Előterjesztés és határozati javaslat a MIE Közgyűlés 2014. március 26.-i ülésére az Alapszabály és az Ügyrend 2014. évi módosítására A MIE Alapszabályát több okból szükséges módosítani. 1) Civiltv. Előterjesztés Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) átalakította a közhasznúság fogalmát, módosította a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétel feltételeit. A MIE meg kívánja őrizni a közhasznú státuszát. Két közhasznú = jogszabályban meghatározott közfeladathoz kapcsolódó feladatot lát el: a jogszabály /EU aktus véleményezés stratégiai megállapodás alapján, és a magas szintű iparjogvédelmi ismeretterjesztésben való részvétel (konferenciák). Ehhez igazodóan az állami támogatással csökkentett bevételéhez viszonyítva ráfordításait is e közhasznú tevékenységekhez tudja rendelni. Erre hivatkozva fogja kérni ismételten a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét. 2. ) Ptk. A Ptk. ( 2013. évi V.tv.) 2014. március15-én hatályba lép. A Ptké. (2013. évi CLXXVII. tv.) 9. (2) 1 és 11. (1) bekezdései alapján a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett egyesület a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Emiatt a Ptk-hoz is hozzá kell igazítani az Alapszabályt. Ez nagy terjedelmű, de nem érdemi módosítást eredményez. Az Egyesület működési szabályait jelenleg az SZMSZ tartalmazza, és csak a korábbi egyesületi törvény alapján alapszabályba foglalandó elemeket tartalmazta az Alapszabály. A Ptk. egyesületi jogi módosításának egyik lényeges eleme, hogy a legfőbb szerv (=Ptk. döntéshozó szerv) működésének minden elemét az Alapszabályba kell foglalni. Ez a szabályok kismértékű módosítását, egyben nagymértékű áthelyezését igényelte, és emellett magától értetődően az SZMSZ módosításával is jár. Megkockáztathattuk volna, hogy a nagyobb mértékű átszabástól eltekintünk arra hivatkozva, hogy az Egyesület SZMSZ-ét is a Közgyűlés fogadja el, mégpedig 1 Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. 1
ugyanolyan szótöbbséggel, mint az Alapszabály módosítását. Az óvatosság, a Ptk, kezdeti alkalmazásának valószínű bizonytalansága azonban a választott megoldás mellett szól. Ugyancsak az óvatosságot indokolja, hogy a Ptk. jogi személy szabályai diszpozitivitásának gyakorlati korlátjait még nem ismerjük. A Ptk. 3:4. 2 szerint a jogi személy szervezetére és működésére meghatározott diszpozitivitás egyik korlátja az olyan eltérés tilalma, amely a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Mivel a változásbejelentési eljárásban csak az Alapszabályt kell benyújtani, ezért az a megoldás, amely a Közgyűlés működésének szabályait a törvényességi felügyeletet ellátó bírósághoz be nem nyújtandó SZMSZ-be helyezi át, minden bizonnyal a törvényi korlátba ütközik. A Ptk. szabályai kiterjednek a tagsági viszonyra is. Mind a kizárás, mind a tagsági viszony megszűnésének szabályozása módosítást igényelt. 3.) Székhelyváltozás- MTESZ tagság Az Egyesület a Kossuth téri székházból kénytelen volt kiköltözni, a MTESZ felszámolás alatt áll. Ezt is tükröztetni kell az Alapszabályban. 4.) Az Egyesület Ügyrendjét a módosított Alapszabályhoz kell igazítani. Határozati javaslat A Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt mellékletek szerinti alapszabály és ügyrend módosításokat elfogadja, és felkéri az Egyesület szervezeti képviselőjét, hogy készítse el az alapszabály, valamint az ügyrendmódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt olyan szövegét, amely tükrözi a módosítások időpontját, és az alapszabály-módosításra nézve a változást a törvényes határidőben jelentse be a Fővárosi Törvényszéken, és egyben kérje az Egyesület újbóli közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét. 2 3:4. [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. 2
