KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2015/2016. tanév

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2015/2016. tanév

Tartalomjegyzék Előszó... 3 Módszertan... 3 Részletes kiértékelés... 4 A végzett hallgatók (2015, 2013, 2011) elemzése...5 Az Aktívak (2016 tavaszi félév) elemzése.29

Előszó A KJF 2010 óta végez DPR kutatásokat. A diplomás pályakövetéses vizsgálat célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. A 2016-os felmérés időpontja az előző évek gyakorlatának megfelelően központilag került meghatározásra. Az intézmények számára követelmény volt a teljes aktív hallgatói kör (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan, az alap és mesterképzések hallgatóit) megkeresése. A végzettek esetében a 2011-ben, 2013-ban, illetve 2016 ban abszolutóriumot szerzettek teljes körének megkeresése (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap és mesterképzések végzettjeit) is kötelező volt. A kutatás menete A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. Első lépésként ezért az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. Végzett hallgatók esetében a hallgatók által a záróvizsgán kitöltött hozzájáruló nyilatkozat adatsorát használtuk. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, finanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca házszám), telefon, e-mail-cím, diploma megszerzésének dátuma Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák rendelkezésére. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le; kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A felmérésbe két célcsoportot vontunk be. Külön kérdéssor irányult a végzett és a jelenleg aktív hallgatóinkra, az eredményeket is külön-külön értékeltük a két célcsoport válaszai alapján. A célcsoportoknak megfelelően két kérdőívet használtunk - kisebb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A Végzett és Hallgatói kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A hallgatókhoz e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek között olyan területekre, hogy rendelkezik-e munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek között annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e

tanulmányait. Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak. Részletes kiértékelés A végzett hallgatók (2015, 2013, 2011) elemzése Mintavétel (Válaszadók száma: 247 fő) A Kodolányi János Főiskolán 2007. óta zajlik diplomás pályakövetéses vizsgálat, amelynek célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. 2016 tavaszán a következő csoportokat kerestük meg az alap- (BA, BSc), és mesterképzésben (MA, MSc) részt vevő hallgatók közül: Végzettek 2015, 2013, 2011-ben Aktívak a 2016 tavaszi félévben Alábbi táblázat összefoglalja a lekérdezés fontos statisztikai jellemzőit: DPR 2016-Online (tavasz) lekérdezés Elérési arány (%) Ismert e- mail Összes fő Válaszadási arány (%) Válaszok Megkeresések Aktívak 97,20% 973 1001 4,42% 43 973 2011-ben végzettek 91,60% 971 1060 8,44% 82 971 2013-ben végzettek 99,34% 1055 1062 8,25% 87 1055 2015-ben végzettek 99,86% 697 698 11,19% 78 697 Végzettek együtt 96,56% 2723 2820 9,07% 247 2723 Az Evasys program segítségével az elektronikus lekérdezés ütemezése: Felhívás DPR kérdőív előtt 1 héttel Felmérés kezdete 2016. április 22. vége 2016. június 15. Emlékeztetők 2 hetente összesen 3 db Jelmagyarázat Kérdésszöveg

Végzettek hallgatók (2015, 2013, 2011-ben) válaszainak elemzése (247 fő / 9 % v.a.) 1. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői 1.1. Az intézmény melyik karán végzett? (n=245) KJF 100% 1.2. Milyen szakon végzett ebben az intézményben? (n=244) Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is végzett, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) andragógia (BA/BSc) 8.2% anglisztika (BA/BSc) 2% előadóművészet (BA/BSc) 1.2% gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 16.4% kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 10.7% nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 10.2% nemzetközi tanulmányok (MA/MSc) 1.6% pedagógia (BA/BSc) 4.9% szociális munka (BA/BSc) 7.4% tanári (MA/MSc) 16.4% történelem (BA/BSc) 2% turizmus-vendéglátás (BA/BSc) 18.9% A válaszadók legnagyobb arányban (18.9%) turizmus-vendéglátás BA/BSc szakon végeztek; hasonlóan magas (16,4%) a gazdálkodási és menedzsment BA/BSc szakosok és a tanári (MA/MSc) (16,4%) számaránya. 10% feletti még a kommunikáció és médiatudomány BA/BSc, valamint a nemzetközi tanulmányok BA/BSc jelenléte. 1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? (n=246) Nappali 40.2% Esti 0.4% Levelező 42.3% Távoktatás 17.1% A végzettek csaknem azonos arányban (40,2%; 42,3%) szereztek diplomát nappali vagy levelező tagozaton. Számottevő a távoktatásban végzettek aránya is, az esti tagozaton végzettek aránya elenyésző. 1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? (n=245) Államilag támogatott/állami ösztöndíjas 23.3% Költségtérítéses/önköltséges 75.9% Részösztöndíjas 0% Több finanszírozási formában is 0.8% A hallgatók több mint háromnegyede költségtérítéses finanszírozás mellett folytatta tanulmányait; kevesebb mint negyedük részesült állami támogatásban a vizsgált időszakban a válaszadók közül, illetve néhányan több finanszírozási formában is tanultak.

