MÚLT JELEN JÖVŐ A Zalai Borút Egyesület története II. kötet: Mellékletek Készítette: Csaruga Bt, Zalaegerszeg Szemző Gáborné szakértő
Mellékletek: 1. Borpédia Hír, 2012. február 2. Alapszabály 3. Borverseny Szabályzat 4. Minőségbiztosítási Kézikönyv 5. Minősített szolgáltatók 6. Taglista 7. Kérdőív 8. Mélyinterjúk 9. Kiadványlista 10. Sajtómegjelenések 11. Fotódokumentáció
1. melléklet www.borpédia.hu 2012. február Drasztikusan csökkent a hazánkban a bortermelés. Az elmúlt 35 évben drasztikusan csökkent a hazánkban előállított bor mennyisége derült ki egy szekszárdi tanácskozáson. Míg 35 évvel ezelőtt 184 ezer hektár szőlőn gazdálkodtak a magyar gazdák, addig tavaly már csak 80 ezer hektáron, ennek megfelelően a feldolgozott bor mennyisége is csökkent, 1976-ban 5,1 millió hektolitert, míg tavaly 1,8 millió hektolitert termeltek idézte a Tolnai Népújság Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára előadását. A drasztikus csökkenés egyik oka, hogy 2005-től jelentős uniós támogatásra pályázhatott az, aki kivágta az ültetvényét. Ennek következménye, hogy az elmúlt 7 évben 11 ezer hektár szőlőültetvény szűnt meg. Horváth Csaba a szerkezetátalakítási támogatásról is részletesen beszámolt. A szőlőültetvényt támogatással fel lehet újítani, le lehet cserélni a régi fajtákat, erre a múlt évben hazánkban 14 550 eurót biztosítottak. Pályázni tavaly november végéig lehetett. A kiírás annyira népszerű volt, hogy 1600 hektárral túl is igényelték a keretet a termelők.
2. melléklet Az Egyesület Alapszabálya Cégbírósági nyilvántartási szám: 1. 482/1999 Alapszabály I. Az egyesület megjelölése (1) Az egyesület elnevezése: Zalai Borút Egyesület (2) Az egyesület székhelye: 8790 Zalaszentgrót Dózsa u. 9.(3) Az egyesület önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Tagja lehet szövetségnek, más egyesületnek. Ehhez a döntéshez közgyűlési jóváhagyás szükséges.(4) Az egyesület működési területe: Zala megye (5) Az egyesület működésével kapcsolatos általános elvek: az egyesület csak olyan tevékenységet folytat, amely nem ellentétes az alkotmánnyal, nem ütközik a ptk. előírásaival, és nem jár mások jogainak és szabadságának megsértésével. II. Az egyesület célja, feladatai (1) Az egyesület célja: az 1997 évi CLVI. Tv. 26. c./ 6. pontjában meghatározott kulturális örökség megóvása" közhasznú tevékenységet végezni. Célja, hogy működésével elősegítse a Zalai borvidék kulturális és történelmi örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának bővítését és fejlesztését. (2) Az egyesület feladatai: 1. A Zalai Borút kialakítása, sajátos és egységes arculatának megteremtése. 2. A borhoz kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése. 3. A borturizmus infrastruktúrájának kialakítása a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. 4. A Zalai borvidék hírnevének öregbítése. 5. Kapcsolat kiépítése a nemzeti és nemzetközi bor utakkal. 6. Programcsomagok kialakítása a kulturális, történelmi, hagyományőrző programok és más turisztikai termékek bevonásával. 7. Közös marketing feladatok ellátása. a helyi borokkal és más idegenforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban. 8. Képzési lehetőségek, tanulmányutak szervezése.
9. Tanácsadás. 10. Minősítési rendszer alkalmazása az egységes minőség biztosítás érdekében, 11. Segítség nyújtás pályázatok előkészítéséhez a tagoknak, pályázatok benyújtása. az egyesület nevében. 12. A tagok érdekvédelme. 13. Csatlakozás más szakmai szövetségekhez, egyesületekhez. 14. Folyamatos tájékoztatás. 15. Kapcsolattartás és együttműködés a térségben működő térség és vidékfejlesztő szervezetekkel. (3) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében közhasznú szolgáltatásait nem csupán tagjai részére nyújtja, hanem valamennyi természetes és jogi személy és más szervezet részére is lehetővé teszi szolgáltatásainak igénybe vételét. III. A tagsági viszony (1) A tagsági viszony Az egyesület tagja lehet valamennyi 18 évesnél idősebb magyar és külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaság társaság, akik az egyesület céljaival egyetértenek és tevékenységét támogatni kívánják. (2) A tagsági formák Rendes tag: Bel és külföldi természetes és jogi személyek akik elfogadják az egyesület céljait és a kötelezettségeket vállalják. Tiszteletbeli tag: Választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az egyesület, vagy a magyar szőlészet borászat ügyének különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek Pártoló tag: Azok a bel-, és külföldi természetes és jogi személyek, akik a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az egyesület tevékenységét (3) A tagsági viszony keletkezése és megszűnése Az egyesületbe való be-, és kilépés önkéntes A tagsági viszony a tagfelvétellel jön létre 1. A tagok felvételéről az egyesület elnöksége dönt. Az elnökség köteles a felvételről a belépési nyilatkozat keltét követő elnökségi ülésen dönteni, és erről a kérelmezőt írásban értesíteni.
2. A felvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet jogorvoslatért folyamodni, amelyet a következő közgyűlés köteles megtárgyalni. 3. Az elnökség köteles az egyesület tagjairól folyamatos nyilvántartást vezetni A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, törléssel, kizárással, a tag halálával illetve jogutód nélküli megszűnéssel. 1. Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye 2. Törléssel szűnik meg a tagság halál esetén és ha a tag 6 hónapnál hosszabb ideig nem fizeti be az esedékes tagdíjat. A törlésről az elnökség gondoskodik. 3. A kizárási jogkör gyakorlója az elnökség. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha magatartásával veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósulását, vagy súlyosan erkölcstelen magatartást tanúsít, amely az egyesület tekintélyét csorbítja. A kizárási módját az elnökség szabályozza. A kizárás ellen a tag a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. 4. A tagsági viszony megszűnése esetén befizetett tagdíj, adomány és más jellegű juttatás nem követelhető vissza, az egyesület felé a volt tag a rábízott egyesületi vagyonnal a polgári jog szabályai szerint tartozik elszámolni. Az egyesület a volt tag által adott adomány és más jellegű anyagi juttatás felhasználásáról a tagsági viszony megszűnését követően is számadással tartozik, és annak valódiságát a volt tag ellenőrizheti. (4) A tag jogai: 1. Részt vehet a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal, felszólalhat, javaslatokat és indítványokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület, a vezetőség és a tisztségviselők tevékenységéről. 2. Minden tisztségre megválasztható. 3. Részt vehet az egyesület rendezvényein, az általa szervezett előadásokon, klub- és egyesületi napokon, 4. Minden tagot egy szavazati jog illet meg, melyet személyesen vagy akadályoztatása esetén írásban meghatalmazott személy gyakorolhat 5. Az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. 6. A tagoknak joga van az egyesület szolgáltatásait megfelelő feltételek mellet igénybe venni. (5) A tag kötelességei: 1. Az alapszabályt betartani, az egyesületi határozatokat végrehajtani. 2. Megóvni és gyarapítani az egyesület eszközeit, szolgálni az érdekeit, tekintélyét, megbecsülésé.