1. Melléklet a MIE Alapszabály 2014. évi módosításához Javaslat az Alapszabály módosítására. A módosításokat változáskövetés, a változatlanul az SZMSZ-ből átvett szövegrészeken belüli változásokat satírozás mutatja. Sorszám Hatályos Javaslat Indok 1. 1. (4) Az Egyesület székhelye: Budapest, 1. (4) Az Egyesület székhelye: Budapest, 1061 Budapest, _VI., Dalszínház u.10. I.emelet 3. székhelyváltozás, helyiséghasználati jogviszony a MTESZ fa.- 2. 1. (5) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet. val megszűnt 1. (5) Az Egyesület jogi személy, közhasznú civil szervezet. Civiltv. 2. 6.: civil szervezet: (...) a Magyarországon 3. 2. (2) 2. (2) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 4. 2. 3 d) közhasznú fórum biztosítása a tevékenységi körét érintő kérdések megvitatására, ennek érdekében többek között előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, szakmai tanulmányutak szervezése, publikációs tevékenység kifejtése; együttműködés keretében részvétel a szakemberek szellemi tulajdonjog és versenyjog viszonyára is kiterjedő tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében; 5 2. (5) a)) javaslatok kidolgozása az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályozás fejlesztésére, a szakmai területet érintő kodifikációs munkában szakmai-társadalmi bázisként való részvétel; amely a következő közfeladat teljesítését szolgálja: a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 7. (1) b) A társadalmi egyeztetés formái a következők: (...) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). 13. (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter nyilvántartásba vett egyesület Civiltv.34. (1) bekezdés d). Civiltv. 34. (1) bekezdés a) Civiltv. 34. (1) bekezdés a) 3
stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai partner). -------------------------- b) közhasznú fórum biztosítása a szerzői jogot és az iparjogvédelmet érintő kérdések megvitatására, ennek érdekében többek között előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, részvétel a szerzői jogi és iparjogvédelmi ismeretterjesztésben, szakemberek szellemi tulajdonjog és versenyjog viszonyára is kiterjedő tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében; amely a következő közfeladatok teljesítését szolgálja: - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt. ) 115/K. d) (A Hivatal)... terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását; 1996. évi LXXV. tv (a továbbiakban: Tpmt) 33. (4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományosoktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, (...) hozzájárul a versenykultúra 4
és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny (...) közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez. 6. 2. ( 2. (8) Az Egyesület csak az Alapszabályban meghatározott alapcéljával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. A gazdasági-vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti a közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását. 7. 2. (9) 2. (9) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 8. 3. 3. (1) Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület határozatai és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. A nyilvántartásokba és a közhasznúsági jelentésbe az Egyesület Titkárságán, az ügyvezető titkárral egyeztetett időpontban bárki betekinthet. (1) Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület Közgyűlése és Elnöksége ülései és határozatai és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. Az Elnökség ülésének nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A korlátozásról a korlátozással érintett napirendi pontok tárgyalása előtt külön határozatot kell hozni. A nyilvántartásokba és a közhasznúsági jelentésbe az Egyesület Titkárságán, az ügyvezető titkárral egyeztetett időpontban bárki betekinthet. Civiltv. 34. (1) bekezdés b), Ptk.3:63. (3) bekezdés Civiltv. 34. (1) bekezdés c) Civiltv. 37. (1) bekezdés, kiegészítve a nyilvánosság korlátozásáról szóló határozat hozatalának előírásával. 9. 4. (1) Az Egyesület rendes tagja lehet minden bel- és külföldi nagykorú természetes személy, valamint bármely jogi személy (a továbbiakban: jogi tag), aki, illetve amely az Egyesület célkitűzéseit elfogadja. 10. 4. (2) Az Egyesületnek lehetnek tiszteletbeli tagjai is. 11. 7. (3) Az egyesületi tagság megszűnik: 4. (1) Az Egyesület rendes tagja lehet minden bel- és külföldi nagykorú természetes személy, valamint bármely jogi személy (a továbbiakban: jogi tag), aki, illetve amely az Egyesület célkitűzéseit elfogadja. 4. (2) Az Egyesületnek lehetnek tiszteletbeli tagjai is. A tiszteletbeli tag különleges jogállású tagnak minősül. 7. (3) Az egyesületi tagság megszűnik: a) a tag kilépésével, Ptk.3:1.,3:89. (1) bekezdés Ptk. 3:65. (2) bekezdés Ptk. 3: 68., 3:69. -ok 5
