Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása



Hasonló dokumentumok
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

1. Regionális projekciók 2. Regionális éghajlati modellezés 3. A regionális modellezés kérdései 4. Hazai klímadinamikai tevékenység 5.

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

Numerikus prognosztika: szakmai alapok

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

A jövő éghajlatának kutatása

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

Éghajlati tendenciák és idıjárási

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Az OMSZ regionális klímamodelljei: ALADIN-Climate. és s REMO. pszó Gabriella. Ilona, Szépsz. Krüzselyi. lat

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

Hidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. lat. Földtudományos forgatag április 19.

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

Felhasználói igények és a tudomány felkészültsége az európai klímaszolgáltatások megteremtésére a DECM projekt

A statisztikus klimatológia szerepe és lehetőségei a változó éghajlat kutatásában

Éghajlati modellezés. Szépszó Gabriella

1. Az éghajlati rendszer 2. Éghajlati modellezés 3. Regionális leskálázás 4. A szimulációk bizonytalanságai 5. Összefoglalás

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz szeptember 26. 1

Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság?

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A légkör mint erőforrás és kockázat

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

REGIONÁLIS MODELLFUTTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Az éghajlat el rejelz

Az éghajlatváltozás alföldi vonatkozásai

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten?

felhasználása a numerikus

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

Átírás:

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 2012. június 21.

TARTALOM 1. Motiváció, bevezetés 2. Módszertan 3. Eredmények 4. Összefoglalás, kitekintés

Motiváció Pontos szél-információ szolgáltatása az azt felhasználó különbözı partnereink számára A szélerımővek tervezésénél (pl. a helyszín megválasztásánál) a felszínközeli légrétegek szélviszonyainak pontos ismerete alapvetı A szélinformáció az erımővek rotor-magasságában, a 75-150 méteres magassági rétegben fontos 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 3

Cél A határréteg átlagos szélviszonyainak feltérképezése Megvalósítás: hosszabb múltbeli idıszak alapján Probléma: Kiindulás: a legtöbb mérés a felszín közelében (10 méteren) található, de azok is szabálytalanul, nem homogén sőrőségben Az alsóbb légrétegek szélviszonyait erısen befolyásolják a felszíni jellemzık, például a domborzat nagy térbeli változékonyság 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 4

Magyarországi felszíni mérıhálózat 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 5

Az OMSZ-nál alkalmazott módszerek 1. Felszíni méréseken alapuló módszerek: a felszíni mérésbıl valamilyen szélprofil felhasználásával következtetés a magasabb szintek szélmezıjére Legközelebbi mérési pontból mérési idısor (WaSP) pontszerő információ, a mérési pont távol lehet A felszíni mérıhálózat adatainak interpolációja (MISH) térbeli információ, bizonyos magasságig használható 2. Modellezésen alapuló módszer: múltra vonatkozó globális (felszíni és magassági) rácsponti adatbázis dinamikai leskálázása numerikus modellek segítségével térbeli információ, magasabb szinteken használható 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 6

Dinamikus módszer Kiindulási adatok: ERA-40 re-analízisek Meteorológiai változók a Földet lefedı 3-dimenziós rácson Elıállításukhoz mérési információkat és pontos modellelırejelzéseket használtak fel Térbeli felbontás: 125 km 60 függıleges szint Hatórás idıbeli felbontás az 1957 2002 idıszakra Csak az áramlás nagyskálájú jellemzıit írják le Leskálázás az ALADIN modellel Részletesebb felbontás A felszíni jellemzık (pl. domborzat) és folyamatok pontosabb leírása Korlátos tartományú Spektrális Hibrid vertikális koordináták Hidrosztatikus Szemi-Lagrange módszer 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 7

A leskálázás lépései 125 km 45 km 5 km 15 km Speciális utó-feldolgozás 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 8

A leskálázás lépései 125 km 45 km 5 km 15 km Speciális utó-feldolgozás 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 9

A leskálázás hatása a pillanatnyi szélmezıre 125 km 45 km 5 km 15 km 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 10