3. Rendszeresen fizetni a tagdíjat. 4. Tevékenyen vegyen részt az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, feladatainak végrehajtásában, lássa el a vezetőségtől kapott feladatokat. IV. Az egyesület szervezetei (1) Az egyesület szervezetei: A közgyűlés, Az elnökség A felügyelő bizottság A munkabizottságok (2) Az egyesület közgyűlése Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Az egyesület közgyűlését össze kell hívni akkor is, ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével azt kívánja, vagy a bíróság az összehívását elérendeli, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv azt indítványozza. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A meghívón fel kell tüntetni a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat, valamint a határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontokkal megismételt közgyűlés időpontját. A meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a tagok részére meg kell küldeni. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és idejéről ugyancsak értesíteni kell. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést 1 órán belüli időpontra kell összehívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A közgyűlésen minden meghívott tag egy szavazati joggal rendelkezik. A közgyűlés határozatit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a közgyűlés jelenlévő tagjainak legalább 1/3-a indítványozza azt. 2/3-os szótöbbség szükséges: 1. alapszabály megállapításához és módosításához, 2. egyesület feloszlatásának, más egyesülettel történő egyesülésének, illetve megszűnésének elhatározásához,
3. egyesület elnökének, elnökségének és felügyelő bizottságának megválasztásához, visszahívásához, felmentéséhez. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, valamint két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki hallgatóként - tanácskozási és szavazati jog gyakorlása nélkül - részt vehet. Az ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülésre szóló meghívót az elnök az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára az ülést megelőző nyolc nappal kifüggeszti. (3) A közgyűlés hatásköre: A közgyűlés dönthet minden, az egyesület szervezetére és működésére vonatkozó kérdésben, amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt. (4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az alapszabály elfogadása és módosítása, az elnök, az elnökség, a felügyelő bizottság megválasztása, A titkár tiszteletdíjának vagy bérének megállapítása, az egyesület éves munkatervének, költségvetésének és beszámolójának elfogadása, mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, a tagdíj mértékének meghatározása, a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása, a kizáró határozat elleni fellebbezés elbírálása, elbírálja az elnökségi jogkörben hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmet. (5) A közgyűlés napirendje: A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlésen az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell: az egyesület tevékenységérő szóló beszámoló jóváhagyása, az egyesület évi költségvetésének megállapítása, az éves mérleg elfogadása a felügyelő bizottság beszámolója, a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása,
a kizáró határozat elleni fellebbezés elbírálása, mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. (6) A tisztségviselők megválasztása: A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: elnök, elnökség tagjai, felügyelő bizottság A tisztségviselőket a közgyűlés 2 évre választja. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik, kivéve, ha a titkos szavazást a jelenlévő tagok 1/3-a indítványozza. (7) Rendkívüli közgyűlés: Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: az elnökség többségi határozata alapján, ha az egyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja, ha a felügyelő bizottság javasolja ha a törvényességet gyakorló felügyeleti szerv elrendeli, egyéb, az alapszabályban meghatározott esetekben, ha az elnökség létszáma 3 főre csökken. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. (8) Az elnökség Az elnökség az egyesület általános hatáskörű választott képviseleti szerve. Az elnökség az alapszabály és a közgyűlés határozatainak megfelelően intézi a hatáskörébe tartozó feladatokat, szervezi az egyesület tevékenységét és gazdálkodását. Az elnökség 7 főből áll. Az elnökségi tagok megbízatása 2 évre szól. Az egyesület elnöksége üléseit szükség szerint, de legalább évente két alakalommal tartja. Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze, legalább 7 nappal az elnökségi ülés előtt. Az elnökség üléseit az egyesület elnöke vezeti. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt.
(9) Az elnökség tagjai az egyesület tisztségviselői. Megszűnik az elnökségi tagság: ha a megválasztott személy tagsági viszonya megszűnik, lemondással, felmentéssel, visszahívással, a mandátum lejártával, az egyesületből történő kizárással, halálesettel. (10) Az elnökség hatásköre: az egyesület tevékenységének irányítása a közgyűlés határozataiban foglaltak szerint, a közgyűlés előkészítése, összehívása, az egyesület ügyeinek intézésében operatív tevékenységet végző egyesületi tikár kinevezése, döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, döntés a tagfelvételről, pályázatok benyújtásáról a kizárási eljárás lefolytatása, szükség szerint munkabizottságok létrehozása, ezek tevékenységének felügyelete. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével azt kéri. Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a napirendjéről- az előterjesztés megküldésével- legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismét össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. (11) A felügyelő bizottság
