Tartalomjegyzék Bevezetés....2. Mit jelent gazdálkodni?....4. Kik a gazdaság alapvető szereplői?.... 4. Mi mozgatja a gazdaság szereplőit?.... 5. Miért kell állandóan döntéseket hozni, azaz gazdálkodni?.... 6. Hogyan hozzunk jó döntéseket?... 6. A háztartások gazdálkodása....7. Kik alkotnak egy háztartást?.... 7. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak?.... 8. Mire költik a háztartások a jövedelmeiket?... 11. A családi költségvetés.... 12. Mi a költségvetés, és hogyan készítsük el?... 12. Hogyan alakulhat a költségvetés egyenlege?.... 15. Korszerű pénzkezelés otthon....16. Hol érdemes a pénzünket tartani?.... 16. Hogyan kell bankot és bankszámlát választani?............................................. 19. Hogyan intézhetjük bankügyeinket?... 19. Bankkártyát, de okosan!....21. Mire jó a bankkártya?.... 21. Hogyan használjuk a kártyát?.... 23. Milyen szempontokat kell mérlegelni a kártya kiválasztásakor?.... 25. Milyen bankkártyatípusok vannak?... 26. Pénzforgalom a bankszámlán....28. Mi a bankszámlakivonat?.... 28. Mit neveznek pénzforgalomnak?.... 30. Milyen készpénz nélküli fizetési módok vannak?... 32.
2 Bevezetés Bevezetés Ha szeretnénk megérteni a pénzügyi folyamatokat, az azokat befolyásoló tényezőket, akkor saját magunknak is meg kell tanulnunk gazdálkodni erőforrásainkkal, időnkkel, tudásunkkal, pénzünkkel, helyes döntéseket kell hoznunk, ez röviden azt jelenti, hogy döntésünket például pénzügyi érvekkel utólag is meg kell tudnunk indokolni. Ezek olyan célok, amelyek arra késztethetnek minket, hogy további lépéseket tegyünk a gazdasági gondolkodásmód megismerésében vagy mások gondolkodásának megértésében (ha a főnököm ezt lépi, akkor én arra azt lépem), ez mind segítheti terveink valóra váltását. Sokan azt gondolják, hogy a pénzügyi ismeretek elsajátítása nagyon bonyolult dolog. Ami bizonyos, hogy a folyamatok mélyebb ismerete sokrétű tudást igényel, azaz egyaránt szükség van a matematikára, a földrajzra, a közgazdaságtanra, a pszichológiára, sőt sokszor még a játéktudásunkra is! De a hétköznapi pénzügyek megértéséhez néha elég egy olyan egyszerű közmondást észben tartani: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Hogyan épül fel a tankönyv? A tankönyv a pénzügyi döntésekkel, gazdálkodással kapcsolatos ismereteket egyszerű gyakorlati példákon keresztül mutatja be, a legfontosabb fogalmakat, valamint a lehetséges megoldásokat a könyv végén található Fogalomtár és Megoldások című fejezetek tartalmazzák. TIPP A villanykörte szimbólummal ellátott keretben hasznos linkeket és a mindennapokban jól használható gyakorlati információkat találtok. Minden fejezet elején találhattok egy összefoglaló kérdéssort, amire a fejezet elolvasása után biztonsággal válaszolni tudtok majd. Történet: Ezeken a sárga cetliken találhatjátok az összetettebb feladatok hátterét. A történeteket és eseményeket gyakran egy képzeletbeli család életével hozzuk kapcsolatba, ezek olykor egymásra épülnek, de önállóan is értelmezhetőek, és további gondolkodásra késztetnek. Feladat A fejezethez kapcsolódó feladatokat kék háttérrel jeleztük. A hasznos tudnivalókat a felirattal látjuk el. Összefoglalás A tananyag önálló következtetésekkel lezárható egységei kék keretet kapnak. Ezekben a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat ötvözzük egy kis elmélettel, hogy az összefüggésekre rávilágítsunk, és a pénzügyi érdeklődéseteket felkeltsük. A leckék elején felvetett kérdésekre itt találjátok a válaszok összefoglalását. A feladatok és fogalmak szemléltetésére kitaláltunk egy átlagos magyar családot, és az ő mindennapi életükhöz kapcsolódó élethelyzeteken keresztül vizsgáljuk meg, hogyan lehet meghozni az optimális pénzügyi döntéseket. Ők a Szerencsés család.
A Szerencsés család kalandjai Bevezetés 3 Szerencsésék egy Budapesthez közeli kisvárosban élnek, egy aprócska kerttel rendelkező, kétszobás családi házban kutyájukkal, Bodrival. Az édesapa, Szerencsés Jenő csoportvezető egy fővárosi vállalatnál; felesége, Szerencsésné Kis Aranka asszisztens a helyi orvosi rendelőben. Kisebbik gyermekük, Évi 14 éves, és a következő tanévtől egy budapesti középiskolában szeretné folytatni a tanulmányait; a nagyobbik, Peti 18 éves, a közeli gimnáziumban tanul, és az érettségi vizsgájára készül. A család egy hétéves személygépkocsit használ, amivel Szerencsés apuka jár dolgozni, és a nagybevásárlásokat is azzal intézik. Szerencsés anyuka és Évi általában gyalog, míg Peti rendszerint kerékpárral közlekedik a városban. Szerencsésék tehát egy átlagos magyar család, fontos terveik vannak a jövőre nézve. Nagyon bíznak abban, hogy Peti sikeres érettségi vizsgát tesz, és felveszik valamelyik jó hírű természettudományi egyetemre. Régóta ábrándoznak családi házuk korszerűsítéséről is. Szerencsés apuka pedig rendszeresen a használt autókat kínáló weboldalakat bújja, hogy a kocsit újabbra cserélhesse. Minden évben eltervezik, hogy meglátogatják az Amerikában élő nagybácsit, de erre eddig még nem került sor. Segítsünk Szerencséséknek jó döntéseket hozni a mindennapi életben, és merüljünk el velük együtt a pénzügyek világában!
