A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megbízásából a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó standardok protokollok, irányelvek kidolgozása Saját lakókörnyezetben az önálló életet segítő szolgáltatások munkacsoport IRÁNYELVEK A szociális alapellátások témakörében 2006. dec. 19. Készítette: Kovács Edina Vas Imréné Zalabai Péterné Csörsz Klára
TARTALOM 1. Bevezetés 2. Hazai szabályozás 3. Fogalommagyarázat 4. Fogalmi megközelítés 4.1. A szolgáltatás célja 4.2. A szolgáltatások elvei 4.3. A szolgáltatás alapelvei 4.4 A szolgáltatások gyakorlati elve 5. Az alapszolgáltatások általános jellemzői 5.1. A tevékenység folyamata 5.2. A szolgáltatási feltételek 6. Az alapszolgáltatások tevékenységi formái 6.1. Házi segítségnyújtás 6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 6.3. Étkeztetés 6.4. Nappali ellátás 6.5. Családsegítés 6.6. Támogató szolgáltatás 6.7. Közösségi ellátások 6.8. Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás 7. Az ellátottak és szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 8. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás módja 9. Dokumentáció
Bevezető A Nap munkacsoport eredetileg az Otthoni vagy családi önálló életvitel segítő szolgáltatások főcímű, szociális alap és nappali szolgáltatások alcímű irányelvek meghatározásának feladatára kérték fel. A feladat meghatározása szerint a csoportnak olyan irányelveket kell meghatározni, amelyeket a későbbi szociális munka során kompetensen lehet használni. Feladatunknak jelölték meg azt, hogy a mindennapi problémáinkra megfelelő megoldásokat ajánljuk, amelyek a szakmában dolgozókat foglalkoztatják. A csoport a feladatot értelmezve számos olyan dilemmával került szembe, amelyek tisztázását követően tudott továbblépni. Az első komoly dilemmát a csoport elnevezése okozta. Az önálló életvitel fogalmát több évtizede a fogyatékos emberek önrendelkező életvitelével összefüggésében használják, emiatt az alap és nappali ellátásba tartozó más személyek esetén nem. illetve nehezen értelmezhető. A másik dilemmát az jelentette, hogy az otthoni vagy családi fogalom szerint ki célcsoportja a NAP csoportnak, illetve az alap és nappali ellátásának. Harmadik dilemma abból adódott, hogy több alapellátási feladatnak nem helyszíne az otthon. Mindezek megvitatására azért volt szükség, hogy pontosítsuk a feladatunkat. Ennek eredményeként megállapítottuk, hogy az alap és napközbeni ellátás irányelvei nem határozhatók meg egységesen az alábbiak miatt: -nem minden célcsoport él az otthonában (pl.: hajléktalanok) -nem minden célcsoportra vonatkozik az önálló életvitel (pl.: idősek egy csoportjára) -nem minden szolgáltatás helyszíne az otthon (pl.: nappali ellátás) -nem minden szolgáltatást igényelnek otthonukban az ellátottak (bár az otthonukban maradást segítik pl. a falu- és tanyagondnoki szolgálat esetén -) A csoport közös döntését követően javaslatot tettünk a munkacsoport elnevezésének megváltoztatására, amely elfogadására került. Az új nevünk: Saját lakókörnyezetében az önálló életet segítő szolgáltatások elnevezés lett a munkacsoport neve, és ez már könnyebbé tette a további lépések meghatározását is. Ki a célcsoport: -aktívkorú (tankötelesség megszűnésétől) -idősek Más csoportosításban: -egyének
