Berhida Város Jegyzője 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tel/fax: 88/585-620 E-mail:jegyzo@berhida.hu Előterjesztés A Képviselő-testület 2014. június 26-i ülésére T Á J É K O Z T A T Ó a Polgármesteri Hivatal(Közös Önkormányzati Hivatal államigazgatási feladatainak ellátásáról 2010-2014. években Tisztelt Képviselő-testület! A Polgármesteri Hivatal államigazgatási feladatai szerteágazóak és összetettek. Ezért a teljesség igénye nélkül - elsősorban a rendszeresen előforduló ügycsoportokról kívánok tájékoztatást adni. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 7. (1) bekezdése szerint törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. A törvényi rendelkezésből adódóan az államigazgatási ügyeik helyi címzettje, végrehajtója elsősorban a jegyző. A jegyző hatáskörébe utalt ügyek nagy számából adódóan a kapcsolódó joganyag is széles, a folyamatos jogszabályi változások rendszeres figyelemmel kísérését igényli. Az ellátandó feladat- és hatáskörök számát tovább növelte a 2003 január 1-től működő körjegyzőség, melyet az igazgatási feladatok ellátására hoztak létre Vilonya és Berhida települési önkormányzatok Képviselő-testületei. A körjegyzőség munkája kezdettől fogva megosztottan történik a berhidai polgármesteri hivatal és a vilonyai kirendeltségen dolgozókkal való folyamatos kapcsolattartás mellett. 2013. január 1-től Közös Önkormányzati Hivatal működik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 18. -a az alábbiak szerint rendelkezik az államigazgatási feladat- és hatáskörökről: (1) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.
- 2 - (2) 1 Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. A törvény indokolása szerint a korábbi szabályozással szemben a jövőben az államigazgatási feladat-és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, az önkormányzati szervezetrendszerben csak kivételesen marad ilyen feladat, jelentősen csökkentve ezzel a helyi önkormányzatok terheit. A törvény az államigazgatási hatáskörök telepítésének szabályait tartalmazza, mely szerint törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei képviselő-testület elnökét államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel. Országos államigazgatási feladatok - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyek - helyi irányításában és végrehajtásában törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírtaknak megfelelően a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke vesz részt. Garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott államigazgatási feladat, hatósági hatáskör megállapításával egyidejűleg a központi költségvetésben biztosítani kell az ellátásukhoz szükséges anyagi forrást. Továbbá, hogy a saját államigazgatási feladatkörben, illetve hatáskörben eljáró hatáskör címzettjét a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. 2013. január 1-vel megtörtént a járási hivatalok felállítása. A járás egy megyén belül elhatárolt, földrajzilag összefüggő terület, szomszédos településeket magába foglaló körzet, amelynek székhelye a központi településen van. A járás az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, amely hatékonyabb, költségtakarékosabb, ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtését teszi lehetővé. A járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei, kialakításuk a polgármesteri hivatal és a kirendeltség bázisán történt, ezáltal gyors és könnyű hozzáférést biztosítanak az államigazgatási szolgáltatásokhoz megőrizve a létező ügyintézési helyszíneket. Ahol okmányiroda működött - amelynek ügyintézői kormánytisztviselőként átkerültek a járási kormányhivatalba -,ott kormányablakot alakítottak ki, amely a járási hivatal részét képezi. Az elsődleges cél az egyablakos ügyintézés kiépítése, az egyszerűbb és hatékonyabb működés. A járás feladata a korábban a települési jegyzőhöz telepített államigazgatási feladatok ellátása, a jegyző jogköreinek részbeni átvétele. A járási hivatalhoz átkerülő feladat- és hatáskörök listája: 1. Okmányirodai feladatok: o lakcímnyilvántartás o személyazonosító okmányok kiadása o útlevél igazgatás o gépjármű-nyilvántartás 2. egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek o a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezés o a gyermek védelembe vétel 3. egyes szociális igazgatási ügyek, pl: o időskorúak járadéka o alanyi és normatív alapon járó közgyógyellátás o egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság o alanyi jogon járó ápolási díj