4 I. fejezet Mit jelent gazdálkodni? Mit jelent gazdálkodni? Kik a gazdaság alapvető szereplői? Mi mozgatja a gazdaság szereplőit? Miért kell állandóan döntéseket hozni, azaz gazdálkodni? Hogyan hozzunk jó döntéseket? Családi tervek A Szerencsés család életében sokféle rövidebb és hosszabb távú terv szerepel, például a családi házuk korszerűsítése, régi autó lecserélése, nyaralás. Az összes felmerülő vágyaikat és igényeiket viszont nem lehet kielégíteni, választaniuk kell, mikor melyik tervüket tudják megvalósítani. Írjátok össze (lehetőség szerint 4 fős csoportokban dolgozva) a Szerencsés család konkrét szükségleteit! Melyek azok az igények, amelyeket ezek közül mindenképpen ki kell elégíteni, és melyek azok, amelyek nem tartoznak a létszükségletekhez? Szerintetek mi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyre növekvő szükségleteinket és terebélyesedő vágyainkat ki tudjuk elégíteni? Az emberek folyton törekednek életszínvonaluk, életminőségük javítására. Sajnos többségüknek nincs annyi ideje, pénze és egyéb (természeti, emberi és mesterségesen előállított) erőforrása, mint amennyi a szükségletei kielégítéséhez elegendő lenne. Ez a szűkösség nemcsak egyéni, hanem a gazdaságot általánosan jellemző probléma. A szűkösség gazdasági értelemben nem csak a ritka és csekély mennyiségben rendelkezésre álló dolgokra (például a gyémánt) vonatkozik, hanem mindenre, ami korlátozott mértékben érhető el (például a kőolaj). Kik a gazdaság alapvető szereplői? Mielőtt elkezdünk gazdálkodni, nézzük meg, kik vesznek részt ebben a folyamatban! A gazdaság két nagyon fontos szereplője a fogyasztó és a termelő. Fogyasztó bárki lehet, aki szükségletei kielégítésének céljából termékeket/szolgáltatásokat vásárol. Fogyasztónak tekinthető például a Szerencsés család, amikor megjavíttatják az autójukat, de fogyasztók vagytok ti is, amikor üdítőt vesztek az iskolai büfében, vagy elmentek a fodrászhoz. A termelő a szükségletek kielégítéséhez szükséges termékeket/szolgáltatásokat állítja elő és értékesíti. Termelőnek számít az üdítő alapanyagául CSERE szolgáló gyümölcsöt termesztő gazda, az üdítőt gyártó cég és az azt értékesítő büfés néni és Fogyasztó új szükséglet Termelő a fodrász is. Szükséglet szükséglet kielégítés Termék
I. fejezet Mit jelent gazdálkodni? Mi mozgatja a gazdaság szereplőit? 5 Szeretnél egy új ruhát, táblagépet vagy vízparti nyaralást? Esetleg több szabadidős programra vágysz? Sokan sokfélére vágyunk, igényeink sora szinte végtelen. Ezek között vannak bizonyos létszükségletek (például élelem, ruházat, lakóhely, áram, víz), ám amint ezeket kielégítettük, újabbak merülnek fel, amelyek egyénileg különbözőek és eltérő mértékűek lehetnek. Az alapszükségleteken túl vannak olyan igények, melyek az élet tartalmasabbá tételét segítik. Ezeket kulturális szükségleteknek is hívhatjuk (színház, mozi, sportolás stb.). Az átlagosnál magasabb szintű, kényelmesebb, divatosabb cikkek vagy áruk iránti igényt luxusszükségletnek tekinthetjük.?? A pénteki program Szerencsés Évit a szülei elengedték a városba péntek délután a barátnőivel. Zsebpénzként kapott 2 000 forintot, azonban még bizonytalan abban, hogy ezt mire költse. A mozijegy 1 200 forintba kerül, a koncertjegy 1 800 forint, a görkoripályára a belépő 500 forint, a pizza 800 forint, az üdítő 250 forint, a fagylalt 400 forint. Segítsetek Évinek megtervezni a délutánját! Írjatok még legalább három példát a táblázatba, milyen döntési lehetőségek közül választhat! Írjátok be azt is, hogy az egyes lehetőségek milyen előnnyel és hátránnyal járhatnak! LEHETŐSÉG (ALTERNATÍVA) Évi moziba megy, és eszik egy pizzát. ELŐNY (HASZON) Szórakozik a barátnőivel, és a finom pizza után nincs éhségérzete. HÁTRÁNY (HASZONÁLDOZAT) Lemondott a koncertről, és nem sportolt. Döntéseinknél mindig figyelembe kell venni az egyes választási lehetőségek (alternatívák) várható előnyeit és hátrányait. Ha kell, szánjunk erre több időt, írjuk le egy papírra ezeket, majd vessük össze egymással. Így könnyebben kiválaszthatjuk azt a megoldást, mely a legtöbb előnnyel jár a hátrányokhoz képest. Például lehet, hogy egy főiskola vagy egyetem épp olyan szakot kínál, amit tanulni szeretnénk, ám ha több órányira van lakóhelyünktől, az ingázás vagy a kollégium többletterhet jelent anyagilag és időben is, nem beszélve a barátok, család hiányáról. Ez esetben azt mondhatjuk, hogy túl nagy lenne döntésünk áldozata, és másik lehetőséget kellene választani. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy már régóta épp arra vágyunk, hogy új várost, új barátokat ismerjünk meg, kiszakadjunk eddigi környezetünkből, és a saját lábunkra álljunk. Ez esetben máris kicsi ennek a megoldásnak a hátránya a várható előnyökhöz képest, ezért ez a jó döntés, amit választanunk érdemes.