Az egyesület működését és gazdálkodását 3 tagú felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság az ellenőrzés során az elnökségtől és annak tagjaitól jelentést kérhet, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A közérdekű célok teljesülésének érdekében a Felügyelő Bizottság legalább két tagját közjogi intézmények delegálják az egyesület Jelölő Bizottságának javaslata alapján. A felügyelő bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottságot az egyesület elnöke minden elnökségi ülésről - a napirend közlésével- 7 nappal korábban értesíti. A felügyelő bizottság által javasolt napirendi pontot az ülés naprendjére tűzi. A felügyelő bizottság tagjaira irányadók az Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok. A fentieken túlmenően nem lehet a felügyelő bizottság tagja az egyesület elnöke és az elnökség tagja. Nem lehet felügyelő bizottság tag az sem, aki az egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyban áll. A felügyelő bizottságra egyebekben az 1997. Évi CLVI. Tv. 10-11. -aiban foglaltak az irányadók (12) A munkabizottságok: Az elnökség szükség szerint meghatározott feladatok elvégzése érdekében, meghatározott időre munka bizottságokat hoz létre, azokat működteti, tevékenységüket felügyeli és őket beszámoltatja. V. Az egyesület tisztségviselői (1) Az egyesület tisztségviselői Elnök Alelnök Titkár (2) Az egyesület elnöke Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli az egyesület tevékenységét. Az elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el, költségtérítésre jogosult. Az elnök feladata és hatásköre: az elnökség üléseinek összehívása, a közgyűlés és az elnökség üléseinek vezetése, az egyesület képviselete, az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete,
aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása - bankszámla feletti rendelkezés esetén.- közös képviseleti joggal az egyesület titkárával. döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. Az egyesület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki teendőket és az elnöki jogkört az alelnök gyakorolja. (3) Az egyesület alelnöke Az elnökség tagjai maguk közül alelnököt választanak. Az alelnök, az elnök bármilyen okú és időtartamú akadályoztatása esetén teljes feladatkörben helyettesíti az elnököt. (4) Az egyesület titkára Az egyesület ügyintézője az egyesület titkára, akit az elnökség jelöl ki. A titkár az elnökségi ülések k-özötti időszakban az elnökség határozatainak megfelelően szervezi az egyesület tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Az egyesület titkára vagy az egyesület alkalmazottja, vagy azzal megbízási jogviszonyban álló személy. Az egyesület titkárával szemben az egyesületi tagság nem követelmény. Az elnök megbízásából - szakmai ügyek kivételével - képviseli az egyesületet -. Megbízása alapján utalványozási jogkört gyakorol - bankszámla feletti rendelkezés esetén.- közös képviseleti joggal az egyesület elnökével. Intézi az egyesület ügyeit, levelezését, gondoskodik az egyesülethez érkező iratok, levelek elintézéséről és a vezetőséggel ismerteti azokat. Vezeti az egyesületi ülések jegyzőkönyveit. Kezeli az egyesület irattárát és bélyegzőjét. VI. Az egyesület nyilvánossága (1) Az egyesület nyilvánossága Az elnök a támogatókat rendszeresen tájékoztatja a vagyon felhasználásáról. Az elnökség külön nyilvántartást vezet a közgyűlés és az elnökség határozatairól. A határozatokba az egyesület székhelyén bárki betekinthet. VII. Az egyesület gazdálkodása (1) Az egyesület bevételei tagsági díj,
nem tag személyek és szervezetek anyagi támogatásai, állami támogatások, rendezvények szervezéséből származó bevételek, reklám bevételek, kiegészítő tevékenységként folytatott vállalkozások gazdasági eredménye, pályázatokon elnyert összeg. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - a saját vagyonukkal nem felelnek. (2) Az egyesület közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon és mértékben céljai elérésének elősegítésére gazdasági tevékenységet folytathat. A gazdasági tevékenységét csak oly formában végezheti, hogy az egyesület számára korlátlan felelősséggel ne járjon. (3) A tagdíj mértékéről évenként a közgyűlés dönt. VIII. Az egyesület megszűnése (1) Az egyesület megszűnik: feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával, más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével, feloszlatásával, megszűnésének megállapításával. (2) Az egyesület vagyonáról a feloszlató közgyűlés dönt. IX. Záró rendelkezések Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú célok megvalósítására fordítja. Az egyesület alapító tagjai az alapszabálynak a bíróság felé történő benyújtásával egyidejűleg kérik az egyesület közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét. Az egyesület működését, szervezetét, feladatait érintő, az alapszabályban nem részletezett kérdésekben a módosított 1989. Évi II. tv.-ben foglaltak az irányadók. Dátum: Pakod, 2009. május 28.
3. melléklet Borversenyszabályzat A Zalai Borút Egyesület minden évben borversenyt rendez, hogy a tagok között szőlészettel, borászattal foglalkozó termelők egymás között meg tudják méretni a boraikat. Ezekkel az évenként ismételhető eredményekkel a tagok öregbíthetik pincészetük hírnevét és a Zalai Borút látogatói számára jó minőségű borokat kínálhatnak. I. Nevezési feltételek és a nevezés feltétele 1. A borversenyt évente egyszer a Zalai Borút Egyesület szervezi. 2. A versenyen részt vehetnek a Zalai Borút Egyesület 10/2006 (V. 26.) sz. Kgy. Határozat értelmében: Zalai Borút Egyesület tagjai, külföldi partnerszervezetek tagjai, valamint az elnökség jóváhagyásával más szervezetek, meghívott vendégek mindazon boraikkal, melyek a hatályos magyar bortörvény előírásainak megfelelnek. A beérkezett minták bírálati kategóriákba és csoportokba való besorolása a jelen szabályzat alapján történik. 3. Mintákat küldhetnek be a versenyre a Zalai Borút Egyesület Tagjai, az egyesület tagszervezetei pl. hegyközségek, települések (önkormányzatok), a tagszervezet szakmai borász tevékenységét jól reprezentáló néhány mintával részt vehetnek a borversenyen, ilyenkor a szervezet a nevező, de a termelő adataival szerepel a bor. A tagokon kívül a szervezet partnerei is nevezhetnek, vagy külön meghívás alapján egyes termelők, vagy a borúthoz csatlakozni kívánó személyek. 4. A verseny résztvevői 3 ingyen mintát juttatnak el a Borverseny felhívásban közölt mintagyűjtő személyhez, akinél nevezni lehet a versenyre. A mintákat 0,75 palackban kell leadni címkével ellátva, amin szerepelnek a nevezési lista adatai. 5. A versenyen való részvételhez a nevezőknek mintánként be kell fizetniük a verseny szervezője által előírt 300 Ft nevezési díjat, a szervező által adott tájékoztatás szerint. 6. A bírálatra benyújtandó borminták az alábbi adatok mintánkénti megjelölésével kell szerepelniük a nevezési listán: - A nevező neve és címe - A termelő neve, címe - A bor elnevezése (származási helye, fajta, márkanév, évjárat) - Kategória (fehér, rosé, vörös) száraz, félszáraz, édes megjelöléssel - A borkészlet mennyisége II. A borverseny lebonyolítása és a bíráló bizottság működése