a) a tag kilépésével, b) a tag kizárásával, c), d) természetes személyeknél a tag halálával, jogi tag esetén annak megszűnésével. b) a tag kizárásával, c) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; d) természetes személyeknél a tag halálával, jogi tag esetén annak megszűnésével. 12. - (4) Az Egyesület a tag tagsági viszonyát 30 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a tagdíjfizetés egy éves elmaradását követő fizetési felszólítás kézbesítésétől számított 30 napos határidő eredménytelenül telt el. A felmondásról az Elnökség dönt. Ha a felmondási idő alatt a tag a tagdíjat megfizeti, a felmondás hatályát veszti. 13. 7. 4) A tagság megszűnésének időpontja a (3) bekezdés a) pontja esetén a kilépés bejelentésének napja, b) pontja esetén a jogerős határozat keltének napja, d) pontja esetén pedig a tag halálának, illetőleg a jogi tag megszűnésének napja. 7. 5) A tagság megszűnésének időpontja a (3) bekezdés a) pontja esetén a kilépés bejelentésének napja, b) pontja esetén a kizárásról szóló határozat, jogorvoslati eljárás esetén a jogerős határozat keltének napja, a c) pont esetén a felmondási idő lejártának a napja, a d) pontja esetén pedig a tag halálának, illetőleg a jogi tag megszűnésének napja. Ptk. 3:69. (+ szabály a diszpozitív rendelkezés alapján) a 12. -es sz. módosításhoz kapcsolódó értelemszerű módosítás 14. 8. (2) A kimagasló egyesületi munkát végző tagot az Egyesület jutalomban részesítheti. 15. 9. (2) A Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság döntéseit az Egyesület honlapján közzé kell tenni. A döntésekről az érintetteket az Egyesületnél ismert címükre küldött postai vagy - ha a tag elektronikus levélcímét az 8. (2) A kimagasló egyesületi munkát végző és az (1) bekezdés alapján elismerésben részesített, továbbá azt a 80. életévét betöltött tagot, aki több mint 30 éven át tagja, illetve tisztségviselője volt az Egyesületnek, és tagi, illetve a tisztségből adódó feladatait magas színvonalon látta el, az Egyesület - az Elnökség határozatában meghatározott módon 75000 (hetvenötezer) forint +áfa összeget meg nem haladó értékű tárgy-vagy pénzjutalomban részesítheti. 9. (2) A Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság döntéseit az Egyesület honlapján közzé kell tenni. A döntésekről az érintetteket az Egyesületnél ismert címükre küldött postai vagy - ha a tag elektronikus levélcímét az Egyesülettel írásban, vagy elektronikus úton közölte, és e közlésben hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi küldeményeket elektronikus levélcímére küldje az Egyesület - elektronikus küldeménnyel is tájékoztatni kell. A tag Az Elnökség kezdeményezésére tett módosító javaslat A tagi jogállást érintő, a tagsági viszony megszűnéséhez vezető döntések és értesítések elküldésének és kézbesítésének bizonyításához szükséges szabály. 6
Egyesülettel írásban, vagy elektronikus úton közölte, és e közlésben hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi küldeményeket elektronikus levélcímére küldje az Egyesület - elektronikus küldeménnyel is tájékoztatni kell. 16. 10. (1) A Közgyűlés az Egyesület szerve. A Közgyűlésen valamennyi tag jogosult részt venni. A természetes személy tagok személyesen, a jogi tagok igazolt képviselőik útján gyakorolják részvételi és szavazati jogaikat. 17. 10. (3) b) az Egyesület előző Közgyűlése óta végzett tevékenységéről szóló beszámoló, az ellenőrző bizottsági jelentés elfogadása, valamint a következő időszak feladatainak, a munkaterv főbb irányainak meghatározása; jogállását érintő döntéseket és a döntés meghozatalával összefüggő egyéb értesítéseket az érintettel könyvelt (tértivevényes, ajánlott) postai küldemény útján kell értesíteni. 10. (1) A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlésen valamennyi tag jogosult részt venni. A természetes személy tagok személyesen, a jogi tagok igazolt képviselőik útján gyakorolják részvételi és szavazati jogaikat. 10. (3) b) az Egyesület előző Közgyűlése óta végzett tevékenységéről szóló beszámoló, az éves pénzügyi beszámoló, ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés, az ellenőrző bizottsági jelentés, valamint az éves költségvetés elfogadása, továbbá a következő időszak feladatainak, a munkaterv főbb irányainak meghatározása; 18. - 10. (4/a) bekezdés A Közgyűlés összehívásáról az Elnökség határozata alapján az elnök, előkészítéséről az ügyvezető elnök gondoskodik. A Közgyűlés helyét közgyűlésenként az Elnökség határozza meg. 10. (4/b) bekezdés A Közgyűlés napirendjét az Elnökség határozza meg. 10. (4/c) bekezdés A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: - a Közgyűlés helyét, - a Közgyűlés időpontját, - a Közgyűlés napirendjét, - határozatképtelenség esetére az ismételt Közgyűlés időpontját és helyét. 10. (4/d) bekezdés A fontosabb napirendi pontokhoz tartozó írásbeli előkészítő Ptk. 3:72. (1) bekezdés Ptk. 3: 74. d), e) Ptk.3:71. (1) bekezdés d), Civiltv.37. (2) bekezdés a), az SZMSZ-ből -a satírozott szövegrész kivételével - változatlan tartalommal átvett szöveg 7
19. 10. (3) e) a közhasznúsági jelentés elfogadása. anyagokat lehetőleg meghívóval egyidejűleg, de legkésőbb a Közgyűlés időpontját megelőző 8 nappal kell a tagoknak megküldeni. Az Elnökség más szervek, egyesületek képviselőit, elismert szakembereket is meghívhat a Közgyűlésen - tanácskozási joggal - történő részvételre. 10. e) a közhasznúsági melléklet elfogadása. f) dönt a Ptk. 3:74. -ban meghatározott, az a)-.e) pontokban fel nem sorolt ügyekben Civiltv. 30. (1) bekezdés,ptk. 3:74. 20. 10. (5) A Közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha azt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elhatározta. 10. (5) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított két munkanapon belül a tagok és az egyesület egyéb szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a napirend kiegészítését elhatározza. 21. - 10. 6/a) bekezdés: A Közgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni (külön a tagok és külön a tanácskozási joggal résztvevők számára). A levezető elnök a Közgyűlés megnyitása előtt - a jelenléti ívek alapján - meggyőződik arról, hogy a Közgyűlés az Alapszabály 10. -a (6) bekezdésének előírásai szerint határozatképes-e. 10. 6/b bekezdés: A Közgyűlésen levezető elnökként az elnök, távollétében az Elnökség által felkért elnökségi tag elnököl. A Közgyűlés megnyitása után a levezető elnök javaslatot tesz a Közgyűlés elnökségére, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, valamint a Közgyűlés napirendjére. Ptk. 3:75. (1) bekezdés Ptk. 3:71. (1) bekezdés d) 8
22. 10. (7) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönta szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 százaléka erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos. 10. 6/c bekezdés Az előzetesen írásban megküldött jelentések, beszámolók, javaslatok részletes előterjesztése mellőzhető, az előterjesztőnek azonban módot kell adni bevezető és kiegészítő megjegyzések megtételére, illetőleg a résztvevőknek kérdések feltételére. A kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök megnyitja a vitát. 10. 6/d bekezdés A vita levezetése és irányítása a levezető elnök feladata. A napirend minden pontjához bárki - többször is - hozzászólhat. A Közgyűlés egyszerű többségének hozzájárulásával a levezető elnök egy-egy hozzászólás időtartamát korlátozhatja, illetőleg bármely jelentkező hozzászólása előtt a vitát lezárhatja. Ez utóbbi esetben lehetőséget kell biztosítani a hozzászólások meghatározott időn belül történő írásbeli benyújtására. A Közgyűlés rendjéről és zavartalan lefolyásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek érdekében a rendet megsértő, illetőleg a zavartalan munkát akadályozó tagokat figyelmeztetésben részesíti, illetőleg háromszori eredménytelen figyelmeztetést követően tőle a szót megvonhatja. (7) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott Alapszabály módosításhoz és a d) pontja szerinti kérdésekben történő határozathozatalhoz a jelenlevő tagok kétharmados, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.. Jelenlevő tagnak a jelenlétí ívet aláíró, és szavazati jogát gyakorló tag minősül. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 százaléka erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos. 23 (8) A közgyűlés határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján Ptk.3:76. Civiltv.38. (1), (2) bekezdések 9
24. 12. (3) e) előterjesztést tesz a Közgyűlésnek a közhasznúsági olyan időpontban, hogy az Ellenőrző Bizottságnak megfelelő idő álljon rendelkezésre jelentése [13.. (4) bekezdés] elkészítéséhez; a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 12. (3) e) előterjesztést tesz a Közgyűlésnek a közhasznúsági mellékletre olyan időpontban, hogy az Ellenőrző Bizottságnak megfelelő idő álljon rendelkezésre jelentése [13.. (4) bekezdés] elkészítéséhez; 25. - 12. (3) bekezdés m) dönt a Ptk. 3:80. -ban meghatározott, az a)-l) pontokban fel nem sorolt ügyekben, kivéve, ha az adott ügyben való döntést az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utalja, továbbá a Ptk. 3:81. -ban meghatározott ügyekben 26. (3) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat (3) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Civiltv. 41. - (1)-(3) bekezdéseiben n foglaltak az irányadók. megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére foglaltak az irányadók. 27. (10) A 10.. (8) bekezdésében (10) A 10.. (8) bekezdésében meghatározott, továbbá a meghatározott, továbbá a bekezdése Civiltv. 38. (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szerinti összeférhetetlenségi szabályok az Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira is szabályok az Ellenőrző Bizottság irányadók. elnökére és tagjaira is irányadók. 28. (A 14. előtti cím) A Fegyelmi (A 14. előtti cím) A Tagsági Ügyek Bizottsága, eljárás tagi vétség esetén Civiltv. 30. (1) bekezdés Ptk. 3:80.,81. -ok Civiltv. 41. (1) -(3) bekezdések Civiltv. 38. (3) bekezdés Ptk.3:65-3:70. -ok (a taggal szemben fegyelmi 10
Bizottság és a fegyelmi eljárás eljárás nem indítható) 29. 14. (1) A Fegyelmi Bizottság elnökét és két tagját az Egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja meg. A Fegyelmi Bizottság megbízatása négy évre szól. Munkarendjét maga határozza meg. 14. (2) Fegyelmi vétséget követ el az Egyesületnek az a tagja, önként vállalt vagy tisztségéből folyó egyesületi kötelezettségeit nem teljesíti, 30.. 14. (3) A fegyelmi eljárást titkos szavazással az Elnökség rendeli el, lefolytatására a Fegyelmi Bizottság köteles. A fegyelmi határozat meghozatala a Fegyelmi Bizottság szótöbbséggel hozott javaslata alapján az Elnökség hatáskörébe tartozik. 14. (1) A Tagsági Ügyek Bizottsága elnökét és négy tagját az Egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja meg. A Tagi Ügyek Bizottsága megbízatása négy évre szól. Munkarendjét maga határozza meg. 14. (2) Tagi vétséget követ el az Egyesületnek az a tagja, aki, jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít, vagy önként vállalt vagy tisztségéből folyó egyesületi kötelezettségeit nem teljesíti. 14. (3) A (2) bekezdésben meghatározott magatartás esetén az eljárás megindítását titkos szavazással az Elnökség rendeli el. Az elrendelő határozatban kijelöli az adott ügyben a Tagsági Ügyek Bizottsága elnöke mellett eljáró két tagot (a továbbiakban együtt: kijelölt tagok). Az eljárás lefolytatása Tagi Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik, az eljárást a kijelölt tagok kötelesek lefolytatni. Ha a kijelölt tagok bármelyike akadályoztatva van, vagy az eljárásban összeférhetetlenség miatt nem vehet részt, akadályoztatását, illetve az összeférhetetlenség fennállását és okát az Elnökségnek köteles írásban bejelenteni. Összeférhetetlenség áll fenn, ha a kijelölt tag az eljárással érintett tag hozzátartozója (Ptk. 8:1. 