6 I. fejezet Mit jelent gazdálkodni? Miért kell állandóan döntéseket hozni, azaz gazdálkodni? Vannak szükségleteink és vágyaink, amelyekkel kapcsolatban mindennap döntéseket hozunk. A megvalósításra szánt kereteink végesek, olykor szűkösek, ráadásul időnk sem végtelen. Ha jól akarjuk érezni magunkat, akkor jobban járunk, ha átgondoljuk, hogy erőforrásainkból mit szeretnénk megvalósítani. Ha nem gazdálkodunk tudatosan, akkor is gazdálkodunk, legfeljebb a szerencsére bízzuk magunkat, hiszen létszükségleteink és vágyaink kielégítéséhez fogyasztóként szerepünk van a gazdaságban. A gazdaságban általában igaz, hogy azok a szereplők (fogyasztók, termelők vagy mások) érvényesülnek jobban, akik tudatosabban és ezért nagyobb eséllyel jobban gazdálkodnak, mint mások. Mindannyiunk előtt ott van a lehetőség, hogy jobban gazdálkodjunk azzal, amink van, ha ezt tudatosan tesszük! Hétfő reggel Szerencsés Évi hétfőn rádöbben, hogy pénteken a barátnőivel elköltötte a telefon feltöltésére szánt pénzét is. Ezért elhatározza, hogy a szüleitől kapott költőpénz egy részét ezentúl mindig félreteszi a váratlanul felmerülő vagy fontosabb kiadásokra. Keressétek meg, hogy melyik délutáni programról kellett volna Évinek lemondania, hogy ebben a hónapban is legyen pénze a telefonköltségekre. Hogyan hozzunk jó döntéseket? Végtelen szükségletek Minden választás valamiről való lemondást (áldozatot) is jelent. Választanunk kell például, hogy huszonévesen a magasabb fizetés reményében inkább tanulunk még pár évet, vagy az első adandó alkalommal elmegyünk dolgozni, és abbahagyjuk a tanulást. Ugyanígy, ha vásárlási döntésünkkel pénzünket elköltöttük, azt a pénzt már másra nem használhatjuk fel. Észszerű döntést az hoz, aki a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve a számára a várható legtöbb előnnyel járó lehetőséget választja. Nem mindenki dönt egyformán a rendelkezésre álló információk birtokában, és idő vagy lehetőség hiányában sokszor nincs is Döntés (választás) Áldozat Szűkös erőforrások elég ismeretünk ahhoz, hogy jól tudjunk dönteni. Van, amikor a pillanat tört része alatt kell elhatározásra jutnunk. Ilyenkor természetesen nincs idő részletes elemzést készíteni, de mérlegelni akkor sem árt. Utólag persze kiderülhet, hogy járhattunk volna jobban is, de a lényeg, hogy a döntésünket megalapozottan hozzuk meg, amihez fontos a tudatosság! Összefoglalás Kik a gazdaság alapvető szereplői, és mi mozgatja őket? A gazdaság két nagyon fontos szereplője a fogyasztó és a termelő. A gazdaság szereplőit általában szükségleteik, igényeik vezérlik, illetve a vágyaik megvalósításához szükséges fedezet előteremtése. Miért kell állandóan döntéseket hozni, azaz gazdálkodni? Általában kevesebb erőforrásunk és kevesebb időnk van annál, minthogy minden igényünket és vágyunkat egyszerre kielégíthessük. Ez a szűkösség nem csak az egyénekre, hanem a gazdaság egészére is jellemző. Életünk folyamatos döntések sorozata, ami végső soron maga a gazdálkodás. Minél tudatosabban és jobban gazdálkodunk, annál magasabb szinten tudjuk kielégíteni a saját igényeinket és vágyainkat. Hogyan hozzunk jó döntéseket? Minden választás valamiről való lemondást (áldozatot) is jelent. Észszerű döntést az hoz, aki a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve a számára a várható legtöbb előnnyel járó lehetőség mellett dönt.
I. fejezet A háztartások gazdálkodása A háztartások gazdálkodása 7 Kik alkotnak egy háztartást? Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? Mire költik a háztartások a jövedelmeiket? Kollégium vagy utazás? Nagy öröm érte a Szerencsés családot: Évi sikeresen felvételizett az első helyen választott fővárosi középiskolába. Mivel ősztől a napi utazás közel 3 órát venne igénybe, ezért döntésre kell jutni: vállalják-e a hosszadalmas utazást, vagy Évi inkább kérje felvételét egy budapesti kollégiumba? A kollégiumi ellátás 1 hónapra 18 000 forintba kerül, a távolsági bérlet és a BKVbérlet ára együtt 8 000 forint lenne. Vitassátok meg (lehetőség szerint négyfős csoportokban, családokban ), hogy melyik lehet a jó megoldás Szerencsésék számára! Amikor döntéseket hozunk arról, hogy mit vásároljunk a boltban, hogy bowlingozzunk-e, vagy moziba menjünk, hogy otthon főzzünk-e, vagy inkább étteremben ebédeljünk, hogy félretesszük-e a zsebpénzünk egy részét egy jó cipőre, vagy hogy vállalunk-e nyári munkát; fontos gazdálkodási tevékenységet végzünk. Minden döntésünknek hatása van másokra is. Nem mindegy tehát, hogy mikor mit döntünk, milyen iskolát, tantárgyakat választunk, milyen munkát vállalunk, mire költjük a pénzünket, hogyan takarékoskodunk, stb. Mindezek azt bizonyítják, meg kell tanulnunk gazdálkodni, azaz a pénzügyi ismereteket mindennapi döntéseink szintjén is alkalmazni. Kik alkotnak egy háztartást? A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egy-egy háztartást alkot. De ez nem szükségszerű, több család is alkothat egy háztartást például olyankor, amikor több generáció él együtt a családban, azaz a nagyszülőkkel együtt élnek a szülők és a gyermekek is. Ha fiatal felnőttként barátnőddel vagy barátoddal összeköltözöl, akkor is háztartásról beszélhetünk, hiszen a költségek közös vállalása és a közös fogyasztásból származó előnyök kihasználása közös gazdálkodásra sarkall titeket. Állapítsd meg, a képen látható példák közül melyik nem minősül háztartásnak! Szerencsés nagyinál látogatóban az unokák Szerencsés Peti és barátja közös albérletben A Szerencsés család közös lakásban Szerencsés Éva és az unoka testvére egymás melletti kertes házban
8 I. fejezet A háztartások gazdálkodása A szociológiában vagy a statisztikákban értelmezett háztartás fogalma nem mindig esik egybe a közgazdaságban használatos háztartás fogalmával. Háztartáson azoknak a személyeknek a csoportját értjük, akik jövedelemmel rendelkeznek, és ezt a jövedelmet jellemzően közösen használják fel, vagyis közösen hozzák meg gazdasági döntéseiket. A háztartások többnyire a piac közvetítésével jutnak jövedelemhez, és a piacon költik el a megszerzett jövedelmüket, azaz jutnak hozzá a szükségleteiket kielégítő árukhoz, szolgáltatásokhoz. Gazdasági értelemben a háztartás egy gazdasági szereplőnek (egy egységnek) minősül a gazdasági körfolyamatban, ahol eladóként jelenik meg az erőforrások (termelési tényezők piacán, péládul a munkaerőpiacon) és vevőként a javak (termékek és szolgáltatások) piacán. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? A családi kassza A Szerencsés család összeül, hogy végiggondolja az anyagi helyzetét a felmerülő új kiadások függvényében. Először a bevételeiket tekintik át. Az édesapa nettó fizetése havonta 151 000 forint, és a 26 660 forintos családi pótlékot is ő kapja a két eltartott gyermek után. Az édesanya fizetésének nettó, kézhez kapott összege 85 150 forint. Van egy panellakásuk is Budapesten, azt egyetemistáknak adják ki albérletbe, amelyből 55 000 forint bérleti díjra lehet számítani havonta. A munka mellett Szerencsés anyukának marad ideje hobbijára, a hímzésre is. Hímzett zsebkendőit a havi vásáron szokta eladni, ami mintegy 12 000 forint bevételt jelent a családnak. Összegezzétek, mekkora a Szerencsés család összes havi jövedelme! Keressetek még példákat, milyen erőforrásokkal milyen bevételeket érhetnek el a családok! A háztartások zömmel kétféle módon juthatnak bevételekhez: pénzbeni és természetbeni formában. A pénzbeni bevételek legfőbb forrása a munkából származó jövedelem. Ebben az esetben a háztartások tagjai eladóként jelennek meg az erőforrások piacán, mivel értékesítik szakképzettségüket és rendelkezésre álló idejük egy részét. A munkavégzés történhet munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban. Munkaviszonyban munkabért fizet a munkáltató a munkavállalónak, megbízási jogviszonyban megbízási díjat a megbízó a megbízottnak, vállalkozási jogviszonyban vállalkozási
I. fejezet A háztartások gazdálkodása 9 Háztartások bevételeinek lehetséges forrásai égzéshez solódó elmek Bér vagy vállalási díjat a megrendelő a vállalkozónak. A munkajövedelem függhet a munkában töltött időtől vagy a teljesítménytől. A vagyonból származó jövedelem a pénzbeni bevételek másik forrása. Ha például nyáron bérbe adjuk a család nem használt nyaralóját, vagy a bank a számlánkon elhelyezett zsebpénzünk után kamatot fizet, szintén bevételekre teszünk szert. Ennek forrása a meglévő vagyon hasznosítása. Szintén fontos bevételi forrást jelenthetnek az úgynevezett társadalmi jövedelmek (juttatások). Amikor szüleink családi pótlékot vagy munkanélküli-segélyt kapnak, vagy a jó tanulmányi eredményeinknek köszönhetően ösztöndíjat fizetnek nekünk. Ilyenkor az államtól jutunk bevételhez. Ezeket a transzfereknek nevezett juttatásokat az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a háztartásoknak előre meghatározott elvek szerint. Ha pénzt nyerünk a lottón, vagy örököljük dédszüleink megtakarításait, szintén bevételekre teszünk szert. Ezek az egyéb jövedelmek azonban nem rendszeresek, jellemzően rendkívüli bevételt jelentenek a háztartások számára. A természetbeni juttatások is bevételt hoznak. A céges autó vagy a munkáltató által fizetett mobiltelefon, a vásárlási utalvány vagy az egészségpénztári befizetés lehetővé teszi, hogy a háztartások kevesebb pénzt fordítsanak pénzbeni juttatásaikból különböző szolgáltatások megvásárlására, így több pénz marad a családi kasszában. A háztartások bevételei a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan végesek, ezért csak korlátozott menynyiségű terméket, szolgáltatást tudnak megvásárolni. Tehát alapvető fontosságú, hogy mindig tisztában lem Munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek Jutalom Nyugdíj Táppénz stb. Tulajdonból, vagyonból származó Bérleti díj jövedelmek - Bérleti díj - Kamat Tulajdonból, vagyonból származó jövedelmek Kamat Profit Osztalék stb. Társadalmi jövedelmek Társadalmi jövedelmek - Családi pótlék Családi pótlék Szociális segély Gyes, gyed Munkanélkülisegély stb. - Szociális segély Egyéb jövedelmek Nyeremény Örökség Ajándék Adomány stb. Egyéb jövedelmek - Nyeremény - Örökség íj - Profit - gyes, gyed - Ajándék
10 I. fejezet A háztartások gazdálkodása A pénzcsap A Szerencsés család a bevételek összeírását követően a havi kiadásaikról is listát készít, hogy lássák, mire megy el a pénz egy hónapban. Ez a lista nagy segítségükre lesz a döntéshozatalban Évi kollégiumi elhelyezésének kérdésében is. Nézzétek át a táblázatban található kiadásokat, és beszéljétek meg, melyiken és hogyan (és miért) lehetne spórolni! Mondjatok példát olyan kiadásokra, amelyeken nem lehet változtatni! Van-e a táblázatban olyan kiadás, ami luxusnak minősül? Élelmiszer Villanyszámla Benzin Gázszámla Tisztálkodószerek Mosogatógép havi törlesztőrészlete Napilap havi előfizetése Tisztítószerek Lakásbiztosítás havi díja Iskolai ebédbefizetés (2 fő) 102 000 Ft 10 600 Ft 42 000 Ft 10 200 Ft 15 500 Ft 4 500 Ft 3 600 Ft 5 900 Ft 3 800 Ft 10 000 Ft Közösségi közlekedés Vízdíj Szemétdíj Mobiltelefon Biztosítások havi díja Tv-, telefon-, internet-előfizetés Ruházati cikkek Mozijegy Zsebpénz Banki költségek 11 100 Ft 6 700 Ft 3 000 Ft 15 000 Ft 11 900 Ft 12 500 Ft 28 000 Ft 12 000 Ft 15 000 Ft 1 500 Ft A magyar háztartások kiadási szerkezete Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2013 Rendszerezzétek a család kiadásait a KSH csoportosítása szerint! Készítsétek el a család kiadási tortadiagramját! A KSH-csoportosítást a tortadiagram mellett láthatjátok. Állapítsátok meg, hogy az egyes kiadási csoportok milyen százalékos arányt képviselnek a teljes tortából! Egyéb Kultúra, szórakozás Hírközlés Közlekedés Lakás fenntartás Élelmiszer Példák a KSH-kategóriákra: élelmiszer: tej, kenyér, iskolai ebédbefizetés lakásfenntartás: villany, gáz, lakásbiztosítás közlekedés: buszbérlet, vonatjegy, tankolás hírközlés: tv, telefon, internet kultúra, szórakozás: mozi, szépirodalom, koncert egyéb: cigaretta, biztosítások, ruházati cikkek, alkohol stb. Enni mindenkinek kell, ahogy az sem árt, ha télen tudunk fűteni és világítani. Ezeket létszükségleti cikkeknek nevezzük, mivel ezek fogyasztását a háztartások a jövedelmük változása esetén sem csökkentik. Azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek fogyasztása együtt nő a háztartás jövedelmének növekedésével, normáljavaknak nevezzük. Ilyenek például a ruházkodásra vagy a lakásfenntartásra fordított pénzek. Ha több a zsebpénzünk, gyakrabban járunk moziba vagy koncertekre. Azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyekből nagyobb arányban növeljük a fogyasztásunkat, mint ahogy a jövedelmünk növekszik, luxus javaknak nevezzük.
