I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELEKEZÉSEK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE

NAGYRÉDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2015. (V. 11.) önkormányzati rendelete A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELEKEZÉSEK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyréde Község Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 3214 Nagyréde, Fő út 4. 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI 2. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára és jelenére utaló díszítő szimbólumok a címer és a zászló, a pecsét. 2.1. A címer 3. Az önkormányzat címere: álló címerpajzs, melynek alsó része ívesen domborított csúcsban végződő, két oldalán ívesen befelé haladó, míg felső részén íves domborulattal záruló, melyet két metszett vonal köt az oldalhoz. A címerpajzs keresztirányú hasítással négy részre osztott, melyből a jobb oldali felső mező égkék színű, melyben 18 ágú aranyló napkorong található kilenc egyenes vonalú és kilenc lángnyelvet utánzó sugárral. A bal felső mező aranysárga színű, melyben zöld levéllel díszített kék szőlőfürt található. Az alsó jobb oldali mező színe ezüstös, mely három fehér virágú és hat zöld levelű liliomot tartalmaz. Az alsó bal oldali mező piros alapszínű, melyben szőlőfürtöt tartó álló sárga oroszlán található. 1

2.1.1.A címer használatának köre és szabályai 4. Az Önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet a) Az Önkormányzat körbélyegzőjén megfelelő körirattal ellátva. b) Az Önkormányzat zászlaján és annak változatain. c) Az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítóján. d) Az Önkormányzat által kiadott okleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken. e) A Községháza épületének bejáratánál és termeiben. A település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon. f) A községbe vezető bekötőutak belterületi határánál lévő táblán. 5. Az önkormányzat címerét a fenti lehetőségeken túl jogi személyek számára az általuk készített kiadványnál, vagy jellegzetes terméken írásos kérelemre a polgármester vagy a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület engedélyezheti. 6. (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező megnevezését, címét b) a címerhasználat célját, c) az előállítani kívánt mennyiséget, d) a címer előállításának anyagát e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén annak módját, f) a használat időtartamát g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.) h) a felhasználásért felelős személy megnevezését. (2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes megnevezését és címét b) az előállítás anyagát, c) az engedélyezett felhasználás célját d) az előállításra engedélyezett mennyiséget e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát, f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését h) amennyiben a címert használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét. (3) A kiadott engedélyekről a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. (4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja. 2

7. (1) Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (2) Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet. 2.2. A zászló 8. (1) A zászlólap arányában, a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, melynek színe világoskék. A zászló közepén foglal helyet az Önkormányzat címere, melyet alulról ívesen követ a község nevét feltüntető hímzett felirat. A zászlólap vége arannyal rojtozott. (2) Az önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap oldala egy méter. (3) Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében kerül elhelyezésre. 2.2.1.A zászló használatának köre és szabályai 9. (1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (lobogó), vagy annak méretarányos változatai használhatók: a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyarország zászlajával együtt, b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval együtt, c) a testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén, minden, a községgel összefüggő, vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen. (2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2.3.Pecsét használatának köre és szabályai 10. (1) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja: a) Nagyréde Község Önkormányzata b) Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyréde c) Nagyréde Község Polgármestere d) Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3

