EGI-InSPIRE. Café Grid március 24. Szeberényi Imre 3/25/ EGI-InSPIRE RI

Hasonló dokumentumok
Párhuzamos és Grid rendszerek

Worldwide LHC Computing Grid

A felhőről általában. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

Miért jó nekünk kutatóknak a felhő? Kacsuk Péter MTA SZTAKI

NIIF szolgáltatások a múzeumok számára

Felhő rendszerek és felhő föderációk. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

alkalmazásfejlesztő környezete

MTA Cloud Use cases MTA Cloud workshop. Hernáth Szabolcs MTA WIGNER FK

Az LHC adatfeldolgozásának számítástechnikai háttere 10 percben. Hajdu Csaba KFKI RMKI

IBM felhő menedzsment

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013

Kivonat. 1. Bevezetés (Mi a Grid?)

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS

Felhőszolgáltatások megvalósítása PureSystems eszközökön

VIRTUALIZÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK EUCALYPTUS CLOUD PLATFORM

MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

Felhő számítástechnika

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art

HunGrid Grid technológiák hozzáférési lehetőségei az intézetben

TECHNOLÓGIAI JÖVİKÉP. Felhınézetben. Tázló József mőszaki igazgató Cisco Systems Magyarország Cisco Systems, Inc. All rights reserved.

NIIF Intézet projektjei és szolgáltatásai

Andrews Kft. A technológia megoldás szállító. <zambo.marcell@andrews.hu>

WEB2GRID: Desktop Grid a Web 2.0 szolgálatában

2011. November 8. Boscolo New York Palace Budapest. Extrém teljesítmény Oracle Exadata és Oracle Exalogic rendszerekkel

Az RMKI Grid-rendszere

Az NIIF új szuperszámítógép infrastruktúrája Új lehetőségek a kutatói hálózatban

Oracle Enterprise Manager: Az első teljesértékű felhő üzemeltetési megoldás

Nagyméretű webes projektek a felhőben

Az NIIF új szuperszámítógép infrastruktúrája Új lehet!ségek a kutatói hálózatban Debreceni Egyetem

MMK-Informatikai projekt ellenőr képzés 4

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP.

A felhő. Buday Gergely Károly Róbert Főiskola ősz

Az MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

A számítási felhő világa

Párhuzamos és Grid rendszerek

Párhuzamos és Grid rendszerek. Összefogalás. Jellemző szupersz.gép típusok. Párhuzamos architektúrák. Párh. prog. fejlesztési módszerek

BIG DATA ÉS GÉPI TANULÁS KÖRNYEZET AZ MTA CLOUD-ON KACSUK PÉTER, NAGY ENIKŐ, PINTYE ISTVÁN, HAJNAL ÁKOS, LOVAS RÓBERT

"A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik."

A közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók

Összefogalás. Párhuzamos és Grid rendszerek. Párhuzamos gépek osztályai. Jellemző szupersz.gép típusok. Flynn-féle architektúra modell

Gyakorlati tudnivalók

NIIF program és HBONE+ projekt mit nyújthat a kutatói és felsőoktatási hálózat

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei

MTA SZTAKI - A Grid fejlesztők és felhasználók szolgálatában

moderátorok: Kovács András és Papp Attila Gyártói kerekasztal beszélgetés

GENERÁCIÓS ADATBÁZISOK A BIG DATA KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIN

Networkshop Kaposvár Balaskó Á., Kozlovszky M., Karóczkai K., Márton I., Kacsuk P. MTA SZTAKI

Optimalizáció ESX-től View-ig. Pintér Kornél ügyfélszolgála3 mérnök

Korszerű Adatbázisok. Gombos Gergő

FELHŐ és a MAINFRAME. Irmes Sándor

Példa: LHC, CERN, Genf Enabling Grids for E-sciencE

IT trendek és lehetőségek. Puskás Norbert

A Webtől a. Gridig. A Gridről dióhéjban. Debreczeni Gergely (MTA KFKI RMKI) Debreczeni.Gergely@wigner.mta.hu

Csoportkezelés a szövetségben

Segesdi Dániel. OpenNebula. Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV ősz

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Amazon Web Services. Géhberger Dániel Szolgáltatások és alkalmazások március 28.

