VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.
AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban nincs egységes, mindenki által elfogadott meghatározás PEDIG A rosszul felállított diagnózis az aszálykezelés hatékonyatlanságához vezet(het).
AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály olyan véletlenszerűen kialakuló, de ismétlődően bekövetkező, hatását időszakosan érvényesítő természeti jelenség, amely az érintett területen az élővilág és ezáltal a társadalom számára nagymértékű és tartós vízhiányt okoz, és ezen keresztül jelentős károk keletkeznek az életfeltételek és az életminőség fenntartásában. Nem azonosítható a szárazsággal, ami általános értelemben a vízhiányt jelenti egy adott területen, és a környezet egészére hat, nem csupán annak egyes elemeire; az aszály a tartós vízhiánynak az élő szervezetekre gyakorolt hatását fejezi ki. Miután a különböző élőlények válasza nem egyforma az ugyanazon mértékű vízhiányra, fontos, hogy az egyes élőlények, különösen a növények vízigényéhez mérten határozzuk meg az éppen jelentkező vízhiány mértékét és hatását. Konkrétabban az aszály olyan mértékű csapadékhiány a várthoz, illetve a normálishoz képest, amelynek következtében amennyiben egy tenyészidőre vagy hosszabb időszakra kiterjed a csapadék és a rendelkezésre álló vízkészletek nem képesek kielégíteni a vízigényeket. Az aszályok különböznek erősségükben (intenzitásukban), tartamukban és területi kiterjedésükben (Nemzeti aszálystratégia 2006)
STRATÉGIÁK: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ASZÁLYSTRATÉGIA Budapest, 2003 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. Törvény 19. (5) bekezdése alapjá Előterjesztés a Kormány részére a hazai aszály stratégia elfogadásáról Budapest, 2005. december
STRATÉGIÁK Nemzeti éghajlat változási Stratégia 2008-2025
A VÍZKORMÁNYZÁS STRATÉGIÁJA STRATÉGIA A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSÉVEL ÉS A BEKERÜLÉS KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSÉVEL MUNKAANYAG SZERZŐ: DR. VÁRADI JÓZSEF (VKKI) A MUNKAANYAG LÉTREHOZÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDTEK: SZENTIVÁNYI ÁRPÁD ÉS IVÁNYI KRISZTINA (VKKI) LEKTORÁLTA: LÁNG ISTVÁN (VM), JAKUS GYÖRGY (VKKI) SZERKESZTETTE: PÁSZTHORY RÓBERT VKKI VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI 2011. március 9. KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG (VKKI)
STRATÉGIÁK: VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AZ ORSZÁGTERVEKET ÉS A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ (VITAANYAG) 2011. Május VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM VÍZGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ a jövő vízügyi stratégiáját és politikáját megalapozó - közmegegyezésen alapuló, a fenntarthatóságot biztosító - dokumentum. Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok szakembereinek bevonásával.
Zöld gazdaság a hívó szó
STRATÉGIÁK
STRATÉGIÁK: OVF A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIÓJA Budapest 2012. Március a Belügyminisztérium felkérésére a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara, a BME, valamint az MTA közreműködésével készült. A VÍZÜGY IGAZGATÁSI KONCEPCIÓJA a vízügyi szolgálat stratégiájának kidolgozásához Budapest 2012. március A BELÜGYMINISZTÉRIUM VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEINEK STRATÉGIÁJA 2012. Július
STRATÉGIÁK VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága 2013.
STARTÉGIÁK: NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégia) E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nemzeti Vízstratégiáról (A 2013. november 6-ai Kormányülés alapján átdogozott változat) Budapest, 2013. november
STRATÉGIA Súlypontok a hazai vízgazdálkodás fejlesztésében Vízügyi Tudományos tanács 2014 április
MÉGIS, MI A PROBLÉMA? Az EU 2007-2014 tervciklusában nincs térségi vízszétosztási beruházási sor. Az öntözés egészen a közelmúltig ingyenes állami szolgáltatás Az igazgatóságok 19 ezer km csatornát kapnak a társulatoktól A VITUKI megszűnt A tározós program sem dombvidéken sem síkvidéken nem indul Nincs belvízreform Az agrár támogatási rendszer nem preferálja kellően a vízmegtartásos agrárgazdálkodást és művelési ág váltását
Vízhasznosítási nagyberuházásokra 10 éve nincs költségvetési forrás
MIT TEGYÜNK EBBEN A HELYZETBEN???? 1. A jelenlegi Víz Keretirányelv (VKI) külön felhívja Magyarország figyelmét, hogy tartsa be a 4.7-es cikkelyt, mely többek között nem javasolja új víztestek létrehozását. Ez azt jelenti, hogy nem javasolják új öntözőcsatornák létesítését sem. 2. A VKI-ből kimaradt az aszálykár elhárítás Egy 2007- es EU Bizottsági jelentés szerint 2012-ig be kell venni az aszálykár elhárítást a VKI-ba, de ez nem történt meg. 3. A 2015-ös év, amikor javaslatot lehet tenni a VKI változtatásra. Az új VKI-t 2015 decemberében fogadják el, Kerüljön bele az aszály. 4. Folytassa munkáját az OVF Aszály Monitoring Munkabizottsága, és kapjon meg minden támogatást.
AZ OVF ASZÁLY MONITORING MUNKACSOPORTJÁBAN KONKRÉT GYAKORLATI MUNKA FOLYIK Monitoring kiépítési javaslat és megvalósítás aszályindexek(2) meghatározása előrejelzés közzététel fokozatok elrendelése (mint minden vízkár elleni tevékenységnél) Hozzájárul a fejlesztések megalapozásához Segítséget nyújt a kárigények elbírálásához Széleskörű szakmai együttműködés mellett dolgozik HISZEM, HOGY EZ EGY JÓ LÉPÉS AZ ASZÁLYKEZELÉS FELÉ
ÉS MIBEN HISZEK MÉG? Nemzeti forrásban az aszály ellen. A víz elérhetősége, hozzáférésének megteremtése a kulcs kérdés
Sík és dombvidéki tározási helyek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET