Liturgia 1 Az egyházi tanítás: SACROSANCTUM CONCILIUM: A II. Vatikáni Zsinat konstitúciója a szent liturgiáról (1963. XII. 4.): I/7. ( )Ezért minden liturgikus ünneplés, mint a pap Krisztus és az teste, az Egyház m ve, kimagaslóan szent cselekmény, melynek hatékonyságát az Egyház semmi más cselekedete nem éri el sem jogcím, sem fokozat tekintetében. A római misekönyv általános rendelkezései (SZIT, 2009): 21. Ezeknek a rendelkezéseknek tehát az a céljuk, hogy megadják az általános irányvonalakat az Eucharisztia méltó megünneplésére; továbbá, hogy közöljék azokat a szabályokat, amelyek az egyes ünneplési formákat irányítják. 111. ( ), de meg kell hallgatni a hívek véleményét is azokban a dolgokban, amelyek közvetlenül ket érintik. ( ) Esztergom Budapesti F egyházmegye Zsinati Könyve (SZIT, 1994): 2117: Mivel a liturgia szövege és jelképei sokak számára ismeretlenek, a liturgikus reform általános ismertté tételéért szorgalmazzuk a liturgia magyarázatát (mise el tti kommentár, feln tt katekézis, liturgikus prédikáció) a liturgia mélyebb átélése érdekében. Az új misekönyv lehet séget nyújt a miseszövegek és az ünnepélyes áldások változatos használatára. 2118: A lelkipásztorok és a kántorok törekedjenek a liturgikus énekek és a népének színvonalának emelésére, a scholák és az énekkarok nevelésére, támogatására. 32. A szentmisét a liturgikus el írásoknak megfelel en kell bemutatni, ezekt l eltér elemeket nem szabad beiktatni. Ha egy közösségnek indokoltan sajátos igényei vannak, azokat a szertartás befejezése után lehet teljesíteni. 2229: A katolikus családok életében központi helyet nyerjen a vasárnapi szentmise. Rendkívül fontos, hogy az Egyházról itt els benyomásokat szerz gyermekeknek a szentmise imádságos, örömteli együttlétet jelentsen. Ezért a plébánosok a hozzájuk tartozó családok igényeit felmérve, ha lehetséges, mutassanak be megfelel id pontban olyan szentmisét, amely a családok és gyermekek sajátos igényét figyelembe veszi. 3186: b) A megnövekedett lelkipásztori feladatok ellátása érdekében és az egyre növekv paphiány miatt megfelel arányban kell elosztani a papi er forrásokat és ahol csak lehet, be kell vonni a világi híveket. Adott esetben a szükséges intézkedésekre vonatkozóan a f pásztor kell tájékoztatást ad.
2 A plébániai helyzet: A 2013. szi kérd ív alapján. 2.1 A Liturgia mcs. által feltett kérdések: 17. A hívek a szent cselekményekben tudatosan, tevékenyen és gyümölcsöz en vegyenek részt. Ezt mondja a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium konstitúciója (I. rész / 11.) Vajon mire gondolhattak a zsinati atyák az alábbi válaszok közül? (Több válasz is megjelölhet.) A bejelöl s válaszok alapján az a következtetés vonható le, hogy a hívek az általuk tapasztalt plébániai gyakorlatot tekintik az Egyház hivatalos álláspontjának. Ez így rendjén is van. Annyival azonban lehet árnyalni a helyzetet, hogy azokra a válaszokra nagyobb arányban jelöltek a hívek, amelyeket VM. gyakrabban hangsúlyoz, el térbe helyez. Igen szerencsés, hogy a legtöbb jelölést a RMÁR 35-ben megfogalmazott kívánalom kapta. VI. plébánossága idején más szokások voltak érvényben templomunkban. Azt gondolom, és a válaszok is alátámasztani látszanak feltételezésemet, hogy f ként a felolvasás és az adományfelvitel témáját a plébános atyák kívánsága által eldöntött dolognak érzik a hívek. Pedig az adományfelvitel egyértelm en a hívek dolga (vö. RMÁR 73, 140), míg a felolvasás többedik áttételen keresztül értelmezhet a hívek feladataként. Viszonylag kevesen jelöltek a mozdulatok egységességére, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel nincsenek gondok. Nem elenyész, de kisebbség egyiket sem gondolta fontosnak. 32-en összesen 38 db megjegyzést írtak. Közülük 20 hív nek jó meglátásai voltak. Mindössze három esetben tapasztaltam enyhe képzavart (2, 14, 36): az els kett esetében ezt annak tulajdonítom, hogy egyébként teljesen jogosan a mindenkori plébániai gyakorlatot tekintette a hív az Egyház hivatalos álláspontjának megfelel nek. Különbség azonban, hogy az els hozzászóló (2.) a VM. plébánossága el tti szokást, míg második hozzászóló (14.) a VM. által meghonosított gyakorlatot tekinti viszonyítási alapnak. A harmadik hozzászóló (36.) alaposabb liturgikus ismeretb vítésre szorul. A többi hozzászólás túlnyomórészt jó meglátásokat tartalmaz, hat esetben ráadásul pontosan egybevág az Egyház álláspontjával. /Ennek a 17. számú kérdésnek a feltételét és a kiértékelés mikéntjét a Liturgia munkacsoport elfogadott munkaterve támasztja alá./ 18. Megfelel felkészítés alapján a liturgiában szívesen vállalok-e aktív közrem ködést az alábbi területeken: A további érdemi munkához azaz, hogy az aktív közrem ködésre jelentkez k segítségét igénybe lehessen venni, a jelentkez k nevére is szükség lesz. A 18. és 19. kérdésekre adott válaszok név nélkül aligha használhatók. 19. Megfelel felkészítés alapján szívesen vállalok-e aktív közrem ködést az alábbi területeken: Szerintem a kérd ívek nagyszámú kitöltése és a válaszok is jelzik, hogy a hívek fontosnak tartják, hogy nemcsak beülnek egy misére, aztán rohannak tovább, hanem van igény a tevékeny részvételre is. Ígéretes, hogy sokan jelentkeznének feladatok vállalására, csak eddig senki nem kérdezte ket és nem gondolták, hogy bárki találhat itt magának feladatot. A megfelel felkészítés szerintem kell hangsúlyt kapott, így már bátran vállalkoznak.
Kiugrik azonban a sorból a felolvasás és az adományfelvitel, ahol jelent s a csökkenés a jöv re nézve. Ha figyelembe vesszük, hogy a felkészítés híre több új jelentkez t is csábított, akkor matematikailag kijön, hogy sokan léptek vissza azok közül, akik eddig ezeket megtették. Valószín leg azokról lehet szó, akik eddig csak kényszerb l vállalták el ezeket a feladatokat, mert nem mertek nemet mondani a felkérésre. Ha már nem kell félni a felolvasástól, akkor id ben érkeznek, lehet éneket tanítani, így talán nem csak Mihály atya hangja hallatszik. Lehet pár szóban az aznapi liturgikus eseményeket magyarázni, ami szintén egyik tervünk. Az új vetít megkönnyíti a dolgunkat az információadásban. A következ kérd ívnél tegyünk fel kérdést a gyóntatófülkére vonatkozóan is. Kedvelik-e a hívek a gyóntatószobát vagy csak azért mennek oda, mert mikor egy gyóntató van, akkor a szobában gyóntat és nem merül fel kérdésként a ráccsal ellátott fülke lehet sége. (vö. MKL) 2.2 Nem mi tettük fel a kérdést, de ránk (is) tartozik a válasz: 4. Miért a Krisztinavárosi Havasboldogasszony Templomba járok? A válaszadók 18%-a (42 f ) jelölt arra az el re megírt válaszlehet ségre, hogy a liturgia néhány formája ebben a templomban közel áll a szívéhez. E csoport 69%-a (29 f ) 42 saját fogalmazású megjegyzést írt a kérdésre válaszul. Az énekkarunk gregorián énekeit 16 megjegyzésben írták pozitívumként, kilencen emelték ki a nagyheti és húsvéti liturgiát, négy esetben általánosan az ünnepi szentmisék szépségét hangsúlyozták. Heten emelték ki a zsolozsma vesperását, hárman a szentségimádásokat. Megemlítették a rózsafüzér imádságot, a homíliákat, a litániákat, a b nbánati liturgiákat és az adventi hajnali (rorate) szentmiséket is. A hívek nagyobb része azért jár a Krisztinába, mert itt különlegesen kidolgozott ministrancia, schola, imaórák stb. vannak több generációra visszamen leg. Úgy gondolom, hogy ezeket a hagyományokat nekünk sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hanem fokozott er vel támogatnunk kell. Ezeken a kiegészít tevékenységeken keresztül tudnak közelebb kerülni a hívek a mise csúcspontjához az oltári szentségben megjelen Jézus Krisztushoz. Ennél nagyobb feladat nincs is, minden liturgikus út ide vezet. Ha nálunk ezek a hagyományok képezik az utat akkor ezekre kell nagy hangsúlyt és plébániai támogatást fektetni. 33. Esetleges megjegyzésem, fontos közölnivalóm: ad 3.: nem derül ki, mely hagyományok cseréjére gondol, így nehéz orvosolni a sérelmeket A 17. megjegyzéshez azt f znénk hozzá, hogy a Hírlevél azaz a hirdetések írásbeli formája nem helyettesíti a szóbeli hirdetést, azonban annak hasznos kiegészít je. Javasoljuk tehát, a Hírlevél megtartása mellett a szentmise végén a rövid szóbeli hirdetést is (vö. RMÁR 90. a), 166, 184.) A 23. számú megjegyzéshez: a Liturgia mcs. nem ért egyet azzal, hogy családapákat feleslegesen elválasszanak családjuktól, azonban annak semmi akadályát nem látja, hogy a RMÁR 100, 107 és 162. pontjainak értelmében ugyanabban a szentmisében, amelyiken családjukkal együtt részt vesznek egyúttal áldoztathassanak is.