-családok Állapotuk szerint: -fogyatékos személyek -egészségkárosodott személyek -szenvedélybetegek Élethelyzetük szerint: -a települési hátrányokat, az intézmény- és szolgáltatáshiányt elszenvedő állampolgárok mindenkori személyes körülményeik, szükségleteik alapján. Az általános pontosításokra azért volt szükség, mert az irányelvek meghatározásait nem lehetett minden alapellátásban résztvevőre összeállítani. 2., A hazai jogi szabályozás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény szerint a szociális alapszolgáltatások körébe az alábbiak tartoznak: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás (a továbbiakban falugondnoki szolgáltatás) b) a szociális információs szolgáltatás c) az étkeztetés d) házi segítségnyújtás e) családsegítés f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás g) a közösségi ellátások h) a támogató szolgáltatás i) azt utcai szociális munka j) nappali ellátás A törvény értelmében az alapszolgáltatást a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben kell biztosítani, önálló életvitelük fenntartása, egészségügyi, mentális, és egyéb okok miatt keletkezett problémáik megoldása érdekében. A falugondnoki, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás,a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátás, a támogató szolgálat valóban a szociális szolgáltatást igénybe vevő személy saját otthonában nyújtja a szolgáltatást. A mobil falugondnoki szolgálat esetében a szolgáltatók a szolgáltatások többségét nem a saját lakókörnyezetben nyújtják, hanem a lakóhelytől távol eső szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítják az ellátottaknak. Az utcai szociális munka semmiképpen nem tartozik ebbe a kategóriába, s míg a nappali ellátás
nagymértékben segítheti az egyént az otthoni környezetében maradáshoz, de tevékenységének helyszíne nem a szociálisan rászoruló személy otthona. A szociális információs szolgáltatás segíti az összes szociális alapellátási szolgáltatás munkáját naprakészségében, illetve az igénybevevőt segíti a szociális védőháló elérésében. A NAP munkacsoport feladata irányelvek meghatározása volt, így a különböző szolgáltatásokból meg kellett találni azokat az általánosítható alapelveket és egyéb általános érvényű jellemzőket, amelyek csak a szociális alapellátásra vonatkoznak és amelyek mentén meghatározható lesz a tevékenység folyamata és annak lépései. 3., Fogalommagyarázat Egyén: a szociális szolgáltatás alanya, akinek egészségügyi, mentális, fizikai, életkorából adódó, szociális, mentálhigiénés vagy egyéb krízishelyzetből, települési vagy szolgáltatáshiányból adódó problémái vannak. Család: az egyénnel otthonukban együtt élő személyek Otthon: amelyben az egyén és a család együtt él, közös vagy külön háztartásban, egy légtérben. Önmaguk biztosítják mindennapi életvitelük feltételeit. Időbeosztásuk feladatmegosztásuk önellátásuk saját irányításuk szerint történik. Életkörülményeiket önmaguk teremtik meg. Önálló életkörülmény: Önmagukat önállóan látják el, legyen az táplálkozási, higiénés és egyéb feladat. Önálló életvitel (Önrendelkező életvitel): életük irányítása saját döntéseik alapján valósul meg. Alapszolgáltatás: mindazon tevékenységek összessége, amelyek az alapvető szükséglet kielégítést szolgálják. ( étkezés biztosítása, személyi higiénia biztosítása, egészségi, életvezetési, szociális, mentális problémák kezelésének segítése, életveszély elhárítása ) Tevékenységek: a sokrétű feladatok egymás mellé és egymásra épülése, annak érdekében, hogy a személyek és családok minél tovább a saját otthonukban élhessenek. Személyi higiénia biztosítása: a szolgáltatást igénybe vevő személy testének, bőrének, hajának, körmének, ruházatának, tisztántartása. Környezeti higiénia: a szolgáltatást igénybe vevő személy közvetlen lakókörnyezetének takarítása. (Egy, általa használt szobának, konyhának, mellékhelyiségnek tisztántartása. ) Ágyba fekvő betegek esetében, az ágy és a közvetlen ágy körüli bútorzat rendben tartása, fertőtlenítése. Szolgáltatást igénybevevő: mindazok a személyek, vagy családok, akik a szociális ellátórendszer bármely területén segítséget kérnek és ezt igénybe is veszik. A feltételeket, szolgáltató és a szolgáltatást igénylő személy, megállapodás formájában írásban rögzíti.
