -ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik. c) Külterületen (volt zártkert) 1000-1405-ig hrsz. alatti ingatlanok tulajdonosai az önkormányzati területen elhelyezett konténerekbe kötelesek a kommunális szemetet minden év március 1. napjától november 1. napjáig elhelyezni. Ezen kívüli időben a hulladékot saját területükön kötelesek gyűjteni és tárolni. 1 Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (XII.03.) rendelet, hatálytalan 2008. december 3-tól. 2 Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (XII.03.) rendelet, hatálytalan 2008. december 3-tól.
8 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software a) A komplex helyi közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan tulajdonosa a szolgáltató részére közszolgáltatási szemétdíjat köteles fizetni. A közszolgáltatási szemétdíjat a hulladékgyűjtő edényzet darabszámától, űrmértékétől és az ürítés gyakoriságától függően kell megállapítani. A 2002. évre fizetendő díjat a Képviselő-testület 2001. november 30. napjáig állapítja meg. b) A közszolgáltatás díját a szolgáltató vagy az általa megbízott díjbeszedő által összeállított számla kézhezvételét követően, de legkésőbb a kézhezvételt követő 15 napon belül kell kiegyenlíteni. A számla átadása történhet megbízott útján személyesen vagy postai úton. c) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározása két ürítés közti időszakra ingatlanonként 1 főig számolva 80 literes 2-3-4 főig számolva 120 literes gyűjtőedényt kell figyelembe venni és a felszámítás 4 főig terjed.. A közterület használata 16. 3 (1) A közterületek rendeltetésüknek megfelelő használata, a rájuk vonatkozó hatósági előírások és engedélyek szerint bárkit megillet. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata jogerős önkormányzati hatósági engedély (továbbiakban: engedély) birtokában történhet. (3) Az engedélyt a polgármester adja ki. (4) Amennyiben a közterület-használat olyan tevékenység végzésére illetve olyan építmény elhelyezésére irányul, amelyhez egyéb hatósági engedély is szükséges, úgy az engedélyt a hatósági eljárással együtt kell kiadni. (5) A polgármester hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. 16/A. 4 (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért díjat kell fizetni. A díj mértékét a képviselő-testület állapítja meg. /6. számú melléklet/. A díj összegét, megfizetésének módját és határidejét az engedély tartalmazza. A díjat az engedély jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell megfizetni. (2) Közterület használati engedély határozott időre adható, melynek legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama pedig egy év. Az engedély időtartamának lejárta előtt meghosszabbítható, ha azt kizáró körülmények nem állnak fenn. A meghosszabbításra az engedély kiadásának szabályait kell alkalmazni. (3) A díj összegének megállapításánál minden megkezdett nap, hónap illetev m 2 egésznek számít. (4) Nem terheli közterület-használati díj fizetési kötelezettség: a) választási kampány idején a bejegyzett politikai és társadalmi szervezetek helyi csoportjait valamint a független jelölteket, b) jótékonysági tevékenységet végző természetes és jogi személyeket, c) egészségvédelmi, egészségügyi demonstrációban, információ-nyújtásban résztvevőket, (5) A közterületet igénybe vevő a használat után köteles az eredeti állapotot helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, az okozott kárt a 7. számú mellékletben foglaltak szerint 3 A 8/2005. /VII.14./ rendelettel megállapított szöveg. 4 A 8/2005. /VII.14./ rendelettel megállapított szöveg.