(2) Nagyréde Község Önkormányzata pecsétjét kell használni: a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, b) a testület által adományozott okleveleken, c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon. 3. NAGYRÉDÉÉRT KITÜNTETŐ DÍJ 11. A Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a község társadalmi életében, közoktatási, közművelődési, testnevelési és sportmozgalmában, közbiztonságában és környezetének védelmében, valamint egészségügyi ellátásában szerzett kimagasló érdemek elismerésére NAGYRÉDÉÉRT kitüntető díjat alapít. 12. (1) A kitüntető díj adományozásának általános feltétele: több éven keresztül maradandó értéket teremtő kimagasló munka, vagy jelentős elismerést kiváltó eredmény elérése, amely Nagyréde község fejlődését elősegítette. (2) Ezen belül adományozatható a díj különösen: a) Azoknak, akik a község társadalmi életének, közéletének, közigazgatásának szervezése és irányítása, a településfejlesztés összehangolásában és megvalósításában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. b) Azoknak, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a községben a korszerű és eredményes nevelés, oktatás megvalósításához. c) Azoknak, akik a község testnevelési és sportmozgalmának szervezésében élenjártak, illetve sportteljesítményeikkel kiemelkedő eredményt értek el. d) Azoknak, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a település épített és természeti környezete védelméhez, megóvásához, a műemlékvédelem, a környezeti károk megelőzéséhez, helyreállításához. e) Azoknak, akik a község egészségügyi ellátásában, az egészséges életmód kialakításának segítésében, a szociális gondoskodásban, a gyermekvédelem területén, valamint a gyógyító és megelőző szakmai munkában kimagasló teljesítményt értek el. f) Azoknak akik ingyen, fizetés és ellenszolgáltatás nélkül a faluért, Nagyrédéért - mint a díj neve is mutatja - tesz önzetlenül. 4

3.1.A kitüntető díj adományozásának rendje 13. (1) A kitüntető díj a) egyéneknek és b) közösségeknek egyaránt adományozható. (2) A díj adományozására javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, bizottságai. (3) A javaslatokat minden év február 28-ig kell a község polgármesterének megküldeni. (4) A javaslatokat a képviselő-testület tárgyalja meg és véleményezi. (5) A kitüntető díj odaítéléséről a Képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt. (6) A díjból évente 3 db adható ki, melyből maximum 1 db posztumusz díj adományozható. (7) A díj adományozására minden évben a március 15-i községi ünnepségen kerül sor. Az odaítélt díjat ünnepélyes keretek között a község polgármestere adja át. A díj posztumusz adományozása esetén a (3) és jelen bekezdésben foglalt időpontoktól a Képviselő-testület eltérhet. A posztumusz díj, illetve a díjjal járó pénzjutalom átvételére a törvényes örökösök jogosultak. (8) A kitüntetés adományozásáról szóló határozatot a Rédei Kopogtató legközelebbi számában közzé kell tenni. 3.2.A díj részletezése 14. (1) A kitüntetés adományozása során a kitüntetettek számára oklevelet, emlékérmet és pénzjutalmat kell átadni. (2) Az oklevél tartalmazza az adományozó nevét, a díj nevét, a kitüntetett nevét, a kitüntetésre való érdemesség rövid indokát, valamint az adományozás idejét. Az oklevél díszes grafikai kivitelben készül. Az oklevelet a község polgármestere és az önkormányzat jegyzője írják alá. (3) Az emlékérem kör alakú, bronzból készült, 110 mm átmérőjű és 5 mm vastagságú, mindkét oldalán megmunkált. Egyik oldalán: az érem síkjából kiemelkedő községi címerpajzs található, melyet körbe vesz az alábbi felírat: Adományozta Nagyréde Község Önkormányzata. A körbefutó szöveg kezdetét és végét stilizált liliom választja el egymástól. Másik oldalán: domborműszerűen 3 szőlőmunkás asszony stilizált alakja látható. Körbe: NAGYRÉDÉÉRT felírat és az 1275. évszámok található (utalva a község alapítására.) Az évszám előtt és után a feliratot stilizált liliom választja el. Ezen az oldalon látható az érmet készítő Molnár József festőművész MJ monogramja. (4) A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege: a.) A 13. (1) bekezdés a.) pont esetében a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő nettó összeg. Megosztott díj esetén az összeg személyenként feleződik. 5

b.) A 13. (2) bekezdés b.) pont esetében a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg. 15. A kitüntetettekről a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén nyilvántartást kell vezetni. 4. HELYI NÉPSZAVAZÁS 16. A helyi népszavazást a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet. 6