Megállapodás: a szolgáltatáshoz jutás, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása, a megszűnés feltételeinek írásbeli rögzítése. Szakmai létszám: azoknak a szakdolgozóknak és kisegítőknek ( takarító, adminisztrátor, gépkocsivezető, stb. ) az együttes létszáma, akik a különböző ellátások biztosítása érdekében dolgoznak, esetenként együtt, egymás munkáját segítve tevékenykednek. Családi kapcsolatok ápolása: mindazon folyamatok segítése, amelyekben hozzájárulunk az egyének, családok, rokonság, barátok, ismerősök egymáshoz közelítéséhez, belsőséges együtt töltött idő felhasználásához. Kompetencia határ: az a határvonal amelyen belül a szociális szakmában dolgozó szakemberek végzik munkájukat. A szociális alapszolgáltatásokra abban az esetben van szükség, ha a rendszer működésében diszharmónia áll be, és külső segítségre van szükség az egyensúly visszaállításához. A különböző alapellátási szolgáltatások ebben nyújtanak segítséget. 1, A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetén az apró falvakban és külterületen, valamint a tanyasi területek a területi elhelyezkedéséből adódóan kerülnek hátrányos helyzetbe az ott lakó személyek, az intézményhiány miatt nem jutnak hozzá lakókörnyezetükben, otthonukban a különböző alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges szolgáltatásokhoz. 2, Az étkeztetés esetén az ellátottak koruk, egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt tartósan vagy átmenetileg nem képesek önmaguk vagy eltartottaik részére a legalább napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítani. 3, A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a kora, állapota miatt önmaga ellátására nem vagy csak segítséggel képes személyeknek az alapvető gondozási, ápolási, higiénés feltételeket. 4, A családsegítés során szociális-, mentálhigiénés- krízishelyzetben lévő személyek és családok veszélyeztetettségi okainak megszüntetésében kell segítséget nyújtani. 5, A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az egészségi, mentális vagy fogyatékos állapotból keletkező krízishelyzetekben nyújt segítséget, megteremtve a lehetőségét annak, hogy az egyén továbbra is saját otthonában élhessen. 6, A közösségi ellátás által megteremthető a feltétele annak, hogy a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg saját lakókörnyezetében valósítsa meg további gyógyulását, rehabilitációját és munkába illesztését. 7, A támogató szolgáltatás speciális segítségnyújtása révén lehetősége nyílik a fogyatékos személynek otthonában maradva egyenértékű életet élni hasonlóan bárki máshoz, hozzájutni
mindazokhoz a lehetőségekhez, amelyek egyenrangúvá teszik bármely más állampolgárral (család, közösség, kultúra, szabadidő, tanulás, munkavállalás). (családtagokkal való kapcsolattartás, kulturális és szabadidős szolgáltatások igénybevétele, képzés, továbbképzés lehetőségeinek kihasználása, munkavállalásban való esélyegyenlőség). 8, A nappali ellátás lehetőséget ad napközbeni tartózkodásra mindazoknak, akik koruk, állapotuk, egészségi állapotuk miatt észben képesek önmagukról gondoskodni. Mivel időszakosan felügyeletre szorulnak, a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy minél hosszabb ideig otthonukban maradhassanak, és minél később legyen szükségük szakosított- bentlakásos elhelyezésre. 4, Fogalmi megközelítés A megismertetett szociális alapellátások közös jellemzője, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy család eredeti lakókörnyezetében maradhat, a különböző okokból előállt hátrányos helyzetében otthonában is kezelhető, segíthető. A szolgáltatások által biztosítható, hogy az érintett személy vagy család életkörülményei továbbra is az eddig megszokott helyen és módon valósuljanak meg. A külső segítség elsősorban életminőségének megtartására irányul, illetve annak romlását hivatott megakadályozni. 4.1. Cél: A kora, mentális-, egészségügyi, vagy fogyatékos állapota, életvezetési nehézségek vagy egyéb szociális ok miatt problémás helyzetben lévő személyt nem intézeti keretek között, hanem saját otthonában vagy lakókörnyezetében hagyva segíteni önálló vagy önrendelkező életvitele megtartásában. 4.2. A szolgáltatások elvei: A segítséget igénylő személy család minél nagyobb önállóságának megtartása Az ellátottak függőségi helyzetének minél alacsonyabb szintre szorítása. Mindehhez szükség van képességeinek, készségeinek, és helyzetének, állapotának alapos megismerésére. Fel kell térképezni mindazokat a feltételeket, amelyeket önerőből is képes megvalósítani azokat, amelyekben feltétlen segítséget igényel. Fel térképezni, hogy szolgáltatáson kívül milyen külső és belső erőforrások állnak rendelkezésre, amelyek mobilizálhatóak a cél megvalósítása érdekében. Ezt az indokolja, hogy az egyéni erőforrások sokkal hatékonyabban érvényesülnek, ha az őt körülvevő környezet is részt vesz a problémamegoldásban, támogató háttérként segíti megvalósulását A közvetlen környezeten kívül legalább annyira hangsúlyos a feladata azoknak az egészségügyi, szociális, foglalkoztatási szakembereknek, akikkel az egyén és a szolgáltatás szoros