SUSE Linux Enterprise High Availability. Kovács Lajos Vezető konzultáns

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

Magyar Posta központi Oracle infrastruktúrája VMware alapokon

A Detektortól a Végső Ábrákig

Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Dr. Sallai Gyula

Bemutató Adatközponti címarchitektúra Cisco módra

Utolsó módosítás:

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved.

Infrastruktúra alapelemek és számítási felhők

Európai Grid infrastruktúra

NIIF Sulinet szolgáltatásai

Az Invitel adatközponti virtualizációja IBM alapokon

Felhő alapú hálózatok (VITMMA02)

Az MTA Cloud projekt MTA Cloud projektzáró június 28.

Korszerű technológiai és szolgáltatási modellek

A HBONE+ projekt áttekintés

Windows Server 2012: a felhő OS

Globális trendek lokális stratégiák. Kovács András

A HBONE+ projekt áttekintés

Informatikai technológiák szakirány Rendszertervezés ágazat

Oracle cloudforgatókönyvek

Bárányfelhő vagy viharfelhő? A felhő alapú megoldások biztonsági kérdései. Császár Rudolf Műszaki fejlesztési vezető Digital Kft.

Cloud Akkreditációs Szolgáltatás indítása CLAKK projekt. Kozlovszky Miklós, Németh Zsolt, Lovas Róbert 9. LPDS MTA SZTAKI Tudományos nap

Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető

Enabling Grids for E-sciencE. Grid bevezető INFSO-RI

Kutatási fázis eredményei. Turi Péter

Egységes metamodell kialakítása privát IaaS cloud rendszerekhez

Üzleti folyamatok a felhőben. ECM Szakmai Kongresszus 2011.október 4.

NIIFI HPC Szolgáltatás

Advancé technologies bemutatja

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

A HBONE+ projekt áttekintés eredmények és aktuális fejlesztések

Új generációs közösségi WEB szolgáltatások és alkalmazások támogatása GRID platformmal

NETWORKSHOP DEBRECENI EGYETEM 4032 Debrecen, Egyetem tér április 7-9. TUTORIÁLOK április 6.

HP-SEE projekt eredményei

Private Cloud architektúra keretrendszer

Non-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel

Hogyan építsünk adatközpontot? Tarcsay György

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Hadoop és használata az LPDS cloud-on

Virtualizációs Technológiák Felhő alapú rendszerek

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

Átírás:

EGI-InSPIRE Café Grid Szeberényi Imre szebi@iit.bme.hu 2011. március 24. 3/25/2011 1

Performance per Dollar Spent Aktualitás Technológiák gyors fejlődése e-infrastruktúra Doubling Time (months) 9 12 18 Optical Fibre (bits per second) Data Storage (bits per sq. inch) Gilder s Law (32X in 4 yrs) Storage Law (16X in 4yrs) Chip capacity (numb. transistors) Moore s Law (5X in 4yrs) 0 1 2 3 4 5 Number of Years

Telhetetlen felhasználók A technológiák fejlődéséből adódó teljesítménynövekedést az új algoritmusok, módszerek folyamatosan fel(el)használják. Ez kezdetben számítási kapacitás igényt jelentett, de később tárolási és egyéb erőforrás használatának igénye is felmerült. A párhuzamosítás ötlete kézenfekvő teljesítménynövelési lehetőségnek tűnt.

Párhuzamosítás múltja Az ötlet már az 50-es években, az elektroncsövek korszakában felmerült. A lehetőséggel Neumann János is foglalkozott, de a technológia nem tette lehetővé a megvalósítást.

Párhuzamosítás múltja/2 Az első párhuzamos architektúrájú Szuperszámítógép : ILLIAC IV (1967 Daniel Slotnick) (64 processzor. 6 millió diszkrét elem, ~9m hosszú szekrénysorban). A technológia csak 80-as évek közepére jutott arra a fejlettségi fokra, hogy a többprocesszoros gépek gyártása beinduljon.