1. A minták beérkezésekor a verseny szervezője szakértőkből (borbírálókból) álló előkészítőket kér fel, legalább 2 személyt, akiknek az a feladata, hogy megvizsgálják a beérkezett mintákat és megállapítják, hogy a palackon szereplő adatok megegyeznek a nevezési lapon megadottakkal. Kijavítják az esetleges hibákat, melynek nem felelnek meg a jelen Szabályzatban előírtaknak. Ezt követően az előkészítők a Szabályzatban előírtak szerint elvégzi az osztályba sorolást a nevezési lapon feltüntetett jellemzők és az előkóstolás alapján, illetve amennyiben szükséges saját maga állapítja meg ezeket a jellemzőket. Az előkészítők munkájában résztvevők a versenyen bírálóként nem szerepelhetnek. 2. A borok értékelése bírálóbizottságok által történik. Minden egyes bizottság legalább 5 elismert szakértőből áll. A bíráló bizottságok száma a versenyen résztvevő borfajták mennyiségétől függ. Törekedni kell rá, hogy egy bizottság lehetőleg 35-40 mintánál többet ne bíráljon. A bíráló bizottságok tagjait a szervezők és az egyesület elnöke kéri fel, a bírálók lehetnek tagok és külső szakértők is. 3. A szervezők (elnök, titkár, előkészítők) gondoskodnak: - a borbírálati lapokról zsűrinként megfelelő számban - a bírálat megkezdése előtt ellenőrzik a kóstolás előkészületeit, a kóstolási minták helyes sorrendjét, - ellenőrzik a minták felbontását, hőmérsékletüket, nevezés szerinti azonosságukat, és a bizottság tagjai előtti anonimitásukat, valamint figyelnek a kiszolgálás megfelelő színvonalára - figyelemmel kísérik a minták bemutatását, kijavítják a helyes sorrenden tévesen bekövetkezett változtatásokat és kiveszik azon mintákat, melyek nem felelnek meg a szabályzati feltételeknek - amennyiben szükséges, a minta visszakóstolását, megoldják - ha a bizottság tagjainak többsége ezt megkívánja - ha a tagok által adott pontszámok jelentős eltérést mutatnak - ha a normálistól eltérő ízről érkezik jelentés, vagy borhiba gyanúja merül fel - kivételes helyzetekben, amikor a bor értékelése a helytelen besorolás miatt nem megfelelően történt. - A kóstolás teljes időtartamában meg kell tartani a borok anonimitását, a borok a nevezési sorszámmal szerepelnek, töltéskor a palackot ruhába csomagolva tartja kínáló személy. III. A borbírálat folyamata 1. Minden egyes Bíráló Bizottság lehetőleg külön teremben dolgozik, csendben, olyan fényforrás mellett, amely nem változtatja meg a bor színét. Abban a helyiségben, amelyben a kóstolás történik, csak azok tartózkodhatnak, akik részt vesznek a kóstolás lebonyolításában. A kostóló teremben
lehetőség szerint 18-22 Co hőmérsékletet kívánatos biztosítani. Tilos a dohányzás és szigorúan csendet kell tartani. 2. A palackok felnyitása a bizottság tagjainak látókörén kívül történik 3. Az asztalon az alábbiak találhatók: egy fényforrás (gyertya), amely nem változtatja meg a bor színét, egy edény, amelyben víz van, kenyérdarabkák, egy kiöntő, mely a bornak a szájból való eltávolítására szolgál (az asztal mellett, a földön elhelyezve) 4. A kóstoló poharak szabványos típusúak lehetnek. Használat előtt alaposan el kell mosni, öblíteni és szárítani. 5. A bizottságok maximum 5 órán átdolgozhatnak. Kóstolási ülésenként száraz bor esetében lehetőleg 45 mintánál ne legyen több, egyéb bor esetében maximum 30 minta kerülhet bírálatra. 6. Minden egyes minta sorozat után rövid szünet következik, amelyben a bizottság tagjainak kizárólag kenyér és víz áll rendelkezésükre. A bizottság ülése alatt egy hosszabb szünet is beiktatásra kerül, amikor egyéb ételek és italok is felszolgálhatók. 7. A borminták egységes sorozatonként, az alábbi sorrendben kerülnek bírálatra: - szín szerint: fehér, rosé, vörös - cukortartalom szerint: a száraz borokkal kell kezdeni, ezt követi a félszáraz, félédes, édes. - évjárat szerint: az újborokkal kezdődik a sor, majd az évjáratok csökkenő sorrendben. - illat szerint: a semleges illatú borokkal kezdődik a sor ezt követik az illatos fajták. 8. A borok az alábbi hőmérsékleten kerülnek bírálatra: - fehér borok, rosé borok: 10-12 Co - vörös borok: 15-18 Co - szénsavas borok: 8-10 Co - likőr borok 8-10 Co 9. A kóstolás elején a bizottságok 2-3 próbabírálatot tartanak, mely alatt megbeszélhetik a tagok által adott pontszámokat, annak érdekében, hogy viszonylag kiegyensúlyozott bírálati követelmények alakulhassanak ki, 10. A bizottság tagjai teljes csendben dolgoznak, anélkül, hogy bármi jelét adnák a mintával kapcsolatban kialakult benyomásaiknak, 11. Minden egyes minta bemutatása előtt a bizottság tagjai megkapják a bíráló lapot 12. A szervezők begyűjtik a bírálólapokat, ellenőrzi a helyes kitöltésüket, a bizottsági tag aláírását, és átadják összesítésre a szervezőknek 13. A bizottság tagjai nem rendelkezhetnek másolattal a bírálólapokból,
14. A bizottság tagjai nem szerezhetnek tudomást az egyes boroknak ítélt pontszámokról és díjakról a kóstolás lezárulása előtt. IV. A bírálat módszere A borok értékelése a 20 pozitív pontszámos rendszerrel történik. A borok fő tulajdonságai szerint adható pontszámok. Szín 0-2 pont Tisztaság 0-2 pont Illat 0-4 pont Íz, összbenyomás 0-12 pont Maximális pontszám 20 pont A kóstolok által adott pontokból az összesítés során átlagot számolunk, és ez az érték jelenti a bor végső pontszámát. IV. A díjak odaítélése A borokat a bírálatban elért pontok alapján sorrendbe állítjuk: 1. Nagy Aranyérem 18,81 pont fölött A díj adható, a bírálók közösen visszakóstolás után döntik el, hogy a mezőnyben van-e nagy aranyérmes bor. 2. Aranyérem 18,51 18,80 pont 3. Ezüstérem 17,01 18,50 pont 4. Bronzérem 15,50 17,00 pont A borversenyen résztvevő borok mind oklevelet kapnak. V. A Szabályzat mellékletei. 1. sz. melléklet. A borok osztályozása 2. sz. melléklet. A nevezési lap 3. sz. melléklet. Bírálati lap 1. sz. melléklet. A borok osztályozása A. STRICTO SENSU BOROK