- 3 - o hadigondozotti ügyek 4. Köznevelési feladatok a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén meghatározott feladatok ellátása a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatásának bejelentés fogadása 5. egyes vállalkozói tevékenység engedélyezése 6. egyes állategészségügyi feladatok 7. szabálysértési feladatok 8. a helyi védelmi bizottság vezetése 9. építésfelügyeleti, egyes építésügyi hatósági feladatok Az építésügyi feladatokat ellátó általános elsőfokú építésügyi hatóság a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője és a járási építésügyi hivatal. A jegyzőnél maradó feladat- és hatáskörök listája: 1. birtokvédelmi eljárás 2. hagyatéki eljárás 3. anyakönyvi igazgatás 4. adóigazgatás és adóvégrehajtás 5. egyes építésügyi igazgatási feladatok 6. kereskedelmi engedélyezés 7. parlagfűmentesítési feladatok belterületen 8. iparigazgatás 9. a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások méltányossági közgyógyellátás lakásfenntartási támogatás foglalkoztatást helyettesítő támogatás rendszeres szociális segély 10. gyermekvédelmi támogatások, gyámhatósági feladatok: -rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása óvodáztatási támogatás gyámhatósági ügyekben megkeresésére környezettanulmányt készítése 11. A későbbiekben a kistérségi jegyző hatásköréből a helyi jegyző hatáskörébe került a telepengedélyezési eljárás. A hatáskör változása miatt az érintett ügyiratok átadásra kerültek a Várpalotai Járási Hivatal részére. A gyámügyi és gyermekvédelmi feladatokat ellátó ügyintéző pedig a Járási Hivatal kormánytisztviselője lett. Az okmányiroda elhelyezését szolgáló ingatlanrész, a benne lévő számítógépek, felszerelések, bútorok a kormányhivatal ingyenes használatába kerültek a törvény előírásai szerint, és a két okmányirodai dolgozó is a járási kormányhivatal állományába került. Így összesen 3 fővel csökkent a köztisztviselői létszáma a hivatalnak. További egy fős létszámcsökkentést jelentett, hogy a nyugdíjba vonuló gépkocsivezető helyét nem töltöttük be, a hivatali gépkocsit kulcsos járműként használjuk azóta.
- 4 - Feladat-csökkenést eredményezett 2012. április 15-től a szabálysértési hatósági jogkör átkerülése a járási hivatalhoz, ugyanakkor a be nem fizetett bírságokat néhány kivételtől eltekintve továbbra is a helyi adóhatóság hajtja be. A főbb ügycsoportok és az azon belül rendszeresen előforduló ügyek intézése az eltelt négy év alatt a következő volt: 1.) B e l ü g y i feladatok: a) Anyakönyvi feladatok Anyakönyvvezetői megbízással jelenleg 1 fő rendelkezik hivatalunkban, akadályoztatás esetén Vilonya anyakönyvvezetője helyettesít. Az anyakönyvvezető vezeti a születési, házassági, halotti anyakönyveket, teljesíti az ehhez tartozó nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségeket, Az anyakönyveket nemcsak manuálisan kell vezetni, hanem számítógépes nyilvántartást is kötelező vezetni. Születési anyakönyvben tett bejegyzések: 2010. évben: - 2011. évben: - 2012. évben: 1 db 2013. évben: 1 db 2014.év április 30-ig: - Házasságkötések száma: 2010. évben: 18 db 2011. évben: 7 db 2012. évben: 15 db 2013. évben: 18 db 2014. április 30-ig: 3 db Halotti anyakönyvezés a közigazgatási területen elhunytak bejegyzésére szolgál. Halálesetek bejegyzése: 2010. évben: 47 db 2011. évben: 49 db 2012. évben: 49 db 2013. évben: 43 db 2014. április 30-ig: 18 db Anyakönyvi kivonatok, másolat kiállítása: 2010. évben: 66 db 2011. évben: 57 db 2012. évben: 51 db 2013. évben: 48 db 2014. április 30-ig: 13 db
- 5 - Névváltozási kérelmek, azzal kapcsolatos anyakönyvi eljárás: 2010. évben: 12 db 2011. évben: 7 db 2012. évben: 9 db 2013. évben: 11 db 2014. április 30-ig: 3 db Apai elismerések száma: 2010. évben: 29 db 2011. évben: 30 db 2012. évben: 28 db 2013. évben: 29 db 2014. április 30-ig: 9 db A honosítások, visszahonosítások száma: 2010. évben: 6 db 2011. évben: 5 db 2012. évben: 5 db 2013.július 01-ig: 3 db 2013. július 01. napjától a honosítással, visszahonosítással kapcsolatos ügyintézés a Veszprém Megyei Kormányhivatal Várpalotai Járási Hivatal hatáskörébe került, de a honosított, visszahonosított személynek az esküt/fogadalmat továbbra is a polgármester előtt kell letenni. b) Népességnyilvántartás: Népesség-nyilvántartással kapcsolatos feladatok körébe tartoznak az adatszolgáltatások, a helyi SZL nyilvántartásból, igazolások, hatósági bizonyítványok kiadása. Hatósági bizonyítványok, adatszolgáltatások száma: 2010. évben: 69 db 2011. évben: 72 db 2012. évben: 86 db 2013. évben: 85 db 2014. április 30-ig: 21 db c.) Hagyatéki eljárás Hatósági igazgatáshoz tartozó további feladatcsoportból a hagyatéki eljárást kell kiemelni. A törvény előírja, hogy minden elhunyt után hagyatéki leltárt kell felvenni, örökösöket fel kell kutatni, be kell idézni, majd a felvett hagyatéki leltárt a közjegyzőhöz kell továbbítani. A hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatok ellátását a 2012-ben indult GovCenter Alkalmazás Szolgáltató Központ által működtetett, Hagyatéki nyilvántartó program segíti. Hagyatéki eljárások száma: 2010. évben: 135 db 2011. évben: 129 db 2012. évben: 140 db