1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? (n=245) Elégséges 0% Közepes 9.8% Jó 51.4% Jeles, kiváló 38.8% A végzettek fele jó eredményről számolt be. Ettől nem marad el jelentősen a jeles, kiváló eredményt elérők aránya; a közepes nem jellemző; elégséges nincs. 1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? (n=244) Sokkal rosszabb volt, mint a többieké 0% Valamivel rosszabb volt, mint a többieké 2.9% Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké 50.4% Valamivel jobb volt, mint a többieké 34% Sokkal jobb volt, mint a többieké 12.7% A válaszadók fele (50,4 %) úgy ítélte meg, hasonló teljesítményt nyújtott, mint társai. Jelentős azok aránya (34 %), akik úgy vélik, valamivel az átlag fölé emelkedtek. Több mint tíz százalék (12,7 %) pedig úgy érzi, kimagaslóan teljesített. Kudarc élménynek szinte semmi nyoma. 1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel! 248 válasz alapján, 100 %-os válaszadási arány (v.a.) A jellemző a 6 félév, azaz a hallgatók többsége tudta tartani a lépést a követelményekkel. A 7 illetve 2 félévre részben illetve egészében magyarázat a képzés időtartama. 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? (n=246) Igen 47.6% Nem 52.4% A diploma megszerzése jelentős létszámú válaszadó, 52,4 % esetében elhúzódott az abszolutórium után.

1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerzete meg a diplomát? (n=129) 1-3 hónap 3.1% 4-6 hónap 10.1% 7-12 hónap 12.4% 13-24 hónap 3.9% 1 évnél több idő alatt 7.8% még nem szereztem meg 62.8% A diplomaszerzés kitolódására a 7-12 hónap a legjellemzőbb (12,4 %), azonban rendkívül magas (62,8 %) azok aránya, akik még nem szerezték meg diplomájukat. 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? (n=129) Nyelvvizsga hiánya 92.2% Egyéb ok 7,8% A legfőbb akadály 92,2 % esetében a nyelvvizsga hiánya. A 7,8 % egyéb ok például pénzügyi, családi, egészségi állapot, külföldön tartózkodás lehet vélhetően. 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? (n=129) Igen 39.5% Nem 10.1% Már akkor is dolgoztam 50.4% A válaszadóktól kapott adatok azt mutatják, hogy közülük majdnem minden második diploma nélkül is kilép és boldogul a munkaerő-piacon az oklevél kézhez vétele nélkül, illetve fele részük már akkor is dolgozott. Ez több kérdést is felvethet: például mennyit ér a munkáltatók szemében a diploma, vagy mennyire fontos, hogy milyen vizsgákat tett le sikeresen a hallgató. 1.8.4.Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben? (n=128) Egyáltalán nem okozott problémát 36.7% Kismértékben problémának éreztem 46.1% Nagy problémát jelentett 17.2% A válaszadók többségének (46,1 %) probléma a diploma hiánya, de csak csekély mértékben. Alig kevesebb válaszadónak (36,7 %) semmilyen gondot nem okoz a munkaerő-piacon. Csak 17,2 % érzi ezt komoly akadálynak. 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? (n=245) Igen 73.1% Nem 26.9% Az alumni/öregdiák szervezet működését a válaszadók 73,1%-a gondolja valósnak, 26,9 % nem, vagy nem tud róla.

1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? (n=178) Igen 11.2% Nem 88.8% Az alumni/öregdiák szervezeti tagság a válaszadók között nem elhanyagolható, 11,2 %. 1.10. Tanulmányai alatt igénybe vett-e diákhitelt? (n=247) A válaszadók egyötöde vett fel diákhitelt. igen 21.1% nem 78.9% 1.10.1. Milyen típusú diákhitelt vesz igénybe? (n=51) szabad felhasználású Diákhitel1 76.5% kötött felhasználású (képzési költségre fordítható) Diákhitel2 17.6% mindkettőt 5.9% A válaszadók több mint háromnegyede a szabad felhasználású hitelt részesítette előnyben. 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? (n=243) Igen 32.9% Nem 67.1% A válaszadók többsége (67,1 %) nem rendelkezett korábban megszerzett felsőfokú végzettséggel, de jelentős számú hallgató a válaszolók 32,9 százaléka már szerzett valamilyen oklevelet, mielőtt a KJF-en folytatta tovább tanulmányait. 2.1.1. Ezt milyen képzési formában szerezte? (n=78) BA/BSc 9% MA/MSc 3.8% egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) 0% egyetemi hagyományos képzés 6.4% főiskolai hagyományos képzés 55.1% doktori képzés PhD, DLA 1.3% felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés 24.4% A korábban felsőfokú végzettséget szerzők többnyire felsőfokú szakképzést (24,4 %) vagy főiskolai hagyományos képzést (55,1 %) jelöltek meg előző képzési formaként. 2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? (n=247) Igen 15% Nem 85% A 15 % igen azt mutatja, hogy viszonylag sok válaszadó vállalkozott arra, hogy több intézményben, formában képezze magát; ez az adat jó képességű hallgatókra utal, akik a KJF-el álltak kapcsolatban.

2.2.1. Ezt milyen képzési formában szerezte? (n=36) BA/BSc 11.1% MA/MSc 25% Egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) 0% Egyetemi hagyományos képzés 2.8% Főiskolai hagyományos képzés 0% Doktori képzés PhD, DLA 0% Felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés 25% Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 25% Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 11.1% A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében a MA/MSc (25%), a felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés (25%), és a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (25%). 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? (n=244) Igen 7.4% Nem 92.6% A válaszadók többsége (92,6 %) a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben. 2.4. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? (n=183) 2.4.1. Felsőoktatási szakképzés (n=183) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 6.6% Igen, más felsőoktatási intézményben 10.4% Nem szeretnék 83.1% A felsőoktatási szakképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, de ezt 6,6 % képzeli el a KJF-en, 10,4 % más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) (n=175) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 1.1% Igen, más felsőoktatási intézményben 9.1% Nem szeretnék 89.7% Az alapképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, de ezt csak 1,1 % képzeli el a KJF-en, 9,1 % más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) (n=201) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 13.9% Igen, más felsőoktatási intézményben 17.9% Nem szeretnék 68.2% A mesterképzés a válaszadók csaknem egyharmadát érdekli, ezt 13,9 % képzeli el a KJF-en, 17,9 % más felsőoktatási intézményben.