Klaszter koncepció Gyors hálózattal összekapcsolt gépek Gyakran közös fájlrendszer CPU vagy tárolási kapacitás növelése Paraméter study vagy párhuzamos alkalmazások

Grid koncepció Számítógépek erőforrásainak egy adott cél érdekében összefogott halmaza, melyet a felhasználó egységesen, egy egészként kezelve tud elérni a Grid bármely pontjáról. A Grid szóhasználat szándékosan utal az elektromos hálózatra (power grid). Ahhoz, hogy használjuk ezeket az erőforrásokat csupán egy szolgáltatási szerződésre van szükségünk és nem kell belépőkártya (login név) az erőműbe (klaszterre).

Integráció és virtualizáció A Grid hatása leginkább a web integráló és virtualizáló hatásához hasonlítható. A Grid a valóságos, elosztott számítástechnikai erőforrásokat egy egységes felületen elérhető erőforráshalmazzá integrálja össze, ahogyan azt a web az elosztott dokumentumokkal teszi.

Kik használják? Grid felhasználói: akiknek nem elegendőek a hagyományosan rendelkezésre álló erőforrások akik nem akarnak beruházni gyorsan változó, rosszul kihasznált erőforrásokra akik nem akarnak üzemeltetni jelentős költségekkel egy számítási infrastruktúrát, csak használni akarják

Mire használják? 1. Nagy számításigényű feladatok párhuzamos és elosztott alkalmazások, melyek nem oldhatók meg hagyományos gépeken 2. Erőforrások hatékony kihasználása kihasználatlan kapacitások felhasználása 3. Erőforrások hatékony elosztása felhasználók bárhonnan elérhetik a szükséges erőforrásokat, nem számít azok fizikai és földrajzi helyük 4. Kollaboráció, virtuális közösségek a kutatók egyszerűen megoszthatják eredményeiket, feladataikat

A Grid komponensei 1. Erőforrások hálózat, számítási erőforrások, tárolási erőforrások, 2. Köztesréteg (middleware) a Grid "operációs rendszere" 3. Működtető infrastruktúra működtető programok és személyzet 4. Virtuális szervezetek erőforrások elérési rendjét meghatározó menedzsment

Cloud: a célkitűzés azonos Absztrakt szolgáltatások a hálózati felhőből: számítási, tárolási kapacitás alkalmazás virtualizált hardver SaaS Softare as a Service HaaS Hardware as a Service PaaS Platform as a Service IaaS Infrastructure as a Service INTERNET

Cloud vs. Grid Hozzáférés filozófiája más Biztonsági megoldások eltérnek Virtualizáció jellemző Ma jellemzően PaaS, SaaS, IaaS Néhány ismert név: Amazon EC2, Google App Engine, Goggle Docs, Terramark, Rackspace, Azure (MS), vcloud (VMware), Heroku, Engine Yard, Smart Business (IBM), Cloud Assure (HP), Oracle SaaS,

Hazai Grid Történelem 2000-től jelentős kutatások párhuzamosítás és cluster technológia terén 2003 MGKK (mgkk.hu) 2004-től jelentős nemzetközi projektek 2005: Hungrid VO (grid.kfk.hu/hungrid) 2010: NGI, ami az EGI tagja 2010: Gridek Kutatási Infrastrutúra

További program

Magyar Gridek 13:45 RMKI Grid Hernáth Szabolcs (MTA KFKI RMKI) 14:00 BME Grid Szeberényi Imre (BME) 14:15 NIIF Cloud Székelyi Szabolcs (NIIF) 14:30 SZTAKI P-Grade, GASuC, Desktop Grid Kozlovszky Miklós (MTA SZTAKI) 14:45 Szünet

Alkalmazások 15:00 Konvex testek egyensúlyi morfológiaosztályainak feltérképezése Domokos Gábor, Kápolnai Richárd (BME) 15:20 Rácsos tartók geometriai érzékenysége: határozott és határozatlan szerkezetek Domokos Gábor, Dóbé Péter (BME) 15:40 Gravitációs hullámok analízise Debreczeni Gergely (MTA KFKI RMKI) 15:50 A CERN nagyenergiás kísérleteinek analízise Krajczár Krisztián (MTA KFKI RMKI) 16:00 Genetikai kutatások számításai HPC/Grid környezetben Hajós Gergely (BME)

Kezdő lépések, működés 16:10 Grid kezdő lépések Hernáth Szabolcs (MTA KFKI RMKI) 16:30 Kérdések és válaszok