- 6-2013. évben: 196 db 2014. április 30-ig: 53 db d.) Okmányirodai feladatok 2005. június 1-től Berhida városban kihelyezett Okmányiroda kezdte meg működését a Belügyminisztérium, Várpalota város, valamint Berhida város együttműködési megállapodásában foglaltak szerint. Helyben tudjuk biztosítani a lakosság EU- konform biztonsági okmányokkal történő ellátását. Az Ország területére kiterjedő illetékességgel látjuk el az alábbi feladatokat: személyazonosító igazolvány kiadása, cseréje, pótlása: 2010. 1431 db 2011. 1374 db 2012. 1403 db személyazonosító igazolvány eljárás és lakcímváltoztatás, javítás keretében a lakcímet igazoló hatósági igazolványok kiadása: 2010.: 909 db 2011. 1009 db 2012. 1111 db vezetői engedély kiadása, cseréje, pótlása: 2010. évben: 1065 db 2011. évben: 1133 db 2012. évben. 1223 db mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának kiadása, pótlása, cseréje: 2010. évben: 95 db 2011. évben: 42 db 2012. évben. 32 db útlevelek kiadása, cseréje: ügyfélkapu regisztráció: gépjármű ügyintézés: 2010. évben: 282 db 2011. évben. 320 db 2012. évben: 190 db 2010. évben: 231 db 2011. évben: 179 db 2012. évben. 170 db 2010. évben: 1905 db 2011. évben: 3220 db 2012. évben. 2731 db NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlap
- 7-2011. évben 373 db 2012. évben 412 db e.) Választási feladatok Választási, népszavazási feladatok elvégzése igen nagy terhet ró az ügyintézőkre, hiszen időszakosan tömeges feladatot jelent. 2010. őszén a helyi önkormányzati képviselők választása zajlott. 2014. április 06-án lezajlott az országgyűlési képviselőválasztás, 2014. május 25-én pedig az Európai Parlament képviselőit választottuk A választók által benyújtott kérelmek (névjegyzéke vétel, átjelentkezés, külképviseleti szavazás iránt) elbírálása, névjegyzék folyamatos vezetése, szavazókörökben részt vevők kiválasztása, működésük technikai feltételeinek biztosítása, választással kapcsolatos feladatok ellátására való felkészítés, rendszeres adatszolgáltatás is felelősségteljes munkát jelentett a Helyi Választási Iroda köztisztviselőinek. Ezeket a feladatokat ilyenkor az egyéb feladatok elé kell helyezni, hiszen az igen szoros határidőket be kell tartani. Ebben az esztendőben pedig még a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására és nemzetiségi választásra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Azokat a választási feladatokat, amelyeket korábban az okmányiroda keretében 4 fő látott el, jelenleg a Hatósági Iroda munkatársai látják el, illetve a HVI tevékenységben szinte valamennyi köztisztviselő részt vesz. f.) Szabálysértési feladatok A szabálysértési eljárások időigényes, pontos, precíz munkát, széleskörű jogszabályismeretet követelnek. A bizonyítási eljárás hosszadalmas, a bizonyítékok beszerzése, az eljárás alá vont személy, a tanúk meghallgatása miatt. Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, és a törvényben meghatározott joghátránnyal fenyeget. Szinte minden esetben sor kerül az eljárás alá vont személy meghallgatására annak érdekében, hogy ne személytelen és láthatatlan bírságolás keretében kerüljön sor a büntetés kiszabására, ezáltal kellő nevelő hatás várható el. Szabálysértési ügyek száma: 2010. évben 96 db 2011. évben 118 db 2012. évben április 15-ig 82 db A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (új szabálysértési törvény) 2012. április 15-én lépett hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni. Mivel a jegyző általános szabálysértési hatósági jogköre megszűnik, a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó szabálysértési eljárások lefolytatására 2012. április 15-től 2012. december 31-ig a Veszprém Megyei Kormányhivatal, 2013. január 1-től pedig Veszprém Megyei Kormányhivatal Várpalotai Járási Hivatala rendelkezik hatáskörrel. Az illetékességet továbbra is az eljárás alá vont személy lakóhelye alapozza meg. Az új szabálysértési törvény rendelkezése alapján az önkormányzatok 2012. május 31-ig voltak kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, ettől az időponttól csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást. 2.) S z o c i á l i s feladatok a) Mozgáskorlátozottak támogatásai:
- 8 - A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása körébe tartozik a közlekedési támogatás, gépkocsi szerzési támogatás. Akadálymentesítési támogatáshoz és egyéb kedvezmények elbírálásához a súlyos mozgáskorlátozottság megállapítása határozattal. Közlekedési támogatás: 2010. évben: 46 fő 2011. évben: 34 fő 2012. évben: 26 fő részére került megállapításra. A közlekedési támogatás a (2010 és 2012 között hatályos szabályozás szerint) súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatásaként a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek egyik fajtája. A támogatás összege -- jogosultsági csoportonként eltérően - az alábbiakban ismertetett szorzószám és a közlekedési támogatás alapösszegének a szorzata. Alapösszeg: 7000 Ft/év. Jogosultsági csoportok: a) az alapösszegre - 7000 Ft/év (szorzószám : 1) az a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy aki az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be és nem áll munkaviszonyban vagy tanulói jogviszonyban, vagy b) 10 500 Ft/év összegre ( szorzószám: 0,5) jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki háztartásában az eltartottak számától függetlenül, kiskorú ellátásáról gondoskodik, c) 24 500 Ft/év összegre (szorzószám: 3,5) jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be ÉS munkaviszonyban vagy tanulói jogviszonyban áll, d) 28 000 Ft/év (szorzószám: 4) összegre az a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte és munkaviszonyban vagy tanulói jogviszonyban áll és háztartásában kiskorú(ak) eltartásáról gondoskodik. Gépkocsi szerzési támogatás: 2010. évben: 10 esetben került megállapításra. A személygépkocsi-szerzési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek egyik fajtája. A 2010-ben hatályos szabályok szerint szerzési támogatás utalvány formájában nyújtott hozzájárulás a) a belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz b) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal előzetes engedélyével a külföldről behozandó, az a) pontban meghatározott személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkant kocsi vagy kerekesszék A szerzési támogatás mértéke: az a) pontban szereplő vételár, vagy a b) pontban meghatározott költség 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 forint. Személygépkocsi-szerzési támogatás ugyanannak a személynek hétévente állapítható meg. A pénzbeli közlekedési támogatás 2013. január 1. napjával megszűnt. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet alapján a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás (közlekedési kedvezmények) iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatalánál nyújthatja be a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb okból fogyatékkal élő személy. b) Közgyógyellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban Szoc. tv.) szerint a jegyzői hatáskörben alanyi és normatív alapon kerül sor közgyógyellátásra jogosító igazolványok
- 9 - kiállítására. Ezen igazolványok után önkormányzati térítést nem kell fizetni, az ellátás finanszírozása a központi költségvetésből történik. Aki közgyógyigazolvánnyal rendelkezik, éves 6000,- Ft összegű eseti kerettel rendelkezik, és havi rendszeres gyógyszereinek fedezésére havi gyógyszerkerettel rendelkezik. 2006. július 1-jével a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszer ellátás jelentősen megváltozott. A legjelentősebb változás a gyógyszerkeret bevezetése, és ezzel egyidejűleg a közgyógy gyógyszerlista megszüntetése. A közgyógyellátott gyógyszerkerete ún. egyéni keretből és az ún. eseti keretből áll, oly módon, hogy a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását az egyéni gyógyszerkeret adja, az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását pedig az eseti keret biztosítja. Az alanyi jogon járó közgyógyellátásra jogosult beteg, akinek nincs krónikus betegséghez kapcsolódó gyógyszerszükséglete, nyilatkozhat, hogy csak eseti keret megállapítását kéri. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyító ellátásokra: járóbeteg-ellátás keretében rendelhető valamennyi gyógyszerre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő, tb támogatott tápszerekre gyógyszerkeret erejéig, társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egyes gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig, e gyógyászati segédeszközök javítására és kölcsönzésére a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig,, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig, (pl. gyógyfürdő ellátás). A Szoc. tv. 50. (1) bekezdése alapján alanyi jogon jogosult igazolványra aki, intézeti átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, hadigondozott, rokkantsági járadékos, I-II. csoportú rokkant és aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. 2010. évben: 52 fő 2011. évben: 173 fő 2012. évben: 184 fő részesült alanyi jogon közgyógyellátásban. A Szoc. tv. 50. (3) bekezdése alapján, az jogosult normatív alapon közgyógyellátásra, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. 