2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (n=179) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 8.9% Igen, más felsőoktatási intézményben 6.7% Nem szeretnék 84.4% A szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, 8,9 % képzeli el a KJF-en, 6,7 % más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés (n=179) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 3.9% Igen, más felsőoktatási intézményben 11.7% Nem szeretnék 84.4% A doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (3,9 %), mint akik más intézményt választanának (11,7 %). 2.4.6. Egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) (n=173) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 2.3% Igen, más felsőoktatási intézményben 3.5% Nem szeretnék 94.2% Az egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés iránti igény elenyésző a válaszadók között. 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri) 2.5.1. angol nyelvből: nem ismeri 12,7% 14,8% 25% 23,3% 24,2% nagyon jól ismeri n=236 átl.=3,31 md=3 elt.=1,33 tart.=2 1 2 3 4 5 2.5.2. német nyelvből: nem ismeri 37,6% 21,6% 22,9% 9,6% 8,3% nagyon jól ismeri n=218 átl.=2,29 md=2 elt.=1,29 tart.=1 1 2 3 4 5 2.5.3. francia nyelvből: nem ismeri 85,8% 8,8% 3,9% 1% 0,5% nagyon jól ismeri n=204 átl.=1,22 md=1 elt.=0,61 1 2 3 4 5 2.5.4. olasz nyelvből: nem ismeri 81,8% 10,8% 4,4% 2,5% 0,5% nagyon jól ismeri n=203 átl.=1,29 md=1 elt.=0,71 1 2 3 4 5 2.5.5. spanyol nyelvből: nem ismeri 82,4% 11,7% 2,4% 2,4% 1% nagyon jól ismeri n=205 átl.=1,28 md=1 elt.=0,72 1 2 3 4 5 2.5.6. orosz nyelvből nem ismeri 76,3% 15,2% 5,2% 2,4% 0,9% nagyon jól ismeri n=211 átl.=1,36 md=1 elt.=0,77 1 2 3 4 5

Alábbi grafikon még szemléletesebben veti össze a nyelvtudást: angol nyelvből: nem ismeri nagyon jól ismeri német nyelvből: nem ismeri nagyon jól ismeri francia nyelvből: nem ismeri nagyon jól ismeri olasz nyelvből: nem ismeri nagyon jól ismeri spanyol nyelvből: nem ismeri nagyon jól ismeri n=236 átl.=3,31 md=3,00 elt.=1,33 n=218 átl.=2,29 md=2,00 elt.=1,29 n=204 átl.=1,22 md=1,00 elt.=0,61 n=203 átl.=1,29 md=1,00 elt.=0,71 n=205 átl.=1,28 md=1,00 elt.=0,72 orosz nyelvből nem ismeri nagyon jól ismeri n=211 átl.=1,36 md=1,00 elt.=0,77 Az angol nyelv a közepesnél ismertebb, a német nyelvben is mutatkozik járatosság, a többi ismertsége csekély. Külföldi tanulmányok 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (n=247) Igen 6.5% Nem 93.5% A válaszolók 6,5 százaléka tanult korábban külföldön. A következő kérdésekre (2.6.1. 2.6.5.) ennek megfelelően nagyon kevés válasz érkezett (12-16 válasz). 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! (n=15) Nem tanultam 26.7% 1 60% 2 6.7% 3 0% 4 0% 5 0% 6 0% 7 0% 8 6.7% 9, vagy több alkalommal 0% A pozitív választ adók 60%-a egyszer próbálkozott, 13,4 % többször is részt vett egy szemeszter teljesítésében. [Ide írhatja a szöveget] [Ide írhatja a szöveget] [Ide írhatja a szöveget]

2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! (n=12) Nem tanultam 41.7% 1 50% 2 8.3% 3 0% 4 0% 5 0% 6 0% 7 0% 8 0% 9, vagy több alkalommal 0% A válaszadók 41,7 %-a nem tanult külföldön kevesebbet, mint egy szemesztert, a többiek egy-kettő alkalommal. 2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? (csak felsőfokú tanulmányok) 17 fő válaszolt, 7 %-os v.a. A külföldi felsőfokú tanulmányok időtartamára az 5-6 hónap a legmagasabb. 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! (n=16) Tempus/Erasmus ösztöndíj 68.8% A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 0% Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat 0% Egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj 0% Saját/családi finanszírozás 43.8% Párhuzamos külföldi munkavállalás 12.5% Egyéb forrásból 0% A külföldi tanulmányok finanszírozásában a Tempus/Erasmus ösztöndíj (68,8 %) és a saját/családi finanszírozás (43,8 %) látszik meghatározónak; a külföldi munkavállalás játszik még szerepet.