I. fejezet A háztartások gazdálkodása Mire költik a háztartások a jövedelmeiket? 11 Előfordult már, hogy ábrándozva álltál egy divatos cipőt nézve a kirakat előtt, vagy azonnal szeretted volna megkapni a legújabb videojátékot? Sajnos a vágyaink elé a valóság sokszor gátat emel. A háztartások is először azokat a termékeket és szolgáltatásokat szeretnék megvásárolni, amelyekre éppen a legnagyobb szükség van. Más szóval: a háztartások kiadásait főként a szükségleteik befolyásolják. A háztartás rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével járó tranzakciókat együttesen kiadásoknak nevezzük. Amikor a szüleink kéthetente nagybevásárlást tartanak, megveszik a buszbérleteket, vagy előfizetnek az internetre, rendszeresen csökkentik a háztartás rendelkezésre álló jövedelmét. Ezeket a létfenntartáshoz, a mindennapi életvitelhez kapcsolódó kiadásokat együttesen folyó fogyasztási kiadásoknak nevezzük. Ha viszont a család új autót vagy nyaralót vásárol, nem egyszeri és nem azonnali, hanem hosszabb távú, vagyis tartós fogyasztási cikkek megszerzésére fordítja bevételeit. A háztartások jövedelmük egy előre meghatározott részét közvetlen ellenszolgáltatás nélkül kötelesek az államnak átengedni. Ezeket az állam általi elvonásokat összefoglalóan adóknak nevezzük, és szintén a háztartási kiadások részét képezik. A háztartások tényleges kiadásait ugyanakkor sok tényező befolyásolja. Az egyes háztartások igényei és így a fogyasztási kiadásai eltérhetnek egymástól például attól függően, hogy a család tagjai hol laknak (Budapesten vagy falun), milyen korúak (kisgyermekes, fiatal szülők vagy nyugdíjaskorúak), milyen iskolai végzettségűek, mivel foglalkoznak, milyen kulturális háttérrel (vallás, szokás) rendelkeznek. A személyes fogyasztási szokások, az egyéni ízlések eltérése ellenére a háztartások fogyasztási döntései bizonyos törvényszerűségeket mutatnak, bizonyos javak fogyasztása minden háztartás számára szükségszerű. http:// www. Összefoglalás Kik alkotnak egy háztartást? Akik jövedelemmel rendelkeznek, amit közösen használnak fel, tehát közösen hozzák meg fogyasztási döntéseiket. A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egy-egy háztartást alkot. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? Egy adott időszak alatt a háztartások pénzben és természetben juthatnak bevételhez (munkából, tulajdonokból, társadalmi jövedelem formájában és egyéb forrásból). Ezeket együttesen jövedelemnek nevezzük. Mire költik a háztartások a jövedelmeiket? A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével járó tranzakciókat együttesen kiadásoknak nevezzük. A kiadásaink összetételét leginkább az befolyásolja, hogy mekkora bevételre tettünk, illetve tehetünk szert, vagyis, hogy mekkora jövedelem felett rendelkezhetünk. A felhasználás szempontjából a KSH a következő 6 kategóriába sorolja a kiadásokat: élelmiszer, lakásfenntartás, közlekedés, hírközlés, kultúra/szórakozás, egyéb.
12 I. fejezet A családi költségvetés A családi költségvetés Mi a költségvetés, és hogyan készítsük el? Hogyan alakulhat a költségvetés egyenlege? Családi költségvetés Ebédbefizetés! Mi a költségvetés, és hogyan készítsük el? A családi költségvetés egy olyan pénzügyi terv, amely egy háztartás adott időszak alatt keletkező bevételeit és kiadásait összegzi. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor megtakarítás (többlet) keletkezik, ha pedig a kiadások nagyobbak a bevételeknél, akkor hiány jön létre. A családi költségvetés legfontosabb lépése, hogy összevessük a havi bevételeket és kiadásokat. TIPP A Magyar Nemzeti Bank programjának segítségével (http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/ alkalmazasok/hksz) könnyedén elkészíthetjük saját háztartásunk költségvetését. Ha a bevételekből és a kiadásokból el akarjuk készíteni a család költségvetését, akkor tudnunk kell azt is, hogy a jövedelem egyes elemei különböző időpontokban és eltérő rendszerességgel folyhatnak be a családi kasszánkba. Havonta érkezik például a munkabér, a nyugdíj, a családi pótlék, ezzel szemben például jutalomhoz, örökséghez és más bevételi elemekhez esetlegesen, rendszertelenül juthatunk csak. A havi adatok pontosak lehetnek, hiszen kevés váratlan esemény zavarhatja meg azokat, de ha hosszabb időszakra tervezünk, akkor nagyobb a bizonytalanság. Ez egyszerre bővíti a lehetőségeinket, ugyanakkor kockázatot, bizonytalanságot is hordoz, amit figyelembe kell vennünk kiadásaink tervezésekor. Mindig tervezzünk, illetve tegyünk félre a váratlan kiadásokra, hiszen például a betegség miatti hosszabb munkaképtelenség is erősen kihathat a bevételeinkre!