2010. évben 37 fő, 2011. évben 40 fő, 2012. évben 58fő, részesült normatív jogon közgyógyellátásban. 2013. január 01. napjától az alanyi és normatív közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a Veszprém Megyei Kormányhivatal Várpalotai Járási Hivatal hatáskörébe került. A szociális ellátások szabályozásáról szóló Berhida Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (XII.11.) számú rendeletének 10. (1) bekezdése szerint méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek: a) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által megállapított havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át meghaladja és b) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető
- 10 - egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg. 2010. évben 40 fő, 2011. évben 27 fő, 2012. évben 41 fő, 2013. évben 25 fő, 2014. április 30.-ig 17 fő részesült méltányos alapon közgyógyellátásban. c.) Lakásfenntartási támogatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban Szoc. tv.) szerint jegyzői hatáskörben lakásfenntartási támogatás állapítható meg a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. Lakásfenntartási támogatás 2010. és 2011. évben normatív alapon és méltányosságból volt megállapítható. 2012. január 1-től a támogatás jegyzői hatáskörbe került. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Méltányos Normatív 2010. évben 77 fő 268 fő 2011. évben 29 fő 327 fő 2012. évben ---- 352 fő 2013. évben ---- 356 fő 2014. április 30-ig ---- 174 fő d.) Átmeneti segély A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi
- 11 - rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Átmeneti segélyben részesülő kérelmezők száma: e.)temetési segély 2010. évben 185 fő 2011. évben 115 fő 2012. évben 153 fő 2013.évben 161 fő A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint állapíthat temetési segélyt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél (2010-ben 28.500 Ft,) egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. f.) Köztemetés 2010. évben 38 fő 2011. évben 37 fő 2012. évben 26 fő 2013. évben 40 fő A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha - nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy - az eltemettetésre köteles személy arról nem gondoskodott. Az elhunyt személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A települési önkormányzat a rendeletében a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. g.) Önkormányzati segély 2010. évben 17 fő 2011. évben 11 fő 2012. évben 11 fő 2013. évben 10 fő 2014. április 30-ig 5 fő
- 12 - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2014. január 1-től hatályos módosítása alapján megszűnt az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, helyettük önkormányzati segélyt állapíthat meg a települési önkormányzat képviselő-testülete. A hatáskör gyakorlója a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, a gyermek hátrányos helyzete miatt - anyagi segítségre szorulnak. Önkormányzati segély nyújtható az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként. A kérelmező és családja az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segélyen kívül évente egy alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben. Önkormányzati segélyben: 2014. április 30. napjáig 31 fő részesült. h.)ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós felügyeletre szoruló 1- súlyosan fogyatékos, vagy 2- tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az alanyi jogon járó ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes jegyző (2013. január 1-ig), azt követően a járási hivatal állapítja meg. Az ápolási díj alapösszege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. (2011. április 30-ig). A díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg, mely azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-val. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes 1- étkezni, vagy 2- tisztálkodni, vagy 3- öltözködni, vagy 4- illemhelyet használni, vagy 5- lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három egyidejűleg fennáll. Az eljáró szerv a fenti feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. Alanyi jogon ápolási díjban részesült