2.6.5. Milyen országokban folytatott felsőfokú tanulmányokat? Leggyakoribb említések: 17 fő válaszolt, 7 %-os v.a. Anglia (3 fő) Belgium (2 fő) Lengyelország (2 fő) Szakmai gyakorlat 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? (n=246) Igen 80.9% Nem 19.1% A válaszadók többsége (80,9 %) részt vett tanulmányai alatt a kötelező szakmai gyakorlaton. 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? (n=193) Igen 37.3% Nem 62.7% A gyakorlati helyek alkalmazási hajlandósága a válaszadókra vetítve 37,3 %-os, tehát a hallgatók jelentős része munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével. 2.8. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben vagy azelőtt): 2.8.1. végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? (n=246) Igen 62.2% Nem 37.8% A válaszadók közel kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen. 2.8.2. végzett-e nem szakmai munkát? (n=245) Igen 60.4% Nem 39.6% A válaszadók több mint fele (60,4 %) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Jelentős részük (39,6) %) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 2.8.3. dolgozott-e külföldön? (n=244) Igen 15.6% A külföldi munkát megtapasztaltak aránya a válaszadók között számottevő. Nem 84.4%

2.8.4.végzett-e szakmai gyakorlatot külföldön? (n=244) igen 7.8% A külföldi szakmai gyakorlat nem gyakori, de a válaszadók 7,8 %-a megtette. 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába nem 92.2% 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? (n=246) főfoglalkozású diáknak, vagy 37.8% főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 62.2% A hallgatók több mint fele (62,2 %) elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát; a többiek (37,8 %) inkább főfoglalkozású diáknak. 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati jogviszonnyal)? (n=245) Igen 60.8% Nem 39.2% Jelentős azon válaszadók száma (60,8 %), akik munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal) rendelkeztek az abszolutórium megszerzésekor. 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! (n=147) Álláshirdetésre jelentkezett 27.9% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát 19% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 0% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 3.4% Gyakorlati helyén alkalmazták 4.1% Tanári ajánlás révén 0% Korábbi munkakapcsolat révén 19% Egyéb személyes ismeretség révén 21.8% Egyéb 4.8% Hatékony eszköznek látszik az álláshirdetésre jenetkezés és a bekopogtatás egy önéletrajzzal; de fontosak a személyes ismeretségek és a korábbi munkakapcsolat nyilván vannak ebben átfedések. 3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? (n=147) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete 11.6% A saját és a kapcsolódó szakterületek 56.5% Egy egészen más szakterület 24.5% Bármilyen szakterület 7.5% A válaszadók többsége szerint (56,5 %) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban.

3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya... (n=148)... állandó jellegű és határozatlan idejű volt 93.2%... határozott idejű volt 6.1%... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) volt 0.7% Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók. 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? (n=246) Igen 32.5% Nem, mert már akkor is dolgoztam 57.3% Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem 4.5% Nem, egyéb okból 5.7% Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele (57,3%) nem szorult rá, hogy munkát keressen; sokaknak (32,5 %) ekkor jött el a nagy lehetőség, és azonnal éltek is vele. 3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, hirdetésekre történő jelentkezés.) (168 fő válaszolt, 68 % v.a.) Átlag: 114 db munkakeresés A válaszok száma 1 db és 1000 db munkakeresés között szórodik. 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? (168 fő válaszolt, 68 % v.a.) Átlag: 17 db behívás

Az átlagokat összevetve, a megkereséseknek csupán 15 %-ára reagáltak a munkáltatók! 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? (n=80) Azonnal, egy hónapon belül találtam 25% Keresés után találtam 67.5% Még nem találtam 7.5% Az abszolutórium birtokában sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő alatt 25 %, keresés után 67,5 % talált munkát tehát használható, piacképes tudást szereztek. 3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? (193 fő válaszolt, 78 % v.a.) Átlag: 12 hónap 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! (n=73) Álláshirdetésre jelentkezett 39.7% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát 12.3% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 4.1% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 1.4% Gyakorlati helyén alkalmazták 4.1% Tanári ajánlás révén 0% Korábbi munkakapcsolat révén 6.8% Egyéb személyes ismeretség révén 30.1% Egyéb módon 1.4%

Válaszadóink esetében a leghatékonyabb eszközzé az álláshirdetésre jelentkezés vált (39,7 %). Nagy jelentőséggel bírtak a személyes ismeretségek is (30,1 %). A munkáltatóhoz bejelentkezés viszonylag hatékony (12,3 %). 3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? (n=74) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete 13.5% A saját és a kapcsolódó szakterületek 50% Egy egészen más szakterület 17.6% Bármilyen szakterület 18.9% A válaszadók többsége (50 %) szerint a saját és a kapcsolódó szakterületek ismerete a döntő. 3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya... (n=74)... állandó jellegű és határozatlan idejű volt 73%... határozott idejű volt 17.6%... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) volt 9.5% Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók, de jelentős arányban egyeztek bele határozott idejű szerződésbe. 4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! (n=241) Egy sem 7.5% 1 58.9% 2 22.4% 3 5% 4 3.7% 5 2.1% 6 0% 7 0% 8 0.4% 9 vagy több 0% A válaszadók legtöbbje (58,9 %) az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően első munkahelyénél tartott munkaerő-piaci életútján, de nem jelentéktelen a második (22,4 %) helyen boldogulni próbálók száma sem.

4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! (n=245) Igen 28.6% Nem 71.4% A válaszadók jelentős része (28,6 %) rövidebb-hosszabb ideig megtapasztalta a munkanélküliséget. 4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Leggyakoribb említések: (69 fő válaszolt, 28 % v.a.) 1 munkanélküli időszak (47 fő) 2 munkanélküli időszak (10 fő) Átlag: 1,6 munkanélküli időszak A válaszok 1 és 5 munkanélküli időszak között szóródnak. 4.2.2. Összesen hány hónapig volt munkanélküli? Leggyakoribb említések: (69 fő válaszolt, 28 % v.a.) 12 hónapig (9 fő) 6 hónapig (8 fő) 4 hónapig (8 fő) Átlag: 12 hónapig A válaszok 1 és 99 hónap (8 év!) között szóródnak.