Az 55. számú megjegyzés szerz je a virágdíszekkel pontosan tisztában van, azonban a kereszt elhelyezésével kapcsolatos megjegyzése még, ha az az Emeritus Pápánk bíboros korabeli gondolataival összhangban is van mégis szubjektív, hiszen jól látható feszület van az oltár közelében a tabernákulum felett (vö. RMÁR 308.). A 62. számú megjegyzéshez: a szentbeszédeket valóban aktualizálni kell, de nem politikai szempontból, hanem az aznapi szentírási vagy szentmisei szövegekre vonatkozóan (vö. RMÁR 65.). 3 Javaslatok: i A szentírási szövegek jobb min ség felolvasásáért és a sekrestyében szolgálatot teljesít k tehermentesítésére javasoljuk egy lektori hálózat kiépítését Az Egyház álláspontjával összhangban és ajánlásai szerint a liturgikus énekek sorában a gregorián el térbe helyezését szorgalmazzuk ii Kérjük papjainkat, hogy az Egyház hivatalos álláspontja szerint válasszák meg homíliájuk témáját, miszerint a napi olvasmányok vagy a szentmise szövegei közül magyarázzák nekünk valamelyiket (vö. RMÁR 65.) A vasárnap esti fél 7 órai misén nagyobb fény legyen, mert a hívek szerint sötét van Minden gyónónak joga van a hagyományos gyóntatószékhez ragaszkodnia. iii Minden templomban legyen gyóntatószék. Ezenkívül, de nem helyette ki lehet alakítani a gyóntatószobát, melyet a gyóntatástól idegen célra használni nem szabad. Csak olyan esetben használják, ha a hív k kifejezetten kérik. iv Segítsük a gyónásra várakozók felkészülését. Legyen kikészítve több különböz élethelyzetnek megfelel lelkitükör. Módosítsuk a kihelyezett bánatima szövegét a b nre vezet alkalmat elkerülöm értelm részlettel Ami nem a miséhez tartozik, az ne legyen a misében v A RMÁR 298. és 301. pontjai értelmében a mostani központi oltárunkat k anyagúra kell cserélni és elmozdíthatatlan kell legyen. Ehhez vegyünk tekintetbe templom berendezési, építészeti szempontokat, tartsuk szem el tt a m vészeti és anyagválasztási igényességet, valamint gondosan vegyük figyelembe a hívek és a liturgikus szolgálatot teljesít k mindenkori igényeit, szükségleteit. Az átépítéshez kapcsolódóan a biztonsági szempontok figyelembevétele mellett a tabernákulum visszahelyezhet lehetne a Kegyoltárra (vö. RMÁR 314-5.) A templom napközbeni nyitva tartása: forgalmas környék (lelki igény), nem elhanyagolható pénzügyi vonzatok A plébánia honlapján, honlapjáról kiindulva legyenek elérhet k a liturgiával kapcsolatos egyházi tanítások, el írások vi A mise szándék befizetésekor vii kérdezzenek rá, hogy: vállalja-e az adományfelvitelt vállalja-e az egyetemes könyörgések felolvasását A Hírlevél hirdetései szóban is hangozzanak el, míg a KT beszámolóit elegend lenne csak a Hírlevélben közölni A vízszentelést a vízkereszti vesperás keretében tartsuk
A diákmise lehet leg ne tartson tovább, mint egy tanítási óra viii A magyar és a latin nyelv használata (vö. SC/54., RMÁR 41.). Megvizsgálni e két nyelv használatának lehet ségeit, nem kizárva az új vetít adottságát 4 Csatolmányok Megbeszéléseink emlékeztet i LITURGIKUS CSELEKMÉNYEK.doc misen_reszvetel.doc Mise_szandek_befizetes_melle.doc Kelt: Budapest, 2015. február 1. i ld. Liturgia mcs. 4. megbeszélése (jkv_140121.doc) ii SC III/24, 116. iii ráccsal ellátott; (964.k. 2. ) iv MKPK v E Bp Zs K 32. vi ld. Liturgia mcs. 3. megbeszélése (jkv_130606.doc) vii Mise_szandek_befizetes_melle.doc viii SC III/34.