Kategória cukortartalom: I. Kategória: fehér, csendes borok Belső nyomás CO2 Í 0,5 bar, 20 Co-on száraz borok 0-4 g/l félszáraz borok 4,1 12 g/l félédes borok 12,1 45 g/l édes borok 45 g/l fölött II. Kategória: rosé, csendes borok Belső nyomás: CO2 Í 0,5 bar száraz borok 0-4 g/l félszáraz borok 4,1 12 g/l félédes borok 12,1 45 g/l édes borok 45 g/l fölött III. Kategória: vörös, csendes borok Belső nyomás: CO2 Í 0,5 bar száraz borok 0-4 g/l egyéb 4 g/l fölött IV. Kategória: habzó borok Belső nyomás: CO2 Í 0,5 és 2,5 bar között száraz borok 0-4 g/l egyéb 4 g/l fölött V. Kategória: pezsgők Belső nyomás: CO2 Í 2,5 bar fölött alcsoport alcsoport alcsoport alcsoport alcsoport max: 6 g/l Max: 15 g/l 15,1 40 g/l 40,1 80 g/l 80 g/l fölött
B. KÜLÖNLEGES BOROK VI. Kategória: természetes csemege borok alcsoport alcsoport alcsoport 0 4 g/l 4,1 20 g/l 20 g/l fölött VII. Kategória: erősített borok Pl: Porto, Malaga, Marsala, madera alcsoport alcsoport alcsoport alcsoport 0 6 g/l 6,1 40 g/l 40,1 80 g/l 80 g/l fölött VIII. Kategória: likőr borok különlegesen száraz 0-30 g/l száraz 30,1 50 g/l félszáraz 50,1 90 g/l félédes 90,1 130 g/l édes 130 g/l fölött 2. sz. melléklet. A nevezési lap NEVEZÉSI LAP Zalai Borút Egyesület Borversenyére. SOR SZÁM A BOR MEGNEVEZÉ-SE ÉV JÁRAT KATEGÓRIA
(félszáraz, száraz édes, félédes) TERMELŐ NEVE LAKCÍME TERMŐHELY Borkészlet mennyisége Nevezési díj Nevezési díj összesen: A nevezési díjat átadtam: A nevezési díjat átvettem. 3. sz. melléklet. Bírálati lap ÉRTÉKELŐ LAP ZALAI BORÚT EGYESÜLET BORVERSENYE A bíráló neve: Sor szám Évjárat Fajta Tisztaság Szín Illat, zamat Összbenyomás Összes pont Minősítés 0-2 pont 0-2 pont 0-4 pont 0-12 pont 0-20 pont
1. 2. 3. 4. 6. Feljegyzések a bormintákról: 4. melléklet Minőségbiztosítási kézikönyv Zalai Borút Egyesület 8790 Zalaszentgrót, Dózsa u. 9. www.zalaiborut..hu; E-mail: info@zalaiborut.hu Telefon: +36 83 360614 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV ZALAI BORÚT EGYESÜLET ZALASZENTGRÓT Borút egyesületi tagok, borturisztikai szolgáltatók számára
Készítette: Életmeder Alapítvány Nagykanizsa 2006. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 2. A MINŐSÉGBIZTOSITÁSI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA 3. BORÚTI MINŐSÍTÉS CÉLKITŰZÉSEI 4. A MINŐSÍTHETŐ BORTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK A ZALAI BORÚTON 5. A MINŐSÍTÉSI RENDSZER LEÍRÁSA 5.1 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 5.2 SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 6. A MINŐSÍTÉS SZERVEZETE 7. A MINŐSÍTÉS DÍJA 8. A MINŐSÍTÉS FOLYAMATA 9. A MINŐSÍTÉS DOKUMENTUMAI MELLÉKLETEK: 1. SZ. MINŐSÍTÉSI KÉRELEM 2. SZ. ÉRTÉKELŐ LAP 3. SZ. MINŐSÍTŐ LAP 4. SZ. BORÚTI KARTA
5. SZ. MINŐSÍTŐ IGAZOLÁS 6. SZ. MINŐSÍTŐ TÁBLA (FOTÓ) Zalai Borút Egyesület minőségbiztosítási kézikönyve 1. BEVEZETŐ A minőségügy, a minőségbiztosítás, a minőség az elmúlt évtizedben jelent meg jelentősebb mértékben a hazai szakmai-, közgazdasági-, és közgondolkodás fogalomtárában. A minőségbiztosítás iránti igény szoros összefüggést mutat a 90-es években hazánkban lezajló jelentős gazdasági, társadalmi és intézményi átalakulással. Egyértelmű a piacgazdaság megjelenésének hatása, mivel a keresleti piacot, ahol nem volt meghatározó a minőség, fokozatosan felváltotta a kínálati piac, amelyben egyértelművé vált, hogy csak az a piaci szereplő maradhat meg hosszútávon, amely minőségi termékek előállítására képes. Így a minőség központi kategóriává vált, amely egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és érdekelt felek követelményeit. A minőségbiztosítási rendszer kialakításának és alkalmazásának a célja egy működési rend kialakítása, mely garantálja a Zalai Borút Egyesület tagjai által nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek szisztematikus magas szintű végrehajtását, kontrollját, valamint kezeli azokat az információkat, melyek a szolgáltatások értékelésének és folyamatos fejlesztésének alapjául szolgálnak. A minősítési rendszer alkalmazási területe a Zalai Borút Egyesület tagjai által nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek összessége. A minősítés a borúti tagokkal és szolgáltatókkal szemben támasztott követelmények meghatározására, értékelésére és betartásának ellenőrzésére terjed ki. A Zalai Borút Egyesület a Zalai borvidéken egy a borturizmus kulturális, aktív és a vidéki turizmus szolgáltatásait kívánja támogatni. Segíti a zalai minőségi borok ismertségének a javulását és helyzetbe kívánja hozni a szőlészeket, borászokat és vállalkozásaikat az egységes turisztikai piacon. 2. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA A kézikönyv a Zalai Borút Egyesület Minőségbiztosítási Rendszerének működését, használatát mutatja be. A Zalai Borút Egyesület Minősítési Szabályzata alapján készült és a minősítésre vonatkozó gyakorlati útmutatást fogalmazza meg. A borúti szolgáltatók számára, segédanyag a minősítési rendszer értelmezésére és használatára. Segítséget nyújt azokhoz tevékenységekhez, melyekre a
minősítési eljárásban, az adminisztrációs feladatok ellátásában szüksége lehet a borúti szolgáltatóknak. 3. BORÚTI MINŐSÍTÉS CÉLKITŰZÉSEI A Zalai Borút Egyesület minősítési rendszerének kialakítása megtörtént, alkalmazása biztosítja, hogy a szervezett borturizmus szolgáltatásai a borvidék általános minőségi színvonalának megfeleljenek. A minősítési rendszer kidolgozásánál a következő alapelveket követték: - minőségi szabályozás, garantált minőségű szolgáltatások létrehozása és működésének támogatása a Zalai borúton. A minősítési rendszerbe bejutás feltétele a megfelelő minősítési folyamaton történő megfelelés. - A Zalai Borút egységes imagának megalkotás (ösztönzés színvonalas szolgáltatások nyújtására, szolgáltatási minimum meghatározása (európai idegenforgalmi normákhoz közelítés), hálózat kialakítására törekvés (hasonló színvonalú, egymást kiegészítő szolgáltatások, kölcsönös tapasztalatcsere lehetőség, stb.), nyitottság, részletezett kínálat, megbízhatóság biztosítása, promóciós esélyek növelése a hazai és nemzetközi piacon. 4. A MINŐSÍTHETŐ BORTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK A ZALAI BORÚTON A Zalai borúthoz kapcsolódó szolgáltatások nagyon változatosak, alapvetően szállás, vendéglátás és programszolgáltatások körébe tartoznak. Ezeken belül is az alábbi szolgáltatások működnek a tagok tulajdonában. Ez a szolgáltatási kör bármikor, egy új típusú szolgáltatás kifejlesztésével bővülhet. Az új szolgáltatást a Minősítő Bizottság veszi fel a listába, akár a minősítés helyszínén is. Szállás szolgáltatás Vendéglátás Programok Falusi vendéglátás, hegyi hajlék Étterem, vendéglő, csárda Borház, vinotéka Fizető vendéglátás Étkezde-kifőzde, termelői borkimérés Bormúzeum Panzió (fogadó) Kávéház Tájház Hotel Borkóstolóhely Üzemlátogatás Turistaház Borozó Rendezvény (gasztro-bor) Ifjúsági szálláshely Boreladás pincénél