II. F E J E Z E T A HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 17. (1) A települési önkormányzat feladatait az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. (1) bekezdése határozza meg. (2) Az Mötv. 20. (1) bekezdése szerint Nagyréde Község Önkormányzata helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik: a) az egészséges ivóvíz ellátásáról és a szennyvízhálózat üzemeltetéséről a Heves Megyei Vízmű Zrt. gondoskodik, b) villamos-energia szolgáltatást, helyi közvilágítást az ÉMÁSZ Zrt. biztosítja, c) helyi tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokról Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (3200 Gyöngyös, Kossuth út 1.) gondoskodik, d) az általános iskolai oktatásról és nevelésről a Szent Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény gondoskodik, míg az óvodai nevelésről a Kastély Óvoda, e) az egészségügyi alapellátást Nagyréde Község Önkormányzatával háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött két fő háziorvos és 1 fő fogorvos biztosítja, f) az egészségügyi szakellátás a Bugát Pál Kórház Gyöngyös (3200 Gyöngyös, Dózsa György út 20-22. útján biztosított, g) a szociális alap ellátást jogszabályok keretei között az Önkormányzat biztosítja. A szociális alapellátás körébe tartozó gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást társulás formájában a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézmény (székhely: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139., telephely: 3214 Nagyréde, Fő u. 4.) útján biztosítja. h) Kommunális hulladék elszállításáról: Hatvan és Térsége Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Közhasznú Kft. (székhely: 3000 Hatvan, Tarjáni út 3.). i) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításáról: Végső és Fehér Termelő-, Kereskedelmi és Szolgáltató Közkereseti Társaság (székhely: 3000 Hatvan, Attila u. 51.) 18. Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 19. A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. 7

III. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 1. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁS, VEZETÉS 20. (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A helyi önkormányzati képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza. (2) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszakszünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre. (3) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi és rendkívüli ülést tart. a) A képviselő-testület az Mötv. 43. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseire tekintettel alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja. b) A képviselő-testület soros ülését adott hónap 3. vagy 4. csütörtökén tartja a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalban (3214 Nagyréde, Fő út 4.). Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselőtestület a munkatervében rendelkezhet. c) Az Mötv. 44. -a alapján a képviselők egynegyedének, a képviselőtestület bármely bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének a napirendet és időpontot tartalmazó indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni. d) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják. e) A Képviselő-testület döntése alapján - ünnepi ülést tarthat. f) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. (4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni. (5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalhatja meg: a) az önkormányzat költségvetését, b) minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni. 21. (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. 8

(2) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására. 22. (1) A Képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meg kell hívni, - tanácskozási joggal - az ülés anyagának megküldésével: a) a jegyzőt, b) az önkormányzati intézmények vezetőit, c) a bizottságok külső tagjait, A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja, a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével: a) a napirendi pontok felkért előterjesztőit, b) a civil szervezetek képviselőit a szervezetet érintő ügyben. (2) Az önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek névsorát az 2. függelék tartalmazza. 23. A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre: - rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések, - gazdasági, vagyoni ügyek, - választási, kinevezési ügyek, - a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései, - közérdekű bejelentések, - testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek. 1.1.A munkaterv 24. (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a Képviselőtestület minden évben december 31-ig hagy jóvá. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. (3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a) valamennyi képviselő-testületi tagtól, b) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól, c) a jegyzőtől, d) intézményvezetőktől. 9

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani. (5) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) az ülésnapok időpontját, b) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét, c) a közmeghallgatás időpontját. (6) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (7) A Képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését. 1.2.Az előterjesztés 25. (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az előterjesztés fő szabályként - írásban kerül benyújtásra. (3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll: a.) első rész: b.) aa) ab) ac) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása, utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre, lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása, amennyiben szükséges különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása, ad) tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése, ae) indítvány az esetleges korábbi testületi határozat/rendelet hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére. második rész: ba) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat/rendelet-tervezet (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével), bb) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése, végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont/azonnal/folyamatos/értelem szerint). (4) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni. (5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket: 10