9 Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software megtéríteni. 16/B. 5 (1) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a) a közterület használati jogot másnak átengedte, b) a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra, az ott meghatározott módon használja, c) az engedélyben meghatározottnál nagyobb területet foglal el, vagy d) a közterület használat díját az előírt határidőre nem fizette meg. (2) A visszavonásra akkor kerülhet sor, ha az engedélyes a szabálytalanságot írásbeli felszólítást követően sem szünteti meg. 17. (1) A községben a vándorárusok kötelesek az árusítóhelyek környékét állandóan tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni. (2) Árusítani kizárólag a község erre a célra kijelölt területein, (Rákóczi utca és Szent Imre utca eleje lehet. 18. (1) Szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusító hely előtti járdaszakaszon és közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. /kivéve a vendéglátóhelyek kerthelységeit/ (2) Az /1/ bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel engedéllyel kialakítható szeszesital fogyasztási hely. (3) A /2/ bekezdésben engedélyezett árusítás esetén a terület rendezvény utáni takarítását és tisztántartást, a rendezvény befejezése után l napon belül saját költségén az köteles elvégezni, vagy elvégeztetni, aki részére az engedélyt kiadták. Amennyiben a terület takarítását a használó nem végzi el, az önkormányzat végezteti el, és a költségeket a használóval megtérítteti. 19. (1) A közúti közlekedésben használt jármű /autóbusz, kamion, mezőgazdasági erő és munkagépek eszközök, traktor stb./, közúton vagy más közterületen nem tárolható, kivéve ha az üzembenntartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3.500 kg legnagyobb megengedett összetömegű gépkocsival végzi. (2) Kivételesen indokolt esetben a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3.500 kg-nál nagyobb öszztömegű jármű is tárolható közterületen, ha a jármű a közúti forgalmat, a parkolást, vagy a lakókörnyezetet nem zavarja. (3) Engedély nélkül üzemképtelen a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan jármű közúton, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem tárolható. 19. 5 A 8/2005. /VII.14./ rendelettel megállapított szöveg.
10 Közterületen elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az ártalmatlanító helyre szállíttatni a Sárvári ÁTEV-el. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségén köteles gondoskodni. Zöld területek fenntartása és kezelése. 21. (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédő munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni. (2) A község területén lévő önkormányzati tulajdonú közhasználati parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik. 22. (1) A község területén élő védett emlősök, madarak, rovarok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és az utódok kiszedése és irtása tilos. (2) A községben a játszóteret, és a hozzátartozó berendezési tárgyakat 14 éven aluli gyermekek használhatják. (3) Közhasználatú és egyéb zöldterületeken és közkifolyóknál járművet, és egyéb gépet, használati tárgyat mosni, állatot itatni tilos. (4) Közterületet szennyezni, szemetet és hulladékot vagy papírt eldobni, továbbá szennyvizet vagy bármilyen folyadékot, csapadékvíz kivételével kiengedni, kiönteni és jószágot legeltetni tilos. (5) Parkokban, játszótereken, fásításokban tilos: a) égő gyufát, cigarettát eldobni, tüzet rakni, b) az élő növényzetet leszakítani, csonkítani vagy beszennyezni, parkokat, játszótereket rongálni, a fákra plakátot ragaszani és kiszegelni, c) gépjárművel, kerékpárral közlekedni a parkokban, d) nem közlekedésre rendelt területeken útrövidítés és más célból átjárni. (6) A fásított, parkosított területen, továbbá játszótéren, és sportpályán jószágot áthajtani, nem szabad. (7) Eldugulás, vagy rongálás okozására alkalmas anyagot belvízelvezető csatornába vagy vízelvezető árokba helyezni tilos. (8) Tilos minden olyan magatartás, amely a környezetet szennyezi, vagy arra káros hatással van. (9) Az olyan anyagot, amely az egészséget veszélyezteti, az élősdiek számára táptalajt nyújt, bűzös és a levegőt szennyezi sem köz, sem magánterületen elhelyezni tilos! Természetvédelmi szabályok 23. (1) A község közigazgatási területén az élővilág, táj- és természetvédelem kötelezően kiterjed valamennyi természeti területre, értékre, rendszerre, tájra és egyedi tájértékre, ill. az 1996. évi LIII. tv. alapján védett, fokozottan védett vadon élő szervezetre, azok életközösségére