4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? (n=70) igen 67.1% A válaszadók nagyobb része (67,1 %) volt regisztrált munkanélküli is. nem 32.9% 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (n=244) Igen 5.3% Nem 94.7% A külföldön történő továbbtanulás nem gyakori, de 5,3 %-a a válaszadóknak részt vett benne. 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (Kérjük, az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) (n=245) Igen 2.9% igen, jelenleg is külföldön dolgozom 8.2% Nem 89% A külföldi munkavállalási kedv a válaszok alapján érezhető; 11 % szánta rá magát végzettsége birtokában, hogy más országban próbálkozzon. 4.4.1. Összesen hány alkalommal dolgozott külföldön? Leggyakoribb említések: (28 fő válaszolt, 11 % v.a.) 1 alkalommal (13 fő) 3 alkalommal (7 fő) 2 alkalommal (3 fő) Átlag: 2,4 alkalommal A válaszok 1 és 10 alkalom között szóródnak. 4.4.2. Összesen hány hónapot dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? Leggyakoribb említések: (28 fő válaszolt, 11 % v.a.) 60 hónap (3 fő) 48 hónap (3 fő) 36, 24, 12, 10, 6, 1 hónap (2-2 fő) Átlag: 29 hónap

A válaszok 1 és 99 hónap között szóródnak. 4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Leggyakoribb említések: (28 fő válaszolt, 11 % v.a.) Ausztria (7 fő) Németország (7 fő) Spanyolország (5 fő) U.K. (4 fő) Belgium (4 fő) 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? (n=27) Igen, teljes mértékben 11.1% Részben 37% Nem 51.9% Az adatokból látszik, hogy a munka gyakran csak részben (37 %), vagy egyáltalán nem (51,9 %) kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak a mintában szereplők 11,1 %-a nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben. 4.5. Tervez-e (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező 5 évben? (n=245) Igen 23.3% Nem 51% Nem tudom eldönteni 25.7% A válaszadók közel egynegyede készül külföldi munkavállalásra, a többség vagy nem, vagy bizonytalan. 5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? (n=246) Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! Alkalmazott 82.1% Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó, (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) 2.4% Vállalkozó 2.4% Munkanélküli 3.7% Nappali tagozaton tanuló diák 1.6% GYES-en, GYED-en (GYET-en) van 5.7% Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 2%

A válaszadók túlnyomó többsége (82,1 %) alkalmazott. A gyesen lévők (5,7 %) és a munkanélküliek (3,7 %) képeznek még említendő kisebb csoportokat. 5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? (n=201) Felső vezető 6.5% Középvezető 13.4% Alsó vezető 6.5% Beosztott diplomás 48.3% Beosztott nem diplomás foglalkozás 25.4% A dolgozók legtöbbje (48,3 %) beosztott diplomás. A különböző szintű vezetők együttesen teszik ki a válaszadók egynegyedét, 25,4 % százalék pedig diplomához nem kötött foglalkozást végez. 5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? Leggyakoribb említések: (10 fő válaszolt, 4 % v.a.) 2 hónapja (2 fő) 16 hónapja (2 fő) Átlag: 23 hónap A válaszok 1 és 99 hónap között szóródnak. 5.1.4.2. Keres-e munkát? (n=9) A kis létszámú mintából 100 % keres munkát. Igen 100% Nem 0% 5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? (n=14) Igen 78.6% Nem 21.4% A kis létszámú mintából a válaszadók több mint háromnegyede rendelkezik főállású munkahellyel. 5.2. Munkaerő-piaci részvétel (n=243) Jelenleg (is) dolgozik 89.3% Sose dolgozott 1.2% Most nem dolgozik, de már volt munkahelye 9.5% A válaszadók túlnyomó többsége (89,3 %) dolgozott a felmérés időpontjában. Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg!

5.3. Az Ön fő munkaviszonya... (n=219)... állandó jellegű és határozatlan idejű 86.3%... határozott idejű 13.2%... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 0.5% A válaszadók döntően állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak (86,3 %). 13,2 % vállalkozott határozott idejű szerződésre, a megbízás jellegű munka csekély arányú. 5.4. Ön... (n=218)... köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) 45%... állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy 6%... más helyen dolgozik 49.1% A válaszadók fele-fele arányban köthetők a közszférához, vagy dolgoznak más helyen. 5.6. Hány alkalmazottja/beosztottja van? (n=219) Nincs alkalmazottja/beosztottja 75.3% 1-9 alkalmazott/beosztott 13.7% 10 vagy több alkalmazott/beosztott 11% A válaszadók jelentős többségének (75,3 %) nincs alárendeltje, 11 % dolgozik tíz vagy több, 13,7 % kevesebb, mint tíz beosztottal. 5.7. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! Egyáltalán nem 19,7% 13,8% 28,9% 17,9% 19,7% Teljes mértékben n=218 átl.=3,04 md=3 elt.=1,38 1 2 3 4 5

A válaszadók csak részben hasznosítják munkájuk során a megszerzett tudást, készségeket. 5.8. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? (n=219) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete 9.1% A saját és a kapcsolódó szakterületek 62.6% Egy egészen más szakterület 19.6% Bármilyen szakterület 8.7% A válaszadók többsége szerint (62,6 %) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. 5.9. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? (n=219) PhD 0.5% Egyéb posztgraduális képzés 0.9% Egyetemi diploma/ma/msc végzettség 21.9% Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség 49.8% Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 26.9% A válaszadók többsége (49,8 %) azt gondolja, munkájához a főiskolai diploma/ba/bsc képzettség a megfelelő, 26,9 % úgy ítéli meg, munkája nem igényel felsőfokú végzettséget, 21,9% szerint egyetemi/ma/msc végzettség kell. 5.11. Az Ön munkahelye... (n=220)... teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú, 49.1%... részben állami, részben magán tulajdonú, vagy 5%... teljes mértékben magántulajdonú 45.9% A válaszadók túlnyomó többsége, csaknem fele-fele arányban, állami/önkormányzati, illetve magántulajdonú munkahelyen dolgozik. 5.12. Az Ön munkahelye... (n=216)... teljes mértékben magyar tulajdonú 72.7%... részben magyar tulajdonú 6.9%... teljes mértékben külföldi tulajdonú 20.4% A munkahely tulajdonlását illetően a teljesen magyar vezet 72,7 %-kal, a tisztán külföldi egyötödét teszi ki a válaszadók munkahelyeinek. A részben magyar tulajdonú jogállás nem meghatározó (6,9 %). 5.13. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? (n=219) Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! Önfoglalkoztató vagyok 0.9% 2-9 fő 13.2% 10-49 fő 19.2% 50-249 fő 34.2% 250-999 fő 9.1% 1000 fő, vagy afölött 23.3% A válaszadók több mint fele közepes vagy nagy létszámú cégeknél dolgozik.