- 13-2010. évben 21 fő, 2011. évben 21 fő, 2012. évben 20 fő, Méltányossági alapon ápolási díjban részesült: 2010. évben: 29 fő 2011. évben: 22 fő i.)időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Jogosultak köre: az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az Szt. 32/B. alapján települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt 1- a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át 2- az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át 3- az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át 2010. évben 3 fő, 2011. évben 3 fő, 2012. április 30-ig 3 fő részesült támogatásban. 2013. január 01. napjától a hatáskör átkerült a Járási Hivatalhoz. j.) Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van jelenleg: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (az ellátás elnevezése többször változott 2009. évtől: rendelkezésre állási támogatás, majd bérpótló juttatás), valamint a rendszeres szociális segély. A rendszeres szociális segélynek további három típusa van: akik nem képesek munkavégzésre, mert egészségkárosodott személyek, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltik (az ellátás elnevezése 2009 évtől 2012. évig 55 év felettiek rendszeres szociális segélye volt), valamint azok, akik 14 éven aluli gyermek napközbeni intézményi ellátását nem tudják biztosítani. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt a jegyző arról, hogy a jogosult részére rendszeres szociális segélyt, illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell-e megállapítani. Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, ezért csak egyik házastárs kaphatja meg az ellátást. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
- 14 - Az ellátás további feltétele a lakókörnyezet rendezettsége. A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása. Rendelkezésre állási támogatás/ Bérpótló juttatás/ Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: 2010. évben 352 fő 2011. évben 344 fő 2012. évben 440 fő 2013. évben 380 fő 2014. 04. 30-ig 198 fő 55 év felettiek rendszeres szociális segélye/ A reá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti: 2010. évben 49 fő 2011. évben 49 fő 2012. évben 26 fő 2013. évben 16 fő 2014. 04. 30-ig 14 fő 14 év alatti kiskorút nevelők rendszeres szociális segélye: 2010. évben 8 fő 2011. évben 2 fő 2012. évben 3 fő 2013. évben 0 fő 2014. 04. 30-ig 0 fő Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye: 2010. évben 5 fő 2011. évben 4 fő 2012. évben 7 fő 2013. évben 11 fő 2014. 04. 30-ig 11 fő 3.) G y á m ü g y i és gy e r m e k v é d e l m i feladatok A települési önkormányzat jegyzője gyámhatósági feladat- és hatáskörében elsősorban a prevencióval összefüggő és az azonnali intézkedést igénylő ügyekben járt el 2012. december 31-ig. Hatásköre különösen: - a gyermekek védelembe vétele, - a gyermek ideiglenes elhelyezése, - a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele, - az ügygondnok, eseti gondnok rendelése, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása - óvodáztatási támogatás megállapítása - környezettanulmány készítése, vagyonleltár fel a.) A gyermekek védelembe vétele:
- 15 - A hatósági intézkedések közül leggyakoribb a védelembe vétel. A védelembe vett gyermek mindenképpen veszélyeztetettnek tekintendő, hiszen ez az intézkedés a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló legenyhébb hatósági intézkedés. A Gyvt. meghatározása szerint, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. de nem jelenti a családból való kiemelést Az intézkedés lényege, hogy a gyermeket nem emeli ki a családból, valójában tartós családgondozást valósít meg, amely egyéni gondozási-nevelési terv és az abban foglalt magatartási szabályok alapján folyik. Védelembe vett kiskorúak száma: 2010. évben 35 fő 2011. évben 28 fő 2012. évben 24 fő b.) A gyermek ideiglenes elhelyezése: Ideiglenes hatályú elhelyezésre kerül sor abban az esetben, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, - ha testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését önmaga vagy családja súlyosan veszélyezteti. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Ideiglenes elhelyezésre a külön élő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más bentlakásos intézményben kerül sor, azonnali intézkedést igénylő esetben. Ideiglenes elhelyezésre csak végső esetben amikor a megelőzés nem vezet eredményre kell intézkedni. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére 2010. évben 1gyermek 2011. évben 9 gyermek 2012. évben 6 gyermek esetében került sor. c.) Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele: Apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek esetében kerül sor a gyámhatóság (nem anyakönyvvezető) részéről az apai elismerő nyilatkozat felvételére. 2010-ban 2011-ban 2012-ben vettünk fel apai elismerő nyilatkozatot. 3 gyermek esetében 6 gyermek esetében 10 gyermek esetében d.) Ügygondnok, eseti gondnok rendelése: Ismeretlen helyen tartózkodó berhidai állandó lakcímmel rendelkező személyek részére, más hatóság kérésére (adóhatósság, illetékhivatal) ügygondnokot rendeltünk ki. 2010-ban 0 fő részére 2011-ben 14 fő részére 2012-ban 13 fő részére.