2. pont), vagy az eljárással érintett taggal szemben egyéb okból elfogult. Az Elnökség az akadályoztatott, illetve összeférhetetlen kijelölt tag helyett új tagot jelöl ki az ügyben való eljárásra. Ha az akadályoztatás, vagy összeférhetetlenség a tagi Ügyek Bizottságának elnökét akadályozza az eljárásban való részvételben, az Elnökség a kijelölés során dönt arról is, hogy ki lássa el a kijelölt tagok közül az eljárásban az elnöki tisztséget. A határozat meghozatala a Tagi Ügyek Bizottságából kijelölt mindhárom tag jelenlétében, szótöbbséggel hozott javaslatuk Ptk. 3:71. (1) bekezdés c), a Fegyelmi Bizottságra és fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat az egyesületi tagsági jogviszonyhoz kell igazítani, és gondoskodni kell olyan létszámú bizottságról, amely akadályoztatás /összeférhetetlenség esetén is el tud járni. Ptk.3:65-3:70. -ok (a taggal szemben fegyelmi eljárás nem indítható). Megjegyzés.a Ptk. 3:70. alapján a határozat meghozatal közgyűlési hatáskör, de ebben az esetben nem lehetne jogorvoslatot biztosítani a határozattal szemben. 11
31. 14. (4) A fegyelmi büntetések a következők: a) írásbeli figyelmeztetés, b) a tagot megillető kedvezmények meghatározott időre legfeljebb két évre történő megvonása, c) az egyesületi tisztségből való visszahívás, d) kizárás az Egyesületből. 32. (5) A fegyelmi határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye; a fellebbezés tárgyában a Közgyűlés soron következő ülésén dönt. Az egyesületi tisztségből való visszahívás és az Egyesületből történő kizárás fegyelmi büntetést kiszabó elnökségi határozatot a Közgyűlés hivatalból is felülvizsgálja. 33. 17. (1) Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnökség tagjai [12. (1) bek.], valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai [13. (1) bek.]. 34. 17. (12) Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki az szerint nem lehet vezető tisztségviselő. alapján az Elnökség hatáskörébe tartozik. 14. (4) A (2) bekezdésben meghatározott magatartást tanúsító tagot az Egyesület a) írásban figyelmeztetis, b) a tagot megillető kedvezményeket meghatározott időre legfeljebb két évre megvonja,, c) az egyesületi tisztségéből visszahívja,vagy d) az Egyesületből kizárja. (5) Az eljárásban hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell.. (6) A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül halasztó hatályú, az Ellenőrző Bizottságnál benyújtott fellebbezésnek van helye; a fellebbezés tárgyában a Közgyűlés az Ellenőrző Bizottság előterjesztése alapján soron következő ülésén dönt. E jogorvoslat igénybe vétele nem feltétele a bírói út igénybe vételének. (1) Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnökség tagjai [12. (1) bek.], valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai [13. (1) bek.]. Az Elnökség tagjai látják el az Egyesület ügyvezetését.. (12) Nem lehet vezető tisztségviselő az olyan személy, akinek cselekvőképességét a vezető tisztségviselői tisztség ellátását magában foglaló ügycsoportra nézve a bíróság részlegesen, vagy teljesen korlátozta, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll, valamint aki a Civiltv. 39. szerint nem lehet vezető tisztségviselő. Ptk.3:65-3:70. -ok (a taggal szemben fegyelmi eljárás nem indítható) Ptk. 3:70. (3) bekezdés Ptk.3:77. Civiltv. 39.., Ptk.2:20.,2:21. 12