együttműködésben valósítja meg a problémamegoldást. A tágabb környezet lehetőségeinek a bevonása (barátok, ismerősök), a különböző állami, önkormányzati, civil szervezetek által működtetett közszolgáltatások, az érdekvédelmi szervezetek nyújtotta lehetőségek mind az irányba kell hassanak, hogy az egyén állapotát és helyzetét stabilizálják, és lehetővé tegyék hosszútávon is az önálló életet biztosító otthonmaradását. A szolgáltatás lényege, hogy szerződéses viszony alapján valósul meg. A szerződés rögzíti mindkét fél jogait és kötelességeit, mindazon feltételeket, amely a hosszú távú együttműködést biztosítják. A továbblépés alapfeltétele a közösen kialakított terv, amelyben meghatározásra kerül a szolgáltatás folyamata, lépései, az ahhoz szükséges szabályok, kölcsönös elvárások. A tervkészítés folyamatában figyelembe kell venni mindazoknak a szakembereknek a véleményét is, akiknek kapcsolatuk van a szolgáltatást igénybe vevő személlyel. A közösen kialakított terv hűen kell, hogy tükrözze az egyén állapotának, szellemi, fizikai képességeinek lehetőségeit és korlátait, és mindezek figyelembevételével kell meghatározni a szolgáltatás időtartamát, fajtáját és mélységét. A kölcsönös elvárások rendszerének elfogadtatását követően meg kell valósítani, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy folyamatosan érdekelt és motivált legyen a terv megvalósításában. 4.3. A szolgáltatás alapelvei: előítéletmentesség emberi méltóság tiszteletben tartása másság elfogadása, tolerancia mások akaratának tiszteletben tartása segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez életminőség legalább szinten tartása tisztesség szaktudás titoktartás ha nem tudok segíteni, legalább ne ártsak 4.4. A szolgáltatás gyakorlati elve A szolgáltatást igénybe vevő személy megfelelő szakemberi segítséggel képes saját élete irányítására, a segítségnyújtás szükséglete szerinti meghatározására.,
A szolgáltatások célja: Az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő egyének, családok feltérképezése, elérése, szükségleteik feltérképezése, azokhoz igazodó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésük elősegítése. A saját lakókörnyezetükben élő egyének, családok a szociális munka eszköztárávaleivel történő segítése, annak érdekében, hogy önálló, önrendelkező életvitelt folytassanak folytathassanak, érdekeiket képviselni, és érvényesíteni tudják, valamint társadalmi beilleszkedésük megvalósuljon. 5. Az alapszolgáltatások általános jellemzői 5.1.Tevékenység folyamata Kapcsolatfelvétel, szükségletfelmérés Probléma feltárás, információ szerzés Probléma meghatározáshoz adatgyűjtés a családi körülményekről a családon belüli viszonyokról, a külső kapcsolatokról, az intézményi kapcsolatokról, a belső viszonyokról, az életmódról. Problémameghatározás Tervmeghatározás A segítés lépéseinek és folyamatának meghatározása. A feladatok személyre lebontása, a közvetlen környezet bevonása Krízishelyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése Információs tanácsadás, felvilágosító szolgáltatások A pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, Az egyén életében, illetve a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése A családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, család- és párterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások szervezése Szociális, életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, nevelési, jogi tanácsadás biztosítása Egyéni és csoportos terápiás programok szervezése A célcsoport kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő készségének javítása Aktivitást növelő, munkába lépést ösztönző szolgáltatások biztosítása
Önsegítő, valamint közösségfejlesztő programokat szervezése Partnerséget kezdeményez, és partnerségben részt vesz más szektorok képviselőivel Személyi segítés Szállító szolgáltatás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése Életvezetés segítése Megvalósítás A folyamat folyamatos értékelése, szükség esetén korrigálása. Pozitív változás, fejlődés vagy a segítés meghiúsulása esetén a segítés befejezése. 5.2. Szolgáltatási feltételek Kapcsolatfelvétel többségében az igénybe vevő kezdeményezésére, de kezdeményezheti az ellátórendszer más szolgáltatója is jelzésére. Az igénybevétel formája: Az aktívkorú nem foglalkoztatottak együttműködésének szervezésén túl önkéntes. Életkorhoz nem kötött. Igénybevétele: térítésmentes és térítésköteles szolgáltatási elemeket egyaránt tartalmaz. A szolgálat szakmai programja meghatározza a kompetenciákat a felelősségi viszonyokat az utasítás rendjét az adminisztráció rendjét és a dokumentációk körét az együttműködés kialakításának, a kapcsolattartásnak a célcsoportjait és módját a feladat és hatásköröket a belső működési rendet a team munka módszertanát a csapatépítés módszereit a szupervízió és esetmegbeszélések idejét és módját a karrier és szakmai továbbképzések lehetőségeit.