I. fejezet A családi költségvetés 13 Meddig ér a takaró? Szerencsésék úgy döntöttek, hogy pontosan felmérik a család anyagi helyzetét, mivel Éva középiskolai tanulmányai miatt a havi rendszeres kiadásaik jelentősen növekednek majd. A budapesti diákbérlet és a hazautazási költségek 8 000 forint (viszont a korábbi közösségi buszbérletét nem kell már megvenni, ami eddig 3 200 forintba került), a kollégiumi ellátás díja 18 000 forint lesz. A mosogatógép utolsó részletét a múlt hónapban törlesztették, viszont Évi zsebpénzét vélhetően föl kell emelni 12 000 forintra, hogy a váratlan iskolai programokra is legyen forrás. Az előző leckében olvasható információk alapján táblázatba foglaltuk a család kiadásait és bevételeit. Az eredeti kiadásokat a KSH-csoportosítás szerint összesítettük. Számoljátok ki, hogy mekkora a család bevételeinek és kiadásainak egyenlege! Elegendőek-e a bevételek Éva középiskolai többletkiadásaira? Bevételek Induló Kiadások Induló Munkajövedelmek: 236 150 Ft Élelmiszerek és alkoholmentes italok: 112 000 Ft Szerencsés Jenő 151 000 Ft Élelmiszerek 102 000 Ft Szerencsésné Kis Aranka 85 150 Ft Iskolai ebédbefizetés 10 000 Ft Kollégiumi ellátás Társadalmi jövedelmek: 26 600 Ft Lakásfenntartás, háztartási energia: 30 500 Ft Nyugdíj Villanyszámla 10 600 Ft Családi, gyerekellátások 26 600 Ft Gázszámla 10 200 Ft Munkanélküliellátások Vízdíj 6 700 Ft Egyéb társadalmi Szemétdíj 3 000 Ft Tulajdonból származó jövedelmek: 55 000 Ft Közlekedés: 53 100 Ft Bérleti díj 55 000 Ft Benzin 42 000 Ft Közösségi közlekedés 11 100 Ft Egyéb jövedelmek: 12 000 Ft Hírközlés: 27 500 Ft Termékértékesítés 12 000 Ft Mobiltelefon 15 000 Ft Tv-, telefon-, internet-előfizetés 12 500 Ft Kultúra, szórakozás: 15 600 Ft Napilap havi előfizetése 3 600 Ft Mozi, színház, szabadidő 12 000 Ft Egyéb kiadások: 82 300 Ft Tisztálkodószerek 15 500 Ft Tisztítószerek 5 900 Ft Mosogatógép havi törlesztőrészlete 4 500 Ft Biztosítások havi díja (lakás 3 800, élet 5 100, 11 900 Ft Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 3 000) Ruházati cikkek 28 000 Ft Zsebpénz (Peti 10 000, Évi 5 000) 15 000 Ft Banki költségek 1 500 Ft Tervezett, de nem havi kiadások Nem tervezett, váratlan kiadások Összesen: Összesen: Egyenleg:
14 I. fejezet A családi költségvetés Napló a gyerekeknek Szerencsés anyuka örül, mert eddig jól gazdálkodtak a jövedelmükkel, hiszen összegyűjtöttek közel 1 hónapnyi bevételnek megfelelő tartalékot, 300 000 Ft-ot. Egy ideje azonban ez a megtakarítás, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökken, ezért elhatározza, hogy háztartási naplót készít, amelybe a várható kiadásokat is felveszi. Hamar kiderül, hogy az eddigi rendszeres kiadásokhoz képest a következő események befolyásolják a havi költségvetésüket. Évi kollégiumba megy, ahol a kollégiumi ellátás díja 18 000 Ft, de így az iskolai ebédköltség 5 000 Ft-tal csökken. Az apának a következő hónapban be kell fizetnie a féléves súlyadót (10 000 Ft), Petinek a szalagavató bálhoz kapcsolódó első részletet (10 000 Ft); szerencsére nem kell több törlesztőrészletet fizetni a mosogatógép után, a közlekedési költségeknél Évi kiadásai összességében nőnek (+8 000, 3 200 Ft), de az anyuka lemond a helyi buszbérletről ( 4 700 Ft), és inkább kerékpárral jár. Vezessétek be az egyes gazdasági eseményeket a háztartási naplóba! Milyen hatással vannak az egyes események a család költség vetésére? Tegyetek javaslatot, hogyan lehetne a megnövekedett kiadásokat úgy kigazdálkodni, hogy a megtakarításaik ne csökken jenek! A Szerencsés család háztartási naplója nettó jövedelem mellett Élelmiszerek és alkoholmentes italok (munkahelyi étkezés is) Lakásfenntartás, háztartási energia (villany, gáz, víz, csatorna, takarítószerek) Közlekedés (üzemanyag, bérletek) tervezett kiadás kiadások szöveges leírása 112 000 + Kollégiumi ellátás, Iskolai ebédbefizetés gazdasági események összes változás összes + vagy összegek forintban kiadás kiadás 18 000-5 000 13 000 125 000 30 500 30 500 53 100 63 200 Hírközlés (telefon és kábeltévé) 27 500 27 500 Kultúra, szórakozás (újság, 15 600 15 600 folyóirat, színház, mozi, utazás) Egyéb (ruházat, testápolás, 82 300 94 800 tisztítószerek, egészségügy, biztosítás, dohány- és alkoholtermékek, zsebpénz) Tervezett, de nem havonta,? hanem ritkábban felmerülő kiadások Nem tervezett, váratlan? kiadások A háztartás összes kiadásai: 321 000 Változások összesen: Egyenleg: Megtakarítások jelenlegi egyenlege 300 000
I. fejezet A családi költségvetés Hogyan alakulhat a költségvetés egyenlege? 15 Ahogy egy vállalat, úgy a család költségvetésében is fontos, hogy a bevételek és a kiadások egyensúlyban legyenek. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor megtakarítás (többlet) keletkezik, ha pedig a kiadások nagyobbak a bevételeknél, akkor hiány jön létre. Ha az egyenleg pozitív, akkor örülünk, ha negatív, akkor dolgunk van vele! Gyakran előfordul, hogy a háztartások nem tudják jól beosztani a jövedelmüket, azaz túlköltekeznek. A hiány lefaragását érdemes mindig a felesleges költségek mérséklésével kezdeni a családi költségvetésben. Csak ezt követően vizsgáld meg a bevétel növelésének lehetőségét! TIPP Sokan a kockás füzet segítségével számítják ki az egyenleget, de egyre népszerűbbek a különféle internetes segédprogramok is, ahol hasznos spórolási tippek is találhatók. További spórolási tippek: http://felugyelet.mnb.hu/sites/ pszaf/hksz/sporolasi_tippek_fin.pdf http:// www. Összefoglalás Mi az a költségvetés, és hogyan készítsük el? A családi költségvetés egy olyan pénzügyi terv, amely egy háztartás adott időszak alatt (például hónap vagy év) keletkező bevételeit és kiadásait összegzi. A családi költségvetés legfontosabb lépése, hogy összevessük a havi bevételeket és kiadásokat. Tegyünk félre váratlanul felmerülő kiadásokra! Hogyan alakulhat a költségvetés egyenlege? A háztartásokra is igaz, hogy hosszabb távon a kiadásaik nem haladhatják meg bevételeiket, hiszen ebben az esetben tönkremennének. Csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér! Az egyenleg nagyon ritkán nulla, tehát vagy megtakarítási, vagy finanszírozási döntést kell hoznunk!