- 16 - e.) Vagyonleltár felvétele, környezettanulmány készítése: A gyámhivatalok felkérésére gyámsági, gondnoksági ügyekben vagyonleltározási feladatokat végeztünk, közreműködtünk a gyámhivatali határozatok végrehajtásában. A gyámhivatalok, bíróságok és társhatóságok kérésére környezettanulmányt készítettünk. 2010-ban 31alkalommal 2011-ben 23 alkalommal 2012-ban 39 alkalommal 2013-ben 23 alkalommal 2014. április 30. napig 14 alkalommal. f.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Az ellátásról az 1997. évi XXXI. törvény 19-20/B. -a, és a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 65-67. - a, a kedvezményhez kapcsolódó eseti pénzbeli támogatás 2014. évi összegéről a 2013. évi CCXXX. törvény 57. (2) bekezdése rendelkezik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának a célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult : a) gyermekétkeztetés normatív kedvezményére b) természetbeni támogatásra (évente két alkalommal: tárgyév augusztus és november hónapjára tekintettel feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll), c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője a természetbeni támogatást készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására elhasználható Erzsébet-utalvány formájában nyújtja, 2014. évben esetenként 5.800 ft értékben. Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő kézbesítéséről - igazolható módon - a jegyző postai úton, személyes átadás vagy hatósági kézbesítő útján gondoskodik. A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának a napja. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek gyermeke száma: 2010. évben: 641 fő 2011. évben: 648 fő 2012. évben: 624 fő 2013. évben: 634 fő 2014. április 30-ig: 625 fő Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása: 2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazta. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó
- 17 - hatósági intézkedések egyike, a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A gyermekvédelmi törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám ( a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség; - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; - a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek- (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható. ) Halmozottan hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szemlélettel történő meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek- függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű- továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes gyermekétkeztetésre, a szociális nyári
- 18 - gyermekétkeztetésben való részvételre és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó minden egyéb juttatás, kedvezmény igénybevételére. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 2010. évben: 614 fő 172 fő 2011. évben: 648 fő 182 fő 2012. évben: 608 fő 177 fő 2013. évben: 597 206 fő 2014. április 30-ig: 89 fő 113 fő. g.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján Berhida Város Önkormányzatának gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 4/2011. (II. 28.) számú rendelete alapján: rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül a gyermek, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Időszakos létfenntartási helyzet gond, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzet lehet: 1. válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása 2. a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások 3. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, 4. a gyermek családba való visszakerülésének az elősegítése 5. ha a gyermek betegsége miatt a szülő egy hónapot meghaladó táppénzen van. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérelemre, évente egy alkalommal adható pénzbeli vagy természetbeni formában. Az ellátás összege nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíj 25 %- ánál. 2010. évben: 121 fő 2011. évben: 10 fő 2012. évben: 10 fő 2013. évben: 38 fő kérelmére került megállapításra az ellátás. 2014. január 1-től hasonló élethelyzetek esetén Berhida Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról szabályozásáról szóló 24/2013. (XII. 11:) számú rendelete alapján önkormányzati segély megállapítására van lehetőség. h. ) Óvodáztatási támogatás: Az ellátásról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. -a, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 68/F-68/L. -a rendelkezik. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke - tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, és - legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező
- 19 - időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma: 2010. évben: 102 fő 2011. évben: 67 fő 2012. évben: 56 fő 2013. évben: 59 fő 2014. április 30-ig: - További változás a szabályozásban, hogy a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról (a továbbiakban PTR) szóló 392/2013. (XI. 12.) Kormányrendelet alapján 2013. november 15-én megkezdte működését a a PTR rendszer, amelynek célja, hogy egy egységes, országos nyilvántartásban legyen látható az egyes személyeknek, családoknak nyújtott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások összege. Az új rendszer hozzájárul az ellátásokra való jogosultság ellenőrzésének egyszerűsítéséhez. Annak érdekében, hogy a PTR megfelelően el tudja látni a feladatát az szükséges, hogy a nyilvántartás naprakész adatokat tartalmazzon. A jelenleg is használt WINSZOC rendszer mellett a 2013. december 15-ét követően indult hatósági ügyekben az ellátottakra vonatkozó minden releváns adatot ismételten rögzíteni kell. A nyilvántartás megfelelő működése érdekében a korábban meghozott, hatályos döntések alapjául szolgáló adatokat is utólagosan rögzíteni kellett a PTR-ben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás (valamint a lakásfenntartási támogatás és az aktív korúak ellátásai) tekintetében. 5.) O k t a t á s i feladatok 2013. január 1-ét megelőzően a művelődési és közoktatási igazgatásból eredően a jegyző a nevelésioktatási intézmények működése törvényességének, hozott döntések, intézkedések jogszerűségét vizsgálta. Elbírálta az óvodai felvételekkel, tanulói jogviszony keletkezésével, illetőleg megszűnésével, a tanulói jogviszony tartalma alatt a tanulók egyéb ügyeiben hozott döntések, a tanulók fegyelmi ügyeiben hozott határozatok ellen benyújtott törvényességi kérelmeket (másodfokon jár el). Továbbra is gondoskodunk az óvodáskorú gyermekek nyilvántartásáról. A tankötelezettség teljesítése, a gyermek szakértői vizsgálaton való megjelenése gyakran igényelt hatósági beavatkozást. A szakértői vizsgálaton való megjelenésre köteleztük a szülőt, ha a szakértői bizottság felszólításnak nem tett eleget. Szakértői vizsgálaton való megjelenésre kötelező határozatot hoztunk: 2010-ben 17 2011-ben 13 2012-ben 15 gyermek esetében. 6.) B i r t o k v é d e l m i feladatok:
- 20 - A birtokvitás ügyekben az ügyintéző a Polgári Törvénykönyv, Ket. továbbá a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló kormányrendelet azaz a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet alapján folytatja le az eljárást, hozza meg a határozatokat, végzéseket és a szükséges intézkedéseket. A birtokvédelmi kérelem előterjesztésekor az általános tételű eljárási illetéket kell leróni. Az ügyintéző az ügyfeleket a birtokvitás ügyekkel kapcsolatosan tájékoztatja az üggyel kapcsolatos teendőkről. A benyújtott panaszt átveszi, a szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvben rögzíti. Az eljárás kezdetétől az ügyintéző vizsgálja a hatáskörét. Amennyiben megállapítja, hogy az ügyfelek között vitatott a birtokláshoz való jog, egy éven túl fennálló birtokháborító magatartásról van szó, illetve telekhatár-vita van a felek között, megállapítja hatásköre hiányát, és az eljárás menetétől függően végzést hoz az eljárás megszüntetéséről vagy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról. Az ügyintéző a tényállás tisztázása érdekében indokolt esetben tárgyalást tart, helyszíni szemlét folytat le, tanúkat hallgat meg, iratokat szerezhet be, a döntés előtt megkísérli az egyezség létrehozását. A létrejött egyezséget jóváhagyja, határozatba foglalja, egyezség hiányában az ügy összes körülményét mérlegelve döntést hoz. Amennyiben a birtokháborítás ténye bizonyítást nyer, úgy az elkövetőt kötelezi az eredeti állapot helyreállítására és a birtokháborítás megszüntetésére, eltilthatja attól, hogy a jövőben birtokháborító magatartást tanúsítson. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A birtokvédelmi ügyekben hozott érdemi határozatok ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. A határozatot sérelmesnek tartó fél a bírósághoz fordulhat. A birtokvédelmi ügyekben kibocsátott végzések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a Veszprém Megyei Kormányhivatal bírálja el. Birtokvédelmi ügyek száma: 2010-ben 1 db 2011-ben 3 db 2012-ben 4 db 2013-ban 3 db. 6.) A d ó ü g y i feladatok: Az adóügyi feladatokat a jegyző megbízásából 2 ügyintéző végzi. A szervezeti keretet tekintve a hatósági irodán belül tevékenykednek. a.) Gépjárműadó I. Központi adónemek 2004. évtől az adózás rendjéről szóló és a gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései alapján az adókivetés alapja a BM. hatósági nyilvántartása. Ezek alapján az adóhatóság határozattal adókötelezettséget állapít meg, melyet közöl az adózóval, előírva az adó összegét. A befizetett adót számítógépes rendszeren, adózónként nyilvántartja, elszámolja, egyezteti az előírással. Késedelmes befizetés esetén adópótlékot állapít meg. Nem fizetés esetén intézkedik az adó behajtása érdekében. Az adóhatóság egy éven túli adótartozás esetén kezdeményezheti a gépjármű forgalomból történő kivonását.