HAJÓZÁS MEGHATÁROZÁSA Közlekedési alágazatok: közúti közlekedés vasúti közlekedés légi közlekedés VÍZIKÖZLEKEDÉS csővezetékes szállítás városi közlekedés Milyen célra használjuk? vízen való átkelés vízi sportok, hobbi élmény-utazás szállítások egyéb (pl. szolgálati cél) Mikor válasszuk? hajó(kormány)pártiak előnyök Mikor ne válasszuk? ellenzék hátrányok
HAJÓZÁS FELTÉTELEI Mi szükséges a közlekedéshez? Pálya Jármű Energia Munkaerő Létesítmény Végrehajtó szervezet Szabályozás És a vízi közlekedéshez? A vízi közlekedés fogalma: Személyek, dolgok helyváltoztatása vízi vízi járművek hajózásra képesített i t egyidejű igénybevételével
% 100 Felszíni vizek szerepe a partok közötti kapcsolatokban Védelem Utazás Szállítás i t H V K R C I techn.fejl. közlekedési sajátosságai Folyók Tavak Tengerek
Fogalmak i t úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő - úszólétesítmény (2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről) hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó (57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről) Csoportosításuk Haj.terület Kategória Ép. anyag Rendeltetés Haj.mód Gép Személyzet Kialakításuk Szempontok Meghajtás Konstrukció
Ellenállások leküzdése nál i t Energiaforrások Fogyó Megújuló Természetes tüzelő- hasadó anyagok Nap, áramlatok, gravitáció, izomerő Mesterséges gőz, áram, üzemanyagok?! Perp.mob.?! Erőgép Energiaátalakítás (motorok) Meghajtás + / 0 Erőátviteli berendezés Hajtóerőképzés (propulziós művek) Hajóhajtások Hajón belül Hajón kívül Természetes evező, vitorla áramlatok, ereszkedés, vontatás (emberi, állati) Mesterséges motor, sugármű gépi vontatás (parti, vízi)
Csónak, nyilvántartásra nem kötelezett vízi sport eszköz vezetése: 14. életév (gépi hajtású vízijármű esetében 17) úszni tud vezetési gyakorlat vízi közlekedés szabályainak és Ká vízterület sajátosságainak ismerete i ff t ef Munkahelyek a hajón Lt hf Hajóra lépés feltétele: Szolgálati Könyv (18 év, PAV, illeték) Gh Úszólétesítmény vezetéséhez, valamint azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat ellátásához rendeletben meghatározott hajózási képesítés szükséges. (15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről)
Gépüzemi Fedélzeti gépüzemvezető géptiszt gépkezelő Belvízi hajóparancsnok I. fedélzeti tiszt kishajó-vezető (kisgéph., szolgálati, vitorlás) úszómunkagép-vezető géphajókormányos gépnélküli hajó-vezető (uszálykormányos, tutajvezető) révész (komp vagy révcsónak vezetője) II. fedélzeti tiszt kormányos veszélyes áru szállítási szakértő belvízi hajózási rádiótelefon kezelő kishajóvezető (12 főnél több utas) személyhajózási szakértő elsősegélynyújtó légzőkészülék-kezelő i Tengeri gépüzemvezető, második géptiszt gépüzemi őrszolgálatért felelős géptiszt géptéri őrszolgálat tagja elektrikus hajóparancsnok első tiszt navigációs őrszolgálatért felelős tiszt rádiókezelő (ált. vagy korl.) navigációs őrszolgálat tagja túlélési járműkezelő t Képesítéshez kötött szolgálatok a hajón
i t i létesítmények: kikötők, hajójavító, üzemanyagtöltő, szertár, hajóút-fenntartási, forgalom Kikötő ideértve a veszteglőhelyet is a hajózási hatóság engedélyével létesíthető, bővíthető, tartható üzemben és szüntethető meg. (2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről) kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik veszteglőhely: általában fuvarban lévő, valamely műveletre várakozó járművek elhelyezésére alkalmas terület, ahol elvileg bármely módon parthoz kötve vagy horgonyon - lehetséges a kikötés lekötő: olyan veszteglő hely, ahol alapvetően lehorgonyozva állhatnak a járművek, így egyben a horgonyzóhely megfelelője is móló: a kikötők hullámok elleni védelmére általában kőből épített, legtöbbször járható műtárgy, amely a hajók kikötésére is szolgálhat (pl.: Balaton északi kikötők mólói)