16 I. fejezet Korszerű pénzkezelés otthon Korszerű pénzkezelés otthon Hol érdemes a pénzünket tartani? Hogyan kell bankot és bankszámlát választani? Hogyan intézhetjük bankügyeinket? A költőpénz Évinek kollégistaként mindennap szüksége lesz költőpénzre, ám mivel másik városban kezdi a sulit, szakítani kell az eddigi gyakorlattal, amikor hetente kapott a szüleitől zsebpénzt. A Szerencsés szülők nagy dilemma előtt állnak: adják oda előre a szükséges összeget, vagy keressenek másik megoldást? Gondoljátok át, milyen veszélyei lehetnek annak, ha valaki sok pénzt hord magánál! Milyen alternatív megoldások jöhetnek számításba? Vitassátok meg, hogy miért ragaszkodnak egyesek ahhoz, hogy készpénzben tartsák a pénzüket! Ők vajon hogyan érvelnek a készpénzhasználat mellett? Hol érdemes a pénzünket tartani? Készpénz alatt azokat papírpénzeket (pénzjegyeket) és a pénzérméket értjük, amelyek kézzelfoghatók és azonnal használhatók. Azt azonban tudni kell, hogy a készpénz használata drága az államnak. Ahhoz, hogy ne lehessen hamisítani, különleges papírra kell nyomni. Ráadásul rengeteget kell gyártani belőle, hogy mindenki tudjon vele fizetni akár az iskolai büfében, akár amikor vásárolunk az üzletekben. A készpénz további problémája, hogy vigyázni kell rá, ezért kellenek például a nagy mennyiségű pénz szállításához fegyveres őrök, páncélautók. Sokan maguknál tartják az összes pénzüket, ami a nyilvánvaló veszélyek mellett gyakran is teheti a mindennapi pénzügyek intézését. Ma már szinte minden háztartásnak van olyan bankszámlája, amely megkönnyíti a pénzügyek intézését. Ez úgy működik, mint egy pénztárca, csak éppen nem történik fizikailag látható pénzmozgás, csak a számok szintjén, éppen ezért hívják a rajta lévő összeget számlapénznek. A családok ezen keresztül fogadják a munkabéreket, intézik közüzemi számláik rendezését (például a víz-, gáz-, csatorna-, villanyszámlák), és a számlához bankkártyát is használhatnak. A számlához kapcsolódóan kezelik megtakarításaikat, esetenként hitelt vesznek fel. A bankszámla segítségével a háztartások egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is igénybe vehetnek (elektronikus banki szolgáltatások, mint például internet bank, mobilbank). http:// www. A bankok már egészen korai életszakaszra is ajánlanak készpénz nélküli megoldásokat, így a jövedelemmel nem rendelkező kisiskolásoknak is lehet bankszámlájuk, sőt akár bankkártyát is kaphatnak. A 18 év alattiak csak a szülők vagy a törvényes képviselők hozzájárulásával nyithatnak bankszámlát, míg a 18. életévet betöltve bárki önállóan nyithat bankszámlát és igényelhet hozzá különféle banki szolgáltatásokat.
I. fejezet Korszerű pénzkezelés otthon 17 Számlára fel! A Szerencsés szülők hosszas tanakodás után arra jutottak, hogy bankszámlát nyitnak Évi számára. A lány örül a döntésnek, mert így nem kell sok készpénzt magánál tartani. Büszkeséggel tölti el, hogy mostantól bankkártyával is tud fizetni a boltokban, mint a felnőttek. Tekintsétek át a mellékelt banki dokumentumot, és foglaljátok össze, milyen szempontokra érdemes figyelni egy bankszámla nyitásakor! Tegyetek javaslatot, hogy Évi melyik típusú bankszámlacsomagot válassza! A bankok általában olcsóbban nyújtják azokat a szolgáltatásokat, amelyeket gépekkel (automatikusan) végre tudnak hajtani, mint például az interneten keresztül indított átutalási megbízást; és drágábban azokat, amelyekhez élőmunkát, vagyis bankfióki ügyintézőt vagy call center munkatársat kell igénybe venni. A papíralapú számlakivonat fizikai előállítása és postázása jellemzően drágább. Az életkor sok esetben meghatározza, hogy melyik csomagot kik vehetik igénybe. Az általános csomag általában akkor lehet előnyös, ha sokat bankolunk, mert a fix díjak magasabbak ugyan, de az egyedi tranzakciós díjak alacsonyabbak.
