A NEMZETGAZDASÁGOK KÜLSŐ KÖRNYEZETE (REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK)

A NEMZETGAZDASÁGOK KÜLSŐ KÖRNYEZETE (REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK) Dr. György László egyetemi adjunktus BME GTK, Pénzügyek Tanszék, Gazdaságpolitika és Gazdaságtörténet Szakcsoport gyorgy@finance.bme.hu http://mono.eik.bme.hu/~gyorgy

Európa Amerika Közel- Kelet Kelet- Ázsia Afrika

A regionális integrációk típusai Fejlőődési lépcsőőfokok 1. Preferenciális övezet 2. Szabadkereskedelmi övezet 3. Vámúnió 4. Közös piac 5. Egységes belsőő piac 6. Monetáris unió 7. Politikai unió

Az európai integráció mélyülése 1952 - Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) (B, FR, NSZK, Olaszo., Lux, Hollandia) 1957 - Európai Gazdasági Közösség: cél a közös piac létrehozása 1968 - Szabadkereskedelmi övezet 1986 - Egységes Európai Okmány: a tőőke, a munkaerőő, az áruk és szolgáltatások valóban szabad, technikai, fizikai, pénzügyi és adminisztratív korlátozásoktól mentes áramlása (1992 végéig) 1992 - Maastrichti szerződés: gazdasági (és monetáris) unió 1999 - Euro bevezetése: monetáris unió

Az EU bővülése

Az EU három pillére Európai Közösségek: egységes belső piac, gazdasági és monetáris unió Közös kül- és biztonságpolitika Rendőrségi (belügyi) és igazságügyi együttműködés

Legkifinomultabb intézményrendszer 1. Európai Tanács (European Council) 2. Az Európai Parlament (European Parliament) 3. Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) 4. Az Európai Bizottság (European Commission) 5. Az Európai Bíróság (European Court of Justice) 6. Az Európai Számvevőőszék (European Court of Auditors) 7. Az Európai Ombudsman (European Ombudsman) 8. AZ Európai Központi Bank (European Central Bank) Vezető áruexportőr: 41,7 % (forrás: WTO, 2004)

1960: EFTA AZ EGK ellensúlyozására Anglia EK tagságát De Gaulle többször megvétózza Semlegesség a hidegháborúban Szabadkereskedelem előőnyeit kihasználni Szabadkereskedelmi övezet: csak feldolgozóipari termékekre (1966-tól) Geopolitikai okok megváltozása: az EFTA fokozatosan bomlik Ma 4 tagja van: Izland, Licht., Norvégia, Svájc (össz.:12 millió főő) Világexp. 2 %-a 2001, Vaduz 1960 - Norvégia, Svédo., Dánia, Svájc, Portugália, Ausztria, Anglia 1961 (1986) - Finnország 1970 - Izland 1991 - Lichtenstein

1960: EFTA 1972: a tagországok egyenként megállapodnak az EGK-val (1977-tőől megvalósul az ipari szabadker.) 1992, Porto - Európai Gazdasági Térség (European Economic Area) Svájc kivételével minden EFTA tag csatlakozik: áruk szabad mozgása; és az EU-s egységes belsőő piac is megvalósulni látszik, DE! az EFTA országok harmadik partnerekkel továbbra is önálló kereskedelempolitikát folytatnak És néhány érzékeny termékcsoport kereskedelmét külön szabályozzák (élelmiszerek, energia, szén és acél) Az EFTA-nak 20 országgal van még szabadkereskedelmi megállapodása

1992: CEFTA Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 1335: Károly Róbert (Cseho., Lengyelo., Magyaro.) 1991 - Visegrádi hármak (majd négyek): politikai, gazdasági, kulturális együttműűködés Főő cél a szabadkereskedelem megteremtése, mert 1992. márciusától életbe lépett az EK és a csatlakozni kívánó országok között a szabadkereskedelmi megállapodás, ami hátrányosan érintette volna a CEFTA tagokat egymás piacain Része az EU integrációs folyamatnak

1992: CEFTA 1. Ún. gyorsító listán lévőő termékek kereskedelmét azonnal liberalizálják 2. Normál termékek vámjait 1997-re csökkentik nullára 3. Érzékeny termékek 2001-re +1: Mezőőgazdassági termékek liberalizációja lassabban halad A rendszerváltozás után az egymás közti kereskedelem lényegesen csökken. Ezt hivatott ellensúlyozni a CEFTA.

A CEFTA átalakulása Továbbra is EU előőszobaszerep Szétzilálódott gazdasági kapcsolatok helyreállítása

BAFTA Baltic Free Trade Area 1990 - Balti Országok Tanácsa 1994 - Balti Miniszterek Tanácsa 30 trilaterális szerzőődés

1999: BSEC Black Sea Economic Cooperation Fekete-tengeri Gazdasági Együttműűködés Térség félperiférikus helyzete, Oroszo. közelsége, egymás közti ellentétek 1994 - állandó titkárság Hosszú távú cél: szabadkereskedelmi övezet létrehozása

CIS 1991: Független Államok Közössége 15 volt szovjet tagköztársaság közül 11 (-Baltikum és Grúzia) Világexport 3 %-a Cél: közös piac Eurázsiai Gazdasági Közösség 1999: Fehéroroszo., Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszo., Tádzsikisztán Cél: vámúnió Közös Gazdasági Tér 2003: Oroszo., Fehéroroszo., Kazahsztán, Ukrajna Cél: közös piac

Oroszország súlyát gyengítő törekvések 1997 - GUAM (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova) 2000-ig GUUAM Üzbegisztánnal A nyugati hatalmak befolyási övezete

Kis amerikai integrációtörténet 1. Előőször a latin-amerikai országok Majd az USA átveszi a kezdeményezést az Össz-amerikai Szabadkereskedelmi Tér létrehozását illetőően 1823 - James Monroe: Monroe-elv (Monroe Doctrine) 1980-as évekig szinte semmilyen formális gazdasági szerzőődés nem jön létre (USA önmagában elég nagy), majd a fokozódó globális verseny kikényszeríti 1988: United States - Canada Free Trade Agreement: vámok lebontása, tőőkeberuházásokkal szembeni nemzeti elbánás elve 1994: NAFTA

Kis amerikai integrációtörténet 2. 1994 - Miami Nyilatkozat: 34 ország gazdasági, politikai, kulturális együttműűködés 1995 - Denveri Nyilatkozat 2001 - Québeci Nyilatkozat tőőkeáramlás és a kereskedelem liberalizációja FTAA: Free Trade Area of the Americas Az USA szeretné hivatalosan is kiterjeszteni befolyását

Latin-Amerika 1960 - LAFTA 1969 - Andok Csoport (Andean Community) Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela 1980 - LAIA: Latin American Integration Association Andean Community LAIA (LAFTA) 1991 - MERCOSUR (Déli Közös Piac) vámunió: Arg., Brazília, Uruguay és Paraguay szabadkereskedelmi megállapodás a társult tagokkal: Chile és Bolivia eredmény: 1990-98 között 300 %-os ker. bőőv. MERCOSUR

Karibi térség CARICOM 1972 - CARICOM (Caribbean Community and Common Market) 15 tag és 5 társult tag szabadkereskedelmi övezet elmélyítése közös piaccá 1960 - CACM (Central American Common Market) Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Hon., Nic. Külkereskedelem liberalizálása 1993 - SICA (Central American Integration System) Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Hon., Nic., Panama, Belize + Dominikai Közt. társult tag SICA

FTAA jövője? A NAFTA és a latin-amerikai integrációk megteremtik a szabadkereskedelem lehetőőségét Túl nagy eltérések az Amerikai nemzetgazdaságok között (eltérőő érdekek)

Európa Amerika Afrika Közel- Kelet Kelet- Ázsia

Fejlődési hullámok 1950-: Japán 1960-: Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan 1970-: Thaiföld, Malajzia, Indonézia és Fülöp-Szigetek 1980-: Kína, Vietnam 1980-90-: Laosz, Kambodzsa Flying geese: azt a mechanizmust és fejlődési modellt, amely arra alapul, hogy egy régión belül a fejlettebb országok növekedése az egymás közti kereskedelem és tőkeáramlás révén hatást gyakorol a későn jövő országokra, és ez a hullámszerű fejlődés végighalad az egész régión, vadliba (repülő libák) modellnek nevezzük.

ASEAN 1967 - Bangkoki Nyilatkozat: Délkelet- Ázsiai Nemzetek Szövetsége (Association of Southeast Asian Nations) Kínai és kommunista veszély, és Japán régiós előőretörése ellen 1977: kereskedelmi preferenciák 1992: szingapúri csúcstalálkozó. Cél: szabadkereskedelmi övezet AFTA (ASEAN Free Trade Area) 1995: bangkoki csúcsértekezlet - 10 éves menetrend 1997: 2020-ra a szolgáltatások és a tőőke szabad áramlása Kulturális és tudományos együttműűködés, drogkereskedelem és bűűnözés megfékezése Közlekedés és szállítás, és az ezt segítőő infrastruktúra és a telekommunikációs fejlesztések A későőn csatlakozottak fejletlensége miatt lassabb az integráció a tervezettnél

APEC Asia-Pacific Economic Cooperation Laza szövetség Ausztrália kezdeményezésére Hosszú távú cél: szabadkereskedelmi övezet létrehozása

Közel-Kelet és Észak-Afrika Igen eltérőő gazdasági fejlettség, politikai berendezkedés és viszony Európához és az USA-hoz 1965: Arab Közös Piac (ACM) 1971: lebontják az egymás közti vámokat, de adminisztratív eszközökkel korlátozzák a kereskedelmet A külkereskedelemben a részarányuk csökkent nem nőőtt 1945 - Arab Liga: politikai szervezet

Közel-Kelet és Észak-Afrika 1989 - Arab Maghreb Liga a politikai ellentétek miatt nem tudott jelentőőssé formálódni Öböl-menti Együttműűködési Tanács (GCC, Gulf Co-operation Council: Kuvait, Katar, UAE, Bahrein, Omán, Szaud-Arábia) Hasonló fejlettség és adottságok Vámunió, (lépések a tőőke és a munkaerőő szabad áramlása felé) Reális cél a közös piac és a monetáris unió

Közel-Kelet és Észak-Afrika Euro-Mediterrán Partnerség programja 1995: Euro-Mediterranean Partnership (or Barcelona Process) Cél: 2010-re szabadkereskedelmi övezetet hozni létre A politkai ellentétek, a gazdasági fejlettségbeli egyenlőőtlenségek és az EU vezetőő szerepre törekvése miatt lelassult a folyamat

Európa Amerika Afrika Közel- Kelet Kelet- Ázsia Szubszaharai Afrika

Szub-szaharai Afrika Dél-Afrikai Vámunió (SACU, Southern-African Custom Union) Dél-Afrika, Lesotho, Botswana, Namíbia, Szváziföld Már 1910-ben vámunióról szóló megállapodást kötnek 1969-ben megújítják 2000: döntéshozatali reform, ill. a külsőő vámok elosztásának módja A négy kisebb tagország költségvetési bevételeinek nagyobb hányada ebbőől származik

Szub-szaharai Afrika Afrikai Gazdasági Közösség (AEC, African Economic Community) Célok: vámunió (2019), szabadkereskedelmi övezet létrehozása, közös piac (2023), központi bank, közös pénz, vagyis gazdasági és monetáris unió (2029) létrehozása Összefogja Afrika regionális integrációit Zöld: tag Piros: tag, de nem vesz részt a pillérekben

Szub-szaharai Afrika Dél- és Kelet-Afrikai Közös Piac (COMESA: Common Market of Eastern and South Africa) Cél: vámunió 2006: 11 ország eltörölte a vámokat (nem vámjellegűű korlátozások érvényben maradtak) Nyugat-Afrikai Országok Gazdasági Közössége (ECOWAS: Economic Community of West African States) Viszonylag fejlett intézményrendszer Jelentőős eredmények... 8 ország közös valutát használ: frank