- az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős, - több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni. 26. (1) Előterjesztést tehetnek: a) a polgármester b) az alpolgármester, c) a bizottságok elnökei, d) a jegyző, e) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői. (2) Az előterjesztés kivéve egyes rendelet-tervezeteket, koncepciókat legfeljebb 5 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók. 1.3.A Képviselő-testület ülése, ülésvezetés szabályai 27. (1) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. (1) bekezdése alapján a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A képviselő-testület soros, soron kívüli, ünnepi és rendkívüli ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. (3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet. (4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. (5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni. (6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását. 28. A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, b) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 11

c) napirendenként a napirend tárgyalása: 1. vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, 2. a vita összefoglalása, 3. az indítványok szavazásra való feltevése, 4. határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása, 5. a szavazás eredményének számszerű megállapítása, 6. a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése, d) a rend fenntartása, e) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése, f) az ülés bezárása. 2. TANÁCSKOZÁS RENDJE 29. Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét. 30. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (3) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, a polgármester a testületi ülést berekeszti és elhagyja a tanácstermet. A testületi ülést ezt követően 5 napon belül, az eredeti napirendi pontokkal ismét összehívja. (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet. 12

2.1. A hozzászólások és a vita 31. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett különkülön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. (2) A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását. (3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. (5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. (6) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. (7) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek. 2.2. Ügyrendi kérdés 32. (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja. (3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. (4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye. 13

2. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐKRE VONATKOZÓ MAGATARTÁSI SZABÁLYOK 33. (1) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 32. (2) bekezdésén kívül - az alábbiak szerint határozza meg: a) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, b) köteles a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni. (2) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni, ha őt vagy közeli hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. Amennyiben az önkormányzati képviselő elmulasztja bejelenteni a személyes érintettséget, a képviselő-testület a képviselő személyes érintettségről történő tudomásszerzését követő 15 napon belül dönt, hogy az adott ügyben a képviselőt kizárja-e határozathozatalból. Amennyiben a képviselő-testület a képviselőt kizárja a határozathozatalból, az adott ügyben a képviselő-testület új határozatot hoz. Amennyiben a képviselő-testület a képviselőt nem zárja ki a határozathozatalból, a képviselő-testület a korábban meghozott határozatát hatályában fenntartja. (3) Amennyiben az önkormányzati képviselő megszegi a törvényben meghatározott kötelezettségeit, a Képviselő-testület - a kötelezettségszegés súlyától függően - egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt arról, hogy legalább 1 havi, de legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenti-e vagy megvonja-e az önkormányzati képviselő tiszteletdíját. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. 4. A DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS, A SZAVAZÁS MÓDJA 34. (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja. (2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést. (4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség), amennyiben nincs szükség minősített többségre. (5) Minősített többség szükséges az Mötv. 50 -ában meghatározott esetekben. 14

35. (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. (2) A titkos szavazást a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le. (3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. (4) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát. (5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét, b) a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét, e) a jegyzőkönyvvezető nevét, f) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. (6) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel. (7) Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni. (8) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja. 36. (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz. (2) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. (3) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni és a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni. 5. A JEGYZŐ JOGSZABÁLYSÉRTŐ DÖNTÉSEK, MŰKÖDÉS JELZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÖTELEZETTSÉGE 37. A jegyző a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó jelzési kötelezettségének eleget tesz: a) ha a képviselő-testület és szervei ülésen a döntés meghozatala előtt a jogszabálysértést jelzi, valamint kéri jelzésének jegyzőkönyvbe foglalását, 15

b) ha a jogszabálysértő döntés vagy működés később jut a jegyző tudomására, a tudomására jutását követően a jogszabálysértést azonnal írásban jelzi a polgármesternek, aki a következő ülésen gondoskodik a jogszabálysértő döntés Képviselő-testület vagy szerve általi felülvizsgálatáról. IV. F E J E Z E T RENDELETALKOTÁS ÉS HATÁROZATHOZATAL 1. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 38. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti: a. a polgármester, b. az alpolgármester, c. a bizottságok elnökei, d. a képviselő, e. a jegyző. (3) A rendelet-tervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt a testület. 39. (1) A rendeletek számozása évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben. (2) kihirdetése helyben szokásos módon, azaz az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. (3) A rendeletekről a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a. a rendelet számát és tárgyát b. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját c. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját d. hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját. 2. HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE 40. (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá, hogy milyen határozat. 16