Kemping (üdülőház) 5. A MINŐSÍTÉSI RENDSZER LEÍRÁSA A Zalai Borút Egyesület minősítési rendszere a Minősítési Szabályzatban került kidolgozásra. A szabályzat összegyűjti és alkalmazza a minősítésre vonatkozó általános előírásokat és a Zalai borút borturisztikai szolgáltatásaira jellemző speciális kívánalmakat. A. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A Zalai borút szolgáltatásinak, mint minden turisztikai jellegű szolgáltatásnak a vonatkozó törvényeknek, rendeleteknek megfelelően kell működni amit országos hatáskörű szervezetek, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelem, VPOP kísér figyelemmel. A borutas minősítési eljárásban ezek ellenőrzése megtörténik. A minősítés borturisztikai szolgáltatásokra vonatkozik, amikhez szorosan hozzátartozik, elengedhetetlen feltétel a szőlő és bor, ezért a minősítés kiterjed a szőlőtermesztésre és borkészítésre és forgalmazására vonatkozó törvényekre is. A Magyarországon érvényes a szállás adásra és vendéglátó szolgáltatásokra, valamint a szőlőtermesztésre, borelőállításra vonatkozó törvények, rendeletek, előírások által leírt követelmények betartása, teljesítése a minősítés első feltétele. - 4/1997. (I.22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és belkereskedelmi tevékenység folytatásáról - 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról - 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és magán szálláshelyek osztályba sorolásáról, a falusi szálláshelyek minősítéséről - 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről - 1997 évi CIII törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól - 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. - 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról - 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól - 40/1977. IX. 29. MÉM rendelet, V. fejezet A must, a bor és a borpárlat forgalomba hozatala - A fogyasztóvédelmi előírások - ÁNTSZ vonatkozó rendelkezései
- VPOP vonatkozó rendelkezései B. SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK A helyszíni minősítés során a szolgáltatások az alábbi szempontok szerint kialakított pontrendszer alapján kerülnek minősítésre. A minőségi követelményeknek való megfelelés alapján, amit a minősítés során kapott pontszámok jeleznek, a szolgáltatások négy minőségi osztályba kerülnek. A minősítés elnevezése KUPÁS minősítés, utalva a boros kupa történelmi előéletére. A négy minősítési osztály, az 1,2,3,4, kupás besorolás az adott szolgáltatás minőségi színvonalát, komfortosságát, szőlész borász - gasztronómiai értékét hívatott tükrözni. A minősítés során elérhető összes pontszáma: 55 pont, abban az esetben, ha a szolgáltató vagy csak szállással vagy csak vendéglátással rendelkezik a maximális pontszám 49 pont lehet. 16 pont alatt a szolgáltatás nem felelt meg a minősítési követelményeknek a szolgáltató az észrevételezett hiányosságok kiküszöbölése után leghamarabb egy év múlva újra kérheti a minősítést. Minősítési osztály Minősítés ponthatárai I. Kupás 16-22 pont II. Kupás III. Kupás IV. Kupás 23-30 pont 31-44 pont 45-55 pont A szolgáltatások minősítésére a legfontosabb, a szolgáltatásokra legjellemzőbb általános, meghatározó jellegzetességek területén a speciális szempontok figyelembevételével egy értékelő pontrendszer került kidolgozásra. Az értékelendő szempontok a szolgáltatásokkal kapcsolatos összesen tíz területre vonatkoznak. A helyszíni minősítés során tíz meghatározó jellegzetességre vonatkozó szempontok és feltételek kerülnek értékelésre. Az értékelés pontokkal történik az egyes szolgáltatásokra vonatkozóan. A Minősítő Bizottság tagjai egyénileg pontoznak, az egyes területek értékelése során elért pontszámok összeadódnak és a bizottsági tagok egyéni pontjainak átlaga kerül az értékelő lapra, ami a ponthatárokhoz illesztve megmutatja a minősítési osztályt. A szolgáltatások minősítése a következő területeken és az Értékelő lapon részletezett szempontok szerint történik. I. A szolgáltatás megfelelése a szolgáltatásra vonatkozó hatósági feltételeknek, törvényi előírásoknak OBI minősítés, működési engedélyek, stb. II. A turisták és szakmai látogatók fogadásával, vendéglátással, szállásadással kapcsolatos szakmai feltételeknek mennyire vannak birtokában a szolgáltatók és mennyire teljesülnek a vendégek elvárásai
III. IV. Vendégszeretet, háziasság, a turistákkal, vendégekkel való törődés A vendégek, turisták tájékoztatása, informálása V. A szolgáltatás helyszínének körülményei - higiénia, tisztaság VI. Borkultúra megjelenése a szolgáltatásokban függetlenül attól, hogy mi számít alapszolgáltatásnak a szállásadás vagy a vendéglátás - Szállás szolgáltatás - Vendéglátás, gasztronómiai szolgáltatás VII. VIII. IX. Szolgáltatás épületének környezete, az épület értékeinek óvása A szolgáltatás elhelyezkedése, megközelíthetősége Kiegészítő szolgáltatás, saját termék ajánlása X. A fogyasztók igényeit kielégítő információk nyújtása a szolgáltatásról és környezetéről (településről) 6. A MINŐSÍTÉS SZERVEZETE A Zalai Borút Egyesület Minősítő Bizottsága, egy szakmai testület öt tagja van, borút egyesületi tagok és külső szakértők, akiket évente az elnökség kér fel a minősítés elvégzésére. A bizottságba delegált személyek minden alkalommal változhatnak, időnként javasolt is a személyek változása. A minősítő bizottság tagja lehet borút egyesületi tag vagy külső szakértő. A minősítő bizottsággal szembeni szakmai elvárás, hogy minden szakterülethez valamelyik tag értsen. Az öt fős bizottság összetétele, szakmai szempontból a következő: - Szőlész, borász szakember, lehetőleg hegyközségi státuszú - Vendéglátós, fogyasztóvédelemben jártas szakember vállalkozó - Falusi szálláshely minősítésére jogosult szakember - Zala megyei ÁNTSZ munkatársa, aktív vagy nyugalmazott státuszban - Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács választmányi tagja, akit a Hegyközségi Tanács delegál 7. A MINŐSÍTÉS DÍJA A minősítést kérő szolgáltatót, egyesületi tagot terheli a bizottság utazási költsége, és a minősítés szakértői díja. Az utazási költség változó, a megtett km arányában, egy napon történt több minősítés esetén egyenlően oszlik meg a minősítést igénylő szolgáltatók között.