11 és élőhelyeire. (2) Valamennyi területhasználat, fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájképi adottságok megőrzésére. Művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének illetve a történelmileg kialakult tájhasználatának figyelembe vételével, természetkímélő módon valósítható meg. (3) A település közigazgatási területén védett terület nincs, védetté nyilvánítás nincs előirányozva. IV. fejezet Állatok tartása 24. (1) E fejezet szabályai nem vonatkoznak: a) az egészségügyi okból rászorulók által tartott jelző és vezető kutyákra, mely szükségességét orvos igazolja, b) az alkalmi cirkuszi és egyéb bemutató rendezvényekre. (2) E fejezet alkalmazása szempontjából: - az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek, - a családi házban lakó kistermelők, - a többlakásos épületben lakók közül a közös háztartásban élők minősülnek egy állattartónak /továbbiakban: állattartó/ (3) E fejezet alkalmazása szempontjából: a) haszonállat: a szarvasmarha, a bivaly, a ló, az öszvér, a szamár, b) kishaszonállat: a sertés, a kecske, a juh. c) kisállat: a baromfi, a díszbaromfi, a posta, - a sport, - a disz- és haszongalamb, a házinyúl, d) prémes állat: a róka, nyest, görény, nutria, csincsilla, stb. e) kedvtelésből tartott kisállat: díszhal, az éneklő és díszmadár, rágcsálók /aranyhörcsög, tengerimalac, stb./ f) egyéb állat: a házőrző eb, a vadász eb, kedvtelésből tartott eb, a macska és egyéb hazánkban is honos szelídíthető állat, g) méhek, h) egzotikus /fauna idegen/ állat: melyek más faunában kialakult jellemző tulajdonságaik miatt ember és állat testi épségére, egészségére veszélyt jelentenek, pl. hüllők, ragadozók, majmok. 25. (1) A község területe állattartás szempontjából egy állattartási övezetre oszlik. (2) A község területén haszonállatból legfeljebb 6 db, kishaszonállatból, prémes állatból 20 db, kisállatból legfeljebb 200 db, valamint a 24.. /2/ bekezdésben felsorolt állatfaj tartható, ezen felüli darabszám esetén a 24.. /3/ bekezdés a/-g/ pontjaiban felsorolt valamennyi állatfajta a vonatkozó szakhatósági és építésügyi előírások figyelembevétele mellett a polgármester által kiadott egyedi engedély alapján tartható. 6 6 A 11/2007. (XI.27.) rendeletekkel megállapított szöveg.
12 (3) A /2/ bekezdésben foglaltaktól eltérően kedvtelésből tartott kisállat, egzotikus állat és házőrző eb kivételével tilos állatot tartani a község bármely területén lévő orvosi rendelő, középület és kulturális intézmény területén, valamint kereskedelmi területen. (4) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 m, használatban lévő utaktól / közúttól, saját használati úttól / pedig az út melleti víz elvezető árok külső szélétől számított 10 m távolságon túl szabad elhelyezni. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 m távolságot megtartani nem lehet a méheknek ellenkező irányban - vagy legalább 2 m magas tömör / deszka stb / kerítés vagy élő sövény létesítésével a magasban való kirepülését kell biztosítani. (5) A község területén veszélyesnek minősülő (ragadozó, egészséget károsító anyagot kiválasztó) egzotikus állat az ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság szakvéleménye alapján a jegyző engedélyében meghatározott feltételek mellett tarthatók. (6) Egzotikus állatokat zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet és egészséget ne veszélyeztessenek és a tartási körülmények feleljenek meg a faj természetes igényeinek. 26. (1) A rendelet 25.. /2/ - /9/ bekezdésében meghatározott esetekben állatot lakóépületen kívül, istállóban, ólban, ketrecben, kaptárban /továbbiakban: melléképület/ lehet tartani. (2) Baromfi és díszbaromfi melléképületben és lakóépületben, valamint lakóépülethez tartozó udvarban, kertben elkülönített és elkerített helyen tartható. (3) Galamb a lakóépületen belül, a padlástér erre elkülönített helyén is tartható. (4) A kedvtelésből tartott kisállatok, a rendelet előírásait betartva egzotikus állat, kedvtelésből tartott eb valamint a vadászeb, és macska lakásban is tartható. 27. (1) Lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek és védőtávolságok építési előírásait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Többlakásos lakóépületben, vagy közösen használt terület esetében állatot csak a tulajdonos, tulajdonostárs, bérbe- illetve használatba adó, továbbá a többi bérlő, valamint használótárs hozzájárulása esetén lehet tartani. (3) Lakásbérlet esetén házőrző eb tartásához a tulajdonos /haszonélvező/ illetőleg az ingatlan kezelője, társasház esetén pedig valamennyi tulajdonostárs, vagy bérlők többségének előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. (4) Eb lakáson belüli tartásánál többszintes épületek esetén a közvetlen szomszédok, továbbá az alatta és felette lévő szintszomszédok hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. (5) A lakóépületek közös használatú helyiségeiben, a lakáshoz tartozó loggián, erkélyen ebet tartani tilos. Lakáson belül legfeljebb kettő eb és macska tartható. 28. (1) Állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre és más magánterületre felügyelet nélkül ne jusson ki. Közterületre csak pórázon vezetve szabad ebet kivinni, a kutyát szájkosárral is el kell látni. (2) Állatot felügyelet nélkül közterületre kiengedni tilos! (3) Ebet közparkba, játszótérre bevinni, illetve beengedni tilos! (4) Az eb tulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által a területeken keletkező
13 szennyeződést el kell távolítani. /az ebtulajdonos feladata/ 29. (1) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás: a) ember és állat egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen, b) állatvédelmi jogszabályokat ne sértsen /kínzás, sanyarú tartás tilalma/, c) környezetvédelmi, természetvédelmi és állategészségügyi jogszabályokba ne ütközzön, d) tűzvédelmi szabályok betartása kötelező. (2) Állatot tartani olyan módon lehet, hogy az más ingatlanára átjutni ne tudjon. (3) Állatot elcsapni tilos. Ha a tulajdonos nem szándékozik állatát továbbtartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, vagy állatorvossal kiirtatni. (4) Az állattartó köteles az állatokat az állatvédelmi, állategészségügyi jogszabályokban foglaltak szerint tartani, szükség szerinti gyógyításukról gondoskodni. (5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással kárt senkinek ne okozzon. Az esetlegesen okozott kárért az állattulajdonos a felelős. (6) Az állattartók kötelesek tűrni ezen rendeletben meghatározott szabályok ellenőrzését. (7) A gazdátlan és kóbór állatok kiírtatásáról az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos személye a későbbiekben ismertté válik, a felmerült költségek megtérítésére kell kötelezni. 30. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, szilárd falazatúnak és hézagmentes szilárd padozatúnak kell lenni. (2) A trágyalé szivárgásmentes, zárt műtárgyban történő elhelyezését biztosítani kell. (3) A trágyát csak zárt, szilárd falazatú és aljzatú - megfelelő szivárgóval a trágyalé gyűjtőbe kötött - tárolóban szabad tartani. Rendszeres ürítéséről, fertőtlenítéséről, szagtalanításáról gondoskodni kell. (4) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket takarítani és rendszeresen fertőtleníteni, szagtalanítani kell. (5) Egészségi szempontból káros rágcsálók, rovarok, legyek rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (6) Fertőző és járványos állatbetegség esetén, fertőtlenítés, szagtalanítás módjára, gyakoriságára a mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi rendelkezések az irányadók. (7) Az alábbi állatok /ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül baromfi és nyúl állományok esetén 100 egyed feletti/ elhullását az elhullás szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelenteni, ahol a település területén elhullott állatokról nyilvántartást kell vezetni. 31. Ha az állattartó az állatok tartására, a környezet védelmére, a köztisztaságra vagy az állategészségügyre vonatkozó jogszabályokat, illetve ezeken alapuló rendelkezéseket ismételten, vagy súlyosan megszegi, továbbá az állampolgárok jogos érdekeit sérti, a jegyző az állattartást megtilthatja, vagy az állatok tartási módjára vonatkozóan további szigorító előírást határozhat meg.