i t dokk: műszaki értelemben a hajók elkülönítésére, szárazra emelésére szolgáló, karbantartási célt biztosító terület vagy úszómű (az angolszász kereskedelmi használat a kikötőhellyel azonosan is értelmezi) hajóállomás: személyhajók kikötésére szolgáló hely, lehet bázisállomás vagy vonali megállóhely rakpart: rakodási feladatok ellátására kiépített nyíltvízi partszakasz rakodó: a kikötő egy adott árutípus rakodására specializált területe (pl.: gabonarakodó, olajrakodó) terminál: mögöttes, nyílt tárolótérrel rendelkező rakodó (pl.:konténerterminál, ro-ro terminál) kikötőhely (vagy hajóállás): egy hajó számára kijelölt (számozott) terület a rakodón vagy hajóállomáson telelő: téli kikötő, a jegesedés vagy egyéb leszerelés miatti üzemen kívüli időszakban védelmet nyújtó, biztonságos öblökben kijelölt tároló hely menedékhely: útközben kialakuló veszély források mint viharos szél, jégzajlás, hullámverés ellen átmeneti védelmet nyújtó, többnyire nem kiépített hely, mellékágakban, sarkoknál, öblökben (pl.: al-dunai Kossava-lekötők)
i 1813 Bécs-Budapest: Áruval terhelt hajóknak vontató állatok felhasználása nélkül vízfolyás ellen vezetésének találmánya 1817 Bécs: Carolina gőzös bemutatása (Bernhardt Antal) Eszék Pest közötti alkalmi vontatások 1820 Pest Óbuda átkelő járat t 1829 DGT Első Duna-Gőzhajózási Társulat (DGT) 1847 Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság (Széchenyi I.) 1856 Párizs Dunai hajózás szabadsága 1865 Győri Gőzhajózási Társaság (gabonaszállítás) 1871 Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat (5 magyar cégből) 1888 Magyar Államvas i Vállalata (Baross G.) 1894 Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) 1928 Csepeli Vámmentes és Szabadkikötő 1936 Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság (DTRT) 1946 Magyar-Szovjet i Részvénytársaság (MESZHART) 1955 Magyar i Részvénytársaság (MAHART)
i t
Nemzetközi szervezetek International Maritime Organization (IMCO, 1982 London) i t ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága United Nations Economic Commission for Europe (UNECE) Központi Rajna Bizottság Central Commission for the Navigation of the Rhine (CCNR) 1815 Bécs, székhely: Strasbourg 1868 Mannheimi Acta Duna Bizottság Danube Commission (DC) 1948 Belgrádi Egyezmény székhely: Budapest Hazai szervezetek Alapelveik: szabad hajózás biztosítása a hajózás fellendítése a hajózás fenntartható fejlődésének elősegítése a hajózás egységes szabályozása Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / Légi és közlekedési Főosztály / közlekedési Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság / Útügyi, Vasúti és i Hivatal / i Főosztály struktúrája: Kikötői Osztály Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály i Engedélyezési-Ellenőrzési Osztály i Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztály tevékenységi köre: hajózási létesítményekkel és kikötőkkel kapcsolatos hatósági feladatok úszóműves kikötőkel kapcsolatos hatósági feladatok tevékenységi engedélyek kiadása hajószemlék
belvízi hajózás Európai i t Európai Szabályzat a Belvízi ról (European Code for Inland Navigation CEVNI, 1985) Az európai belvízi hajózásról nemzetközi biztonsági előírásai: Belvízi Műszaki Követelményei (2006/87/EC Direktíva) Európai Megállapodás a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról (ADN) (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways) Budapesti Egyezmény a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről (Budapest Convention on the Contract for the Carriage of Goods by Inland Waterway CMNI, 2000) Hazai 2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről SZEMELVÉNYEK 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről (HSZ) 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet a folyami információs szolgáltatásokról
HAJÓZÁS i t Multidiszciplináris SZAKMA! Megjelenése a tantervben Bsc: Közlekedési üzemtan II. Közlekedéstechnika I-II-II. Komplex projektek i ismeretek Msc: Közlekedési üzemtani elemzések Közlekedési komplex projekt közlekedés KIEMELTEN VESZÉLYES ÜZEM!