A szakértői díj 5000 Ft/minősítés/szakértő, összesen 25 000 Ft/minősítés a bizottság tagjai évenként döntenek arról, hogy igényt tartanak-e a szakértői díjra az évi minősítések esetében. A minősítési díjat az egyesület számlázza a szolgáltatónak a minősítést követően, amit a szolgáltató a megadott határidőn belül kifizet. 8. A MINŐSÍTÉS FOLYAMATA A minősítés minden évben egyszer történik azoknak a tagoknak a számára akik igénylik. A borutas szolgáltatások promóciós anyagaiban az egyesület marketing anyagaiban való megjelenés feltétele a borutas szolgáltatások minősítése. 1. A minősítést kérő szolgáltató kitölti a minősítési kérelmet és eljuttatja a Zalai Borút Egyesület munkatársaihoz. 2. A borút egyesület titkára elkészíti a minősítés időbeosztását, menetrendjét, a minősítés általában a nyári őszi hónapokban történik. A minősítés átlagosan egy órát vesz igénybe, figyelembe kell még venni a szolgáltatások települések közötti távolságot. 3. A minősítés megszervezése közlekedés, ütemezés egyeztetése, szolgáltatók értesítése és a bizottsági tagok felkérése. 4. Helyszíni minősítés lebonyolítása, végrehajtása a dokumentumok kitöltése, értékelő lap, minősítő lap. A minősítést igazoló dokumentumok elkészítése a helyszínen történjen meg, felelős a titkár 5. A minősítettek kihirdetése a legközelebbi elnökségi ülésen és a közgyűlésen és a honlapon 6. Az elnökségi ülést követően a minősített szolgáltató és az egyesület elnöke aláírja a Zalai Borút Egyesület Boruti Kartáját, a tag megkapja a minősítést igazoló dokumentumokat és a minősítő táblát. 7. Három éven belül megtörténik a szolgáltatás ellenőrzése, amit a Minősítő Bizottság végez, ami a szolgáltatások minőségének garanciája. 9. A MINŐSÍTÉS DOKUMENTUMAI A legfőbb dokumentum a Minősítési Szabályzat, amely tartalmazza a többi elkülönítve értelmezhető dokumentumot is. Minősítő kérelem - a Szolgáltatásra és a szolgáltatással rendelkező egyesületi tagra vonatkozó adatokat kell rajta feltüntetni. Értékelő lap részletesen tartalmazza a minőségi osztályba sorolás feltétel és szempont rendszerét, mellérendelve a megfelelő pontszámokat.
Minősítő lap - A minősítés tényének és a szolgáltató alapadatainak a rögzítésére szolgál a minősítés helyszínén. Kitöltésére az értékelő lap összegzése után kerül sor. A minősítést igazoló irat. Boruti karta A borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások minősítésének alapfeltételei. A borút programhoz csatlakozni kívánó vállalkozók minősítése az alábbiakban felsorolt kritériumok alapján történik. A minőségi bizonyítványt elnyert tagok kötelesek tiszteletben tartani a Borúti Kartát. A minősített borúti szolgáltatók jogosultak használni a minősítési fokozatot jelző minősítő táblát. A borúti szolgáltatás tulajdonosa és a Egyesület között megkötött megállapodás Igazolás (bizonyítvány) a minősítésről, a szolgáltatás jelzésére szolgál, beltérben, a vendégek által használt helyiségben. Tartalma: A Zalai Borút Egyesület igazolja, hogy X. Y. a Zalai Borút Egyesület tagja a nevű helyen lévő borturisztikai szolgáltatása a Zalai Borút Egyesület x kupás minősített állomáshelye. Minősítő Bizottság tagjainak aláírásai. Ph., dátum. Minősítő tábla minősítést jelző kerámia tábla az alábbi körbefutó szöveggel: A Zalai Borút Egyesület x kupás minősített állomáshelye. Kültéri jelzés, a szolgáltatás épületére kell elhelyezni. MELLÉKLETEK Minősítési kérelem a borúti szolgáltatás minősítésére A magánszemély/vállalkozó adatai Név: Lakcím:. Személyi igazolvány szám:... Telefon:... Email: Vállalkozó esetében: cégnév:. cégtulajdonos... szolgáltatás helye:.. adószám: A minősíttetni kívánt szolgáltatás megnevezése, leírása (elhelyezkedés, férőhely, ):
Alulírott kijelentem, hogy a szükséges hatósági engedélyek birtokomban vannak. Ezek bejegyzési száma a következő: Dátum:.., 200... aláírás ÉRTÉKELŐ LAP Szolgáltatás neve/szolgáltató neve:.. Szolgáltatás típusa:. pontszám Szakmai szempontok Elért I. Kupás Pontszám II. kupás Pontszám III. kupás Pontszám IV. Kupás Pontszám 1. Jogi alap A szolgáltatás típusa szerinti engedélyek megléte, illetve az engedélyezési folyamat elindítása alapfeltétele a minősítésnek. Ha az engedélyezés folyamatban van a dokumentumok bemutatásának végső határidejét rögzíteni kell és akkor le lehet minősíteni a szolgáltatást OBI, ÁNTSZ, Működési engedély, APEH, VPOP Hiánypótlás dátuma: 2. Szakmaiság - Üzemelés eseti - Nyitvatartási idő nincs - Befogadó képessége 10 fő alatt - Nyelvismeret nincs 2-4 - Üzemelés eseti - Nyitvatartási idő nincs - Befogadóképes-ség legalább 10 fő vagy több - - Alapfokú nyelvismerettel rendelkezik 5-6 - Üzemelés rendszeres télen-nyáron - Nyitvatartási idő nincs