5.14. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! (n=218) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2.3% Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, 4.1% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, 1.4% Építőipar 1.4% Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem ill. gépjárművek 3.7% Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) 0.9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6.4% Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, 7.8% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6.9% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, 2.3% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz ill. munkaerő kölcsönzés, 2.8% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 10.1% Oktatás 26.6% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7.8% Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) 3.7% Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartási cikk javítás, 2.8% Egyéb, éspedig... 9.2% A legtöbb válaszadó az oktatás (26,6 %), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (10,1%) ágazatban dolgozik. 9,2 % sorolta magát az egyéb kategóriába. 5.15. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? (n=218) Igen 12.4% Nem 87.6% A válaszadók tájékoztatása szerint minden tizediknél is több, elsősorban külföldön végzi a munkáját. 5.16.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásból származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) NETTÓ, Ezer Ft/hónap! NETTÓ KERESET főállású munkából NETTÓ KERESET 193 válasz (78%-os válaszolási arány) (Ezer Ft/hónap) átlaga 207

5.16.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző héten? Ha ez nem egy,,szokásos hét volt, akkor az utolsó,,szokásos héten hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? (n=212) A válaszadók többsége heti 40-50 órát dolgozott. heti 20 óra alatt 1.9% heti 20-29 óra 5.2% heti 30-39 óra 20.3% heti 40-50 óra 66% heti 50 óra felett 6.6% 5.17.b Van-e Önnek mellékállása, másodállása? (n=216) Igen 11.6% Nem 88.4% A válaszadók közül minden tizedik próbálkozik bevallottan kiegészíteni más munkával jövedelmét. 5.17.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? (n=25) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete 12% A saját és a kapcsolódó szakterületek a meghatározók (48 %). A saját és a kapcsolódó szakterületek 48% Egy egészen más szakterület 32% Bármilyen szakterület 8% 5.17.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? (n=25) PhD 0% Egyéb posztgraduális képzés 0% Egyetemi diploma/ma/msc végzettség 36% Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség 48% Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 16% 48 % szerint kell a főiskolai/ba/bsc végzettség vagy az egyetemi diploma/ma/msc (36%), de 16 %-nak erre nincs szüksége mellékállású munkájához.

5.17.3. Másodállásából / mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető normál keresetű hónapnak, kérjük a legutóbbi normál keresetű hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg! NETTÓ, Ezer Ft/hónap! NETTÓ KERESET másod / mellékállásból Ezer Ft/hónap 20 válasz (9%-os válaszolási arány) átlaga 68 6.1. Főállású munkával való elégedettség 6.1.1. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka szakmai, tartalmi része szempontjából? Teljesen elégedetlen 8,8% 1 15,3% 2 48,1% 3 27,8% 4 Teljesen elégedett n=216 átl.=2,95 md=3 elt.=0,89 6.1.2. Mennyire elégedett főállású munkájával a szakmai előmenetel, karrierépítés szempontjából? Teljesen elégedetlen 15,7% 1 25,3% 2 36,4% 3 22,6% 4 Teljesen elégedett n=217 átl.=2,66 md=3 elt.=1 6.1.3. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége szempontjából? Teljesen elégedetlen 10,2% 1 33% 2 38,6% 3 18,1% 4 Teljesen elégedett n=215 átl.=2,65 md=3 elt.=0,89 6.1.4. Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából? Teljesen elégedetlen 13,8% 1 32,7% 2 42,4% 3 11,1% 4 Teljesen elégedett n=217 átl.=2,51 md=3 elt.=0,87 6.1.5. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából? 6.1.6. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka tárgyi körülményei szempontjából? 6.1.7. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka összességét tekintve? 8,4% 18,1% 45,6% 27,9% Teljesen elégedetlen Teljesen elégedett n=215 átl.=2,93 md=3 elt.=0,89 1 2 3 4 11,6% 18,6% 41,9% 27,9% Teljesen elégedetlen Teljesen elégedett n=215 1 2 3 4 átl.=2,86 md=3 elt.=0,96 6% 19,8% 58,1% 16,1% Teljesen elégedetlen Teljesen elégedett n=217 1 2 3 4 átl.=2,84 md=3 elt.=0,76

Az iménti átlagokat az alábbi grafikon segítségével még szemléletesebben hasonlíthatjuk össze. Legkevésbé a jövedelemmel, leginkább a munka tartalmi részével vannak megelégedve a válaszadók. 7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? (n=241) Férfi 18.7% Nő 81.3% A válaszadó nők aránya magasan meghaladja a férfiakét. 7.2. Melyik évben született Ön? 237 válasz, 96 %-os válaszadási arány A válaszadók körét döntő részben az 1988-90 között született korosztály adja. 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? (n=244) Egyedülálló 28.3% Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él 29.9% Házas 35.7% Elvált 4.5% Özvegy 1.6% A válaszadók nagyobb része házas (35,7 %) vagy tartós kapcsolatban él (29,9 %), de magas az egyedülállók (28,3 %) és az elváltak (4,5 %) együttes aránya is.