Szolgáltatások fajtái információnyújtás életvezetés segítése jogi segítségben működő köz és segítő szolgáltatásokhoz hozzáférés segítése. Személyi feltételek 1/2000-es rendelet előírásainak figyelembevételével A szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei: Szupervízió, kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak számára Rendszeres esetmegbeszélések Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére Intézményen belüli kommunikációs csatornák biztosítása Intézmények közötti partnerség kialakítása, kommunikáció biztosítása Egységes dokumentációs rendszer alkalmazása 6. Az alapszolgáltatások tevékenységi formái 6.1.Házi segítségnyújtás Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Szolgáltatások: Személyi és közvetlen környezeti higiéné megtartása, Bevásárlás, Alapápolási tevékenységek, Kapcsolattartás elősegítése, Ügyintézésekkel kapcsolatos teendők, Veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése és az esetlegesen kialakult veszélyhelyzet elhárítása.
Módszerek: Szükséglet kielégítés és felmérés, Ellátási térkép készítése, legalább évenkénti frissítése, Kapcsolati háló kiépítése, mozgatása az ellátásban résztvevő külső intézményrendszerekkel, Megfelelő, szakképzett személyzet biztosítása, Háziorvossal való kapcsolattartás Gerontológus érdekeltté tétele az ellátórendszerben, Szakszerű gondozási, ápolási tervek készítése, esetlegesen fejlesztési terv készítése, Mentálhigiénés szemlélet erősítése, Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése. Személyi feltételek: Felsőfokú szociális végzettségű szakember, Szociális gondozó, ápoló, Adminisztrátor, Rendszergazda, Mozgásterapeuta, Gerontológus, Mentálhigiénés szakemberek Tárgyi feltételek: Készenléti táska alapfelszereléssel gondozókként (vérnyomásmérő, vércukormérő, kötszerek, lázmérő, fertőtlenítő) Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása, Védőoltások Védőfelszerelés biztosítása (pl.: gumikesztyű, kézkrém) Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására. Akadálymentesített környezet 6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területe:
Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Szolgáltatások: A folyamatos 24 órán keresztüli jelzőrendszeres felügyelet krízishelyzet esetén azonnali elhárítás. Segítségkérés okának megismerése, megoldási alternatíva felkínálása. Az ellátott állapotának stabilizálásáig a szakképzett gondozó az ellátott lakásán tartózkodik. Kapcsolattartás a különböző szociális és egészségügyi ellátással. Módszerek: Szükséglet kielégítés és felmérés Gondozási terv közös elkészítése Írásbeli rögzítése az esetnek és az intézkedéseknek Team megbeszélések az ellátások javítása érdekében Kapcsolattartás a családdal és a területileg illetékes vezető gondozónővel Pszichés megnyugtatás Személyi feltételek: Felsőfokú szociális végzettségű szakember Szociális gondozó, ápoló Rendszergazda Tárgyi feltételek: Készenléti táska alapfelszereléssel gondozókként (vérnyomásmérő, vércukormérő, kötszerek, lázmérő, fertőtlenítő) Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása Védőfelszerelés biztosítása (pl.: gumikesztyű, kézkrém) Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására Akadálymentesített környezet
6.3. Étkeztetés Cél: Saját otthonukban élők napi egyszeri meleg étellel való ellátása, akik az általános megfogalmazott ellátotti körbe beletartoznak. Szolgáltatások: Főzőhelyi kiszolgálással Az étel elvitelének lehetőségével Házhozszállítással Diéta biztosítása Módszerek: Szükséglet kielégítés és felmérés Dietetikus szaktanácsadás Személyi feltételek: Felsőfokú szociális végzettségű szakember Szociális gondozó, ápoló Adminisztrátor Szakács, konyhalány Dietetikus Tárgyi feltételek: Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására. Akadálymentesített környezet 6.4. Nappali ellátás Cél: Hasznos és tartalmas időtöltés biztosítása, az aktivitás megtartása, képességek és kézségek szinten tartása. Társas kapcsolatok ápolásának elősegítése, az egyéni és társadalmi hasznosság érzésének megtartása érdekében.