Utolsó lépés: speciális utó-feldolgozás Új légköri információ nélkül, pusztán a nagyobb felbontású domborzat figyelembevételével állítunk elı pontosabb szélmezıt (Žagar, 1999) Egyszerősített és rövid modellfuttatás Lépései: 1. Interpoláció finomabb rácsra, 2. Kvázi-adiabatikus 30-perces integrálás, éppen elég ahhoz, hogy a szél adaptálódjon a részletesebb domborzathoz dinamikai adaptáció Csak a felszín közelében hatással bíró folyamatok (pl. a kondenzáció, a csapadékképzıdés nem) Elıny: finom felbontású szélmezı nem-hidrosztatikus modellfuttatás és (fejlesztés) nélkül 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 11

A dinamikai adaptáció hatása Utó-feldolgozás elıtt Utó-feldolgozás után Használhatóság: összetett domborzat felett, dinamikailag kormányzott áramlásnál 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 12

A dinamikai adaptáció hatása Utó-feldolgozás elıtt Utó-feldolgozás után Használhatóság: összetett domborzat felett, dinamikailag kormányzott áramlásnál 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 13

Feldolgozás, kiértékelés Eredmény: a teljes idıszakra hatóránként a finomabb domborzathoz adaptált pontosabb szélmezı (szélsebesség komponensek) 7 magassági szinten (10-150 m) Validáció csak a felszín közelében (10 méteren), magasabb szinteken a múltra nem áll rendelkezésre elég mérés: Mezıszerően: rácsponti megfigyelési adatbázissal Pontszerően: állomási adatsorokkal Összevetés más módszerek hasonló eredményeivel 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 14

Validáció 10-méteres mérésekkel 1992 2001 Sopron Debrecen tavasz éves Megfigyelés A dinamikus módszer többnyire fölülbecsli az átlagos felszíni szélerısséget 0,5-1,5 m/s mértékben. Szimuláció 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 15

Összevetés más módszerekkel Dinamikai módszer 75 m, 1992 2001 Összetett domborzat hatása Interpolációs módszer 75 m, 1997 2003 Szeles területek Alföldi lokális maximum 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 16 Forrás: Szentimrey, Bihari és Birszki 2006

Összevetés más módszerekkel Klimatológiai leskálázás ALADIN dinamikai adaptáció Felbontás: 5 km; határfeltétel: ERA40 Igazi klíma-szimuláció ALADIN-Climate Felbontás: 10 km; határfeltétel: ERA40 A rövidtávú modell nagyobb átlagos szélsebességeket jelez. 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 17

Felhasználói igények 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 18

Összefoglalás A numerikus modellezés segítségével az átlagos szélviszonyok megismerése olyan pontokban és magasságokban, ahol egyéb információval nem rendelkezünk Módszer: a globális jellemzıket leíró adatbázis leskálázása több lépésben Magyarországra az ALADIN modellel Az ALADIN modell finom felbontása és pontosabb felszíni leírása révén elıáll a részletesebb domborzathoz igazított szélmezı A módszer a szélmezı térbeli szerkezetét megfelelıen visszaadja, a felszínközeli (10-méteres) szélerısséget kissé felülbecsli, elsısorban a magasabb (50 méter feletti) szinteken használható 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 19

Kitekintés Dinamikai adaptáció az operatív elırejelzésekben is (rövidtávú szél-elırejelzések szélerımőveknek) A dinamikai adaptációval készült operatív szél-elırejelzések kiértékelése magasabb szintek szélméréseivel Vizsgálatok a magyarországi éghajlati viszonyok jövıbeli változására regionális éghajlati modellezés Két modell (OMSZ): ALADIN-Climate és REMO Szint: 10 m, idıszak: 3 hónap Hely: Mosonszolnok-Levél Szint: 80 m, idıszak: 7 hónap 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 20 Szépszó & Horányi, 2010

További információ Kutatási tevékenység: http://www.met.hu/nmo/aladin_wind Hazai projektek: http://owww.met.hu/palyazat/nkfp_szel2002.php Cikk a magassági mérésekkel való kiértékelés eredményeirıl: Szépszó & Horányi, 2010, Idıjárás 114, 1 2 Tudományos ismeretterjesztı kiadványok: Szélklimatológiai kiadvány Sprinter kiadó: Megújuló energiák 2012. június 26. Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai és légkördinamikai modellezésben 21

Köszönöm a figyelmet!