35. 18. (1) Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően, jóváhagyott költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait a., a mindenkor hatályos számviteli törvény, továbbá a számviteli politikáról szóló egyesületi szabályzat határozza meg. számláról történő rendelkezés vagy egyéb kifizetés érvényességéhez az Elnök, vagy az Ügyvezető Elnök aláírása szükséges. Az Elnök, vagy az Ügyvezető Elnök az Elnökség jóváhagyásával az Egyesület munkavállalóit a számláról történő rendelkezésre visszavonásig érvényesen felhatalmazhatja. 36. VI. MTESZ-TAGSÁG A MTESZ-tagságból eredő jogok és kötelezettségek 19. (1) Az Egyesület tagja a MTESZ-nek. (2) Az Egyesületnek a MTESZ-tagságból folyó jogai: a) képviselője útján részt vesz a MTESZ vezető szerveinek megválasztásában; b) erre megválasztott képviselője útján részt vesz a MTESZ vezetésében; 35. (1) Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően, jóváhagyott költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait a Civiltv., a mindenkor hatályos számviteli törvény, továbbá a számviteli politikáról szóló egyesületi szabályzat határozza meg. Fizetési számláról történő rendelkezés vagy egyéb kifizetés érvényességéhez az Elnök, vagy az Ügyvezető Elnök aláírása szükséges. Az Elnök, vagy az Ügyvezető Elnök az Elnökség jóváhagyásával az Egyesület munkavállalóit a fizetési számláról történő rendelkezésre visszavonásig érvényesen felhatalmazhatja. Civiltv., bankszámla elnevezésének változása minden jogszabályban. különösen Ptk. 6:394. MTESZ tagság megszűnése 13
c) közreműködik a szövetségi állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában; d) külön megállapodások alapján igénybe vezeti a szövetség hivatali szervezetét, szolgáltatásait és anyagi eszközeit. (3) Az Egyesületnek a MTESZ-tagságból folyó kötelezettségei: a) a szövetség szerveivel, a társegyesületekkel és a MTESZ területei szervezeteivel való együttműködés; b) a MTESZ alapszabályszerű határozatainak végrehajtása; c) az egyesületi tagság tájékoztatása a MTESZ tevékenységéről; d) a szövetség vezető szervei által meghatározott módon és mértékben történő hozzájárulás a közös költségekhez. 37. 21. (3) Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Etv., a Közh. tv., valamint az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. 21. (3) Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Civiltv., valamint az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. Civiltv. 14
2. Melléklet MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2002., 2005., 2011., 2014. A MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (ÜGYRENDJE) * * A Közgyűlés elfogadta: 2002.III.27-én; módosította: 2005.V.25-én, és 2011. május 11-én 15
A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése az Alapszabály 10. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát (Ügyrendjét) az alábbiak szerint állapítja meg: 1. A nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok Az Egyesület közhasznú társadalmi szervezet, így tevékenységét a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett kell végeznie. E nyilvánosság eszközei: 1.1. A Titkárságon vezetett nyilvántartás az Egyesület határozatairól és támogatásairól. 1.2. 3 1.3. 4 1.4. A tevékenység nyilvánosságát biztosító fórum az Egyesület honlapja (az Egyesület internet címe: www.mie.org.hu). 3 Hatályon kívül helyzete: 4/2005. közgyűlési határozat 5. pontja. Hatálytalan: 2005.V.25-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 3/2011. közgyűlési határozat 16
2. A tagsági viszonnyal összefüggő feladatok 2.1. 5 A rendes tagok felvételére irányuló belépési nyilatkozat az egyéni és jogi tagok számára rendszeresített nyomtatvány felhasználásával kerül benyújtásra. A nyomtatványnak megfelelő adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatot is tartalmaznia kell. 2.2. 6 A rendes tagok belépési nyilatkozatait a nyilatkozat beérkezését követő elnökségi ülés elé kell terjeszteni. Az Elnökség döntéséről a tagot az ülést követő 5 napon belül írásban kell értesíteni, egyidejűleg megküldve részére az Egyesület Alapszabályát. Az Elnökség elutasító döntését ugyanezen időn belül írásban kell közölni, tájékoztatva annak indokairól és a fellebbezés lehetőségéről. 2.3. 7 A tiszteletbeli elnök megválasztásának kezdeményezésére irányuló javaslatot az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé. 2.4. A Titkárság gondoskodik a tagok nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, és a tagsággal kapcsolatos minden lényeges adatot - statisztikai felhasználásra alkalmas módon - tartalmaznia kell. 5 Megállapította: 4/2011. közgyűlési határozat 6 Megállapította: 4/2011. közgyűlési határozat 7 Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 1. pontja. Hatályos: 2005.V.25-től. 17