Szolgáltatások: Étkeztetés, Személyi higiéné megtartásának segítése, Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, Kulturális igény kielégítése, Manuális foglalkoztatások, Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, Ügyintézés, információszolgáltatás, Társas kapcsolatok megtartásának segítése. Módszerek: Szükséglet kielégítés és felmérés, Motiváltság elősegítése, Beszélgetések, Gondozási tervek vezetése, Foglalkoztatási tervek készítése, Manuális tevékenységek, foglalkoztatások Szabadidős programok megszervezése. Személyi feltételek: Felsőfokú szociális végzettségű szakember, Szociális gondozó, ápoló, Mozgásterapeuta, Gerontológus, Pszichológus, mentálhigiénés szakember Tárgyi feltételek: Készenléti táska alapfelszereléssel gondozókként (vérnyomásmérő, vércukormérő, kötszerek, lázmérő, fertőtlenítő) Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása, Védőoltások
Védőfelszerelés biztosítása (pl.: gumikesztyű, kézkrém) Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására. Akadálymentesített környezet 6.5. Családsegítés Célcsoportjai között megtalálhatók azok az egyének, családok, közösségek, akik úgy érzik, hogy életvezetési, szociális vagy mentális problémáik megoldásához segítségre van szükségük. Célja: A működési területén leggyakrabban előforduló szociális, mentális problémák feltérképezése. A szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetű egyének, családok, közösségek elérése, szükségleteinek feltérképezése, önálló életvezetési képességének megőrzése, illetve helyreállítása. Amennyiben az előbbiekben leírt hátrányok tartós munkanélküliségből erednek, úgy a célcsoportnak a munkába lépést támogató szakmai, módszertani segítséget nyújtani. Tevékenységei: Szükségletfelmérés Krízishelyzetek kezelése Információs, felvilágosító szolgáltatások Életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, nevelési, jogi tanácsadás Egyéni és csoportos terápiás programokat szervez A célcsoport kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő készségének javítása Aktivitást növelő, munkába lépést ösztönző szolgáltatások biztosítása Önsegítő, valamint közösségfejlesztő programokat szervez Partnerséget kezdeményez, és partnerségben részt vesz más szektorok képviselőivel Az igénybevétel formája: Az aktívkorú nem foglalkoztatottak együttműködésének szervezésén túl önkéntes. Életkorhoz nem kötött. Igénybevétele: ingyenes. A szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei: Szupervízió, kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak számára
Rendszeres esetmegbeszélések Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére Intézményen belüli kommunikációs csatornák biztosítása Intézmények közötti partnerség kialakítása, kommunikáció biztosítása Egységes dokumentációs rendszer alkalmazása Személyi feltételek: Felsőfokú szociális alapképzettség Pszichológus Mentálhigiénés, mediátor képzettséggel rendelkező pedagógus, védőnő, szociológus 10 ezer lakosonként 5 fő Tárgyi feltételek: Munkaszoba kommunikációs technikai eszközökkel felszerelve (számítógép, nyomtató, fax, fénymásoló, telefon, mobiltelefon) Számítógépes nyilvántartó program Interjúszoba Csoportszoba Esővédő tetővel ellátott elektromos bicikli vagy motorkerékpár Munkaruha Védőoltások 6. 6. T á m o g a t ó s z o l g á l t a t á s A szolgáltatás célja és feladata A Támogató Szolgálatának célja, hogy szolgáltatásaival a különböző fogyatékossági csoportokhoz tartozó személyek tagjainak társadalmi beilleszkedését segítse annak érdekében, hogy megszokott környezetükben élhessék önálló, önrendelkező életüket. Ennek érdekében a fogyatékossággal élő személyek lakókörnyezetében és lakásán nyújt komplex segítő szolgáltatásokat, szállítást biztosít és információt nyújt, egyben segítséget nyújt a szakosított ellátások igénybevételéhez.