- Befogadóképesség legalább 10 fő vagy több - -Alapfokú nyelvismerettel rendelkezik 7-8 - Rendelkezik képesítéssel - Üzemelés rendszeres télen-nyáron - Nyelveket beszél - Legalább ketten foglalkoznak egy időben a vendégekkel - - Többféle szolgáltatást nyújt vagy legalább 20 főnek tud szolgáltatást nyújtani 9-10 Min: 2 Max: 10 3. Vendégszeretet háziasság - Fogadtatás - Vendéglátói tapasztalat 1-2 - Fogadtatás - Vendéglátói tapasztalat 2-3 - Előkészületek a vendégek fogadására - Fogadtatás - Vendéglátói tapasztalat 3-4 - Előzetes útbaigazítás - Előkészületek a vendég fogadására - Fogadtatás - Vendéglátói tapasztalat 4-5 Min: 1 Max: 5 4. Tájékoztatás - Telefonos információadás - Árajánlat 2 - Telefonos információadás - Települési prospektus - Programajánlatok - Árajánlat 2-3 - Telefonos információadás - Saját prospektus vagy szórólap, árajánlattal - Települési, térségi prospektusok - Programajánlatok 3-4 - Telefonos információadás - Irányítótáblák - Saját prospektus vagy szórólap árajánlattal - Települési, térségi prospektusok - Programajánlatok 4-5 Min: 2
Max: 5 pontszám Szakmai szempontok Elért I. Kupás Pontszám II. kupás Pontszám III. kupás Pontszám IV. Kupás Pontszám 5. Hígiénia - Ivóvíz - Mellékhelyiség, környezet, épület tisztasága 2 - Ivóvíz - Mellékhelyiség minősége, tisztasága - Környezet, épület tisztasága 2-3 - Ivóvíz - Mellékhelyiség minősége, tisztasága - Hulladékkezelés - Környezet, épület tisztasága 3-4,5 - Ivóvíz, vízvizsgálat - Mellékhelyiség minősége, tisztasága, - Hulladékkezelés - Szennyvízkezelés - Környezet, épület tisztasága - Állattartás lehetősége, körülményei 4,5-6 Min: 2 Max: 6 6.a. Borkultúra, szállás, szolgáltatás - Minősített szállás - A borvidék borainak elérését biztosítsa információval 2 - Megfelelő szállás - minősítéssel rendelkezzen - Borvidék borainak megismerését oldja meg 2-3 - A szolgáltatásnak megfelelő szállástípus minősítési kategóriának megfeleljen - A borvidék borainak elérését, bemutatását biztosítsa 3-4,5 - Minősített szálláshely - A borkóstolás és a borfogyasztás szabályait ismerje
- Fel legyen szerelve a megfelelő borászati edényzettel - Legyen kóstolni való bora - A kóstolást szakmailag le tudja vezényelni 4,5-6 Min: 2 Max: 6, (0) 6.b. Borkultúra, gasztronómiai szolgáltatás - A borkóstolás és a borfogyasztás szabályait ismerje és tartsa be 1-2 - A borkóstólás és a borfogyasztás szabályait ismerje - A kóstolást szakmailag is le tudja vezényelni 2-3 - Vendéglátóhely minősítéssel rendelkezzen - A borkóstolás és a borfogyasztás szabályait ismerje - Fel legyen szerelve a megfelelő borászati edényzettel - Legyen kóstolni való saját bora - A kóstolást szakmailag le tudja vezényelni - Évente legalább egy borversenyen vegyen részt 3-5 - Vendéglátóhely minősítéssel rendelkezzen - A borkóstolás és a borfogyasztás szabályait ismerje - Fel legyen szerelve a megfelelő borászati edényzettel - Legyen kóstolni való saját bora - A kóstolást szakmailag le tudja vezényelni - Évente legalább egy-két borversenyen vegyen részt 5-6 Min: 2 Max: 6, (0) pontszám Szakmai szempontok Elért I. Kupás Pontszám II. kupás Pontszám III. kupás Pontszám IV. Kupás Pontszám 7. Környezet
kultúra - Természeti és épített környezet megóvását oldja meg 2 - - Természeti és környezeti értékek védelmét oldja meg - - Népi, gazdálkodási hagyományok, ismeretek őrzése 2-3 - A borvidékre jellemző természeti és épített környezet értékeinek kiemelése, védelme - Helyi népi és szakmai hagyományok, ismeretek őrzése 3-4 - A borvidékre jellemző természeti környezetértékének kiemelése - Az épített környezet hagyományos értékeinek, műemlékek megóvása, védelme, bemutatása - Helyi népi és szakmai hagyományok ismerete, őrzé- se, bemutatása 4-5 Min: 2 Max: 5 8. Elhelyezkedés, megközelíthetőség - Portalanított úton megközelíthető - Alternatív megközelítési lehetőség 1-2 - Burkolt úton megközelíthető - közepes járművel - Alternatív megközelítési lehetőség 2-3 - Burkolt út megközelíthető - közepes járművel - Parkolási lehetőség van - Alternatív megközelítési lehetőség 3-4 - Jó minőségű burkolt úton nagy busszal is megközelíthető - Megfelelő, biztonságos parkolás biztosított 4 Min: 2 Max: 4 9. Kiegészítő szolgáltatások - Saját szolgáltatás 1-2 - 1 saját kiegészítő szolgáltatás 2-3 - 2 saját kiegészítő szolgáltatás 3-2-3 saját kiegészítő szolgáltatás 3-4 Min: 2 Max: 4 10. Fogyasztóvédelmi szempontok - Árlista - Telefonszámok (orvos, stb) 2 - Árlista - Telefonszámok (orvos, stb) - Panaszkönyv 2-3 - Árlista