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? (n=244) Van 25% Minden negyedik válaszadónak van 18 év alatti korú gyermeke. Nincs 75% 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? (n=245) 14 éves korában kevés válaszadó (2,9 %) lakott külföldi településen. 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? (n=239) Igen 2.9% Nem 97.1% Igen 10% Nem 90% A felmérés idején minden tizedik válaszadó élt külföldön. 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? (n=244) Gimnázium hagyományos 4 osztályos 46.3% gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 7.4% 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium 6.6% Szakközépiskola 37.3% Egyéb 2.5% Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 46,3 % gimnázium, 37,3 % szakközépiskola arányban. 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (n=245) Legfeljebb 8 általános 8.2% Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 27.8% Szakközépiskola, technikum 24.9% Gimnázium 8.6% Főiskola 15.1% Egyetem, tudományos fokozat 14.7% Nem tudja, nem ismerte, nem élt 0.8% A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (27,8 %) édesapja szakmunkás végzettségű volt. Jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett apák száma is (24,9 %). 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (n=245) Legfeljebb 8 általános 11.8% Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 15.9% Szakközépiskola, technikum 25.7% Gimnázium 15.1% Főiskola 21.2% Egyetem, tudományos fokozat 10.2% Nem tudja, nem ismerte, nem élt 0%

A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó édesanyja szakközépiskolai, technikumi (25,7%); főiskolai (21,2%) végzettséggel rendelkezett. 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? (n=244) Az átlagosnál sokkal jobb 9% Az átlagosnál valamivel jobb 25% Nagyjából átlagos 41.8% Az átlagosnál valamivel rosszabb 17.2% Az átlagosnál sokkal rosszabb 7% A válaszadók többsége (41,8 %) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be egynegyedük (25 %); a szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző. 7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! (n=245) Kérjük, a szülői és nagyszülői körre gondoljon! Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag 4.1% Igen, csak a szülők között 11.4% Igen, csak a nagyszülők között 1.2% Nincsen 83.3% Látható, hogy a válaszadók nagy többségénél nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. Aktívak (2016 tavaszi félév) elemzése Mintavétel (Válaszadók száma: 43 fő) 2016 tavaszán a következő csoportokat kerestük meg az alap- (BA, BSc), és mesterképzésben (MA, MSc) részt vevő hallgatók közül: Végzettek 2015, 2013, 2011-ben Aktívak a 2016 tavaszi félévben Alábbi táblázat összefoglalja a lekérdezés fontos statisztikai jellemzőit: DPR 2016-Online (tavasz) lekérdezés Aktívak Elérési arány (%) Ismert e-mail Összes fő Válaszadási arány (%) Válaszok Megkeresések 97,20% 973 1001 4,42% 43 973

Az Evasys program segítségével az elektronikus lekérdezés ütemezése: Felhívás DPR kérdőív előtt 1 héttel Felmérés kezdete 2016. április 22. vége 2016. június 15. Emlékeztetők 2 hetente összesen 3 db Jelmagyarázat Kérdésszöveg 1. Kapcsolódás az intézményhez 1.1. Az intézmény melyik karán tanul? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha több szakon tanul, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) (n=43) KJF 100% 1.2. Milyen szakon tanul ebben az intézményben? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha több szakon is tanul, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) (n=41) andragógia (BA/BSc) 4.9% anglisztika (BA/BSc) 4.9% gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 22% kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 4.9% nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 9.8% nemzetközi tanulmányok (MA/MSc) 4.9% pedagógia (BA/BSc) 2.4% szociális munka (BA/BSc) 12.2% tanári (MA/MSc) 9.8% történelem (BA/BSc) 4.9% turizmus-menedzsment (MA/MSc) 2.4% turizmus-vendéglátás (BA/BSc) 17.1% A válaszadók legnagyobb arányban (22%) gazdálkodási és menedzsment BA/BSc szakon tanulnak; hasonlóan magas (17,1%) a turizmus-vendéglátás BA/BSc szakosok számaránya. 10% feletti még a szociális munka BA/BSc jelenléte.

1.3. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? (n=42) nappali 38.1% esti 2.4% levelező 35.7% távoktatás 23.8% A válaszadók többsége nappali (38,1%) vagy levelező (35,7%) tagozatos, de sokan (23,8%) tanulnak távoktatásban.. 1.4. Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? (n=42) Államilag támogatott/állami ösztöndíjas 16.7% Költségtérítéses/önköltséges 83.3% Részösztöndíjas 0% A hallgatók többsége (83,3%) költségtérítéses finanszírozás mellett folytatja tanulmányait; 16,7% részesül állami támogatásban.