Az ellátottak köre Támogató szolgálatunk biztosítja otthonában egyedül, vagy családjával élő, - mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült, és autista személyek ellátását. Az ellátás igénybevételére jogosult az a fogyatékos személy, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 23. illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet 1-2. alapján súlyos fogyatékosnak minősül. A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások köre, az igénybevétel módja, és rendszeressége Támogató Szolgálat a meghatározott feladatok ellátására az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Személyi segítés Szállítás Információs tanácsadás A támogató szolgálat minden szolgáltatását munkanapokon 8-16 óra között nyújtja. Kivételes egyedi esetekben a támogató szolgálat egyes szolgáltatásai (személyi segítés, szállító szolgálat) a fent nevezett munkaidőn túl is igénybe vehetőek. Személyi segítés A személyi segítés a fogyatékos emberre irányuló szociális segítség. Tevékenységével nagymértékben hozzájárul önrendelkező életviteléhez, amelynek során a fogyatékos személy vezetni tudja önálló életét. A személyi segítő segítséget nyújt a fogyatékos személy önellátási funkcióiban, mindennapi élettevékenységében, azokban amit a fogyatékos ember nem tud önállóan ellátni, vagy a tevékenység aránytalanul hosszú időt venne igénybe. Az önálló életvitel alapelve szerint csak akkor kell energiát belefektetni egy funkció megtanulásába és elvégzésébe, ha az gazdaságos. Ha a tevékenységre fordított idő helyett sokkal hasznosabbat is tehet, amihez ért, amiben nem akadályozza fogyatékossága, akkor a társadalmilag hasznos tevékenységet legyen joga választani. A személyi segítés szerződéses viszonyon alapuló egyenrangú feladatmegvalósítás, amely során a fogyatékos emberrel közösen kialakítottan határozzák meg a feladatok körét és időtartamát.
A személyi segítés alapvetése, hogy semmi olyan feladatot ne végezzen el a fogyatékos személy helyett, amit ő maga is el tud látni, a segítés csak annyi legyen, amennyire szüksége van a fogyatékos személynek, se többet, de se kevesebbet. Az 1989-es Strassburgi Önálló Életvitel konferencián az ENSZ Világprogramban az alábbiakat fogalmazták meg a résztvevők: A személyi segítés elérhetősége emberi és állampolgári jog. A szolgáltatást minden fogyatékos személynek igénybe lehessen venni, függetlenül korától, anyagi helyzetétől, családi állapotától és a családban elfoglalt helyétől. A személyi segítő szolgálatnak képessé kell tenni az igénybevevőt arra, hogy az élet minden színterének részese lehessen, legyen az munka, pihenés, szórakozás, családalapítás és az ezzel kapcsolatos kötelességeiket el tudja látni. A személyi segítés költségvonzata nem lehet ok az intézményi elhelyezésnek. A személyi segítés a fogyatékos személy lakókörnyezetében történő ellátását biztosítja, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz hozzáférést segítse, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A személyi segítő szolgáltat segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítésében, a társadalmi életben való teljes jogú munkavégzésben, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzésében. A szállító szolgálat révén eljuthat, igénybeveheti a fent említett lehetőségeket. A személyi segítő önállóan képes biztosítani az alapvető szükségletek kielégítésének segítését, vezető irányítása mellett az igénybevevő ki nem elégített alapvető szükségleteinek felmérését, szakmai team-ben dolgozik és szorosan együttműködik a háziorvossal és egyéb szakemberekkel. A támogató szolgálat az általa nyújtott szolgáltatások körét nyilvánosságra hozza, egyben tájékoztatja erről a háziorvosokat, a különböző fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szervezeteket, az önkormányzat intézményeit. Az így megszerezhető információk teszik lehetővé, hogy a fogyatékossággal élő személyek telefonon, vagy személyesen igényelhessék szolgáltatásainkat. Új ügyfelek jelentkezésekor a fogyatékkal élő ember igényeinek a támogató szolgálat lehetőségeinek és kapacitásának figyelembevételével a Támogató Szolgálat vezetője dönt a szolgáltatás nyújtásáról. Az ellátottak maguk határozzák meg, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások köréből mire és milyen időtartamban tartanak igényt. Természetesen a segítők munkájuk során nem pótolhatják a hiányzó családtagokat, tevékenységük csak kiegészítő lehet. A bejelentkezést követően a szolgálat vezetője személyesen felveszi a kapcsolatot a fogyatékos személlyel, pontosítja az igényeket, megvizsgálja a helyszínt, előzetes megállapodást köt az egyénnel.