14 V. fejezet Szabálysértési rendelkezések 32.. (1) Amennyiben a cselekmény más súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá nem esik, szabálysértésnek minősül és többször kiróható 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) aki az ingatlana tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről nem gondoskodik, (3) aki az ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, hó és síkosság mentesítéséről, valamint ennek műtárgyai tisztántartásáról nem gondoskodik, az ebből eredő kárt is köteles megtéríteni. (4) az üzemeltető, ki a kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső, belső nagytakarítását, valamint a kirakatok tisztántartását nem végzi el, (5) aki közterületen tartott rendezvényt követően a takarítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, (6) aki építésnél, bontásnál, tatarozásnál a közterületet engedélytől eltérő módon használja, vagy a közterület használati engedélyében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. (7) aki az elhullott állat tetemének a kijelölt helyre történő elszállításáról és a terület ártalmatlanításáról nem gondoskodik, (8) aki közterületet hatósági engedély nélkül a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy az engedélytől eltérően használ, (9) aki közhasználatú vagy zöldterületen járművet mos, (10) az a tulajdonos, vagy használó, aki a lakóháza előtti közterületen lévő zöldterületek gondozását elmulasztja, (11) aki a közhasználati zöldterületet és építményeinek, berendezéseinek állagát szándékosan megrongálja, (12) 7 (13) aki utcán, közterületen szemetet, bármilyen hulladékot, háziszemetet nem erre a célra kijelölt helyen helyezi el, (14) aki közterületen hirdetményt, plakátot szabálytalanul helyez el, (15) aki közterületet beszennyez, hulladékot, szemetet, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönt, elszór, kienged, eldob, (16) aki közpark területére gépkocsival, kerékpárral behajt, (17) aki a közterületen lévő fákról, cserjékről engedély nélkül virágot, levelet leszed, megcsonkít, hasznos állatokat, védett madarakat megzavar, (18) aki közhasználatú zöldterületet, azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit rendeltetéstől eltérően használja, vagy gondatlanul megrongálja. (19) aki a közterületen szeszesitalt fogyaszt. (20) aki az állattartás rendelkezéseit megszegi. 33. A 32. -ban meghatározott szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben a Polgármesteri Hivatal arra kijelölt dolgozói, valamint a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. 7 Hatályon kívül helyezte a 11/2007. (XI.27.) rendelet.
15 Záró rendelkezések. 34.. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Köztisztaságról a Környezetvédelemről és az Állattartásról szóló Nagyközségi Közös Tanács 10/1999. (IV.30.) számú Önkormányzati rendelettel és a 2/1989. számú rendelettel módosított 1/1988. számú rendelete. Tóth Ferenc s.k. Varga Sándor s.k. polgármester jegyző Kihírdetve: Kissomlyó, 2001. április 26. Varga Sándor s.k. jegyző
16 Kissomlyó község állattartási övezete: 1. számú melléklet A haszonállattartásra szolgáló építmények elhelyezésénél, valamint az állattartás során alkalmazandó védőtávolságok a lakóépületektől. Lakó- Ásott Csatlakozó épülettől kúttól vízvezetéktől 1. Legfeljebb 2 haszonállat istállója, kifutója 10 10 2 2. 3-10 haszonállat ólja, istállója kifutója 15 15 2 3. Legfeljebb 10 kishaszonállat, prémes állat tartására szolgáló épület 10 15 2 4. 11-50 kishaszonállat, prémes állat felett 25 20 2 5. Legfeljebb 30 kisállat tartására szolgáló épület 6 10 2 6. 31-200 feletti kisállat tartására szolgáló épület 15 10 8. A 2., 3., 4., 5., 6., 7., pontban felsorolt építményeknél mesterséges szellőztető berendezéssel vagy kürtővel a bűzös gázokat a magasba kell terelni. 9. Az állattartással kapcsolatos egyéb követelmények: - Zárt trágyakezelés: A trágyagűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú zárt védőfallal kell körülvenni. Az almostrágya tárolására szolgáló trágyatelepre csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású zárt, talajszint alatti trágyaléakna létesítése szükséges. - A rágcsálókat és rovarokat irtani kell. 10. Haszonállattartás területi igénye: m 2 /db 1 m 3 /db Haszonállat 3,5 8,75
17 Kishaszonállat 1,20 2,30 Kisállat Prémes állatok fajtánként változó, de legalább 0,45 fajtánként változó de legalább 0,45 A fenti táblázat szerinti szilárd szerkezetekkel határolt életteret biztosítani kell.
18 2. számú melléklet Az ÁTEV-vel megkötendő szerződés szerint.
19 3. számú melléklet 1 fős háztartás kétheti szállítás esetén 80 literes edényzetben 140 Ft/ürítés + Áfa 2 fős vagy több személyes háztartás kétheti szállítás esetén 110-120 literes edényzetben 194 Ft/ürítés + Áfa Igény esetén 240 literes edény kéthetenkénti ürítésének díja 140 Ft/ürítés + Áfa
20 4. számú melléklet A szolgáltató megnevezése: Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és hasznosító Kft. 9784 Harasztifalu, Nyárfasor.