1.5. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? (n=42) 2005-ben, vagy azelőtt 2.4% 2007 2.4% 2008 2.4% 2010 7.1% 2011 35.7% 2012 28.6% 2013 4.8% 2014 9.5% 2015 7.1% A hallgatók többsége 2011-2012-ben kezdte meg tanulmányait. 1.6. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (n=42) elégséges 0% közepes 7.1% jó 59.5% jeles, kiváló 33.3% A válaszadók közel kétharmada jó eredményről számolt be. Jelentős a jeles, kiváló eredményt elérők aránya; a közepes nem jellemző; elégséges nincs. 1.7. Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb, vagy rosszabb? (n=42) sokkal rosszabb, mint a többieké 0% valamivel rosszabb, mint a többieké 0% kb. ugyanolyan, mint a többieké 45.2% valamivel jobb, mint a többieké 45.2% sokkal jobb, mint a többieké 9.5% A válaszadók csaknem fele (45,2 %) úgy ítélte meg, hasonló teljesítményt nyújtott, mint társai. Ezzel azonos azok aránya, akik úgy vélik, valamivel az átlag fölé emelkedtek. 9,5% úgy érzi, kimagaslóan teljesített. Kudarc élménynek semmi nyoma. 1.8. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? Felsőoktatási szakképzés (n=31) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 6.5% Igen, más felsőoktatási intézményben 12.9% Nem szeretnék 80.6% A felsőoktatási szakképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, de ezt 6,5 % képzeli el a KJF-en, 12.9 % más felsőoktatási intézményben szeretné. Alapképzés (BA/BSc) (n=31) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 3.2% Igen, más felsőoktatási intézményben 3.2% Nem szeretnék 93.5%

Az alapképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, ezt 3,2 % képzeli el a KJF-en, 3,2 % más felsőoktatási intézményben szeretné. Mesterképzés (MA/MSc) (n=38) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 21.1% Igen, más felsőoktatási intézményben 26.3% Nem szeretnék 52.6% A mesterképzés a válaszadók csaknem felét érdekli, ezt 21,1 % képzeli el a KJF-en, 26,3 % más felsőoktatási intézményben. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (n=32) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 9.4% Igen, más felsőoktatási intézményben 6.3% Nem szeretnék 84.4% A szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, 9,4 % képzeli el a KJF-en, 6,3 % más felsőoktatási intézményben szeretné.

Doktori (PhD, DLA) képzés (n=33) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 3% Igen, más felsőoktatási intézményben 15.2% Nem szeretnék 81.8% A doktori képzésre van igény, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (3 %), mint akik más intézményt választanának (15,2 %). Egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) (n=31) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 0% Igen, más felsőoktatási intézményben 0% Nem szeretnék 100% Az egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés iránti igény nincs a válaszadók között. 1.9. Jelenlegi tanulmányai alatt igénybe vesz-e diákhitelt? (n=41) A válaszadók többsége nem él ezzel a lehetőséggel. igen 14.6% nem 85.4% 1.10. Milyen típusú diákhitelt vesz igénybe? (n=6) szabad felhasználású Diákhitel1 16.7% kötött felhasználású (képzési költségre fordítható) Diákhitel2 50% mindkettőt 33.3% A válaszadók több mint háromnegyede a kötött felhasználású hitelt részesítette előnyben. 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is? (n=42) igen 7.1% nem 92.9% A több szakon tanulás viszonylag ritka. 2.1.2. Milyen képzési formában? (n=3) Ba/BSc 0% Ma/MSc 66.7% egységes és osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) 0% egyetemi - hagyományos képzés 0% főiskolai - hagyományos képzés 0% doktori képzés - PhD, DLA 0% szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 0% diplomás képzés 0% kiegészítő képzés 0% felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés 33.3% A leggyakrabban választott képzési forma a válaszadók körében a MA/MSc.

2.2. Van felsőfokú végzettsége? (n=42) igen 81% nem 19% A válaszadók többségének van felsőfokú végzettsége. 2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Leggyakoribb említések: 29 fő válaszolt, 67 %-os v.a. idegenforgalom turizmus (5 fő) gazdálkodási (4 fő) történelem (4 fő) tanár - tanító (3 fő) 2.2.2. Milyen képzési formában szerezte? Kérjük, a legmagasabb szintű végzettséget jelölje be! (n=34) A BA/BSc végzettség a leggyakoribb. 3. Nemzetközi tapasztalatok 3.1.1. angol nyelvből 3.1.2. német nyelvből 3.1.3. francia nyelvből 3.1.4. olasz nyelvből

3.1.5. spanyol nyelvből 3.1.6. orosz nyelvből Röviden összefoglava a fenti átlagokat: Az angol nyelv a közepesnél ismertebb, a német nyelvben is mutatkozik járatosság, a többi ismertsége csekély. 3.2. Ön beszél egyéb idegen nyelven? (n=41) igen 4.9% nem 95.1% 3.3. Milyen egyéb nyelvet beszél? Leggyakoribb említések: 2 fő válaszolt, 5 %-os v.a. román (2 fő) 3.3.1. Milyen szintű nyelvtudása van ebből az idegen nyelvből? alapszintű 0% 50% 0% 50% nagyon jól ismeri n=2 átl.=3 md=3 elt.=1,41 1 2 3 4

3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (n=42) igen 9.5% nem 90.5% Mindössze 4 fő tanult külföldön (9 %). A következő kérdésekre (3.4.1.-3.4.4.) csak ez a 4 hallgató felel (!). 3.4.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! nem tanultam 25% 1 50% 2 0% 3 25% 4 0% 5 0% 6 0% 7 0% 8 0% 9, vagy több alkalommal 0% 3.4.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! nem tanultam 50% 1 50% 2 0% 3 0% 4 0% 5 0% 6 0% 7 0% 8 0% 9, vagy több alkalommal 0% 3.4.3. Összeadva hány hónapot tanult külföldön összesen? A válaszok 1 és 14 hónap között szóródnak. Leggyakoribb említések: (4 fő válaszolt, 9 % v.a.) 1, 2, 5, 14 hónapot (1-1 fő) Átlag: 6 hónap 3.4.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Több választ is megjelölhet! Tempus/Erasmus ösztöndíj 75% a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 0% egyéb hazai ösztöndíj, pályázat 0% egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj 0% saját/családi finanszírozás 50% párhuzamos külföldi munkavállalás 25% egyéb forrásból 0%