18 I. fejezet Korszerű pénzkezelés otthon Egy nehéz döntés A Szerencsés szülők nem tudnak választani két közeli bank fiataloknak ajánlott számlacsomagja között. Az A Bank díjai a havi költségeket nézve igen kedvezőnek tűnnek, ám kiderül: az Évinek kínált bankkártya után évente 5 880 forint pluszköltséget is felszámolnak. A B Bank havi díja magasabb, viszont a bankkártya után az első évben egyáltalán nem számítanak fel díjat. Csoportosítsátok, hogy milyen típusú szolgáltatásokért számíthatnak fel a bankok díjat! Soroljátok fel, hogy a költségek mellett milyen egyéb szempontokat érdemes figyelembe venni bank- és/vagy bankszámla választásnál! Melyik bank ajánlata a kedvezőbb éves szinten, ha az összes költséget és az egyéb szempontokat figyelembe vesszük? A Bank ajánlata B Bank ajánlata BANK Forrás: bankracio.hu
I. fejezet Korszerű pénzkezelés otthon 19 Hogyan kell bankot és bankszámlát választani? A megfelelő számla kiválasztása előtt célszerű választ adni néhány fontos kérdésre: Mennyi pénz érkezik várhatóan a számlára? Milyen gyakran szeretnénk felvenni készpénzt? Milyen gyakran szeretnénk végezni pénzügyi műveleteket? Bankfiókban vagy elektronikus úton (telefonon, interneten, mobilon) szeretnénk intézni pénzügyeinket? Szeretnénk-e bankkártyát, és ha igen, milyen típusút? A következő lépés, hogy tájékozódjunk arról, hogy mekkora a költsége az általunk kiválasztott szolgáltatásoknak a szóba jöhető bankoknál. A bankok az általuk felszámított költségekről, díjakról kötelesek tájékoztatni az ügyfeleket a bankfiókokban és általában a saját honlapjukon keresztül. Bank- és bankszámlaválasztás Milyen szolgáltatást várok el? Mit és mennyiért kínálnak a szóba jöhető bankok? TIPP Rengeteg bank kínál különféle bankszámlát, szerencsére azonban nem kell mindegyik bankot egyesével végigjárni ahhoz, hogy jó döntést tudjunk hozni. Ma már az interneten összehasonlíthatók a bankszámlák díjai, szolgáltatásai, például a Magyar Nemzeti Bank honlapján (http://alk.mnb.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/szvp) is van ilyen összehasonlító alkalmazás. Előnyök, hátrányok és költségek mérlegelése Bankválasztás A bankok az egyszerű bankszámla mellett úgynevezett bankszámlacsomagokat is kínálnak, amelyeknél ahogy azt a nevük is jelzi egy csomagban kapjuk a számlát és a hozzá kapcsolható szolgáltatásokat (például a bankkártya, netbank, sms-szolgáltatás, biztosítás stb.). Ezeknél többféle kedvezmény vehető igénybe, amit többnyire különféle feltételekhez kötnek. Például megszabhatják, hogy havonta minimum mennyi pénznek kell a számlára érkeznie ahhoz, hogy jogosultak lehessünk egy-egy kedvezményre. A 18. év alattiak számára többnyire úgynevezett junior vagy diákszámlacsomagokat kínálnak. Hogyan intézhetjük bankügyeinket? Ha tájékozódni akarunk a bankszámlánkat érintő műveletekről, nem szükséges személyesen elmennünk a legközelebbi banki kirendeltséghez, hanem elektronikus úton is tájékozódhatunk. Az elektronikus banki szolgáltatás gyakori nevén e-banking alatt minden olyan elektronikus pénzügyi szolgáltatást értünk, amelynek segítségével egyszerűen, gyorsan, kényelmesen, biztonságosan akár otthonról is, jellemzően a hét bármely napján és a nap 24 órájában intézhetjük mindennapos pénzügyeinket. Tehát telefonon, mobiltelefonon vagy interneten keresztül bankolhatunk. Ennek számos előnye van. Nincs időbeli korlát, a szolgáltatás a hét valamennyi napjának 24 órájában hozzáférhető. Nincs térbeli korlát sem, akár otthonról, akár a világ bármely pontjáról elérhető. Rugalmas, hiszen általában ügyintéző bevonása nélkül intézhetjük ügyeinket. Gyors, mivel nem kell a fiókban várakozni, a műveletek néhány perc alatt végrehajthatók. Könnyen kezelhető, amennyiben figyelmesen áttanulmányozzuk és követjük a használati utasításokat. Gazdaságos, mivel általában kedvezőbb díjakkal adhatjuk le megbízásainkat, mintha bankfiókban tennénk. Biztonságos, mivel az adatok védelméről titkosított adatkapcsolat és nemzetközi biztonsági szabványok alkalmazása gondoskodik.
20 I. fejezet Korszerű pénzkezelés otthon Veszélyes kávézás Évi örül az új, felnőttes fizetési lehetőségnek, és elhatározza, hogy kedvenc énekesének legújabb lemezét az interneten vásárolja meg, mivel így jelentős árengedményhez is jut. Barátnőinek a suli közelében található internetes kávézó számítógépén mutatta meg, hogy milyen klassz dolog az elektronikus bankolás! Másnap reggel arra ébredt, hogy sms-t kapott, miszerint: egy általa nem kedvelt zenekartól 3 lemezt is vásárolt Milyen hibát követett el Évi a vásárlása során? Adjatok tanácsot neki abban, hogy milyen kockázatok merülhetnek fel az elektronikus bankolás esetén! Szerintetek van-e esélye kártérítést kérnie a banktól? Ne adj lehetőséget arra, hogy elektronikus kódodat más is láthassa! Ne használj nyilvános internetet (például internetkávézóban) vagy jelszóval nem védett wifihálózatot bankügyeid intézésére. Ha mégis nyilvános helyen intézed pénzügyeidet, a művelet után azonnal változtasd meg a belépési jelszót! Azonnal jelezd a banknak, ha jogosulatlan vagy annak tűnő műveletet észlelsz a bankszámládon (például a banktól kapott sms-ből értesülsz róla, vagy ilyet fedezel fel a számlakivonaton)! Mentsd el a bankod számát a telefonodba, hogy baj esetén rögtön kéznél legyen! A bejelentési kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha az elektronikus azonosító kód illetéktelen személy tudomására jutott. TIPP További információkat találhatsz a biztonságról a Magyar Nemzeti Bank honlapján is: http:// www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/alapveto-penzugyeink/bankszamlak/e-banking/e-banking-biztonsag) Összefoglalás Hol érdemes a pénzünket tartani? A bankszámla a legkorszerűbb és legelterjedtebb pénzkezelési eszköz. Ma már szinte minden háztartásnak van olyan bankszámlája, amely megkönnyíti a pénzügyek intézését. Milyen kérdéseket kell mérlegelni bankszámlanyitáskor? A megfelelő számla kiválasztása előtt célszerű eldönteni néhány fontos kérdést: mennyi pénz érkezik, mire akarjuk használni, milyen szolgáltatásra van szükségünk? Hogyan kell bankot és bankszámlát választani? Tájékozódjunk arról, hogy az általunk kiválasztott szolgáltatásoknak a szóba jöhető bankoknál mekkora a költsége. A bankok az általuk felszámított költségekről, díjakról kötelesek tájékoztatni az ügyfeleket a bankfiókokban és általában a saját honlapjukon keresztül. Hogyan intézhetjük bankügyeinket? Ha tájékozódni akarunk a bankszámlánkat érintő műveletekről, nem szükséges személyesen elmennünk a legközelebbi banki kirendeltséghez, hanem elektronikus úton is tájékozódhatunk. Az elektronikus banki szolgáltatás alatt minden olyan elektronikus pénzügyi szolgáltatást értünk, amelynek segítségével egyszerűen, gyorsan, kényelmesen, biztonságosan akár otthonról is vagy külföldről, jellemzően a hét bármely napján és a nap 24 órájában intézhetjük mindennapos pénzügyeinket.