2.5. 8 A Titkárság köteles a tagdíjfizetés esedékességéről és a tagdíjfizetés módjáról a tagokat kellő időben tájékoztatni, illetőleg az elmaradt tagdíjak megfizetésére felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az ügyvezető elnök tesz javaslatot az Elnökségnek a tagsági viszony határozattal történő megszüntetésére. 2.6. 9 A tagdíj mértékét az Elnökség állapítja meg. A tagdíj mértékének megállapításakor kedvezményt kell nyújtani az önálló keresettel nem rendelkezőknek. A kedvezmény mértékéről az Egyesület gazdálkodásának alakulásától függően az Elnökség dönt. 3. A társadalmi munkát végző tagok erkölcsi és anyagi elismerésének szabályozása 3.1. Általános elvek Az Egyesület arra törekszik, hogy az Egyesület tevékenységét kiemelkedő teljesítménnyel elősegítő tagjainak erkölcsi és anyagi elismerését kellően kifejezésre juttassa és társadalmi munkájukat ösztönözze. Az elismerés alapjául szolgáló kiemelkedő teljesítmény lehet konkrét feladat magas színvonalú végrehajtása vagy hosszabb időn át kifejtett tevékenység. Az elismerés odaítélése során különösen az Egyesület kiemelt feladatait elősegítő tevékenységet kell figyelembe venni. Az elismerés formája lehet MIE Emlékérem odaítélése, jutalom, illetve állami vagy más társadalmi kitüntetésre felterjesztés. Az Egyesület által kiírt pályázatok díjazására a pályázatban foglalt előírások vonatkoznak. Az erkölcsi elismerést azzal is hangsúlyozni kell, hogy a jutalmazott, kitüntetett vagy pályadíjat nyert tagok ily módon elismert tevékenységének megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani. Az anyagi elismerés fedezetéről az egyesületi költségvetésben kell gondoskodni. 8 Megállapította: 4/2011. közgyűlési határozat 9 Megállapította: 4/2011. közgyűlési határozat 18
3.2. 10 MIE Emlékérem Az 1970-ben alapított MIE Emlékérem célja az iparjogvédelem és szerzői jog fejlesztése terén - főként az Egyesület keretében - elért kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetése; elméleti, tudományos, gyakorlati és nemzetközi együttműködési eredményes tevékenységük elismeréseként. Az emlékérem egy tag részére csak egy alkalommal ítélhető oda és kapható meg. A MIE Emlékérem 55 mm átmérőjű, bronzból vert érem, amelynek egyik oldalán felül: középen: alul: "Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület " felirat, MIE egyesületi embléma, "MIE Emlékérem" felirat, másik oldalán felül: középen: alul: "Kiváló egyesületi munkásságáért" felirat, sárgaréz betéten az adományozott neve, az adományozás évszáma található. 10 Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 2. pontja. Hatályos: 2005.V.25-től. 19
Az emlékérem odaítéléséről az Elnökség dönt. Az emlékérem átadása a Közgyűlésen, vagy más, kellően ünnepélyes egyesületi rendezvényen történik. Ez utóbbi esetben az adományozásról a következő Közgyűlésen tájékoztatást kell adni. Az emlékéremhez az adományozást igazoló oklevél tartozik. A MIE Emlékérem-mel kitüntetett egyesületi tagnak az érem átadásával együtt pénzjutalom jár, amelynek tárgyévi összegét az Elnökség határozza meg. A MIE Emlékérem adományozását az indokolással együtt 11 honlapon közzé kell tenni. A MIE Emlékérem kitüntetettjei egyidejűleg az Egyesület tiszteletbeli tagjaivá válnak. A MIE Emlékérem, ha a kitüntetett arra érdemtelennek bizonyulna, az Elnökség határozata alapján visszavonható. 3.3. 3 Jutalmazás Jutalmazás történhet pénzösszeg vagy tárgyjutalom, illetőleg külföldi szakmai utazás költségeihez való hozzájárulás formájában. Pénzbeli jutalmazásra általában évente egy alkalommal, a IV. negyedévben kerül sor. A jutalmak átnyújtására kellően ünnepélyes és nyilvános alkalmat kell biztosítani. A jutalmak odaítélése kérdésében az Elnökség határoz az ügyvezető elnök javaslata alapján. 4. Az Egyesület tisztújító közgyűlése, valamint a döntéshozó szervtől különböző 12 szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása és működése 11 Megállapította: 4/2011. közgyűlési határozat 20