/pl. Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../... (... hónap... nap) Ök. Határozata / (2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni. (3) A testületi határozatokról a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni az érintett, végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (6) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt: a) napirend elfogadása, b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra, c) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása, d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása, V. F E J E Z E T KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE 41. (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a testületi ülés megnyitását követően kijelölt és elfogadott két testületi tag aláírásával hitelesít. (2) A jegyzőkönyv az Mötv 52. (1) bekezdés szerinti elemeken kívül tartalmazza: a) az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás), b) az ülés módját (nyilvános vagy zárt). c) a határozatképesség megállapítását, d) a távollevő képviselők nevét, e) a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását, f) napirendi pontonként a napirend tárgyát és az előterjesztőt, g) az ülésen elhangzott kérdések és egyéb felszólalások lényegét, h) az ülésen történt fontosabb eseményeket. (3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell: a) a meghívót, b) az írásos előterjesztéseket, c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, d) az elfogadott rendeleteket, e) jelenléti ívet, 17

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, g) névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet, (3) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatalban kell megőrizni. (4) A jegyzőkönyv egy másolati példányát az előterjesztésekkel együtt a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a nyilvánosság biztosítása céljából meg kell küldeni a Könyvtárnak. (5) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és elkülönítve kezelni. Az Mötv. 52. (3) bekezdésére tekintettel a Képviselő-testület zárt üléseinek döntéseit a választópolgárok a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Titkárságán tekinthetik meg. VI. F E J E Z E T NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 42. (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen: 1. képviselő-testületi ülés, 2. közmeghallgatás, 3. fórum, 4. képviselői fogadóóra. (2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a Községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik. (3) A képviselő-testület és lakosság közötti kapcsolattartás érdekében folyamatosan frissülő önkormányzati honlap működik, valamint félévente kiadásra kerül a Rédei Kopogtató című helyi lap. 1. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS 42. (1) A lakosság tájékoztatása a képviselő-testületi ülésről helyben szokásos módon, azaza a meghívónak az önkormányzat hirdetőtáblájára 5 nappal a képviselő-testületi ülés előtt történő kifüggesztésével valósul meg. (2) A választópolgároknak joguk van arra, hogy a képviselő-testület nyílt ülésén megjelenjenek és figyelemmel kísérjék a képviselő-testület működést a testületi munka zavarása nélkül. 18

2. A KÖZMEGHALLGATÁS 44. (1) Az Mötv. 54. -a alapján a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni. (2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, napirendjéről a közmeghallgatást megelőző 5 nappal, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. (5) A közmeghallgatáson is mint képviselő-testületi ülésen a testületnek határozatképesnek kell lennie. 3.A FÓRUM 45. (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze. (2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti. (3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező. (4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről, a fórumot megelőző 5 nappal helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. (5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. 4.A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA 46. A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében havonta egy alkalommal képviselői fogadóórát tarthatnak. VII. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI, AZOK JOGÁLLÁSA, FELADATAI 47. Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei: a) a polgármester, b) a jegyző, 19

c) a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság, d) a Humán- Erőforrás Bizottság, e) a Nagyédei Közös Önkormányzati Hivatal, f) az Önkormányzat társulásai. 1. A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER 48. A polgármester tisztségét főállású tisztségviselőként látja el. 49. A polgármester az Mötv. 67. -ában meghatározottakon kívül: a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel, b) nyilatkozik a sajtónak, c) végrehajtja a képviselő-testület döntéseit, gyakorolja az átruházott hatásköröket, d) a napirend tárgyalása előtt a polgármester jelentést tesz a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntésekről és a két ülés között végzett polgármesteri munkáról. 50. (1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat a sürgős döntést igénylő olyan halaszthatatlan ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná. (2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben: a) az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működésének biztosításával kapcsolatos önkormányzati ügyekben, b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, halaszthatatlan ügyekben. 51. (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki települési képviselő. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. 20