Ezt követően kijelöli a vezető az ellátásra alkalmas személyi segítőt. Ha a segítettel kölcsönösen elfogadják egymást, úgy a személyi segítő kitölti az adatlapokat, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a fogyatékkal élő ember orvosával, vele egyezteti a gyakorlati teendőket. Ezután történik meg a szerződéskötés, amely kitér a feladatokra, az időtartamra, valamint a fogyatékkal élő ember által fizetett térítési díjra. A szolgáltatás igénybevétele folyamán a segített igazolja a szolgáltatások elvégzését és ennek alapján a támogató szolgálat vezetője a napi, heti és havi elszámolásokat a nyilvántartásban vezeti. Az igényekben vagy az állapotban történő bármilyen változást a személyi segítő vagy az igénybevevő jelzi a támogató szolgálat vezetőjének, aki a szükségletekhez igazítja a feltételeket, illetve tájékoztatást ad a szükséges szolgáltatásokról. A személyi segítés feladatai az alábbiak lehetnek: Gondozási feladatok: étkeztetés, ebédhordás, főzés, mosogatás, takarítás, mosás-vasalás, ágyneműcsere, gyógyszer felíratás-kiváltás, bevásárlás a segített nélkül, ügyintézés a segített nélkül. Személyi segítési feladatok: bevásárlás a segítettel, intézménybe kísérés (oktatási, foglalkoztatási, fejlesztő), intézményen belüli folyamatos segítségnyújtás, ügyintézés segítséggel, sétáltatás, levegőztetés, kulturális, művelődési, sportolási lehetőségekre való elkísérés, felolvasás. A személyi segítés során az alábbi adminisztrációs eszközök kerülnek alkalmazásra: Támogató Szolgálatok nyilvántartási naplója: a naplóban a következő adatok kerülnek bejegyzésre: sorszám, nyilvántartásba vétel ideje, név, lakcím, a nyilvántartás megszűnésének ideje. A nyilvántartási naplót a támogató szolgálat vezetője jogosult kitölteni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 14. mellékletében meghatározott támogató szolgálati adatlap. A támogató szolgálati adatlapot a szolgálat vezetője, a szolgáltatás igénybevevője, az igénybe vevő háziorvosa és a személyi segítő tölti ki. Gondozási napló: A munkanaplót a személyi segítő tölti ki minden munkanap során, majd az elvégzett munka után aláíratja segítettjével, aki ezzel igazolja a munka teljesítését. A hónap végén ezt a munkanaplót köteles átadni a Személyi Segítő Szolgálat vezetőjének. A munkanapló megírása úgy történik, hogy a személyes adatokon és a dátumokon kívül még a megfelelő kódszámok kerülnek az egyes rubrikákba. Ezek a kódszámok az elvégzett tevékenységet jelölik. Heti időbeosztás: A heti időbeosztást a vezető tölti ki. Ez az adott héten elvégzendő munka helyét és idejét jelöli. Kitöltése a munka folyamatos szervezése miatt fontos, ezután a vezető átadja a személyi segítőnek.